|

Fokozódó orosz SSBN aktivitás

Az orosz nukleáris elrettentő erőben az amerikainál némiképp kisebb jelentőséggel bír az arzenál tengeri lába, de ettől még persze fontos eleme annak. Egykori fényének helyreállításában mostanában jelentős állomásokhoz érkeztek az oroszok, hiszen befejeződött 6 Delta IV-es modernizálása és Szinyeva SLBM-re történő átfegyverzése, továbbá 2012 folyamán úgy tűnik már 2, Bulavával felfegyverzett Borej-osztályú SSBN is hadrendben állhat. Igaz menetközben egy Delta IV-est, a K-84 Jekatyerinburgit a tavalyi év végén leamortizáltak, állapota továbbra is kérdéses. De így is kellően nagy számú ballisztikus rakétahordozó van ismét őrjáratra alkalmas állapotban.

Úgy tűnik ezt nem csak mi véljük így, hiszen Vlagymimir Viszockij admirális, az Orosz Haditengerészet parancsnoka egy pénteki ülésen arról beszélt, hogy június 1-vel, vagy egy kicsit később az orosz SSBN-ek visszatérnek a nemzetközi vizekre kiterjesztett idejű őrjáratokkal.

Nos, a ballisztikus rakétahordozó tengeralattjárók jellegéből adódóan várhatóan nem kell azzal számolni, hogy Oroszországtól messze mennek majd a boomerek, mert annak túl sok értelme nem lenne, így vélhetően inkább az őrjáratok számának növekedése kezdődik el rövid időn belül.

Szovjet/orosz SSBN-ek őrjáratozási területei a 80-as évek második felétől

Az amerikai tengerészeti hírszerzés által anno kiadott ábra a szovjet/orosz boomerek őrjáratozási területeiről. Mint a feliratozáson is látható ez már a 80-as évek vége, a Delta IV és Typhoon SSBN-ek használatba vételével beköszöntő korszak. | Forrás: Office of Naval Intelligence ,

Mely egyben talán azt is jelenti, hogy visszatérnek ahhoz a rendszerhez, mikor az SSBN-jeik rendszeres őrjáratot adnak, nem pedig csak héba-hóba hajóznak ki kiképzési, illetve képesség szinten tartó célzattal – mint tették azt hosszú éveken át.

Grafikon az 1981-2007 közötti szovjet és orosz SSBN őrjáratok számáról

A fenti grafikonon jól látható, hogy az ezredfordulóra a hidegháborúnak a 80-as évek első felében történő felforrósodása alatti, de még a Szovjetunió összeomlása körüli idők nagy számú őrjárata múlt időbe került. Ha a szakmában elismert Hans Kristensen adatai pontosak, akkor például 2002-ben egyetlen kihajózásra sem került sor. Majd ezen mélypont után, vélhetően az 1999-ben beindított Delta IV modernizálási program eredményeként is betudhatóan újfent enyhe emelkedésbe kezdett az SSBN aktivitás. Ha pedig Viszockij admirális nem szájkarate gyakorlatot tartott, akkor a jövőben meredekebb ugrásnak lehetünk majd tanúi. ,

A folyamatos őrjárat fenntartásához természetesen minimálisan kell egy bizonyos mennyiségű, őrjáratra alkalmas tengeralattjáró is, hiszen míg egy kint tartózkodik, addig egy épp hazatér, egy pedig épp előkészítés alatt áll. Számolni kell azzal is, hogy kisebb javításokra is be kell utalni egyet időnként. Továbbá bizonyos időközönként elkerülhetetlen a szárazdokkos nagyjavítás, modernizálás. Számoljunk mondjuk így tehát 5 tengeralattjáróval.

Csökkenthető ez a szám úgy, ha az őrjáratról hazaérkezett rövid időn belül, az éppen kint lévő váltási idejére újból őrjáratra kész? Hogyne, de ehhez a tengeralattjáró gyors technikai átvizsgálásának és felkészítésének lehetősége mellett kell az is, hogy a tengeralattjárónak 2 legénysége legyen. A U.S. Navy esetében ez így működik, ám az Orosz Haditengerészet nem ezt az elvet alkalmazza, így 1-1 tengeralattjáró a pihenőidejét töltő legénység miatt szintén hosszabb pihenőket kell töltsön a kikötőben.

Mindenesetre úgy tűnik tehát, hogy a technikai háttér mellett immáron az akarat is megvan ahhoz, hogy ismét felpörgessék az őrjáratokat. Attól persze nem kell tartani, hogy a mind a mai napig durva tempót diktáló U.S. Navy-vel összemérhető teljesítményt tudnak nyújtani az oroszok. Nem is hisszük, hogy akarnak, de ettől talán még érdekes lehet egy picit kitérni az amerikai kollégáik teljesítményére, mely a mai napig sokkal közelebb áll a hidegháború korszakában nyújtotthoz.

2009 februárjában az amerikaik kiadtak egy jelentést, melyet az Ohio-osztály 1 000. őrjárata kapcsán állítottak össze. Ebből kiderült, hogy az előző évben, azaz 2008-ban a 14 Ohio-osztályú SSBN 31 őrjáratot teljesített.

Ez egyrészt többszöröse annak, mint amit az összes többi, SSBN-el rendelkező nemzet – Oroszország, Anglia, Franciaország, Kína – összehozott, másrészt azt is jelenti, hogy átlagot nézve mindegyik egység 2,2 őrjáratot teljesített, azaz mindegyik boomer minkét legénysége volt őrjáraton. Melyek egyébként 60-90 nap közti idejűek, nagy átlagban pedig cirka 70 naposak.

168 hozzászólás “Fokozódó orosz SSBN aktivitás”

  1. Az amerikainak 5öde, a többinek 2xese. Tehát az amerikai haditengerészet 1edül erősebb a világ összes többiénél 1ütt.
    Pont a ballisztikus rakétás tengeralattjáróknál ezt nem lehet így mérni. 1 is elég ahoz, hogy a legnagyobb országokra is elviselhetetlen csapást mérjen.

  2. “Egykori fényének helyreállításában mostanában jelentős állomásokhoz érkeztek az oroszok, hiszen befejeződött 6 Delta IV-es modernizálása és Szinyeva SLBM-re történő átfegyverzése, továbbá 2012 folyamán úgy tűnik már 2, Bulavával felfegyverzett Borej-osztályú SSBN is hadrendben állhat.”

    Így van, és add hozzá azt is, hogy még mindig szolgálatban van 3 db Delta-III. SSBN a Csendes-óceáni Flottánál, és egyelőre még kijelölt időpont sincs a kivonásukra. Szerintem, amíg csak lehet szolgálatban tartják őket, de addig biztosan, míg a helyükre bevethető állapotban 3 új Borey érkezik. Ugye ebből még csak 2 van készen, ( a Vladimir Monomakh az idei év végére készül el várhatóan ) de a legénységüknek szüksége van még némi gyakorlásra…

    “Nos, a ballisztikus rakétahordozó tengeralattjárók jellegéből adódóan várhatóan nem kell azzal számolni, hogy Oroszországtól messze mennek majd a boomerek, mert annak túl sok értelme nem lenne, így vélhetően inkább az őrjáratok számának növekedése kezdődik el rövid időn belül.”

    Minél több új Borey érkezik, annál több őrjáratra lehet számítani. A Delta-IV. SSBN Sineva rakétáinak hatótávolsága meghaladja a 12.500 kilométert, ergo nagyon kevés olyan célpont van a világon, amit nem tudnak eliminálni a _saját kikötőjükből_ is! A Borey által hordozott Bulava hatótávja viszont éppen hogy eléri a 8.000 kilométert, ezért előfordulhat, hogy bizonyos célpontok eléréséhez neki kell közelebb úsznia, ha már a célpontja – pl. egy város – makacsul nem mozdul… :-))
    Egyébként nem csak a rakétahordozó tengók aktivizálódnak, rengeteget repülnek mostanában a Tu-95 Bear és a Tu-160 Blackjack nehézbombázók is. Szerintem egy idő után a moszkvai brit és norvég katonai attasék felháborodottan lobogtatják majd a kerozin számláikat, hiszen nekik minden alkalommal készültségi géppárt kell emelniük, ha feltűnik a radaron egy “Medve” vagy egy “Kalóz”… :-))

  3. Molni azt se kell elfelejteni, hogy a rakétaindítást a kikötőben is el lehet végezni. Tehát ha működnek a rakéták meg az indítórendszer akkor a képességeik megvannak. A túlélésük az indítás után elég kétséges. Persze ha kilőtték mind a 16 rakétát akkor már úgyis mindegy.

  4. molni

    “Ezek után kétségek ébrednek bennem, hogy a papíron meglevő tengók valójában mennyit tudnak a papíron meglevő képességekhez képest.”

    Miért függ a hajó képessége az őrjáratok számától?Attól,hogy a Raptor nem repül még potens gép marad.Ha megnézed a térképet akkor rájössz,hogy nem kell túl messzire menniük(pár nap)vagy egyáltalán nem kell megmozdulniuk ahhoz,hogy a világ számukra jelentős részét elérjék.

  5. Mert számtalan képesség és üzembiztosság is akkor derül ki, ha a hajó víz alatt van.

    Egyébknét meg, ha egy gép adott ideig álldogál, akkor nem szokták csak úgy felemelni a levegő. Szerinted, ha egy gép 10 évig áll a betonon, akkor komolyabb ellenőrzés nélkól felszáll…?

  6. molni

    Egy egy komolyabb ellenőrzés 4 évig tart?Arról szól a hír,hogy nem nagyon jártak őrjáratozni nem pedig arról,hogy egyáltalán nem jártak a tengeren.Itt van a 6 felújított Delta IV ha más nem akkor amikor végeztek a felújítással volt a tengeren vagy amikor ellenőrizték a Szinyevákat volt a tengeren vagy kiképzési céllal is járhatott a tengeren de ezek nem őrjáratok ezért nem szól róluk a hír.

  7. Az SSBN fő képessége az, hogy rejtett kilövőállomásai legyenek a ballisztikus rakétáknak és ezáltal az ellenfélnek ne legyen lehetősége egy első csapással megsemmisíteni azokat. Ha a kikötőben csücsülnek akkor ez a képesség megszűnik, olyan mintha nem is lennének.

  8. Kösz a válaszokat. ezek szerint a vízfelszíni hajókat azért tartja erőfölényben az USA, h biztosíthassa hegemóniáját a világtengereken, míg a ballisztikus rakétahordozó hajóknak (amik ha jól sejtem a tengeralattjárók) valójában nem lényeges a száma, mert úgyis elég nagy területet fed le a hatósugara és nem jellemző, h tengeri ütközetekben vennének részt.

  9. Mackensen

    Nem nagyon lehet úgy első csapást mérni,hogy ne legyen ideje az ellenfélnek kilőni a rakétáit mielőtt megérkezne az áldás.

    nerik

    “Kösz a válaszokat. ezek szerint a vízfelszíni hajókat azért tartja erőfölényben az USA, h biztosíthassa hegemóniáját a világtengereken, míg a ballisztikus rakétahordozó hajóknak (amik ha jól sejtem a tengeralattjárók) valójában nem lényeges a száma, mert úgyis elég nagy területet fed le a hatósugara és nem jellemző, h tengeri ütközetekben vennének részt.”

    Jól sejted csak tengeralattjárók hordoznak SLBM-eket(a neve is erre utal Submarine-launched ballistic missile)és nem,hogy nem nagyon nem kerülnek tengeri csaták közelébe hanem egyáltalán nem.A számuk azért lényeges mert több hajóval rugalmasabban tudsz tervezni.

  10. Orosz felségvizeken a taktika az úgynevezett “zsák”. Adott egy x négyzekilométeres terület. Az első körben aknazár. Beljebb egy-két vadászhajó vagy őrjáratozó D/E hajó. Rendszeres Bear légi fedezet. Még beljebb még egy szonárvonal és aknazár. A közepén csücsül a jég alatt a boomer. Iszonyat nehéz lehet lőtávra bejutni, mivel, hogy az eddigieken felül a jég zaja elfedi a boomer zaját is.
    Az Ohiok pedig a világtengereken őrjáratoznak.
    Két külön filozófia. Az orosz taktikához nem is kell feltétlenül hipermodern hajó. Elég, ha nagy biztonsággal ki tudja lőni a csomagokat. Erre még az adott helyzetben a Delta III-asok is képesek.

  11. “Nem nagyon lehet úgy első csapást mérni,hogy ne legyen ideje az ellenfélnek kilőni a rakétáit mielőtt megérkezne az áldás.”

    Az SSBNek lényege, hogy mobilok és nagyon jól képesek rejtőzködni. Ha a kikötőben állnak ld Oroszoknál a statisztikát akkor béna kacsák, kvázi lokukival se érnek többet mint egy fixen telepített kilövőállások.

  12. Fade

    Nem,hogy nem érnek többet hanem pont annyit érnek!Láthatjuk a térképről,hogy az oroszok nem úgy gondolkodtak,hogy az ami partokat 100km-re megközelítik és onnan lőnek rakétákat hanem csak a saját partjaik közelében kialakított tüzelőállásokból(by Littlejohn fia :D)emiatt szinte mind1,hogy a kikötőben áll vagy nem.

  13. Végigkövetve a kommentfolyamot megtalálhatod ezht a linket.
    Itt vannak az eddigi cikkek.

    http://www.mediafire.com/?712jt3pqzu28z

    Az Olli hajói cikkeket átrakom pdf-be. Többen jelezték, hogy jók Olli írásai, de az alap formátum borzalmasan olvashatatlan.

    Kicsit önző vagyok, mert alapvetően csak azokat konvertálom át, ami engem és a fatert is érdekelnek. Az életrajzok emiatt nem lesznek átrakva egy kivételtől eltekintve (Fletcher), ahogy nem XX. századi ütközetek sem. Egy csata van még hátra (A scarboroughi malőr, 1914), egy életrajz és a hajós cikkel közül a maradékok.

    (Victorious, Littorio, Musashi, Tirpitz, Lexington, Prince of Wales
    Iowa és A Z terv. A jenki T. csatahajót már régebben megcsináltam.)

  14. “Nem,hogy nem érnek többet hanem pont annyit érnek!”

    ~Ugyanazt mondjuk.
    Csak evvel az Orosz modival az egésznek semmi értelme nincs az egész csak irtózatos méretű pénzkidobás.

    “az oroszok nem úgy gondolkodtak,hogy az ami partokat 100km-re megközelítik és onnan lőnek rakétákat”

    Mért ferdítesz ujfent? Tridentek 11.000km+t repülnek véletlenül se kellett vagy kell az orosz partok közelébe menniük.

    “Én személy szerint azt sem tartom elképzelhetetlennek,hogy a boomereket ne első csapásmérőnek tekintsék hanem arra legyenek,hogy legyen mivel lövöldözni miután az ellenségem szétlőtte a silóimat és a stratégiai bombázókat.”
    Ebben az esetben a béna kacsa ssbnek is mind megsemmisültek.

    Tényleg hihetetlen az Orosz pártiságod imádatod. Ruszkik nem azért építetetk és építenek irgalmatlan drága SSBNeket, hogy azok a dokkban ácsorogjanak. Amint lehetőségük adja vissza fognak térni a rendszeres őrjáratozásra. De persze te ezt is megmagyarázod, hogy náluk ez direkt így van mert így a jó.

  15. Fade

    “Mért ferdítesz ujfent? Tridentek 11.000km+t repülnek véletlenül se kellett vagy kell az orosz partok közelébe menniük.”

    Miért ferdítenék?A boomerekbe az a jó,hogy közel tud menni az ellenséghez így kevesebb idő van a reagálásra.Az amik így használják őket!!!
    Kérdezz mielőtt minősítesz!

    “Ebben az esetben a béna kacsa ssbnek is mind megsemmisültek.”

    Ami kint van a tengeren az nem semmisül meg.

    “Tényleg hihetetlen az Orosz pártiságod imádatod. Ruszkik nem azért építetetk és építenek irgalmatlan drága SSBNeket, hogy azok a dokkban ácsorogjanak. Amint lehetőségük adja vissza fognak térni a rendszeres őrjáratozásra. De persze te ezt is megmagyarázod, hogy náluk ez direkt így van mert így a jó.”

    Az oroszoknál teljesen mást jelent és jelentett az őrjáratozás mint nyugaton.Ha újra lesz pénz őrjáratozni az akkor sem úgy fog kinézni mint az ami őrjáratok.
    Megint csak kérdezz mielőtt minősítesz.

  16. Az amerikaiak szerintem nem mennek közel senkihez. Épp azért növelték a rakéták hatótávolságát a 80-as évekig hogy ne kelljen ezt tenni. Az Ohio-k ha kijönnek a kikötőből a végtelen óceán van előttük, vagy a Csendes vagy az Atlanti. Ha kifutáskor nem kapja el őket egy vadász, akkor elég nehezen találja meg őket bárki. Kifutnak, keresnek egy csendes helyet és ott vannak/cirkálnak 3 hónapig, azután hazamennek. Szenzoraik, csendességük és fegyvereik alapján vadászhatnának is, de nem ez a feladatuk. Csak az SSGN-re átalakított Ohio-knak kell közelebb menni a célponthoz, mert a Tomahawk-oknak rövidebb a hatótávolságuk.

    Az oroszok rakétahordozók viszont egy védett tengerre futnak ki. Az orosz hordozók kialakításuk miatt zajosak, ezért nem is mennek a nyílt óceánra. Ha az amerikaiaknak lenne védett mély tengerük, ők sem mennének ki az óceánra.

    Ahogy írták, más az elképzelés. Az amerikaiak már eljátszottak a gondolattal hogy csak a tengeralattjárókon legyen rakéta, a silókat megszüntetik. Az oroszok viszont a silókat priorizálják és a tengeralattjárókat tekintik kevésbé fontosnak. (Valószínűleg a silók karbantartása olcsóbb mint a tengeralattjárókat üzemben tartani és ez az elmúlt 20 évben az oroszoknál fontos tényező volt. Másrészt ha egyik sincs karbantartva, akkor a silókról nehezebb eldönteni hogy üzemképesek-e még.)

    Hány ország képes nukleáris csapást mérni az összes orosz silóra és SSBN bázisokr egyszerre? USA, jóindulattal az angolok és franciák. Kína képes? Szerintem nem. Más sem. Akkor pedig mindegy hol állnak a hajók, az ellencsapás biztosított. Az orosz SSBN-ek szerintem leginkább az amerikaiak miatt kellenek, illetve az orosz öntudatnak hogy katonailag még mindig egyenrangúak az amerikaiakkal.

    1990 óta nyugatról nem valószínű atomcsapás. Mindenki más ellen pedig elég ami van.

    Az orosz csillagháborús űreszközökkel mi a helyzet? Mind tönkre ment az idők során?

  17. Azért picit árnyalnám a dolgot. Az Ohio boomerek sincsenek olyan egyedül…. Rendszeres időközönként satcom-on hívhatnak egy LA-t vagy Virginiát. Egy mindig van a közelben valahol. Vagy előre elhatározott találkozási pontok lehetnek, ahol Gertruddal kommunikálnak….

  18. Az amerikai vadásztengóknál bevett szokás, hogy a járőrvonalon egy-két-három boomernek lennie kell! Ha azt jelentik, hogy nem találtak senkit, akkor balhé van! Így a járőrtevékenység kvázi hadgyakorlat is a saját boomerekkel.

  19. Nem egy ostoba baromság, hogy az amik még mindig ennyire tolják a tengókat? Bődületes pénzek mehetnek el rá. Nem a navynak kellene ezt meglépnie, mert hülye lenne, de valami civil kontrol kellett volna. Ha ebből a pénzből fagyit vettek volna akkor is jobb lenne. :-)

  20. “Miért ferdítenék?”
    Mert szó nincs 100kmről.

    “Ami kint van a tengeren az nem semmisül meg.”
    ld cikket és véleményem.

    termi: A nuki elrettentésben egyértelműen a legleg az SSBN. Csak az SSBNek semmit se érnek ha a dokkban ácsorognak tökéletes célpontként.

  21. Terminatort még azzal egészíteném ki, hogy az oroszok a legolcsóbb megoldásra is sok pénzt fordítottak és ezek a mobil (gumikerekes) rakétaütegek. Azok is majdnem ugyanúgy működnek, mint a tengók: járják a “vidéket”. Az egész őrjáratozási területet nem tudod lefedni vagy pedig csak nagyon sok atombombával. De ezeket kiszúrni is könnyebb.

    Amúgy meg lehet, hogy ütőképes az SSBN a kikötőben is, de sokkal hívogatóbb célpont is. Ki ne akarna atomháború esetén egy lövéssel kiiktatni 20-24 rakétát és 8-10x ennyi töltetet.

    Érdemes megjegyezni, hogy az angolok is kb a kikötőből üzemeltetik azt a 4 Vanguard osztályú tengót. Na akkor most velük mi van? Ők is bénák/ügyesek? Leginkább csak spórolnak.

  22. Szép reggelt Uraim!

    Néhány gondolatot hozzáfűznék a témához, már csak azért is, mert haditechnikai (és biztonságpolitikai) vonatkozásban a nukleáris fegyverrendszerek tekinthetőek a jelenleg ismert egyetlen igazi ultimate weapon-nak.

    Az USA nukleáris triádjának legfontosabb eleme a tengeralattjárókra telepített Trident-II D5 rendszer. Ez gyakorlatilag az amerikai nukleáris ütőerő gerince. Az amerikai nukleáris erő kezdetekben a repülőgépekről bevethető bombákra épült, majd a stafétát átvették az SSBN-ek.
    A fő érv az volt, hogy a tengeralattjárókra telepített ICBM-ek a legjobban rejtett és védett fegyverek, amelyek bőségesen garantálják a megsemmisítő válaszcsapást. Miután az USA haditengerészete a legerősebb a világon – ennek is konkrét oka és hagyománya van – így ésszerűnek tűnt, ha a legféltettebb fegyvereket ezen flotta védelmére bízzák.

    Az Egyesült Államok az európai g birodalmak gyarmati soraiból emelkedett fel, mint világhatalom. Miután az alap kultúrájuk is európai (hiszen az indián őslakosság kissé megfogyatkozott), így a történelmi tanulságok és katonai hagyományok is egyértelművé tették az USA számára, hogy erős haditengerészet kell. Ennek oka egyszerű: az európai gyarmattartó birodalmak minden gyarmatukat tengeren túli területeken hozták létre, így erős és jól szervezett haditengerészet kellett ahhoz, hogy a katonai erő érvényesítésétől elkezdve az action radius biztosításán át egészen a tengereken zajló kereskedelemig kontroll tudjanak gyakorolni.

    A cári Oroszország (majd később a Szovjetunió) egészen eltérő hagyományokkal bírt. A cári orosz birodalom gyarmatait – mai divatos kifejezéssel élve – a közelkülföld biztosította. A volt Szovjetunió nem volt más, mint a cári birodalom + gyarmatai. Emiatt – és a földrajzi/éghajlati adottságok miatt – az orosz hadseregben a haditengerészet hosszú időn keresztül mellékes erőt képviselt a szárazföldi haderővel összemérve.
    Az orosz nukleáris fegyverkezés igazi beindulását az SS-6 rakéták kifejlesztése alapozta meg (az SS-6 alaptípus vitte fel az első szputnyikot). Az amerikai bombázó erők ellenében hatalmas rakétákat állítottak hadrendbe, amelyek – mára rég bebizonyosodott – sokkal komolyabb fenyegetést jelentenek bármilyen bombázónál.
    Az orosz katonai hagyományoknak megfelelően a rakétafegyverzet alapvetően szárazföldi telepítésű volt, kiegészítve némi légi és tengeri összetevővel.

    Bokrif-nek tejesen igaza van: a mobil rakétarendszerek (Topol és tsai) gyakorlatilag ugyanazt a védelmet jelentik szárazföldön, mint a tengeralattjárókra telepített rendszerek.
    A szárazföldi telepítésű ICBM-ek sorrendje védelem és rejtőzködés szempontjából:
    1. mobil gumikerekes rendszerek
    2. vasútra telepített rendszerek
    3. silóba telepített rendszerek (a legrosszabb megoldás védelem és rejtőzködés szempontjából, ugyanakkor a legolcsóbb is)

    Egyébként – ahogy az előttem többen is említették – az orosz SSBN-ek alkalmazási filozófiája alapvetően eltér az amerikai filozófiától. Addig, amíg az USA folyamatosan rejtve járőrözik a világtengereken, addig az orosz csapásmérők pontosan kijelölt térségekben állomásoznak. Azon felül, hogy ezeket a térségeket és a tengókat nagyon komoly katonai erő védi, maga a térsg is akkora, hogy nem sok esély van az orosz boomerek felderítésére és a kilövés előtt a megsemmisítésükre. Az oroszok sem hülyék – naná hogy nem zavarják ki a tengóikat az erősebb nyugati (értsd: amerikai) flotta tengeri farkasai elé. Ha valaki akar valamit Ivántól, akkor jöjjön el érte. :D

    Az új tengók a kisebb hatótávolságú Bulava rakétákkal már más generáció, mint a Delták. Killer Clown jól látja a helyzetet – lesz egy viszonylag kisszámú járőröző orosz tengeralattjáró illetve ezekkel párhuzamosan néhány Delta a biztonságos vizeken is.

    Hogy az USA vagy Kína egyetlen megelőző csapással ki tudja iktatni az orosz tengókat valamint a fix és mobil szárazföldi ICBM-eket, nos, erre a belátható jövőben sem lesz igazi esély.

    Fade:

    Amelyik tengó kikötőben van, az valóban vonzó célpont, ebben igazad van. A rendszer lelke azonban a korai előrejelző hálózat. Ha ugyanis időben jelzés érkezik egy atomtámadás megindításáról, akkor a kikötőben lévő tengókról gyakorlatilag pár perc alatt indíthatóak a fegyverek anélkül, hogy kihajózna a masina. Ez igaz a Szinyeva rakétákra is, amelyek – ha jól tudom – folyékony hajtóanyagúak, de a feltöltött rakétákat elég hosszú időn keresztül indításra kész állapotban lehet tárolni. Miután ezeket a rakétákat is időszakosan karban kell tartani (hajtóanyag leeresztéssel és újra feltöltéssel együtt), emiatt ezt rotációban végzik – azaz olyan helyzet sosem fordulhat elő, hogy az összes hajó összes rakétája épp nem bevethető.

    Illetve egyszer fordult elő ilyen eset, de ez a 90-es évek közepe táján volt és a Brit Haditengerészet büszkélkedhet vele: közel két évig Nagy-Britannia nem lett volna képes senkire válaszcsapást mérni egy atomháború esetén.
    Csak a kötekedőek kedvéért jelzem, hogy az oroszoknál még a legdurvább jelcini válság idején sem volt olyan helyzet, hogy nem tudtak volna tömeges atomcsapást indítani bárki ellen.

    Molni:

    „Azt tudtam, hogy drámaian csökken az őrjáratok száma de azt, hogy gyak. 0-ra zuhant, azt nem. Ezek után kétségek ébrednek bennem, hogy a papíron meglevő tengók valójában mennyit tudnak a papíron meglevő képességekhez képest.”

    Ha nem ismernénk, akkor elnéző mosollyal nyugtáznánk ezt a naivnak tűnő megjegyzést.
    Miután a boomer is csak egy platform, amelynek a dolga a fegyverzet megfelelő időben megfelelő helyre juttatása, így a kikötőkben álló masinák képességei = Szinyevák képességei. Mint ahogy azt te is bizonyára tudod, gyakorlatilag az összes Szinyeva orosz kikötőkből indítva bármelyik amerikai célpontot elérik – ha az indítási parancs időben jön, azaz lásd korai előrejelző és riasztó rendszerek kérdése.
    És hogy ne legyenek kétségek, javaslom az elmúlt évek összes Szinyeva és Topol indításainak eredményeit figyelembe venni, amelyeket az amerikai műholdak is végig kísértek, így olcsó PR-nak és propagandának helye nincs.
    Számomra a Topol modifikációk és a Szinyeva rakéták képességei nem kérdőjelesek, a Bulaváé már inkább.

    Szumma szummárum, az oroszok nem csak a tengeralattjárók tevékenységét fokozzák, hanem a közép- és nagy hatótávolságú bombázók is újra felvették a kesztyűt. A szárazföldi telepítésű (siló vagy mobil) ICBM rendszerek pedig sosem tették le.

    Nerik:

    A világ második legnagyobb tűzerőt képviselő haditengerészete az orosz. A következő versenyző pedig Kína.
    Az európai haditengerészeteket (és általában az európai haderőket) ne firtassuk, legyen elég Líbia példája, ahol az amerikai B2 és Tomahawk-ok nélkül az egész bevetett európai katonai erő pofára esett volna. Pedig Líbia nem volt egy katonai nagyhatalom.
    Jelen pillanatban Nagy-Britannia és Franciaország összesített hagyományos hadereje nem éri el az indiai, kínai vagy orosz erők nagyságrendjét. Az egyesített nukleáris erejük nagyjából az indiai-pakisztáni erőkhöz áll közel.

    Más: Pár hónapja megjelent egy tanulmány az USA-ban, ami szerint kissé alábecsülték a kínai nukleáris erőt: nem 400, hanem 2-3 ezer darab töltetről szólnak az új becslések. India ráadásul saját rakétavédelmi rendszer fejlesztésével foglalkozik, miközben lassan csak szándék kérdése náluk is ICBM-ek hadrendbe állítása.

    Elnézést a hosszabb írásért, további jó olvasgatást.

    Üdv: M

  23. Ha nem ismernénk, akkor elnéző mosollyal nyugtáznánk ezt a naivnak tűnő megjegyzést.

    Öööö, akkor ki is a naív, amikor a tengó méregdrága egy silóhoz képest, de ha nem hajózik ki, akkor kb. annyit is tud? Miért is drága?

    Nos, ne vegyél arra mérget, hogy azok a hajók 45 percben belül tudnak indítani, ugyanis a szovjet reaktorok tudtommal jellemzően olyanok, hogy külső áramforrásról kell a remanens hő miatti hűtést biztosítani. Legalábbis a régebbi tengók között volt ilyen. Tehát mikor a tengó a kikötőbel áll, akkor lehet, hogy ehhez bizony nincs kraft. Hangsúlyozom, lehet, de nem biztos.

    Ezen felül a rakéták tehetetlenségi navigációs rendszere lehet, hogy nincs is kalibrálva ilyenkor, ahogy a tengóé sem biztos Viszonyításképpen, a ’80-as évek jenki gépein az INS kalibráció 4-15 perc volt típustól függően nyugaton. (F-16C B.32 ~8 perc, F-15E ~asszem 4 perc és F-111F ~15 perc, ha jól emlkészem.) Ahhoz, hogy a rakéta indíható legyen számtalan rendszert fel kell fűteni és be kell üzemelni. Ha a hajó X éve gyakorlatilag halott, akkor mi a garancia, hogy ez működni is fog…?

    A ’90-es években volt balhé, amikor az áramszolgáltató nemfizetés miatt lekapcsolta az egyik bázison az áramot és a fegyveres erők pillanatok alatt megjelentek állig fegyverben, hogy tessék visszakapcsolni, mert itten különben akkor reaktor olvadás lészen…

    Szóval a naív részt tartogasd magadnak, mert láthatólag nem gondoltad végig az egészet…

  24. Belekoty…
    A nukleáris fenyegetés akkor is fenyegetés, ha százból egy töltet juttatható célba.
    A rakéták céladatainak megadása az angol tengeralattjárós cikknél van leírva, nekem 45 perc rémlik (nézzétek el nekem, ha most nem linkelek, telefonról nem egyszerű).

    Molni:
    jól tudod, ha nem állítják teljesen le (fűtőrudak teljesen kint, moderátorok teljesen bent, a rendszer visszahűtve), akkor a legtöbb orosz reaktor igényli a víz és energia utánpótlást.
    Azok amelyikek nem, azokat mostanra selejtezték, mert nem voltak megbízhatóak.

  25. Üdv Molni.

    „Szóval a naív részt tartogasd magadnak, mert láthatólag nem gondoltad végig az egészet…”

    Nem fogok belemenni felesleges szócséplésbe, de hidd el, ebben a témában legalább annyira otthon vagyok, mint te.

    A naiv jelzőt „naivnak tűnő”-ként definiáltam, ennek oka egyszerű: A maliciózus megjegyzésed általánosító és leszóló volt, amire nem mentség a russzofób hozzáállás, pláne, ha a katonai-műszaki kérdésekről beszélünk. Ergo nem naiv vagy, csak ebbe a köntösbe csomagoltad a kritikádat, ami inkább érzelmi, semmint műszaki alapokon áll.
    De eszemben sem volt megsérteni Téged, sőt, azzal kezdtem, „ha nem ismernénk” – tehát tudjuk ki Molnibalage ezen az oldalon, de pont azért, hogy hiteles maradjon a véleményed, javaslom, hogy ne leszólásokkal akard a világ valós erőviszonyait módosítani – legalábbis a fejekben. Ha ez lenne a célom, akkor nem csak az oroszokról, de bármelyik hatalomról bőségesen tudnék ciki adalékokat írogatni, de szerintem erre a gyerekes marhaságra nem sokan kíváncsiak.

    Ellentétben Veled az US Navy-nek és a Pentagonnak nem voltak/vannak kétségei az orosz nukleáris potenciált illetően, lásd például az európai rakétavédelem kérdésének erőltetését – ebbe most azért nem mennék bele, mivel az a reagan-i korlátozott európai atomháború elvének újracsomagolása pusztán, de ez számodra valószínűleg nem lenne emészthető, hiszen az USA a legfontosabb szövetségeseit teszi ki az első csapás veszélyének, amelynek néhány USA párti európai politikus még tapsol is (a többség annyira nem, de ezt a médiában nem illik forszírozni).

    A szevasztopoli incidensről tudunk (sőt, ennél volt cifrább is, csak erről sincs sajtóanyag :D ), de még a régebbi rakéták célkalibrálása sem volt túl bonyolult, pláne, ha nem a tengeren járőrözik, hanem gyakorlatilag ismert koordinátájú fix zónán belül van. Szevasztopol nem műszaki, még csak nem is gazdasági, hanem politikai cirkusz volt, de ez külön történet. De visszautalnék a 90-es évekbeli brit helyzetre, pedig elvileg akkor nem London volt padlón. Vagy mégis?

    Rossz hír: A rakéták indításához nem kell üzembe helyezned az egész tengót. Az indító rendszer tűzkész állapotba hozása jóval kevesebb időt és energiát igényel.

    Az 1990-es évek elején az Élet és Tudomány című folyóiratban megjelent egy amerikai szerző írása arról, hogy akkor (a SZU épp szétesni készült) olyan szintű készültség volt mindkét oldalon, amely szerint a legelső támadó rakéta indítása és a válaszcsapásra induló ellenfél rakétái között az időrés mindössze 6-8 perc volt, bármely oldalt vizsgálva. Azaz a támadó rakéták még emelkedési fázisban lettek volna, amikor az ellenfél gyakorlatilag az összes riposztfejet elindítja… , és akkor még nem volt a Topol-M vagy a D5 hadrendben.

    „Öööö, akkor ki is a naív, amikor a tengó méregdrága egy silóhoz képest, de ha nem hajózik ki, akkor kb. annyit is tud? Miért is drága?”
    „Schrödinger-macskája effektus” (kvantummechanika), gondolom ismered a sztorit. Ez a válaszom a feltett kérdésedre.

    Egyébként honnan tudod megállapítani azt, hogy egy kihajózott tengó nem patyomkin cirkusz csak, miközben a dokkban álldogáló (amivel elvileg nem számolnak) lehet akár tűzkész?
    Felejtsük már el azt, hogy az orosz katonai stratégák hülyék gyülekezetéből áll és majd ezen az oldalon a bcs elemzők mondják meg a tutit hiányos és szándékosan félrevezető információk alapján. Az orosz vezérkar pontosan tudja, hogy milyen és mennyi eszközük van bevethető állapotban, mi pedig maximum csak sejthetünk ebből bármit.

    Ui: Az orosz nem pókernemzet, hanem sakkozó, a blöffjeik is sakklépések a taktikai és stratégiai térben.

    + sportszerűségből nem rakok semmilyen pipát a legutóbbi hozzászólásodhoz ;)

    Üdv: M

  26. mentség a russzofób hozzáállás

    Asztalt csapkodom a röhögéstől. Ha a jenki hajók is úgy ülnének a kikötőben, ahogy az oroszok tennék, akkor ott is ráncolnám a homlokom. A jenki pattantyúsokat sem tekintem élő fegyverplatformnak kikötőben…

    Ellentétben Veled az US Navy-nek és a Pentagonnak nem voltak/vannak kétségei az orosz nukleáris potenciált illetően

    Öööö, mert találn a szárazföldi arzelnál az él és virul és virult? Egyáltalán melyik időszakra vonatkozik ez a komment…? Mr. precíznél ez valahogy kiamradt.

    Kicsit vicces, hogy szerninted egy fegyvernem alapján kell megítélni a potenciált. Mert jelen esetben ezt teszed…

    A repcsik INS kalibrációja is álló helyzetben történik…

    Rossz hír: A rakéták indításához nem kell üzembe helyezned az egész tengót. Az indító rendszer tűzkész állapotba hozása jóval kevesebb időt és energiát igényel.

    Az lehet. De, ha nincs úgy huzalozva a hajó, hogy ezt me tudja tenni, akkor ez csak szép elmélet. Én sem cáfolni sem bizonyítani nem tudom.

    Az 1990-es évek elején az Élet és Tudomány című folyóiratban megjelent egy amerikai szerző írása arról, hogy akkor (a SZU épp szétesni készült) olyan szintű készültség volt mindkét oldalon, amely szerint a legelső támadó rakéta indítása és a válaszcsapásra induló ellenfél rakétái között az időrés mindössze 6-8 perc volt, bármely oldalt vizsgálva. Azaz a támadó rakéták még emelkedési fázisban lettek volna, amikor az ellenfél gyakorlatilag az összes riposztfejet elindítja… , és akkor még nem volt a Topol-M vagy a D5 hadrendben.

    Akkor az É-T marhaságot írt. Ugyanis a jenki válaszcsapás mai napig csak akkor indulhat, amikor az első becsapódást megerősítették. Addig a “kéz csak a gombon van”. Miért? Mert az előrejezlő rendszerek többször adtak fals jelet. Csak arra alapozv ellencsapást elrendelni felelőtlenség. Csak ennek a felelőtlenségnek picit nagy ára van…

    Az előrejelző rendszer “csak” arra biztosíték, hogy az első becsapódásig elérjék az “indítható” szintű azt a készültséget, hogy az utána kiadott tűzparancsra indulhasson az ellencsapás. (N+1 éve volt egy HT magazinban ez. Olyan 10-15 éve.)

    Egyébként honnan tudod megállapítani azt, hogy egy kihajózott tengó nem patyomkin cirkusz csak, miközben a dokkban álldogáló (amivel elvileg nem számolnak) lehet akár tűzkész?

    Elvileg sehonnan, de a SALT vagy START kötelezővé teszi, hogy a tengók időnként kinyissák a rakétafedeleket, hogy ellenőrizhető legyen a rakéták mennyisége. (Az, hogy hogyan döntik el, hogy nem makkett, hanem igazi van, azt én sem tudom.)

    Felejtsük már el azt, hogy az orosz katonai stratégák hülyék gyülekezetéből áll és majd ezen az oldalon a bcs elemzők mondják meg a tutit hiányos és szándékosan félrevezető információk alapján.

    És én hol mondtam ezt….?

  27. komolyan szétültetlek titeket! :-D

    Molni: a rengeteg ismereted mellett ha csak a tenyekre szorítkoznál, én akkor nem ráncolnám a homlokom egy-egy (egyébként értékes) hozzászólásod után.
    Tudom, hogy nem szereted a következtetéseket, szeretsz ragaszkodni a tényekhez, de a vita pont az _elméletek, nézőpontok_ ütköztetéséről szól.
    Hogy ON is legyen: a műholdak egy része képes mérni a sugárzást, és a szakemberek biztos tudják, mit keressenek, úgyhogy sszerintem egy makett lehet annyi meló, mint egy igazi.

    Monte:
    A személyeskedés rád is vonatkozik: érdekes látásmódod és a következtetéseid. Ha személyes megjegyzést teszel, az lesz, ami megmarad, és nem a mondanivalód.
    ON: A NORAD nézte már a Holdat és madárcsapatot is támadásnak.

    Elnézést, hogy belekotyogtam.

  28. Üdv Wolfrick!

    Először is :D.

    A személyes megjegyzéseim szervesen kapcsolódnak a hozzászólásomhoz, ráadásul általában nem minden alap nélküliek, de mindenki azt olvas ki belőle, amit akar. Egy vélemény annyira mértékadó, amennyire a szerzője.

    Molninak írt megjegyzésem miatt nem akarok szemantikai irányba elmenni, végül is nem irodalmi vitaesten vagyunk, szerintem minden magyarul írni-olvasni tudó képes értelmezni a szövegemet. Szó sincs személyeskedésről, arra hívtam fel kommentelő társam figyelmét, hogy kevesebb elfogultság mellett nem kell bizonygatni azt, hogy ki ő és mit ér a szava.

    „a műholdak egy része képes mérni a sugárzást, és a szakemberek biztos tudják, mit keressenek, úgyhogy sszerintem egy makett lehet annyi meló, mint egy igazi.”

    Nem feltétlenül van így, de az biztos, hogy az amerikaiak és az oroszok nem letolt gatyával állnak egymással szemben. 100% pontos infóval egyik sem rendelkezik a másik pillanatnyilag bevethető atomerejéről, és hogy konkrétumoknál maradjunk: az USA vagy Oroszország padlóra küldéséhez elegendő 50 db atomtöltet célba érése. Mondjuk 50 nagyváros telibe kapása. 50 db töltet pedig nem tétel az oroszoknak vagy az USA-nak. Még 500 sem.

    Molni:

    „Asztalt csapkodom a röhögéstől.”
    Ez minimum egy zöld pipa Tőled, hiszen feldobtam a hétfői napodat!!! ;)

    „A jenki pattantyúsokat sem tekintem élő fegyverplatformnak kikötőben…”
    Öreg hiba. Minden épeszű stratéga számol velük. Lásd előző írásomat.

    „Kicsit vicces, hogy szerninted egy fegyvernem alapján kell megítélni a potenciált. Mert jelen esetben ezt teszed…
    „Öööö, mert találn a szárazföldi arzelnál az él és virul és virult? Egyáltalán melyik időszakra vonatkozik ez a komment…? Mr. precíznél ez valahogy kiamradt.

    Nem maradt ki. Az orosz nukleáris potenciálról írtam – az időszak folyamatos: 1956-2012. A nukleáris eszközök pedig két nagy csoportba illeszthetőek: taktikai és stratégiai. Ezek pedig három haderőnemhez kapcsolódnak telepítési/indítási platform alapján: szárazföldi, tengeri és légi.
    (Az űrfegyverkezésről most nem írnék, jelenleg nincs publikus és értékelhető adat, űrbe telepíthető atomfegyverek pedig már a 60-as évek óta léteznek.)

    Ne tessenek elfelejteni a szárazföldi, tengeri és légi taktikai atomeszközöket sem, amelyek bevetése nem jelent feltétlenül azonnali globális atomháborút, de képesek egész flottákat vagy hadosztályokat szó szerint elpárologtatni.
    Hogy is állnak a világ hadseregei taktikai atomfegyverzet terén? Ez ugyanis megkerülhetetlen tényező. Márpedig a nukleáris arzenálhoz ezek is hozzátartoznak.

    „De, ha nincs úgy huzalozva a hajó, hogy ezt me tudja tenni, akkor ez csak szép elmélet. Én sem cáfolni sem bizonyítani nem tudom.”
    Ismét Schrödinger Úrra utalnék. Magyarán fogalmunk sincs arról, hogy per pillanat mennyi orosz vagy amerikai atomfegyver reálisan bevethető 2012. február 6.-án. Ez is az elrettentési politika tudatos része.

    Ellencsapás:
    Több száz ICBM rakéta egyidejű indításakor nem várják meg az első becsapódást egyik oldalon sem – pláne, hogy kiemelt célpontok a katonai irányítási-vezetési pontok, gazdasági-ipari centrumok valamint a fix telepítésű szárazföldi silók.

    Ha már ellenrakétákat kell indítani (Galosh, Spartan vagy utódaik, mert korlátozott rakétavédelem mindig is volt), akkor ezzel egyidejűleg a válaszcsapás is indul. Nincs 45 perced, mivel 10.000 km-t 33 perc alatt megtesz a robbanófej, 6-7 ezer km-t cirka 20-25 perc alatt. Ha ezt kivárod, akkor jó eséllyel nem marad szárazföldi telepítésű válaszeszközöd. Ezért fejlesztették ki az SSBN-eket és a mobil indítóplatformokat. Furcsa paradoxon, hogy például pont a mobil Topol-M indítása alig pár perc, pedig elvileg ide-oda furikázva akár rá is érhetne válaszcsapni.

    Végezetül:
    Nem írtam azt, hogy Te hülyének nézed az orosz katonai tervezőket. De azt se feltételezd róluk, hogy nem tudják, mit és miért csinálnak. Maximum mi vagyunk azok, akik azt sem tudják, miről írnak.

    Ha valamiben ott vagy a szeren, akkor hitesd el, hogy nem. Ha pedig valamiben gyenge vagy, akkor keltsd az ellenkezőjének a látszatát. (Ping Fa: Szun-Ce, a háború művészete. West Pointon is tananyag, nem csak Moszkvában és a pekingi katonai akadémián.)

    No, mára ennyit, további szép napot az Uraknak!

    Üdv: M

  29. “…fegyveres erők pillanatok alatt megjelentek állig fegyverben, hogy tessék visszakapcsolni, mert itten különben akkor reaktor olvadás lészen…”

    A szituból eredően holtbiztosan nem vesztegették az időt magyarázkodással a tengerészgyalogosok, az áramszolgáltató emberei meg nem tettek fel hülye kérdéseket, mert – figyelembe véve, hogy áldozatokról nem szóltak a hírek – nem voltak sem hülyék, sem valami nagypofájú, okoskodó s*ggfejek, úgyhogy szépen visszakapcsolták a kraftot, aztán ment mindenki elégedetten a dolgára.

  30. “…fegyveres erők pillanatok alatt megjelentek állig fegyverben, hogy tessék visszakapcsolni, mert itten különben akkor reaktor olvadás lészen…”

    No igen, cinikussal egyetértek. Ennek a mondatnak a második fele totál UL. Arról nem is szólva, hogy majd pont a ruszkik nem készültek fel rá hogy mi van ha nincs áram a szolgáltatótól. Elképzeled hogy nincs egy nyamvadt aggregátjuk? Elég bejárni pár szovjet repteret, hogy lássa az ember a filozófiát. Mindig olyan mintha háborúban állna – kényelmetlen, komfort nélküli, primitív, de a túlélésre találtak ki mindent (jó, nem a sorállomány túlélésére, ez igaz…)

  31. Szerinted egy tengó hűtése és villamos oldali rendszere az hogyan, hogy “két krokodilcsipesszel” te rá fogsz kötni egy agregátort…?

    Tudod te, hogy mekkora keringtetőszivatyúkról van itt szó, amikhez áram kell…?

    Az utolsó mondatod meg tipikus, de téves sztereotípia az oroszokról.

  32. Erről nem beszéltem, ne terelj. Itt csak a reaktor hűtéséről volt szó, milyen rendszereket akarsz megtáplálni ezen kívül aminek nagy a teljesítményigénye?? Ehhez meg nem kell földöntúli teljesítmény szerintem, bár tény, hogy nem tudok kW-ot. De ha tudsz, írd le, és megmondom mekkora nehézség azt aggregáttal megforgatni.

    Másrészt meg én nem sztereotípiákat fogadok el, hanem bejártam, megnéztem pár eszközt, helyet, neked is ezt ajánlom – ahelyett, hogy nem ismert villamos tervek alapján képességeket értékelj.
    Mi a bajod a mondatommal? Kényelmes, komfortos? Vagy fittyet hánytak a védelemre? Melyik résszel nem értesz egyet?

    Tényleg úgy gondolod, hogy az oroszok egy reaktor leolvadását az “orosz ELMŰ”-től tették kizárólag függővé???

  33. Termi 1141
    Szerintem ez marhaság. Úgysem tudnak 1 óra alatt dönteni semmiről. Aztán meg nem lehet kizárni, hogy összekeverik valami atomcucc indításával, és jól seggbelövik a lövöldözőt. A B2es meg bárhova odaér néhány órán belül.

  34. mz: Az US & Orosz katonai doktrina… különbségeknek, elsősorban is geopolitikai okai vannak és nem kulturális. US szomszédja Kanada és Mexikó, nem háborúzik otthon. Oroszországé Kínától elkezdve a fél világ. Pont az elmúlt években dobtak ki nagyon sok mindent az Oroszok ami a Szovjet hidegháborús időket jellemezte, mert Szu!=Oroszo a hidegháborúnak pedig vége. Mégha ezt sokan nem is bírják megérteni.

    Ha egy SSBN ami egy baromi drága dolog a kikötőben ül akkor annyit SE ér, annyi elrettentő ereje sincs mint egy hozzá képest filléres silónak, gumikerekes/vonatos indítóplatformnak. Innen az egész okfejtésed kuka, ha ruszkik egyet értenének veled biztos nem rémitő összegeket ölnének és nem top priotitsá lett volna ahogy most is az a bulava és a borej.

    Ahogy régen úgy most is az SSBN az elsődleges biztosíték. Ezért van/volt/lesz mindenhol top prioritása. De ha nem örjáratozik annyit se érnek mint a filléres silók.

    Olyan ez mint a 90es évek hírhedt MIG31 üzemeltetése. Lokakit se ér ha a földön áll, vagy a piloták épp, hogy a fell leszálást tudják gyakorolni mert többre nincs repora.

    amper:”Ennek a mondatnak a második fele totál UL. Arról nem is szólva, hogy majd pont a ruszkik nem készültek fel rá hogy mi van ha nincs áram a szolgáltatótól. Elképzeled hogy nincs egy nyamvadt aggregátjuk?”

    Megtörtént esetről volt szó. Azaz vagy nem volt agregátjuk vagy az nem volt megfelelő.

  35. A silókat nem ötletszerűen telepítik. Nem lehet őket csak úgy első csapással tönkretenni. A részletekre nem emléxem, de itt is különbözik az amerikai, és az orosz filozófia.
    Az amerikaiak pl. viszonylag sűrűn, mindössze 2 telepen létesítettek ICBM silókat. Ugyanis a silót csak közvetlen atomtalálattal lehet legyakni. Ha meg 1et legyax, akkor a többinek szánt robbanófejnek az első tűzgömbjén kellene átrepülni.

  36. Erről nem beszéltem, ne terelj. Itt csak a reaktor hűtéséről volt szó, milyen rendszereket akarsz megtáplálni ezen kívül aminek nagy a teljesítményigénye?? Ehhez meg nem kell földöntúli teljesítmény szerintem, bár tény, hogy nem tudok kW-ot. De ha tudsz, írd le, és megmondom mekkora nehézség azt aggregáttal megforgatni.

    Nevetni fogsz, találkoztam olyan rendszerrel, ahol erősámarral csináltak a teljesítmény szabályzást is, mert spróltak az alrendszereken. Tehát lehet, hogy hiába lenne elég “egy autóakksi” a raktéta indításhoz, ha nincs ilyen rendszer kiépítve, mert nem ilyen koncepció szülte. Vágod…?

    Egyébként szerinted milyen teljesítmény kell a rakétafedél nyitásához? Milyen rendszer nyitja? Hogyan? Meddig? Mekkora erővel?

    Másrészt meg én nem sztereotípiákat fogadok el, hanem bejártam, megnéztem pár eszközt, helyet, neked is ezt ajánlom – ahelyett, hogy nem ismert villamos tervek alapján képességeket értékelj.

    Van tengórendszer tervrajzod…?

    Tényleg úgy gondolod, hogy az oroszok egy reaktor leolvadását az “orosz ELMŰ”-től tették kizárólag függővé???

    Igen. Sajnos néha ilyen egyszerű lelkel voltak. Lásd Csernobil biztonsági rendszere. Miféle biztonsági rendzer az, amit egy mezei operátor élőbl ki tud kapcsolni…?

    Csernobilban sorolhanám még az orosz tervezés sajátosságait, amitől nyugaton falnak mentek volna és üvöltöttek volna fájdalmukban…

  37. @gacsat

    Nem csak azért telepítették egy helyre. Karbantartani is könnyebb, ezen feül az egyik nagyobb indító állomást védte az néhány hónap után felszámolt AB rendszer. A SALT vagy a főváros vagy egy indító körzet védelmét engedélyezte. A jenkik a fegyvereket védték, hogy a MAD biztosítva legyen. Semmit nem ér Washington védelem, ha a fél ország úgyis hamu lesz…

  38. Üdvözlöm Fade Úr!

    „Az US & Orosz katonai doktrina… különbségeknek, elsősorban is geopolitikai okai vannak és nem kulturális.”

    Először is: Ez egy nagy tévedés.

    A mai napig alapvető sajátosságokkal és eltérő kulturális talapzattal felépült társadalmakat vagy civilizációkat tudunk megkülönböztetni egymástól.
    Innentől kezdve bármely kultúrkörhöz tartozó hatalom saját maga számára megfogalmazott (geo)stratégiai céljai is szervesen kapcsolódnak a saját kultúrájához. (Adott kultúrához nem csak a társadalom szerkezete, de a hagyományos gazdasági rendszere is társul, ebből eredően a gazdasági/politikai/katonai érdekek is ennek megfelelően alakulnak.
    A kulturális különbségek egyik alapvető oka a földrajzi és éghajlatbeli eltérések hatása, ez igaz bármely, a történelem során eddig létezett vagy létező kulturális centrumokra. Egy kultúrát nem lehet vizsgálni úgy, hogy kiragadod a természetes közegéből, figyelmen kívül hagyva a természetföldrajzi adottságoktól kezdve a társadalmi mozgásokig bezárólag minden alakító tényezőt.

    Másodszor:
    Ki mondta azt, hogy a jelenlegi orosz és amerikai katonai doktrínának elsősorban kulturális okai vannak? Én arról beszéltem, hogy az alapvető eltérések a katonai hagyományokban a múlt jól lekövethető és dokumentált (történelemnek nevezik) feltételeiből ered.
    (Lásd: 9:57-kori hozzászólásom harmadik bekezdését, így nem kell önmagamtól idéznem.)

    Egyébként pedig igaz a kulturális eltérések megközelítése, ugyanis eltérő kultúra = eltérő értékrend = eltérő hagyományok = eltérő gazdasági/politikai struktúra = eltérő érdekek = eltérő katonai képességek = eltérő stratégia.

    Na ez megér egy misét, nem tudom eldönteni, hogy szövegértési problémával állok szemben, vagy csak egy ügyetlen félremagyarázással:

    „Ha egy SSBN ami egy baromi drága dolog a kikötőben ül akkor annyit SE ér, annyi elrettentő ereje sincs mint egy hozzá képest filléres silónak, gumikerekes/vonatos indítóplatformnak. Innen az egész okfejtésed kuka, ha ruszkik egyet értenének veled biztos nem rémitő összegeket ölnének és nem top priotitsá lett volna ahogy most is az a bulava és a borej.”

    Akkor most idézek magamtól:

    „Egyébként – ahogy az előttem többen is említették – az orosz SSBN-ek alkalmazási filozófiája alapvetően eltér az amerikai filozófiától. Addig, amíg az USA folyamatosan rejtve járőrözik a világtengereken, addig az orosz csapásmérők pontosan kijelölt térségekben állomásoznak. Azon felül, hogy ezeket a térségeket és a tengókat nagyon komoly katonai erő védi, maga a térsg is akkora, hogy nem sok esély van az orosz boomerek felderítésére és a kilövés előtt a megsemmisítésükre. Az oroszok sem hülyék – naná hogy nem zavarják ki a tengóikat az erősebb nyugati (értsd: amerikai) flotta tengeri farkasai elé. Ha valaki akar valamit Ivántól, akkor jöjjön el érte. :D”

    Ki állította azt, amiről Te beszélsz? Nézz már rá a cikkhez tartozó térképre.
    Én arról beszéltem, hogy a szovjet/orosz boomerek pontosan kijelölt térségekben állomásoztak. Voltak ugyan szovjet őrjáratok a világtengereken többfelé is, de ezek viszonylag ritka esetek voltak. A Távol-keleten illetve a Skandináv térségben a NATO kiépített a figyelő rendszerét, emiatt ha egy szovjet boomer kifutott az óceánokra, akkor mindig követték és igyekeztek folyamatosan szemmel tartani – az egész hidegháború alatt ez a játék ment. Az oroszok az SLBM hordozóik döntő részét mindig a számukra biztonságos vizeken tartották.

    Az pedig, hogy egy Delta vagy Ohio épp a kikötőben áll, nem jelenti azt, hogy a fegyverrendszere nem működőképes. A rakéták indításának protokollját naponta ötvenszer gyakorolhatod, ahhoz a tengónak kifutnia sem kell.

    A pénz nagy úr, a pénzhiány még nagyobb.

    Nem azért álltak le a tengók, mert ez a legtutibb stratégia, hanem azért, hogy spóroljanak. De ezek a tengók állásidő közben is folyamatosan hadrendben voltak és készültséget is adtak folyamatosan.
    Ráadásul ez a része az orosz nukleáris potenciálnak még mindig csak a második tagja, ellenben az amerikai triád besorolásával. Ez pedig még mindig visszavezethető az eltérő alapvető katonai hagyományokra, amely adott kultúra szerves részét képezi továbbra is.

    „Olyan ez mint a 90es évek hírhedt MIG31 üzemeltetése. Lokakit se ér ha a földön áll, vagy a piloták épp, hogy a fell leszálást tudják gyakorolni mert többre nincs repora.”

    Nem olyan.
    A hordozó platformra szánt fegyverzet bevethetőségében óriási különbség van. Egy Mig-31 a földön állva nem igazán tudja bevetni a légiharc rakétáit, egy Delta a kikötőben állva simán ellövi az összes rakétáját tíz perc alatt az egész északi félteke bármely fontos városára 4-500 m CEP értékkel.

    Amíg te platformról beszéltél én a hordozott fegyverrendszerről.

    A stratégiai tervezésben indiferens, hogy egy éles rakétákkal felszerelt boomer épp a garázsban áll vagy úton van. Ez maximum taktikai szinten (gyors döntések rövid idő alatt) számít a nukleáris tervezés és stratégia szempontjából.

    Rogozin a napokban bejelentette, hogy Oroszország felfüggeszti a régebbi Delták kivonását és az új hajók mellé ezeket is kicsit ráncfelvarrják, így a közeli jövőben nemhogy csökken, inkább növekszik az orosz boomerek száma. Ráadásul az új Borejek már 20 rakétával fognak mászkálni, és ez mindenképpen figyelemre méltó lépés geopolitikai szempontból. Ez egy konkrét geostratégiai lépés, aminek komoly oka van. A régi hidegháború véget ért, de a jelenlegi boldog békeidő is a vége felé közeledik.

    Üdv: M

  39. “A Távol-keleten illetve a Skandináv térségben a NATO kiépített a figyelő rendszerét, emiatt ha egy szovjet boomer kifutott az óceánokra, akkor mindig követték és igyekeztek folyamatosan szemmel tartani – az egész hidegháború alatt ez a játék ment. Az oroszok az SLBM hordozóik döntő részét mindig a számukra biztonságos vizeken tartották.”

    Ehhez hozzátartozik, hogy az a S.O.S.U.S. nevű, a NATO/USA által telepített speciális hidrofon rendszer, amely a hidegháború alatt gyakorlatilag lehetetlenné tette, hogy egy szovjet tengeralattjáró észrevétlenül elhagyja a saját felségvizeit, a folyamatos karbantartás hiánya miatt működésképtelenné vált mostanra. Az ok egyszerű: a hidegháború végével erre nem szánt több pénzt a Pentagon. A Jane’s közölt erről régebben egy cikket, az volt a lényege, hogy a rendszer már kb. a kilencvenes évek vége óta döglött, és mivel ez időben egybe esett az orosz flotta pénzhiány miatti tetszhalott állapotával, a Pentagon nem akart költeni a S.O.S.U.S.-ra, mert úgy vélték, ez a helyzet tartós marad. Aztán kiderült, hogy álomvilágban élnek, az ezredfordulón jött Putyin, aki vaskézzel rendet teremtett, visszavette az állami vagyont a tolvaj Hodorkovsky féle oligarcháktól, plusz jött az olajár boom, és hoppá, máris szufficites lett az orosz költségvetés, a macika felébredt…

  40. @Killer Clown

    A fenti diagram alapján a tetszhatlott lábujja mozog. Kb ezen a szinten vannak most az oroszok.

    Ezen a szinten még nincs értelme fenntartani a rendszert. Mikorra várható, hogy blue navy téren azonos mennyiségű vadásztengót küld azonos kategóriában ki az Orosz Flotta? ~ 50 db Los Angeles és Virgina van. Ez úgy saccra többnek tűnik, mint amennyi valóban úszkópépes / harcképes rombolóval, cirkálóval és nuki tengóval összesen bír Oroszország. No comment…

    Egyszerűen elképzelni sem lehet olyan helyzetet még középhosszútávon sem (~20-25 év), hogy az atlanti hajózási útvonalak védelmében szükség legyen a rendszerre. Önmagában a jenki tengók – mert ugye ott a NATO is – olyan mennyiségi fölénnyel bírnak, hogy az valami brutális. A minőség meg aztán valószínűleg a hajjaj kategória.

  41. Szóval ezeket a macika felébredt típusú megjegyezéseket sem értem. 20 év után eljutottak oda, hogy a 15 éve félkészen álló dolkaikat befejezeik a +20 éve elindított programokkal és csináltak néhány csigalassú modernizációt és repülik a ’80-as évek technikáját.

    Ez lehet, hogy orosz szinten nagy lépés, de finoman szólva ettől nem fog hasraesni a nyugat meg úgy senki más. Kína sokkal nagyobbat ugrott előre. Akárhogy nézem a kínai vadászlégierő erősebb az orosznál… Ismétlem nem nagyobb, erősebb. Bár lehet, hogy már nagyobb is. J-11A-ból van kb. annyi, mint az oroszoknak, van szép számú Szu-30MKK/MKK2 (ehhez mérhető jelenleg semmi az oroszoknál), és szép számú ilyenolyan J-10 és lassan egyre több J-11B.

    Mivel az oroszok még mindig a félaktív rakétás R-27R/ER korában vannak, minőségi fölényről beszélni sem lehet orosz oldalon, az MKK gépekkel szemben meg kifejezetten hátrányban vannak.

    Szóval a maci inkább átfordult az oldalán és törli a csipát szeméből. Az ébredés még odébb van. Majd, ha a +30 éves és leamortizált flottát részlegesen cserélik és kapnak 30 év után valódi kardokat és pörölyöket a gépek, makd akkor. Ez sem mostanában lesz…

    Ja, és a túloldalon meg nem állt és nem is áll az élet. Ugyebár F-35…

  42. Miért zavar ennyire téged ,hogy szerintük felébredt a Maci?
    Ki nem sza… le, még írhatsz 987 adatot akkor sem fogják neked leírni ,hogy köszönjük Molnár Úr ,hogy végre felnyitottad a szemünket.
    Ezeknek semmi értelme csak szájkarate már lassan kívülről fújom én is az egészet.
    Más kérdés,hogy te sem fogadsz el szinte semmit tőlük (nem technikai adatot),na mindegy hagyom is.

  43. Az orosz maci azért álom közben igencsak a nukik indítógombján tartotta a mancsát!
    Ha másban nem is de ebben igencsak elöl van a listán!Még fejlesztésre is futotta az ICBM-ek terén!
    Az imént agyondicsért NATO cseszheti a minőségi fölényt ha agyonatomozzák Európát,mert az USA nélkül csak megkarcolni tudják Oroszországot.
    Valójában az USA nélkül semmire sem képes Európa!

  44. Lájneres tengeralattjárók akár a Bajkál – tóban is úszkálhatnának. Ott aztán kereshetné őket az ellen! Régebben a Kaszpi – tenger is szóba jöhetett volna, de ott mostanság sok a bizonytalan hovatartozású állam.

  45. Molni, az amerikai és az orosz vadászhajók számának és minőségének összevetésének nem sok értelme van. Az amerikai LA és Virginia osztályok komplex feladatokra épültek (boomervédelem, -támadás, járőrözés, felszíni hajók elleni támadás, felderítés stb.). Az orosz vadászhajóknak két, de inkább csak egy feladatuk van. A CVN-ek leküzdése. A boomervédelem másodlagos feladat a kooperációs taktika miatt. Az orosz taktika lényege az együttműködés a flotta légierejével és együttes támadás az ellenséges felszíni és tenger alatti erők ellen. Az amerikaiaknál ez az együttműködés nem ilyen merev doktrina.
    E fenti megállapítások eddig igazak voltak, de a Borej és a Jaszen osztályokkal valószínűleh a dolgok változnak majd. A Borejek Bulavái kisebb hatótávval bírnak, tehát valszeg többet fognak járőrözni elődeiknél és ez taktikaváltást fog eredményezni. A Jaszenek pedig – mértékadó források szerint az eddigi leghalkabb tengeralattjárók (mihez képest?)lesznek. A világ változik……

  46. “Delta a kikötőben állva simán ellövi az összes rakétáját tíz perc alatt az egész északi félteke bármely fontos városára 4-500 m CEP értékkel.”
    Ebben igazad van, csak így nincs értelme az egésznek. Az SLBM nem támadó, hanem megtorló fegyver. Nem az első csapás kiosztása a dolga, hanem az első csapás túlélése. Az egész rendszer ere van kitalálva, és ennek a rendszernek csak a vége a tengeralattjáró.
    Az orosz elgondolás az volt, hogy úgyis vége a hidegháborúnak, nem fog 1 új 1ik napról a másikra kitörni. Ha bazmeg van, 1-2 nap alatt a szükségesnek vélt 4 búmer kint lessz a vizen.

  47. Üdv Urak!

    Van-e konkrét mostani adat arról, hogy az orosz haderő milyen és mennyi technikával van felszerelve?

    Én az alábbi oldalt ismerem:

    http://www.globalfirepower.com/

    Rákattintva a világ első 30 legerősebb haderejét mutatja, egyetlen hátránya, hogy csak mennyiségekben gondolkodik. Mivel jobb forrást per pillanat nem tudok megjelölni, kénytelen vagyok elfogadni az adatokat, amelyek elvileg 2011.-ből származnak.

    Összehasonlítva az orosz és amerikai hagyományos erőket az alábbi táblázatot kapjuk:
    http://www.globalfirepower.com/countries-comparison-detail.asp

    De hogy ne legyünk agyatlan IT zombik, vegyük az orosz erőket és felezzük meg az adatok szerinti fegyverzet mennyiséget mondván, hogy úgysem működik a fele egyik haderőnemnek sem. Elnézve a számokat és a többi ország adatait, még így is a második legerősebb haderő az oroszoké.

    De térjünk vissza a tárgyi adatokhoz, ímhol a légierő technika összehasonlítása:
    http://www.globalfirepower.com/aircraft-total.asp
    1. USA, 2. Kína 3. Oroszország 4. India

    Szárazföldi haderő minden technikájával összesen:
    http://www.globalfirepower.com/landbased-weapons-total.asp
    1. Oroszország 2. India 3. Törökország (!) 4. USA

    Haditengerészet:
    http://www.globalfirepower.com/navy-ships.asp
    1. USA 2. Kína 3. Észak-Korea(!!!) 4. Svédország
    (Ismétlem, csak mennyiségekről beszél az oldal, ettől függetlenül érdemes tisztában lenni az adatokkal legalább nagyságrendileg.)

    Rá lehet keresni fegyvernem specifikusan is, pl. rakétás tüzérség:
    http://www.globalfirepower.com/armor-mlrs-total.asp

    vagy harckocsik:
    http://www.globalfirepower.com/armor-tanks-total.asp

    vagy helikopterek mennyiségei:
    http://www.globalfirepower.com/aircraft-helicopters-total.asp

    Stb., stb., stb., jó keresgélést mindenkinek. Miután az adatok nem csak a katonai eszközök darabszámaira korlátozódik, hanem egyéb szektorokra is tartalmaz meglepően pontos adatokat, így per pillanat ez az egyik leginkább mérvadónak tekinthető adathalmaz, amelyet az interneten találok. Ha bárki ennél jobbat tud, legyen kedves megosztani Velünk.

    A nukleáris fegyverek valamint a minőségbeli különbségek természetesen nem szerepelnek a sorrendben még súlyozott adatként sem. Ha azokat is képzeletben társítjuk, majd az orosz atomeszközöket megfelezzük, még mindig a ruszkásoké a képzeletbeli ezüstérem.

    Molni:

    Javaslom a fenti linkeket tanulmányozni, ne vonjunk le elhamarkodott következtetéseket. Oroszország – néhány kommentelő legnagyobb sajnálatára – távolról sem olyan gyenge és elesett, mint amilyennek szeretnék láttatni.

    Külön Neked linkelek egy cikket, mivel nálam biztosan jobban beszélsz in english, javaslom figyelmesen elolvasni (meg bárkinek, akit érdekel):

    Foreign Policy : Zbigniew Brezinsky legújabb cikke. Gondolom a hivatkozott média abszolúte autentikusnak számít, az úr személye sem hagy kétséget senki előtt:

    http://www.foreignpolicy.com/articles/2012/01/03/8_geopolitically_endangered_species?page=0,0

    Akik nem tudnak jól angolul vagy lusták kiböngészni a lényeget, azoknak röviden: Brezinsky úr 8 pontba szedi azokat a várhatóan bekövetkező geopolitikai átrendeződéseket, amely az USA meggyengülésének rövid időn belüli következménye lehet. Számára (sem) kérdés az, hogy komoly geopolitikai átrendeződés előtt áll a világ, ráadásul nem feltétlenül a jó irányba haladnak a dolgok. Tévedés ne essék: nem járok örömtáncot Amerika meggyengülése miatt, de ezt anno már kiveséztük.

    A tények és a folyamatok viszont nem várnak arra, hogy hajlandóak legyünk észrevenni őket.

    És itt csatolnék vissza egyik előző mondatomhoz: az USA sem olyan erős, mint amilyennek mutatni akarja magát. Ettől még mindig a világ vezető hatalma és a legerősebb haderővel rendelkezik, de nem tud azt csinálni mindenhol, amit csak akar. A korlátlan képességekkel rendelkező egyetlen szuperhatalom mítosza sosem volt igaz.

    Chimera:

    Az oroszok nem leatomozni akarják Európát, hanem kihasználva a német és francia vonalat egy új irány mentén mozdultak el (voltaképpen az Oroszország lerablásában kollaboráló Jelcin –Gajdar páros bukásával indulhatott a történet): Orosz – francia – német tengely szemben az USA-brit vonallal. Amennyiben ez bekövetkezik (lehet, hogy egy átfogó regionális közel-keleti vagy távol-keleti háború kirobbantása kell majd ehhez), akkor példátlan történelmi helyzettel találhatjuk szemben magunkat: a klasszikus antant (brit – orosz – francia) tengely helyett orosz-európai tengely alakulhat ki az angolszász (amerikai-brit) tengellyel szemben. Ugyanis az USA és Európa alapvető érdekei már egy jó ideje köszönő viszonyban sincsenek egymással.

    Fontos események történnek Líbiában, Algériában, Szudánban és Iránban, amelyek kimenetele közvetlenül befolyásolni fogja Európa további sorsát. Erre most nem térek ki, mert 1. hosszú lenne 2. off téma, de figyelmeztetni szeretném a htka olvasótáborát arra, hogy amennyiben kedvezőtlenül alakulnak a további nagypolitikai események a hivatkozott régiókban, akkor Európa nagyon könnyen az 1914.-es állapotokban és helyzetben találhatja magát, méghozzá nagyon hamar.

    Üdv: M

  48. Miért zavar ennyire téged ,hogy szerintük felébredt a Maci?
    Ki nem sza… le, még írhatsz 987 adatot akkor sem fogják neked leírni ,hogy köszönjük Molnár Úr ,hogy végre felnyitottad a szemünket.
    Ezeknek semmi értelme csak szájkarate már lassan kívülről fújom én is az egészet. Más kérdés,hogy te sem fogadsz el szinte semmit tőlük (nem technikai adatot),na mindegy hagyom is.

    Öööö, akkor őket meg miért érdekli annyire? Én miért írják le n+1-jére is ezt a téveszmét…?

    Egyébként meg nyilvánvaló hülyesége leírása irritál. Az oroszok még a ’80-as évek végi szintjüket sem érték el. Akkor miféle ébredésről van szó…? Az ébredés az, hogy a régi repterek vagy 80%-át felszámolják, mert felverte műr őket a gaz és a beton minimális felúítására sem volt zsé…?

    Az is elég fura hozzállás, hogy a normális géptárolás kialakítása helyett inkább gépeket vesznek. Remek, lesz szép új Szu-34 és 35, ami megint a csillaghangárban fog állni. Hát, ha nekik ez kell…

    A szájkarate részt sem értem. Ezek szerint, ha valaki mindenféle baromsággal telehányja a netet az nem szájkarate. Bezzeg ha én hívom fel a figyelemet arra, hogy ácsi ez nem így van, akkor fúúúúúúújhujjjujamolniszájkaratézóhülyegyerek. Bezzeg, ha más írta volna le…

    A MiG-31 tripla kommentje tökéletesen elmondott mindent a HTKA-n uralkodó állapotokról. Hárman írtuk le tökugyanazt, ennek ellenére az én kommentem volt egyedül lepontozva. Én egyesek számára írhatnék ide bármit, akkor is lehülyéznének, annak ellenére, hogy a 2+2 szintű ismeretek is hiányoznak náluk…

  49. A vadásztengeralattjárók száma nem ötletszerű, vagy pénz kérdés. Az amiknak 52 kellett hogy legyen, a Szovjetuniónak 38. Vagy fordítva? már nem is emléxem. Minden ellenséges búmerre kellett 3. 1 kergeti, 1 otthon van, 1 meg úton. Ezért kellett, hogy az oroszoknak nagyon gyors vadászaik legyenek, pedig a sebesség bevetésen a rejtőzködés miatt úgy sem kihasználható. Azért kellett, hogy rövidebb ideig legyenek úton az óceánon át. Így kevesebb 1ség kellett. Az, hogy út közben visszhangzik tőle az óceán, olyan mind1. Úgyis tudják, hogy megy, ha meg odaér, majd eltünik.

  50. ” kifutott az óceánokra, akkor mindig követték és igyekeztek folyamatosan ”
    Erre mondta valami orosz a hidegháború végén, (kb): Ha csak arra hajóztunk, ők tudtak róla, hova megyünk. Mi meg már a kifutás előtt tudtuk, ők hova mennek.
    Ugye itt a kémekre gondolt.

  51. Molni, az amerikai és az orosz vadászhajók számának és minőségének összevetésének nem sok értelme van.

    Pusztán a mennyiségi összehasonlítás miatt tettem be. Egyetlen fegyvernem számszerűen felül múlja a teljes orosz flottát, amiben szintén vannak specializált egységek és mint a fenti diagram mutatja, nemigen üzemeltetik teneren a technikát.

    Ezzel szimplán azt akartam mondani, hogy akkora mennyiségi fölény van, hogy semmi értelme fenntartani a S.O.S.U.S.-t. Az, hogy a kevés hajózást meg milyen rutint és képzettséget jelent, az csak hab a tortán..

  52. Molni!
    Félre értesz,
    “A szájkarate részt sem értem. Ezek szerint, ha valaki mindenféle baromsággal telehányja a netet az nem szájkarate. Bezzeg ha én hívom fel a figyelemet arra, hogy ácsi ez nem így van, akkor fúúúúúúújhujjjujamolniszájkaratézóhülyegyerek. Bezzeg, ha más írta volna le…”
    Ebben teljesen igazad van,nem azt akartam mondani ,hogy ne tedd meg inkább csak én úgy gondolom ,hogy azért felesleges állandóan leírnod,mert Ők ezt a témát nem akarják máshogy látni.Azért gondoltam ,hogy ez szájkarate mert felesleges szócsépelésnek látom mindkét részről.

  53. Te Kiméra! Neked nincs igazad. Az angol és francia atom 10%a elég lenne oroszország telejes kicsinálásához.
    Persze 10 % nem lehet. Ez 8 búmer, úgyhogy 100/8 %a lehet csak. Ha ugye csak 1 marad meg.

  54. “Szóval ezeket a macika felébredt típusú megjegyezéseket sem értem. 20 év után eljutottak oda, hogy a 15 éve félkészen álló dolkaikat befejezeik a +20 éve elindított programokkal és csináltak néhány csigalassú modernizációt és repülik a ’80-as évek technikáját.”

    Az oroszok legalább saját pénzből teszik! Nem lopják félvilágot, nem bombáznak mindenkit, aki nem tetszik vagy a saját pénzt kér vissza, és nem tartoznak SENKInek! ….Ez így nagyon könnyű bármit is fejleszteni, ha azért mindenki fizet, még te is…Folyamatosan megy a pénznyomba, az egész dollárállománynak már régóta semmi fedezete, lufi az egész! Nagyon szép ez az amerikai kirakat, csak a gondolkodó ember néha mögé is szokott benézni….

  55. Gacsat
    A hírek szerint az angol+ francia atomkészlet kb3-400 robbanófej lehet!
    Ugye a franciáknál van még ASMP,Pluton(?) + gravitációs bomba is asszem,a britteknél már csak ballisztikus eszközök vannak!
    Ha ezeket bevetik elpusztítanak pár várost az európai területekről de az a saját teljes megsemmisítésükkel járna!
    Apropó az orosz ABM működik még ki tudja?

  56. Javaslom a fenti linkeket tanulmányozni, ne vonjunk le elhamarkodott következtetéseket. Oroszország – néhány kommentelő legnagyobb sajnálatára – távolról sem olyan gyenge és elesett, mint amilyennek szeretnék láttatni.

    Szerinem meg minimális agymunka nem ártana. Mekkora a teljes orosz szárazföldi haderő? Olyan 400’000 fő? Ebben benne van elvileg a legutolsó szakács is, tehát a nem harcoló alakulatok állományát is tartalmazza.

    Tehát olyan jó lenne tudni, hogy arra a 90 ezer járműre honnan kerül képzett személyzet és nem 20 éve szolgált behívott 40 éves tartalékos… A fenti számok valszeg a 40 éves raktáron levő T-62-től kezdve mindent tartalmaznak, aminek harértéke igen kétséges.

    Ennyi erővel az USAF létszámához adjuk hozzá a hangárban álló F-117-es gépeket és a fél AMARC-ot is, meg nemtom hány ezer db lekonzervált M1 harckocsit és más eszközt. :)

    Értelme van? Nincs.

    Szép dolgok a számok, de könyörgöm, legalább egy lépéssel nézzünk már mögé, hogy mi a péket jelentenek és mi a hozadékuk… Mert csak ennyi kellene, nem több.

  57. @varga dima

    A konteó/NWO/gazdasági topikok odébb vannak. Ja igen, a szovjet törpék voltak a legnagyobbak és a szovjet órák meg leggyorsabbak… Biztos azért dőlt össze az a “csodás rendszer”…

    Azt, hogy az ex. KSGT államokat hogyan rabolta le a SZU azt meg lazán felejtsük el ugye…?

    Szeritem az ideológiai alapú vitát innen villámgyorsan száműzni kellene és ragaszkodni a haditechnikához…

  58. Látom megy neked is ez az tipikus amerikai kommunikáció…ők is szeretik mindenkinek mutogatni ide-oda… odébb…
    Én mélységesen leszarom, hogy a szomszéd BMW-ja milyen opciókkal, számokkal rendelkezik, ha tudom,hogy nem a saját pénzből vette meg…ez nem politika, hanem gazdaság,a hadtechnikának alapja.
    A bunkó stílus odébb van.

  59. Kisfiacskám, te kedves SZU-d rabolta le ezt az országot (is) és hagyott maga után kerozinnal szennyezett talajt, lelakott laktanyákat és számtalan más “kedves dolgot” maga mögött. Aztán a kivonulás után volt pofája még benyújtani számlát arról, hogy kellett vonla fizetni szerintük nekünk azért, amit itt hagytak. Vastagbőr a javából. Még a vasúti felsővezetékeket is elvittétek pl. Tökölről is, de a szivárgó kerozin és a szennyezett talaj az valahogy ott maradt…

    Szar érzés lehet, hogy dokumentálva is van több húzása a SZU felső vezetésének. Borhi László ugyanis a felbaszadított levéltári anyagokban megtalálta azon feljegyzéseket, ami erről szól. A SZU számára rendkívül kedvezően megállapított cserearányok hatalmas károkat okozott a magyar gazdaságnak – ahogy az eszement létszámon tartott Honvédség is – azoban ez ellen semmit sem tehettünk. Ezt a saját felső vezetésünk azért tudta és a egyáms közt azért leírták. Ez feketén – fehéren ott van.

    Vagy szerined miből is jött össze az a cirka 1 milliárd dollárops szovjet államadósság, amit aztán lényegében fegyver és fegyver átadással tudott a SZU lapasztani, mert más termékük nem volt..? A valutát érő gázt és olajat azt nem adtak volna…

    Elhiszem, hogy a nemzeti büszkeségedet ez sértheti, te a tény ettől tény marad. Tudod, könnyű úgy pofázni, hogy nem te voltál a f*** másik oldalán.

    És ezt a témát jó lenne itten befejezni.

  60. “Elhiszem, hogy a nemzeti büszkeségedet ez sértheti, te a tény ettől tény marad. Tudod, könnyű úgy pofázni, hogy nem te voltál a f*** másik oldalán.”

    Kedves Papa!

    Eléggé hisztérikus az állapotod, itt az ideje vérnyomást mérni.
    Én is tudnék nyújtani egy hosszú számlát ennek az országnak, de minek…amíg itt sok ilyen ember van, aki a saját bajainak okát másban keres, aki isteníti spekuláns világot és gyönyörködik az “eredményeiben”, aki magabiztosan szórja a számokat egy ilyen országról, amelyről soha nem olvasott komoly szakanyagot anyanyelvén…?

    Ez az ország pontosan azért itt tart, ahol…..

  61. Mar megint ez a `Kisfiacskam`, majd en megmondom a frankot stilus… hat ezt tanitottak a BME-n?? Ejnye-bejnye…
    Az oroszok is szivtak a verunk rendesen, de az elmult 20 evben mi tortent ?? 1989Washingtoni konszolidaciosszerzodes. Olvass utanna ! Ez gyakorlatilag az orszagunk lassu megsemmiseteserol szol. Persze szepen arnyalva leirva. A M.orszagon elok 3/4-e visszasirja a 1970-80-as eveket.
    Nem tudom hol el az ilyen ember, aki ennyire nem latja mi zajlik a vilagban, persze a szeles koru latas modot es gondolkodast nem az iskolakban lehet megtanulni.
    ( Csak ugy mellesleg mondanam el, hogy az amerikai hadero szamos tisztje ugy tekint Magyarorszagra, mint akik elbuktak a hideghaborut. Szerintem a politikusaik is ,+a harmadik vilag orszagai koze sorolnak minket–szoval nagyivben …… minket)

  62. Hogy ON topic is legyek: mi van ha a fenti diagramm nem authentikus ?
    Meg ha ala lenne tamasztva tobb orosz forrassal, akkor hiheto lenne, es gondolom Varga Dima szivesen leforditana nekunk. Addig az elvakult USA haditech rajongok forditsak el szemeiket a monitortol, nehogy vmi eg. karosodas lepjen fel naluk. :D Ez csak jo tanacs akart lenni ! :D

  63. OFF

    A M.orszagon elok 3/4-e visszasirja a 1970-80-as eveket.

    Hát én nem…

    Egyébként ez miben determinálja a valóságot…? Semmiben.

    ON

    Lehet, hogy a diagram a detektált hajókat jelentni, ha nem orosz forrássból van. Tehát az, amit a jenkik észleltek vagy hajóval vagy műholdakkal. A tengóü hiányát a kikötőbl könnyű ellenőrőzni. Azt, hogy merre jár, azt nem lehet tudni.

    Már az is fogas kérdés, hogy ki mit tekint őrjáratnak.

  64. Jó napot. Múltkor forró fejű voltam, és Trinon szidromás lettem. A határon túl is vannak magyarok.

    Orosz mérnöki lelemény lenyűgöző. A mai orosz technikát is a helyén kell kezelni. A helyes megítélés haditechnikai vonalon is nehéz. Mai Oroszország is egy Matyuska baba. Mire értem nem lehet kategorikusan semmit se kijelenteni róla. Ha valaki az állítja korszerűtlen egy kicsit mélyére néz a dolgoknak és talál az orosz technikában olyan előre mutató fejlesztéseket amik eddigi állás pontját megingatják.
    Egy biztos Oroszországot nem szabad félvárról venni tudnak meglepetést okazni.

    off:USA dollár fedezete a kőolaj jelenleg. Az adja az értékét, hogy ha benzin vagy benzin alapanyag(kőolaj) akkor előtte dollárt kell,venni.
    USA-n kívüli világ ezt úgy tudja megtenni ha a dollárért valós értéket ad.
    A rendszer azon áll vagy bukik hogy a vevők és eladók a kőolaj kereskedelembe dollárt használnak e mint elszámolási jel rendszer.
    Ha a dollárt valami felváltja ezen a téren.Az a USA dollár nemzetközi kereskedelmi értékét csökkenéséhez vezet. Gazdaságba inflációt okoz valamint töke hiányt.
    USA, mi meglepő a világ legerősebb haderejével rendelkezik. Így azok az olaj kitermelők akik nem dollár alapon akarnak kereskedni, azoknak a fejére koppintanak.
    Más különben SzU sorsára jutna az USA.
    A kommunizmus mellett a vadkapitalizmus is szélsőség. Aki véges erőforrásokra alapozva végtelen növekedés akar az milyen ember?

  65. Off :
    Amúgy múlt év őszén a kiskunlacházi reptéren dolgoztunk és az egyik kolléga vegyi harcanyagot talált egy bozótban asszem tabunt !
    Agyon lett hallgatva csak valami kis cikkecske született belőle…

  66. Az angol és gall kombinált nukleáris erő jelenlegi nagysága ahogy gacsat írta valóban inkább 500 körüli.

    Az angolok ugyebár az amerikai példát követve 2010-ben saját maguk közölték pontos számadatokat. 225-ben a bevethető töltetek száma. Ezt mondjuk az elkövetkező 15 év folyamán 180-ra akarják csökkenteni

    UK nuke force 2011: http://bos.sagepub.com/content/67/5/89.full

    —–

    A csigások pedig korábban úgy nyilatkoztak, hogy 300 alá tolják le a mennyiséget. A FAS például 290-el számol esetükben.
    http://www.fas.org/blog/ssp/2008/09/france.php

    Francia nuke force 2008: http://bos.sagepub.com/content/64/4/52.full

    A gall nuke doktrina egyébként emlékeim szerint úgy szól, hogy akkora területet kell képesnek lennie elpusztítania, mint Franciaország – ezáltal szavatolva, hogy őket ne kóstolja meg senki.

  67. molnibalage szerint:
    2012. február 7. kedd @ 10:09

    “Kisfiacskám, te kedves SZU-d rabolta le ezt az országot (is)…”

    Na EZ az a pillanat, amikor Molnit el KELL küldeni a sarokba gondolkodni, lehetőleg huzamosabb időre. Már ha az új moderálás nem viccnek volt szánva. Ha de, akkor meg nyilván a többiekre is hasonló következetességgel (NEM) vonatkozik a dolog…

  68. No álljon meg a hegyimenet!

    Molni:

    Mennyi amerikai haditechnikai eszköz van lekonzerválva? Milyen szinten és mennyi idő alatt bevethetőek? Mennyi képzett személyzet van hozzá a fogasra felakasztva? Mennyi a US Army létszáma, szakácsokkal együtt?
    Mennyi orosz technika van lekonzerválva? Mennyit lehet ebből rövid idő alatt bevetésre kész állapotba hozni? Mennyi képzett személyzet van hozzá?

    Lövésed sincs ezen adatokról ugyanúgy, ahogy nekem sem.

    Állandóan forrásokat kérsz: íme, kapásból adtam kettőt, az egyik technikai lajtsrom, a másik kőkemény geopolitika az amerikai agytröszt csúcsragadozójától. Vagy azt gondolod, hogy Brezinsky hülye, a global fire power oldala meg nudli?

    Kérlek mutass linket vagy adatot, amely alátámasztja azokat az érveidet, ahol az orosz vagy kínai vagy bármelyik nem US haderőt minősíted.

    Ha akarod, összegyűjtök neked olyan neves szerzőktől származó cikkeket és videó anyagokat a US Army egyéb ügyeiről és problémáiról, amelyekre még válaszolni sem tudsz majd, cáfolni meg egyenesen mission impossible lenne.

    „Szeritem az ideológiai alapú vitát innen villámgyorsan száműzni kellene és ragaszkodni a haditechnikához…”
    Molni, akkor járj elől jó példával és ne kezdeményezz ideológiai vitákat.

    Én nem olvastam itt egyik hozzászólásban sem ideológiai propagandát. Az olcsó politikai lózungokat ne keverd össze azzal, amit geostratégiának, katonai hagyományoknak vagy szimplán nemzeti sajátosságoknak is nevezhetünk.

    Konteó: Légy kedves definiálni ezt a fogalmat, majd meghúzni a határt az összesküvés-elméletek és a valós taktikai és stratégiai lépések között. Ha már alapvetően műszaki emberek vagyunk, akkor a fogalmainkat talán tudjuk egzakt módon definiálni. Ha nem tudjuk, akkor a véleményünk nem sokat nyom a latban.

    NWO: Bocs, de pont az USA hívta ezt életre és fogalmazta meg. Apropó, hallottál már Paul Wolfowitz (gondolom, tudod ki volt a koma) könyvéről az Új Amerikai Évszázad címmel? Javaslom menj utána, mielőtt a New World Order fogalmát minősíted. Amit Te konteónek minősítesz, arról az ex USA hadügyér könyvet írt. Szerinted ki nincs képben kettőtök közül?

    Hogyan óhajtod néhány szűk technikai aspektusból levezetni a jelenlegi globális erőtér változásait? Te, mint mérnök kolléga pontosan tudhatnád, hogy komplex rendszerek vizsgálatánál adott részek kiemelt és külön vizsgálata csak a diagnosztika egy elemét képezi, de semmiképpen sem extrapolálható az egész rendszer együttes működésére.

    A Szovjetunió „rablását” a KGST-n belül te egy szinten emlegeted az USA egész világra kiterjesztett rablásával? Jelenleg Washington 15 ezer milliárd dolláros államadósságot mutat, amelyet a világgal óhajt finanszíroztatni, ellenkező esetben pedig globális háborúval fenyeget mindenkit.

    Beszélgessünk arról, hogy az USA mit hagyott maga után: Vietnam, Irak, Szerbia, Afganisztán, Líbia, satöbbi. Öregem, például nem keróval szennyezte be a területeket, hanem fáradt urániummal. Borhi úrral meg kár példálózni, jó néhány kijelentése vagy levezetése finoman szólva is manipulatív, ráadásul cáfolható is, hasonló szakemberek pont ellenkező következtetéseket vonnak le ugyanabban a témában.

    A magyar gazdaságnak az USA pénzügyi lufija mekkora károkat okozott? Mióta csatlakoztunk a Nyugathoz, azóta a rendszerváltás idején meglévő államadósság 350%-al nőtt. Tök jó a rendszer, csak rövidesen megdöglünk. De sebaj, mert mi is finanszírozzuk ennek a fenntarthatatlan és önfelzabáló rendnek az oszlopos tagját. Hajrá.

    Veled az a probléma, hogy az Egyesült Államokat úgy kezeled, mint gyógyírt a világ minden bajára. A gond az, hogy sok esetben az USA nem a gyógyír, hanem ő maga az alapvető oka ezeknek a generált bajoknak.
    Az összes érved arról szól, hogy bezzeg az oroszok/kínaiak/”nem USA” azok sokkal több rosszat és bajt okoztak, mint jenki barátaink. Érvnek gyenge, ráadásul nem is igaz, de ideológiai propagandának jó.

    Végezetül: Kérlek, vezesd le az Amerikai Egyesült Államok stratégiáját, céljait és mindezt helyezd a jelen realitás halmazába. nagyon kíváncsian várom, hogy mit tudsz az Egyesült Államokról és függőségi valamint viszonyrendszereiről globális szinten.
    Szeretném Tőled hallani (olvasni), hogy mik az USA céljai és ezek megvalósulása esetén ez nekünk miért lesz majd jó? Nomen est omen – Molni, a név kötelez, kéretik nem kitérni a válasz elől.

    Ha nem megy, akkor meg tessék ezt felvállalni (ez mindenképpen tiszteletre méltó lépés lenne Tőled) és tessék olvasni és értelmezni, hogy miről írunk mi.
    Bocs, de Te ugyanezt várod el a többiektől a saját írásaiddal kapcsolatban.

    És ne minősíts csípőből biztpol témákat, mert annak annyi alapja van, mintha én nekiállnék azon polemizálni, hogy szerintem jó-e vagy sem adott repülőgép hajtóművének karakterisztikája.

    A hangnemről meg a stílusról nincs mit mondanom, önmagáért beszél. Elnézést kérni vagy felvállalni a tévedést erőt jelent, nem gyengeséget.

    Üdv: M

  69. Az új elvek természetesen vonatkoznak mindenkire, csak nekünk is utol kell érnünk magunkat, most van épp időm olvasgatni a mai termést.

    Éppen ezért Phoenix-hez hasonlóan én is azt szeretném kérni, méghozzá nyomatékosan, hogy váltson vissza normális hangnembe a társalgás.

    Akik miatt az új rendszer be lett vezetve, azokra igazából azóta nem lehet különösebben panasz. Pár apróbb kilengési próbálkozásukra rászólva egyből vették a lapot. Kellemes csalódás! (Reméljük hosszú távon is így marad ám! Figyeljük! :P)

    Éppen ezért mások esetében se kelljen már lépnünk!

    molni: igaza van a többieknek, a fenti, kifogásolt hangvételű kommentjeid tartalmát elő lehetett volna adni normális hangnemben is. Tudjuk, hogy van egy stílusod, de számtalanszor adtad tanúbizonyságát annak is, hogy kevésbé vitatott stílusban is elő tudod adni a véleményed! Én arra kérnélek, hogy inkább azt a változatot gyakorold! Inkább fuss 1-2 kört a lakásban a komment előtt, ha úgy érzed ;) És ez most sajna ugyanaz a warn, mint a főoldalon egyes kommentelőinknek címzett hír.

    dima: nyilván esetedben ez egy érzékeny kérdés, amit abszolúte megértek és tiszteletben is tartok, de Te, meg a többiek ne ugorjatok rá ugyanolyan stílusban ezen hozzászólásokra, mert csak értelmetlen vita lesz belőle.

  70. Lövésed sincs ezen adatokról ugyanúgy, ahogy nekem sem.

    Éppen ezért nem is számoluk velük. Nem érdekelnek a “papíron” hadrendben levő dolgok meg az n+1 tartalékos. Elméletben – úgy emlékszem – az USA még a sorkötelességet is visszaállíthatná. Reális? Nemigen. Pusztán felhívtam figyelmedet arra, hogy semmit nem érnek azok a számok, ha nem nézel mögé. Ennyi.

    Állandóan forrásokat kérsz: íme, kapásból adtam kettőt, az egyik technikai lajtsrom, a másik kőkemény geopolitika az amerikai agytröszt csúcsragadozójától. Vagy azt gondolod, hogy Brezinsky hülye, a global fire power oldala meg nudli?

    Nem kértem és forrást sehol. Az agymunkát szoktam elvárni első körben…

    Kérlek mutass linket vagy adatot, amely alátámasztja azokat az érveidet, ahol az orosz vagy kínai vagy bármelyik nem US haderőt minősíted.

    Itt most a sok levegőbe beszélés között konkrétan melyik témáról beszélsz…? A fegyveres erők aktív létszáma 5 sec keresés. Ha ez nem megy, akkor nem is értem, hogy miről beszélünk. Nem tűpontos szám kell. Az, hogy 360k vagy 400k tökmindegy. Akkor sincs aktív és valóban valamire is használható személyzet a sok tízezer járműre. Ez igaz jenki oldalon is. Ha minden ex. katonát és NG-s embert berángatnak, sanszosan akkor sem. A járművek feltámasztás sem egy csettintés lenne, és egy esetleges háborúba eljuttatásuk meg aztán már olyan távoli probléma, hogy foglalkzoni sem érdemes vele a többi miatt.

    Ha akarod, összegyűjtök neked olyan neves szerzőktől származó cikkeket és videó anyagokat a US Army egyéb ügyeiről és problémáiról, amelyekre még válaszolni sem tudsz majd, cáfolni meg egyenesen mission impossible lenne.

    Ez miben valdi arra nézve, hogy A db jármű x B szüksgées ember messze meghaladja rendelkezésre álló azonnal mozgosítható erőt….? Semmiben. Megint elegánsan ugrálunk a témák között…

    Molni, akkor járj elől jó példával és ne kezdeményezz ideológiai vitákat.

    Nem én kezdeményeztem. Nem én kezdtem – már megint… –
    NWO / gazdaságpolitia posztolásába, meg dollárokat és mást emlegetni…

    A Szovjetunió „rablását” a KGST-n belül te egy szinten emlegeted az USA egész világra kiterjesztett rablásával? Jelenleg Washington 15 ezer milliárd dolláros államadósságot mutat, amelyet a világgal óhajt finanszíroztatni, ellenkező esetben pedig globális háborúval fenyeget mindenkit.

    Nem rémlik, hogy az USA olyan kereskedemet folytatott volna az NSZK-val, hogy megmondta volna – és punktum – hogy mennyi F-104G-t ad német Mercedes buszért és német mezőgazdasági termékért. A SZU ezt tette. Pont. És itt jó lenne befejezni ezt. A szezont sem tudod a fazontól megkülönböztetni…

    Beszélgessünk arról, hogy az USA mit hagyott maga után: Vietnam,

    Ja, ahol a komcsik támadták meg a déli országrász? Ej…

    Irak,

    A 2003-as téma ül. 1991-ben meg mit is? A fél világ téredállva könyörgöt, hogy rúgják seggbe szaddamot. Érdekes, hogy akkor nem voltak szenzitívek arra, hogy az ENSZ nem arra adott felhatalmazást, hanem Kuvait szuverenitásának helyreállítására. Akkor 2003-ban hova tűntek ezek az alakok…? Hm…? Na az ilyen mentalitáshoz kell kurva vastag arcbőr…

    Ja, 1991 meg ENSZ felhatalmazással, SZU fejbólintással (mondjuk kinemszarja kategória lett volna, ha fejet csóvánt volna, örültek, hoy luk volt a seggükön) volt és ~30 ország volt a koalícióban. Akkor miért is = 1991 USA? Na, milyen vastagbőrős húzás ez is. Teljesen összemosod azt, hogy a koalíció csak egy tagból állt. Az, hogy ők adták a fegyverzet javát az nem befolyásloja azt, hogy n+1 ország ott volt, ennek minden politikai vonzatával. Mégis neked Irak 1991 = USA. Agyrém…

    Szerbia

    Jééééééé, az AF-ben más országok is részt vettek. Soroljam, vagy meg magadtól is ezek felsorolása? Ők megint hova tűntek…? Egyébként meg megalol, hogy a szomszédunkban levő népirtást az óceán túlpartján levő hatalom állított le.

    Afganisztán

    ENSZ felhatalmazás volt, álá 1991 Irak. Szintén nem csak USA volt ott (angolok), a békefentartáss során meg japánoktól kezdve ott volt elég sok ország. Pl. lengyelekt is. Azok akiket sokan itten úgy ajnároznak. Ej, ej…

    Líbia

    No offense, de a franciák kezdték a beavatkozást, emlékeim szerint ENSZ határozat után. Szó se róla belga, dán, norvég, spanyol, olasz és kanadai gépek is repültek. Hosszú idő után nem jenkinehéz akció volt a BGM-109 salvot leszámítva. Ehhez képest Líbia = USA. Szavak nincsenek a hülyeségedre…

    Öregem, például nem keróval szennyezte be a területeket, hanem fáradt urániummal.

    No offense, de az depleted U-s lövedéket okkal vetették be. Háború volt. Ellenben miféle ok volt arra, hogy meguk után hagyták a saját szarukat… Nem volt sem háború sem ellenség. Ez volt a kényelmes…
    Egyébként a DU-s lövedékeknek nem tudták kimutatni a hatását az ott szolgáló katonákon. Vagy ők más levegőt szívnak, mint a helyiek? Még csernobil is a statisztikai kimutathatóság alatt van. Gondolkozzál már…

    http://www.wise-uranium.org/dissbk.html#KOSOVO

    Annak még utána kell néznem, hogy az eltakartási programból mi lett.

    A magyar gazdaságnak az USA pénzügyi lufija mekkora károkat okozott?

    Az USA énzügyi lufija saját magának is tökönszúrás volt. Mi viszont nem vagyunk a világtól függetlenek. (Az, hogy ez szándékos / nem szándékos és zsidóbankárok stb. az már konteo.) Ez nem szándékos. Pont. Ellenben a SZU idejött, és megmondta, hogy ez van és kuss. Félelmetes, hogy nem érzed a különbséget.

    Egy példa. Egy jégeső elveri a termést. Normál estben ez random dolog. Na a SZU károkozása az nem radnom volt…

    Az, hogy mi magyarok nem tudtunk élni a szabadsággal és a saját vezető gárdánk olyan amilyen, az meg miér az USA hibája? Akkor most vonuljon be ide rendet rakni vagy sem…? Érdekes, hogy számtalan ország tudott élni a szabadsággal. Megint arról van szó, hogy saját balfaszságunk okán könnyű kifele mutogatni…

    Veled az a probléma, hogy az Egyesült Államokat úgy kezeled, mint gyógyírt a világ minden bajára.

    Nem. Ezerszer megmondtam, hogy nem. És ezek után most már erős ingerenciát érzek, hogy a szádba lépjek. Bocs, de elfogyott a türelmem. A stílusom is azért olyan, amilyen. Viszont képes vagyok objektív maradni és nem úgy változtatni a világképet és a mércét, ahogyan a szél fúj és a téma kívánja.

    Az USA nem szent. Számtalan olyan húzásuk van, amitől én is hányni tudnék. Ellenben valahogy a mocskos komocsi banda által hátrhagyaott cirka százmillió halottról mégis kuss van..

    Nem a USA volt az, ahol vasfüggönnyel kellett otthon tartani az embereket.

    Az összes érved arról szól, hogy bezzeg az oroszok/kínaiak/”nem USA” azok sokkal több rosszat és bajt okoztak, mint jenki barátaink. Érvnek gyenge, ráadásul nem is igaz,

    Már bocs, de lófaszt nem. Estleg tapasztalhanál egy kis diktatúrát. Mi lenne, ha én mondanám meg, hogy akkor kaphatsz -e Netet, blokkolgatnám a tartalmakat, ideológiai agymosást kapnál kötelezően és nem utazhatnál külföldre, mert én azt mondtam. Na, ez volt a régi rendszer. Csak akkor még nem volt NET…

    Egyébként meg a magadfajta mit is csinál. Felsorol x országot, és odateszi, hogy “fújazusamithagyott ott”. Az meg fel sem tűnik, hogy mi volt a kiindulás. Pl. az, hogy a komcsik által támogatott ország megtámadott egy másikat. Nem fura, hogy nem DV és DK támadta meg ÉV-t és ÉK-t…? Hm…? Nem rémlik, hogy USA bevonult volna görögökhöz, portugálokhoz és spanyolokhoz “testvéri segítségnyújtás” lózungjával…

    Végezetül: Kérlek, vezesd le az Amerikai Egyesült Államok stratégiáját, céljait és mindezt helyezd a jelen realitás halmazába.

    Miért kellene? Hol vállakoztam erre? Ez megint hogy a rákba jön ide…? Kicsit kezd elegem lenni, hogy két hozzászólás között kitalalsz egy 3. témát, aminek köze nincs ahhoz, ahonnan a téma indult…

    A hangnemről meg a stílusról nincs mit mondanom, önmagáért beszél. Elnézést kérni vagy felvállalni a tévedést erőt jelent, nem gyengeséget.

    Ez is tipikus. A stílusba köt bele az ember, ha másba nem megy…

    Bocs, de most kihoztad belőlem az állatot..

  71. Killer Clown

    Molni: alapvető dolgokat nem értesz meg! Számháborút akarsz játszani, mint a gyerekek az óvodában. Hány bevethető tengeralattjárója, felszíni hadihajója, stb van az oroszoknak, BEZZEG az amerikaiaknak x-szer több. Ezzel az egésszel az a probléma, hogy nem látod a lényeget: ez nem egy futballmeccs, ahol – ideális esetben – kétszer 11 játékos áll egymással szemben. Itt _nem is kell_ hogy egyenlő mennyiségű bevethető hadieszköz legyen mindkét oldalon, két okból sem. Egyrészt az eltérő stratégiájuk miatt, de erről írt már Little John. Másrészt azért sem kell, mert a mennyiségi – sőt, ha akarod, minőségi – hátrány dacára az orosz flotta bármilyen állapotában ÉRINTHETETLEN az USA számára! Mindegy, mennyire volt, van, vagy lesz lepusztulva, ha már csak az Aurora cirkáló marad, amelyet néhány nyugdíjas idomított delfin vonszol fel-alá a Néva folyón évente egyszer, akkor is paritásban marad a US Navy-vel, 11 CVN-estől, mindenestől. Egyszerűen azért, mert ha megtámadják őket, akkor bizony az oroszok az egyetlen ország a világon ( egyelőre, de hamarosan Kína is ott fog tartani ) akik a “világ egyetlen szuperhatalmából” egy kis kupac termonukleáris hamut képesek csinálni. ( Nyilván oda-vissza alapon, de ez semmit nem von le az USA sebezhetőségéből ) Amikor lenézően írsz róluk, elfelejted azt a tényt, hogy ők nem Irak, Afganisztán, vagy Szerbia. Ha őket basztatod, nem párszáz G.I. Joe lesz a veszteség, hanem a komplett motherland, nagyjából Alaszkától Floridáig. Nincs értelme abban reménykedni, hogy lehet velük “csak” konvencionális háborút vívni, mivel ehhez nem lesznek partnerek. Az egész orosz honvédelem a nukleáris elrettentésre épül, ezért aztán nem kell nekik az USA-val paralel mennyiségű tengó, cirkáló, stb. Ha én 50 kilós vagyok, nem állok le bunyózni Mike Tyson-nal, hanem inkább tökönlövöm. ( Van az USA-ban egy mondás is erre: az embereket nem Isten tette egyenlővé, hanem Samuel Colt ) Annál is inkább nem fognak más szabályai szerint játszani, mert a hagyományaik erre predesztinálják őket. Moszkvát sem Dzsingisz Kán, sem Napoleon, sem Hitler nem tudta bevenni, és ez másoknak sem fog sikerülni…

    “Ebben igazad van, csak így nincs értelme az egésznek. Az SLBM nem támadó, hanem megtorló fegyver. Nem az első csapás kiosztása a dolga, hanem az első csapás túlélése.”

    Még ehhez tedd hozzá, hogy az oroszok a silók helyett/mellett egyre több mobil Topol rakétaüteget állítanak hadrendbe. Ezek általában a végtelen orosz vadonban járőröznek, maximális álcázással, és előre elkészített fedezékeik is vannak a járőr útvonalon. Még az árulkodó hőkibocsátás elrejtésére is kitaláltak valami furmányt, de érthető okokból ezt nem részletezi a cikk. Lényeg, hogy műholdak ide, CIA oda, nem olyan könnyű kiszúrni őket, tehát ezek is alkalmasak adott esetben megtorló csapásmérésre. De ha Dima erre jár, lesz autentikus beszámolónk is, mert ha jól értettem, a Topol rakétások elődjénél szolgálta le a katonaidejét…

    “A gall nuke doktrina egyébként emlékeim szerint úgy szól, hogy akkora területet kell képesnek lennie elpusztítania, mint Franciaország – ezáltal szavatolva, hogy őket ne kóstolja meg senki.”

    Bár a hatásmechanizmus nyilván attól is függ, hogy hány megatonnás vagy kilotonnás a warhead, az biztos, hogy a 300 töltettel a kívánt célt messze túlszárnyalják. Ennyi nuki egész Európának is elég lenne a megmakkanásra, nemhogy egy Franciaország méretű területnek. Amúgy régebben azt olvastam, hogy – britekhez hasonlóan – náluk is csak az SLBM rakéták maradnak hadrendben, 4 boomer tengóra feltöltve. Most még a Mirage-2000N, illetve elvileg a Rafale vadászbombázó változata is hordoz nukleáris töltetet, de ezek hamarosan le lesznek szerelve!

  72. @gacsat: hol olvastad, hogy második szériás? Mert ha már szériát nézünk, akkor a 2. széria inkább a 4. Borejjel, a Szent Miklóssal beköszönő Project 955U-ra húzható rá.
    Az Alexandr Nyevszkij az első úgymond sorozatban gyártott Borej, a második széria max. ez alapján mondható rá.

  73. @KC: Amúgy régebben azt olvastam, hogy – britekhez hasonlóan – náluk is csak az SLBM rakéták maradnak hadrendben, 4 boomer tengóra feltöltve.

    Ez mikor nyilatkozat, nem tudod véletlenül? 2008-ban még azt nyilatkozta a Sárközy, hogy a harcászati töltetek harmada kerül kivonásra, és ezzel mennek 300 töltet alá. Ez persze nem zárja ki, hogy majd kivonják mindet, de az ASMP-re pár éve ráeresztettek egy ráncfelvarrást, belerakva a legújabb töltetüket.

  74. gacsatnál a pont, oroszok mindig is nagy hangsúlyt fektettek az ICBM vonalon a mobil változatra. Topol szériák kerekes szállítón, SS-24 Scalpel vasúton. Ebben vélhetően szerepe volt annak, hogy az amerikai ICBM-ek CEP értéke sokáig jobb volt az oroszokénál, így elviekben nagyobb esélyük volt a silók hatékonyabb kiütésére.

    A mobil telepítést persze a jenkik is fontolgatták már a Minuteman programnál is, de a tesztelések után végül elvetették. A Peacekeeper MX-ből SS-24 mintára azonban lett volna vonatra telepített változat is, de mire ennek tényleges kivitelezés elkezdődött, addigra ugyebár véget ért a hidegháború, a silóba történő telepítése is leállt.

  75. A kongresszus kaszálta el, nem a teszteredmények. Iszonyú költségekkel föld alatti alagutakban szállították volna a már nem emléxem hány rakétát az előre kijelölt, meggyengített tetejű helyek között, így sose lehetett volna tudni, hol vannak?. Ezt már Samu bácsi pénztárcája sem bírta.
    http://www.google.com/imgres?q=Mx+missile+launcher&hl=en&biw=1066&bih=768&tbm=isch&tbnid=TPfjb4EMjHOj5M:&imgrefurl=http://www.aeroimage.com/Vehicle/Military/MilVehiclePort-2.htm&docid=E99cA0nt0pXVpM&imgurl=http://www.aeroimage.com/Vehicle/Military/Images/00090227.jpg&w=800&h=533&ei=GSIxT5K5LuSw0QWbrsG6Bw&zoom=1&iact=hc&vpx=342&vpy=149&dur=2656&hovh=183&hovw=275&tx=169&ty=108&sig=107202517895770288946&page=1&tbnh=126&tbnw=168&start=0&ndsp=24&ved=1t:429,r:2,s:0

  76. Üdv Molni:

    „Az agymunkát szoktam elvárni első körben…”
    Nem semmi elvárásaid vannak, de gondolom ez akkor Rád is érvényes, nem?

    „semmit nem érnek azok a számok, ha nem nézel mögé”
    Gondolom ez igaz lehet az amerikai adatokra is?

    „Itt most a sok levegőbe beszélés között konkrétan melyik témáról beszélsz…?”
    Nem tudom ki beszél itt a levegőbe, a saját magad által kifejtett véleményekről beszélek.

    „Nem tűpontos szám kell. Az, hogy 360k vagy 400k tökmindegy.”
    Akkor mi a baj a mennyiségi adatokkal? Írtam, felezd meg nyugodtan önhatalmúlag! A számok még így is igen nagyok.

    „Megint elegánsan ugrálunk a témák között…”
    Nono! Olvasd csak vissza a saját írásodat, rájössz, hogy nem ugráltam a témák között, hanem válaszoltam az általad leírtakra.

    „NWO / gazdaságpolitia posztolásába, meg dollárokat és mást emlegetni…”
    Uram ez itten egy haditechnikai oldal, biztonságpolitikai cikkekkel megspékelve. Meséld el Nékem, hogy egyéb szegmensek nélkül miféle biztonságpolitikai eszmecserét lehet lefolytatni? Technikai paraméterek nélkül miféle technikai diskurzus folyhat? Arról nem is beszélek, hogy a technika fejlődése módosítja a biztonságpolitika kérdéseit, a biztonságpolitikai elvárások pedig irányt szabnak a technikai fejlesztéseknek. A kettő egymás nélkül hogy működik?

    „A szezont sem tudod a fazontól megkülönböztetni…”
    Oké.

    A regionális háborúk valós oka nem a lakosság védelme, nem az albán kisebbség védelme, stb. volt. Erre voltam kíváncsi, hogy tudod és ismered-e az ok-okozati összefüggéseket, vagy beveszed azt a maszlagot, hogy a világ 6 évig nézte az albánok gyilkolását Koszovóban (persze azért az UCK amerikai fegyvereket kapott közben :D ), majd a bűvös hetedik évben Clinton lelkiismerete megszólalt és mozgásba hozta az egész NATO-t Szerbia ellen hogy megállítsa ezt az amúgy aljas vérfürdőt. UCK-CIA-Hasim Thaci – Koszovó. Nem áll össze a kép, mi?

    Líbia és tsai:
    „Hosszú idő után nem jenkinehéz akció volt a BGM-109 salvot leszámítva.”
    Ja igen. Csak ez a jelentéktelen momentum biztosította az európai hatalmak sikeres bombázásainak előfeltételét.

    De sajnos fogalmad sincs, hogy milyen durva módon kitoltak Európával az amerikaiak. Sebaj Molni, rövidesen majd leesik a tantusz.

    És akkor némi felesleges biztonságpolitikai összefüggés, javaslom, ha utálsz, akkor is olvasd végig:

    Líbia szétesése napirenden van. A tuaregek már algír területre is napi szinten átterjeszteték a harci cselekményeket, illletve a mai napon a Mali Köztársaság tuareg kisebbsége is megfogalmazta a saját szeparatista törekvéseit. A múlt héten Oroszország megkezdte a békefenntartóinak a kivonását Szudánból, ahol újabb háború kitörése került kézzel fogható közelségbe.
    Amennyiben Észak-Afrika határai felborulnak valamint a mostani rendszerek kifeküdnek, pillanatok alatt szembe találja magát egymással Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Németország. Itt érhet véget a nagy boldog közös Európa álma, és a Jaltai Világrend előtti ellentétek és szembenállások kiújulnak. Ebben segített most oroszország azzal, hogy Szudánt is magára hagyja, hozzásegítve az EU-t ahhoz, hogy Kínával is szembe kerüljön.

    A birka EU meg némi amerikai segítséggel belemasírozott a számára megásott gödörbe.

    Oroszország és Irán január 1. óta nem dollárban számol el, Moszkva belépett abba a körbe, amely a dollár hegemóniáját kezdi ki. India január óta arannyal fizet Iránnak, Kína meg magasról tojik az USA embargójára, ami egyébként egyedül az EU-nak fog igazi gondot jelenteni. ezeken túl Japán csak tessék-lássék módon áll az iráni embargó kérdéséhez, miközben Japán és Kína egymás között már nem dollárban számol el, így a dollárba ők is rúgtak még egyet.

    Az orosz katonai szakértők pedig röviden jelezték a világnak, hogy Irán megtámadása esetén a Kaukázus térsége robbanhat (azeriek, örmények, grúzok), ez pedig orosz katonai beavatkozást fog jelenteni, nem csak a szavak szintjén. Az elmúlt hónapokban nem gyenge orosz katonai átcsoportosítás zajlott a kaukázusi térségbe, így jelen pillanatban nem csak papíron képes Oroszország a kaukázusi régióban komoly katonai hadműveletek gyors megindítására. Szíriát most nem is említem.

    Kedves Molni, ezeket röviden Neked írtam le és továbbra is fennáll a kérdésem – tekintsd ezt tét nélküli szellemi játéknak: Vajon az USA lépései (figyelembe véve az USA alapvető érdekeit) hogyan illeszkednek ebbe a képbe, illetve mi lehet a folytatás? Lássuk be, Irán körül igen nagy a hezitálás évek óta.

    Végezetül: Az USA-ban az elmúlt évtized alatt olyan törvényeket fogadtak el színes papírba csomagolva, amelyek mindenről szólnak, csak szabadságról, demokráciáról és emberi jogokról nem. Bocs, de jelen pillanatban ez a jogi háttér.

    Egyébként honnan veszi az Egyesült Államok a felhatalmazást arra, hogy önkényesen olyan cégeket és államokat büntessen meg, akik nem hajlandóak az amerikai törvények szerint eljárni a nemzetközi kereskedelemben? vagy lemaradtam valamiről és a Föld bolygó 100%-ban USA szuverenitás alá tartozik?

    Én egyébként sem sértődött nem vagyok, sem nem haragszom. Ennél ahhoz jóval több kell, hogy kiakadjak.

    Üdv: M

  77. Molni: alapvető dolgokat nem értesz meg! Számháborút akarsz játszani, mint a gyerekek az óvodában.

    Akar a fene. Viszont akkor miért hagyták szétrohadni a S.O.S.U.S-t? Talán mert a mennyiség odalett? Egy nem konvencionális fegyverekkel vívott háborúban semmiféle funkciója nincs a rendszernek, mert tökmindegy, hogy mi jön át rajta, amikor a fél világ már por és hamu? Akkor most ki számháborúzik…?

    Az meg kicsit viccs, hogy a nukleáris stratégia terén az ’50-es években vagy. Nem fognak mindenféle katonai helyzetben egyből totális atomháborúra váltani… Ezzel való fenyegetés már akkor sem ment és elvesztette hitelét.

    Amikor lenézően írsz róluk, elfelejted azt a tényt, hogy ők nem Irak, Afganisztán, vagy Szerbia. Ha őket basztatod, nem párszáz G.I. Joe lesz a veszteség, hanem a komplett motherland, nagyjából Alaszkától Floridáig.

    Lásd fent. Kérlek magyarázd meg, hogy minek kell hagyományos haderő, ha minden lépésre atomfegyverrel válaszolsz? Talán, mert ilyen ökörség nincs? Tehát a hagyományos fegyverkkel harcoló erőknek igenis képesnek kell szembenénzni a hasonló fegyverekkel felszerelt ellenféllel. Akkor milyen érinthetetlenségről van szó…?

    Az miért lenézés, ha a jelenlegi harcértéküket a saját magukhoz mérem 20 évvel ezelőtt és megállapítom, hogy töredéke maradt, annak ami volt? Érdekes, hogy a tények leírása = lenézés. Talán nem írták le az erőik +80-90%-át egyes fegyvernemek? Talán nem töredéke a fegyveres erők létszáma a réginek…? Viszont túlnyomórszét ugyanzzal bírnak, mint 20 éve. Akkor hol a lenézés…? Hm…?

    Nincs értelme abban reménykedni, hogy lehet velük “csak” konvencionális háborút vívni, mivel ehhez nem lesznek partnerek.

    Kaphatnék én egy ilyen kritstálygömböt…? Egyesek nagyon tisztán látják a jövőt, csak akkor tudnám, hogy a sok bukott svájci frankhitelesnek mért nem szóltak előre és miért nem kereik magukat gennyesre a tőzsdén… :)

    Az egész orosz honvédelem a nukleáris elrettentésre épül, ezért aztán nem kell nekik az USA-val paralel mennyiségű tengó, cirkáló, stb.

    Akkor miért volt a SZU-nak akkora mennyiségű hajója, hogy ha mind képes lett volna kifutni, akkor minden tengó minden torpedóját számolva 1 találat – 1 kill alapon pontozva maradt volna még úszóképes egysége a szovjeteknek…? (Hagyományos fegyverekkel vívott háborút feltételezve.) Dettó ugyanez harckocsiban és minden másban. Iszonyatos mennyiség.

    Teljesen összefeüggéstelen amit írsz, a valóságnak ellentmodó megközelítés.

    http://www.scribd.com/doc/37695/NATO-Order-of-Battle-1989

    Érdemes lenne egyszer összemérni, hogy itthon mekkora légvédelem volt a jenki NSZK-ban állomásozó erőhköz képest. Csak úgy érzékelni az arányokat. Mert az NSZK a fő fron volt, mi meg a futtottak még kategória… Csak, hogy érzed a “számháború” súlyát…

    Moszkvát sem Dzsingisz Kán, sem Napoleon, sem Hitler nem tudta bevenni, és ez másoknak sem fog sikerülni…

    Napoleón bevonult, hazafele voltak gondok. A lengyelek meg elfoglalták és épségben haza is tértek 1617-18-ban. Dagadhat a mellük. Egyébként ez miben releváns ma…?

    Azt, hogy Dkén mit akart azt nem tudom és nem is érdekel emiatt. Irreleváns Lehet, hogy meg sem próbálta, ennek utána kellene nézni.

  78. gacsat: a teszteknél a Minuteman-re gondoltam. A Peacekeeper esetében viszont ahogy írod is, voltak mindenféle elvetemült telepítési módok az SS-18 miatti rettegés végett. Meg késhegyre menő viták a program kapcsán :) Végül a $$$ eldöntötte a kérdést és így a siló és vonat kombó maradt a befutó. Van is erről egy doksifilm fent a youtube-on valahol, csak most nem jut eszembe a címe.

  79. Killer Clown

    Off:
    Montezuma wrote: “Amennyiben Észak-Afrika határai felborulnak valamint a mostani rendszerek kifeküdnek, pillanatok alatt szembe találja magát egymással Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Németország.”

    Ezt miből gondolod? Én ehhez Észak-Afrikát nagyon kevésnek érzem, ezer szállal, gazdasági és politikai érdekkel kötődnek egymáshoz az európai hatalmak, különösen Franciaország és Németország, De Gaulle és Adenauer óta. Szerintem pár balhézó beduinnál sokkal több kellene ahhoz, hogy ezt a különleges viszonyt felülvizsgálják…

  80. Srácok hagyjátok már ez az én apukám az erősebb vitát (egyik hatalom se bírna a másikkal egy esetleges háborús konfliktusba csak ha önmaga is belepusztúlna. És ezt ők is nagyon jól tudják.)
    Ideológiákról vitatkozni Magyar fejel meg teljesen fölösleges.
    Vóltak jó dolgok az előző rendszerben? Vólatk
    Vóltak rossz dólgok az előző rendszerben? Vóltak
    Vannak jó dólgok a mostani redszerben? Vannak
    Vannak rossz dólgok a mostani redszerben? Vannak
    az arányról vitatkozni felesleges mert mindenkinek más és más végzetségtől kórtól habitustól tapasztalatoktól függően.
    A lényeg hogy eggyik redszernek se mi vóltunk és vagyunk a fő haszon élvezői (tudniillik nem a mi redszereink) mi csak kiszólgálók vóltunk és vagyunk és mint ijennek természetes dólog hogy az apraja jut fizetségként.
    A lényeg amég mást szólgálunk ki “másnak dólgozik a Magyar állam,nemzet,nép” addig ne is akarjon azon a szinten élni mint a főnők . (saját rendszer kialakítása jelenlegi helyzetben lehetetlen “az órszág magánválalkozóvá vállása :D ”
    ezért másnak dólgozunk és termeljük a hasznot ennyi. Ez már nagyon régóta így van és így is lessz sajnos mert kis ország vagyunk.
    Az meg hogy mit hoz a jövő mijen redszert mijet nem senki se tudja.
    Rendszerek jöttek mentek de mi mégis vagyunk létezünk vegyétek ezt figyelembe és szarjatok a rendszerekre. Vitát széthúzást egyik se érdemel mert mocskos és romlott mkind. Bárhogy hívják is

  81. Na most megint előjött a usa vs volt 20 évvel ezelőtti SZU .

    MONTI:
    Nem lesz itt semmi féle német-orosz-francia tengely.

    De hogy én se maradjak ki ebből a gyerekes vitából tegyük azt hozzá hogy asz oroszoknak nagyobb és erősebb haditengerészet lesz mint a francia német együttvéve még ha 10-05 év múlva is .
    Lehetne nagyon erős is a az orosz ha hasonlóan költene mint izrael mármint csak a légierőre .

  82. Gondolom ez igaz lehet az amerikai adatokra is?

    Te olvasod amit írok? Még azzal sem számoltam aktívnak – kikötőben levő SSBN – amivel más igen. Hát az AMARC-os és lekonzervált eszközökről a megjegyzés A hadrafogatósággal mindig számolok. Akkor szerined…?

    Akkor mi a baj a mennyiségi adatokkal? Írtam, felezd meg nyugodtan önhatalmúlag! A számok még így is igen nagyok.

    Ez megint micsda…? Mi az, hogy felezgetnük? Miért pont felezés? Mert azt jól hangzik…? Akkor ennyi erővel lehetne 1/4 is. Az orosz aktív haderőnek van egy látszáma. Ahhoz felőlem azt sakkozol ki a józan ész keretein belül, amt akarsz, de az nem annak a számnak a fele…

    Tehát megint arról van szó, hogy inkább felezel számolás helyett. Pedig csak excal tábla és valamiféle adat kell arról, hogy miből épül fel ma egy orosz hadosztály, dandár, zászlóalj, stb. Ezeket ki lehet derteni, vagy használhatsz +20 éves alapot is.

    http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=opfor%20pdf&source=web&cd=1&ved=0CCMQFjAA&url=http%3A%2F%2Fwww.fas.org%2Fman%2Fdod-101%2Fsys%2Fland%2Frow%2F100-60.pdf&ei=JigxT4PNEeeQ4gTaj-2VBQ&usg=AFQjCNEVXa0GGaN-1afKQ1m8_ydBb95KFg&sig2=j44JCB8bxPOKtCIfSMSUaQ

    Vágod már mi a bajom? Nem néztél a számokon túlra, a korrekció meg hasraütéssel ment.

    (Szerinted miért készülnek a cikkjeim olyan lassan, ahogy? Talán mert utánajárok valaminek és nem ész nélkül írok…)

    A regionális háborúk valós oka nem a lakosság védelme

    Vannak PR szempontok is. Vagy sorold azon amerikai és pakisztáni gazdasági érdekeket amiért ENSZ segélyszállítmányokat mentek védeni Szomáliába. Ugyanis Pakisztán is ott volt…

    Ja igen. Csak ez a jelentéktelen momentum biztosította az európai hatalmak sikeres bombázásainak előfeltételét.

    Nem bizonyítható, mert a static SAM-ek hadrafoghatósága kérdőjeles volt. Azonban 1-2 lelőtt gép ára annyi lett volna, mint a ~ 100 db BGM-109. (Meg az arcvesztés…)

    A líbiás rész érdekes, csak minden második mondat, “ha” és “ha”. Az emúlt 6 évben n+1 ilyen “ha” mondtaos elemzést olvastam meg egyéb “majdénmegmondom a tutit” jóslatot. Gyak. egyik sem vált valóra, ellenben egyikük sem jósolta meg az arab forradalmakat, sem semmi más fontos eseményt. Érdekes.

    Úgyhogy nekem valahogy a jósólgató biztpol. és gazdasági ‘szakértőkből’ elegem van. Éppen ezért nem is érdekel ez a téma és biztpol. Én inkább a múlt COIN-ját tanulmányoznám, mert az értékelhető és használható is lenne. Vagy lett volna…

    Az orosz katonai szakértők pedig röviden jelezték a világnak, hogy Irán megtámadása esetén a Kaukázus térsége robbanhat (azeriek, örmények, grúzok), ez pedig orosz katonai beavatkozást fog jelenteni, nem csak a szavak szintjén.

    Ebben csak két “ha” van. Ha lesz valami Iránnal és, ha erre történik valami. Jelenleg az első esemény is olyan, hogy ha mindig kaptam volna egy dollárt az esemény megjövendölése után, akkor most 1 év fizetés nélküli szabin lennénk, mert nem kellene dolgozni… :)

    Az elmúlt hónapokban nem gyenge orosz katonai átcsoportosítás zajlott a kaukázusi térségbe, így jelen pillanatban nem csak papíron képes Oroszország a kaukázusi régióban komoly katonai hadműveletek gyors megindítására. Szíriát most nem is említem.

    És ez miben releváns az eddigi témával kapcsolatban? Megint addig gomolyítottad a kommetnet, amíg eljuttonuk oda, amiről egy árva szót sem szóltam…

    Végezetül: Az USA-ban az elmúlt évtized alatt olyan törvényeket fogadtak el színes papírba csomagolva, amelyek mindenről szólnak, csak szabadságról, demokráciáról és emberi jogokról nem. Bocs, de jelen pillanatban ez a jogi háttér.

    A szabadság soha nem lehet korlátlan. A világ sok országa csak álmodik még olyan szintű megnyirbált szabadságról, ami ott van. Valahogy ez kimaradt nálad a szórásból…

    Jó lenne visszatérni a HT-hoz bizpolitizálás helyett. Nem lehetne ezt fórumon…?

  83. Üdv KC!

    Off:

    Miután a kínaiakat és az oroszokat kiebrudalták a líbiai piacról, elindult az osztozkodás a térségben hagyományosan érdekelt európai államok között. Csakhogy a sikeres újraosztásnak előfeltétele, hogy a kiváló minőségű olajban gazdag régió egyben maradjon.
    Amennyiben Algéria és Mali is belekeveredik egy jelenleg még csak kezdeti stádiumban lévő szeparatista balhéba, akkor az összes európai befektetés veszélybe kerülhet, ez pedig – az észak-afrikai helyzet függvényében – konkrét szembenállást eredményezhet az európai hatalmak között.

    Az oroszok és a kínaiak sokkal többet is tudnának rontani a helyzeten, de jelen pillanatban Moszkva és Peking számára nem érdek az EU további bomlasztása. Sajnos az USA számára (a dollár megmentése érdekében) viszont nem ilyen egyértelmű a helyzet Európával kapcsolatban.

    Létezik egy “konteó”, amely a dollár szándékos bedöntéséről és az amero bevezetéséről szól. Nos, annyi igazságtartalma van a dolognak, hogy vannak olyan amerikai érdekcsoportok, akiknek ez nagyon jól jönne.

    De!
    Ezek a csoportok nem a hagyományosan most is hatalmon lévő lobbik, hanem azok, akik szeretnének nyeregbe kerülni a mostani elit kárára. Az USA-n belül igen komoly társadalmi feszültségek bontakoznak ki és ott is vannak erők, akik szeretnék kihasználni a helyzetet, halászgatni a zavarosban.

    A jelenlegi amerikai pénzhatalmi elitnek semmiképpen sem érdeke a dollár bedöntése, mivel ez a világhatalmuk és befolyásuk végérvényes bukásához vezetne.
    Ugyanis ha bedől a dollár, akkor rengeteg nemzet tartaléka lenullázódik egyik napról a másikra. Utána hiába kínálsz új opciót a világnak, még egyszer ugyanezt a pénzügyi játékot már nem tudnák eljátszani senkivel.

    Meglátásom, hogy a dollár gyors összeroppanása világháborús helyzetet teremtene, hiszen a fent említett elit nem nézné tétlenül azt, hogy kihúzzák a Földet a seggük alól.

    Emiatt nagyon veszélyes játékba kezdett Moszkva, Peking, Tokió és Újdelhi, ha ugyanis túllőnek acélon, akkor az események kicsúsznak a kontroll alól. Washington is jóval óvatosabbá vált akár Szíria (orosz érdek) akár Irán (orosz, kínai és indiai érdek) kérdésében. Magyarul nehéz lenne úgy érvényesíteni a kényes helyzetben lévő amerikai érdekeket, hogy közben belekakálnak a többiek tányérjába.

    A másik oldal:

    Ezek a nagyhatalmak is bőven prosperáltak eddig a dollár fémjelezte világrendből, így igazságtalanság lenne a részükről az, hogy egyszer csak hátat fordítanak az eddig “gazdinak”.

    Ha a dollár és az euro viszonyát vizsgáljuk, akkor pedig a következő kérdés is felmerülhet: Igaz lehet-e az, hogy a dollár megmentéséhez az euro-nak kell áldozatul esnie? Miután a közgadász agytrösztök sem tudnak ebben a kérdésben egzaktul állást foglalni, így nem zárható ki az, hogy a felvetés akár igaz is lehet.

    Ha pedig igaz, akkor az USA-nak érdeke az euro kinyírása, ami egyben az eddigi Unió végét is jelentheti.
    Innen nézve nincs akadálya annak, hogy a hagyományos európai érdekszférákban megkavarják úgy kakit.
    Az már látható, hogy a német-francia tengely (az orosz vonalra is ráépülve) egyértelmű kihívás London irányába, London pedig Washington európai szeme, füle meg egyebe.

    Nos, röviden ennyi a meglátásom.

    Üdv: M

  84. Üdv Molni!

    Azért írtam, hogy felezzük meg az adatokat, mert 100%-os tévedést valószínűsítve is komoly mennyiségek maradnak. 100%-ot pedig ritkán tévednek, de induljunk ki ebből.

    „A líbiás rész érdekes, csak minden második mondat, “ha” és “ha”. Az emúlt 6 évben n+1 ilyen “ha” mondtaos elemzést olvastam meg egyéb “majdénmegmondom a tutit” jóslatot. Gyak. egyik sem vált valóra, ellenben egyikük sem jósolta meg az arab forradalmakat, sem semmi más fontos eseményt. Érdekes.
    Úgyhogy nekem valahogy a jósólgató biztpol. és gazdasági ‘szakértőkből’ elegem van. Éppen ezért nem is érdekel ez a téma és biztpol. Én inkább a múlt COIN-ját tanulmányoznám, mert az értékelhető és használható is lenne. Vagy lett volna…”

    Nézd Molni. Sokkal nehezebb dolga van annak, aki a jelen infó dömpingjéből válogatva próbál valamiféle reális képet felépíteni illetve következtetni a lehetséges jövő alakulására. A sok „ha” arra utal, hogy bizony sok tényezőtől is függ az, amiről gondolkodunk. Miután magamat is többször bcs szakértőként jellemeztem (bcs = botcsinálta), így nem tudom azt megígérni senkinek, hogy minden úgy van vagy lesz, ahogy én gondolom. Csak annyit tehetek, hogy mérlegelve a rendelkezésre álló információkat valamint ismereteket igyekszem a saját gondolkodásom mentén a lehető leginkább reálisnak tűnő jövőképet felépíteni. A jóslás minden időben hálátlan feladat volt.

    Sokkal egyszerűbb az ember dolga, ha egzakt, megfogható tényeken alapuló elemzéseket készít – tudom, hogy miről beszélek, miután én is mérnök vagyok (meg szakmérnök is) és napi szinten jórészt egzakt adatokkal dolgozom. (Bár a munkám során a tervezés szakterülete is igényel némi előrelátást, gondolok például a majdani műtárgyat érő hatások figyelembe vételére.)

    Én azt gondolom, hogy helye van a nap alatt mindkét metodikának. Például egy közgazdász ismerősöm (aki jelenleg Mexikóban él és a Világbank befektetéseit intézi Közép-Amerika szerte) a téli ünnepek alatt itthon járt és hasonló vitába keveredett egy baráti társaságban, csak pont fordítva! Azaz arról beszélt, hogy a közgazdasági folyamatok elemzése nagyrészt jóslatokból áll, mivel egzaktul levezethető modell nem áll a rendelkezésükre – nem is állhat, hiszen milliónyi változótól függ a kimeneteli végeredmény. És hány mellélövés volt a közgazdászoktól az elmúlt évtizedekben! De ez nem jelenti azt, hogy ők hülyék és a tudományuk semmit sem ér.

    Ha Neked inkább a másik oldal vagy téma fekszik, akkor nyilván abban fog otthonosabban mozogni – de ne feledd, hogy a világ és a folyamatok nem csak egyetlen szemüvegen keresztül vizsgálható. Az ellenvélemény pedig nem személyes sértés vagy támadás, ne is így kezeld!

    „És ez miben releváns az eddigi témával kapcsolatban? Megint addig gomolyítottad a kommetnet, amíg eljuttonuk oda, amiről egy árva szót sem szóltam…”
    Ez így igaz, nem Te írtál erről, hanem én. Az előzmény meg az volt, hogy Te hogyan látod az USA reális és lehetséges stratégiáját valamint lépéseit a jövőre nézve. Ehehz pedig adalékul írtam, amit írtam, hiszen ez a stratégiai elemzések alapja – ismerni a lehetséges következményeket egy adott szituációval kapcsolatban.

    „Jó lenne visszatérni a HT-hoz bizpolitizálás helyett. Nem lehetne ezt fórumon…?”
    Elvileg lehetne, de Nekem ez a hely is megfelel. Ellenben ha (ismét egy „ha” :D ) az oldal szerkesztői illetve az olvasók ezt igénylik, akkor természetesen tartózkodom mindenféle hasonló témában a hozzászólásoktól. Mindenféle gúny vagy cinizmus nélkül mondom, hogy nem sértődöm meg azon, ha a társaság unja Montezuma meséit. Én speciel néha unom. ;)

    Üdv: M

    Ui: Még mielőtt ez kérdéssé válik, kétségem sincs azt illetően, hogy a tudásod és a cikkeid a helyükön vannak. Nekem nem kell bizonygatnod, hogy ki vagy és miben vagy ott a szeren. Amikor ez még kellő türelemmel is párosul, akkor egészen jó hozzászólásaid vannak, én nem kevés ismeretre tettem szert ezáltal, köszönet érte.

    Ha pedig ez a terület (biztpol) nem is érdekel annyira, azért javaslom, hogy néha fusd át az ilyen témájú cikkeket és a kommenteket is, nem hiszem, hogy időpocsékolás lenne. Ki tudja, akár olyan meglátásod is lehet, amit más eddig nem vett figyelembe! (A haditechnika és a stratégiai tervezés kéz a kézben édestesvérek.)

  85. Kolombusz:

    “Amero, USA bedönti a dollárt… Már kezdtek hiányozni az OFF hülyeségeid… (NEM)”

    Ha már ennyire tahó módon válaszolsz arra, amit nem is neked írtam, legalább olvasd el, hogy miről beszélsz.
    Nekem ellenben nem hiányoztak a Te okos megjegyzéseid.

  86. Killer Clown

    “… vtarój v szérie …?”

    Igen. A második a Borey szériában. És ez így is van, az első ugyebár a Yury Dolgoruky volt…

    “Csakhogy a sikeres újraosztásnak előfeltétele, hogy a kiváló minőségű olajban gazdag régió egyben maradjon.
    Amennyiben Algéria és Mali is belekeveredik egy jelenleg még csak kezdeti stádiumban lévő szeparatista balhéba, akkor az összes európai befektetés veszélybe kerülhet, ez pedig – az észak-afrikai helyzet függvényében – konkrét szembenállást eredményezhet az európai hatalmak között.”

    Én nem azt vitattam, hogy nem lehetnek gazdasági érdekellentétek a nagy európai országok között. Csak azt, hogy ez szerintem messze kevesebb annál, mint amit amit ne lehetne diplomáciai egyeztetések útján megoldani. Nem tudom jártál-e az utóbbi időben a német-francia térségben, én többször is, és mondhatom, hogy meggyőzött amit ott tapasztaltam. Az “egyesült Európa” talán azon a tájékon a legkevésbé csak egy demagóg lózung. Amennyire évszázadokon át gyűlölte egymást a két nép, annyira nagy most a barátság és egyetértés. A német és a francia gyerekek egymás nyelvét tanulják az iskolában az angol nyelv mellett, a Bundeswehr díszegysége ott parádézik a Diadalív alatt a francia nemzeti ünnepen, és már Schengen előtt 10 évvel is szinte észrevétlenül lehetett átkelni a két ország közös határán, ami nem mondható el pl. svájci-német, vagy a spanyol-francia határról. Egy szóval azt gondolom, hogy ez a két nép – ellentétben az egymás iránt gyűlölködő kelet-európaiakkal – tanult a történelemből és az esetleg felmerülő gazdasági természetű vitáit békésen meg fogja oldani. Ami pedig a másik két említettet, Spanyol-, és Olaszországot illeti, az ő világpolitikai befolyásuk amúgy sem mérhető a francia-német-brit “trojkáéhoz”, de a jelenlegi, csődhöz közeli gazdasági helyzetük még jobban leszűkíti a politikai mozgásterüket…

  87. Na, most akkor én is belebüfögök :)
    Orosz szerszámgép+Francia precizitás+német elegancia….Kelet-európai bérmunka…
    Milyen offok vannak itt!!
    Amero meg dollárbedőlés….ÉBRESZTŐŐŐŐŐ!
    Amerika érdeke Amerika
    Európa (F, D) érdeke F és D.
    Kína érdeke pedig Kína.
    Egyelőre az összes többi csak figura a nemzetközi sakktáblán.
    On
    Az orosz építők igazán szép hajókat építenek, de igazából valamiért csak a fregatt-korvett-tengó kategóriákban alkottak nagyot. Bármivel is rendelkeztek bármikor, soha nem volt stratégiai szándék a tengerek feletti uralom. Ma sem az. Céljuk ma is az elrettentés és a “drágán add az életed” taktika. Ezért is értelmetlen összevetni a “szemben” álló erőket. Más célra épültek. Más követelményeknek kell megfeleniük. Abban a környezetben, ahol és amire szánják őket, kiválóan megfelelnek.

  88. Üdv KC!

    OFF:

    Belgiumról és Franciaországról van gyakorlatilag heti-kétheti rendszerességgel infóm (miután kollégáim sűrűn járnak arrafelé), ezen kívül egy magyarországi USA tulajdonban lévő, szándékosan nem nevesítendő cégnél dolgozó kollégáimtól jönnek még különböző hírek. Az infók elég vegyes képet mutatnak, nem foglalnék most állást abban a kérdésben, hogy mi lesz Európával.

    Az általam felvázolt probléma nem egyszeri saját ötlet, de majd meglátjuk (Ez az egy jóslatom tuti!). Remélhetően egy “érdeklődés hiányában elmaradó” válsághelyzetről értekeztem az előzőekben.

    Az tény, hogy Európa vagy képes tényleg összefogni és kiállni a valós európai érdekek mellett, vagy sok jóra nem kell számítania az öreg kontinensnek a belátható jövőben. Ezzel az összefogással kapcsolatban vagyok kicsit szkeptikus, de remélem, hogy tévedek.

    Üdv: M

  89. 23h alatt pörög a topik 3oldalt… követni se bírom. :)

    mz: “Innentől kezdve bármely kultúrkörhöz tartozó hatalom saját maga számára megfogalmazott (geo)stratégiai céljai is szervesen kapcsolódnak a saját kultúrájához.”

    Ha Oroszok Északi szomszédja egy szövetséges Kanada lenne a déli meg egy Mexikó radikálisan más lenne a geopolitikájuk, hadseregük felépítése… Lehet nagy flottájuk lenne…? Hiába is “más” a kultúrájuk?

    “A kulturális különbségek egyik alapvető oka a földrajzi és éghajlatbeli eltérések hatása”

    A lámpa meg kerek….. vagy nem. Ezermillió más dolog formált meg kultúrákat… nagyon hasonló földrajzi, éghajlati viszonyok között alakultak ki gyökeresen különböző kultúrák.

    “Ellentétben Veled az US Navy-nek és a Pentagonnak nem voltak/vannak kétségei az orosz nukleáris potenciált illetően, lásd például az európai rakétavédelem kérdésének erőltetését”
    Az Europai védernyő sose irányult Oroszo ellen. Az Orosz atomarzenált 100%ban lehetetlen kikapcsolni az orosz arzenál számossága miatt még egy 99% is elképzelhetetlen és még egy 99%is azt jelentené, hogy a nyertes fél is akkorát bukott amiből tán sose áll fel.

    “Én arról beszéltem, hogy az alapvető eltérések a katonai hagyományokban a múlt jól lekövethető és dokumentált (történelemnek nevezik) feltételeiből ered.”
    Én azt látom, hogy ha a gesotratégiai helyzet változik. Márpedig az elmúlt 20évben ez megtörtént úgy dobják ki !100év! tradicioinak hagyományinak értelmetlen/fölös részét, hogy füstöl. Pedig a kulturájuk, tradicioik, katonai hagyományaik nem változtak meg. Ellenben a geostratégiájukkal.

    “Egy Mig-31 a földön állva nem igazán tudja bevetni a légiharc rakétáit, egy Delta a kikötőben állva simán ellövi az összes rakétáját tíz perc alatt…”

    Pedig jó a hasonlat. Egy dokkban rostokló nuki tengó annyit se ér mint egy silórendszer, miközben irgalmatlan drága volt megépíteni üzemeltetni.

    “Én arról beszéltem, hogy a szovjet/orosz boomerek pontosan kijelölt térségekben állomásoztak.” …”az egész hidegháború alatt ez a játék ment.”
    Én meg azt, hogy a grafikont látva a dokkban csücsülnek és elrettentő erejük őrjáratozásukhoz hasonlítva =0val.

    “Az pedig, hogy egy Delta vagy Ohio épp a kikötőben áll, nem jelenti azt, hogy a fegyverrendszere nem működőképes.”
    Elmondom mégegyszer hátha. Ha a kikötőben/dokkban van akkor semmivel se ér többet mint egy filléres siló. Sött kevesebbet.

    “Nem azért álltak le a tengók, mert ez a legtutibb stratégia, hanem azért, hogy spóroljanak.”
    Akkor állítsanak le egyet és ebből a pénzből örjáratozzanak. Ha ezt megtették volna máris sokkal potensebbek lettek volna.

    “A stratégiai tervezésben indiferens, hogy egy éles rakétákkal felszerelt boomer épp a garázsban áll vagy úton van.”
    Mint már írtam nem. Ha őrjáraton van akkor egy delta megsemmisítése irgalmatlan nehéz dolog. Ha dokkban áll akkor ehez képest nevetségesen könnyű.

    Mondjuk irom a választ és lehet ezt az egészet már letárgyaltátok… ehh munka mellett nem lehet már követni a forumot… :)

  90. “A sok „ha”…”

    mz te rengeteget josoltál itt és hát a hit arányod nem túl kecsegtető, mondhatni tán a legrosszabb a jósaink közül. Pedig te ugye tudod mit tárgyal a moszad, cia… titokban. :)

    $os témához. A $nak nagy szerencséje, hogy nincs nagyon alternativája. Illetve ami van (eur) az dülöngél a Japánoknak, Svájcnak teli a t*ük a méregerős valutájukkal(Svájc akár a nyomdát is beindítja ha kell), a riminibivel nem is az a baj, hogy a gyakorlatban nem konvertibilis hanem, hogy senki se fekteti szivesen a pénzét bele sött jellemzően pont menekítik a pénzüket belölle… és itt kb véges is a lehetőségeknek.
    Volt 2db QEnk. Ehez képest a $ nagyságrendileg ott áll az euroval, riminibivel… szemben ahol állt. Sött ugye US folyamat panaszkodik a $/riminibi párnál a riminibi direkte gyengeségére.

  91. Üdv Fade Úr!

    Végigolvastam a válaszaidat, nem is állnék le vitatkozni ezeken, mert alapvetően nem elfogadhatatlanok az érveid, inkább hangsúly eltolódásokat látok. (Ha tévednék, javíts ki.) Azon meg tényleg értelmetlen vitázni, hogy mennyit ér egy kikötőben álló tengó éles atomfejekkel. Ha ő támad, akkor sokat, ha meglepetésszerűen őt támadják, akkor meg semmit.

    Egy dologban pontosítanék:

    “Én arról beszéltem, hogy a szovjet/orosz boomerek pontosan kijelölt térségekben állomásoztak.” …”az egész hidegháború alatt ez a játék ment.”
    Én meg azt, hogy a grafikont látva a dokkban csücsülnek és elrettentő erejük őrjáratozásukhoz hasonlítva =0val.

    Én a hidegháború éveiről írtam, a grafikon pedig 1991 után mutat drámai csökkenést. Igaz amit írsz, csak nem ugyanarról az időszakról beszéltünk.

    Más: a jóslatok.

    Egyik előző hozzászólásomban már kifejtettem ezzel kapcsolatban a nézeteimet (15:28 Molninak). Nem akarom ismételni önmagamat, tisztában vagyok azzal, hogy a levont következtetéseim (ha így jobban tetszik: jóslataim) magukban hordozzák annak a kockázatát, hogy tévesek, ráadásul – mivel leírom ezeket – bármikor az orrom alá dörgölhetőek. Azzal, hogy felvállaltam ezen az oldalon néhány gondolat publikálását, felvállaltam az ellenőrizhető tévedés opcióját is. Ettől függetlenül még sok kérdés nem lejátszott, így érhet minket meglepetés – jó is meg rossz is. A folyamatok irányultsága azért jó eséllyel belőhető, persze mindig ott van az a lap is a pakliban, amire nem számít az ember. Túl sok szinten és bonyolult módon felépült függési rendszerekről beszélünk – szerintem ember nincs, aki az egészet egyben képes átlátni.

    Bár én nem szeretem ezt jóslatoknak degradálni. Egyébként emlékeim szerint – a sok „ha” mellőzésével – konkrétan egy ilyen eset volt, ami Irán megtámadásáról szólt X évvel ezelőtt az egyik tavaszra beharangozva. A forrás pedig valamely sajtóorgánum volt, akik hivatkozási alapnak egy kiszivárogtatást jelöltek meg – nevezzük így – titkos belső kabineti ülésről.

    Az én esetemben annyi a paradoxon, hogy többnyire a folyamatok lehetséges végkifejletei kapcsán inkább a pesszimistább forgatókönyveket részesítem előnyben (tekintsd szakmai ártalomnak, konkrét oka és alapja van), miközben akkor járok jól, ha tévedek.
    Ha véletlenül mégis egyszer igazam lenne a sötétebb jövőképpel, hidd el nem fogok úgy tenni, mint az egyszeri pesszimista, aki annyit íratott fel a sírkövére, hogy „Na ugye”.

    Az egész pénzügyi/gazdasági folyamattal számomra annyi a gond (leszámítva a pénztárcámat), hogy azok az általam személyesen is ismert szakemberek (akik közül vannak komoly pozícióban ücsörgők is) sem tudtak igazán választ adni sok, az egyszeri földi halandónak (értsd: nem közgazdász) evidensnek tűnő kérdésekre sem. A válaszaik döntő része szintén úgy indult, hogy „Ha…”. Ennyi.

    Üdv: M

  92. “Azon meg tényleg értelmetlen vitázni, hogy mennyit ér egy kikötőben álló tengó éles atomfejekkel. Ha ő támad, akkor sokat, ha meglepetésszerűen őt támadják, akkor meg semmit.”

    Hát mondjuk nem semmit de nem többet mint az sssbn hez képest filléres siló. De amúgy ja.

    “Én a hidegháború éveiről írtam, a grafikon pedig 1991 után mutat drámai csökkenést. Igaz amit írsz, csak nem ugyanarról az időszakról beszéltünk.”
    Akkor félreértettük egymást.

    “Az én esetemben annyi a paradoxon, hogy többnyire a folyamatok lehetséges végkifejletei kapcsán inkább a pesszimistább forgatókönyveket részesítem előnyben…”
    sztem csak a jövő tudja eldönteni, hogy pesszimista e. Ugye fogalmunk sincs, hogy nem az e pesszimizmus, hogy nem támadták meg Iránt.
    Olyan ez mint Iraq ahol 2007ben még én aki optimista voltam témában is csak kis esélyt adtam arra, hogy normalizálódik a helyzet tán nem volt nap, hogy ne robbant volna vhol IED, ne löttek volna rá vmelyik mecsetre, ne támadtak volna konvojt, napi t9bb fős volt az US veszteség. Ehez képest ugye 2011ben hónapok voltak amikor harci cselekményben nem halt meg US katona, alig volt havi 1-2 komolyabb IED támadás. Vagy ilyen a decemberi Iraqi IEDs hír ahol mindenki azt josolta, hogy na amik elmentek akkor most összeomlik Iraq… erre még mindig müködik. Ez van nehéz josolni. Még az is lehet 10év múlva Iraq egy Kuvait gazdagságú ország lesz és az átlag Iraqi áldani fogja USt? Persze ezen most röhögünk de ki tudja…

    “Ha véletlenül mégis egyszer igazam lenne a sötétebb jövőképpel, hidd el nem fogok úgy tenni, mint az egyszeri pesszimista, aki annyit íratott fel a sírkövére, hogy „Na ugye”.”
    :) Ezt bevasalom rajtad. :)

    közgáz: Az abaj, hogy az elmúlt 3+évben olyan dolgok történtek amik korábban elképzelhetetlenek voltak. Amikor anno a fed beindította a ~vég nélküli pénznyomdát én azt mint aki azért sejt eztazt a monetáris politikáról egy elhibázott felelőtlen lépésnek tartottam amire nincs magyarázat és öszeomlást hoz… és ha precedenst kerestem akkor a vhs Magyar hiperinfláció jött szembe. Ehez képest úgy néz ki, hogy így úgy a USA gazdasága elég jól túlélte az adott időszakot, növekedési pájára állt hiperinflációnak se híre se hamva, munkanélküliség csökken… és eddig ilyenre nem volt analogia az átlag/hobbista monetáris politikával foglalkozó közgázos az elején csak fogja a fejét, hogy úristen.

    na lefekszek még zuhanyozni is kell jo8

  93. @Fade (közgáz off):

    A FED a dollár egyedülálló tartalékdeviza szerepe miatt tudta ezt megtenni, az árfolyamok azért nem csökkentek nagy mértékben, mert a kereslet simán felszívta ezt a mennyiségű többletpénzt. A kis mértékű gyengülés, ami történt pedig kívánatos is volt számukra. Infláció pedig azért nem jelentkezett nagy mértékben, mert a válság hatására csökkenő kereslet az esetek többségében dezinflációs hatást generál (mert ha nem veszik a cuccot, leárazom). Az amerikaiakon kívül még talán Svájc tudna ilyet csinálni, de kisebb mértékben, és ők egyelőre a kevésbé radikális kamatcsökkentés mellett tették le a voksukat, egyrészt azért, mert kisebb a kockázata, másrészt azért, mert náluk alapvetően nem vészes a helyzet, munkanélküliség is csak 3% körül van.
    Ez a lehetőség viszont koránt sem végtelen, egyelőre jól egyensúlyoznak, és úgy tűnik ők cselekszenek ügyesebben. Középtávon/hosszútávon viszont sok elemző szerint az európai szigor lesz eredményesebb.
    A választásokig valószínű nem változik az USA-ban a helyzet, viszont utána ott is meg kell húzni a nadrágszíjat, mert bármilyen előnyös is a helyzetük, pár évnél tovább ők sem üzemelhetnek kétszámjegyű hiánnyal. Ezért nagyobb gondot jelenthet majd nekik 2013-2014 környékén, különösen, ha nem sikerül rendesen beindítani a növekedést.

  94. Üdv Kolombusz!

    Javaslom, hogy a tegnapi verbális adok-kapok folytatását napoljuk el bizonytalan időre, ellenben lenne Hozzád is kérdésem – ha jól sejtem, akkor pénzügyi-gazdasági vonalon dolgozol.

    Annyi kérésem lenne – nem csak Hozzád – hogy ellenvélemények esetén se induljon mindenki alapból ellenséges és leszóló hangnemben. Én mostanában ritkán szólok hozzá a cikkekhez, ha viszont hozzászólok, akkor igyekszek „rendes munkát” végezni – hidd el, egy ilyen hozzászólás megírása idő és energia, ami ráadásul agyban is lefárasztja az embert. Ha valódi viták és érvek helyett a fikázás indul be, akkor az értelme veszik el az egész kommentelésnek és kommunikációnak.

    A probléma ugyanis nem a téma (technikai, pénzügyi, biztpol, akármi), hanem a „kialakult frontvonalak” mentén már előre eldöntött negatív hozzáállás és az ebből eredő sértegetés.

    Fontosnak tartom megjegyezni, hogy (utalva a tegnapi incidensre is) nem vagyok ész nélküli „konteó” hívő, pont az amero-val kapcsolatos híresztelések realitását vontam kétségbe. Ez nem jelenti azt, hogy ne lennének olyan érdekcsoportok az USA-ban (is), akiknek ez akár nyerő opció is lehetne. (Zárójelben: maga az Amero-ról szóló spekulációk is az USA-ból indultak.)
    Elég sok elemzést, cikket és véleményt olvastam az elmúlt évek során mindkét oldalról: „konteó támogatót” és „konteó cáfolót” vegyesen. Leszámítva egy-két sci-fi illetve gagyi kategóriába sorolható véleményt voltak szép számmal mindkét oldalról eléggé logikusnak és hihetőnek tűnő érvelések is, az igazság szerintem valahol a kettő között van félúton.

    Nos, a kérdéseim:

    1. Elképzelhető-e reálisan olyan világgazdasági-pénzügyi szituáció, amely esetén (az euro-atlanti együttműködés dacára) valóban felmerül a „dollár vagy euro” kérdése? Azaz valamelyiknek „vinnie kell a balhét” azért, hogy a másik megmaradjon?

    Gazdasági növekedés:

    Az elmúlt évtizedekben a világ a gazdasági növekedés bűvöletében haladt előre a saját útján, a neoliberális eszme azt állította, hogy a piacokat nem kell szabályozni, hiszen az majd önmagát rendezi.
    De mivel a „fák sem nőnek az égig”, így a véges kapacitású rendszernek tekinthető Föld bolygó (erőforrások, lakosság, stb.) esetén a folyamatos gazdasági növekedés nem tarthat a végtelenségig. Kitalálták a fenntartható fejlődést, amely – bár valós megoldást nem kínál az előzőleg említett véges kapacitású rendszer miatt – de időt mindenképpen nyerhetünk vele.

    2. El tudunk-e képzelni olyan fenntartható fejlődést (növekedést), amelyeket a piac továbbra is önmaga szabályoz?

    3. Fenntartható fejlődés helyett lehetséges-e olyan rendszert életre hívni, amely nem a „csökkentett léptékű, azaz ideig-óráig még fenntartható” folyamatos növekedésre, hanem adott időintervallumokon belüli ingadozások ellenére átlagosan permanensnek tekinthető világgazdasági mutatókat produkál?
    (Nyilván ez globális szintű állami szabályozás nélkül nem fog menni.)

    A gazdaság működéséhez is – csúnya fizikai hasonlattal élve – egyfajta „potenciál-különbség” elengedhetetlen előfeltétel, hiszen kereslet nélkül meghal a kínálati oldal is. Ugyanakkor ez mindig valahol deficitet fog okozni, emiatt szükség lenne ezek hosszabb távon történő kiegyenlítésére globális szinten. Azaz a növekedés helyett egy kvázi egyensúlyi állapot kialakítása lenne ideális az emberiség szempontjából (a spekulatív nagytőke szempontjából természetesen nem, de emberiség nélkül a kapitalizmus is halott).

    Ebből a szempontból vizsgálva az emberiség jövőjét kénytelen vagyok egyetérteni Albert Einstein egykori véleményével, miszerint az emberiség vagy globális szinten összefog, vagy menthetetlenül hazavágja magát. Ha úgy tetszik, akkor a „konteós” ún. Világkormány létrejötte akár az egyetlen esély lehet a civilizációnk túlélésére. (Nem csak háborús veszélyek miatt, hanem a bioszféra romló állapota miatt is.)
    A mai civilizáció – első helyen említve a nagy ipari hatalmakat – elképesztő mértékű pazarlással tartja életben önmagát.

    Nos, a kérdéseim nem provokatív vagy cinkelő aspektusból íródtak, valóban komoly kérdéseknek tartom és a jó válaszok megtalálása létkérdés számunkra is. Természetesen mások véleménye is érdekel, így – bár Kolombusznak címeztem – de szabad a vásár.

    Üdv: M

  95. Üdv Fade Úr!

    „:) Ezt bevasalom rajtad. :)”

    Öregem, ha mégis beüt a nagy szar én leszek a legboldogabb, ha a fő gondunk csak annyi lesz, hogy bevasald az ígéretem! ;)

    „sztem csak a jövő tudja eldönteni, hogy pesszimista e. Ugye fogalmunk sincs, hogy nem az e pesszimizmus, hogy nem támadták meg Iránt.”

    A felvetés matematikailag jogos, hiszen 100%-ban nem zárható ki az, hogy akinek van atomfegyvere az gondol egyet és kilövi. A kérdés inkább az, hogy mit nyer vele?
    Ha reálisan végiggondoljuk a helyzetet, akkor minimum öngyilkos őrültnek kell lenni ahhoz, hogy legyártok 4-5 atombombát majd megtámadom ezekkel a fegyverekkel azt az államot, akinek százszor ennyi atombombája van.
    Azt leszámítva, hogy Izrael atomfegyverekkel egymaga képes Iránt szó szerint eltüntetni a térképről 20 perc alatt, egy ilyen őrült iráni akció után nem csak Izrael vágna vissza.
    Sőt, nem hiszem, hogy Moszkvának vagy Pekingnek egy közel-keleti atomháborút kirobbantó szövetségesre lenne szüksége – olyan szövetséges kell, aki a stratégiai pozícióikat erősíti, nem olyan, aki háborúba rángatja a világot.

    Valószínűleg hasonló problémával szembesül az USA is Izrael kapcsán, nem véletlenül fújták le a közös légvédelmi gyakorlatot, miközben több ezer amerikai katona és technika érkezett Izraelbe. (Csendben jegyzem meg, hogy azok a rakéták nem csak Irán támadó rakétái ellen jó.)
    Két éve Brezinsky az egyik amerikai egyetemen tartott egy előadást, ahol figyelmeztette Izraelt: ha a zsidó állam az USA érdekeivel ellentétesen támadást indít Irán ellen, akkor az IAF könnyen az amerikai vadászgépekkel találhatja magát szembe. Ilyen súlyú figyelmeztetést még egyetlen amerikai politikus sem engedett meg magának Izraellel szemben.

    Összességében én azt gondolom, hogy van még esély az alkura: azaz az USA belemegy abba végül, hogy Irán rendelkezzen egy korlátozott mennyiségű, elrettentésre elegendő nukleáris fegyverzettel, de ezért cserébe komoly engedményeket fog elvárni. Vagy tényleg kiderül, hogy Irán nem gyárt atombombát.

    Üdv: M

  96. Montezuma, érdekes kérdéseket vetettél fel, sokat lehet rajtuk gondolkozni, de az elsőt leszámítva kicsit inkább filozófiai jellegűek, szóval elég nehéz rájuk nem meggyőződésbeli választ adni.

    1. Dollár vagy Euró

    Egy féle szituációt tudok elképzelni, ahol egy ilyen eldöntendő kérdés valóban felmerülhet, ez pedig nem ma fog bekövetkezni, ha egyáltalán valamikor be fog. Ha a globalizáció és egy már fejlett piacinak számító Ázsia hatására az USA és az EU gazdasága annyira összefonódik már, hogy a külön pénznemnek nincs értelme, akkor merülhet csak fel ez a kérdés, hiszen el kell dönteni, hogy melyik legyen az új közös pénznem.

    Ezt az egyet leszámítva nem tudok olyan helyzetet elképzelni, ahol az egyik pénznem léte a másik összeomlásán múlna. Mindkettő valamilyen mértékben világpénz szerepet tölt be, a dollár persze sokkal jobban, ilyen szempontból van némi verseny a kettő között. De ez a verseny nem olyan éles, és a tétje sem akkora, hogy egy vagy-vagy helyzet felmerülhessen. Kicsit szerintem úgy érdemes elképzelni, mint a regionális központ szerepéért folytatott versenyt Budapest-Bécs-Prága között. Mindegyik ér el kisebb-nagyobb sikereket, vannak területek, ahol az egyik jobb, van ahol a másik. Tulajdonképpen mindegyik országnak fontos, hogy az ő fővárosa nyerjen, de nem ez az egyetlen szempont, legalább ilyen fontosak pl. a más városokban található nagyberuházások, az életszínvonal javulása,… és nem is olyan kritikus, hogy ezért ölre menjenek. Ilyen az Euró-Dollár kérdés is, persze, klassz lenne, ha a világkereskedelem nagyobb része Euróban zajlana, de ugyanakkor nem halunk bele, hogy át kell számolni dollárba. Amerikának két nagy előnye származik most abból, hogy a dollár a vezető, az egyik a fantasztikusan olcsó forrás (még a németek is sokkal drágábban tudnak pénzhez jutni), amivel tudják finanszírozni az állam működését, a másik pedig a bankóprés korlátozott bevethetőségének lehetősége.

    Az Euró valóban némi veszély alatt van, de ez nem a dollár által támasztott verseny miatt, hanem belső okok miatt van. Míg a dollár egy ország egy pénze, az Euró több országé, akik közel sincsenek még annyira összehangolva, hogy tökéletesen működjön a rendszer. Ennek ellenére meggyőződésem, hogy legrosszabb esetben is csak pár rosszabbul teljesítő ország kerül kizárásra a zónából, de a Német-Francia-Benelux magban mindenképpen megtartják a közös valutát.

    2. El tudunk-e képzelni olyan fenntartható fejlődést (növekedést), amelyeket a piac továbbra is önmaga szabályoz?

    Elképzelni simán el tudunk, csak nem fog működni, hasonlóan mint ahogy az az idealisztikus kommunizmus esetén történt. De önmagában ez nem is baj, hiszen ezért vannak többek között az államok, hogy szabályozzák a gazdasági környezetet.
    A piaci verseny a legerősebb létező szabályozó erő, a jelenlévő szereplők mindig is a nyereségre fognak törekedni, ezt ki kell, és ki érdemes használni. Azonban, mivel a nyereséget rövidtávon kérik rajtuk számon (évente), ők is kénytelenek rövid távon gondolkozni, és emiatt nem igazán tudnak olyan szempontokat figyelembe venni, hogy buktunk az üzleten két milliárdot, de megmenekültek a bébifókák.
    És pont itt jön be az államok szerepe és felelőssége, hogy olyan játékteret alakítsanak ki, ahol az adott szereplő akkor tudja a legjobb eredményt elérni, ha fenntarthatóan játszik. Pl. zöld energia esete: Vagy olyan kötelező átvételi árakat adunk meg, ami garantálja a beruházás megtérülését, vagy kvótarendszert vezetünk be, és nem teljesített rész után komoly büntetést helyezünk kilátásba. Egy ilyen rendszer gyorsan eléri, hogy ne az egyébként olcsóbb, de szennyezőbb szén erőművet húzzák fel, hanem valami megújulót.

    Szóval, összefoglalva a válasz, nem lehet csak piaci alapon, kell az állami szabályozás, de ennek a játékszabályok kialakításában kell megjelennie és nem pedig az egyes játékosok kiemelésében /legyakásában /kézivezérlésében.

    3. Fenntartható fejlődés helyett lehetséges-e olyan rendszert életre hívni, amely nem a „csökkentett léptékű, azaz ideig-óráig még fenntartható” folyamatos növekedésre, hanem adott időintervallumokon belüli ingadozások ellenére átlagosan permanensnek tekinthető világgazdasági mutatókat produkál?

    Véleményem szerint nem. Az emberi fajt alapvetően meghatározza a fejlődés igénye, a stagnálás hosszútávon nem elfogadható alternatíva. Ez nem azt jelenti persze, hogy mindig többet és többet fogunk termelni, viszont a gazdasági növekedés nem csak ebből áll. Hanem abból is, hogy egyre jobb és jobb, értékesebb javakat állítunk elő kifinomultabb módszerekkel. A technológiai fejlődés tehát lehet a további növekedés egyik mozgatórugója, a másik pedig lehet a szellemi fejlődés is. Még mindig rengetegen végeznek alacsony hozzáadott értékű, akár géppel is simán kiváltható fizikai munkát minimális oktatási háttérrel, ha megfelelő oktatást kapnak, csavarozás helyett csinálhatnak valami sokkal hasznosabbat is, pl. hegeszthetnek, programozhatnak, telepíthetnek háztetőkre napelemeket.

    Közel se tartunk még ott, hogy elfogyjanak az erőforrásaink, és ha elfogynak, vagy nagyon megdrágulnak, találunk valami újat helyettük. Növekedés tehát a sokkokat leszámítva mindig lesz, törekedni kell arra, hogy ez lehetőleg ne egymás rovására történjen, mert az nagy sokkokhoz vezethet. Szóval ez a kérdés sokáig nem lesz még igazán aktuális, mire pedig az lesz, szerintem már nem csak a Föld erőforrásaival kell kalkulálnunk, hanem bevonhatunk külsőket is.

    A világkormány szerintem is a szükséges út lesz majd egyszer, de amíg nincs olyan erő, ami rákényszeríti az emberiséget az összefogásra, nem fog megvalósulni, erővel nem lehet ilyet létrehozni. Jelenleg még sem a nyelvi, kulturális, gazdasági, technológiai, politikai feltételei nem adottak, és nem tűnik úgy, a következő száz évben eljutnánk oda, hogy adottak legyenek.

    Remélem valami ilyesmire gondoltál, persze sok benne a saját vélemény, de filozófiai jellegű dolgok esetén ez nem is lehet másként.
    Valamiért engem a konspirációs elméletek és a látható gazdasági érdekeknek/folyamatoknak több helyen ellentmondónak tűnő jósolatok mindig kiakasztanak, és nem mindig van időm s kedvem arra, hogy eszmecserébe kezdjek róluk, mert ilyenkor általában sok időt rászánok arra, hogy adatokat gyűjtsek. De a kedv és idő hiánya valóban nem ok a gorombaságra, ezért utólag már bánom, hogy beszólás jelleggel szóltam hozzá.

  97. Kolombusz
    “Közel se tartunk még ott, hogy elfogyjanak az erőforrásaink, és ha elfogynak, vagy nagyon megdrágulnak, találunk valami újat helyettük. Növekedés tehát a sokkokat leszámítva mindig lesz, törekedni kell arra, hogy ez lehetőleg ne egymás rovására történjen, mert az nagy sokkokhoz vezethet. Szóval ez a kérdés sokáig nem lesz még igazán aktuális, mire pedig az lesz, szerintem már nem csak a Föld erőforrásaival kell kalkulálnunk, hanem bevonhatunk külsőket is.”

    szerintem ez kulcs a mondandódban. jól látszik a zöld energia felé nyitás kapcsán, hogy mindig van alternatíva. ez pedig újabb növekedést generál.
    a másik érdkesség: a középkori Európa fejlődésének Amerika felfedezése (éljen Kolombusz is :-))és a gyarmatosítás kezdete adott óriási lökést.
    napjainkban elkezdődött az újabb űrverseny: Kína egyértelmű célja a Hold gyarmatosítása, amit mostmár az USA is komolyan vesz. a kérdés csak az, mikor lesz költséghatékony ezen nyersanyagforrásaok kiaknázása. egyesek szerint a jövő hatalmi harcát nem a földi nyersanyagok feletti kontroll dönti majd el. ráadásul az új gyarmatosítás korszaka legalább akkora fejlődést indukálhat, mint amerika felfedezése.

  98. Üdv Kolombusz!

    Köszönet a kimerítő válaszokért, gyakorlatilag erre gondoltam. A filozófiai jelleg miatt ne aggódj, a filozófia a tudományok alapja (még a matematikáé is).

    A 3. kérdésem nem volt egészen pontos, így annyival kiegészíteném, hogy nem stagnáló gazdaságra gondoltam, hanem szabályozott korlátok között tartott profitra, azaz nem a profit növelése lenne a cél, hanem a profit közel állandó szinten tartása. Gyakorlatilag ha közel konstans értékű nyereséggel működtetünk egy vállalkozást, az még bőségesen prosperál, hiszen van nyereség, csak nem folyamatosan növekvő.
    Nyilván, ami egy vállalkozás szintjén kivitelezhető az nem biztos, hogy világgazdasági szinten is megoldható, de én valahol ebben az irányban látnám a megoldást, ez szerintem közelítene egy egyensúlyi állapot felé.

    A goromba “beszólás” miatt ne aggódj, nincs harag.

    Az egész kommentelő társaságnak pedig lenne egy jó tanácsom:

    Bárki hozzászólását elolvasva még véletlenül se kapjon senki dührohamot (ebből ered minden probléma). Tessék egy olyan elvi szemüvegen át nézni ezeket az eszmecseréket, amely szerint nincs felesleges vélemény vagy rossz lecke!
    Ugyanis vagy tanul belőle az ember (minimum ráébred a Hogyan ne tegyem, gondoljam, stb.-re – ez már fél siker!), vagy remek lehetőség arra, hogy némi időt és energiát nem sajnálva előadja a saját álláspontját.

    Én senki értelmes hozzászólását nem tartom rossz dolognak, ezeket elolvasva mindenképpen valami leszűrődik belőle, ami lehet, hogy más témában vagy területen pont segíteni fog később. Sosem lehet tudni!

    Üdv: M

  99. Oroszország jelenleg szerintem leginkább Franciaországhoz hasonlítható. Bár gyengébb a gazdasága, de a nagyobb népesség és a természeti erőforrások ezt valamellyest egyensúlyozzák, és ami még fontos: ugyanúgy hajlandóak katonai eszközökhöz nyúlni, hogy politikai céljaikat érvényesíthessék. Mindkét állam meglehetősen modern hadiipart tart fenn, melyhez a fejlett, önállóan kifejlesztett és gyártott fegyverrendszerek terén csak az Egyesült Államoké hasonlítható.
    A franciáknak elsősorban a nem szomszédos államok területén vannak olyan érdekeltségeik, melyek érvényesítéséhez szükséges a katonai erő, ezért is olyan jó a tengeri expedíciós képességük. Az oroszoknak ezzel szemben leginkább a szomszédokkal van esély az összecsapásra, ezért prioritás náluk a szárazföldi haderő, a gépesített és páncélos egységek fenntartása. Még nagyhatalom, de már a 80 -as években sem tudtak lépést tartani amerikával és bár sok téren technológiailag még a kínaiak előtt járnak, egyszerűen nem képesek olyan mennyiségben rendszeresíteni új eszközöket, hogy ne változzon jelentősen az erőegyensúly a távolkeleten, ha nem örököltek volna ilyen töménytelen mennyiségű fegyvert a SZU idejéből, akkor elég nagy sz@rban lennének már most is. Kétlem, hogy képesek lennének hosszútávon megtartani a szárazföldi erőfölényüket és működtetni egy, a franciákéhoz hasonló méretű expedíciós flottát, főleg a világ legnagyobb és legdiverzifikáltabb atomarzenáljának fenntartása mellett, valamiből vissza kell majd vegyenek előbb vagy utóbb, mert ehhez egyszerűen nincs elég erőforrásuk.

    “3. Fenntartható fejlődés helyett lehetséges-e olyan rendszert életre hívni, amely nem a „csökkentett léptékű, azaz ideig-óráig még fenntartható” folyamatos növekedésre, hanem adott időintervallumokon belüli ingadozások ellenére átlagosan permanensnek tekinthető világgazdasági mutatókat produkál?”
    Ami azt illeti, az eddig működő rendszernek pontosan ez a jellemzője. Ha visszatekintünk mondjuk az elmúlt 200 évre azt tapasztalhatjuk, hogy a fejlődés alapvetően folyamatos volt, csak időnként egy-egy válság hatására torpant meg és esett vissza a gazdasági teljesítmény. Itt nem csak a közismert 2008 -as és 1929 -es válságokra kell gondolni, mert időközben rengeteg másik is történt, csak azok általában kisebb mértékűek és/vagy földrajzilag kisebb kiterjedésűek voltak, mint például 1873 -ban ( http://en.wikipedia.org/wiki/Panic_of_1873 ) vagy 1997 -ben ( http://en.wikipedia.org/wiki/1997_Asian_financial_crisis ).

    “A 3. kérdésem nem volt egészen pontos, így annyival kiegészíteném, hogy nem stagnáló gazdaságra gondoltam, hanem szabályozott korlátok között tartott profitra, azaz nem a profit növelése lenne a cél, hanem a profit közel állandó szinten tartása. Gyakorlatilag ha közel konstans értékű nyereséggel működtetünk egy vállalkozást, az még bőségesen prosperál, hiszen van nyereség, csak nem folyamatosan növekvő.”
    Bizonyos szempontból lehetséges, de alapvetően csak akkor fog valaki lemondani a jelenlegi nyereség növeléséről, ha a jövőben emiatt nagyobb haszonra számíthat. Gondolom te sem lennél hajlandó lemondani mondjuk a jövedelmed feléről, ha nincs rá jó okod.
    A gond az, hogy jelenleg inkább a “jövő” és az “emberiség” sorsáról lenne szó, ami közvetlenül kevésbé érinti az egyént, tehát nehéz racionális indokot találni arra, hogy ez neki miért is lenne jó. Leginkább az értékrend megváltoztatásával lehet ezt befolyásolni, magyarán bele kell nevelni az emberekbe a környezettudatosságot, és akkor talán lehetséges megváltoztatni a szokásokat és törvényeket olyan módon, hogy az emberiség jövőjére is figyelemmel legyenek az emberek(szvsz ez már egy ideje folyamatban van). Igaz, ez olyan dolgok kialakulásához is vezet, mint például a Green Peace.

    “Moszkvát sem Dzsingisz Kán, sem Napoleon, sem Hitler nem tudta bevenni, és ez másoknak sem fog sikerülni…”
    Bár már valaki írta, hogy Napóleon is bevette, hozzá kell tegyem, hogy a mongolok kétszer is elpusztították, először 1237 -ben, majd 1382 -ben.

  100. F1End

    Már most is a kisebb de modernebb haderő létrehozásán dolgoznak (légierő,haditengerészet,szárazföldi erők vagy stratégiai rakétacsapatok)Így a megállapításod kicsit okafogyott és azt sem értem,hogy miért kéne nekik nagy számú expedíciós erő?

  101. dudi

    Az én nézetem szerint az expedíciós csapatok nem azt jelentik, hogy félmillió csapattal áttelepeült a bolygó másik felére, hanem azt, hogy mondjuk 10k-20k embert áttudsz dobni a világ másik felére ha szükséges, lehetőleg tengeri úton, s ők elintézik a szükséges feladatokat, majd a főerők legyőzése után szépen lassan lehet átpakolni a szárazföldi csapatokat is. Persze itt nem US szintről van szó.

  102. dudi, lehet, hogy nem a megfelelő kifejezést alkalmaztam. Az expedíciós képességet úgy értettem, hogy a határoktól nagy távolságra is képes önállóan komolyabb harcot folytatni, vagyis rendelkezik LHD/LHA hajókkal, (és esetleg repülőgéphordozóval). 10-20000 ember az esetek többségében bőven elég, legalábbis ha a franciák afrikai beavatkozásait nézzük. Ennél több embert csak az USA önmagában kiküldeni ilyen távolságokra.

    Félreértettél az oroszok szükségleteivel kapcsolatban is.
    Nem mondtam, hogy kéne nekik, sőt a három lehetőség közül én is ezt tartom a legkevésbé szükségesnek. De 4 Mistral beszerzése és a Kuznyecov fenntartása/fejlesztése bizony azt jelenti, hogy az ilyen irányú képességeiket is növelni akarják, méghozzá nem éppen kis mértékben.

    A mennyiségi probléma alatt pedig azt értem, hogy az új fejlesztésekből meglehetősen keveset állítottak eddig hadrendbe, főleg a gyártás megkezdésekor hangoztatott mennyiséghez képest. Ez még rendben lenne, ha olyan helyzetben lenne, mint Francia és Németország, kisebb szövetségesekkel körülvéve, de olyan országok szomszédaként mint például Kína más a helyzet. A kínai haderő az elmúlt 20 évben rengeteget fejlődött. Ha a légierőt nézzük, akkor a Szu-27/30/J-11 és J-10 olyan mennyiségben állnak rendelkezésükre, hogy a korábbi erőviszonyok eléggé megváltoztak, és ez a folyamat nem állt le, a fejlettségbeli és számbeli különbség is csökken, és nem az oroszok javára, a többi fegyvernem terén is.

  103. Off (gazdasági), Montezuma kiegészített kérdésére:

    “azaz nem a profit növelése lenne a cél, hanem a profit közel állandó szinten tartása”

    Ezt a kérdést két féle irányból lehet megközelíteni, az első a profit abszolút értéke, a második pedig a profit aránya az árbevételhez, a befektetett eszközökhöz, és egyéb mutatókhoz képest.

    Az első gyakorlatilag csak olyan tevékenységek esetén elfogadható a vállalatok számára, ami érett iparágban történik, például telekommunikáció a fejlett piacokon, vagy autópálya üzemeltetés, és egyéb ilyesmik. Egyéb esetben a befektetők a vállalatoktól növekedést várn8ak el, és a növekedés optimális esetben azzal jár, hogy abszolút értékben növekszik a profit. Ez az elvárás nem irreális, hiszen ha többet fektetsz be (mert a vállalat előző évi nyereségének visszaforgatása is egyfajta nyereség) teljes jogos, hogy többet is vársz el cserébe. Szóval ez elsősorban olyan vállalatok esetén reális, amelyek nyereségüket teljesen, vagy legalább is legnagyobb részben osztalékként kifizetik a tulajdonosoknak (ez osztalék részvényektől a megélhetési kisvállalkozásokig, pl. virágárus a körúton igaz). Viszont csak ilyen vállalkozásokkal nemigen jutnánk előre, ezek jellemzően sokkal kevésbé hajlamosak a fejlesztésekre, innovációkra, legfeljebb olyan mértékben, ami a szintentartáshoz szükséges. Ez ugye azért van, mert többlet befektetéseik nem hoznak hasznot, ezért “rossz üzletnek” számítanak, gyakorlatilag a minimális szinten túl kidobott pénz az ablakon. Ha tényleg csak ilyen vállalatok lennének, stagnálnánk, és nem fejlődnénk sehova. A szocializmusban az évtizedekig gyártott ugyanolyan termékek (Lada, ruházat, Ikarus 200-as széria) kiváló példák arra, hogy mi történne, ha csak ilyen vállalatok lennének.

    A másik oldalon, az iparágak többségében (kivéve amelyek éppen nem nagyon felfutó/halódó szakaszban vannak) a hozamráták a szélsőségektől eltekintve (pl. Apple) viszonylag stabilak, ezért most is nagyjából állandónak tekinthetők. Ezek kicsit hasonlóan működnek a klasszikus bankbetéthez, ha több pénzt raksz be, több kamatot kapsz, de nem feltétlenül nagyobbat. Sőt, mivel az újítási lehetőségek korlátozottak, egy szinten túl minél többet költesz, annál kisebb lesz az addicionális befektetésre jutó hozam.

    Emiatt nem annyira tartom kívánatosnak/lehetségesnek azt, hogy a profitok korlátosak legyenek. A szabályozott iparágakban ugye már most is azok, de ezek jellemzően legalább részben állami tulajdonúak, és nem különösebben innovatívak.

  104. OFF.

    Killer Clown részére:

    http://karpatinfo.net/kulfold/2012/02/13/legrosszabbkor-jott-tuareg-lazadas

    Ma cikk. Erre gondoltam, amikor Afrika régióiról írtam. Egyre kevésbé áttekinthető a helyzet: Egyiptom kérdőjel, Líbia-Algéria-Mali esetében a szeparatista törekvések nem csak Észak-Afrikában okozhat később komoly feszültséget, Szudán és Darfur kérdésében sem látni a békés megoldásra való szándékot.
    Az arab tavasz nem egészen abba az irányba tart, ami Európának jó lenne.

    Elnézést az OFF-ért, de ennél a cikknél volt ez a témánk korábban, így stílszerűen ide szúrtam be ezt a kis kiegészítést.

    M

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.