|

Katar is pöttyös nagymacskákat akar

Dörzsölhetik a markukat a Krauss-Maffei Wegmann illetékesei, ugyanis a nagy port felkavaró és máig nem rendezett szaúdi igény, illetve a szintén rendezetlen indonéz igények után újabb nagy volumenű megrendelésről szóló igény futott be a berlini illetékesekhez. Katar képében ugyanis újabb muszlim ország jelentkezett be a Leopardért.

No persze nem ezért a pöttyösért … | Fotó: nomadtours.co.za ,

A Der Spiegel írása szerint a szaúdi igénnyel szemben az ellenzéknél különösebb ellenkezést nem kiváltó katari igény 200 Leopard 2A7 harckocsiról szó, melynek ügyében már járt is Krauss-Maffei Wegmann delegáció az abszolút monarchiában.

… hanem inkább olyanokért, amikkel a kanadaiak rohangálnak Afganisztánban. | Fotó: REUTERS / Nikola Solic ,

Arról nem szól a fáma, hogy a katari igény a szaúdihoz hasonlóan új gyártású harckocsikról lenne szó, vagy felújított, átépített Leopardok kerülhetnének Doha birtokába. Az ismeretlen összetételű csomag árcédulája azonban elvileg 2 milliárd euró körüli lenne.

A katari harcskocsizók az üzlet létrejötte esetén hatalmas erőt kapnának kezeik közé, nagy ugrást téve, lévén jelenleg a nem mai darab és nem is a szomszédságban jelen lévő nehéz harckocsik súlycsoportjában játszó, francia AMX-30-ast alkalmazzák – a források szerint 30-45 darabos mennyiségben.

Katari AMX-30 – jelenleg ezen harckocsik képzik a páncélos erők legnagyobb harcértékű tagjait | Fotó: armyrecognition.com ,

29 hozzászólás “Katar is pöttyös nagymacskákat akar”

  1. Roni:

    “Városi harcokba a merkavát választanám a védettsége miatt .
    Nyílt terepen a hoz hogy fürge is legyek viszont már a leopardot.”

    Ha a terepen a fürgeség a legfőbb szempontod, akkor inkább az orosz vas.
    Ha a fürgeség – tűzerő – védettség optimumot keresed, akkor Leo-2.

    A tankos f@rokméregetés ezennel itt folytatódik, ezzel jóvátettem a bűnömet. ;)

  2. T-90MS a talajterhelése nagyon jó, Valamint méreteiből adóan kis célpont. Váltakozó terepen könnyebb elbújni vele.
    Francia optika, tűzvezető rendszer miatt a régebbi hátrányai sokat csökkentek.

    Európai vagy Ázsia terepen a T-90MS nagyon ütős fegyver.

    Sivatagba az erényeit annyira nem tudja csillogtatni

  3. Fade

    Nézzünk egy egyszerű esetet pl a hidakat szerinted milyen harckocsinak találsz először hidat egy 50-50 vagy egy 65-70 tonna körülinek?
    Vagy melyiknek kell kisebb repülő,hogy elszállítsa a-ból b-be ha erre van szükség?Melyik harckocsi fog előbb elsüllyedni a sárban?
    Nem csak az a mobilitás,hogy mekkora az árokáthidaló képesség meg hasonló adatok.Lehet itt megnézni a talaj terhelést is de azt is írd oda,hogy az egyik 50 a másik meg 65 tonna…

  4. Nem mondtam, hogy mind1. Osszuk ketté egy kicsit a dolgott taktikai és stratégiai mobilitásra. A taktikai mobilitás legyen az amit a saját lánctalpain képes megtenni, a stratégiai, amit tréleren, vonaton és egyébb szállítóeszközökön.
    A taktikai esetében max a hidak esetében van gond, de általában jön utánuk hídvető jármű.
    Stratégiai esetében midenképpen előny az alacsony tömeg, mert szállítani kell, de Katar esetében, ez nem lehet komoly gond:)

  5. Mackensen

    Nem lehet kettéosztani!Mobilitás van és kész.A kettéosztás csak arra jó,hogy torz képet kapjunk azáltal,hogy a nagy egésznek csak egy kis részét vizsgáljuk.

    Jön a hídvető és kész…Ez mennyi időveszteség(kurva sok)?

  6. Nem épp. A szakirodalom külön kezeli ezeket és jól teszi, mert mindkettőt mérlegelni kell.

    http://en.wikipedia.org/wiki/Tank#Mobility

    http://en.wikipedia.org/wiki/Operational_mobility

    A hídakkal csak annyi a gond, hogy háborúban szinte azonnal célponttá válnak. Támadás esetén nem számolhatsz velük, mert a visszavonulók felrobbantják őket. Védekezés estén talán jobb a helyzet de zűrös a használatuk és könnyű célponttá vállnak aki azokat akarják használni. Még egy akkora folyóra mint a Duna is relatív gyorsan tudnak hidat verni.

  7. “Ha valami nem bír el 65 tonnát az akkor sem fogja elbírni ha 600 négyzetméteren oszlik el a tömeg meg akkor sem ha 2 négyzetméteren.”

    Márpedig itt van a kritikus pont. Tippem szerint pl minden Duna/Tisza hid pl úgy van/volt tesztelve, hogy rotyrapakolt 60tonnas kamionok álnnak rajta ~amennyi ráfér. Van ilyenkor azon a hidon 1000+tonna. Szépen elosztva.
    Ennyit a hídról.

    “Vagy melyiknek kell kisebb repülő,hogy elszállítsa a-ból b-be ha erre van szükség?”

    amiknal van a spartan az nem visz tankot. Hercules sem. C17 az igen de azt márha nem a szomszéd faluba megy úgy is itatni kell nem lényeges 50 vagy 65tonna van benne. Tán a C5nél számíthat.

    “Melyik harckocsi fog előbb elsüllyedni a sárban?”

    Amelyiknek rosszabb a talajterhelése. ha T90nél nem volt változás csak felhízott 50tonnára akkor így vakon azt mondom, hogy a T90 fog először elsüllyedni. :)

  8. Sulyid akkor a franciák valamit nagyon benéztek. Az új leo se olcsó, karbantartásról nem is beszélve.
    Mostani üzletnél egy leo csomagma 10 milla.

    Jól gondolom hogy a Leo gyártósor lassan az 1000. tanknál fog járni?

  9. @dudi

    Harckocsit, ha nem muszáj, akkor nem repcsin szállítanak, mert ahhoz picit nehezek. A C-5 gépek elvileg két db M1-et is elbírtak volna, de az Sivatagi Pajzs alatt mégsem vittek tudtommal át komoly mennyiségű nehézfegyverzetet, mert más fontosabb volt…

    A fürgesét szót is sem tudom értelmezi. A Leo2 T/LE aránya talán gyengébb, mint a T-90-é…?

  10. nekerdez: (Nyugat-)Németország maga 2125 darabot vett a Leo2-esből a 90-es évek közepére, ma az új verziók miatt 2400-nál járhatnak + Hollandia 445-öt vett újonnan + Svájc kb. 380 darabot stb. Ma olyan 3500 körül lehet a legyártott Leo 2-esek száma és ez az utolsó 3 rendelés még 1100 darab is lehet…

    Még régebben írta vki, hogy van kb. 3 fő harckocsi-lőszer, amiből 2 fajtát jobban bír, mint az Abrams.

  11. Fade

    Sajnos neten most nem találtam rá forrást, de volt egy könyvem amiben a 90’s évek közepéig kb minden tank legtöbb paramétere benne volt. A T-90 nincs benne, de a T-80, T-72 és a Leo2 igen. Emlékeim szerint az orosz tankok talajterhelése kisebb volt, mint a nyugatiaké.
    Plusz vedd hozzá azt a tényt, hogy sokszor a lánctalp elsüllyed sőt néha a teknő nagy része is a sárban, a tank mégsem akad fent! Szóval a súly nemcsak a talajterhelésnél, de ilyen szituációban is számít, ugyanis ilyenkor a teknő sarat szorít ki aminek van súlya így van “felhajtóerő” is a teknőn. Nah most nem mindegy, hogy mondjuk a 20 tonna kiszorított sár aránylik a 45-höz, vagy a-65 höz. Sokat segíthet ez is önerőből kijönni mondjuk egy mocsaras helyről. Oroszoknál meg van bőven ilyen, főleg olvadáskor. Ráadásul a befagyott folyókon való átkelésnél is számíthat az alacsonyabb talajterhelés. Az orosz T sorozat szerintem Oroszországi és Kelet-Európai viszonyokhoz épült. Gondolom ezért ragaszkodnak a könnyű súlyhoz az orosz mérnökök. Az export piac gondolom másodlagos amikor harckocsit terveznek.

  12. nekerdez

    Ha jól tippelem ebben az esetben benne van az árcédulában a hk-k műszaki ellátása és a személyzet kiképzés is benne van, sőt lehetséges, hogy még a HK-k hoz való lőszert is a csomaggal együtt (csomagban) rendelik meg. Ezek nagyon megdobhatják az ár példányra leosztott értékét.

    ui: jelenleg a világ legdrágább HK-ja az a K2 Black Panther, a 8,5 millió dollár / példányos árával… És feltehetően nem a dél-koreai korrupció emelte meg neki ennyire az árát… amúgy az képzi az alapját a török Altay-nak is…

  13. molni

    Ha nem muszáj akkor valóban nem de ha muszáj(a megtámadott ország csak légihíddal érhető el)akkor nagyon nem mind1.

    “A fürgesét szót is sem tudom értelmezi.”

    Én sem.Kicsit olyan ez amikor azt írja valaki,hogy ez a gép jobban manőverezik mint a másik te meg jössz a sok kérdéssel.

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.