|

Rogozin: Oroszország nem vesz külföldi harcjárműveket

Újból terítékre került az olasz Centauro harcjármű család az orosz sajtóban. Mint arról májusban beszámoltunk, a tavasszal tesztelés céljából Oroszországba érkezett a Centauro harckocsivadász változata. Méghozzá 2 példányban, hiszen az olaszok és spanyolok által rendszeresített, 105 mm-es löveggel szerelt harckocsivadász mellett egy 125 mm-es löveggel szerelt változatot is nyúznak az oroszok Moszkva közelében.

Májusban mindezek mellett azt is tudni lehetett, hogy a későbbiekben érkezik egy 120 mm-es lövegű változat és egy gépágyús IFV variáció is. Nos, jelenthetjük, hogy a napokban befutott ezen 2. olasz szállítmány a Fekete-tenger legjelentősebb orosz kikötőjébe, Novorosszijszkba. A korábbi infók szerint az IFV változat 30 mm-es gépágyúval rendelkezik majd, ám az elérhető fotókból ezt nehéz lenne megállapítani. Maradjunk annyiban, hogy a NATO szabvány kaliberű löveggel szerelt harckocsivadászt elkísérő Freccia vagy a standard 25 millis gépágyút tartalmazó Hitfist toronnyal érkezett, vagy nem… Konkrét információba erről ugyanis nem botlottunk bele.

Centauro harcjárművek Novorosszijszk kikötőjében | Fotó: CAST ,

A Centauro-k természetesen egy esetleges licencegyártás kapcsán kerültek Oroszországba,ám hogy ebből lesz-e valami, az már kérdéses. Ha csak Dimitrij Rogozin miniszterelnök helyettesen múlna akkor vélhetően nem, de azért megjegyzendő, hogy a napokban egy védelmi kiállításon Oroszország egykori NATO nagykövete nem fogalmazott teljesen elutasítóan.

Pénteki nyilatkozatában Rogozin kijelentette, hogy Oroszország nem fog nagyobb mennyiségben külföldi harcjárműveket beszerezni, ám attól nem zárkóznak el, hogy esetleges együttműködések formájában csökkentsék az orosz haditechnika lemaradását ott, ahol erre igazolhatóan szükség van.

A burkoltan emlegetett technológiai transzfer kapcsán úgy nyilatkozott, hogy a Centauro-k pont azért vannak tesztelés alatt, hogy az orosz illetékesek felmérhessék mit is tudnak ezen gépek nyújtani, milyen esetleges előnyeik vannak az orosz megfelelőikkel szemben. Érdemes-e foglalkozni velük – ehhez pedig csak pár gépre van szükségük.

Rogozin persze nem rejtette véka alá, hogy teljes mértékben tisztában vannak azzal, hogy a nyugat még a jelenlegi megroggyant gazdasági helyzetében sem lenne hajlandó a legmodernebb technológiáját eladni az oroszoknak.

Azt meg mi fűzzük hozzá, hogy a Stryker továbbfejlesztésekor az amerikaik által is lízingelt és aktívan tanulmányozott Centauro azért nem egy B kategóriás technika, az oroszoknak nagyon is jól jöhet ezen járműkategóriában (is) egy együttműködés az olaszokkal.

30 hozzászólás “Rogozin: Oroszország nem vesz külföldi harcjárműveket”

  1. Na ezeket a képeket találtam én is az mp-n,csak már nem tudtam kibogozni (fáradt is voltam már),hogy a járművek most érkeztek a ruszkiknak,vagy éppen küldik őket vissza,mert nem fekszik nekik stb. De ezek szerint,még csak most tesztelik,pedig azt gondoltam,hogy már jó rég volt náluk pár ilyen.

    Szerintem kellesz majd a Centauro valamelyik változata az oroszoknak,csak megint megy ködösítés:).

  2. Felesleges az ilyen magas technika az oroszoknak. Még a végén úgy járnának vele mint a BKV a Combinokkal. Sem üzemeltetni és üzemben tartani nem tudják maguktól. Ahogy döbbenten néztem a technika állását az ebben a fórumban belinkelt rakétaelfogási teszt esetén, látottak alapján, úgy egy hónap alatt kukában lennének a járművek.

  3. Üzemeltetésben egész jó vagyok. Mondhatom a szakterületem. A fejlesztés és az üzemeltetés az nem ugyan az. A jármű gyártás és a jármű fenntartás sem ugyan az. Attól tartok az oroszok a járműfenntartás tudományának tekintetében globálisan nem ütik meg azt a szintet mint a “nyugati országokban elvárható”. Ezt kiegészítendő a kezelők hozzáállása, az üzemeltetés körülményei, és az ahhoz tartozó logisztika, és a karbantartó személyzet képzettsége. Az itt felsoroltak hiányai adott esetben a lehető legjobb eszközt is képesek üzemképtelenné tenni. Akkor még nem is beszéltünk az alkalmazásbeli eltérésekről. A combinot, valamint az új metrószerelvények jó példák ezekre itt itthon is. De a közúti járműipar sokkal potensebb példa. A spórolásos állapotok ezeket a folyamatokat erősen felerősítik. Erre a magyar hadsereg is jó példa.

  4. dudi: Ez a én területem, gyanítom ehhez neked lövésed sincs. Mert akkor nem beszélnél zöldségeket. Ez a jármű új rendszerként jelenne meg az orosz hadseregben. Ezekhez a járművekhez ha csak a probléma mentes üzemeltetés esetét vizsgáljuk a következőket kell megoldani. Ki kell lépezni a kezelőket, ki kell képezni a szerelőket, a karbantartás minden szintjén. Ki kell építeni a logisztikai bázist, ezen belül a napi karbantartáshoz szükséges fogyó eszközöket, mint megfelelő minőségű és teljesítmény szintű olajok, szűrők, üzemanyag, kenőanyagok, a szereléshez szükséges célszerszámok, diagnosztikai berendezések, stb. A karbantartáshoz szükséges dokumentációk fordítása, mint javítási utasítások, hibakereső utasítások kapcsolási rajzok. Ne feledjük ez a berendezés nem őshonos. Meg kell határozni a rendszeres átvizsgálások gyakoriságát és mélységét, a fogyó eszközök csereintervallumát. És csak a karbantartásról beszélek, javításról nem. Egy hibás önindító vagy vezérlő egység (nem a kraz motor szintje) vagy egy eldugott kiégett biztosíték képzés hiányéban hetekre leállhat egy járművet.

  5. Gondoljon mindenki arra hogy a “gripen” megérkezése milyen logisztikai és ellátási változásokat generált a Mig-ek után. Ugyan ez érvényes a járművek esetén is. Messze már az az idő amikor a szerelő olajos rongyos törülgetéssel tartotta karba a gépet, és hasra csapással megoldotta a problémát ha a sofőr jelezte.

  6. comandante.

    Nem vagyok szaki de akkor az indiaiak mit kezdenének (fognak) egy nyugati járművel? vagy egy nyugati pl a rafale gépekkel?
    Ezek szerin a világ második országa akik a jenkik után 5 gen gépet hoz létre annak majd egy ilyen fog gondot okozni?

    A cikkhez még annyit hogy az ilyenek nagyon jól jönnek majd az oroszoknak városi harcokban gyalogosok támogatására.
    Csak kérdéses hogy mikortól és mennyi áll majd rendelkezésre az orosz haderőnek .

  7. “Magas technikás” vitához hozzászólva:

    Az oroszok is napi szinten üzemeltetnek élvonalbeli technikát, igaz, talán nem olyan nagy számban mint nyugati kollégáik. Az alapprobléma ott van, hogy szerintem nyugati technikát nem tudnak átvenni egy-az-egyben, mivel ahhoz nem sok háttér van meg. Ahogy commandante is írta, baromi sokminden kell egy új rendszer üzemeltetéséhez, és ez az oroszoknak tényleg “új” lenne, persze nem biztos, hogy technológiai szinten. Elég csak a szabványokra gondolni, lehet, hogy az oroszok még csak olyan anyacsavart sem gyártanak, ami jó lenne egy nyugati gépbe (persze ez eléggé sarkítva van így). Azt is érdemes figyelembe venni, hogy valaminek a fejlesztésénél általában megpróbálnak meglévő dolgokból is építkezni, pl. ha van egy 20 éves, de jól bevált motor, akkor azt némi modernizálás után át fogják rakni pl. az új BTR-be is, és nem állnak neki a nulláról csinálni egy másikat. A fejlesztések egymásra épülnek adott rendszeren belül, és minden bizonnyal a Centaurot is hasonló szemlélettel csinálták meg nyugaton. Na most ha ez bekerül az orosz seregbe, akkor – ahogy commandante is írta – ki kell hozzá építeni a teljes logisztikai hátteret (ami az én véleményem szerint egy jármű miatt baromira felesleges lenne). A legjárhatóbb út szerintem vagy az, hogy “oroszosítják” valamennyire a gépet, vagy vesznek kis darabszámban francia supporttal, és ami kell azt meg lemásolják. Persze kérdés, hogy mi a cél, ha gyártási kultúrát akarnak fejleszteni, akkor elkezdik ezt is licenszbe gyártani.

    Mondjuk talán a legnagyobb baj az alapvető üzemeltetési szemléletek közötti különbségek. Ugye az orosz mérnököknek muszáj arra is tervezniük valamilyen szinten, hogy az adott technika Szibéria legeldugottabb, legfagyosabb csücskében is üzemeljen távol mindenféle alkatrészdepótól, kérdés, hogy a franciáknál ilyesmi mennyire volt szempont, mert aztán még az is előfordulhat, hogy a Centauro letérdel a -40 fokban, amíg egy BTR vidáman rohangál.

  8. comandante

    Nem kell kitalálniuk azt a sok mindent amit leírtál mert ez már egy bevált eszköz elég csak megtanulniuk az meg nem nagy szám.Ami pedig az alkatrészutánpótlást illeti azt biztosíthatja az olasz fél vagy megvehetik az egész gép licencét az utolsó alátétig.

  9. Mackensen

    Róla beszélünk: http://www.network54.com/Forum/211833/thread/1315587702/1315821265/Putin+sits+in+the+new+T-90S-AM+and+we+get+new+tank+porn ?

    Mert a T-90Sz szériák nyomokban tartalmaznak francia elektronikát(pl hőképalkotó rendszerek)de a T-90SM ami tele van vele.

    T-90SM-ből nem tudom pontosan mennyi van mert volt rá megrendelés több százas tételben de az oroszok visszamondták mert rossz az ár érték aránya azzal szemben ha a régi T-90-eseket alakítják át hasonló színvonalúra mint a T-90SM.

  10. Lehet abba valami, amit Comm mond. Nem biztos, hogy az alsóbb szintekre jut elég szakember. Azért megjegyezném, hogy a KRAZ is volt valamikor új licensz technika. (JAZ néven)
    Tudtátok, hoy eleinte a Volgákat (GAZ-21) lehetett automata váltóval venni? Pont így beszereztek néhány FORDot “tanulmányozásra”, aztán, hogy, hogy nem, elkezdték gyártani a váltóját. Amik rövid időn belül tönkre is mentek. Az egész Szovjetunióban nem volt bele való minőségű olaj, és nem értett hozzá senki.

  11. Azért a szovjet/orosz hadseregben nem kevés különbőz jármű van rendszeresítve, amik bár bizonyára sok közös alkatrészt tartalmaznak, de még mindig rengeteg eltérése kell legyen köztük, egyszerűen túl sok különböző méretű és célú gépről van sző ahhoz, hogy egyszerűnek és egyértelműnek nevezzük a szervizelésüket.
    Ne feledjük, hogy sok másolt dolgot állítottak már hadrendbe, Rolls-Royce sugárhajtóműtől kezdve (a Mig-15 VK-1 -ese) AIM-9 -n át (K-13 alias AA-2) egészen
    a B-29 -ig (Tu-4). Ha nagyon akarják, meg tudják oldani az üzemeltetést.

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.