|

Mégis M1A2 harckocsikat venne Tajvan?

Tajvani sajtóértesülések szerint talán most megkezdődhet az elavult harckocsi állomány frissítése – legalábbis egy részének, hiszen a jelentős mennyiségű M48 és M60 harckocsiból álló gépparknak csak egy töredékét válthatná a most belengetett, 100 db körüli M1A2 Abrams beszerzés.

A friss hírek némi szórást mutatnak a költségkeret tekintetében, de abban egyeznek, hogy 100 db körüli harckocsit említenek. A hivatalosan nem megerősített értesülések alapján a beszerzési csomag alulról karcolná az 1 milliárd Dollárt és magukon a harckocsikon felül tartalmazná az ilyen tranzakciók standard elemeit is, úgymint képzés és tartalék alkatrészek.

Washington esetleges jóváhagyása esetén a 100 darab körüli mennyiség egyébként elvileg 108 darab harckocsit jelentene, amit 2 zászlóaljba osztanának szét a tajvaniak.

Sorban álló M1A2 harckocsik a texasi sivatagban

M1A2 harckocsik éles lőgyakorlaton Texasban | Quentin Johnson, | U.S. Army ,

Az amerikai harckocsi iránti érdeklődés természetesen nem egy hirtelen ötlet, Tajpej már régóta szeretne az Abrams üzemeltetők közé tartozni, de ez mostanáig nem jött össze. Olyannyira nem, hogy 2017 októberében még arról szóltak a hírek, hogy Tajpej végül feladta ezen tervét és megkezdi egy modernizációs csomag összeállítását meglévő harckocsijaihoz. Kapcsolódón megemlítendő, hogy ugyanakkor az idei év májusában a kínai sajtóban arról lehetett olvasni, hogy a tajvani védelmi miniszter az illetékes kormányzati testület előtt megerősítette, hogy továbbra is érdeklődnek az M1 Abrams iránt.

A tajvani haderő mennyiségileg ugyan nem áll rosszul harckocsikkal, azonban azonban az 1000 db körüli MBT gépállomány mintegy fele M60A3, míg másik fele az M48 egy modernizált változata, mely CM-11 Brave Tiger megnevezés alatt fut arrafelé. Azaz relatíve avittas járművekről van szó.

Az Abrams beszerzés esetleges összejötte esetén kérdéses, hogy az Egyesült Államok nagyobb mennyiség eladására is mutatna-e hajlandóságot a későbbiekben, vagy csak egy kisebb mennyiségre adnák be a derekukat végül. Kedvezőtlen felállás esetén mindenképpen szükséges lesz az M60 harckocsik modernizálása. Ezt Tajvan saját erőből akarja kidolgozni, de igazából kész megoldásokból is válogathat, hiszen az anno jelentős mennyiségben legyártott M60-as családhoz több nagy védelmi vállalat is kínál különféle, átfogó modernizációs csomagot.

Fórum hozzászólások

  • fip7
    Fade

    Nézd, a DM33A1 meg a DM33A4 között is van difi, 470 mm vs. 600 mm átütés.
    Én elhiszem azt is, hogy az M829 nagyobbat fejlődött, de maga az ágyú bekorlátozza a kilőtt lövedék maximális energiáját és így a PCT értékét is. Ez azért józan ésszel belátható.
    És az oroszok új lőszereit sem lövöd ki új ágyú nélkül, tudtommal a 3BM59/3BM60-at sem lehet kilőni egy régi T-72-őből, mert szétviszi az ágyút a nyomás a francba. Az a lövedék is már újabb ágyúkhoz készült, és hozzá tenném ezek 2002-ben jelentek meg. Szóval ez még nem a 3BM69/3BM70-s Vákum lövedék ami bőven 10+ MJ fölött van....
    Hát igen. Láthatóan a "nyomás" csak egy tényező ami mellett sok másik is van és ez DM fejlődésen is látszik.
    T72/T90be azért nincs mert nem fér bele. MSbe befér.
  • Fade
    Hát igen. Láthatóan a "nyomás" csak egy tényező ami mellett sok másik is van és ez DM fejlődésen is látszik.
    T72/T90be azért nincs mert nem fér bele. MSbe befér.
    Miért férne bele az MS-be?
  • Shadow
    Itt van erről egy cikk:
    https://www.quora.com/Why-is-a-gas-turbine-in-the-Abrams

    Alapvetően ahogy te is írtad gázturbinával jobb tömeg/lóerő arányt lehet elérni. A cikk leírja hogy a németek és az amik eredetileg közösen akartak kifejleszetni 1 MBT-t az lett volna a MBT70. De hamar kiderült hogy az amik meg a német igények teljesen mások és végül 2 külön tank lett a projekt vége ennek ellenére a mai napig Abrams és Leo nagyon sok hasonlóságot mutat pl ugyan az a löveg. Az amik azért akartak turbinát mert az 10 km/órával gyorsabb a tank mint dízel motorral. Bár ez igazándiból csak úton igaz nehéz terepen nem ott kb azonos sebességet tudnak. A németek semmiképpen nem akartak turbinát mivel gáztubinbával a tank fogyasztása miatt a hatótáv 100 mérföld valamint álló helyzetben is kb ugyan annyi üzemanyagot fogyaszt mint menet közben míg dízel motorral 400 mérföld és álló helyzetben is tudják járatni elfogadható fogyasztással ezért az elektronikus berendezéseket álló helyzetben is tudják használni. Arra is felhívták az amik figyelmét hogy sokkal nagyobb logisztikai kihívás folyamatosan ellátni üzemanyaggal egy turbinával meghajtott tankot emiatt a mai napig 1 német páncélos hadosztály létszáma mai napig több ezer fővel kevesebb mint az amcsiknál. Ott kb 1 csomó embernek csak az a dolga hogy viszi az üzemanyagot a tankokba... a másik probléma hogy a németek szerint ez a sok logisztika taktikai hátrány mert az ellenség simán kilövi a tankereket repülőkröl és ezzel nagyon sebezhető az egész rendszer. Amik azt mondták nekik ez nem számít mert ők azzal számolnak hogy nekik minden háborúban légi fölényük lesz.

    Ebből az egészből látszik hogy az amik teljesen más felfogással rendelkeznek a hadviseléssel kapcsolatban mint a legtöbb ország. Emiatt nem lett közös tank hanem a németeknek Leó amiknak meg Abrams. Sztem elég logikus hogy hozzánk mi áll közelebb. Én azzal nem számolnék hogy egy esetleges háborúban nekünk tuti légi fölényünk lesz :D
    • Az MBT-70 több dolog miatt vérzett el, de nem a gázturbinán. Én úgy tudtam eddig, hogy az dízelmotoros lett volna az MBT-70. A probléma iszonyatos komplexitása volt a harckocsiknak, a US Army értékelése szerint "egyetemi diploma kellett hozzá".
    • A sok újítása miatt megbízhatatlan volt főleg a MGM-51 Shillelagh lövegből indítható pct. rakéta, aminek pc. átütő képessége tudtommal hamar elégtelenné vált. Mire hadrendbe állt volna az újabb T-64 változatok ellen már nem ért volna semmit, nemhogy a '70-es évek végi vagy '80-es évek harckocsijai ellen. Hiába volt az átmérő nagy a Shillelagh átütési értéke tudtommal még az iTOW közelében sem volt és a minimális megsemmisítési távolsága is valami 800 méter táján volt.
    • A lövege hiába volt nagy kaliberű kis sebességű volt, mert a rakétára alapoztak, a sokkal kisebb űrméretű APFSD lövegékek nagyobb RHA értékkel bírtak nála már a '70-es évek közepén is, nemhogy a '80-as években. A BGM-51C változat átütése 60%-kal volt nagyobb, ami 1981-ben állt hadrendbe. Az alap TOW változattal volt kb. pariban a rakéta.
    A Leopard 2 és M1 eltérés nem az MBT-70 szétválásának eredménye, hanem az egyből utána következő programban összeveszésének, tehát csak közvetve az MBT-70. Az MBT-70 bukott, de az utána következőnél nem tudtak megegyezni bizonyos dolgokban. Az első M1 prototípusnál alapvetően eltértek az MBT-70 komplexitásától, még ha egyes elemeket fel is használtak abból. A Leo2 eleve 120 mm-se löveget kapott, az M1 csak 105 mm-ert és csak M1A1-től lett 120 mm-es az is. Mai napig nem értem, hogy mi frászt akartak a jenkik az M1-nél a 105 mm-es löveggel. Hiába volt az M1 páncélvédettsége számottevően magasabb az M60A3-nál is, ha a tűzereje gyakorlatilag azonos volt. Már a T-72A ellen is közelebb kellett menni tudtommal 1500 méternél az átütéshez. Az M1IP-hez készült újabb gránáttal tudták csak az ERA nélküli T-72A- messziről kilőni, illetve az kapta meg a DU-t. A szovjet T-64 és T-80 csúcsragadozókat leszámítva az M1IP így szódával elment.

    Volt hozzá valami nagyon durva kis mennyiségben készült APFSD, amit sehova nem exportáltak, nem túl sok forrást találtam róla. Ezzel majdnem akkor átütést értek el, mint az M1A1-nek az első 120 mm-es gránátjával.
    http://www.bandepleteduranium.org/en/m900-105mm-apfsds-t-round
  • molnibalage
    • Az MBT-70 több dolog miatt vérzett el, de nem a gázturbinán. Én úgy tudtam eddig, hogy az dízelmotoros lett volna az MBT-70. A probléma iszonyatos komplexitása volt a harckocsiknak, a US Army értékelése szerint "egyetemi diploma kellett hozzá".
    • A sok újítása miatt megbízhatatlan volt főleg a MGM-51 Shillelagh lövegből indítható pct. rakéta, aminek pc. átütő képessége tudtommal hamar elégtelenné vált. Mire hadrendbe állt volna az újabb T-64 változatok ellen már nem ért volna semmit, nemhogy a '70-es évek végi vagy '80-es évek harckocsijai ellen. Hiába volt az átmérő nagy a Shillelagh átütési értéke tudtommal még az iTOW közelében sem volt és a minimális megsemmisítési távolsága is valami 800 méter táján volt.
    • A lövege hiába volt nagy kaliberű kis sebességű volt, mert a rakétára alapoztak, a sokkal kisebb űrméretű APFSD lövegékek nagyobb RHA értékkel bírtak nála már a '70-es évek közepén is, nemhogy a '80-as években. A BGM-51C változat átütése 60%-kal volt nagyobb, ami 1981-ben állt hadrendbe. Az alap TOW változattal volt kb. pariban a rakéta.
    A Leopard 2 és M1 eltérés nem az MBT-70 szétválásának eredménye, hanem az egyből utána következő programban összeveszésének, tehát csak közvetve az MBT-70. Az MBT-70 bukott, de az utána következőnél nem tudtak megegyezni bizonyos dolgokban. Az első M1 prototípusnál alapvetően eltértek az MBT-70 komplexitásától, még ha egyes elemeket fel is használtak abból. A Leo2 eleve 120 mm-se löveget kapott, az M1 csak 105 mm-ert és csak M1A1-től lett 120 mm-es az is. Mai napig nem értem, hogy mi frászt akartak a jenkik az M1-nél a 105 mm-es löveggel. Hiába volt az M1 páncélvédettsége számottevően magasabb az M60A3-nál is, ha a tűzereje gyakorlatilag azonos volt. Már a T-72A ellen is közelebb kellett menni tudtommal 1500 méternél az átütéshez. Az M1IP-hez készült újabb gránáttal tudták csak az ERA nélküli T-72A- messziről kilőni, illetve az kapta meg a DU-t. A szovjet T-64 és T-80 csúcsragadozókat leszámítva az M1IP így szódával elment.

    Volt hozzá valami nagyon durva kis mennyiségben készült APFSD, amit sehova nem exportáltak, nem túl sok forrást találtam róla. Ezzel majdnem akkor átütést értek el, mint az M1A1-nek az első 120 mm-es gránátjával.
    http://www.bandepleteduranium.org/en/m900-105mm-apfsds-t-round
    Azért ragaszkodtak a 105-öshöz mert a 42 lőszert nem tartották elégnek az amerikai szakértők.Ebben az a logika,hogy 42 lőszerrel 42 célt tudsz támadni 55 lőszerrel viszont 55-öt.És ez akkor is igaz,ha nagyobb a 120-as puszítóereje(a harckocsik a hiedelmekkel ellentétben töredéknyi mennyiségben lőnek másik harckocsira ahhoz képes amennyit más célpontokra lőnek.Egy géppuskafészeknek vagy más puha célpontnak meg teljesen mind1,hogy 120-as vagy 105-ös lövi szét).
  • dudi
    Azért ragaszkodtak a 105-öshöz mert a 42 lőszert nem tartották elégnek az amerikai szakértők.Ebben az a logika,hogy 42 lőszerrel 42 célt tudsz támadni 55 lőszerrel viszont 55-öt.És ez akkor is igaz,ha nagyobb a 120-as puszítóereje(a harckocsik a hiedelmekkel ellentétben töredéknyi mennyiségben lőnek másik harckocsira ahhoz képes amennyit más célpontokra lőnek.Egy géppuskafészeknek vagy más puha célpontnak meg teljesen mind1,hogy 120-as vagy 105-ös lövi szét).
    • Ez szép és jó, hogy 105 mm-es többet lehet tüzelni, csak ha kinyír az ellenséges harckocsi, akkor nem lősz többet a 105 mm-es lövegeddel...
    • A 120 mm-es lövegnek a puha célok elleni változata is erősebb. Azért egy nagyobb épületbe vagy fedezék közelébe lőve nem mindegy, hogy mekkora a romboló erő. Érvelésed alapján nem léteznek 250 kg feletti HE bomba, mert "minek", mert "a puha célnak mindegy".
    Megalkottak egy páncélvédettebb hk-t, aminek tűzereje az M60A3 szintjén volt, de pl. gyengébb éjjellátó képessége volt.
  • molnibalage
    • Ez szép és jó, hogy 105 mm-es többet lehet tüzelni, csak ha kinyír az ellenséges harckocsi, akkor nem lősz többet a 105 mm-es lövegeddel...
    • A 120 mm-es lövegnek a puha célok elleni változata is erősebb. Azért egy nagyobb épületbe vagy fedezék közelébe lőve nem mindegy, hogy mekkora a romboló erő. Érvelésed alapján nem léteznek 250 kg feletti HE bomba, mert "minek", mert "a puha célnak mindegy".
    Megalkottak egy páncélvédettebb hk-t, aminek tűzereje az M60A3 szintjén volt, de pl. gyengébb éjjellátó képessége volt.
    Pont a harckocsik miatt váltottak űrméretet.Egyszerűen vállalhatatlan volt a 105-ös hatékonysága.Csak nekik idő kllett ezt megérteni.
  • molnibalage
    • Az MBT-70 több dolog miatt vérzett el, de nem a gázturbinán. Én úgy tudtam eddig, hogy az dízelmotoros lett volna az MBT-70. A probléma iszonyatos komplexitása volt a harckocsiknak, a US Army értékelése szerint "egyetemi diploma kellett hozzá".
    • A sok újítása miatt megbízhatatlan volt főleg a MGM-51 Shillelagh lövegből indítható pct. rakéta, aminek pc. átütő képessége tudtommal hamar elégtelenné vált. Mire hadrendbe állt volna az újabb T-64 változatok ellen már nem ért volna semmit, nemhogy a '70-es évek végi vagy '80-es évek harckocsijai ellen. Hiába volt az átmérő nagy a Shillelagh átütési értéke tudtommal még az iTOW közelében sem volt és a minimális megsemmisítési távolsága is valami 800 méter táján volt.
    • A lövege hiába volt nagy kaliberű kis sebességű volt, mert a rakétára alapoztak, a sokkal kisebb űrméretű APFSD lövegékek nagyobb RHA értékkel bírtak nála már a '70-es évek közepén is, nemhogy a '80-as években. A BGM-51C változat átütése 60%-kal volt nagyobb, ami 1981-ben állt hadrendbe. Az alap TOW változattal volt kb. pariban a rakéta.
    A Leopard 2 és M1 eltérés nem az MBT-70 szétválásának eredménye, hanem az egyből utána következő programban összeveszésének, tehát csak közvetve az MBT-70. Az MBT-70 bukott, de az utána következőnél nem tudtak megegyezni bizonyos dolgokban. Az első M1 prototípusnál alapvetően eltértek az MBT-70 komplexitásától, még ha egyes elemeket fel is használtak abból. A Leo2 eleve 120 mm-se löveget kapott, az M1 csak 105 mm-ert és csak M1A1-től lett 120 mm-es az is. Mai napig nem értem, hogy mi frászt akartak a jenkik az M1-nél a 105 mm-es löveggel. Hiába volt az M1 páncélvédettsége számottevően magasabb az M60A3-nál is, ha a tűzereje gyakorlatilag azonos volt. Már a T-72A ellen is közelebb kellett menni tudtommal 1500 méternél az átütéshez. Az M1IP-hez készült újabb gránáttal tudták csak az ERA nélküli T-72A- messziről kilőni, illetve az kapta meg a DU-t. A szovjet T-64 és T-80 csúcsragadozókat leszámítva az M1IP így szódával elment.

    Volt hozzá valami nagyon durva kis mennyiségben készült APFSD, amit sehova nem exportáltak, nem túl sok forrást találtam róla. Ezzel majdnem akkor átütést értek el, mint az M1A1-nek az első 120 mm-es gránátjával.
    http://www.bandepleteduranium.org/en/m900-105mm-apfsds-t-round
    Annyival egészítenélek ki, hogy a Leo 2-t benevezték az amcsi hk programba, de ott egyértelműen a követelmány rendszer miatt 105 mm-es löveget kapott az a verzió is. talán 2 vagy 3db ilyen felszereltségű Leo 2 létezett proto formájában, és a kiválasztási procedúrában ezek versenyeztek anno az M 1 első változatával. Ezt még egy 1978-as Haditechnikai magazin cikkbő szedtem elő......
    A Leo 2 120mm-es verziója, amit a Bundeswehr rendszeresített az egyértelműen csak 120mm-es Rheinmetal ágyúval létezett. Mindebből következően ezek után mindd az M 1 A1, mind a Merkava későbbi verziói, mind a Koreai és Japán simacsövű MBT lövegek mind-mind ennek az ősnek a licenszben gyártott változatai (Leclerc is!). Csak ángliusék különcködtek (azóta is)
  • Shadow
    Itt van erről egy cikk:
    https://www.quora.com/Why-is-a-gas-turbine-in-the-Abrams

    Alapvetően ahogy te is írtad gázturbinával jobb tömeg/lóerő arányt lehet elérni. A cikk leírja hogy a németek és az amik eredetileg közösen akartak kifejleszetni 1 MBT-t az lett volna a MBT70. De hamar kiderült hogy az amik meg a német igények teljesen mások és végül 2 külön tank lett a projekt vége ennek ellenére a mai napig Abrams és Leo nagyon sok hasonlóságot mutat pl ugyan az a löveg. Az amik azért akartak turbinát mert az 10 km/órával gyorsabb a tank mint dízel motorral. Bár ez igazándiból csak úton igaz nehéz terepen nem ott kb azonos sebességet tudnak. A németek semmiképpen nem akartak turbinát mivel gáztubinbával a tank fogyasztása miatt a hatótáv 100 mérföld valamint álló helyzetben is kb ugyan annyi üzemanyagot fogyaszt mint menet közben míg dízel motorral 400 mérföld és álló helyzetben is tudják járatni elfogadható fogyasztással ezért az elektronikus berendezéseket álló helyzetben is tudják használni. Arra is felhívták az amik figyelmét hogy sokkal nagyobb logisztikai kihívás folyamatosan ellátni üzemanyaggal egy turbinával meghajtott tankot emiatt a mai napig 1 német páncélos hadosztály létszáma mai napig több ezer fővel kevesebb mint az amcsiknál. Ott kb 1 csomó embernek csak az a dolga hogy viszi az üzemanyagot a tankokba... a másik probléma hogy a németek szerint ez a sok logisztika taktikai hátrány mert az ellenség simán kilövi a tankereket repülőkröl és ezzel nagyon sebezhető az egész rendszer. Amik azt mondták nekik ez nem számít mert ők azzal számolnak hogy nekik minden háborúban légi fölényük lesz.

    Ebből az egészből látszik hogy az amik teljesen más felfogással rendelkeznek a hadviseléssel kapcsolatban mint a legtöbb ország. Emiatt nem lett közös tank hanem a németeknek Leó amiknak meg Abrams. Sztem elég logikus hogy hozzánk mi áll közelebb. Én azzal nem számolnék hogy egy esetleges háborúban nekünk tuti légi fölényünk lesz :D
    Nekem úgy jött le, hogy nem pusztán a végsebesség volt a gázturbina előnye, hanem a jobb teljesítmény alacsonyabb fordulatszámon:

    https://www.quora.com/Is-it-true-th...nes-since-the-gas-turbines-are-so-inefficient

    [​IMG]

    Jobban gyorsul stb. Viszont ugyan annyi üzemanyaggal fele akkora távot lehet csak megtenni.
  • beta
    Nekem úgy jött le, hogy nem pusztán a végsebesség volt a gázturbina előnye, hanem a jobb teljesítmény alacsonyabb fordulatszámon:

    https://www.quora.com/Is-it-true-th...nes-since-the-gas-turbines-are-so-inefficient

    [​IMG]

    Jobban gyorsul stb. Viszont ugyan annyi üzemanyaggal fele akkora távot lehet csak megtenni.
    Meg annyi, hogy bár a gázturbina önmagában nagyobb teljesítményt nyújt adott méreten, de a kiegészítőkkel együtt már eltűnik ez az előny.
  • Nagy Csaba
    Annyival egészítenélek ki, hogy a Leo 2-t benevezték az amcsi hk programba, de ott egyértelműen a követelmány rendszer miatt 105 mm-es löveget kapott az a verzió is. talán 2 vagy 3db ilyen felszereltségű Leo 2 létezett proto formájában, és a kiválasztási procedúrában ezek versenyeztek anno az M 1 első változatával. Ezt még egy 1978-as Haditechnikai magazin cikkbő szedtem elő......
    AV (Austere Version) néven futott az amcsiknak szánt változat és elvileg 2 protót küldtek át versenyezni az XM1-esekkel Aberdeenbe:
    https://books.google.hu/books?id=is...Q#v=onepage&q=leopard 2 test aberdeen&f=false
  • Nagy Csaba
    Leclerc is!
    Úgy tudom az francia fejlesztés, még a csőhossz is eltér. A galloké L/52-es. Valamelyik nyíllövedéket viszont közösen fejlesztették a németekkel.
  • fapp_supervisor
    Úgy tudom az francia fejlesztés, még a csőhossz is eltér. A galloké L/52-es. Valamelyik nyíllövedéket viszont közösen fejlesztették a németekkel.
    Én is ezt gondolom, talán a cső ugyanaz, de a többi az autoloader miatt más lehet. A közös fejlesztésű lövedék a DM43/OFL 120 F1-A volt.
  • Próbáltam rákeresni a fórumon, de nem találtam erről szóló bejegyzést, ha volt már akkor sorry:

    https://www.topky.sk/cl/10/1739043/...nia-na-Lesti-sa-zranili-traja-americki-vojaci

    A 'Szlovák pajzs 2018' (Slovak Shield 2018) nevű hadgyakorlaton súlyosan megsérült 3 amerikai katona egy Abrams tankban, még szept. 14.-én.

    A szlovák sajtóban alig emlitett történetet sehol sem részletezik (mivel szövetséges katonákról van szó), én néhány napja hallottam néhány nem nyilvános részletet, hogy egy egyébként női parancsnokkal haladó amerikai tank nagy sebességgel bukott a pályán, majd orral a földbe állt úgy, hogy az "elakadt cső ledobta a tornyot" leszakitva a kezelő mindkét lábát. 2 személyt helikopterrel vittek kórházba, egy sérültet mentőkocsival.

    Egyéb link:
    https://www.cas.sk/clanok/742388/nestastie-na-lesti-americky-tank-mal-nehodu-zranili-sa-traja-ludia/
    https://myzvolen.sme.sk/c/20917516/...a-lesti-sa-zranili-traja-americki-vojaci.html
    http://www.tvnoviny.sk/domace/19354...tank-abrams-dvaja-americania-sa-tazko-zranili
  • luperator
    [​IMG]

    Joint Assault Bridges (JAB) program keretében 17,3 millió dollárt nyert a DRS Sustainment Systems olyan hídvető jármű megalkotására (M1A1 alapokon), amiben - érthető módon - a személyzet a harccsoporthoz hasonló védettséget élvez az ellenséges tűzzel szemben.

    https://defence-blog.com/army/u-s-army-buys-modern-assault-bridges-based-on-tank-chassis.html
    Pedig ebből már vagy 2 tucat MTU-55 -öt vehetnének... Eddig nem volt nekik ilyen? Vagy a közel keleti harcok évtizedei alatt igény nem volt rá? Most akkor vajon már nem olyan terepre készülnek?
  • antigonosz
    Pedig ebből már vagy 2 tucat MTU-55 -öt vehetnének... Eddig nem volt nekik ilyen? Vagy a közel keleti harcok évtizedei alatt igény nem volt rá? Most akkor vajon már nem olyan terepre készülnek?
    Szerintem eddig az M-60 on aalapulót használták, ha volt is belőle akkor csak pár db.
  • antigonosz
    Pedig ebből már vagy 2 tucat MTU-55 -öt vehetnének... Eddig nem volt nekik ilyen? Vagy a közel keleti harcok évtizedei alatt igény nem volt rá? Most akkor vajon már nem olyan terepre készülnek?
    Anno az 1990-es években 465db M104 Wolverine-t szerettek volna, de a költségcsökkentések miatt ebből 44 realizálódott. Az M104 Wolverine egy bonyolultabb megoldás volt, de 26 méteres áthidalásra volt képes. A JAB egy olcsóbb és egyszerűbb megoldás, de csak 17,6 méteres áthidalásra képes (mint az MT-55, viszont annak a hídelemei ha jól rémlik csak 50 tonnát bírnak el).

    M104:

    [​IMG]

    [​IMG]
  • antigonosz
    17m egy patakmeder csupán.
    A lakhelyemtől nem messze folyik a Szent László patak, kb. 6-10 méteres szintbeli áthidalást kell megoldani, ha át szeretnél kelni rajta, de van, ahol 2,5-3 méter van a patakmeder alja és a két szélének magassága között. Van olyan rész, ahol simán átmenne rajta egy harckocsi, de a fent említett részeken kétlem, hogy át tudna vágni. Ha nem keresgélni akarsz, hanem azt mondani, hogy na, mi most erre megyünk tovább, akkor az ilyen megoldások tudnak segíteni. Erre való. Ha folyómedren akarsz átkelni, akkor nyilván nem ez lesz a megoldás...

Ugrás a fórum topichoz