|

Marokkói Abrams-ek

Marokkó és Algéria földön, vízen, levegőben folytatott privát kis fegyverkezési versenye újabb fejezethez érkezett. A nem felhőtlen diplomáciai kapcsolatokat ápoló két észak-afrikai állam harckocsizó fegyvernemének modernizálása már pár éve folyamatban van. A Moszkvához kötődő Algéria a T-90Sz, míg a Washington barát Marokkó az M1A1 mellett tette le voksát.

A lépést Algéria lépte meg hamarabb, ők két lépcsőben vásároltak be az orosz portékából. 2009-ben 185 harckocsiról, majd az oroszok idén februári közlése szerint 2011 őszén további 120 darab beszerzéséről írtak alá szerződést. A második körös rendelés értéke nagyjából fél milliárd dollár az elérhető információk szerint.

Az Algéria által hadrendbe állítandó 305 db T-90 mellett – amiből az első körös rendelést már leszállították az oroszok – persze Marokkó nem hunyhatott szemet csak úgy. Az algériainál kisebb, M60 Patton, illetve T-72 harckocsikból álló fegyvernemét veszélyes lánctalpas konzervnyitóval kívánja modernizálni – ami mint már említve lett nem más, mint az M1 Abrams.

Marokkó 2011 tavaszán kezdte pedzegetni Washington felé, hogy érdekelné őket 200 felújított és modernizált M1A1. A Védelmi Biztonsági Együttműködési Ügynökség (DSCA) pedig a napokban terjesztette mindezt jóváhagyásra a Kongresszus elé. Az meg csak magától értetődő, hogy a Marokkónak szánt harckocsik a többi exportváltozatú Abrams-hez hasonlóan az amerikai haderő gépein találhatónál gyengébb páncélzatával mennének.

A Marokkó által megvásárolandó csomagban magukon a harckocsikon felül a szokásos elemek találhatóak – képzési és logisztikai támogatás, dokumentációk. Az 1,015 milliárd dolláros csomag részletezése kapcsán a DSCA sajtóanyaga valamiért fontosnak találta darabszám pontosan megadni a megvásárolandó lőszer javadalmazás méretét: a harckocsik mindenféle csöves fegyverzetéhez összesen 12 049 842 darabos javadalmazás érkezne. Mindezt 1-1 harckocsira vetítve 5 millió dolláros egységár jön ki.

Ám ha már így szóba került, akkor az Abrams harckocsik lőszer javadalmazása – legalábbis papíron – nagyjából a következőképpen alakul:

  • 120 mm-es löveg: 42 db
  • 12,7 mm-es géppuska: 900 db
  • a 2 7,62-es géppuska összesen: 8 800 db

Ugyan nem nagyon van értelme így kimatekozni, már csak azért sem, mert a DSCA jelentése nem részletezi pontosan a fő lövegbe, illetve a kisebb csöves fegyverekbe való lőszer mennyiségét, de… ha a DSCA által megadott mennyiséget leosztjuk 200-al, akkor egyrészt nem kerek számot kapunk, másrészt durván 60 000 db lőszer jön ki harckocsinként. Mivel egy Abrams egyszeri teljes utántöltése durván 10 000 db lőszert jelent, így elmondható, hogy pusztán csak a számadatból kiindulva a teljes géppark 6 alkalommal lenne teljesen utántölthető.

A fenti fotó ugyan Kaliforniában készült, de hasonló tereppel az Atlasz hegység lábainál is találkozhatnak az Abrams-ek. | Fotó: U.S. Army ,

A marokkói beszerzés egyébként segíthetne megoldani azt a problémát is, amin a U.S. Army illetékesei már huzamosabb ideje birkóznak a honatyákkal. Ez pedig nem más, mint az Abrams harckocsikkal foglalkozó, Ohio államban található Lima Army Tank Plant. Az üzemet az Army 2014-2017 között leállítaná, mert egyszerűen nincs szüksége a szolgáltatásaira, pénzt meg feleslegesen nem akar kidobni az ablakon. Lévén az a helyzet, hogy az elmúlt évtized csatározásai alatt az amerikaik aktív Abrams gépparkja teljesen megújult, alaposan modernizálva lett. Az aktuális program 2014-ben befejeződik, onnét kezdve pedig a hadsereg pár évig hallani sem akar semmiről, ami a véleményük szerint kifogástalan állapotban és képességi szinten tanyázó M1 gépparkkal kapcsolatos.

A törvényhozóknak ez persze nem tetszik és folyamatosan a hadseregre akarnak erőltetni Abrams-eket. A limai üzem nyitva tartásához elviekben évi 70 Abrams kigurítására van szükség, ami azt jelenti, hogy a 2014-2017 közti 3 évben 210 harckocsival kéne foglalkozniuk. Ezt pedig majdnem teljes egészében fedezné a marokkói megrendelés, amit még akkoriban eleinte talán kiegészítene az egyiptomi utánrendeléssel kapcsolatos részfeladatok teljesítése is.

89 hozzászólás “Marokkói Abrams-ek”

  1. kíváncsi leszek, hogy amikor ki lesz próbálva élesben a 200 M1 vs. 300 T90, mindegyik arab kultúrában szocializálódott kezelőszemélyzettel, na annak mi lesz a vége… Nagy öszegű fogadásom van arra, hogy nem annyira egyértelmű, mint pl. az iraki háború során. Úgy gondolom, és akkor is úgy gondoltam, hogy a kiképzésbeli, és a felfogásbeli különbség adja az amerikai haderőnél azt a plusszt, ami miatt ennyire nulla veszteséggel tudták letolni az elenségeiket.

  2. Iraknál először a yenkik nagy előnyben voltak ők láttak és lőttek a sötétben az irakiak meg nem. Iraknál másodjára kb ugyanez , meg spékelve rakétákat lődöző robot repülőkkel , pontosabb gpses rakétákkal ,mire yenki tankok megindultak, az iraki páncélosok 90% égett.

  3. Remélem most az oroszok szállítják a megfelelő lőszereket is. Irak példa azért is torz mert ott csak T-72 repesz romboló löszere volt.
    2, roham harckocsit ne akarj kötött védelmi állásba alkalmazni.
    Mikor a sebessége az egyik védelme.

    Ez tényleg érdekes csata lesz. Francia optikával ellátott T-90 VS első generációs M1A1-s

    Itt fontos tényező még oroszok milyen háttér csomagot biztosítanak. Kiképzők, löszerek, alkatrészek.

  4. Nézegettem itt a dolgokat.
    M1A1 szegényített Urán páncél nélkül nem megoldhatatlan feladat.
    T-90 mivel hogy 47 tonnás. Folyamatosan mozgatni kell. Infok szerint a tűzvezető rendszere elég autonóm. Valamint lövés 6-7/min dolgozik.
    Terepen 47km képes rohanni. M1A1 a többi 50-60 tonnás behemóttal szemben, fürgeség és agilitás lehet a legkomolyabb fegyvere.

    Egy kérdés a témába jártasokhoz. A gép vagy az ember tölti gyorsabban a löveget?

  5. Azért nem 0 veszteséggel vészelték át az amik. A városharcokban az APM-ek és IED-k elég sok M1-est vágtak haza. Kb 1 éve valaki belinkelt egy oldalt ahol pontosan leírták mennyi járgányt ért találat mennyi maradt javítható és mennyi vált végleges hulladékká. Emlékeim szerint 70 db körüli járműről volt szó.

  6. Úgy látom az értelem hiánya nálad ott kezdődik, hogy nem tudod értelmezni a kettőspont zárójel kombót! :)
    Viszont azt tényleg nem értem , hogy miért olvasgat ennyi pacifista ember haditechnikai fórumot!?
    Tankkal akarsz menni öcsém, melegfesztiválra?
    Mondjuk igazad lehet, én is mennék, de üres tárral jönnék el…. És itt most nem teszek számodra értelmezhetetlen írásjeleket…. !

  7. Elvileg pont az Abrahms elég jó ilyen szempontból, kis túlzással el tudja magát vonszolni szinte akármivel, ami kicsit is emlékeztet a kőolajszármazékokra (benzin, dízel, kerozin, ethanol, bio cuccok stb.) Viszont cserébe elég sokat eszik.

  8. A gáz turbina előnye. Kisebbe és könnyebb mint egy azonos teljesítményű dízel motor.
    Viszont a levegő minőségére érzékenyebb. Gondolok itt a sivatagi területek finom porra. Ami nagyon korrozív. Valamint a éjszakai infra jelre.
    T-90 kisebb könnyebben talál terep tárgyi fedezéket. Jobb a talaj nyomás értéke. Ami megkönnyíti nehéz terepen való mozgást.

    Francia optikával már egy ideje távolba is nézhet. Ami a T-72 és T-80 hátrányt jelentette.

  9. wikiről. forrás wikin nem linkelem.

    GW:
    “A források többsége szerint egyetlen Abrams sem az ellenséges harckocsik tüzétől semmisült meg. Egy olyan esetről tudunk, amikor az egyik iraki T–72-es harcképtelenné tudott tenni egy Abramst, űrméret alatti páncéltörő lövedék használatával. Az Abrams nem semmisült meg, de nagyjavításra kellett küldeni.”

    öh:
    “…A harckocsik egészen közelről harcoltak egymás ellen, a távolságuk nem volt több 100 m-nél. Amerikai harckocsi nem veszett oda, ami nem meglepő, mert a T–72-es nem képes az Abrams páncélzatát átlőni.”

    Ami nekem igazán sokat mutat az viszont:
    “Azonban 2003. október 29-én két katona meghalt és egy harmadik megsebesült, amikor a harckocsijukat egy harckocsiakna megsemmisítette. Az aknák hatását egyéb robbanóanyaggal (többek között 155 mm-es tüzérségi lövedékkel) növelték meg. Ez volt az első alkalom, hogy egy Abrams legénysége ellenséges cselekmény miatt halt meg.
    Ugye ezelött is jópár M1et lett harcképtelen, kellett nagyjavításra küldeni, vagy belülről felrobbantani. (M1ek jellemzően nem tudták kilőni az M1eket 100mről sem (miközben T72…ket 2500mről megették.) ezért volt jellemző a belülről robbantják fel őket verzio.) de bzzeg 2003 oktoberéig nem volt KIA. uhh

  10. A tűzgyorsaság az egy elméleti szám.
    T-72-n szolgáltam. elméleti tűzgyorsaság töltőgéppel 6-8 lövés/perc kézi töltésnél 3-4lövés/perc.
    A T-72 töltőgépe elég szar. Folyamatosan meghibásodik, nem érzékeli a lőszert és csak pörgeti a forgó lőszertárolót ami pont a torony alatt van! A kézi töltés elég hosszadalmas főleg, ha a lőszertárolóból kell kibányászni a skulót. nekünk volt olyan, hogy beragadt a skuló és több mint két percbe telt amíg sikerült újratölteni, és nem a mi hibánk volt hanem a szar orosz konstrukció hibája.
    Az éjjel látóból is van vagy 5 verzió a t-72-hez, van amelyikkel az utat se látod 5 méterről és van amelyik használható pár száz méterig. sztem melyik volt az irakiaknak.
    A T-90 csak egy leszármazott és tuti hasonló hibákkal küzd én nem szavaznék rá, de az M1-est se csípem. Ha nem kötsz utána egy benzinkutat nem sokra mész vele.
    A szaudiak választottak jól. Leo 2 lenne a legjobb választás.

  11. Elvileg a T-90 töltőgépe más, mint a T-72 -é, inkább olyan, mint a T-64/80 -oké.
    http://www.youtube.com/watch?v=0IjgndIFhgU
    (T-72 -vel kezdődik, a T-90 pedig 0:43 -tól van)
    Sivatagban lehet, hogy az M1 jobb, mivel úgy emlékszem, hogy az USA legnagyobb harckocsi gyakorlatai/lőterei mind sivatagos területen vannak, így bizonyára sok tapasztalat gyűlt már össze az üzemeltetéssel kapcsolatban, illetve az ottani működés is szempont a tervezés során, míg az oroszoknak kevesebb közvetlen kapcsolatuk van az ilyen éghajlatú területekkel.

  12. Indiában az egyik teszten t-90s-t 250m-ről lőtték 120mm-es nato löveggel, és köszöni szépen jól van.
    T-72 utántöltője még analóg működtetésű, az újabb t-90-esek digitális rendszere sokkal megbízhatóbb (analóg rendszer már attól behülyülhet ha rézkábelt alumíniumra cserélsz, vagy fordítva…).

  13. Fade

    öh:
    “…A harckocsik egészen közelről harcoltak egymás ellen, a távolságuk nem volt több 100 m-nél. Amerikai harckocsi nem veszett oda, ami nem meglepő, mert a T–72-es nem képes az Abrams páncélzatát átlőni.”

    azt azért jegyezzük meg,hogy azok az iraki harckocsik nem rendelkeztek modern páncéltörő lőszerrel.

  14. Ezt nem teljesen ertem. Az USA Chobham pancelzatu szegenyitett uranos M1-eseket hasznal. Namost itt felujitottakrol van szo, tehat valszeg az us army allomanyabol kivontakrol. De abbol nem lehet utolag kiszedni az urant! Akkor most milyet is kapnak? Vagy usaba van olyan, ami sima acellemezes M1, mint ami egyiptomnak van?

    Nem ertem :(

  15. Az első M1 -esek nem rendelkeztek szegényített uránium páncélzattal, rengeteg járművet csak később fejlesztettek fel vele. Szerintem lehet, hogy nem is az összes kapta meg ezt a továbbfejlesztést, vagy egyszerűen kiszerelik belőle és lecserélik acél vagy kerámia betétekre.

  16. A Chobham is eleg titkos dolog. Es mivel egyiptom maganak gyartja az M1A1-eket, igy igen valoszinu, hogy sima acel. Ezzel 2 dolgot er el az USA.
    1, jo benyomast kelt az egyiptomiakban, mivel a vilag (masodik)legjobb pancelosat adta nekik
    2, izrael sem aggodik, mert a merkak megreggelizik oket.

  17. Kicsit próbálom összerakni a képet.
    – Algéria 2006-ban rendel 305 db. T-90 harckocsit, melyek két részletben kerülnek leszállításra 185 db. 2009-ben, valamint 120 db. 2011-ben.
    – Marokkó állítólag T-90 és VT1A közt vacilál, aztán marad az utóbbinál, melyből 150 db. rendel valamikor 2009 tályékán.
    Most erre jön a hír, hogy 200!!!! Abramsot akarnának rendelni. Akkor az erőviszonyok 305 vs 350 db harckocsi lesz.

  18. MuldR

    Ha az Egyiptomi M1-esek homogén acélból vannak akkor azok nem a világ egyik legjobb harckocsijai hanem úgy szarok ahogy vannak.

    Tegyük tisztába a dolgokat

    A II. Öböl-háború előtt rohamtempóban kaptak szegényített urán megerősítést az ARMY páncélosai már amik elutaztak Irakba.A többit fokozatosan alakították át és ma M1A2 néven ismerjük őket.A MARINE harckocsijait úgy tudom máig nem alakították át A” verzióra mert nem bírják el a megnövekedett tömeg miatt a partraszállító járművek.

    Kis Abrams kronológia:

    M1 az alap konstrukció 105-ös angol löveggel 1980-tól.
    M1A1 javított elektronika + 120-as német löveg 1986-tól.
    M1A2 szegényített urán lemezekkel egészítették ki a torony homlokpáncélját és a teknő frontpáncélját 1992 -től(igazából 1991 végétől).

  19. johnibyg

    titkos a páncél összetétele de az biztos,hogy van benne titán ezt úgy kell elképzeéni mint az Abrams szegényített urános páncélzatát.

    A Leopard 2 a nagyobb védettségű harckocsi mert a 3 harckocsi elleni lőszertípusból kettő ellen jobban véd(APFSDS,páncélromboló gránát).

  20. Erről én is írtam. T-90S től kezdve francia optika amitt már teljesen meg vettek, valamint ballisztikus PC. Jó szerivel Leclerc elektronikájának sava borsa van a T-90S sorozattól kezdve az orosz tankokba. Plusz az töltős és célzó elektronikának vannak különleges orosz elemei.

    Orosz tankok tornya se véletlenül kerekded geometriájú. Ballisztikai szempontból jobb mint a szögletes forma. Hátránya a mérete, lőszer el tárolás.

  21. Mackensen

    Nem kell nekik 1500 lovas motor mert nincs 60+ tonnás harckocsijuk.

    johnibyg

    APFADS:Armour-Piercing Fin-Stabilized Discarding Sabot,Űrméretalatti Szárnystabilizált Nyíllövedék.

    HEAT:High Explosive Anti-Tank,Kumulatív lőszer.

    Ez a két fő harckocsi elleni lőszer létezik.

  22. Nekem úgy tűnik, hogy már vagy 50 éve próbálkoznak a jelenlegi hk motorjuk cseréjére. Volt ott ellendugattyús motor meg gáztúrbina is, de egyelőre ezzel muzsikálnak.
    Egy hi-lo kialakítás nyomon követhető az oroszoknál is ugyanúgy mint az amiknál. Az, hogy nem vállaltak be akkora harckocsikat mint a nyugat az talán az ország méreteivel is indokolható, de a T-90 alapharckocsi mellett mintha hiányozna egy nehezebb nagytestvér.

    T-34/76 ~ KV-1
    T-34/85 ~ IS-2
    T-55 ~ T-10
    T-72 ~ T-64/T-80
    T-90 ~ ????

  23. A gázturbina nem jött be. A T-80 után le is álltak vele.
    A T-90 úgy jó ahogy van. Szerintem ezt a típust csak fejlesztgetni kell. Látom a legújabb verzióba kipakolták a löszereket a páncéltestből, hogy ne robbanjon fel icipici darabkákra ha találat éri. Maradt a torony alatti forgó tároló. Ez elméletileg a hk legvédettebb pontján van. Elektronikáját is naprakészen tartják. Úgy tűnik, hogy a belátható jöbőben erre alapoznak.
    De ezen kívül látható, hogy kinlódnak egy “nagyobb” kategóriával is. De puffogó beharangozásokon és elvetett prototípusokon kívül nem látni nagy dolgot.

  24. Közben olvasgatom, hogy mi mennyi VT1-A ügyben és úgy tűnik, hogy többet adtak kevesebbért mint amennyit az oroszok kértek T-90-ért.

    “China has become a major new competitors, more or less the shadow of the Chinese T-72 tanks VT1A Morocco won the 150 tanks procurement contracts, price 140-180 million U.S. dollars over the price 200-250 million U.S. dollars in T- 90S.”

    forrás:

    http://ashburn.over-blog.com/article-russia-says-china-vt1a-wins-russian-t90s-tanks-orders-by-morocco-150-80741754.html

  25. forest, flip7

    “T-34/76 ~ KV-1
    T-34/85 ~ IS-2
    T-55 ~ T-10
    T-72 ~ T-64/T-80
    T-90 ~ ????”

    bye Mackensen

    Erre reagáltam rá, hogy t-84 oplot beillene a drága/jobb kategóriába.

    ui: tudom, hogy ukrán, de keleti gyártmány, szóval egy lapon említhető a t90-nel.

  26. Tulajdonképpen már a T-64 -el vége szakadt a közepes-nehéz harckocsi irányvonalnak, mert a szovjetek (és mindenki más, lásd USA M103 – M46/7 vagy UK Conqueror – Centurion korábban) áttértek az “alapharckocsi” (Main Battle Tank) koncepcióra, vagyis, hogy egy kb közepes harckocsi látja el ugyanazt a feladatot, amit korábban a nehezek végeztek el. Ez azért volt lehetséges, mert a technika fejlődése miatt, a legsérülékenyebb helyeken nagyjából ugyanolyan páncélvédettséggel és tűzerővel rendelkeztek, de olcsóbbak és mozgékonyabbak voltak. Ha megnézed a T-64 és T-80 nagyjából ugyanolyan súlyú, mint a T-72. Igaz, hogy a nehézharckocsikval felszerelt egységeknek szállították a T-64 -et először, de ha jól tudom a T-72 azért lett kifejlesztve, mert előbbi túlságosan drágának bizonyult nem tudtak volna belőle eleget előállítani, és ezért kellett egy “fapados” T-64, ami annak legfontosabb újításait magában hordozza, de fel lehet vele szerelni az egész haderőt. Bár továbbra és maradt két párhuzamos harckocsi, de azok inkább csak minőségben és árban tértek el egymástól, feladatkörben és súlycsoportban azonosak voltak. Az oroszok pedig már nem rendelkeznek olyan erőforrásokkal (no meg a lehetséges harctér és sok egyéb dolog is megváltozott), mint a hidegháborúban, ezért mostmár nem hozhatnak létre olyan páncélos haderőt, mint régen tették, hanem egy járműre (a szovjet időkhöz képest alacsony példányszámú előállítására) kell koncentrálniuk.

  27. sulyid

    Most már értem, hogy értetted, de szerintem az oroszok sosem vennének ukrán harckocsit, ráadásul a T-84 (szerintem) nem jobb harckocsi mint a T-90.
    Amúgy meg ment itt egy kis összehasonlítás és este gondolkodtam a dolgon. (bár nem vagyok mérnök).
    A T-90 kisebb felületű mint a Leo2-ő vagy az M1A1, főleg a torony. Kb fele akkora felülettel rendelkezik, így fele akkora súlyú is lehet. A Leo2 tornya 25tonna körül van. Ha a T-90 tornya csak 15 tonna, mert kisebb akkor az már 10tonna mínusz a tank súlyánál, ugyanolyan minőségű páncél mellet.(persze a valóságban nem ugyanolyan a két páncél).
    Az ára meg azért lehet olyan magas egy T-90-nek mint egy “Nyugati” MBT-nek mert a T-90 is hasonló színvonalú érzékelőkkel van már felszerelve.
    Az T-90 azért olyan amilyen,(szerintem)mert az orosz terep elég nehéz. (Orosz tél tábornok, sár tábornok, távolság tábornok vs. német haderő a 2.VH-ban)
    1. Kisebb súly kisebb talajterhelés—->jobb terepjáró képesség
    2. Kisebb súly, kisebb motor—->kisebb fogyasztás
    3. Automata töltő—->Kisebb torony—>kisebb súly/kisebb lőhető cél
    Persze lehet ne még pro-kontra sok mindent írni.
    Két linket még berakok a T-90 motorját, és a Leo2 motorját:
    T-90: http://chtz-uraltrac.ru/catalog/items/19.php
    Leo2: http://www.mtu-online.com/mtu/produkte/motorenprogramm/dieselmotoren-fuer-militaerische-rad-und-kettenfahrzeuge/motoren-fuer-schwere-fahrzeuge/detail/product/985/cHash/918480a068af7daadd86478db3aa5953/index.de.html
    Méretek T-90 vs. M1A1: http://media.desura.com/images/groups/1/3/2074/comparison_abrams_t90_leopard_UPDATE.png2.png

  28. fip7
    Szerintem a T-90 főleg azért olyan könnyű, mert a T-72 -re épül.
    A T-72 pedig (részben) azért olyan könnyű (és kicsi), mert így sokkal nagyobb a hadászati mobilitása (könnyebben használhat hidakat, vasutakat, teherszállító gépeket, illetve hallottám már olyat is, hogy a szovjet híd- és vasútházólat 50t alatti járművekre lett méretezve). Erre azért volt szükség a hidegháború során, mert akkor ugye a terv az volt, hogy pár hónap, esetleg hét alatt az NDK -ból a csapatok eljutnak az Atlanti-Óceánig, ehhez pedig hatalmas mobilitás kellett, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy milyen rengeteg járműről, felszerelésről, élőerőről van szó. A következő orosz harckocsi szerintem már 60 tonna fölött lesz, vagy legalábbis közel hozzá.

  29. F1End

    Igaz amit írsz. De a következő orosz MBT szerintem nem lesz 60 tonnás. Az orosz terepen fontos az alacsony talajnyomás (főleg a távol-keleti részeken). Én szerintem 50 tonna körül lesz az új tankjuk ha lesz. Bár ki tudja ők mit tartanak majd fontos tervezési szempontnak…

  30. Ahogy itt nézegetem T-90MS európai terepen hozzá értő személyzettel. Komoly erőt képviselhet.
    Könnyebb álcázni kicsit vizesebb talajon is még képes mozogni. Gondolok itt hazánk domborzatára.
    Közben páncélzat és tűzerő tekintetébe ugyan ott van :)
    30-75 fok között font páncél tekintetben ki magasló :)

  31. F1End

    “Tulajdonképpen már a T-64 -el vége szakadt a közepes-nehéz harckocsi irányvonalnak, mert a szovjetek (és mindenki más, lásd USA M103 – M46/7 vagy UK Conqueror – Centurion korábban) áttértek az “alapharckocsi” (Main Battle Tank) koncepcióra”

    Ez egy hihetettlenül relatív dolog. Az amerikai M 103 inkább egy kísérlet volt. A maga 300 legyártott példányával hidegháborús körülmények közt nem jelentett semmitt. Inkább egy másik irányvolnalat ajánlanék:

    M4 Sherman ~ Stuart, Honey, Coffee
    M26 Pershing ~ M24 Chaffee
    M 48 Patton ~ M41 Walker Bulldog
    M 50 Patton ~ M551 Sheridan
    M 1 Abrams ~ Stryker mgs

    Európában is meg lehet figyelni valami hasonlót. Az alapharckocsi mellett megtalálható egy harckocsiágyúval felszerelt kistestvér is. Visszatérve az oroszokra azért van néhány kísérleti példány, amibe úgy tűnik, hogy mindent belepakoltak, amit csak lehet, de valamiért leálltak vele. Tartom magam ahhoz a nézethez, hogy kéne nekik, de nagyon egy 1500 LE kategóriájú hk motor.

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.