|

Véget ért a brit Tranche 1-es Typhoonok modernizációs programja

Szépen lassan alakul a Brit Királyi Légierő Typhoon-flottájának képességbővítése: a BAE Systems jelentése szerint november 28-án befejeződött a Retrofit 2 program, melynek keretében 43 darab Tranche 1 Block 2 és 2B (a Royal Air Force terminológiájában F.2 az együléses és T.1 a kétülésesek megnevezése) repülőgépet fejlesztettek tovább Tranche 1 Block 5 szintre (a RAF-nál FGR.4 és T3). Ezzel Nagy-Britannia összes Eurofighter Typhoon Tranche 1 szériájú vadászbombázója alkalmassá vált nem csak légi, de földi célok precíziós támadására is. A következő lépés azonban még várat magára, hiszen a Tranche 2-esek egyelőre még csak levegő-levegő feladatokat képesek ellátni, ami a légtérvédelemhez elegendő, viszont 2015-re elengedhetetlen lesz ennek megváltoztatása, mivel a Tranche 1 változatú példányokat 2018-ig kivonják az aktív szolgálatból.

Brit Typhoon, történetesen egy Tranche 1 Block 5, avagy FGR.4 ,

A Retrofit 2 során a még megmaradt Tranche 1 Block 2 és 2B Typhoonok előretekintő infravörös érzékelőt (FLIR), alkalmassá váltak lézeres célmegjelölő konténer hordozására a precíziós fegyverek alkalmazásához, valamint szoftveres modernizációkat is végrehajtottak rajtuk, sor került új levegő-föld fegyverek integrálására. Az utolsó Eurofighter, melyen elvégezték a Retrofit 2-t, a ZJ932 farokkódú (gyári sorozatszáma BS23) együléses, 2006. november 10-én került a Coningsby bázison állomásozó 3. századhoz, ahol hosszú ideig adott készültségi szolgálatot. Most, a modernizálás után, ugyanide tért vissza, ám már a 9. század állományába.

A modernizáció mellett egyébként a Retrofit 2 tartalmazta több gép időszakos nagyjavítását is, ami teljesen logikus lépés volt a Royal Air Force részéről, hiszen azok a példányok, melyek a program későbbi szakaszában kerültek vissza a BAE Systems üzemébe, már több éve aktív szolgálatban álltak, így megérettek a szükséges alaposabb átvizsgálásra, javításra. Ezzel kimutathatóan sokat spóroltak, ami mellett nem került sor számottevő csúszásra a folyamatban.

25 hozzászólás “Véget ért a brit Tranche 1-es Typhoonok modernizációs programja”

  1. Üdvözletem!

    A cikket elolvasva felmerült néhány kérdés bennem:

    43 gépet modernizáltak Block 5-ös verzióra az első verzióból. A nem modernizáltakkal együtt mennyi Tranche 1 van per pillanat a briteknek? És mennyi van a 2-esből?
    2018-ban az összes Tranche 1-et ki akarják vonni, beleértve a mostanra modernizált Block 5-ös verziókat is?
    Ha a kivonások a tervek szerint haladnak, akkor 2018-ban Nagy-Britannia mekkora vadászbombázó erővel fog rendelkezni, beleértve az addigra esetleg szolgálatba álló F-35-ösöket is?

    Előre is köszönöm, ha valaki tud ezekről pontosabb infókat adni.

  2. Hello, képlékeny, mert folyamatosan változik. Pontosabban csökken.

    Jelenlegi tervek szerint a RAF öt harci és egy-egy kiképző – tesztelő Typhoon századdal fog rendelkezni, melyek 95 vagy 107 Tranche 2 és Tranche 3 Typhoonnal repülnek majd. A tervezett szám attól függ, hogy sikerül-e 12 gépet eladni belőlük Ománnak. Ehhez jönnek majd az F-35-ösök.

    A Tranche 1-es madarakat 2015 és 2018 között tervezik kivonni.Voltak álmok a hadrendben tartásukra, de esélytelen.

    Már egy ideje tervezek egy Typhoon cikket, mert itt valaki sok butaságot terjeszt a típusról, de nincs időm.

  3. nem nagyon lehet erre válaszolni mert baromira képlékeny az egész.
    ugye harrier, nimrod kuka, tornado F35 fügvényében kifut. Ha csökkentik az F35 megrendeléseket, simán maradhat a TR1es EFek nagyja, ha nem akár az összeset kukázhatják.

    Ami biztos, hogy számosságban a raf(is) jóval kissebbb lesz, amit láthatóan meg akarnak tartani sött növelni akarnak az az expediciós képesség. az armyt pl nagyon csúnyán megvágták pl összesen van rendszerben 220 chalanger… mármár vicces mennyiség, persze vhol érthető.

  4. Galcom és Fade!

    Köszönet a válaszokért, de ha nem gond, lenne néhány észrevételem illetve kérdésem még.

    Ha jól értem, akkor rövidesen (5 éven belül) lesz 107 db Tranche 2 és 3 verzió, illetve néhány F-35 is szolgálatba fog már állni (10 – 50 db?).
    Ennek az alapfeltétele annyi, hogy minden a tervek (kalkulációk) szerint alakul, azaz közel 100%-os sikerrel valósul meg a teljes projekt.

    De az is lehet, hogy elhúzódik az F-35 rendszerbe állítása és/vagy nem egészen úgy jön össze az ománi üzlet, akkor nagyobb része 1-es verzió marad, kisebb részben lesznek 2-es és 3-as verziók, és inkább a 95 lesz a reálisabb darabszám. Ebben az esetben a Tornado-k még maradnak párhuzamosan.

    Azért kérdeztem rá a jelenleg ismert vagy közzétett adatokra, mert ezek nélkül gyakorlatilag nem mérhető fel számunkra a brit hadsereg jelenlegi valós potenciálja, inkább erős becsléssel élhetünk csak.

    Nem tudom, hogy jelenleg mennyi Eurofighter és Tornado van hadrendben tartva, így a tervezett fejlesztések és 2018-as dátumra prognosztizálható katonai képességek sem határozhatóak meg egyértelműen. Mivel jobb adatom nincs, így elfogadom a wiki-t, amely azt állítja, hogy van 53 db Tranche 1. Ugyanez a forrás összesen 160 db-ra taksálja az 1, 2 és 3-as verzió végső számát, amiről annyit megtudtunk, hogy mostanra lecsökkent.

    Fogadjuk el az 53-as számot jónak, érzésem szerint a nagy tévedés ebben az esetben kizárható. Ebben az esetben a meglévő géppark 80%-át modernizálták a maradék kb. 10 géppel meg majd lesz valami.

    Kérdés:
    Ezeknek az 1-es verzióbeli block 5-ös gépek milyen szinten állnak a kortárs gépekhez képest?

    Elég sok ellentétes véleményt olvastam a témában – és mint jeleztem korábban – az elektronika illetve gépészet nem az erősségem. Persze tanultam/vizsgáztam anno a nagyon alapokból, de ez édeskevés a szakmai részletekhez. (Ettől függetlenül persze megvan a saját véleményem a kérdésben, de most előbb a hozzáértőbbek értékelése érdekelne.)

    Egy dolog persze a technikai oldal (messze nem mellékes), de hogy reálisabb képet kapjunk az egészről, ehhez sok egyéb tényezőt is figyelembe kell venni.
    Az egyik valóban fontos tényező a jelen és a belátható jövőbeni valós brit katonai érdekérvényesítő képesség, amely – mint közismert – a sikeres diplomácia egyik alapfeltétele is.

    Nem csak a „külső” fenyegetések ellenében fontos ez, hanem akár a szövetségesi rendszeren belüli alkupozíció miatt is. Nem feltétlenül katonai zsarolásra gondoltam, elég, ha valaki „besértődik” és külön utakat ígér – lásd konkrétan Nagy-Britannia és EU. Nyilván nem mindegy, hogy egy európai atomhatalom hadserege konkrétan „mellettem áll” vagy nem annyira (vagyis nem).

    Igaziból az egész gondolatsorom lényege oda akart kilyukadni, hogy a jelen illetve a racionálisnak látszó közeljövőben Nagy-Britannia önmagában mekkora katonai erőt fog képviselni a többi nagy- és középhatalommal szemben?
    (Nem véletlenül említettem a középhatalmi státuszt is, ebben a relációban természetesen elsiklottam a meglévő néhány száz brit atomtöltet felett.)

    Gondolom, a többi alkalmazó ország szintén Trance 1-es verziókkal repül.

    A következő kérdésem az, hogy ezek a gépek milyen szinten vannak a brit block 5-ös verzióhoz képest, magyarul volt-e közben német vagy olasz stb. modernizáció?

  5. mz: A katonai érdkérvényesítő képesség egy nagyon tág fogalom. Amire vszeg te gondolsz azt sztem elég jól predesztrinálja a hordozók mérete, száma, rajtuk lévő valós harcértéket képviselő eszközök… a támaszpontok száma, légi szállítókapacitás nagysága.

    2020ban gondolkodsz akkor Anlianak van 1(2) 66.000 tonnas hordozoja, 6 daring class rombolója, 7 astute nuki tengó, 20+fregatt.
    légi szállító kapacitásban meg rendelkeznek 8 C17Erel meg 25 A400Mel.

    Anglia a fenti képesség elsősorban is Anglia érdekeit képvieli. Nem tudom mire akarsz kijukadni.

    gacsat: hápersze.

  6. Köszönet a válaszokért. Arra vagyok kíváncsi, hogy Nagy-Britannia mint katonai hatalom hogyan viszonyul a többi európai hatalomhoz (elsősorban Fro. és No.) és ezzel egyetemben más térségek jelentősebb regionális középhatalmaihoz.

    Semmi gonosz hátsó szándék nem vezérel, egyszerűen szeretném a kellemeset összekötni a hasznossal, azaz olyan aspektusból kivesézni egy szerintem nem olyan rossz európai vadászgépet, ami még nekem is fekszik. Természetesen a bőrömből nem tudok (nem is akarok) kibújni, de úgy gondolom, hogy a kérdés – sem technikai, sem egyéb – szempontból nincs méltó módon kezelve.

    Részben kaptam választ, ezt köszönöm, de még mindig maradtak nyitott kérdések. A felsorolásból értem a darabszámokat, – lásd a cikk témája – de nem látom azt, hogy ez pontosabban mit is jelent. Azt látom, hogy spórolás jön. De azt nem látom, hogy a kisebb darabszámú és fejlettebb technológia ekvivalenciát jelent-e a korábbi szinthez képest. Ez haditechnikai kérdés. De nem csak haditechnikai.

  7. Szia Mindenki!

    Gacsat és Talking:

    Sommás vélemények, tény, nem minden alap nélküliek, de szándékosan nem ebből az irányból és aspektusból keresek válaszokat.

    Grgly:

    „Meg esős idővel és ronda nőkkel sújtani a világot.”

    :D

    Dudi:

    Olyan soha nincs, hogy egy átalakulás folyamata véget ér, maximum halál vagy megsemmisülés esetén. Bár ez sem feltétlenül biztos…, de ezt most hagyjuk.

    Létezik egy pillanatnyi állapot (ez elvileg egzaktul mérhető) és vannak tervek a jövőre nézve – ez is ismert. Ebből azért lehet(ne) kalkulálni.
    Ha igazad lenne, akkor semelyik hadseregről sem lehet soha véleményt mondani, hiszen mindig fejlesztenek és átalakulnak. Ennek vannak persze előjelei is, a regresszió is a fejlődés egy változata, csak az előjel más.

    A másik:
    Ezek szerint senki sem tudja pontosan felmérni azt, hogy per pillanat mire elég egy brit, egy német vagy egy olasz hadsereg önmagában?
    Per pillanat még mindig vannak számomra fehér foltok a cikk témájából eredően, pedig ez csak egyetlen technikai eszköz.

    A nem tudjuk/nem mérhető/képlékeny, stb. is egy válasz, de ha ezt elfogadjuk, akkor hogyan/milyen alapon jelentünk ki bármit is például Nagy-Britannia jelenlegi és jövőbeni képességeiről. Vagy bárkiéről?
    Ez nagyjából olyan, mintha adnék egy könyvet a kezedben amelyet lapozd fel bármelyik oldalon és olvass bele három mondatot. Utána tedd a polcra majd meséld el, miről szól a regény.

    Visszautalva az eredeti kérdéseimre jelen pillanatban még a három mondatot sem tudjuk elolvasni.

  8. Ezek szerint senki sem tudja pontosan felmérni azt, hogy per pillanat mire elég egy brit, egy német vagy egy olasz hadsereg önmagában?

    Milyen hadszíntéren, milyen távolságban az anyaországtól, melyik évszakban, milyen céllal milyen hosszú ideig, stb.? Ezek nélkül értelme sincs feltenni a kérdést.

    A dolog másik aspektusa, hogy ez nem teljsen technikai probléma, nem a géppark, az ember vagy a logisztikai támogatás a szűk keresztmetszet. Ugyanis, ha erők tartós állomásoztatása távol az anyaországtól pénzbe kerül, sokba. Ahhoz már a költségvetésnek is komolyan hozzá kell járulnia a békebeli költségeken túl. Tehát nem csak az a kérdés, hogy technikailag mire képes egy haderő, hanem hogy azt ki és meddig finanszírozza.

  9. Tipikusan ilyen dolog volt annak boncolgatása, hogy akkor Falkland angol terület marad vagy sem. UK jelen állás és a közeljövőben is képes fenntartani technikailag és gazdaságilag is a jelenlétet és úgy tűnik, hogy egy rövid háború költségeit is képes felvállalni. Ez is egy forgatókönyv a sok közül.

  10. Molni

    Kár is lenne összevetni az említett hadseregeket mert az Olasz és a Német haderő kizárólag honvédelmi hadsereg , míg az angol eleve már csak a múlt és a birodalmi álmok miatt hivatásos és nagyrészt támadó hadsereg(volt).
    Persze a Német és Olasz hadsereg is képes a határoktól viszonylag távol tevékenykedni kisebb kötelékekkel de nem túl sokáig és aránytalanúl sokba kerülve, a sokat emlegetett szállítókapacitás hiánya miatt.Na meg ott vannak a sorozott és hivatásos hadseregek közti különbségek is! Sorkatonákat nem lehet Európában az országhatárokon túl bevetni .Ezen kívül a németeknek csak VISZONYLAG kis és gyenge haditengerészetük van addíg az olaszoknak azért hmmm na eggyel komolyabb, s ezek az expedíciós hadviseléshez elengedhetetlenek….

  11. chimera: hátde mz ilyet akar…

    Amit én amúgy nagyon unok az a folyamatos falklandozás. Ott volt a multkori pakfa gosip ott is mi ment a hude erős argentin gazdaságról nem szólva.

    Eközben meg a valóság az hogy üzemanyagra, meg alkatrészre arra, hogy az őrhajók a halászati zonákat betartassák sincs pénzük. BCtől:
    “Pénzhiány korlátozta már idén is jelentősen az Argentin Haditengerészet feladatait és bevethetőségét és ez a helyzet csak romlani fog a jövőben. A következő évben csak 161 napig lehetnek tengeren a hadihajók, szemben a két évvel ezelőtti 329 nappal. Ez jelentősen csökkenteni fogja az ország tengerpartjai mentő fekvő kizárólagos gazdasági övezetekben végzett őrjáratok számát, így szinte szabad utat engedve az illegális halászatnak és a csempészetnek. Csak az összevetés képessége miatt kerül megemlítésre, hogy a flotta vezetése hajónként évente 90 napos tengeren tölthető időt tartana elegendőnek a haditengerészet mindennemű feladatainak ellátására. Ez 15 bevethető hajóra számítva 1350 napot eredményezne. Persze jó kérdés mivel is fussanak ki a tengerészek a kikötőből, ugyanis a hadihajók jelentős része üzemképtelen. Leginkább az alkatrészhiány az, ami a mólóhoz köti a flotta gerincét adó fregattokat és korvetteket.

    A négy 1983 és 1984 között épült 3360 tonnás ALMIRANTE BROWN-osztályú fregettal (MEKO 360H2 típus) éppen ez a helyzet. Az ARA ALMIRANTE BROWN (D 10), az ARA LA ARGENTINA (D 11), az ARA HEROINA (D 12) és az ARA SARANDI (D 13) – 2005-től ez az utóbbi egység a flotta zászlóshajója – Rolls-Royce Tyne RM-1C és Rolls-Royce Olympus TM-3B gázturbináikban meglévő hibák és néhány cserére szoruló alkatrész mellett a megvásárolt lőszereknek is lejárt a szavatossági idejük, így újak beszerzése vált szükségessé.

    A hat 1790 tonnás ESPORA-osztályú korvett közül négy 1985 és 1990 (ARA ESPORA-P 41, ARA ROSALES-P 42, ARA SPIRO-P 43, ARA PARKER-P 44), míg kettő 2001 és 2004 (ARA ROBINSON-P 45 és ARA GOMEZ ROCA-P 46) között épült meg. Közülük a ROSALES és a PARKER nem tud kifutni hiányzó alkatrészek miatt, míg az ESPORA Dél-Afrikából nem tud hazatérni szintén ilyen problémából kifolyólag. A SPIRO, valamint a GOMEZ ROCA a karbantartás során elkövetett emberi hibák miatt vált alkalmatlanná a kifutásra, a LA ARGENTINA fregatt szintén a karbantartás során üzemképtelenné vált hadihajók sorát gyarapítja. Az ESPORA kálváriája úgy válik teljessé, ha megemlítésre kerül, hogy az ALTASUR hadgyakorlatra eredetileg a SIPRO indult volna, csakhogy a felkészülés során egy homokpadra futott a Mar de Plata-n. A GOMEZ ROCA lerobbanását követően így csak a ROBINSON korvett lett az egyetlen nagyobb felszíni egység, ami kifutásra képes állapotban van.

    A tengeralattjáróknál sem jobb a helyzet a három egység (két TR-1700-as: az ARA SANTA CRUZ-S 41 és az ARA SAN JUAN-S 42, valamint egy Type-209-es az ARA SALTA-S 31) a szükséges 190 nap felszín alatt töltött idő helyett csak 19 órát töltött a lemerült állapotban. A legfőbb gond itt is a szükséges karbantartások elmaradása.”

    csak ezért másoltam be ide, hogy úgy érzehető legyen mi a helyzet Argentín hadserenél… nehogy megint Falkland legyen a téma…

  12. Picit vissza az elejére. Eleve volt három kérdésem, amire nem kaptam kielégítő választ, pedig ebből az első és a harmadik eléggé egzaktnak tekinthető.

    Akkor ismét:

    1. Az 1-es verzióbeli block 5-ös gépek milyen szinten állnak a kortárs gépekhez képest?
    (Rafale, Gripen, J-10B, Mig-29K/KUB stb…)

    2. Nagy-Britannia önmagában mekkora katonai erőt fog képviselni a többi nagy- és középhatalommal szemben?
    (Az általuk kijelölt céldátum 2018. Középhatalom Japántól Törökországon át Iránig pedig sok van, speciel nem Argentína volt az első, amire gondoltam.)

    3. A többi Eurofighter-t repülő állam (spanyoloktól a németekig) gépei hogyan állnak a brit Block 5-ös verziókhoz képest?

    Még mielőtt jó messzire kanyarodna a téma, én igazából ezekre vártam volna valami érthető és lényegre törő választ.

  13. az olasz haderőt inkább nem véleményezném… A németek erőesen korlátozva vannak önmaguk és a világ által is, de azért jól képzettek és elég jól felszereltek. A Haditengerészet kicsi de azért gyengének nem nevezném, a nagyobb egységek elég jó karban vannak.

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.