|

Először landolt repülőgép az INS Vikramadityán

Az orosz Interfax hírügynökség katonai forrásokra hivatkozva nyilvánosságra hozta, hogy július 28-án, azaz múlt hét szombaton sor került az első leszállásra az Indiai Haditengerészet számára készülő, jelenleg tesztelés alatt álló INS Vikramaditya repülőgép-hordozó fedélzetére. Ezzel együtt természetesen az első felszállás is megvolt, a kétüléses MiG-29KUB vadászbombázó a „síugrósánc” használatával emelkedett a levegőbe. Az indiaiak a Flightglobal hírportálnak megerősítették, hogy a hajó még több hónapig Oroszországban marad, hiszen még sok teszt van hátra, amíg átadható állapotba kerül. Indiai pilóták egyelőre csak megfigyelőként fognak részt venni ebben, számukra csak az átadás után adódik majd lehetőség a hajó „rendeltetésszerű” használatára.

MiG-29KUB az INS Vikramadityán | Fotó: Kuleshov Oleg ,

Mint ismeretes, a régebben Admiral Gorskov néven ismert hordozó évekig Szeverodvinsk kikötőjében rostokolt, ám India megvásárolta, felújíttatta és modernizáltatta. Fedélzetéről MiG-29K és KUB repülőgépek üzemelnek majd, illetve rendszerbe állása után a HAL Tejas tengerészeti verziója. A hajó először idén június 8-án hagyta el a kikötőt, azóta a Fehér-tengeren és a Barents-tengeren tartózkodik. A STOBAR rendszerű hordozóra leszálló első repülőgép pilótái egyébként Nyikolaj Djordzsica és Mihail Beljajev voltak, ugyanazok, akik az első talajérintéses átstartolást is végezték rajta.

Kapcsolódó hír, hogy az INS Vikramaditya részt vett az Orosz Haditengerészet Napja keretében rendezett parádén Szeveromorszkban. A július 29-én tartott rendezvényen több ország hadihajói is tiszteletüket tették, valamint egy indiai delegáció is érkezett, akiknek lehetőségük nyílt megtekinteni új repülőgép-hordozójukat.

88 hozzászólás “Először landolt repülőgép az INS Vikramadityán”

  1. Janaj !
    Az indiai hordozó egy könnyű kategóriájú hajó, nem lehet összehasonlítani a Nimitz-el. Illetve lehet, de semmi értelme.
    Na, ezért erre a hajóra könnyebb gépet alkalmaznak, az oroszok ezért is nem fejlesztették a Szuhoj tengeri változatát. A meglévő ” tengerész ” szuhojok földi reptereken állnak, a gyár nem is kíván ilyen kategóriájú hajófedélzeti gépet gyártani. Legalábbis belátható időn belül nem.
    A MiG-29K ezért is – főleg az indiai megrendelés miatt – került fejlesztésre.
    Nem az alapgépből, hanem a MiG-29M többfeladatú harcászati vadászgépből alakították ki.
    Részleteket persze nem tudni, de potens gépként számolnak vele. Fejlesztették a sárkányt – radar abszorbens anyagokat építettek be, a hajtóművet- pld. vészhelyzeti plusz tolóerő,fejlett az elektronika .
    Az indiai hajón 24 gép fér el 6 helikopter mellett. Szuhojból kb. fele ennyi gép számára lett volna hely.

  2. @nekerdez

    Nem olyan nagy marhaság, persze van némi elfogultság benne. De sokkal nagyobb marhaság az, hogy az “F-22öt nem látják míg ő lát másokat”. Aham, a radarjával lát másokat, aminek kisugárzását simán beméri a nem stealth gép is, így 50…70 kilométernél nagyobb távolságra kikapcsolt saját radarral, ő sem lát senkit, ennyi erővel számára a többi gép is stealth, míg ha radarját bekapcsolja akkor elárulja saját helyzetét akkor már ő nem stealth a többiek számára.

  3. Én még mindig fent tartom hogy hülyeség.

    Harci körülmények között EF menet teljesitménye is sokat romlik. A felfüggesztési pontokon lévő fegyverek rontják a légáramlás valamint megkönnyítik az észlelést.
    EF hajtó művei gyengébbek stb.

    Radarjel bemérés érdekes kérdés.
    Maradjunk annyiba USA tudja mért olyan az F-22 mint amilyen. Az oroszok indiaiakkal közösen nem véletlenül fejlesztik a Szu-50-st.

    Szu-35 már hozza az EF szintjét.

  4. 70 km alatt az infravörös felderítő eszközökkel lehet egymást szemlélni (ha jó az idő) passzívan, így már a saját radar kisugárzása nem jelent gondot. Annál nagyobb gondot jelent az F-22re nézve, hogy infravörös kibocsátás szempontjából nem létezik a radarszóráshoz hasonló óriási mértékű csökkentést eredményező elmélet. Inkrementális javítgatások vannak ám az infravörös eszközök érzékenysége logaritmikus (minden fényérzékelő ilyen, így a szem is) százszoros kibocsátáscsökkentésre lenne szükség hogy egy infravörös érzékelő által produkált jelerősség kétszeresen változzon. A Raptor infravörös kibocsátása 10…15%al lehet kisebb a többi gépnél azonos aspektusokból, mert a hajtómű a legfontosabb tényező ilyen téren, a belépőélek hűtése és egyéb hasonlók az összképből kb ennyit változtatnak. Egy infravörös felderítő eszközben ez kibocsájtás “csökkentés” kb 0,0000001%al gyengébb jelet hoz létre a nem raptorokhoz képest.

  5. RFen, japoknál pont ez volt. F22 radarja simán müködött, oszt mégse tudtak vele mit kezdeni.

    De akár kikapcsolt radarral is indíthat célra radaros bvr rakétát, F22 képes mini awacsként működni adhatja a célt másik F22 is.

  6. Jó lehet nem érteni a részletekhez, bármi van, megalkotunk egy mozaikszót és az a megoldás. Az LPI meg hasonló atyaúristenek sem változtatnak azon, hogy a radarjel elegendő erővel kell elérjen a célhoz hogy visszaverődés után észlelhető legyen. Hogy ezt a kibocsátási erősséget fokozatosan , több próbálkozás után növelve igyekeznek a szükségesnél nem feleslegesen nagyobb szinten tartani az mit sem változtat az alaphelyzeten: a célgép hasonló fejlettségű elektronikát feltételezve négyszer (4x) nagyobb távolságból észleli a rá irányuló sugárázást mint a radarkibocsátó a visszavert jelet.

  7. Több gépes adatátvitelt és a támadó gép kikapcsolt radaros támadását pedig simán minden nem raptor gép is megteheti.
    Mellesleg Eu szintű technika ellen az AIM -120 (általában minden önirányító aktív radaros rakéta) sokat nem érne, mert könnyen zavarható lenne és az amerikaiak által esetlegesen elvégzett módósításokra folyamatosan könnyen lehetne reagálni. Műszaki kreatív képességekkel nem rendelkező országok ellen csodás.

  8. Mondjuk arra kíváncsi lennék én is, hogy a mai önirányító aktív radaros rakéták mennyire hatékonyak egy olyan gép/gépek ellen ami komoly elektronikus ellen tevékenységet képes kifejteni. Ráadásul mi van ha az ellenség is lopakodó? Szerintem az orosz PAK FA-n is látszik, hogy gondolkodtak ezen, ezért kapott nagyon nagy hangsúlyt a jó manőverező képesség. Érdekes téma szerintem.

  9. Az mennyire tudják szimulálni,hogy az AMRAAM-nak aktív zavarással rendelkező célt kell leküzdenie?Mert gyakorló légi harcok alkalmával azzal nem számolnak,hogy egy “indított”rakéta nem talál.Az azért nem elképzelhetetlen,hogy a 200+:1-es arány a fele sem lenne mert nem találtak az AMRAAM-ok.

  10. Fade: lári fári. A hadgyakorlatok nem sportszerű fair környezet hanem agyontervezett dolog. Ha az F-18 Sh-t kellet jól eladni külföldön akkor “kiderült” hogy gyakorlás közben “óriási meglepetésre” egy F-18 Sh lelőtte az F-22öt. Na képzeld. A radarokról pedig olvass te utána

  11. fip7: Az EW nem egy mai találmány legyen a rakéta aktív vagy nem.

    Amúgy sztem egyértelműen jön az F35 féle DAS korszaka és vele a “maneuverability is irrelevant”. Ha fogadni kéne, hogy VVRben mi lesz a jobb az F35 vagy az F22/pakfa nem kell gondolkodni melyikre szavaznék.

  12. Fade

    “maneuverability is irrelevant”

    Ezt egyszer már jósolták sőt még gépágyú sem került a Phantomba aztán még is az lett a dolog vége,hogy a következő generációs gépek klasszisokkal jobban manővereznek mint a 3.gen. társaik jó része és gépágyújuk is van.

  13. Miért kell meglepődni ezen a híren!!!???A Raptoron egy ma már elavult kis hatótávolságú légi harc rakéta van az EF-2000-en meg az egyik legmodernebb,innentől kezdve nem nagyon van miről beszélni közeli légi harc esetén.

  14. dudi: és biztos nagyon sok plda van még arra htben (is) ami elsőre elbukott aztán meg irányadó lett, kapásból eszembe jut sok.

    Én nem nagyon látom aktuálisan, hogy mi tudná kiütni az F35 “forradalmi” VVR megközelítését. Maajd persze ott vannak pl az energiafegyverek, de azoknak aztán már végképp mindegy lesz, hogy az ellenfél, hogy manőverezik.

  15. Bakker Moli hol vagy ilyenkor!!!!!!!!!!!!!!!!!

    Ez az írás nagyon lapos.
    F-22 hajtóművei tudtommal nagyobb teljesíményre képesek mint az EF hajtóművei.

    A Szárnyak fajlagos terhelés is kisebb mert éles harci helyzetben nincsenek fegyver felfüggesztési pontok. Ráadásul F-22 esetén a teljes fegyver terhelés közelebb esik a hossztengelyhez.
    Egy harci bevetésre induló EF megvan pakolva. Minden fügeeszmény rontja a repülési teljesítményt korlátozza a manőverező képességét.
    Még valami F-22 tolóerő vektoriált.

  16. Ha egy kép bekapcsolja a radarját elárulja pozícióját egy másik gép számára ez tény az is tény hogy a kisugárzott jelet sokkal erősebben érzékeli az ellenséges gép mint a kibocsájtó. Az 5 gen gépekkel az a baj hogy az emberek csodafegyvert látnak bennük pedig nem azok. A lényegük hogy lopakodva közelítsék meg az ellenséges területet esetleg ellenséges gépeket. Nem tűnik el teljesen a radarról soha (csak nagyon gyenge jelet ver vissza) és nem minden szögből lopakodik. Ha radart kapcsol egyértelműen lebukik csak az nem mind1 hogy milyen távolságba az ellenséges géptől kell lebuknia. A meglepetés ereje hatalmas. A 200-1 es arány túlzás ezt mindenki sejti de mindenki túloz ebben az iparban pláne ha olyana van amihez hasonló másnak nincs és pláne ellenőrizni sincs esélye a dolgok valóságát. Ha egy EF közel kerül egy F-22 höz és a pozíció neki kedvez simán elkaphatja (mert nagyon könnyen előfordulhat olyan szitu). Attól hogy képes lopakodó üzemmódba megközelítenie a célterületet/ellenséges köteléket nem jelenti azt hogy harcolni is képes ilyen üzem módba (ha úgy vesszük képes harcolni elméletileg radar kapcsolás nélkül is csak akkor olyan távólságban van ahonnan szemmel is észlelhető.)

  17. Fade

    “Az EW nem egy mai találmány legyen a rakéta aktív vagy nem.”

    Ez igaz. De a radar sem mai találmány, ettől függetlenül a 2.VH-s Angliai radarokat összehasonlítani pl. egy Irbis-E vel nem lehet. Fejlődik a világ, az EW is. Szerintem egy AMRAAM kis radarja nem elégséges egy SH Growler vagy egy SZU-35BM SAP-518 KNIRTI ECM podja ellen. Ekkor még nem is beszéltünk mondjuk egy Raptorról vagy PAK FA-ról amiket még észlelni is nehéz…
    Mondom én kíváncsi lennék arra, hogy a gyakorlatban hogyan zajlana egy ilyen modern légi harc.

  18. Úgy zajlana hogy a vége felé az infáknál kötnének ki ha ez valamiért nem jönne össze marad a jó öreg acélköpő de az eddig szerintem. 5gen VS 5gen esetébe a BVR rakéták kilőve valószínűleg még AWACS megléte esetén is.

  19. “(általában minden önirányító aktív radaros rakéta) sokat nem érne, mert könnyen zavarható lenne”
    Az orosz Klub “rakétáról” azt írja a gyártó, hogy különösen erős elektronikus ellentevékenység esetére (magyarul amerikai hadihajókra) tervezték. Úgy látszik, ők úgy hiszik, hogy tudják a megoldást.

  20. 5gen-5gen párharc esetén a BVR rakéta előnye annyi lenne hogy közelről indítva nagyobb távolságon képes üldözni a célt tehát hosszabb ideje van és több esélye a cél megsemisítésrére. Vagy alkalmas lehet közelről indítva kötelék bontásra esetleg manőverezésbe kényserítésre tartásra addig ameddig az indító gép meg nem közelíti annyira a megsemmisíteni kívánt gépet hogy infra indítható legyen rá.

  21. OFF marha nagy ostobaság lenne ez a írás ?

    Igen, az. Én az indexnek megtiltanám, hogy HT-ről vagy úgy általában technikáról írjanak. Egy csavart nem tudnak a szögtől megkülönböztetni és ilyen témában próbálkoznak. Szánalom a köbön. És a legszomorúbb, hogy az átlaguser ezt simán megkajálja. Bennem csak az merül fel mindig, hogy vajon szándékosan ennyire hülyék és diretkt csinálják vagy tényleg ennyire azok és nem esik le nekik. Nem tudom, hogy melyik a súlyosabb…

  22. A radar hullám kibocsátójának bemérése egyszerű fizika és bonyolultabb matematika. Ugyebár a kibocsátott radarhullám a megtett távolsággal egyenes arányosan gyengül 8frekvenciánként változik a gyengülés mértéke adott távolságon) Ergo a radarhullám amit A gép kibocsát B gép erősebben érzékeli mint A gép mire visszaér hozzá (mert a meddig a hullám B gépig X métert tesz meg y gyengül addig addig A gépig 2szer X métert tesz meg 2szer Y ont gyengül. Ha a távolság A és B gép között nem változik.) egymással szembe haladó gépekről beszélek.

  23. Aham, a radarjával lát másokat, aminek kisugárzását simán beméri a nem stealth gép is,

    Az RWR pontossága egy radarhoz képest kb. egy nagyságrenddel kisebb. Ezen felül a Raptor radarjának LPI üzemmódja meg smafu mi…? A gép data linke is smafu ugye? Olyan van a EF gépeken, mintha a 56k-s modemet hasonlítanád a 100 Mbit-es nethez. Bár még ez a hasonlat nagyon hízelgő és jóindulatú hasonlat volt a EF-re nézve.

    Harci körülmények között EF menet teljesitménye is sokat romlik. A felfüggesztési pontokon lévő fegyverek rontják a légáramlás valamint megkönnyítik az észlelést.EF hajtó művei gyengébbek stb.

    Ez így van. Az meg már egyszer volt téma, hogy mi a kisfaszom az, hogy lomha…? Ez értelmezhetlen…

    Egyébként WVR harcban miféle előnyt élvez az EF? Ha nincs HOBS + IRIS-T akkor semmit. Minben paraméterben azonos vagy rosszabb, mint az F-22. A két lefontosabban meg labdába nem rúg. Nincs TVC a magasság növekedésével a t/w aránya meg tényleg gyengus. Erre jön rá, hogy minden fegyver a gép alatt van. A Raptor mindig aerodinamikailag tiszta…

    70 km alatt az infravörös felderítő eszközökkel lehet egymást szemlélni

    Apró gond barátom, hogy ilyen az EF gépeken nincs, max Sniper pod, de annak nincs pásztázó kereső üzemmódja. Még, ha lenne is, akkor is csak egy célt követ nyomon. 70 km ideális időben van. Európában az év 70%-ban legalább 3/10 felhőzet van. Ennél csak rosszabb idő van. Eső, hő, köd, zárt felhőalap, amit akarsz. Hajrá…

    Annál nagyobb gondot jelent az F-22re nézve, hogy infravörös kibocsátás szempontjából nem létezik a radarszóráshoz hasonló óriási mértékű csökkentést eredményező elmélet.

    Aha. Ezek szerint akkor az EF-nek nincs IR képe? Miért csak az F-22-re nézve gond ez…?

    Több gépes adatátvitelt és a támadó gép kikapcsolt radaros támadását pedig simán minden nem raptor gép is megteheti.

    Aha. A data link ellátottsága a gépeknek milyen arányú? Csak megsúgom, hogy az agyonsztárolt F-15 gépeknek a ’90-es évek végén is kb. kéttucat gépen volt. Ezek után eléggé kizártnak tartom, hogy a kínkeservesen összeguberált EF flottán meglenne, mikor a gépek töredéke lett / lesz multirole. Valahogy a nagy EF seggnyalásban elfelejtődött, hogy valójában kibaszottul nem multirole flottát alkottak meg ARANYÁRON. Ej, ej…

    Ha az F-18 Sh-t kellet jól eladni külföldön akkor “kiderült” hogy gyakorlás közben “óriási meglepetésre” egy F-18 Sh lelőtte az F-22öt. Na képzeld. A radarokról pedig olvass te utána

    Seni nem monda, hogy az F-22 legyőzhetetlen. A Hornet Growler támogatással érte el a sikert és úgy, hogy egy 4-5:1 arányú BVR fölény után került közel. Az persze smafu, hogy közben ~200:1 arányban agyonverték a többi gépet BVR-ban ugye? Kend a hajadra a két SH sikert, amiből egy volt gépágyús a másik imitált közeli AMRAAM kill volt.

    Az index cikk meg azért barom, mert 1950 von statisztikát. Jó, hogy nem az I. Vh óta bazdmeg… Talán, ha elolvasnák a Gondolatok cikkemet, akkor látnák, hogy az AF alatt 100% volt a BVR killek aránya és igen jó találati aránnyal. Persze balfasz cikket fordítani és balfaszságokat írni egyszerűbb. Meg falbaszni annak az agyát aki nem teljesen idióta…

  24. A Raptoron egy ma már elavult kis hatótávolságú légi harc rakéta van

    A legutolsó szériás AIM-9M az mitől is elavult? Mitha már lenne X-is, csak HOBS képesség nincs hozzá. Az EF flotta hány százalékán van JHMCS? Mennyi IRIS-T szállítottak le eddig? Hát TVC-s hajtómű azzal a tolóerővel és az aerodinamikai tisztasággal? Szerinted 8 db légiharc rakétának mekkora a légellenállássa, ha a Szu-27-nél a 6 db R-73 + 4 db R-27R ~35%-kal csökkenti a harcászai hatósugarat…?

    Mirt van az, hogy ugynazon összehasonlításban mindig csak a Ratport esetleges hátrányait strigulázzák, de előnyeit nem?

    Ez valami izzadságszagú balfaszkodás, hogy a méregdrága EF programot igazolják, ami sokszorannyiból nem tudott megszülni egy olyan gépet, ami egyes paraméterekben legalább elérni a 40 éves F-15-öt…?

  25. De mivel a példám szerint a gépek eggymással szembe haladnak a távólság nem állandó hanem állandóan közeledő és itt lép be a képbe a bonyolúltabb matematika (ebbe nem megyek bele) 2 gép szinte soha nem halad egymással tökéletesen egy síkban egymással szemben a számításba ezt is bele kell venni. De a lényeg a lényeg hogy az aktív radarral repülő F-22 ki tudja szúrni egy EF. Elméletileg az esély meg van rá. De nefelejcsük el hogy 1 F-22 és 1 EF soha nem fog találkozni éles szituba és itt most nem biztpólozni akarok. Mert mindkét gép egy fegyver rendszer része és hogy melyik az esélyesebb egy párharcba valójában csak bizonyos %ot múlik a gépen ugyanennyi múlik a fegyver rendszer többi tagján és a pilótán.

  26. Ezt egyszer már jósolták sőt még gépágyú sem került a Phantomba aztán még is az lett a dolog vége,hogy a következő generációs gépek klasszisokkal jobban manővereznek mint a 3.gen. társaik jó része és gépágyújuk is van

    Valahol vicces, hogy először a légiharcrakéták 40+ évvel ezelőtti gyengeségével érvelsz, aztán meg azon, hogy mennyire jó az, hogy az EF-nek újabb rakétja van. Kemény…

  27. 200-1 es arány túlzás ezt mindenki sejti de mindenki túloz ebben az iparban pláne ha ol

    Nem, nem túlzás. Ugyanis, ha lejátszol 50 db 4:1 meg még több imitált légiharcot, akkor a Raptor mindig “csak” 4:0 kill ratiot hoz ki. Ez még “nem annyira súlyos”. A bibi az, hogy ez 50 esetből 48-49-szer megcsinálja a jelek szint. Lehet még sakkozni a számokkal, hogy mit és hogyan hozzon ki a stat, de gondolm így már érzed a lényeget.

    Szép dolog a matek, ha az ember picit gondolkozik is mellé.

  28. “Én az indexnek megtiltanám, hogy HT-ről vagy úgy általában technikáról írjanak. Egy csavart nem tudnak a szögtől megkülönböztetni és ilyen témában próbálkoznak”

    Ez így van. Drága indexesek még mobilteló témában is szimplán szerencsétlenek, ha komolyabb technikai dologról van szó, valami csodálatosan házhoz mennek a lóf@szért…
    Nem csoda, hogy a legtöbb tech-es hírnél már megszűnt a hozzászólás lehetősége. Régen volt, de aztán mikor a hozzászólók 80%-a elküldte őket oda ahova, akkor érdekes levették a lehetőséget.

  29. molni

    Azért elavult mert van Iris-T,ASRAAM,AIM-9X,Python-5.Molni ha csak a flotta 1%-án van sisakcélzó(ennél nyilván nagyobb mennyiségben áll rendelkezésre pl az angol gépeken)akkor már jobban állnak mint a Raptor mert azokhoz egy darab sincs.

    “Valahol vicces, hogy először a légiharcrakéták 40+ évvel ezelőtti gyengeségével érvelsz, aztán meg azon, hogy mennyire jó az, hogy az EF-nek újabb rakétja van. Kemény…”

    Tessék!!!???

    Sehol nem írtam,hogy az új rakéták miatt nem lesz közeli légi harc!
    Nem érveltem csak egy példát írtam arra,hogy már egyszer temették a közeli légi harcot és tessék.Nem vontam le következtetéseket az akkori időkből a mai helyzetre!

    “Nem, nem túlzás. Ugyanis, ha lejátszol 50 db 4:1 meg még több imitált légiharcot, akkor a Raptor mindig “csak” 4:0 kill ratiot hoz ki. Ez még “nem annyira súlyos”. A bibi az, hogy ez 50 esetből 48-49-szer megcsinálja a jelek szint. Lehet még sakkozni a számokkal, hogy mit és hogyan hozzon ki a stat, de gondolm így már érzed a lényeget.”

    Épp csak azt az apróságot felejted el,hogy nem fog minden rakéta indítás automatikus lelövést eredményezni,főleg nem egy masszív elektronikai ellentevékenységet végző ellenséggel szemben.A Red Flag gyakorlatok mindent nagyon jól szimulálnak a baj csak ott van,hogy minden szimulált rakétaindítást lelövés követ pedig ez koránt sem így van.

  30. A Red Flag gyakorlatok mindent nagyon jól szimulálnak a baj csak ott van,hogy minden szimulált rakétaindítást lelövés követ pedig ez koránt sem így van.

    Bocs, de ez nettó marhaság. Éppenhogy igen megengedőek a gyakorlatok nagy részén. A ciprusin, ahol voltak a Griffjein automatikusan megmenekült volt a gép, ami dobott flare-t. Csak mi olyan csórók voltnuk, hogy nekünk akkor még az sem volt hozzá…

    Ha igaz lenne, akkor a légiharcok nagy része X lenne, mert szemből mindenki elindítja a NEZ-en belül és game over…

    Azt is képtelen vagy elfogadni, azt amit én már megtanultam. Te azt hiszed, hogy az EF és minden más flotta homogén és egyenszilárd a kiépült képességet terén. Meg ahogy a mórcika elképzeli…

  31. Igazi ellenfél ellen nem müködik, persze saját módósítatlan. 80-as , korai 90-es évekbeli gépeik ellen hú de profi.

    Super Hornet hol volt a ’80-as ’90-es években te okostojás? MSIP II utáni Suite 5 és Suite 6 F-15C meg F-15E? Ne bazd már fel az agyat te is. Éppenhogy kedd van, más jól kezdődik ez a nap is…

  32. Képtelenségek ezek, a cél négyszer távolabbról észleli a beérkezö sugárzást mint a kibocsátó a visszaverödést. Azonos vagy közeli elektronikai fejlettség esetén sem az LPI sem egyéb mozaikszómánia és városi legendák nem írják felül a fizikát

  33. @dudi

    Úgy, hogy az ACMI már a ’70-es években is számoltak a rakéták kineatikájával…

    http://www.youtube.com/watch?v=e_hE7Unievk

    Linkeltem már ezt, nem is egyszer tudtommal. Szóval ilyenkor csak óvatosan, bár te legalább használtad a “szerintem” szót. Már ez is haladás…

    @tallking

    Ha atz EW ilyen egszerű lenne, akkor mindenki boldog lenne. Csak sajnos nem ilyen. Az LPI nem a teljesítménnyel éri el azt amit, hanem azzal, ahogyan és amilyen hullámformákat csinál olyan sebességgel és olyan frekin, ahogy. Persze a teljesítmény is fontos, meg a mögötte levő szofveres támogatás. Na ez az, amiben az F-22 minden más gépet lealáz. Tudtommal most egy F-22 nagyon számításitechnikai teljesítménnyel bír, mint egy 24 gépes F-15C század. No comment…

  34. Az RWR pontosságánál picit pontatlan voltam. Az irányszög mérés pontossága ilyen pontatlan. A távolságra meg max. becslést tud adni. Valahol gyalázatos, hogy n+1-szer való elmagyarázás után is azzal jön valaki, hogy a Raptor felkapcsolja a radart és oda a stealth képesség.

    Valahol bámulatos az is, hogy a sok nethuszár azt hiszi, hogy a jenkik vagy más ennyire nem gondolja végig, hogy mit csinál. A szegény barom oroszok, szóljatok már nekik, hogy a PAK-FA kidobott pénz, mert ha felkapcsolja a radart… Ja, a kínaiaknak is, just for sure…

    Az is csodás, hogy a HT összefoglaló ellenére alapfogalmakat kevernek egyesek, mert a jelek szerint a képalkotó EO rensdzereket élből összekeverik az IRST-vel. Az is vicces, hogy ezeknél az IFF/azonosítás problémája felett lazán elsiklottak.

    Soroljam még? Néha úgy érzem, hogy tök feleslegesen írok ide én cikket, számolgatok meg modellezek. Egyesek fejében semmi sem radagad meg. Még mindig nem megy a 2×2 sem. Kár…

  35. “LPI üzemmódról nem hallottál még? Igen, lehetséges, hogy a radar kisugárzást nehezen észleljék.

    Az LPI azert nem olyan csodadolog mint amilyennek elsore anno kikialltottak, es hangoztattak. Bar van jelentosege de a jelen helyzetben inkabb 80 % marketing es 20 % valos kepesseg van mogotte.

    Ennek igen egyszeru sot jozan esszel is felfoghato magyarazata van.

    Amikor egy radar kibocsajt egy jelet akkor a jelnek a kovetkezokkel kell megkuzdenie:
    Termeszetes legkori veszteseg a celig ( legyen mondjuk 50 Km )
    A cel radar visszavero karaktereisztikaja. ( ez LPI es annelkul is ugyan az )
    Valamint a visszavert jelnek meg vissza is kell “utaznia” a vevoantennahoz.

    Az az egy akarmilyen LPI vel ellatott radarnak is ketszer akkora tavolsagot kell atlonie es ketszer akkora erossegunek kell lennie mint amelyik jelnek csak a celgepig az az annak RWR jeig kell elmennie.
    Sot ! Ennel meg erossebbnek kell lennie a kibocsajtott jelnek mert mig a visszaverodo jelnek meg a celgep inpulzus elnyeleset, szorasat is el kell tudnia “viselni ” ugy hogy az eleg eros legyen amikor visszaer a vevohoz, mig a celgep RWR je mar a “tiszta” es veszteseg nelkuli beerkezo radarjellel dolgozik.

    Szoval ez az LPI szerintem csak arra jo ha az ellenseg vagy meg regi elavult RWR el rendelkezik, vagy pedig ha azt akarjak megakadalyozni hogy a radarjelet a detektelasi hatotavon kivul , nagy tavolsagban tudja a gaz ellen elfogni.

    Remelem erthetoen irtam le.

  36. Én meg nem érthetően írtam le, hogy a Red Flag alatt az egodriverek és a többi gép is MÁR megtapasztalta az LPI üzemmódot…? A pilóták meg vakarták a fejüket, hogy akkor most mi legyen. A MSIP II és Suite 5/6 csomaggal rendelkező gépek RWR rendszere az szeritned elavult? A legújabb Super Hornet és Growler is elavult?

    Szóval lehet szép elméleteket gyártni, hogy mi a problémák vannak, de a beszámolók szerint – ez meg megint az, hogy ki mit hisz el – az LPI működik.

    Az LIP üzemmódról meg annyit, hogy a jenkik által elfogott Szu-33 gépek valóban koros RWR-ja a mezei F-15 AN/APG-63 vagy 70 valamelyik változatá sem észlelték anno. (Persze annak is lehet titkolt LPI üzemmódja.)

  37. Az LPI alapvetően úgy műkődik, hogy a radar kis teljesítményű jelet bocsát ki , majd ha így nem észlel semmit akkor picivel nagyobb teljesítményt bocsájt ki, ha úgy se észlel semmit akkor ismét picivel erősebb teljesítményt bocsájt ki stb mindaddig míg észlelhető lesz valami. Ha nem észlel semmit akkor apránként ismételt próbálkozásokkal eléri a teljes teljesítményét. Ennek a folyamatnak vannak különböző algoritmusai, az egészet megismétli bizonyos időnként. Nincs semmi hullámforma mágia. Az a lényeg hogy nem bocsát ki állandóan feleslegesen nagy teljesítményt, csak éppen annyit amennyi minimálisan szükséges.

  38. Az LPI kapcsán kicsit azt érzem, mintha a Titanic elsüllyeszthetetlenségét elemeznétek és próbálnátok igazolni izzadságszagúan azután, hogy már a tenger fenekén pihen…

    Lehet elméleteket gyártani, ha a gyakorlat mást mutat, csak szerintem felesleges…

  39. Ma már nincs kimondottan egy hardverben megtalálható RWR. Vannak RWR antennák a gép törzsén, szárnyán, de a radarantenna is teljesen alkalmas ellenséges rádiójelek vételére, a radar számítógépe teljesen alkalmas , ha például elülső térrészből érkezik ellenséges rádiótevékenység. Egyébként a radarok kimondottan rádió adatközlésre is alkalmasak gyakorlatilag radar jellegük műkődésével egyidőben.

  40. @tallking

    Öööö, a repülőgépfedélzeti radarok X sávban működnek (8-12 GHz), az F-15A RWR tartománya meg az deciméteres tartománytól indult felfelé. Az AN/ALR-56C átfogási tatománya deciméterestől a 20 GHz tartományban van. Szóval lehet, hogy képes rá a radar is – bár erről nem tett említést egy forrás sem a Sasnál csak az estleges RWR / ECM közös antenna használatról – de nem egészen erre lett tervezve.

    Megint az van, hogy egy elméleti képességet készpénznek veszel…

    Az EF képtelen reklámjai ezek szerint valahogy kivül esnek emlékezőtehetségeden kár. Felfrissítse memóriádat, hogy röhögjünk egy jót? Azt mondjuk nem vágom, hogy beszámoló egy Red Flagről az mióta reklám…

  41. Nah, kíváncsi voltam, hol/mikor kerül elő az indexes cikk…
    Az a fantasztikus, hogy a szerintem vitán felül legalábbis komolyabbnak, ne adj isten mértékadónak elfogadott Aranysasunkban általában igen tartózkodóan szólnak a szerzők ilyen témákban, akkora a homály. Itt meg látható módon mindenki akkora szakértő, és teszi az ellentmondást nem tűrő kijelentéseket. Persze ha tényleg szakértő valaki, akkor bocsánat:) Szóval nem semmi.
    Magához a dologhoz. Kevés a nyilvános ismeret annak eldöntésére, hogy mennyire jól működne egy ilyen bonyolult, EW szituációban bármelyik gép is, amik itt szóban forognak. Talán maguk a gyártók meg a tulajok se tudják úgy istenigazából. Azt gondolom, a mértéktartó hozzáállás az üdvös. A Raptort is le lehet lőni, az EF is le tudja, meg az SH is, de én, tőlem meglehetős szokatlan módon, Bazsinak adok igazat, lehetséges a 200:1-es arány a valóságban is a “jenki” gép javára. A harcban ugyanis, ha nem idióta módon kapásból alárendelt helyzetet tételezünk fel az USAF-nak (amire Bazsi is utalt, csak ő elég khm kellemetlen stílusban tette), akkor máris látjuk, hogy várhatóan az F-22 tudja rákényszeríteni azt a harcmodort ellenfeleire, ami neki kedvező, mindezt jobb paramétereinek köszönhetően. 15 vagy 18 km magasságú, szupercirkáló sebességű megközelítés, adatátviteli rsz. használata, 100+ km-es AIM-120 indítási távolság simán elképzelhető (szemben közeledő célra), és én igazán nem becsülném le az LPI-t sem. Így aztán nézegethetnek az AESA radarral csak mostanában felszerelésre kerülő (ha egyáltalán…) EF-ek meg orosz és kínai gépek, melyek nagy többségben nem is alacsony észlelhetőségűek. (Mondom ezt a nevezettek lebecsülése nélkül.)
    Véleményem szerint lehet kitalált helyzeteket találni, ahol bizony a szép Raptor is alulmarad, csak amíg olyan a géppark a világban, amilyen, addig az USAF már-már hátra is dőlhet. Persze ez utóbbit sosem szabad igazából.
    Két másik kommentre:
    1. Kedvenc vesszőparipám, az energiafegyverek: nagyon nem lehetetlen megfelelően célozni két, 3D-ben manőverező gép között sem. Lásd nincs előretartás, mert nem kell.
    2. Ugyan az F-35-ös képességeit tekintve szerintem még nagyobb a homály, mint a fentieket illetően, de én is amondó vagyok, hogy minden eddiginél közelebb lesz az a gép ahhoz, hogy ne számítson annyira a jó manőverezőképesség. Na de ebben lehet hogy csúnyán tévedek, remélem sose tudjuk meg.

    Ленин

  42. Újra itthon,lesz mit olvasnom a következő napokban.
    Érdekes, hogy a kínai hordozó már egy ideje járja a tengert és még alig vagy egyáltalán nem szállt le rajta repülőgép. A Vikrötyit meg épp hogy kitolták a dokkból, oszt máris röpködnek rajta….

  43. AESA radarokra gondoltam. Az egyes sugárzó és vevőelemekkel azt csinálnak amit akarnak.

    Since each element in a AESA is a powerful radio receiver, active arrays have many roles besides traditional radar. One use is to dedicate several of the elements to reception of common radar signals, eliminating the need for a separate radar warning receiver. The same basic concept can be used to provide traditional radio support, and with some elements also broadcasting, form a very high bandwidth data link. The F-35 uses this mechanism to send sensor data between aircraft in order to provide a synthetic picture of higher resolution and range than any one radar could generate. In 2007, tests by Northrop Grumman, Lockheed Martin, and L-3 Communications enabled the AESA system of a Raptor to act like a WiFi access point, able to transmit data at 548 megabits per second and receive at gigabit speed; this is far faster than the Link 16 system used by US and allied aircraft, which transfers data at just over 1 Mbit/s.[2]

    Láthatod hogy használhatod RWR-ként (más repfedélzeti radarok ellen, földi légvédelmi radarok ellen nem, erről beszéltél tulajdonképpen, használhatod akár Wi Fi-re is

  44. Az EF gépeken nincs AESA radar és ez biztosan eszközspecifikus. Megint az van, hogy egy lehetőséget úgy kezelsz, hogy már meg is csinálták…

    Továbbá megint az van, hogy F-22 felkapcsolja a radat = elárulja a helyzetét. Aha. És az EF mit csinál…? Rá ez miért nem igaz?

    Ez a fajta hozzállás és hülyeség nálam már lassan fizikai fájdalmat okoz…

  45. “Ha jól tudom az emlegetett VVR egy optikai rendszer(ha nem akkor hülyeség amit írok)így ezt lehet vakítani.”

    WVR akart az lenni. Azmeg a within visual range rövidítése.
    Gondolom az IR rakéták vakítására gondolsz ami természetesen lehetséges, F35ben is ott a DIRCM.

    (És persze 10-20… éves távlatban nem csak 1-2kmes távban lesznek képesek vakítani az IR rakétákat, és ha továbbviszed a gondolatod jönnek maaajd az energiafegyverek amelyek első körben megent ebben a pár kmes távban képesek lesznek más gépeket megsemmisíteni, majd már 10-20-30kmes távból…. de ezmár nagyon scifi)

  46. De az EF-re is érvényes de az amúgy sem stealth. A Raptor csak egy szűk távolságtartományban tartományban használhatja stealth képességét légiharcban (ha mástól kapja a céladatokat és ő maga passzív marad illetve még van egy másik forgatókönyv most nem írom le). A legnagyobb előny földi csapásmérésnél van, nem véletlen, hogy előbb bombázókat fejlesztettek stealth kiadásban.
    Tervben van az európai AESA radar rendszeresítése és maga a radar már megvan. Sőt a Gripenen is van már prototípus AESA. Sőt a Thales is csinált egyet, igaz amcsi alkatrészekből, úgyhogy már a Rafale-on is lehetne AESA.

  47. De az EF-re is érvényes de az amúgy sem stealth. A Raptor csak egy szűk távolságtartományban tartományban használhatja stealth képességét légiharcban

    Mert? Nem irányt akartál írni? Ha X km felett az alacsony észlelhetőség már elrejti, akkor sokszor X felett is. Ez hol szűk…?

    A legnagyobb előny földi csapásmérésnél van, nem véletlen, hogy előbb bombázókat fejlesztettek stealth kiadásban.

    Ez nem egészen így van. Azért raktak először össze csapásmérőt, mert az síklapos F-117 formából nem tudtak volna szuperszonikus vadászt csinálni, ezen felül annak IR képére jobban rágyúrtak, mint a Raptorra. Nuku utánégető, és a hajtómű kilépő keresztmetszetse sem véletlen olyan, amilyen…

    Tervben van az európai AESA radar rendszeresítése és maga a radar már megvan.

    Terv, terv, terv. Az EF-et eredetileg mutirole gépnek tervezték. 2011 Líbia, markonyi Tranche 3B még mindig nem képes autonóm prec. csapásmérő képességre. Meteor már lassan egy évtizedet csúszik.

    Ennyit a tervekről…

    Sőt a Gripenen is van már prototípus AESA. Sőt a Thales is csinált egyet, igaz amcsi alkatrészekből, úgyhogy már a Rafale-on is lehetne AESA.

    Hány jenki gépen van már ASEA? Százas nagyságrend. F-22, Super Hornet, Growler és a Sasok egy részén. Ugye érzed a kontraszot…?

  48. A YAL lézeres boeinggel is a célzási probléma volt a fő ok a kisérletek abbahagyására. Nem vagyok szakértő, csak elolvastam néhány cikket. A fő probléma, hogy a légkörben a fénytörés és szóródás miatt nem oda megy a sugár, mint ahova céloztál. Ráadásul nem is 1 találatot kell elérni, hanem bizinyos ideig a célon kell tartani a sugarat. Eddig nem manőverező célt sikerült csak eltrafálni lézerrel. Repülő aknát, rakétát.

  49. Molni

    Kíváncsi lennék a véleményedre, írtam tegnap egy kommentet és az abban felvázolt szituáció a következő:
    “Mondjuk arra kíváncsi lennék én is, hogy a mai önirányító aktív radaros rakéták mennyire hatékonyak egy olyan gép/gépek ellen ami komoly elektronikus ellen tevékenységet képes kifejteni. Ráadásul mi van ha az ellenség is lopakodó?”
    Szerinted egy modern BVR rakétának mik az esélyei egy ilyen környezetben? Egy Raptor BVR képessége milyen mondjuk egy PAK FA-val szemben?
    Az én véleményem az, hogy ilyen gépek között a mai rakétákkal több lesz a látóhatáron belüli eredményes ütközet, mint a látóhatáron túli. Neked erről mi a véleményed?

    UI: Az EF tényleg felejtős, az összes európai géppel együtt. USA és Oroszország jóval előrébb jár szerintem ezen a téren.

  50. Az, hogy aktív ECM alkalmazása bölcs húzás vagy sem, az elég nagy vita tárgya a “laikusok” körében. Az AMRAAM és elvileg más rakéta is fel van készíve a HOJ üzemre. Ez nem jeleti azt, hogy saját radar nélkül eltalálja az ECM forrást – a HARM álló nem ECM forrást sem talál el sokszor – hanem azt, hogy ameddig a radarja nem képes a zavarással megbírkozni, addig a HOJ ad egyfajta MCG-t.

    Az alacsony észlelhetőségű gépeknél a probléma ennél komolyabb. Azokban olyan kicsi radar van, hogy a sima gépeket földháttérben örülnek, ha látnak 10-20 km-ről. Egy alacsony észlelhetőségű gép esetén a jóisten és talán a tervezők tudják, hogy mikortól tud rázárni egy ilyenre és az MCG-saját clkövetés váltás mikor és hogyan történhet meg.

    Alacsony észlelhetőségű gép ellen és az MCG + IR fej kombót tartom jónak, csak az meg időjárás függő. Ha a platform, vagy valami radarházlóat észleli ÉS azonosítja a célt – ez is elég vicces, ha egyszer a gépek nagy része alacsony észlelhetőségű lesz – akkor mai IR szenzorok mellett szemből is láthatja a célt 8-10 km-ről egy jó képalkotó rendszer, még utánégető nélkül is. Az AIM-9L képességeiről majd az F-15 cikk regél, ahhoz lehet a fenti számokat viszonyítani.

    Az EF az F-22-höz méricskélése vicces. Az orosz gépekkel összemérve azért meg megint más. A Szu-30MKI/K és az új Szu-35-ön kívül minden más felejtős. Vagy nem léteznek még, vagy elavultak. Az R-77 régi változata kinematikailag nem rúg labdába elvileg egy C-5 AMRAAM-mal szemben sem, de talán még az AIM-7F is lenyomja… (Ha eltekintünk az SARH vezérlés kötöttségeitől.)

    Az EF egyes képességek terén lenyomja az elterjedt F-16C/D gépeket is. Apró gond, hogy a flotta töredéke tudja ezt a “lenyomást”.

  51. Apropó EF kontra Raptor:

    http://news.yahoo.com/f-22-fighter-loses-79-billion-advantage-dogfights-201119575–abc-news-topstories.html

    Csak egy szemelvény (hihihihihi!!!!):

    ” However, a new report from Combat Aircraft Monthly revealed that in a handful of missions designed to test the F-22 in a very specific situation – close-range, one-on-one combat – the jet appeared to lose its pricey advantages over a friendly rival, the Eurofighter Typhoon, flown in this case by German airmen.

    “We expected to perform less with the Eurofighter but we didn’t,” German air officer Marc Grune said, according to Combat Aircraft Monthly. “We were evenly matched. They didn’t expect us to turn so aggressively.”

    Two other German officers, Col. Andreas Pfeiffer and Maj. Marco Gumbrecht, noted in the same report that the F-22’s capabilities are “overwhelming” when it comes to modern, long-range combat as the stealth fighter is designed to engage multiple enemies well-beyond the pilot’s natural field of vision – mostly while the F-22 is still out of the other plane’s range. Grumbrecht said that even if his planes did everything right, they weren’t able to get within 20 miles of the next-generation jets before being targeted.

    “But as soon as you get to the merge…” Pfeiffer said, referring to the point at which fighters engage in close-up dog fighting, “in that area, at least, the Typhoon doesn’t necessarily have to fear the F-22 in all aspects… In the dogfight the Eurofighter is at least as capable as the F-22, with advantages in some aspects.”

  52. Úgy veszem észre, hogy az LPI-vel kapcsolatban nagy a homály. Nem csak a kisugárzott energiával variálnak. Minden radar úgy működik, hogy egy ideig ad, aztán vesz. A vevő “kapu” addig van nyitva, (mikrosecundumok) amíg a radar hatótávján belülről visszvert jelek érkezhetnek. Az LPI radar számítógépe megméri az ellenfél radarjának paramétereit, és azokba a mikromásodpercekbe rakja be a saját kisugárzását, amikor a másik vevője zárva van, együtt a besugárzásjelzővel. Ugyanis az RWR is szakaszosan működik, mivel a saját radar visszavert jelére is jelezne. Tehát iszonyú számítástechnikai kapacitás kell a dologhoz, de megvan és működik.

  53. Köszi, Dima…..
    Volna egy kérdésem. A Vikraizét, mivel Indiába megy, miért északon tesztelik? Szerintem le kéne zavarni a monszun-övre, hogy ott teszteljék a repülőcsoportot és magát a hajót. Gyanítom, hogy Indiában nem lesz rajta hó és jég. Viszont lesz páratartalom, eső, forróság….

  54. Littlejohn

    Gondolj bele, hogy leviszik az Indiai oceánra, kiderul valami meghibásodás, onna hová viszik megjavitani?(rengeteg pénz amire nincs keret) Az oroszok a teszteket a kozeli tengereken végzik, kozel a gyártóhoz. Eddig mindegyik új hajót-tengót amit a Szevmash gyártott mindig visszavitték a gyárba a kisebb.nagyobb hibák kijavítására. (itt gondolok a Jurij Dolgorukij, Al. Nyevszkij, Szeverodvinszk-re)

  55. Ha korán jon a tél már oktober végen befagy a tenger. Oktober kozepére visszatér a Szevmasba a Vikri. Decmber 12-én kellene átadniuk az indiaiknak , ugyanis akkor van az indiai haditengerészet napja.
    De még készolnek novemberben egy Bulava tesztre az Alekszander Nyevszkijrol. Tervbe van, de sokk fugg az idojárástól.

  56. Barenc tenger az egyetlen egy tenger nálunk északon, amely sose fogy meg tejesen, mert a Gulfstream egy kicsit érint. Legmagasabb hőmérséklet augusztusban kb 8 fok, amúgy 2-3 fokos. Jól kell fűteni a hajó belsejét. December 4-en lesz az átadás, csak hol- nincs info…

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.