|

Lerobbant a Vikramaditya

Úgy tűnik Moszkva turbános barátainak bele kell törődniük, hogy idén sem kapják meg a szinte ócskavas állapotból számukra szépen helyrepofozott és átalakított egykori szovjet/orosz repülőgép-hordozót. Nem hiszem, hogy olvasóink előtt nagyon ecsetelni kéne, hogy az egykoron Kijev-osztályú Baku, majd Admiral Gorskov körül micsoda harcok dúltak átadási dátumok és főképp árcédula fronton. A legutóbbi fejlemények egyike volt, hogy némi apróbb csúszást követően az INS Vikramaditya az idei év júniusának elején megkezdte tengeri tesztjeit, melyekkel meglehetősen sietniük kell az oroszoknak, lévén a hajót december 4-re, az Indiai Haditengerészet napjára már indiai kikötőben szerette volna látni a megrendelő.

Kifut az INS Vikramaditya | Fotó: Szevmash ,

Nos, lehet szerette volna, de nem fogja, lévén a legújabb hírek alapján a 124 naposra tervezett tengeri tesztek során nemrégiben olyan meghibásodás történt, ami még a szerencsésebb kimenetel esetén is jelentősen elodázhatja a repülőgép-hordozó átadását. Az elérhető információk szerint nemrégiben sor került a Vikramaditya első nagy sebességű haladási tesztjére, mely azonban elég balul sült el, ugyanis a hordozó 4 gőzturbinájához társuló 8 gőzkazán közül 7 üzemképtelenné vált a teszt eredményeként.

A Kommerszant értesülései szerint az vezetett a fenti helyzet kialakulásához, hogy India visszautasította, hogy az oroszok a régi jól bevált módon azbeszttal szigeteljék a kazánokat, a helyettesítőként választott anyag pedig úgy tűnik totális csődöt mondott, lévén az elsődleges vizsgálatokról szóló információk szerint a szóban forgó anyagból álló borítás a fokozott hőterhelés hatására szétesett. Egyelőre nyilván korai lenne arról értekezni, hogy a választott anyag jellemzői végett nem bír ilyen terhelést, vagy a feszített tempó miatt egyszerűen rossz minőségben került kivitelezésre a szigetelés.

A szigetelőanyag kérdése melletti másik súlyos kérdés a kazánok állapotával kapcsolatos. Jelenleg csak annyi biztos, hogy egyetlen kazánnal a Vikramaditya nem fog tudni önerőből bevánszorogni Szeverodvinszkbe, így ha a kiesett 7 kazán közül nem sikerül párat kint a tengeren működőképes állapotba pofozni, akkor a hajónak a Szevmash hajógyárába történő visszajuttatása macerásabb lesz. A kazánok alaposabb vizsgálatára értelemszerűen csak a hajógyárban kerülhet majd sor, azonban az már most kijelenthető, hogy a jobbik esetben a kazánok helyben javíthatóak, rosszabb esetben azonban cserélni kell azokat, ami viszont egy roppant kellemetlen fejlemény lenne, lévén a hajónak a gépházig történő hosszadalmas meglékelésével járna.

Az azért biztosan állítható, hogy Szeverodvinszkbe történő visszajutása után idén már nem szeli a habokat – előzetes becslések szerint az átadás új céldátuma legalább 2013 októberéig kitolódhat. Az eset egyébként már csak azért is roppant kellemetlen, mert az eddigi tesztek alapján a hordozót állítólag 95 százalékban alkalmasnak találták az átadásra. A hajóhoz megvett MiG-29K típusú vadászgéppel július végén hajtották végre az első le- és felszállást.

MiG-29KUB az INS Vikramadityán | Fotó: Kuleshov Oleg ,

33 hozzászólás “Lerobbant a Vikramaditya”

  7. drone

    @marcika

    Még az Enterprise-tól is.

    Egyébként nagyon nincs a szerencse az indiaiak oldalán, eddig vagy lezuhant egy gép, vagy nem működött valami megfelelően, az ember azt gondolná, egy ekkora robusztus szerkezetnél, mint egy hordozó, amit csak át szándékoznak venni, már csak nem jöhet közbe semmi, és mégis.

    2012. szeptember 17. hétfő at 14:02
  12. Littlejohn

    Krokomach…..
    Az első percben én is erre gondoltam. Lehet, hogy a kazánoknak semmi baja, de amíg nincs Kovács Admirális, addig nem adják át Indiának a hordozót. Azután elvetettem a gondolatot, mint túl merész ötletet. De, mint tudjuk, az igazság odaát van….

    2012. szeptember 17. hétfő at 14:58
  14. gigabiga

    Ez tényleg gáz. Az oroszoknak muszály lesz valami kárpótlást adni.

    Ha tudták, hogy nem lesz jó a szigetelés, miért építették be mégis? Nem értem. Másrészt én eddig abban a hitben voltam, hogy új kazánokat is kapott. Az árcédulába belefért volna. Annyi előnye van ennek a hajónak, hogy sokat tanulhat belőle mindkét fél. Egy új építésnél még jól jöhetnek ezek a keserű tapasztalatok.

    2012. szeptember 17. hétfő at 17:58
  21. varga dima

    Most olvastam egy interjút a Balti hajógyár, ahol a kazánokat építették be,igazgató helyettesével. A kazánok kiemeléséről, hajótest szétvágásáról szóló híreket baromságnak nevezte. Javítás a hajón kivitelezhető. Max 3 hónap, egy kazán – 20 nap, de párhuzamosan fognak csinálni.

    2012. szeptember 17. hétfő at 21:00
  28. Eltorro

    Szerintem az oroszok próbapadként használják a hajót, azért tökölnek vele ennyit.
    Most pl. egy újfajta szigetelést próbáltak.
    India pedig asszisztál hozzá, mivel valószínűleg velük is megosztják a dolgokat.

    2012. szeptember 18. kedd at 23:29
  29. Terminator

    Én meg azt várom mikor mondja azt India hogy vissza pénzt, a hajóval meg csináljanak az oroszok amit akarnak. Az oroszok meg szépen hadrendbe állítják, mint a vevő által át nem vett MiG-29SzMT-ket. A Kuznyecov-ot úgy is szárazdokkba kell vinni hamarosan nagyfelújításra, ha jól emlékszem.

    Vagy Indiának annyira szüksége van erre a hordozóra? Miért?

    2012. szeptember 19. szerda at 00:47
  30. danya

    varga dima!

    Vagy bárki aki meg tudja mondani. A 29k-s videón látni a repülő hasa alá rögzített kamerán, többször is – többek között a fékezőhorog kinyitásakor – egy hevederhez hasonló valamit ami a menetszélben verdes. Az mi az Isten haragja? A pilóta felszálláskor elcsapott egy, a kifutópálya mellett dolgozó nájlonharisnyás gyevuskát, csak kivágták a videóból?

    2012. szeptember 19. szerda at 09:12
  31. fip7

    Terminator

    „Vagy Indiának annyira szüksége van erre a hordozóra? Miért?”

    Szerintem nagyon nagy szüksége van rá, mert?
    1.Az Indiai-óceánon komoly kereskedelem zajlik, elsősorban a Közel-Kelet,Kelet-Afrika és Kína között, aminek a blokkolása létkérdés lehet egy háború esetén. Ezt meg egy vízen úszó reptérről könnyebb megtenni, mint a szárazföldről, mivel az Indiai-óceán nem kicsi.
    2.Indiai erőkivetítés más régióba így könnyebb mint otthonról.
    3.Presztízs. Egymilliárdos ország saját óceánnal rephordozó nélkül, amikor a másik óceántalan szomszédnak(regionális főriválisnak) meg van(lesz)? Milyen már?
    4.Meg lehetnek egyéb okok amivel nem vagyok/vagyunk tisztában.
    De szerintem az 1. pont a legfontosabb.

    2012. szeptember 19. szerda at 10:46