Rohan az idő – ez a ténymegállapítás minduntalan előbukkan belőlünk, amikor elérkezik december hónap második fele, ami automatikusan magával vonja az év végi összefoglaló megírását. Bár olvasóink többségének valószínűleg már nem kell magyarázni, az újak – és az ismétlés – kedvéért elmondjuk: minden év végén igyekszünk egy bejegyzés keretében bemutatni az elmúlt 12 hónap legfontosabb eseményeit, híreinknek keresztül. Ennek eredményeként a továbbiakban számos linkkel találkozhattok majd, amik a Haditechnikai Kerekasztal híreire és cikkeire mutatnak. Ezzel egyetemben az összefoglaló képanyagát 2012 legszebb felvételeiből válogattuk össze. De nem is csépelném tovább a szót, kezdjük is a múltidézést!

Úgy ildomos, ha legszűkebb pátriánkból építkezünk, így elsőként Magyarországgal kapcsolatos híreink következnek. Az első és a legfontosabb: az eredetileg 2016-ban lejáró Gripen-szerződést további tíz évvel, 2026-ig hosszabbította meg hazánk a svéd Saab vállalattal. Hasonló jelentőséggel bír, hogy hamarosan a mi JAS-39-eseink őrködnek Szlovénia felett is, valamint 2015 és 2018 között egy periódus erejéig Magyarország végzi majd a balti államok légterének felügyeletét. Gripen-pilótáink 2012-ben részt vehettek szimulátoros képzésen és sarkköri éleslövészeten Svédországban, valamint a Saab részéről közölték, hogy magyar hajózók is elvégezhetik a 2014-ben induló, dél-afrikai központú Gripen Harckiképző Iskolát. S bár egyelőre keveset tudunk róla, napvilágot látott, hogy radarelnyelő bevonat fejlesztése folyik Magyarországon.

A Pápán települt Nehéz Légiszállító Ezred elérte a teljes műveleti képességét, ami mellett sajnos kivonásra került a 406-os oldalszámú An-26-osunk, így négygépesre csökkent a flotta. Jó hír viszont, hogy Magyarország is beszáll a közös európai légi-utántöltő képesség kiépítését célzó programba. Szintén a nemzetközi együttműködésekhez tartozik, hogy a csehekkel és horvátokkal együtt hoznánk létre közös helikopterpilóta-képző központot, valamint megállapodás született róla, hogy a négy visegrádi ország közös EU-harccsoportot hoz létre.

Helikopteres fronton sok minden történt: valószínűleg mégsem fogadjuk el az UH-1N-eket, ugyanis a Honvédelmi Minisztériumot sorra ostromolják a gyártók, jobbnál-jobb ajánlataikkal. A beszerzésre viszont nem sok pénz jut, így a Honvédség eladásokból próbálja fedezni a kiadásokat. Idén egyébként előrelépés történt a tartalékos állomány ügyében is: immáron több mint 4000 fő szolgál ilyen tisztségben. Ami az afganisztáni szerepvállalást illeti, 2012-ben szerencsére egy katonánk sem veszítette életét „odaát”, viszont decemberben sor került egy nagyobb összetűzésre a tálibokkal. Megtörtént emellett a medinai NATO-lokátor alapkő-letétele, valamint kiderült, hogy 2013-ban ismét lesz nemzetközi repülőnap Kecskeméten, és a szolnoki repülőmúzeum is költözni fog.

Ugorjunk, következzék Közép- és Kelet-Európa!

Ausztria nagymértékű leépítést tervez: a korábbi rémhírekkel ellentétben a Typhoonokat ugyan nem vonják ki, viszont megszabadulnak 750 harckocsitól és páncélozott gépjárműtől. Botrányból viszont nincs hiány náluk sem, a meglehetősen rossz statisztikákat produkáló Eurofighter-programmal kapcsolatban ugyanis vesztegetési ügyre derült fény.

Lengyelország számos beszerzési, modernizációs és fejlesztési programot indított vagy tervez indítani, tervezik például felderítő és harci UAV-k rendszeresítését, továbbfejlesztik az Orlikot, a haditengerészet hajóállományának fejlesztését, 200 újabb Patria AMV-t vesznek, modernizálják légvédelmi rakétáikat, valamint elindult a helikopter-tender, ami néhány hónap leforgása alatt jelentősen ki is bővült, már ami a darabszámot illeti, nem beszélve arról, hogy teherszállító képesség terén is bővítettek.

Csehországban szintén napirendre került a Gripen sorsa: egy wikileaks-irat szerint F-16-osokkal szemezgettek, Typhoont viszont nem akarnak.
Romániában ugyancsak felpörögtek az események, a hírek szerint egyelőre maradnak a LanceR-ek, amik utódlásánál először holland, majd portugál F-16-osok merültek fel – utóbbiakért viszont igyekezni kell, mivel Bulgária szintén leváltaná régi harci gépeit, és náluk is felmerültek a használt portugál Falconok. A legutóbbi hírek szerint egyébként a bolgár típusváltás tender nélkül zajlana.

Folyamatban van a típusváltás Svájcban is, ám nem minden zökkenő nélkül: év elején arról hallhattunk, hogy csúszni fog a tenderen győztes Gripen rendszeresítése, majd belépett a képbe az EADS, ám úgy tűnik, a Saab biztosította pozícióját, hiszen legutóbb már arról írtunk, hogy közelebbi ismeretségbe kerültek a JAS-39-es leendő AESA-radarjával.

Maradjunk még egy kicsit az Öreg Kontinensen: Németországban idén augusztustól már belföldön is bevethető a Bundeswehr, híreket kaptunk a Rheinmetall lézer-programjáról, ami újabb fázisba lépett, valamint év végén áttelepültek Afganisztánba az első német Eurocopter Tiger UHT harci helikopterek.
A Francia Haditengerészet elkezdte Rafale vadászbombázóinak modernizálását, bemutatták a típus AESA-radarját, valamint felmerült, hogy a típus akár síugrósáncos repülőgép-hordozókról is üzemeltethető lenne. Spanyolország csatlakozik az amerikai rakétapajzshoz, Olaszország pedig az izraeli Master-üzlet eredményeként légtérellenőrzőket vásárolt a zsidó államtól, valamint elkezdődött az AW101 AEW változatának rendszeresítése.

Az angoloknál egy hadihajós hírrel kezdődött az év: éles bevetést teljesített a Type 45-osztályú HMS Daring. Kevésbé sikeres a felszín alatt tevékenykedő HMS Astute: állítólag lassú, veszélyes és megbízhatatlan. Légierő tekintetében a fontosabb hírek a következők voltak: egyelőre nem stimmel minden az új légi-utántöltő repülőgépekkel, 2019-ig maradnak szolgálatban a Tornadók, a szigetország hivatalosan is az F-35B-t választotta, befejeződött a Tranche 1-es Typhoonok modernizációja, valamint év végén nyilvánosságra került az első fotó a RAF új SIGINT típusának első példányáról.

Svédországban kivonták az A/B verziójú JAS-39-eseket, a típus újabb változatainak azonban még komoly jövőt jósolnak, hiszen hamarosan megnyílik a Gripen Harckiképző Iskola Dél-Afrikában, és állítólag nagy az érdeklődés iránta hazánk szomszédságában. A svéd Gripenek a jövőben együtt repülhetnek a többi északi állam vadászbombázóival, ugyanis a skandináv országok egyesíteni kívánják légiflottáikat. Többek között a norvég F-35-ösök oldalán is harcolhatnak, Norvégia ugyanis megmaradt a Lightning II mellett. A védelmi költségvetését növelni szándékozó állam szárazföldi erőire is sokat költ, ennek egyik eredményeként tetemes mennyiségű CV90-est vásárolnak.

Az év egyik nagy híre volt a BAE Systems és az EADS összeolvadásának lehetősége, ami pozitív fogadtatást kapott, ám végül mégsem lett belőle semmi. A Rheinmetall konkurenst kapott lézerfronton, ugyanis az MBDA is tesztelte saját fegyverét. Utóbbi cég új elfogórakétát is bemutatott, aminél még nagyobbat ütött januárban a nEUROn UCAV nagy nyilvánosság számára való bemutatása, aminél már csak annak örülhettünk jobban, hogy még 2012-ben végrehajtották vele az első felszállást is. Az összeurópai A400M program számára jó hír volt, hogy Dél-Afrika újra beszállt a gyártásba, a Eurofighter program pedig elkönyvelhette az első Meteor-indítást.
Már inkább NATO, mint Európa, de több itteni ország számára fontos, hogy aláírták a szerződést a Szövetség közös Global Hawk-flottájának létrehozásáról.

Elhagyva Európát, lássuk a Közel-Keletet és Afrikát! Izrael államról kiderült, hogy meghaladja képességeit Irán bombázása, Iron Dome rakétavédelmi rendszere viszont sikeresnek bizonyult: támogatásért cserébe az USA kérne belőle, Dél-Korea viszont megvásárolná. Szintén fontos számukra, hogy sikerült kiválasztani az új haladó kiképző típust, ami a már említett olasz M-346 Master lett.

Törökország bemutatta új harckocsiját, ami mellett viszont sok bonyodalom középpontjába került. Júniusban eltűnt az egyik Phantomjuk, amiről később kiderült, hogy a szír légvédelem lőtte le. Később kérvényezték a NATO-nál, hogy szövetséges országok Patriot-ütegeket telepítsenek hozzájuk, ami meg is történt, még az Egyesült Államok is hozzájárult a kezdeményezéshez.
Észak-Afrikában Marokkó folytatta a fegyverkezést: Abrams harckocsikat vettek, valamint övék lett a 4500. F-16-os. Erre válaszul Algéria Németországot kereste meg nagyobb mennyiségű haditechnika beszerzése végett.

Irak F-16-os pilótáinak képzése megkezdődött az Egyesült Államokban, valamint úgy döntöttek, hogy a cseh Aero Vodochody L-159 ALCA-t is rendszeresítik. Nem mehetünk el az orosz-iraki gigaüzlet mellett sem, amiről felröppent, hogy mégsem jön össze, de ezt végül tagadták.
Irán idén tovább bővítette légiflottáját, új harci légpárnást mutatott be, valamint megtámadott egy amerikai Predatort.

Kuvait rakétavédelmi rendszerének jelentős fejlesztése mellett döntött, Katar páncélosfronton erősítene, Omán pedig alaposan bevásárolt: bővíti haditengerészetét, beszerez szállítógépeket, Hawkokat és – hosszú huzavona után – Eurofighter Typhoon vadászbombázókat.

Afganisztánban idén a tálibok igen komoly veszteséget okoztak a szövetségeseknek, amikor egy támadásban 6 AV-8B Harriert és két amerikai tengerészgyalogost öltek meg.

Indiában 2012-ben is pörögtek az események: bejelentették a BrahMost Minit és elkezdték a hiperszonikus verzió fejlesztését, új elfogórakétát teszteltek, leváltanák az INSAS lőfegyvereket, új önjáró löveget mutattak be, helikoptereket vennének egymilliárd, taktikai teherszállítókat pedig 2,4 milliárd USD értékben. Még tavaly december 29-én, de vízre bocsájtották az INS Vikrantot, átvették az első Nyerpát, kihajózás előtt áll az első saját atom-tengeralattjárójuk, beléptek az ICBM-klubba, és megrendelték, majd megreptették a HAL Tejas tengerészeti verzióját. Tanker-tenderüket az Airbus Military, a nehéz szállítóhelikopterre kiírt versenyt pedig a Boeing nyerte, ezeknél fontosabb viszont, hogy lezárult az MMRCA, mégpedig a Dassault Rafale győzelmével. Év végén kötöttek még egy gigaüzletet az oroszokkal, akikre némileg mérgesek, hiszen – bár idén kihajózott és repülőgép is landolt a fedélzetén – legújabb repülőgép-hordozójuk, az INS Vikramaditya lerobbant.

A kínaiak repülőgép-hordozója, a CV-16 Liaoning ennél szerencsésebb volt idén: hivatalosan is átadták, valamint fedélzetét is felavatták majdani repülőgépei. A J-16 bemutatása mellett megjelentek képek hordozó-fedélzeti AWACS-ről és egy új teherszállítóról is, valamint bemutatkozott egy újabb 5. generációs típusuk, ami később repült is – csakúgy, mint a már ismert J-20 második prototípusa. Volt némi mizéria Oroszország és Kína között a Szu-35 kapcsán: jelen állás szerint nem kizárt, hogy Peking hozzájut a vadászbombázóhoz. Kína haditengerészete új hajóosztállyal bővült, valamint kipróbáltak néhány UAV-t is, ezen kívül pedig elkezdtek árulni egy Hellfire-klónt.

Japánról kiderült, hogy nem teljesen elégedett rakétavédelmi rendszerével, biztossá vált, hogy az F-35 mellett tették le voksukat, valamint elkezdték tervezni a jövő harci gépét. Dél-Koreában újabb tendert írtak ki, ezúttal az F-4-esek leváltására, eladták a T/A-50-est a Fülöp-szigeteknek, valamint a BAE Systemset bízták meg F-16-osaik modernizációjával. Észak-Korea idén előbb egy sikertelen, majd egy sikeres rakétatesztet hajtott végre, Vietnamban pedig elkezdődhetett a harckocsik modernizációja, ami mellett érkeztek hírek haditengerészetüket illetően is.

Tajvan raktárba küldött egy csomó AIM-7 és RIM-7 rakétát, valamint gondjaik támadtak AIM-120 AMRAAM-jaikkal is. Előrelépést történt viszont F-16-ügyben: bár újakat még mindig nem kaptak, 145 példány modernizációját elkezdheti a Lockheed Martin. Miután kitudódott, hogy Indonézia Leopardokat venne, folyamatosan szivárogtak a hírek az üzletről, mostanra pedig már teljesen biztosnak látszik a dolog. A harckocsik mellett Javelint is venne Indonézia, Szuhojból viszont nem igényelnek többet. Haditengerészeti fronton is előreléptek, vízre bocsájtották új, kompozit törzsű trimaránjukat.

Ausztrália idén beszállt a P-8 Poseidon-programba, megrendelte a Spartant és Super Hornetjeinek „Growleresítését”. Felmerült, hogy a régi Hornetek 2020-ig üzemben maradhatnak, melléjük pedig lehet, hogy újabb F/A-18F-ek érkeznek, ha az F-35 tovább késik.
Kanadáról kiderült, hogy 65 F-35A nem biztos, hogy elég lesz neki, viszont esélyes, hogy ott létesül majd nemzetközi harckiképző központ a Lightning II-pilóták számára. Az év érdekessége kanadai szempontból egy új kiképzőgép beszerzésének lehetősége volt, amit később megerősítettek, így biztosra vehető a dolog.
Brazíliában idén sem döntöttek az F-X2 tender győzteséről, sőt, a korábbi hírekkel ellentétben valószínűleg jövőre sem fognak. Vannak fontosabb dolgaik is ennél, például a légi-utántöltő repülőgépek lecserélése, az AMX-modernizáció vagy a KC-390-es minél sikeresebbé tétele.

Oroszországban nagyon népszerű lett idén a 2020-as dátum emlegetése: akkorra tervezik 60 MiG-31-es és 30 Tu-22M3 modernizálását, elvileg akkor mutatják be a Szu-25 váltótípusának szánt új lopakodót, valamint 2020-ig tervezik felújítani az összes katonai repülőterüket. Idén megrendeltek 30, majd még egyszer ennyi új Szu-30SzM vadászbombázót, amik közül már át is adták az elsőket, ezek mellé pedig bevásároltak 39 darab Il-476-ost. Tesztelés alatt áll a PAK-FA lokátora, a PAK-DA viszont lehet, hogy nem valósul meg. Befejezték az immáron általuk is megrendelt MiG-29K hajófedélzeti tesztjeit, valamint kiderült, hogy az első Ka-52K-k jövőre érkeznek a haditengerészethez. Az exportra egyelőre nem kínált Sz-400 légvédelmi rendszer őrködik immáron Kalinyingrádban is, az új rombolóik pedig már Sz-500-al érkeznek. Az állig felfegyverzetten lángra kapó Jekatyerinburg kijavítása 2014-re várható, 2015-ig pedig megkezdik a rakéta-sorozatvetők cseréjét. Életre keltés előtt áll a 3. Borej, ám kiderült, hogy csak két Kirov maradhat, hogy mi a helyzet Viljucsinszkkal és az orosz Deltákkal, valamint hírt adtunk a fokozódó SSBN-aktivitásról. Szárazföldi téren a 2013-as év talán az Armata bemutatkozását jelentheti, de bizonyosan jönnek a BMD-4M-ek. Az oroszok némi gubancolás után kijelentették, hogy nincs szükségük Gabalára és nem vesznek külföldi harcjárműveket sem – amit nem hiszünk el, ugyanis készülőben van egy francia-orosz projekt, és szemezgetnek a Centauroval is. Szintén fontos eseménye volt 2012-nek, hogy engedélyt kapott az „orosz DARPA” létrehozása.

Természetesen az Amerikai Egyesült Államokban sem állt meg az élet 2012-ben: megnevezték a JLTV program új szakaszába jutó cégeket, elkezdődött az APKWS sorozatgyártása, csődöt mondott a Universal Camouflage Pattern, 12 000 új pisztolyra tart igényt a USMC, a US Armynak nem kell több Abrams, a USSOCOM pedig lecserélné speciális HMMWV járműveit. A US Navy SEALs állandó bázist kap a Közel-Keleten, 2020-ra pedig a haditengerészeti erők 60%-a a Csendes-óceán térségébe kerül – talán a „minden idők legdrágább repülőgép-hordozója” címet viselő USS Gerald R. Ford (CVN-78) is. A még mindig sok gonddal küzdő LCS-t a nemzetközi piacra is ajánlja gyártója, a világ első, nukleáris meghajtású repülőgép-hordozóját pedig inaktiválták. Hasonló sors vár nemsokára néhány Ticonderoga-osztályú egységre is. A US Navy-nál elkezdődött az „embertelen” jövő: bemutatkozott a Triton, valamint végrehajtották az első, egyelőre csak szárazföldi gőzkatapultos indítást az X-47B-vel. A Boeing átadta az első sorozatgyártású P-8A-t, valamint az F-35B is szolgálatba állt a tengerészgyalogosoknál – persze bevethető majd csak jó pár év múlva lesz. A Lightning II-vel számtalan dolog történt: elkezdődtek a tesztek külső függesztményekkel, oldottak róla bombát, először „ivott” éjszaka, elkezdődtek nagy állásszögű tesztjei, teljesített egy kényes, hajtómű-újraindítási műveletet, elkészült az első holland gép, valamint repült az első brit, probléma merült fel az F-35C-vel, sőt, a HTKA jóvoltából kiderült, hogy mennyi is az annyi a JSF program körül.
A másik ötödik generációs amerikai típus, az F-22 gyártása befejeződött az utolsó példány átadásával, a USAF pedig átvette az első 3.1-es példányt – majd pedig még többet is. Ezúttal nem OBOGS-probléma miatt, de lezuhant még egy Raptor. Eközben a Boeing reménységét, az F-15SE-t visszaküldték a szélcsatornába, mely tesztekkel jól haladtak, végül pedig kiderült, hogy a típus nem kap döntött függőleges vezérsíkokat. A Lockheed Martin bemutatott egy-egy új F-16 és C-130-verziót, továbbra is szolgálatban marad az U-2 és – 2020-ig biztosan – a T-38C Talon, rendszeresítésre került a Super Tucano, új légiharc-rakétákat fejleszt a Lockheed Martin, és kiderült, hogy a kínaiak már, ha nem is a spájzban, de az alkatrészek terén is ott vannak.

Ez volt tehát dióhéjban 2012, már ami a fontosabb, haditechnikai vonatkozású híreket illeti. Természetesen még sok minden másról is írtunk, és lehet, hogy egy-két olyan dolog kimaradt, amit az Olvasók fontosnak tartanak. Ezek összegyűjtésére kiváló lehetőséget ad a fórum – rajta hát, gyűljenek a linkek, ki mit tartott a legfontosabbnak a mögöttünk álló esztendőből!