|

5. generációs típusaihoz szánt légiharc rakétán dolgozik a Lockheed Martin

A Lockheed Martin illetékesei megerősítették, hogy új levegő-levegő rakétán dolgoznak, mely az F-35 Lightning II és az F-22 Raptor típusok fegyverarzenálját bővíti majd realizálódása esetén.

A Lockheed Martin részéről úgy nyilatkoztak, hogy egyelőre még arra várnak, hogy a Légierő megadja az engedélyt részletek közlésére, így egyelőre nem sokat mondhatnak, ám annyit elárulhatnak, hogy a Cuda néven futó BVR kategóriás rakéta célpontját annak telibetrafálásával semlegesítené – azaz az angolszász terminológiai szerint ún. hit-to-kill típusú fegyver lenne, ami azt jelenti, hogy célpontját pusztán mozgási energiájából adódó pusztító erővel semlegesítené, robbanófejet nem tartalmazna.

Az amerikai óriásvállalat közlése szerint ezen új fegyver jelentősen növelné a vállalat által kifejlesztett 5. generációs harcigépek által hordozható BVR fegyverzet mennyiségét. A tervek szerint az F-35 a jelenlegi 4 AIM-120 AMRAAM helyett 12 darabot vihetne a tervezett a Cuda-ból, míg az F-22 Raptor esetében BVR rakétamennyiség akár 14 darabra is emelkedhetne.

Jelenleg nagyjából annyit tudni a Cuda-ról, ami ezen az Air Force Magazine-ban, az Annual Air & Space Conference and Technology Exposition-ról szóló tudósításban megjelent fotóról látszik. A | Forrás: Air Force Magazine ,

No persze ezek egyelőre csak a Lockheed Martin vérmes tervei, amivel épp tekintélyes méretű, de leküzdhető fába készülnek vágni fejszéjüket. Hiszen alsó hangon olyan rakétával kell előállniuk, melynek képességei minimum megegyeznek a Raytheon sikertermékével. Mindenesetre ha a bethesdai székhelyű vállalatnak sikerül a magasan lévő léc megugrása és a terméket ráadásul elfogadható áron is tudná kínálni, akkor az vitathatatlanul komoly fegyvertény lenne.

27 hozzászólás “5. generációs típusaihoz szánt légiharc rakétán dolgozik a Lockheed Martin”

  1. Ezt így nem jelenteném ki, sőt cáfolnám. Mekkora túlterhelést bír egy Vadászgép/pilóta kombó és mekkorát egy rakéta? Mivel a rakéta bír jóval többet (tudomásom szerint kb 5x), így innentől leginkább számítási kapacitás kérdése. A másik hogy egy repülőgép relatív kis sebességnél fordulózik stb, de nagy sebességnél már nem képes ugyanazokra a manőverekre ez egyértelmű. De a részletekről kérdezd szerintem molnit hogy pl mekkora egy fordulókör 500km/h sebességnél és mekkora 1 M felett. Itthon ezért is nem nagyon repülnek hangsebesség felett, mert hamar kicsúsznak a légtérből.

  2. Az F-35 belső fegyverterében nem 8, hanem 12 Cuda fér el, ahogy a makett képen is látható. A Hit to kill működik, a PAC-3 és PAC-3MSE rakéta (éppenséggel LM fejlesztés) ballisztikus célok ellen is jó, csak emlékeztetőül 2003-ban Irakban lőttek le vele élesben ballisztikus célokat. Ha a Cuda fejlesztése mellett döntenek, akkor elvileg gyorsan és mérsékelt költséggel realizálható, mivel az aktív radar, reakcióerővel működő kormányrendszer készen van, a hátul lévő hagyományos aerodinamikai kormányzást pedig az AMRAAM-tól vennék át. Az egyedüli kérdés a hatótáv, a rakéta hossza fele az AMRAAM-énak, de a hajtómű szekció a harci rész hiánya miatt csak harmadával kisebb. Szerintem 60-70 km-en belül lesz (?) bevethető.

  3. Gyönyörű mondhatom… Írom, hogy 8 roketta, a képen meg jól láthatóan 12 van. Ehehh… Pedig rálestem gyorsan, de hogy hogy néztem én azt 8-nak, azt nem tudom. De hát így jár, aki már épp vizsgára sietne, de még merészel írni egy rövidhírt előtte gyorsan :)

    Köszi a hibajelzést.

  4. Itt a válasz arra a kérdésre, hogy mi lesz akkor, ha elterjednek az 5. generációs típusok és adott esetben két alacsony észlelhetőségű gépnek kell egymással majd harcot vívnia.

    Két alacsony észlelhetőségű típus ha esetleg közelharcba keveredik (dogfight) ez sikeres fegyver lehet. Nyilván ez egy kimondottan gyorsnak számító légiharc rakéta lesz, hiszen a relatív kis becsapódó tömeget nagy sebességgel kell kombinálni ahhoz, hogy a szükséges pusztításhoz megfelelő mozgási energiával rendelkezzen.

    BVR esetén már árnyalja a képet az, hogy 4. vagy 5. generációs az ellenfél, nyilván 4. gen ellen BVR-ben jóval nagyobb távolságról is működhet, 5. gen esetén pedig a BVR vs. dogfight kérdést már inkább a radarok és az RCS értékek viszonypárjai döntik majd el – meg persze a bevethető rakétafegyverek képességei.

    Az 5. gen és AESA technológia esetén én nagyobb fantáziát látok az elektromágneses impulzusfegyverek fejlődésében, mivel a rakétatechnológiát ekkora méretben nehéz lesz már tovább fejleszteni úgy, hogy ez is generációs ugrást jelentsen. (Bár egy hiperszonikus közeli légiharc rakéta még lehet a jövő fejlesztéseinek egy másik iránya.)

  5. mz: sztem nagyon rossz úton jársz. Egyrészt ez nem dogfight fegyvernek tűnik, más kérdés, hogy a DAS miatt ~ bármiből az lehet csinálni. Másrészt ha vmi csak 100km/hs dvvel csapódik be, ami ugye ~semmi és legyen az a tömeg csak 30kg akkor is irgalmatlan pusztítást végez. Innen nem kell hude gyorsnak lennie.

    az a helyzet, hogy az 5gen és az érzékelők, érzékelő rendszerek integrációja teljesen új paradiagrammákat hoznak magukkal és a 4/4+ genről örökölt fegyverek bezony sokszor nem felelnek meg ezeknek.

    btw első F35B Yuman. http://www.youtube.com/watch?v=hW7SBMAldIs&feature=g-all

    Nekem nagyon durva, hogy már Yuman van és legkorábban is 2016ra rakják az IOCt. Persze ez ami IOC de akkor is…

  6. DAS= Distributed Aperture System. Körkörös képalkotó infravörös rendszer, ami gömbefületen figyeli a környező légteret. A sisakba vetíti a képet, a takart részekről is, pl. ha a pilóta lefelé néz, akkor “átlát” a kabinpadlón, vagy hátra lefelé a szárnyon. Ha célt derít fel bárhol, akkor figyelmeztet annak irányára, típusára, veszélyességére, stb.

    Az IOC=Initial Operational Capability. Kezdeti bevethetőség, ami azt jelenti, hogy az adott típust repülő alakulat a másnaptól a világ bármely részén bevethető élesben, azaz megvan a kiképzettség és megvan minden szükséges képessége a gépnek is. A Rafale pl. úgy lett szolgálatba állítva 2001-ben, hogy csak és kizárólag a Magic 2 közeli infra rakéta volt a fegyverzete, még gépágyúja sem állt rendelkezésre. Typhoon dettó, nagyon korlátozott kapacitással lett “bevethetővé” nyilvánítva, a Gripen pedig noha ugyancsak “rendszerben állt”, de még három évig a Viggen-ek adták a keszit. Yumában most hasonló ahelyzet, a széria gépeket nem berepülő hanem katonai pilóták repülik, de a gép még nem alkalmas harcra. Hiányzik az ehhez szükséges szoftverek egy része, később lesz egy sor fegyver integráció, stb. A Block3-as szoftverrel, AIM-120, AIM-9X rakétákkal és GBU-31-essel elvileg 2016 előtt már bevethető lenne a gép, de a kellő rugalmasság miatt megvárják azt a dátumot. Addigra lesz elég repülési tapasztalata sok pilótának.

  7. Üdv Aerophyl!

    Köszönet a válaszokért, megjegyzem őket! Ez a körkörös képalkotó rendszer nem gyenge ötlet.
    Ilyen képessége csak az F-35-ösnek van/lesz?

    Fade:

    Azt írtad, hogy “ez ami IOC” – ami: gondolom ez amerikait akart jelenteni.
    Ha igen, akkor ez most negatív felhang volt az amerikai IOC besorolással kapcsolatban vagy pedig úgy értette(d), hogy csak az amerikai F-35-ösökről van szó, a többi résztvevő fejlesztő állam nélkül?

    Egyébként miért rossz az ötletem amiket a rakétákról írtam?
    A képen lévő Cuda a valóságban lehet, hogy nem is így fog kinézni.

  8. A többi ország csak az USA-t követően nyilváníthatja bevethetővé a saját F-35-öseit, egyszerűen azért, mert előbb nem lesznek készen az üzemeltetési és harcászati utasítások. Az “impulzus fegyver” már csaknem kész, az F-35-ös radarjának is lesz olyan üzemmódja amely fókuszált sugárzással képes lesz tönkretenni az ellenfél radarját, vagy a közeledő rakéta elektronikáját.

  9. mz: az IOCk eltérnek. Tudtommal az ami a legszigorubb, ld az aerophyl féle összehasonlítást. Miután kész a blcok3 amrram/amim9x/gbu31el még gyakorlatoznak/tesztelnek…. 2évet.
    Ettől még nem lesz máshol korábban F35 IOC, újfent ld aerophly írását.

    Mármint melyik része? a gyorsnak kell lenniet nem magyarázom az imho evidens, ha nem kézeld el mit csinál egy 30kgs golflabda ha 200km/hs sebességgel becsapódik egy autoba/repülőbe.
    az 5gen illetve az F35 pedig láthatóan nem hozza el klasszikus dogfhightot, ami minimális maradt belölle az is elveszik a DAS+HMDSel. Ha pedig az a DAS képes “MCG”t adni az AIMnak akkor mért ne lenne képes egy amraamnak? Igazi unortodoxia, de rengeteg ilyen kérdés felmerül és némelyiket elsőre nehéz is elfogadni, pedig itt van elöttünk. Az F35 ahogy az F22 is nagyon komoly előrelépés lesz, át fog írni sok ökölszabályt.

  10. A Lockheed Martin mérnökeinek mindig is jó ötleteik voltak (és vannak is). Ha ez a program sikeres lesz, az több szempontból is hasznos lesz a USAF-nak és a US Navy-nek is (és persze az F-35-öt rendszeresítő többi Nyugati szövetséges ország légierejének is).

    Amennyiben sor kerülne például egy nagyméretű tengeri ütközetre nyílt óceánon, vagy akár ellenséges partok mentén (amikor az ellenséges haditengerészet az ellenséges légierő és szárazföldi erők támogatását élvezi), akkor a US Navy számára egy Carrier Battle Group védelme érdekében hatalmas előny lehet, ha az ütközet során a flottát védő F-35-ösök egyenként 3-szor annyi BVR rakétával rendelkezhetnek majd, mint jelenleg. Mert ebben az esetben sor kerülhet rá, hogy az ellenség egyszerre tizesével, vagy akár százasával is indíthatja a BrahMos-okat, vagy egyéb hajó elleni robotrepülőgépeket. A Cuda-val pedig megoldható lenne a közeledő ellenséges robotrepülők nagy távolságból történő ledurrantása anélkül, hogy a hajóknak a saját légvédelmüket kelljen használniuk. Például 4 F-35C összesen 12*4=48 db Cuda-val rendelkezhet (a fegyverkamrákon belül), ezáltal lehetségessé válhat 48 közeledő BrahMos rakéta egyidőben történő ledurrantása.

  11. Például 4 F-35C összesen 12*4=48 db Cuda-val rendelkezhet (a fegyverkamrákon belül), ezáltal lehetségessé válhat 48 közeledő BrahMos rakéta egyidőben történő ledurrantása.

    Hááát… Az F-35 szimultán hány célra tud dolgozni…? MCG jel, stb. Biztos van valami korlát, hogy egy légtérben a rádióelektronikai háttér mennyi eszköt tud kezelni. Mivel az AS fegyverk eléggé autonómak, azért egymást nem feltétlen zavarják. Ellenben több tucat gép több tucat rakéta rávezteése során azért elég fincsi interfernicaszűrés és sokminden más kell. A jenki hadiipar sem mindenható.

  12. Azért egy ballisztikus rakéta és egy vadászgép eléggé eltérő célpont.
    A nagy sebesség miatt voltak problémák a ballisztikus rakétával, de az a vadászgépekkel szemben, nem manőverezik és találat esetén sokkal roszabb a túlélőképessége, hiszen jóval sűrűbben vannak a létfontosságú alkatrészei és általában nem készítik fel őket arra, hogy lövöldözni fognak rájuk. Ráadásul a PAC-3 és az SM-3 picit nagyobb ezeknél a rakétáknál.

    Igaz, hogy a mai rakéták nagyon jól tudnak manőverezni, de nagyobb távolságban egyszerrűen már nincs akkora sebességtartalékuk, hogy a szükséges manővereket végre tudják hajtani.
    A becsapódás pusztítóhatásával kapcsolatban is vannak kétségeim. Ez egy viszonylag kisméretű rakéta nem mindegy, hová csapódik be. A leszakadt szárnyú F-15 jut most az eszembe, ami haza tudott még repülni. Ha esetleg letépi egy gép fél, vagy egész szárnyát, valamelyik vezérsíkot vagy az egyik beömlőnyílás elejét (amik így összeadva azért a gép felületének elég nagy részét adják) akkor még egész jó esély van arra, hogy hazamenjen a gép, de ugyanebben a helyzetben szvsz egy robbanófej elég nagy pusztítást tud végezni.

    Én inkább csak arra számítottam, hogy a harcirész méretét lecsökkentik. Az AMRAAMban ~20 kg, de a Mistrálban és a Stingerben csak 5 és 3. Ennyi azért csak felfér erre a kis rakétára is.

  13. F1End ! Nagyon jó észrevételeid vannak. Még annyival egészíteném ki,hogy a kisebb rakéta átmérője is kisebb, tehát az érzékelő is kisebb. Vagyis nagyon fejlettnek kell lennie és itt is van határ !
    A másik: a ballisztikus rakétákat égháttérrel fogták el, minden más háttér elfogási nehézsége ehhez képest ” ég és föld ” !

  14. A becsapódás pusztítóhatásával kapcsolatban is vannak kétségeim. Ez egy viszonylag kisméretű rakéta nem mindegy, hová csapódik be.

    Egy kellően tömör néhány tucat kg-os acéldarab néhány száz km-es sebesség difivel, ha még hegyes is úgy megy át a gép lágy részein szerintem, hogy ihaj. 20-30 milis gépágyú lövedékek is igen szépen pusztíntanak. Ha a szárny főtartóját egy 30 milis találja el, akkor igen nagy valószínűséggel lehet integetni a szárnyak, ami elválig a géptől. A gép nagyon kemény részeit – mondjuk egy szivattyút – elfedormál, ha a házát találja el. A csővezetékek zsakadnak, az integráltartályon meg akkora lyukat út, hogy a fejed átfér rajta. Főtartót minimum deformálja. Biztos nem hasraütéssel találták ki, hogy akkor legyen kinetikai alapon ölő…

    A leszakadt szárnyú F-15 jut most az eszembe, ami haza tudott még repülni.

    Minden fényezés ellenére piszok mák is volt az az eset. Volt olyan, hogy egy nyeszlett F-16 és F-15 ismerkedett meg közelebbről egymással, értsd ütköztek össze odafent. ‘Oszt mégis a Sólyom ment haza, a Sas meg odalett. Az írásomban benne van ez az eset, csak nem hívtam fel erre a figyelmet. Szóval ennyit számít az, hogy hol és mit ér sérülés. Tehát a nagyobb gépek esetén is mázlival vagy akár kevésbé mázlivel is lehet KO.

    Ha esetleg letépi egy gép fél, vagy egész szárnyát, valamelyik vezérsíkot vagy az egyik beömlőnyílás elejét (amik így összeadva azért a gép felületének elég nagy részét adják) akkor még egész jó esély van arra, hogy hazamenjen a gép, de ugyanebben a helyzetben szvsz egy robbanófej elég nagy pusztítást tud végezni.

    Csak ismételni tudom magam. A félszárnyú F-15 kis túlzással lehet, hogy soha meg nem ismétlődő eset. A Szu-27 egyik prtója a szárnya csak egy részét vesztette el, de már ez kinyírta a gépet. Persze egy majdnem 40 éve volt, de akkor is…

    Én inkább csak arra számítottam, hogy a harcirész méretét lecsökkentik. Az AMRAAMban ~20 kg, de a Mistrálban és a Stingerben csak 5 és 3. Ennyi azért csak felfér erre a kis rakétára is.

    Csak éppen a Stingeren nincs közelési gyújtó. Az orosz MANPAD-on asszem van. A nagyobb gépek jellemzően túlélték az ODS alatt a MANPAD találatot. Láttam szétlőtt seggű Jaguar és Hornetet is. (Mondjuk a Hairrer még ezt sem bírta ki…)

  15. “de nagyobb távolságban egyszerrűen már nincs akkora sebességtartalékuk, hogy a szükséges manővereket végre tudják hajtani.”

    Úgy van. Aerodinamikai kormányzás esetén. De a Cuda a PAC-3 gázdinamikai kormányrendszerével IS rendelkezik, ami közvetlenül az indítás után és cél végső megközelítése közben is működik.

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.