|

Átvette az első 3.1-es Raptort az Amerikai Légierő

Az Amerikai Egyesült Államok Légiereje elkezdte az új, bővített képességű Lockheed Martin F-22 Raptorok szolgálatba állítását. A 3.1 –es fejlettségi szintű repülőgépek immáron méltán nevezhetők vadászbombázónak, hiszen a módosítás főként a csapásmérés lehetőségeinek kibővítésére irányult. Az első, 3.1-es Ragadozót az alaszkai Elmendorf-Richardson bázison állomásozó 3. wing, azon belül is az 525. vadászrepülő-század kapta. Paul “Max” Moga alezredes, a század parancsnoka úgy vélekedett, hogy a modernizációnak köszönhetően az F-22 teljesen új szintre lépett, harci túlélő képessége pedig jelentősen megnőtt.

A 4115-ös oldalszámú Raptor lett az első, mely szolgálatba állt a 3.1-es szériából. Orrában majdnem ugyanaz a Northrop Grumman APG-77-es lokátor csücsül, mint a többi F-22-esében; a különbség annyi, hogy a szoftverfrissítésnek köszönhetően már képes szintetikus apertúra üzemmódban, nagy felbontású és élességű fekete-fehér felvételek készítésére a Föld felszínéről (térképezés) vagy egy konkrét céltárgyról. Mindeközben a Raptor elektronikus harci rendszere, mely szintén módosításra került, folyamatosan zavarhatja az ellenséges lokátorokat, megakadályozva ezzel a csapásmérő feladatot végző F-22-es bemérését. Utóbbiakat egyébként már könnyebben méri be, ugyanis a műholdas felderítő rendszerén is végrehajtottak egy képességnövelő frissítést.

Csúcsragadozó – itt éppen Nevada fölött |Fotó: Christopher Hubenthal, USAF ,

A csapásméréshez azonban fegyverek is kellenek – természetesen ezen a téren is bővült a Raptor arzenálja. Integrálták a kisméretű, mindössze 113 kg-os (250 fontos) GBU-39 SDB (Small Diameter Bomb) precíziós vezérlésű bombákat, amikből egyidejűleg nyolcat hordozhat a gép. A 3.1-es szoftver lehetővé teszi, hogy az F-22-es szimultán támadjon négy célt, akár a teljes kapacitását felhasználva. Ekkor két-két SDB jut minden célpontra. Valószínűleg erre ritkán kerül majd sor, sokkal gyakoribb lehet az, hogy két különböző (akár mozgó) objektumot iktasson ki a Raptor egy időben, két bomba felhasználásával.

A következő lépés az F-22-es továbbfejlesztésében a 3.2-es modernizációs csomag lesz, amit azonban, költségvetési okokra hivatkozva, három részre bontottak (A, B és C). Jelenleg úgy tervezik, hogy ezeket 2014-ben, 2017-ben és 2020 táján kezdik el megvalósítani. A 3.2-es szint már tartalmazza az AIM-9X közeli, és az AIM-120D látóhatáron túlról indítható levegő-levegő rakéták integrációját, az elektronikus védelmi rendszer kapacitásának növelését, valamint újból „rágyúrnak” a csapásmérésre is: a Raptor végül már mind a nyolc SDB-jét képes lesz szimultán célra vezetni, mégpedig nyolc különböző célpontra.

246 hozzászólás “Átvette az első 3.1-es Raptort az Amerikai Légierő”

  1. Melyik PAK-FA széria melyik akkori Raptort változatot…?

    Egyébként elég valószínűtlen és valamennyire lényegetelen is. Mert nem csak F-22-vel rendelkezik az USAF, lesz ott temérdek F-35 és 4+(+) gépek is. Értelmetlen az 1:1 péniszméricskélés…

    Az MiG-29/Szu-27 páros ~10 évet késebb az F-15A-hoz képest. A PAK-FA jelek szerint 15-20 évet késik az F-22-höz képest. Mindenki vonja le ebből azt, amit akar…

  2. Szerintem a következő évtizedben inoghat meg az USAF dominanciája.
    Kínaiak mindent másolnak, mindenhez hozzáférnek. Hatalmas iparuk van/lesz. Ott is készül a válasz mind a J-20 személyében az F-22-re, mind az F-35-re és az F-35B-re is.
    Emellett az oroszok is feljönnek egy európai nagyhatalmi szintre, de olyan termékeik is lesznek amik csak szuperhatalmaknak van. PAK-DA,S-500,PAK-FA.

  3. “Fordítási hiba? Nem túl régen (~3 éve) még őrnagy volt. Most Lt. Colonel, ami alezredes és nem altábornagy. Nagyon meg lennék lepődve, ha valaki őrnagyból 3 év alatt altábornagy lenne…”

    Nem kell messzire menni peldak tomkelegeert.

    Van egy orszag ( a nevet nem arulhatom el ) ahol a TEK nevezetu rendorsegi egyseg nyugdijas ornagy vezetojet a “husege” az az nyelvi kepessege miatt neveztek ki az emlitett nyugdijas ornagyi poziciobol tabornokiba.

    De a HM ben is talalhato olyan aki ket ev alatt lett ornagybol DD tabornok. Nem is egy !

  4. “Szerintem a következő évtizedben inoghat meg az USAF dominanciája.”

    az amerikaiak szemmel láthatóan nem így gondolják. A csapásmérés előtérbe helyezése a legújabb a-a fegyverek rovására egy légifölény platformon legalábbis nem annak jele, hogy nagyon izgulnak a légtér miatt.

  5. Mégis mire alapozva jelented ki? Vagyük sorba, csak az alapokat.

    Olyan moderniázciós csomagt kapnak a megmaradó F-15/F-16 gépek, hogy arról csak álomdhat más ország. Minden gép új radart kap, és még egyéb aprólékokat.

    A Super Hornet flotta él is virulni fog, a Growlerekkel együtt. Figyelem, más országnak jelenleg nincs dedikált stand off jammer gépe ilyen kategóriában, nemhogy ennyire durva, hiszen ez nem toldozgatott Growler. Ez bizony XXI. századi elektronikai zavaró gép. Mikor készült utoljára dedikált orosz zavarógép? 30 éve…?

    F-35 gyártása gyakorlatilag megkezdődött. Az oroszok most gyártanak egy olyan gépet – Szu-34/35* – ami kb. elérte azt a szintet, amit az F-15E 15 éve. Kína? Pont a napokban nyilatkozta egy magasrangú kínai, hogy 20 évvel vannak úgy átlagban lemaradva. (Most vagy el akarják hitetni, hogy nem halanak – miért tennék – amúgy meg ilyen közlemények nem a hírszerző ügynökségnek szólnak.)

    A PAK-FA első szériagépei 2020 tájára várhatóak. PAK-DA-ról fantázirajzot látott már egyáltalán valaki…? Pénz miből lesz rá? A Tu-160 flotta bővítésre sincs elég.

    Véleményem szeritn a dominancia megingása azt jelenti, hogy “air dominance” esetleg már csak erős “superior” állapotot fog takarni.

    Még, ha valami csoda folytán feltételezzük, hogy a PAK-FA és J-20 eléri az F-22 szintjén rendszerbeállítás pillanatában – ez elég sci-fi – akkor is marad a mennyiség. Az USAF egymaga kb. ua. vagy több 4++ gépet üzemeltet, mint a világ többi légiereje együttvéve. (+2000 db) Apró gond, hogy ezen üzemeltetők gépeinek 80%-85%-a a vele szövetséges országokban repkednek. Erre jön még rá a US Navy és USMC gépállománya. Még a jenki gépek is AMRAAM shooterek holott elvben, ha ezek a gépek ellenséges vadásszal találkoznak, akkor az ár baj a jenki felfogás szerint. Tehát ez is már csak túlbiztosítás. Ez azért elmond valamit arról, hogy a csúcstechnika alkalmazása mennyire elterjedt a repcsiknen fegyvernemtől függetlenül. Az orosz csúcsvadászgépek +90%-án még régi R-77 sincs…

    Szóval nemhogy minőségileg, a potenciális ellenfelek mennyiségileg sem lesznek még jó darabig közel egyedül a jenkik ellen. Márpedig sanszsan bárhol lesznek jelen, a jenkik nem egyedül fognak küzedni. Vagy NATO lesz ott, vagy más helyi érdekeltség erői. DK, Japán, SZ-A, stb.

    Mire talán elkezdik a gyártósorok kiadni az első valóban szériaérett PAK-FA-t, akkor az F-22 flotta átlagéletkora lesz vagy 12 év és lesz benne mondjuk milliós nagyságrendű repült óra és gyakorlott személyzet.

    A jenki légierőkkel akkor tudna 10 éven belül bárki komolyan fellépni, ha úgy omlana össze, mint a SZU. Erre minden vionnyogás, vészmadákodás és egyesek reménykedése ellenére nem sok esély van. Még ekkor is – szeritnem – lenne eszük, hogy ha nem lenne pénz, a gépek lekonzerálására biztos lenne. Nem az a banda, akik hagynak atomjaira szétesni mindent.

    *Egyes képességek terén hol az egyik, hogy a másik éri el vagy közelíti meg az F-15E + fegyverzet és függesztmény csomag képességét. Pl. hol van orosz Sniper pod? Sehol. Még a francia Damoclest sem kapták meg.

  6. No és mi van a nagyobb 500, 1000, 2000 fontos bombákkal? Tudom, nem fér el a belső fegyvertérben, de külső függesztményként azok hordozhatóak-e? Vagy csak póttartály, és rakéta függeszthető a külső pilonokra, amikor már nem számít az alacsony észlelhetőség? Válaszokat előre is köszi.

  7. Vajon ki lesz használva a most megkapott csapásmérő képessége valaha is? Persze elég hülyén nézne ki, ha egy ilyen gép nem tudna földi célpontokat támadni. Hagyományos konfliktusban úgyis agyig rakják levegő-levegővel, a földi célpontokat más típusra bíznák nem? Értem én, hogy így aztán sokkal rugalmasabban bevethető, csak nehéz olyan szituációt elképzelni, ahol ezen a 4-6-8 SDB-n múlna a bevetés sikere. Vagy a légvédelmet aprítani velük pont jó?

  8. Igen, USAF jelenleg egyértelmű mennyiségi fölényt élvez, NATO-t és szövetségeseket egybevetve pedig tényleg dominancia. Itt sokan leírják, hogy az AMRAAM-nak nincs keleti ellenpárja, pedig létezik az R-77 és az orosz gyártó már évek óta megoldotta az élettartambeli problémákat, ha jól tudom bírtak vagy 30 felszállást. Ezt az indiaik állították pl., hogy megoldották már az orosz tervezőirodánál és gyártónál a problémát.

    Szerintem a Szu-34 és F-15E nem egy kategória amúgy. Inkább F-111 volt hasonló az amiknál. Nagyobb mélységi bevetésekre volt optimalizálva, míg F-15E nem. Tu-160 gyártása még folyik, főleg utánpótló alkatrészek miatt, még Szu után összeszerelnek egy-két komplett gépet, de már lehet nem gyártanak egész gépet.

  9. Valós harci szituációt meg nem tudok elképzelni az erősen felfegyverzett európai NATO országok és Oroszország közt. Fehérorosz – lengyel meccset igen vagy ukrán-románt, de összeurópai bunyót nem hiszem. Még egy török-görög/bolgárt is talán el tudok képzelni.

    A Távol-Keleten szerintem már Kína egész jól védett, lassan expanzív lesz. A Közel-Keleten nyugati dominancia van szerintem, de ha ott elcsattannak a pofonok, akkor csak idő függvénye, hogy kié a térség, míg az amik/franciák/britek átdobják az egységeiket vagy kínaiak/oroszok nyomulnak be hamarabb a szárazon, de ez már Tom Clancy kategória.

  10. Ezer fontosakkal már tesztelték, de azokból oldalanként csak egy-egy fér el a belső fegyvertérben egy-egy AMRAAM mellett. Az SDB jobb, mert messzebbről vethető be, és ha nem bunkerrombolás a cél, akkor elegendő a pusztító ereje. A négy-négy SDB mellett még ugyancsak elfér oldalanként egy AMRAAM a belső térben (+AIM-9-esek)A szárnyak alá tudomásom szerint csak pótosokat és légiharc rakétákat terveztek.

  11. ” úgy omlana össze, mint a SZU. Erre minden vionnyogás, vészmadákodás és egyesek reménykedése ellenére nem sok esély van. ”

    ha évtizedes távlatban gondolkodunk, akkor erre bizony elég nagy esély van. A szövetségi államháztartás tíz éven belül csődbe fog menni a jelenlegi trajektória mentén (konkrétan az idei költségvetésben majdnem másfélszer annyi pénzt költenek el, mint a bevétel), és az égvilágon semmi jel nem mutat arra, hogy ez változni fog. Obama legnagyobb kihívói háborúval és adócsökkentéssel kampányolnak.
    http://www.zerohedge.com/sites/default/files/images/user5/imageroot/2012/02/US%20Feb%20Surplus.jpg

  12. @Python

    http://www.gizmag.com/go/5721/

    Itt 1000 fontost ír.

    Itt is.

    http://www.strategypage.com/military_photos/military_photos_200572622.aspx

    Ha elfér a 2000 fontos, akkor az lehet, hogy 0 légiharc fegyverzetre redukálja a Raptort és ezért nem erőltetik. Bevallom nem tudom, hogy vizsgálták -e ezt a jenkik, de nem feltétlen kell. Az F-22-őt sanszosan nem kemény célok ellen tervezik.

    Ma a SEAD kapcitás nem feltétlen jelent HARM hordozási képességet, tehát az F-22 elméletben – ha az RWR elég jó ehhez vagy kap data linken segítéget – akkor bizony stealth SEAD csapásmérő lehet. Szó se róla, ekkora veszély még soha nem leselkedett a légvédelmisekre, ha tényleg tudja a Raptor amt.

    Valamikor terveztek HARM integrációt az Raptorhoz valamelyik Blcok szériában, de hogy ebből mi lett, azt szintén nem tudom. Nekem már az is ?, hogy elfér -e a belső fegyvertérben egy komoly módosítás nélküli változat. Marha nagyon a vezérsíkok és +4 méter hosszú. Az AIM-120C változat olyan 3,7 méteres, a HARM cirka fél méterrel hosszabb. (Vajon milyen hosszú az AIM-120D?)

    Az is érdekes, hogy siklóbombára miért nem terveztek soha olyan vezérlést, mint AGM-88-ra. Nagy magasságból elég szép kinematikai hatótáv érhető el, viszont nincs sok szepontból bibis rakétahajtómű. Ellenben, ha mondjul az Sz-300/400 szerű “nehézfiúkat” védi Tor / Tunguzka / stb., azok ezeket elméletben könnyebben lelövöldözik, mint a HARM-ot végfázisban. Perszer mindkét esetben felfedi magát a védelem.

  13. @doca

    Az indiai jelentés amit linkeltem, alig 2,5 éves. 2,5 fél alatt ritkán oldalnak meg olyan problémát, hogy elvben előrírt tárolási körlmények esetén tönkremenő rakéták hirtele elérjenek több száz órás élettartamot, mikor papíron van / volt kb. 50 óra. Még, ha képesek is ilyen rakéta gyártására, hol, mikor és kinek adtak már el ebből jelentős mennyiséget? Viszonyításképpen, az AIM-7/9M élettartama volt anno 200 óra tája. Már ~10 éve volt olyan AIM-120, ami 800 órát tölött gépen úgy, hogy le sem kellett szedni. Atombrutál.

  14. Szerintem a Szu-34 és F-15E nem egy kategória amúgy.

    Ezért említettem egyes képességeket és nem a gépeket. Példák.

    F-15E precíciós csapásmérő képessége minőségileg és mennyiségileg. Ez kb. Szu-34, de annak nincs Sniper podja és egyéb fegyverek széles skálája. Még.

    Ellenben az Szu-34 légiharc képességei valószínűleg nem kapnak kiemelt prioritást. Én úgy tudom, hogy jelenleg R-27R/ER van hozzá, R-77-ből én még csak súlymakettet láttam. HOBS képesség nincs. Ha van / lesz R-73, akkor radaros célkijelülés / vizális jöhet szóba.

    Ezért vetettem össze a Szu-35-tel a légiharc képességet (fejben), mert az lényegében egy olyan módosított és kőkeményne áttervezett Szu-27, mint az F-15C/F-15E reláció. Az F-15R gépeken most már kezd elterjedni az AIM-9X + JHMCS. A Szu-35 estén kizártnak tartom, hogy alapból ne lenne R-73 + HOBS. A nagy kérdés az, hogy pl. sisakdisplay lesz -e vagy csak mezei sisakcélzó.

  15. Allesmor Obranna

    Igen, engem is zavar, hogy Paul Moga őrgy éltársból altábornagy lett, mert két évig kiváló demopilóta volt. Ez engem zavar. Őt meg valszeg az, hogy ehhez a csinos kis rendfokozathoz csak egy alaszkai századparancsnoki beosztás jár, ahol még az ezeredes törzsfőnökök és holmi dandártábornok bázisparancsnokok is csicskáztatják…

  16. onedinkapitany

    A világ legjobb D/E tengeralattjáróit Németország készíti. Atommeghajtású területen a SEA WOLF típus vezet.
    Egyelőre ez az érvényes kép.
    Az oroszok talán a rakéta-technológiában állnak a legjobban a Nyugathoz képest, de meghatározó orosz előny ott sincs.

  17. @onedinkapitany

    Semmi gond, nem igazán vagyok otthon a témában. Csak gondoltam, hogy ha sikerült olyan monumentális gépet megalkotniuk, mint a Typhoon, akkor minőségileg is össze tudtak valamit grundolni. De akkor mi az erősségük az oroszoknak, ha a tengók nem (persze minőségi szempontból)? Hajó elleni rakéták? Aerodinamika? Nukleáris fegyverek? Vodka? :)

  18. “És ez miben segítene?”

    természetesen nem segítene, hanem előrébb hozná a csődöt jópár évvel.
    Egyébként úgy két hónappal ezelőtt az amerikai államadósság elveszítette az AAA besorolást, először a történelem folyamán. Csak mondom.

    “A USA államadósága a II. Vh után volt a csúcson.”

    Akkor javaslok egy pillantást vetni erre az ábrára:

    http://en.wikipedia.org/wiki/File:USDebt.png
    Felhívom a figyelmet, hogy a felső ábra 2010-es dollárban van megadva.
    Arra is felhívom a figyelmet, hogy 1981-ben, amikor az ábra alapján szemmel jól láthatóan elszabadultak a dolgok, egy bizonyos Ronald Reagan nevű volt hatalmon. Amikor pedig rövid időre konszolidálódni látszott a helyzet (1990-es évek második fele), akkor egy Bill Clinton nevű.

  19. Érdekelne, hogy hogyan tudja hatékonyan zavarni 1 viszonylag kicsi repülőgép azt a kúrvanagy radart?
    Ezen dőlnek el a háborúk, csak ez nem olyan látványos, ezért kevesebb szó esik erről, mint mondjuk a rakétafegyverzetről.
    Rég radarrendszereknek kellene lenniük, olyan, mint a csillagászatban a VLB, ahol egymástól távoli rádiótávcsövek működnek 1ként. Itt is úgy kéne csinálni, hogy 4 db egymástól 100-200 kmre levő radar 1 összesített képet csinál, és az alapján vezérelnék a légvédő rakétát, vagy ágyút. Így ha 1et sikeresen zavar is a gaz ellen, vagy esetleg ügyesen fel is robbantja, akkor is volna kép.

  20. A rádió teleszkópok nem passzív vevők és vitrtális antennarácsok? Nem sugároznak azok ki semmit, ha jól tudom.

    Még, ha tévedek is, akkor is hullámhossz? Mobilitás?

    A SAR módszer méteres felbontást ad a terepről 20-30 km-ről. Mégsem jó stealth gépek megtalálására, mert a terep egy pontját fürkészi és nem alkalmaas pásztázó keresésre.

    A rádiótechnika nem ilyen egyszerű…

  21. gacsat

    EW ben a nyugat kategoriakkal jar az oroszok elott. Raadasul itt nem a nagysag szamit mert a radarok is arra vannak kihegyezve hogy minnel kissebb jelet erzekeljenek ami ugye azt jelenti hogy F-22 EW rendszere felterkepezi az ellenseges radar frekijet Impulzushosszusagat fo es mellek sugarnyalabjat stb stb. Akor feherzajt nem de bizony “csillagos ejszakat” az az hamis cel hegyeket a lokatorkepernyon lazan tud produkalni.

    Az igazi kihivas nem ez mert ezt az oroszok is tudjak cca a 70 es evek ota. Az igazi tudas az hogy pl kovesd az ellenseges radar frekiugrasait vagy eppen impulzussurusegenek valtozasat.

    Az EW teruleten a keletiek a mikorszekundum kategoriaban jarnak es kozelitenek nanoszekundumhoz. A nyugatiak a nanoszekundumban vannak es kezdik ostromolni a pikoszekundumot.

    A kulonbseg ugye 1000 szeres az az nagysagrendnyivel ennyivel gyorsabban reagalnak a nyugati csucs elektronikus rendszerek.

  22. “Nem az aboszlút számo számítanak, hanem a relatív. Tehát nem érdekel a nagyobb adósság, ha a gazdaság is nagyobb lett.”

    Aggodalomra nincs ok, jövőre a GDP-hez viszonyított szám is lehagyja az 1945-ös csúcsot. Az ábra véget ér 2010-ben, azóta a public debt meghaladta a 100%-ot.

    Egyébként a vályt fülűeknek mondom, hogy a GDP-be beleszámolják a költségvetési kiadásnak azt a részét is, amit adóssággal finanszíroznak. Ha ezt levonjuk az amerikai GDP-ből, akkor a maradék (= valódi gazdasági teljesítmény) gyakorlatilag stagnál, mit tesz isten, kb 1980 óta.

  23. @amanitin

    Oket megsem feltem annyira, mint ezt a toketlen EU-t.
    Itt hamarabb lesz baj.
    USA legvegso esetben a dollar elinflalasaval egy laza mozdulattal megoldja az adossagot. Akkor is tul fogjak elni, ok teljesen izolaltan is mukodni tudnak velunk ellentetben. (igen meg olajban is, sot ugy nez ki, hogy abban nem is kicsit) Nagyon extrem esetben ok ma mondhatnak azt, hogy “kinyomtatunk” ennyi dollart, es mindenkit kifizetnek. Persze ekkor a dollar hiperinflacioba kezdene, ezt ezert nem fogjak megcsinalni, de megtehetnek. Ezt kicsiben is lehet jatszni, az 50es evekben is igy szoritottak vissza. Amig a vilag taralekvalutaja az USD, es minden piacon kikerulhetetlen – Iran legnagyobb bune pont az, hogy az olajpiacot EUR alapra szeretne valtani – addig oket nem kell felteni.

    Ekkora katonasaggal meg amit akarnak ugyis elvesznek.
    Kina is odavan azzal, hogy mennyi dollarjuk van, meg mekkora tartalek. Ja ez igaz. Valoban ok a legnagyobb hitelezok, csak eppen USA kezeben van az, hogy mennyit is er az a tartalek.

    Kanadaval egyutt mezogazdasagilag es nyersanyagban abszolut onellatok, Mexikoban ott lesz az olcso munkaero mindig, olajuk sajat foldon is van rengeteg, know-how/R and D nagyon megvan, infrastruktura a vegletekig fejlett, most inditjak ujra a sajat ritkafoldfembanyakat, stb stb. Rohadtul ki van talalva az az orszag, EU csak almodozhat ilyenrol. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy akarmi is tortenik, ok tudjak izolalni magukat a vilagtol, es akarmit tehetnek a dollarral. Tobb orszagnak nincs ilyen lehetosege.

  24. “A PAK-FA jelek szerint 15-20 évet késik az F-22-höz képest. Mindenki vonja le ebből azt, amit akar”

    molni,

    mik azok a jelek amik 15-20 év különbséget jelentenek a 2 gép között? Tenyleges idoben max 10 evröl beszéélhetünk a gepek hadrendbe állása között, technikai szinvonal kulonbsegeröl pedig még nemigen tudonk beszelni mivel nincs jelenleg sok informacio arrol, h mit tartalmaz a pak fa. (fedelzeti szamíitogep, fegyverzet, RCS ertek, stb stb)Minden csak talalgatas egyelore. Akkor pedig honnan ez a 20 ev kulönbség?
    Az eddig nyilvamossagra hozott adatok szűkösek, de sok teren ugyanaz vagy jobb mutatoi vannak a pak fanak. Szoval a elöitelteiden és a feltételezéseken tul van-e olyan konkrétum amire alapozhatod a 15-20 ev kölünbséget a repülők között?

  25. A VLBt csak példának hoztam, a számítógépes összerakásra. A radaroknak külön-külön kellene működniük, csak az eredményt kellene összeadni. Még ha mindet hamis célokkal zavarják is, ott van a repülő, ahol több radaron is van valami.

  26. A taktikai EW nel nem az a cel hogy a rendszert legod megbenitsd hanem hogy lehetove tedd a csapasmero csoprtod veszteseg nelkuli vagy minimalis veszteseggel torteno attoreset a radarhalon. Persze ha mar ott vannak es tudjak ki merre akkor igyekeznek kicsit amortizalni is a radarrendszert.

  27. mik azok a jelek amik 15-20 év különbséget jelentenek a 2 gép között?

    Az alap aerodinamikai forma első felszállása között 19,5 év telt el. Az YF-22 még nem volt F-22. Nagyon megelpődnék, ha a mostani PAK-FA = végleges forma lenne. Azt sem feledd el, hogy volt YF-23. Tehát legalább két irányból haladtak a cél felé. A PAK-FA-nak nem volt alternatívája…

    Tenyleges idoben max 10 evröl beszéélhetünk a gepek hadrendbe állása között,

    Bármikor feltszek egy rekesz sört, hogy 2015 dec végén még a berepülési program sem fog véget érni, nemhogy gyártsák a gépet. IOC 2015 vége? Ugyan már… 2020 tája. Az kb. 15 év.

  28. Ááááááááááá, ha a hülyeség fájna. Az F-22 a kezdet kezdetén egyfeladatos vadszának készült. A gép 2005 december vége óta ezt a képességet tudja is, HOBS képesség nélül.

    Vajon miért van az, hogy EF fikázó cikket még nem láttam az indextől? Az papírpon mióta is van szolgálatban és melyik orszában? Hány JDAM / LGB / HARM indítás volt multirole Trench 3 EF-ről? Jaaaaaaaaaaaaa, hogy Líbia felett is GR4 volt az igazi csapásmérő, az EF meg csak fuaros volt, mint platform? Ej… Pedig az EF multirolenak volt tervezve…

  29. Hm…
    Ki miben hány évben van lemaradva… Ez olyan fura.
    Ha azt nézzük hogy KOLSz-sisakcélzó kombóban mennyivel jártak előrébb a szovjetek, akkor mi az évszám? Elérte már a nyugat hogy annyi vadászfeladatra (is) szánt gépén legyen ilyen mint az oroszoknak?

    Vagy jelentsük ki hogy a lemaradás 30+ év és a jenkik hülye bénák???

    Mielőtt JHMCS tudását ecsetelné valaki, a kérdés nem ez volt…

    PAK-FA & J-20 : ha úgy akarom valószínűleg többet tudnak bizonyos téren. Merthogy ha a töredékébe fog kerülni, akkor mivel számolunk?
    1 F-22 kontra 2 PAK-FA kontra 3 J-20?

  30. Ezen az alapon kuka az összes F-15-16-18 mert 30 év különbség van köztük és a PAK-FA között! Azért tudjuk hogy ez nem igaz….

    Ha tisztán és azonos számban egymásnak eresztesz fullos 5. gen gépet egy 4. gennel – ehhez minimum normális fegyverzet és radar kell – akkor a 4. gen gépeknek meszeltek. Ez nem jelenti, hogy kukázni kell őket, mert nem mindenhova kell 5. gen. Ettől függetlenül azonos mennyiségben bizony zárójelbe teszi azokat.

    Ha azt nézzük hogy KOLSz-sisakcélzó kombóban mennyivel jártak előrébb a szovjetek, akkor mi az évszám? Elérte már a nyugat hogy annyi vadászfeladatra (is) szánt gépén legyen ilyen mint az oroszoknak?

    Semennyivel. Szerintem, ha ilyen hasonlítgatásokat akarsz cáfolni, akkor legalább legyél tiszában a kronológiával. A US Navy F-4N gépein már 1970 körül volt sisakcélzó, egyfajta speciális üzemmóddal. +/40 vagy 45 fokos HOBS képességet adott. Erről is volt már szó, nem egyszer.

    http://www.best-of-flightgear.dk/vtas.htm

    http://books.google.hu/books?id=t7UMK2au4JoC&pg=PA15&lpg=PA15&dq=f-4+phantom+helmet+mounted&source=bl&ots=BZhF8Z5448&sig=8oBuvJM7Tdyn5GD5vBHZzeUCS5w&hl=hu&sa=X&ei=Ng1zT_STKc7LtAbR5qi_DQ&ved=0CEEQ6AEwAg#v=onepage&q=f-4%20phantom%20helmet%20mounted&f=false

    Szimplán nem terjedt el, mert nem volt kiforrott és nem volt rá igény. Szinte semmit sem ér a HOBS, ha pocsék szenzorokkal és 0 zavarvédelmű rakétákak eregetsz.

  31. Már az is elég ha minőségileg az oroszok másod hegedűsek a jenkik mellett .
    Pont a j-20 lesz 2020-ban szolgálatba állítva nem a pakfa mivel hogy a j-20 2019 táján kapják meg az 19 tonna tolóerejű hajtóművet.
    Oszt még az is lehet hogy az f-35 megfelelőjét is megépítik az oroszok.

  32. marcika:
    Igazad van, ha a két/három légierőt akarod összehasonlítani. Ha a gépet, akkor nem.

    molnibalage:
    Kronológia – ha elolvasod még egyszer, akkor látod, hogy a mennyiség, mint kulcsszó ott van az idézett mondatban. Kb. pont fordított a helyzet mint szokott, itt nem az oroszok azok akiknek kevés, kérdésesen működő majd proto szinten lévő (?-mindenesetre elterjedt semmi esetre sem) rendszere volt. Tehát az elterjedtségre utaltam, nem a “laboreredményekre”

    A pocsék szenzoron és 0 zavarvédelmű rakétán nem tudom melyiket érted. Ha az F-4N-ekét, akkor ahhoz nem tudok hozzászólni. Ha a KOLSz/R73 kombót, akkor meg eltér a véleményed azoktól a nyugati szakértőktől akiknek anno volt lehetősége kianalizálni a rendszert. Az, hogy van már fejlettebb, egy másik dolog.

    A linkért kösz!

  33. “Ez mit akar jelenteni?”

    Molni
    Ez már régebben is felmerült náluk.
    Rogozin is mondta hogy két 5 gen gép kell mert kell a pakfa mellé még egy kisebb 5 gen frontbombázó.
    Az f-35 jóval az f-22 után is szolgálatba lesz mint 5 gen. multirole gép.
    A pakfa mellé is kellesz valami.
    A szuhoj cég vezetői szerit az új gép fejlesztését csak a pakfa után lehetne megvalósítani mivel az akadályozná a pakfa programot.
    http://translate.google.hu/translate?hl=hu&langpair=en|hu&u=http://www.myspace.com/glorious_russia/blog/504950163

  34. Hello itt is!

    Először a cikk témájáról: vitán felül áll, hogy a Raptor veri a mezőnyt. Nem értek a gépekhez, de szerintem az F-35-öst is messze beelőzi.

    Paladin:

    „remélem hogy a pak-fa rendesen megtudja szorongatni mert unom már a világ csendöreit.”

    Ez nem PAK-FA vs Raptor kérdése. Nem mondanám, hogy USA párti vagyok, de hidd el, bárki is lenne a következő „világcsendőr”, semmivel sem lenne jobb a helyzet, hiszen egy koncentráltan irányítható szuperhatalmi erő nagy kísértést jelent arra, hogy ne csak éljenek, hanem visszaéljenek vele. Ez nem amerikai, hanem emberi szokás és hajlam.
    A legjobb helyzet az lenne, ha senki sem tudna egyedül csendőrt játszani.
    Bár az igazsághoz tartozik, hogy az USA „világcsendőri” szerepe nem minden határon túli, de mindenképpen nagyobb a mozgásterük, mint a többi nagyhatalomnak.

    „legalább van olyan fegyvernem amibe a ruszkik keményebb az amcsiknàl?”

    Van, párszor már írtam:
    – LMRS – pl: Szmercs rakéta sorozatvető
    – szuperszonikus cirkálórakéták pl: Yakhont
    – MaRV fejes hadászati rakéták („kedvenc” vesszőparipa)
    – SRBM: rövid hatótávolságú ballisztikus rakéták (Iszkander)
    – rakétatorpedók és szuperkavitációs torpedók

    Doca és Amanitin:

    „Szerintem a következő évtizedben inoghat meg az USAF dominanciája.”

    A valóság az, hogy elvileg per pillanat is megingatható lenne a mostani dominancia, de ehhez nagyon kemény és összehangolt orosz – kínai – indiai – brazil + szövetségeseik fellépése kellene, nem katonai fellépésről beszélek! Ilyen szintű érdek közösség és szövetség egyenlőre nincs még a BRICS államok között sem, nem érdekük egy második, „szovjet típusú” és nagyságrendű világválság. Nekünk sem érdekünk. Igaziból az egész világnak nem érdeke.

    Többször írtam már, hogy az USA bebuktatása nem cél és opció. Az USA-ra ugyanúgy szükség van, mint ahogy az oroszokra vagy Kínára is. Ha a nagy egyensúly felborul, akkor az egész emberiség együttesen cumizni fog.

    Az is igaz, hogy vannak aggasztó előjelek, első helyen Arizona és Wyoming, de meggyőződésem, hogy az oroszok és Kína legalább annyira” vigyáz az USA”-ra (nem gerjesztenek további bomlasztási folyamatokat), ahogy az USA is vigyázta és kontrollálta valójában a Szovjetunió lebontását és a zavaros időket akkoriban.
    Egyetlen politikai eszme vagy hatalom sem éri annyit, hogy az emberi civilizáció elpusztuljon.

    A másik: nem állíthat senki a falhoz egy katonai nagyhatalmat, „egérutat”hagyni kell, ellenkező esetben nem kizárt az emberiség „kollektív öngyilkossága”, ahol a sarokba szorított sem lesz hibásabb a sarokba szorítónál. Ez egy nagyon fontos alapelv! Ha ez borul = III. VH.

    Üdv: M

  35. Totál más. Az F-35 az a Hornet, Super Hornet, F-16C/D és részben az F-15E váltótípusa. Az F-22 ezek mellett van.

    A PAK-FA ellenben első körben a Szu-27-et váltja le a Szu-35-tel. Az, hogy a MiG-31 után mi lesz, azt nem tudom, csak sejtem. Szerintem ki fog halni.

    Az oroszok kijelentették már 20 éve, hogy csak kéthajtóműves gép. Ez egyszerűen a műveleti távolságokból és csökkenő repterek sűrűségéből is adódik.

    Nem csak financiál gond van. Egyhajtóműves gépre nincs igény és képesség sincs. Ugyais hosszúlábú géphez sok keró kell. Az meg nagy gép = nagy tömeg. Viszont orosz oldalon nincs F135 teljesítményű hajtómű. Kisebb gépbe meg nem raktasz bele két olyna hajtóművet, ami a PAK-FA-ban egyser lesz. Ergo megint az jön ki, hogy nem lesz kisebb orosz alacsony észlelhetőségű gép. Eleve ott keződik, hogy a PAK-FA a MiG-29 és Szu-27 között van, közelebb a Szuhojhoz.

  36. Kiegészítés:

    Visszaolvasva az bejegyzésem elnézést kérek, mert kihagytam egy lépcsőfokot, így sokan jogosan tehetnék fel a kérdést, hogy miről beszélek USAF dominanciája kapcsán.

    Így gyorsan pótolom!

    Az USAF dominanciája hamarabb fog meginogni biztonságpolitikai összetevők, semmint a technológiai faktor miatt.
    Értem ezalatt azt, hogy az USA légierejének realizálható potenciálja nem csak technológiai kérdés, hanem szorosan összefügg a szövetséges államok infrastruktúrájával, légtérhasználatával és még egy millió egyéb aprósággal.

    Ahhoz, hogy az USAF (és ezzel maga az USA haderő) is hátrányba kerüljön a jelenlegi pozíciójához képest, ahhoz gyakorlatilag az USA szövetségesi rendszerének széthullása és/vagy a gazdasági/pénzügyi rendszer bedőlése kellene. Erről írtam az előbb, csak kihagytam a kapcsolódási pontot.

    M

  37. Mandelbrot

    Kiváló példa a média finomhangolt manipulációjára. Tök mindegy, hogy milyen médiáról beszélünk! Ezért mondom, olvasni minél több “szemüvegen” át, de nem gondolkodás és kritika nélkül.

    M

  38. Sziasztok!
    Montezuma a hehelyzet az, hogy az USA lemondott a Marp képeségéröl szárazföldön kivonta a MINUTENA rakétáit mivel a SALTII a robbanó fejeket számát határozza meg, a szuperszonikus cirkáló rakétákról meg a lemil blogon találsz cikket megindokolva miért nem fejlesztették ki, közép hatótávolságú rakétának meg ott volt a PERSING 20 méteres találati pontósággal a 80-as évekből, szintén kivonva a forgalomból,valamelyik SALT szóval hol az elöny?

  39. K 71
    “gaunt válasz | megnéz | könyvjelző 2012.03.28 16:36:33 © (19563)

    Az oroszok fejlesztenek egy hasonló koplexumot, a rendkívül korszerű Nyebo-M-et. (asszem sehol a világon nincs még egy ilyen) Ez 3 db különböző radarból áll, (ráadásul mind AESA!)az első a Nyebo-SzVU (VHF sáv), a második a Protivnyik-G (L-sáv), és végül a Gamma Sz-1 (S/X sáv). Kifejezetten alacsony észlelhetőségű célpontok ellen tervezték, pl. F-22, F-35. Zavarni nem igazán lehet a komplexumot.”

    Ezt Írta valaki az Index fórumon.

  40. “Nagyon extrem esetben ok ma mondhatnak azt, hogy “kinyomtatunk” ennyi dollart, es mindenkit kifizetnek.”

    Az a nagyon extrém eset konkrétan már folyamatban van. Úgy hívják politikusul, hogy Quantitative Easing, és a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a központi bank fedezet nélküli nyomtatott pénzzel állami és magán kötvényeket vásárol orrbaszájba.
    Ebből eddig 2008 óta a Fed, az ECB, a BOJ és a BOE több trillió (ezer milliárd) USD/EUR-nyit ellőtt.
    Nem lesz ebből semmi baj barátaim, meglássátok (de).

  41. Montezuma

    “Nem mondanám, hogy USA párti vagyok, de hidd el, bárki is lenne a következő „világcsendőr”, semmivel sem lenne jobb a helyzet,”

    egyetértek. majdnem az egész hozzászólásoddal. :-)

    kérdésedre a másik topikban Barackos és Medvegyev véletlen rádiózásáról.
    szerintem nem szándékos, hanem véletlen bukta. tegnap is céloztam rá.
    a dolog üzenete számomra, hogy többé kevésbé etetve vagyunk. majdnem az egész világ. szerintem ugyanis ezek mutyiznak.
    Barackos odaszól: szólj Vlagyimirnek, hogy nyugi. idén még izmozunk, majd ha megválasztottak iszunk egy sört és megoldjuk….addig ne szívd mellre, ha keménykedünk.
    “Üzenem Vlagyimirnak” mit? hogy a sör a hátsó szobában van? igyon és relaxáljon? házi buliban vannak és bratyiznak?
    mert ez a haverkodós stílus erről szól. na meg a téma is.
    1. jól haladunk, meg kell akadályozni az atom illegális kezekbe jutását. (Irán?)
    2. üzenem Vlagyimirnak nyugi, ha megválasztanak rugalmasabb leszek. mindkettőnknek választási év van.

    vagyis mindketten riogatnak a másikkal, választási kampányból, fegyverkezni is kell, hiszen a megválasztáshoz támogatói pénzek kellenek. no meg tudjuk az oligarchiákat etetni kell megrendeléssel.
    (nemcsak itthon)

    ugyanakkor haverokodnak. így viselkedik két ellenség? szólj Vlagyimirnak? nem hiszem. miközben az oroszok mégis engedélyezik NATO logisztikai bázist Oroszországban?
    nekem ez bűzlik.

    szerintem ezek egyezkednek. miközben persze hűlyítik az egész világot. Líbiában beavatkozik az USA, oroszok engedélyével, Szíriában nem? talán véletlen.

    szerintem az igazi ok az, hogy mindkettőnek van kitől félni. a felemelkedő sárga óriástól. a kiszámíthatatlan sárga óriástól. attól a sárga erőtől, aki nem hajlandó a nagyhatalmak játékszabályaival játszani. amit az oroszok, amerikaiak oly jól játszanak évtizedek óta. ebben a játékban nem partnerek a Kínaiak. nem vesznek részt a válságok megoldásában, de nem kötnek kompromisszumokat sem olyan kérdésekben, ami számukra fontos. nem is hajlandóak tárgyalni róla vagy egyeztetni. ez pedig teljesen új.
    itt vannak a hagyományos nagyhatalmak, akik a legvadabb hidegháborúban is betartották a játékszabályokat. erre egyre inkább felemelkedik egy új sárga hatalom, aki nem akar velük az ő szabályaik szerint játszani, hanem saját szabályokat hozott.

    szerintem ettől mindkettő fél. szerintem mutyiznak.

    “szólj Vlagyimirnek”. szerintem nem direkt maradt bekapcsolva.

    ezek lebuktak mint Gyurcsány az öszödi beszéddel.

    mindez csak az én sejtésem. aki nem ért egyet, szíve joga.

  42. “a felemelkedő sárga óriástól. a kiszámíthatatlan sárga óriástól. attól a sárga erőtől, aki nem hajlandó a nagyhatalmak játékszabályaival játszani.”

    Mintha csak kuruc mondaná. :DDD

    Indiát mért hagytad ki ?
    Pedig ő igazán a kelet fekete báránya aki mindenkivel jóban van kivéve Kínával aki az útjában van .
    20-40 év múlva Kína sehol nem lesz népességileg indiához képest .
    Max technológiába fog előrébb járni és itt a hazai iparra gondolok nem pedig a kényelmesen megszerzett jenki technikáról mert Indiának épp úgy kellesz majd az sm-3 rakéta mint japánnak vagy dél-Koreának .
    Ki ajánlott fel 100 milliárd dollárt és segítene is az Eu-nak a gazdasági problémákba ?

  43. Roni

    Kína a ma, esetleg holnap problémája, India pedig a holnaputáné. másik különbség, hogy Indiát nem érdekli, hogy a népesség nyomorban él, nem próbál fogyasztói társadalmat építeni, ezért várhatóan kisebb probléma lesz mint Kína. persze nem biztos.

  44. @Montezuma
    “Ezt a mondatot gondold át újra, mert téves.”

    Miben?
    Lehet, hogy raketaban/atomtoltetekben egyensuly van, de azonkivul a NATO-val szemben megis milyen letszambeli foleny van? Van 30-40 000 teljesen elavult tankjuk? Mennyi modern van melle? 8000 talan nagy joindulattal?
    Ha ezzel szemben nezunk egy USA-Nemet-Olasz-Francia-Brit kombinalt pancelos haderot, akkor hogy alakulnak a szamok? Ezt teljes legifoleny mellett a vastag letszamfolenyben levo NATO erok mennyi ido alatt szednek szet?

    Levegoben szerintem ne vicceljunk azzal, hogy akar minosegben akar mennyisegben osszemerjuk a NATO-t es Oroszorszagot. Csodalkoznek, ha egy konvencionalis haboruban 48 ora utan meg lenne gepuk es repteruk.
    Flotta? Megintcsak. Szerintem a NATO europai aga egyedul meg tudna birkozni most az orosz medve vizi karmaival. Esetukben mar szinte alig beszelhetunk a tengokon kivul blue water navyrol…tengoban is ettol fuggetlenul nyomaszto a letszambeli foleny nyugatrol.
    Emberanyag? Mekkora most az orosz hadsereg? 400-500k ember? Hat az mi? Az vicc egy ekkora orszagnak. Mekkora az orosz lakossag? 150M ember? EU+USA 800M?
    Nem veletlen, hogy Oroszorszag – nagyon helyesen – mindig is vigyazott, es vigyaz az atomarzenaljara, jelenleg ez az egy valasztja el attol, hogy gyengenek tunjon. Helyi kisebb vitakat nyilvan siman lerendeznek akarkivel, de azert mondjuk az mar messze van, ami teszem azt 1980ban volt a 2 fel kozott.
    Mindegy, is, remelem soha nem derul ki, hogy mi lenne az eredmenye ennek a pofozkodasnak. Mert mi – mint orszag, mint emberek – akarki is nyerne, nagy valoszinuseggel nagyon megszivnank…

  45. Sanyi22!

    A Pershing-II hivatalos CEP értéke 1700 km-en 30 m volt, de volt forrás, aki 80 m-t jelölt meg valós értéknek. 1 m CEP értékű ballisztikus rakéta a mai napig nincs sehol a világon.
    Az USA nem lemondott a MaRV képességekről, hanem neki sem állt a fejlesztésnek.

    Mivel Te sem olvasol figyelmesen, javaslom a feltett kérdést értelmezni, amire válaszoltam. A kérdés szó szerint így hangzott:
    „legalább van olyan fegyvernem amibe a ruszkik keményebb az amcsiknàl?” – by Paladin.

    És ismét tételesen sorolom, kérlek, ha ezzel nem értesz egyet, akkor mutass ezeknek megfelelő kategóriájú (összemérhető), bármelyik nyugati országban hadrendben álló fegyvert:
    – Yakhont (Brahmos)
    – Szmercs (MLRS)
    – Iszkander (SRBM)
    – Bulava és Jarsz (ICBM)
    – skhval torpedó (szuperkavitációs torpedó)
    – rakétatorpedók

    Ha ilyet nem tudsz mutatni, akkor nem értem, hogy mi a hiba a válaszomban a feltett kérdésre? Az, hogy voltak hasonló kategóriájú fejlesztések vagy eszközök Nyugaton, amelyek vagy soha nem álltak rendszerbe vagy már évtizedekkel ezelőtt kivonták, az jelen pillanatban azt jelenti, hogy nincs. És ne kezdjük elölről azt a polémiát, de hogy ha akarnák, akkor lenne. Nem akarták, nem is fejlesztették tovább, az oroszok elmúlt évtizedekben viszont igen. Ez mára olyan fegyvereket jelent, amit nem tud a Nyugat sem két perc alatt behozni.

    Ha akarod látni, hogy miről beszélek, akkor Youtube!

    Üdv: M

  46. marcika

    “Levegoben szerintem ne vicceljunk azzal, hogy akar minosegben akar mennyisegben osszemerjuk a NATO-t es Oroszorszagot. Csodalkoznek, ha egy konvencionalis haboruban 48 ora utan meg lenne gepuk es repteruk.”

    Én azon csodálkoznék ha lenne konvencionális háború a két fél között.

  47. Kedves Montezuma…
    Két példám van, mert a többihez nem igazán értek.
    Első a Shkval…. Az egy torpedó-család. Ugyan a VA-111 az szuperkavis, de van néki egy fejlettebb, német megfelelője, a Barracuda.
    A rakétatorpedóval nem tudok mit kezdeni, mert az antisubmarine fegyverek egy része, amit felszíni hajóról indítanak, mint például a jenki Asrock is rakéta-kezdőhajtású torpedó. Tehát nem orosz sajátosság.

  48. Marcika!

    A CNP (össznemzeti erő) meghatározásánál az alábbi tényezőket helyezik mérlegre a következő sorrendben:

    technológiai faktor
    humán faktor
    tőke
    informatikai fejlettség
    természeti erőforrások
    katonai erő
    GDP
    diplomácia és
    kormányzati hatékonyság.

    Ezekhez rendelnek mérőszámokat, általában az aktuális legerősebb állam valamely értékét veszik 100-ra és ebből határoznak meg relatív értékeket.
    A lényeg: a véleményeddel ellentétben Oroszország esetében mind a nyugati, mind a keleti matek igen előkelő helyen számol a katonai erő értékével, hogy érthetőbb legyek a második helyről beszélünk, amit nem akárkik és nem akármilyen alapon határoznak meg. Az összesített CNP rangsorban pedig a 3. hely az oroszoké (2006.-os adat).
    Mivel sem veszekedést, sem vitát nem akarok, így elfogadom, hogy szerinted az oroszok semmit sem érnek, de fél szemmel azért néha odafigyelek Peking és Washington véleményére is. ;)

    Üdv: M

  49. Üdv Mindenkinek!

    Montezuma

    Az általad felsoroltakkal nagyjából egyetértek de lenne két észrevételem.

    1. A Bulava (6-10 robbanófejjel) ha jól tudom SLBM, aminek az amerikai megfelelője a Trident D5 (amire elvileg 12 robbanófej szerelhető), az előbbinek 8-10, utóbbinak 11000+ km a hatótávolsága. Számomra ebből az jön le hogy az utóbbi valamivel nagyobb harcértékű, de javíts ki ha tévedek.

    2. Az USA-nak az M270 MLRS rendszere mennyire vethető össze a Smerch-el. Nagy a kettő közti különbség?

  50. Üdv Banderas!

    Nos, a bekapcsolt mikrofonnal és Obamával viszonylag rövid időn belül ez a második eset, ráadásul igen jelentős kérdésekben.

    Először Obama és Sárközy „deklarálta” a világ felé azt, hogy Netanyahu hazug ember. Ez nagyon durva húzás volt, de nem vagyok biztos abban, hogy nem szándékosan történt. Erős jelzés Tel-Aviv jelenlegi kormánya felé, amit mégsem kell kimagyarázniuk, hiszen csak egy „véletlenül” kiszivárgott magánvélemény volt, ami természetesen „nem tükrözi államunk és kormányunk álláspontját”.

    Ez még akár hihető is lenne, de most itt az újabb mikrofonos sztori, ahol Obama üzen Putyinnak, méghozzá úgy, hogy lehetőleg az egész világ meghallja:
    „Kérlek, most ne állíts falhoz rakétavédelmi ügyben, mert ezzel még egy szöget ütsz az újraválasztásom koporsójába, hiszen ebből majd az jön le otthon, hogy puhapöcs vagyok aki nem képes külpolitikai sikereket elérni és majd jön helyettem a héja Romney. Ezt ugye ti sem akarjátok.”

    Ismétlem, lehet, hogy ezek a puszta véletlen művei, de ha fogadnom kellene, akkor a tétet a „szándékos elszólások” mezőjére tenném. Hoztam is ajándékot, meg nem is, mondtam is valamit, meg nem is – pont, mint a régi magyar népmesében.
    A világ és a közvélemény pedig megnyugszik: igen ezek úgyis mutyiznak, így minden oké.

    „szerintem ezek egyezkednek. miközben persze hűlyítik az egész világot. Líbiában beavatkozik az USA, oroszok engedélyével, Szíriában nem? talán véletlen.”

    Sok lesz itt a véletlen ekkora horderejű ügyekben, ugye? ;)

    Félnek? Igen. Félnek Kínától, félnek a muzulmán világtól, félnek a felemelkedő Indiától, félnek egymástól és félnek a saját megbízhatatlan szövetségeseiktől is!
    Mutyiznak? Naná, hatvan éve non-stop.
    Konteó? Igen. Nagyhatalmak titkos háttéralkui mindig azok. Illetve a theory ebben az esetben inkább reality.
    Konreal!

    Üdv: M

  51. “szerinted az oroszok semmit sem érnek”

    Nem irtam ilyent.

    Amugy akkor ird le a tobbi helyezettet is, mert en eppen arrol beszeltem, hogy a nyugat kombinalt erejevel szemben jelenleg nem rugnanak labdaba konvencionalis hadviseles teren. (ez ahogy dudi is irta persze teljesen elmeleti dolog, mert ilyen ugysem lehet, de beszelni lehet rola)
    Azert ezen a ragsoron nezzuk meg meg Nagy Britannia, Franciaorszag, Nemetorszag, Olaszorszag, Norvegia, Kanada (ha mar eroforras), Japan, Del Korea, Ausztralia helyezeset is. Ruszkik jelenleg nagyon egyedul vannak, a nyugat viszont akarmennyire is szethuz nemely dologban, ha marha nagy szar lenne a palacsintaban, egysegesen lepnenek fel. Hogy az Oroszok Kinaval mennyire tudnanak osszeallni, azt meg szerintem a joisten sem tudja… a sargakrol azt tudom elkepzelni, hogy inkabb halasznanak a zavarosban. India inkabb talan nyugatbaratnak szamit (vagy a franc tudja) a Kozel-Keleten meg az erosebb hatalmak inkabb Washington fele huznak (politikailag legalabbis).

  52. ” A PAK-FA első szériagépei 2020 tájára várhatóak. PAK-DA-ról fantázirajzot látott már egyáltalán valaki…? Pénz miből lesz rá?”

    Pak fa – bol mar 3 repul, 2013 elkezdodik az oroszok tervei szerint a szeriagyartas, irtam rola egy ciket akit erdekli elolvashatja itt: http://www.hunforum.com/viewtopic.php?f=21&t=216
    Penz lesz ra, a putyin azt mondta hogy a pak fa fontos repulo az oroszoknak es ara lesz mindig eleg penz..

    Hat most, hogy le vannak maradva az oroszok (nem csak azok-mindenki) az biztos, a raptor mar 7 eve repul..a tobbi orszagnak meg nincs hasznalhato hasonlo gepje..az amcsik nagyon elore haladtak.

    nekem vagy egy kerdesem ami a raptort ileti, hogy birja hasznalni az aim-9 fajta raketakat amikor a fegyverzetet a repulo belseiben horja? hogy birjak eszlelni a raketak a celt ha a repulo belseiben vannak???

  53. Üdv Drone!

    1. A Trident-II D5 MiRV fejes rakéta, a Bulava MaRV.

    2. Amenyire tudom, az amerikai M270 egészen jó kis fegyver volt, de 2003 óta nem gyártják. Az amerikai rendszer hatótávolsága átlag 30-40 km volt, egyetlen speciális típusú rakétalövedékkel érték el a 70 km-t alulról, az orosz Szmercs rendszer alapból 70 km-t tud minden extra nélkül.
    A Szmercset rendszeresítette például az EAE és Kuvait is.

    Üdv: M

  54. Üdv Marcika:

    “Nem irtam ilyent.” – Tudom, szándékosan sarkítottam és túloztam kicsit, ne aggódj! ;)

    2006-os összesített CNP sorrend:
    1. USA
    2. Nagy-Britannia
    3. Orosz Föderáció
    4. Franciaország
    5. Németország
    6. Kína
    7. Japán
    8. Kanada
    9. Dél-Korea
    10. India
    (Reports on International Politics and Security. Social Science Academic Press, Peking, 2006.)

    Azóta biztos van újabb is, kicsit kutakodni kellene, de ez a tanulmány speciel megvan és pontos a forrás.

    Üdv: M

  55. drone

    A Bulava sokkal modernebb mint a Trident D5 még akkor is,ha kisebb a hatótáv és kevesebb töltetet szállít.

    A kettő nem teljesen ugyan az a dimenzió.A Smerchnek minden rakétája akkora hatótávú mint a top M270 rakéta(leszámítva az M39 rakétát de az nem sorozatvető rakéta).

  56. Fade

    Kifejtenéd,hogy miért necces?

    ““Amúgy nincs olyan,hogy elháríthatatlan,legyőzhetetlen, elsüllyeszthetetlen,lelőhetetlen”
    Mindig kell vmi ilyesmi…?”

    Hát ha ilyen nyilvánvaló butaságot írsz akkor kell.

  57. Lenne egy kerdesem.
    1 szazadnyi vadaszgepre (12 gep) legyen az Raptor,F-35,EF,Rafale
    mekkora allomany (logisztikai,muszaki,egeszsegugyi,stb.)szukseges??
    Illetve normal esetben 1 szazadnyi gepre hany kikepzett pilota az idealis?

  58. “Kifejtenéd,hogy miért necces?”

    Pár napja volt téma az ABM Oroszország téma. Azóta se tudok róla többet mondani.

    “Hát ha ilyen nyilvánvaló butaságot írsz akkor kell.”
    ~2napja is butáztál, meg aludni küldtél, mikor egyértelműen Te mondtál butaságokat. De már nem is tudom hányadik eset…

    Nem tudom minek személyeskedsz főleg még akkor is amikor egyértelműen te írsz butaságokat. Vagy én személyeskedni szoktam veled?

  59. molni

    A rakéta sorozatvető egy nem precíziós fegyver de ennek ellenére használják annak is mint lassan mindent.Amúgy van precíziós rakétája a BM30-nak szóval a pontosság is meg van ha szükség van rá.
    De a nem irányított rakéták sem pontatlanabbak mint az M270 rakétái csak dupla a hatótávolságuk.

  60. Tökéletesen tudom mit írtam. Ezt: “ABMel ~elháríthatatlan és?”
    az ~ jelet pedig közelítőleg, körübeli rövidítéseként szokás használni. Ha tetszik azt írtam ABMel közelítőleg, körübelül (ha tetszik gyakorlatilag) lelőhetetlen.

    Nem azt írtam lelőhetetlen mint amit te a számba adsz!!!
    És ha már itt tartunk kérlek ne adj olyan dolgokat a számba amiket nem mondtam!!!

    és a non plusz ultra, hogy miután olyan dolgokat a számba adsz amiket nem mondtam személyeskedsz is!!!

    és ~nagyon hasonló volt a szitu pl ~2napja is. Személyeskedsz miközben te írsz hülyeségeket. Mindezt úgy, hogy pl pontos tipust írtam 3sec lett volna rákeresni.
    Nem volt gyerekszobád? Tanulj már meg viselkedni.

  61. Fade

    ABM(mind1,hogy rakétáról vagy lézerről beszélünk)rendszerrel elhárítani valamit=lelőni vagy tudsz más elhárítási módot?

    Látom nem értesz,egy szubszonikus rakéta vagy egy légvédelmi rakéta nem top hajó elleni eszköz.Melyik része nem világos ennek?

  62. dudi: Nem nem azt mondtam mint amit a számba akarsz adni. Akárhogy is szeretnéd. pont

    “Látom nem értesz,egy szubszonikus rakéta” Tudod nem csak a sebesség jellemez egy rakétát. Nem csak attól lehet csúcs.

    “vagy egy légvédelmi rakéta” Mint már írtam dedikáltan anti ship misille. Nem hozok rá linket, hogy az, nem hozok rá videot már megtettem és nem segített. Mert buta vagy.

  63. Fade

    Sajnos a hajó elleni rakéták akkor tartoznak a top kategóriába ha szuperszonikusak vagy lopakodók.Ugyan is egy szuperszonikus rakéta tudja mind azt amit a szubszonikus társai csak épp 4x gyorsabban.

    Fejtsd ki kérlek milyen elhárítási elvei vannak az ABM rendszereknek a lelövésen kívül.

  64. “vagy egy légvédelmi rakéta” Mint már írtam dedikáltan anti ship misille. Nem hozok rá linket, hogy az, nem hozok rá videot már megtettem és nem segített. Mert buta vagy.”

    Már kifejtettem párszor,hogy miért csak korlátozottan alkalmas egy légvédelmi rakéta hajók ellen.Egy korlátozottan alkalmazható eszköz pedig nagyon messze van a top kategóriától.Kérlek olvass vissza.
    A te logikádat követve egy AIM-9X is lehet ATM hisz használható arra is.

    Veled ellentétben nem nagyon veszem a lelkemre egy “név” személyeskedését.

  65. Üdv Sanyi22!

    „Montezuma az hogy egy atom töltetű rakéta 20 vagy 30 métere csapódik be
    kit érdekel,”

    Ebben teljesen igazad van, atomtöltet esetén a különleges helyzetű és védett célpontok kivételével az 500 méter pontatlanság sem tétel.

    „viszont a töltetek száma korlátozót pontosság kontara mennyiség”

    Reagan és Gorbacsov rejkyaviki csúcstalálkozója után az USA és a SZU leszerelte az Európába telepített közép hatótávolságú atomfegyvereit.
    Az USA esetében ez a Pershing-II rakétákat valamint az atomrobbanófejjel felszerelt Tomahawk cirkálórakétákat jelentett, kb. 400 db hordozóeszközt. A Szovjetunió az akkori NDK-ból és Csehszlovákiából több mint 1400 db ballisztikus rakétát vont ki és szerelt le (ebből 40-50 db volt a legmodernebbnek számító, kicsit kakukktojásnak is számító SS-20) . A hordozókra telepített töltetek számáról becsléseket tudok, pontos adatokat nem.

    Egyébként egyvalamiben hülyeséget írtam korábban, ugyanis a Pershing-II aktív radaros MaRV fejes rakéta volt anno, ezért sorry mindenkinek, volt az USA-nak hadrendbe állított MaRV fejes rakétája!

    Üdv :M

  66. Üdv Molni!

    Az alap “buta” rakéták szórása relatíve nagy, igaz, a hatótávolságuk és a robbanótöltetek tömege sem kicsi.
    Az is igaz, hogy létezik saját radarral rendelkező rakétatípus is hozzá, azok pontosságáról nem tudok konkrét adatot, de valószínűleg jók lehetnek, ha Kuvait és az emírségek is vettek belőle.

    M

  67. “Sajnos a hajó elleni rakéták akkor tartoznak a top kategóriába ha szuperszonikusak vagy lopakodók.”

    Egyrészről nem sajnos, mert nekem 8. Másrészről meg rengeteg más szempont van. Lehet pl az EWs képességei miatt is csúcs egy hajó elleni rakéta.

    “Fejtsd ki kérlek milyen elhárítási elvei vannak az ABM rendszereknek a lelövésen kívül.”

    Ahogy ne adj a számba dolgokat úgy ne is terelj:
    “ABMel ~elháríthatatlan és?”

    Mire te:“Amúgy nincs olyan,hogy elháríthatatlan,legyőzhetetlen, elsüllyeszthetetlen,lelőhetetlen”
    Én: “Mindig kell vmi ilyesmi…?”

    Mire te: “Hát ha ilyen nyilvánvaló butaságot írsz akkor kell.”

    Terelsz, személyeskedsz és más szájába olyan dolgokat adsz amiket nem mondott.

  68. Fade

    A hajó elleni rakéták több képesség egészei.Ahhoz,hogy egy ilyen eszköz a top kategóriába tartozzon szinte minden területen kiválónak kell lennie,nem elég ha csak egy szegmensben nagyon jó(egy vadászgép sem lesz attól top kategóriás ha csak manőverezésben veri a többi gépet lásd alap SZU-27 vagy alap MIG-29).Szóval semmit nem ér önmagában a top EW védelem ha meg sem próbálják EW eszközökkel hatástalanítani azon egyszerű oknál fogva,hogy gyerekjáték lelőni egy CIWS gépágyúval.

    Attól lesz egy hajó elleni rakéta top kategóriás ha a többi rakétánál nagyobb valószínűséggel találja el és semlegesíti a célpontot.Ahhoz,hogy ezt elérjük minden szóba jöhető veszélyforrás ellen jól kell teljesítenie a fegyverünknek azaz nem elég egy ellentevékenység ellen csúcsra járatni ha a többivel szemben gyakorlatilag védtelen.Namost egy szuperszonikus rakéta(típus nélkül)mindenre képes amire a szubszonikus(megint csak típus nélkül) társai,eddig a pontig a két fajta rakéta pariban van viszont most jön a döntő tényező:a szuperszonikus rakéták ugyan azokat a képességeket 3-4x gyorsabban csinálják mint a szubszonikus társaik azaz nagyban megnő a védettségük és a romboló erejük mind ez a sebességnek köszönhetően.Ez az a tényező ami a szuperszonikus típusokat klasszisokkal a szubszonikus társaik fölé emeli.

    Más

    Te terelsz!Én megindokoltam azt,hogy szerintem miért helytálló az,hogy butaságot írtál.Elhárításról beszéltél ami az ABM rendszerek világában a lelövést jelent.Erre te azt írod,hogy olyat tulajdonítok neked amit te nem is írtál,holott ezt nem támasztottad alá érvekkel vagy cáfoltad meg az én érvemet.

    Még egyszer megkérlek,hogy írd le milyen létező elhárítási forma jöhet szóba az ABM rendszerek kapcsán a lelövésen kívül.Amíg ezt nem teszed meg nincs miről beszélnünk így a vitánk ezen részére nem fogok reagálni.

  69. kezdjük a terelős….el:
    Fade szerint:
    2012. március 28. szerda @ 21:41

    “…ABMel ~elháríthatatlan és?”

    dudi szerint:
    2012. március 28. szerda @ 21:45
    “…Amúgy nincs olyan,hogy elháríthatatlan,legyőzhetetlen, elsüllyeszthetetlen,lelőhetetlen stb.”

    dudi szerint:
    2012. március 28. szerda @ 22:09

    “Fade

    Azt írtad,hogy lelőhetetlen ha szerinted ez nem butaság akkor nincs miről beszélnünk!”

    Fade szerint:
    2012. március 28. szerda @ 22:46

    “Tökéletesen tudom mit írtam. Ezt: “ABMel ~elháríthatatlan és?”
    az ~ jelet pedig közelítőleg, körübeli rövidítéseként szokás használni. Ha tetszik azt írtam ABMel közelítőleg, körübelül (ha tetszik gyakorlatilag) lelőhetetlen.

    Nem azt írtam lelőhetetlen mint amit te a számba adsz!!!”

    Ezen nincs mit ragozni. Olyan dolgokat hazudsz a számba amiket nem mondtam. És hiába egyértelmű és nyilvánvaló, még csak azt se írod félreértettem, nem tudtam a ~ jelentését… szó nincs erről te továbbra is a számba hazudozol dolgokat.

    Nem copyzom ide tereléseidet, személyeskedéseidet vagy úgyse tudnád vagy úgyse akarnád megérteni ahogy a fentit se tudtad/akartad.

  70. “Tökéletesen tudom mit írtam. Ezt: “ABMel ~elháríthatatlan és?”
    az ~ jelet pedig közelítőleg, körübeli rövidítéseként szokás használni. Ha tetszik azt írtam ABMel közelítőleg, körübelül (ha tetszik gyakorlatilag) lelőhetetlen.

    Nem azt írtam lelőhetetlen mint amit te a számba adsz!!!”

    Tudni kéne magyarul és akkor nem égetnéd le saját magad. :)

  71. Nem értem miért következne a Raptorok éles bevetése abból, hogy lekéstél a cikkről. :D
    Bár jobban belegondolva elképzelem a szitut ahogy egy tanácsadó beront egy vezérkari megbeszélésre :
    – Uram! A hírszerzés most jelentette, hogy a HTKA kommentjeit vizsgálva úgy tűnik Kolombusz kicsit lemaradt a Raptor cikkről ! Most mit tegyünk?
    – Egyetlen esélyünk maradt, hogy demonstráljuk számára a Raptor képességeit. Azonnal vessünk be egy századot !

    Persze nem gondolom komolyan, mindössze száraz begyakorlást hajtok végre az Április 1-jei dísszemlére való felkészülés jegyében…

  72. Már megint ez a fránya egyszerűsítés. Egy sima békebeli CSG-ben van ~ 3 db AEGIS platfrom. Erre jön még rá a CIWS / RAM. Ja, közben a 60 gépes vadásszáad meg a hordozón malomzik ugye?

    Ne fárasszál már. 12 db Szu-34 az semmi, 0. Megisszatani sem tudta egy alap CSG-ot úgy, hogy fel sem szállnak a gépek…

    Egyáltalán jó lenne tudni, hogy hol visz el két ilyen a Szu-34. Cirka 2-3 tonna egy ilyen. Max egyet vihetne el elméletben, a CL ponton. A többi felfüggesztési pont el sem bírja. Fizikailag talán el sem fér a szárny alatt. Integrálták már a P-800-at? Van légiindítású verziója? Van egyáltalán 12 db aktív Szu-34?

    A HTKA újabb kezd átmenni sci-fi oldalba… :(

  73. Nem, nem ezt mondtam. Csak nem ilyen jelentéktelenül kis erővel.

    Valahogy kibaszottul kezdem unni, hogy az ilyesfajta cáfolatokra ilyen idióta reakció jön.

    Egy mezei romboló csoportot simán megugrátltatna egy ilyen erő. Egy CGS viszont nem mezei romboló csoport. Pont. Te most komolyan azt hiszed, hogy egy AWACS támogatású, többszörös légvédelmi gyűrűvel rendelkző 60 vadászgéppel operáló úszó repteret megizzaszt 12 db nagy hatótávolságú takitikai csapásmérő? Elég csak a számokra nézni meg az indítűsi távra. A külső BARCAP széléről indítható nagy magasságon. A vadászok és az AWACS meg zsebredugott kézzel nézik mi? Szerinted viccből kaptak +400-600-es indítási távolsággal bíró brutálisan nagy raétákat a szovjet haditengerészeti csapásmérők?

    Miért van az, hogy a 2×2-őt is századjára kell elmagyarázni…?

  74. régen is ezt hitték a csatahajókról…

    Senki nem mondta az egyetlen csathajóról sem, hogy elsüllyeszthetelen. Akkor elég lett volna egy darab nem…? Vagy a két elsüllyeszthetelen csatahatóflotta pókerpartival dönötte el volna az ütközet kimenetelét…?

    A csatahajókat csatahajókkal volt szokás elsüllyeszteni vagy tengókkal az I.Vh alatt. A II. Vh alatt jöttek a repülők.

  75. régen tényleg azt hitték, hogy a csatahajó az úgyis kibírja… sok tanulmányt olvastam a második világháború elejéről, amerikaiakat főleg, amiben vázolták, hogy a modern csatahajók olyan hatalmas mennyiségű ellenséges tüzet bírnak elviselni, hogy az összes javítható marad (ezt valószínűsítették), és nem fognak elsüllyedni.

    Ez megcáfolódott.

    Na meg persze, én sem gondolom, hogy a CBG csoport könnyen a tenger felszíne alá küldhető, eszembe sem jutna ilyet állítani, de nem is sebezhetetlen.

  76. Üdv Fiúk!

    GREAT OFF!

    Dudi és Fade:
    Fade azt írta, hogy az ABM rendszerek jelen pillanatban nem képesek elhárítani egy masszív atomtámadást. Ez igaz.
    Dudi erre annyit hozott fel, hogy nincs lelőhetetlen. Ez is igaz.
    Csak arra akarom felhívni a figyelmet, hogy arról nem érdemes vitázni, hogy most a témáról vitázol-e vagy sem. Adott két igaz állítás, csak nem ugyanazt takarják a mondatok.
    Egyébként köszönet, most kivételesen engem szórakoztattatok. Jó látni, hogy nem vagyok egyedül… ;)

    Molni:
    Vigyázni kell a megfogalmazásokkal, én nem véletlenül igyekszem a lehető legkörültekintőbben fogalmazni, ami vagy sikerül vagy nem.

    Nem bántásból mondom, de amikor azt olvasom Tőled, hogy „Ne fárasszál már. 12 db Szu-34 az semmi, 0. Megisszatani sem tudta egy alap CSG-ot úgy, hogy fel sem szállnak a gépek…”, akkor azért egy gondolat felmerül bennem.

    Számtalanszor bizonyítottad azt, hogy sokunknál sokkal jobban képben vagy a harci repülés részleteit illetően, amelyek ráadásul egzakt paraméterekkel leírhatóak illetve vizsgálhatóak. Zsigerből elutasítod a nem ennyire egzakt témákat, a sci-fi vagy konteó pedig egyenesen felbőszít. Ez eddig sima ügy.

    Ugyanakkor – bizonyos témák esetén – teljesen ellentétes filozófia szerint kezelsz kérdéseket, még akkor is, ha speciel a te vénádba vág. Ma délután 16.00 órakor valóban nincs 12 db SZU-34-es 24 db Brahmos rakétával felszerelve.
    De ez nem azt jelenti, hogy 12 db SZU-34 = 0, illetve hogy később is egyenlő lesz nullával.

    Egyrészt egy jövőbeli, ismeretlen képességet nullázol le a jelen tárgyi realitásai közé illesztve. Előre determinálsz egy fikciót a jelenre hivatkozva.
    Csak jelezni kívánom, hogy a múlt/jövő eseményeit kutató összeesküvés-elméletek pontosan ezt a gondolkodási sémát követik – a jelen tapasztalását felhasználva visszafele/előre felépítenek (determinálnak) fiktív, nem bizonyítható múltbeli/jövőbeni eseményeket és ezen eseményekhez illeszkedő háttér összefüggéseket.

    Ha nem azonos elv szerint közelítesz a vizsgálandó/véleményezendő témákhoz, akkor sokat veszíthet a mondanivalód a hiteléből, még akkor is, amikor Neked van igazad. Ha erre odafigyelnél szerintem sokkal kevesebb konflikt lenne.

    Roni és a rakétavédelem:

    Szeretném eloszlatni egy divatos nézetet, amely ugyan közkedvelt és kényelmes (sőt, megnyugtató), de nem igaz.
    Az atomfegyver bevethetetlen fegyver. Ez a kijelentés csak addig igaz, amíg mindkét fél atomfegyverei bevethetőek. Ha bármely fél atomfegyvereinek a bevethetősége nullázódik, a másik oldal atomfegyverzete rövid időn belül a „bevethetetlen” kategóriából a „bevetett” kategóriába kerül. Nem bevethetőt, hanem bevetettet írtam.
    Az, hogy a jelenlegi ABM rendszerek továbbfejlesztése nem jelenti a másik oldal nullázását, nemcsak bizonyíthatatlan, de műszakilag sem állja meg a helyét. Nem a tudás, hanem a technológia kiforrottsága az egyetlen jelenlegi gát.

    Üdv: M

  77. Na akkor hány géppel kéne őket megizzasztani?
    Mármint a rephordozót és azok kísérőit ?

    Ilyen kategóriájú géből ha elfogadjuk azt a sci-fit, hogy elvisz két Brahmost? Úgy +100. Éles helyzetben egyetlen hordozó BARCAP védelmét minimum 1 TFS adja, ezek 0-24 órában fent lennének és további 12 gép kb. 5-10 perces készültséget adna. Két gép folyamatosan katapulton, a többi készenlétben. Ott kezdőik, hogy át kellene törni első körben a BARCAP-et közepes magasságon.

    Aztán abba gondolj bele, hogy ha a gépek 50%-a átjut és eljut az indítási pontig – ez elég optimista feltételezés – akkor legfeljebb 100 rakéta lesz úton, nagy magasságban. Az, hogy alacsonyan ~100 km közelésbe jusson a Szu-34 nonszensz a nyílt vízen. Az AWACS egyszerűen messziről látja a célt. Még ezek után is lehet olyan vadász, ami indíthat magára a rakétára. Ezek után 3 hajó indíthat és célra vezethet egyidejűleg kb. 18 célra. Elég hamar darálnának. Ezután még midig ott a RAM/CIWS + SRBOC és talán még aktív zavarás is.
    Na ezek után kellene többszörös találat az elssülyesztéshez.

    A szovjetek anno úgy kalkulátak, hogy kb. 30-40 rakétából jutna át egy – ez távolságtól függően 15-40 indító platform és akkor még nem volt VLS sem – ezért arra sem ártott atömtöltet. Ha atomtöltet nélkül esetk volna nekik, akkor első körben az hordzó üzemképtelnné tétele és a kíséret kiiaktatása után sanszosan egyszer vissza kellett volna menni, vagy a mardékot a tengókra bízni. Kíséret és Vikingek nélkül a szárazföldtől távol védtelen lett volna a CBG.

    Szerinted viccből volt rendszerben ~200 Tu-22M, egy rakás Tu-95 és T-16 rakétás modifikáció. Nagyságrendileg úgy 400 db csapásmérő gépük lehetett a csúcsok csúcsán vagy picival több.

  78. @vitya

    Nagy marha lehetett, aki azokat a tanulmányokat írta. Az all or nothing páncélzat esteén meg főleg. A találatok számának növekedésvel statisztikailag nő az esély, hogy védelen részt talál el. A Jean Bart kapcsán láthattuk, hogy egy gránát mit művelt. Sokkolóan szétkapta egy szem gránát a hátulját a hajónak. Akkor el lehet képzelni, hogy mi lett volna 4-5 találat után…

  79. el is bukott a teória a háborúban… Decemberben megváltozott a világ, a csatahajóknak leáldozott, onnantól a repülőgép hordozók kora jött el. De mindig készítenek tanulmányokat baromságokról. És néha egészen intelligens, tanult, magas rangú katonai tervezők csinálják őket.

    Nem tudom meddig lesz az, hogy a CBG az übertáp a tengereken, még egy ideig biztosan… De idővel ez is megváltozik.

    Meglátjuk mit hoz a jövő;-) (vagy nem)

    Mellesleg azzal egyet értek, hogy a ruszkiknak igencsak izzadniuk kéne, ha most a víz alá akarnának küldeni egy teljes CBG-t…És nem csak 1 van belőle :D
    De miről is beszélünk, teoretikus konfliktusban, teoretikus eseményről :D nem lesz ilyen, mostanában tuti nem.

  80. De ez nem azt jelenti, hogy 12 db SZU-34 = 0, illetve hogy később is egyenlő lesz nullával.

    Persze. Apró gond, hogy ha most lenne, akkor is ez egy hordozó ellen alig elég vagy nem elég. Háború esetén 2-3 hordozó és kísérete hajózna együtt. Ha +10-20 év múlve lesz ekkora erő, akkor hol lesz a US Navy?

    Tudomásul kellene venni, hogy a SZU széthullásával a hordozók elleni ütőerő is elsorvadt és megrekedt a maradék egy bizonyos szinten.

    Egyrészt egy jövőbeli, ismeretlen képességet nullázol le a jelen tárgyi realitásai közé illesztve. Előre determinálsz egy fikciót a jelenre hivatkozva.

    Tudom. Csak ennyi erővel tegyük fel, hogy ma 100 év múlva is mai CSG lesz, de a más meg birodalmi csillagrombolóval jön… :)

    A szu-30mki fog vinni hármat akkor pont a szu-34 jelentene gondot 2db? Amúgy 2500 kg a brahmos.

    És ezt ki mondja? A mezei Szu-30MKx gépek egyetlen függesztőpontját sem méretezték 1500 kg fölé. Még, ha meg is erősítik a gépeket, akkor is iszonyatos korlátozásokkal tudja majd vinni. Értsd ezt hatótávra és túlterhelésre is.

    Ha meg az indítási távolság vicc akkor a harpoon sebessége és távolsága micsoda ?

    Kezd ez már az agyamra menni. A Harpoon-t nem szovjet hordozócsoport megsemmisítésre tervezték. Tehát akkor miért is kellene összemérni modjuk egy P-800 kategóriával? Jó, hog nem mindjárt a KSR-5-tel veted össze…

    A Harpon platformjainak és magának a Harpoonak is semmiféle szovjet vadászernyőn nem kellett volna átverekednie, ahogy szovjet AWACS sem lett volna. Alacsonyna repüle totál kényelmesen megközelíthető volt horizont alatt bármilyen kicsit is nyílt tengeren hajózó szovjet flottacsoport. Nem igaz, hogy ilyen nehéz felfogni azt, hogy azonos célra tervezett rendszereket kellene összevetni.

    Bocs, de nekem már lassan fizikai fájdalmat okoz, hogy ennyire 2×2 dolgokat kell magyarázni. Ennyire immunisak sokan arra a sok hasznos dologra, amit itt sokan kommenteltek az évek alatt vagy cikkekbe sűrítenek? Mintha egy 5. osztályosnak az ABC-t kellene tanítanom. Az én szememben ez rohadtul lehangoló. :(

  81. “A szovjetek anno úgy kalkulátak, hogy kb. 30-40 rakétából jutna át egy”

    Hát nem tudommolni a 90-es években lezajlott H-31 tesztek pl rávilágítottak arra,hogy a gépágyús CIWS rendszerek alkalmatlanok egy szuperszonikus rakéta lelövésére(elfogadhatatlanul kicsi volt a találati arány).A hidegháborúban a P-500 és a Granit volt a top fegyver amik képesek voltak alacsonyan is 200-250km-et lerepülni szuperszonikus sebességgel.Szerintem alacsonyan szuperszonikus sebességgel közeledő 30-40 rakétából még ma is több jutna át mint 1db pedig ma már kicsit fejlettebb eszközök állnak rendelkezésre mint teszem azt 80-ban.

  82. “A mezei Szu-30MKx gépek egyetlen függesztőpontját sem méretezték 1500 kg fölé.”

    A indiaiak akarnak valamilyen szárny erősítést hogy 3db is vinni tudjon a gép .
    Nem én találtam ki.
    És még csak nem is arról a makett képről vettem az ötletet ahol a szu-30mki gépen 3db brahmos van.

    Off

    Kína átvette a 170-dik jh-7/a gépet.

  83. Hát nem tudommolni a 90-es években lezajlott H-31 tesztek pl rávilágítottak arra,hogy a gépágyús CIWS rendszerek alkalmatlanok egy szuperszonikus rakéta lelövésére(elfogadhatatlanul kicsi volt a találati arány)

    A szovjet haditengerészeti bombázok ellen nem a CIWS volt a fal…

    @Roni

    Semmi értelme. 2-3 akkora rakétával a gép hatótávolsága konvergálna a zérhoz. Ember, ~ 9 tonnáról és a légellenállásról van szó, ha semmi mást nem visz a gép. A Szu-27 repülési távolságának ~35%-a odavész, ha viszi a teljes légiharc fegyverzetet. Akkor saccold meg, hogy a nagyobb állásszög + brutálnagy légellenállás mit művelne a Szu-30MKI gépekkel.

  84. Egy hordozócsoport ellen fellépni két esetben van esély!
    Az eggyik hogy nem a hordozót magát támadják hanem a kísérőket és egy második vagy harmadik hullám már egy védtelenebb hordozót talál vagy egy tengótól már nem véd ASW hajó!
    A második lehetőség egy nukleáris töltet amit a csoport szélén robbanva lesöpör mindent talán a legnagyobb hajókat kivéve de azok is súlyosan sérülnek.
    A kínai anyahajóvadász ballisztikus rakéta is talán erre van kigyúrva!

  85. molni:

    “Bocs, de nekem már lassan fizikai fájdalmat okoz, hogy ennyire 2×2 dolgokat kell magyarázni.”

    Amikről te írsz az nem 2×2. Több évig kell foglalkozni a témával, hogy képbe kerüljön az átlag ember. A HTKA egy adott témával foglalkozik, de nem szakemberek fóruma. Nem lehet elvárni a komolyabb hozzáértést, még akár régebbi tagoktól sem. Azért is szerencsétlen dolog, hogy nem így látod, mert ezzel könnyen eltántorítasz embereket a hozzászólásoktól. Ahelyett hogy kialakulna az a légkör ahol szívesen mondják el laikusok is a véleményüket hogy ők hogy látják, ehelyett jössz te és lehülyézel mindenkit, aki nem látja át olyan szinten mint te. Ráadásul ilyen alapon téged is le lehetne jó párszor hülyézni, csak hát a többi ember nem tartja a másikat butának ha épp nem tud vagy rosszul tud valamit.

  86. Köszi Roni, jó nekem az angol szöveg is.
    Cserébe egy szép kép.

    http://cdn-www.airliners.net/aviation-photos/photos/0/8/9/1622980.jpg

    Chimera, nem hinném, hogy a kínai cucc atomos lenne. Sőt azt is kétlem, hogy önmagában használnák. Asszem ők abból az alapgondolatból indúlnak ki, hogy ami anyahajóköteléket nem lehet “frappánsan” vagy “cselesen” lekűzdeni bármilyen egzotikus fegyverrel. Az eggyetlen járható út a teljes rendszer túlterhelése. Ezt asszem a partokhoz közeli vizeiken ameddig a földi vaddászok ernyője elér kvázi ki is építették.

  87. Az már atomtámadásnak számítana és atomháború és lehetne belőle .

    Pont az ilyen forgatókönyvek bizonytalansága miatt nem kezdneek bele. Ugyanis egy hordozó csoportok elleni támadástnál tisztán katonai célpontról van szó. Ha az ellenfelek képesek tűrtőzteni magukat és nem polgári célpontok ellen mérnek válaszcsapást és végetér, akkor…

    A bibi az, hogy az oroszok ilyesmiben nem hittek. Legalábbis az Atomkorszak sorozatban ezt mondta az egyik pacák. Jut eszembe, fel kellene töltenem, totál elfelejtettem…

  88. Chimera:

    A kisérők tulajdonképpen nem a hordozót védik hanem az egész köteléket. Ha támadni tudsz egy kisérőt, akkor az lényegében azt jelenti, hogy a kötelék bármely tagját támadni tudod. Ha végig tudod verekedni magad 3-400 km védelmen, akkor már nem az utolsó 300 méter a döntő, ami a kisérő és a hordozó között van.

    Nekem úgy tűnik amúgy, hogy itt is érvényes az, hogy ha sikeresen akarsz támadni, akkor háromszoros túlerővel támadj. Ha el akarsz süllyeszteni egy köteléket, akkor menj annyi vadászgéppel, amivel leküzdöd a hordozók gépeit és pluszban vigyél annyi hajó elleni rakétát, ami ezek után átmegy az Aegis-en. De ez ugye azt jelenti, hogy mind minőségben, mind mennyiségben valahol ott vagy ahol az amerikaiak.

  89. molni:

    Gondoltam, hogy Roni régóta itt van, ugyanakkor akkor se jó ez a stílus egy hozzászólásban. Nem ismerem, de nem hiszem hogy Roni ne értené meg ha normális mondják is neki a dolgokat.

    Az ismeretek elsajátításához meg szerintem adott esetben évek kellenek. Nem csak egy-egy dolog ismerete kell, hanem a gondolkodásmód is, ami a rendszer felépítése mögött van. Hiába született már több cikk és hozzászólás is egy-egy témában, nem biztos hogy mindenki mindig komolyabban belemélyedt.

  90. Vagy éppen ott van a kínai C805 aminek a sebessége 3,5 mach, hatótávja 380 km és ez már 3 tonnát nyom .
    A rakéta képessége az oroszokat is meglepte.(Na meg most engem is)
    A hír 2009 agusztus 29 jelent meg .
    A rakéta lopakodó képességű ,a teszt lövészet során mind a 8 alkalommal eltalálta a célt .

  91. Beta: 20:07-es hsz.
    Ez így igaz!
    +1 pipa!
    (Ez a pipa nem Molni ellen szól!!!)

    Molni:

    Eszemben sincs valami önjelölt guru pulpitusáról rákontrázni bármire is, de ha a szaktudásod szintjéhez végre felnő majd a belátási képességed is, onnantól lehet majd tovább lépni igazán. Talán nem vagy reménytelen eset, ifjú titán… ;)
    …és hogy amíg odaérsz, addig is gyakorold kicsit, akkor néhány – lehet, hogy naiv, de legalább saját – NO OFF gondolat:

    „Persze. Apró gond, hogy ha most lenne, akkor is ez egy hordozó ellen alig elég vagy nem elég.”
    Tiszta papírforma szerint simán levezethető az, hogy ez így van. Ha választanom kellene, hogy mivel menjek neki egy hordozó-csoportnak, akkor eleve nem a SZU-34 lenne az első ötletem és abból sem 12 db.
    Ellenben a Brahmos jó választás. Múltkor írtam, hogy elvileg akár egy gumicsónak is elég lehet, ha ez meglepi őket.
    Háborúban? Többet ér a meglepetés, mint a papírforma szerinti technológiai elsőbbség és/vagy mennyiség. Ha képes vagy meglepni az ellenfeled, akkor ez önmagában már 50% esély a győzelemre.
    Az, hogy 12 db SZU-34-es 1 (vagy 2, tökmindegy) db /gép Brahmossal hogyan lephetne meg egy ilyen flottát, fogalmam sincs.
    De eleve kizárni valami lehetőségét a későbbi kellemetlen meglepetések garantált forrása lesz.

    „Ha +10-20 év múlve lesz ekkora erő, akkor hol lesz a US Navy?”
    Én 10 vagy 20 évre előre bármiben csak saccolni tudok.
    Egyáltalán, lesz még akkor az USA?
    Vagy NATO?
    (http://hvg.hu/vilag/20120329_torokorszag_iran_atom#utm_source=hirlista&utm_medium=aggregator&utm_campaign=hvg)
    Lesz még SCO? Orosz Föderáció? EU?
    Pontosan az elmúlt évtizedek történelme kellene, hogy óriási felkiáltójelként világítson! Biztos, hogy minden úgy és azért van vagy történik, ahogy mondják vagy ígérik?
    Amire utalni akarok, hogy nem elég egy derivált, ha látni akarom az egész függvényt – azaz néha nem árt a folyamatokra is figyelni. Minél szélesebb a spektrum, annál többet láthatsz a „függvény ábrájából”. Feltéve persze, ha akarsz.
    És még ez sem jelenti azt, hogy többet látsz = jól látsz!

    „Tudom. Csak ennyi erővel tegyük fel, hogy ma 100 év múlva is mai CSG lesz, de a más meg birodalmi csillagrombolóval jön… :)”
    Nyilván nem erről van szó. Roninak régebben voltak – hogy is fogalmazzak – „orcámat őszinte mosolyra derítő és szívet melengető” summás hozzászólásai is, de egy ideje – ez tagadhatatlan – határozottan fejlődik. (Vagy eddig is ilyen volt, csak titkolta.)
    Egyébként neki is van joga hülyeséget gondolni valamiről, sőt, akár még ragaszkodhat is hozzá, ez nem bűn. Főleg, hogy azt sem tudhatjuk biztosan, hogy nem-e pont mi tévedünk abban a témában. Amikor én gondoltam úgy, hogy – és itt a lényeg: szerintem – téved, akkor leszólás nélkül leírtam az indokaimat. Szerintem simán felfogta, azután vagy egyetértett vele vagy sem, de ez az ő dolga, ehhez joga van.
    Ha valakinek homlokegyenest más a véleménye egy kérdésben, mindig eszembe jut, hogy ott van a pakliban az a bizonyos lap – mégis én tévedek.

    „Az én szememben ez rohadtul lehangoló. :( ”
    És én néha mit szóljak? ;)

    Üdv: M

  92. Rendszerben áll már a C805? esetleg valami bővebb infot vagy képet láttál már róla? Mert ez kicsit olyan PR szagú egyenlőre. Valamikor tavaly nyáron belengették ezt a hírt de azóta sem jelent meg bővebb info róla.. kép meg abszolút nulla. Pár fórumon linkeltek be képet hogy na ez a C805, de ha megnézed egyből látod hogy komolytalan.. a fotón vagy egy olyan robotrepülőgépet látsz amiről még a hülye is levágja hogy szubszonikus eszköz, vagy egy makettet. Ha a J-20ast megmutatják szerinted egy ilyen eszközt nem mutatnának meg? cö-cö-cö
    Nem kétlem hogy dolgoznak hasonlón, de ha 3,5M a sebessége és 380km a hatótávja akkor vagy torlósugárhajtóműves, vagy egy irdatlan nagy rakéta…

  93. nem tudom mennyire valós ez… Ilyen esetben nehéz eldönteni hogy nem egy dezinformációról van e szó. Mert mondjuk akár lehet arról is szó hogy a PLA kiadta az igényt egy ilyen rakétára és megadta a követelményeket. (amik egyébként gyanúsan a P-800/Brahmosra hajaznak) Ugyanakkor már jóval korábban volt szó róla hogy bizonyos ballisztikus rakétákat is terveznek CSG elleni felhasználásra atom vagy esetlegesen EMP harci résszel. Nem tartanám kizártnak hogy bedobnak egy mindenki számára meghökkentő sztorit csak azért hogy egy elsőcsapásra alkalmas nukleáris fegyverről elvonják a figyelmet. Hogy arról ne is beszéljünk hogy a C805 típusnév már foglalt Náluk. Mindemellett ezt az “új” ezsközt is C805ként említik…

  94. Ha valakinek homlokegyenest más a véleménye egy kérdésben, mindig eszembe jut, hogy ott van a pakliban az a bizonyos lap – mégis én tévedek.

    Azért álljon már meg a nászmenet. 12 db taktika vadász vs. 60 db vadász + AWACS + kísérők légvédelme.

    Az erők aránytalanasága első pillantásra teljesen nyilvánvaló. Ez általános iskolai matek.

  95. Ebben szerintem most molninak igaza van.A ht-hoz tök hülye bátyámnak is azonnal feltűnt az aránytalanság amit molni is említ,pedig ő tényleg csak olyan szinten mozog,hogy egy F15-öst képtől függően kb 80%-os biztonsággal meg tud különböztetni egy SZU-27-estől.

  96. A szovjet cuccok élettartama gyalázots. Ennyi.

    @deze75

    És te miért nem tudsz? Amennyire rémlik az utoló kommetjeid mind arról szóltak, hogy nekem szólj be.

    A 60 vs 12 számok összehasonlítása meg továbbra is az általános iskolati matek része. Ha ez neked nem tetszik, ezen nem segíthetek. Öcsém…

  97. Molni egyszer már írta ezt ma, és lehet, hogy rosszul emlékszem, még az AS-ban olvastam, hogy a szovjetek 3 T-22-es ezredet terveztek egy CBG ellen bevetni. Asszem 1 ezred 2 század, 1 század 6 gép, 1 gép 3 rakéta. Összesen 108:)Minden századból néhány rakéta nukleáris fejű lett volna. Ennyit gondoltak minimumnak a légvédelmi rendszer túlterhelésére.

  98. Szerintem a C-805 az a kici ócó kínai Tomahawk. Szárazföldi (mert tercomos) szubszó támadó robotrepülőgép.

    Harci körülmények között 1 CWBG állandóan pinggel? Mert ha nem, baszhatják. Aki nem ért a hadgyakorlat közepén felmerülő kínai tengeralattjáró esetéből, az rábaszik.

  99. Nekem meg az utolsó 100 beszólásod is rémlik.
    Nekünk a matek,neked a kultúra (az meg óvodai tananyag).
    Amúgy minek kommenteljek bármit is ha leírom, 5 percen belül ha nem illek bele a világképedbe indul a személyeskedés.
    Persze ha te kapsz egy kis ívet indul a pukkadás meg a küldetés tudat.
    Nyilván biztos igazad van,hogy ez aztán egy nagyon durva beszólás volt.

  100. Montezuma….
    Írnék én, ha lenne rá időm. Mostanában csak néha érek rá itt lenni. Viszont e témához lenne egy észrevételem. Tárgyaljuk a hordozó-csoport elleni csapásmérés lehetőségét ilyen-olyan rendszerekkel, fegyverekkel. De…
    Ha egy hordozó-csoportot támadás ér bárhonnan bármivel, az automatikusan totális hadüzenet az USA-nak. Tehát lehet, hogy sikerrel támadnak EGY hordozót és a harcsoportját, de ezzel kiteszik magukat egy mindent elsöprő megtorlásnak. A konfliktus biztosan nem marad meg a konvencionális keretek között. Ezért szerintem nincs értelme a harccsoport elleni támadásnak, csak akkor, ha az ellenfél bevállal egy totális atomháborút.

  101. @deze75

    Miféle személyeskedés? Minenhol mennyiséggel, arányokkal, képességekkel indokoltam.

    Te most is csak flémelni jöttél ide. Ha rajtam múlna, kapnál egy kis pihenőt, hogy gondolkozz…

    Az, hogy a stílusom olyan amilyen, az a naponta rám ömlő tömény hülyésgnek tutdható be.

  102. Arról beszélünk,hogy megy a hordozó csoport felé 30-40 rakéta alacsonyan azaz már indította őket a hordozó platform ami.Teljesen mind1,hogy ezt honnan indították.

    Ez egy gyönyörű feltételezés, csak éppen hogyan csinálsz ilyet? A Kh-22/KSR-5 féle rakéták kinematikai hatótávolsága kb. a haramada/negyede lehet tengerszinten indítva őket. Bámilyen rakéta esetén az jön ki, hogy a külső BARCAP zónán BELÜL indították a rakétát. Oda megy hogyan kerülnek a gépek…?

    Továbbra sem értem, hogy miért erőltetik egyesek olyan gépek és fegyverrendszerek használatát a gondolatkísérletekben a hordozó csoportok ellen, amiket nem is arra terveztek. Sem A Szu-30MKx sem a Szu-34 nem hordozó csoportok ellen készült, ahogy a Kh-31 és a Bhrahmos sem. A Kh-31 tömege és kienmatikai hatótávolsága esetén ez teljesen nyilvánavaló. A Brahmos érdkes egy cucc, mert robomlók és freagttok ellen burtálisan overkill a mérete, egy CSG ellen viszont meg még kevés, mind a robbanófej, mind a hatótáv, még nagy magasságból indítva is.

  103. a tu-95 (ha rendszeresítik nála) akkor az nem csak 2-t tud majd hordozni

    idézek:
    “A legújabb Tu-95MSz változat alapfegyverzete a H-55 típusú robotrepülőgép. Ebből maximálisan 16 darabot hordozhat a repülőgép, hatot a fegyverrekeszben kialakított forgódobon, míg tizet a félszárnyak alatt kialakított indítókon (3-2-2-3).”

    a H-55-nél nem sokkal nagyobb a P-800 ( átmérőben olyan 10 cm különbség van, míg súlyban max 600kg )

  104. @ LJ

    “Ezért szerintem nincs értelme a harccsoport elleni támadásnak, csak akkor, ha az ellenfél bevállal egy totális atomháborút.”

    Jelenleg kizartnak tartom hogy az USa elsonek nukit hasznalna ha ellene nem hasznaljak es a szarazfoldi kontinentalis USa teruleten nincsenek ellenseges csapatok.

    Ebbol kifolyolag meg ugy gondolom hogy igenis meg lehetne lepni az USA-t ugy hogy ne vagy alig hasznalhassa a CVBG it. Amennyiben az azsia es csendes oceaniai reszen lesoprik a bazisaikat ( konteneres Sizzler ) ugy szerintem nem tudnak ezek a CVBG mukodni mert nincs semmi utanpotlasuk. Kenytelenek lennenek visszavonulni a kontinenshez es onna felepiteni ujra a kiszolgalo bazisokat. Ez pedig evekig eltarthat.

    Nem veletlen hoztak teto ala velunk is a bazishasznalati kibovitesi megallapodast. Nem veletlen hogy a Kokusz szigeteken akarnak felderito allomast mert onnana a nemzetkozi hajoforgalom idoben ellenorizheto meg akkor is ha rosszido miatt par nap kimarad mondjuk.

    Az USA hadigepezete sem kulonbozik mas hadigepezetektol. Ha kiutik a logisztikat megall a sereg barmilyen nagy barmilyen eros vagy fejlett.

  105. tévedtem.
    a kh-55 és a P-800 szinte ugyanakkora, csak a P-800 nehezebb.

    majd 9 méter hosszúak, és mindkettő 0.51m körüli átmérővel bírnak (hogy az 533-as csövekbe beférjenek)

    Akkor már csak a súly a problémás, de ha a tu-95 nem is bír el 16-ot majd ebből, akkor is fel lehet rá rakni egy teljes forgó tárat, az tuti.

    Na akkor minimum 6 rakéta.

  106. @Kuruc71

    Megint jó, hogy olyan fegyverrendszerről fantáziálunk, ami elvileg nincs senkinél.

    Egyébként nem igazán vágom, hogy ki és hogyan támadna szimultán annyi célponot. A bázisok légévdelme meg nyilván zsebredugott kézzel figyeli és az USA és szövegésgesi nem tesznek semmit az új fenyegetés ellen. Ülnek és búslakodnak magukban és áthatja őket a nincs mit tenni érzés. Vagy nem… :)

    A CSG utánpótlása a helyi közeli erőforrásoknál max. üzemanyagot és kaját jelent. Ezek viszont civil kikötőkben is elérhetőek. Akkor Ázsia összes kikötőjét elpuszítod, ahol ezek elérhetőek…?

  107. @molni

    “Bámilyen rakéta esetén az jön ki, hogy a külső BARCAP zónán BELÜL indították a rakétát. Oda megy hogyan kerülnek a gépek…?”

    Ilyen szarazonnyersen venni egy technikai felallast az emberi taktika es egyebb ismeretlen tenyezok ( pl idojaras, muszakihiba, ellenseg kreativitasa ) HIBA.

    A HMS Coventry a kora legmodernebb LEGVEDELMI rombolja volt, es megis bekapta az egy szem Exocet raketat. Pedig volt mindene ahoz hogy leszedje es edselytelen volt az egesz akcio a te gondolatmentedet kovetve. Aztan megis !

    USS Stark. Szinten zenesz !

    Nem lehet csak a technikai adatokat osszedobni es kesz az egesz. Ennel osszetetteb sot egy CVBG ahol emberek ezrei technikak szazai dolgonak meg plane !!!

  108. “A CSG utánpótlása a helyi közeli erőforrásoknál max. üzemanyagot és kaját jelent. Ezek viszont civil kikötőkben is elérhetőek. Akkor Ázsia összes kikötőjét elpuszítod, ahol ezek elérhetőek…?”

    Nem csak kaja es uzianyag hanem SOK kaja sok es kulonbozo spec uzianyag es fegyverek. Kaja meg csak csak beszerezhet de olyan mennyisegu uzianyag mar problemas. Nem mindenki fog nekik ilyen mennyiseget adni a sajat tartalekai terhere ( rank szamithatnak ) Fegyverzet pedig hatalmas problema mert ha az elso javadalmazas elfogyott akkor nem lehet nekiallni Timbuktuba reszelni SBD-t vagy eppen AMRAAM-ot.

    Civil kikotokkel meg egy nagy problema van. Ha egyszer is beneged es utantolt egy hadihajot akkor mar nem civil kikoto onnantol es akarmikor megtamadhato. Legalis celpontot csinal magabol.

    Ezt sem sokan vallanak be.

  109. “Megint jó, hogy olyan fegyverrendszerről fantáziálunk, ami elvileg nincs senkinél.”

    Olyan legitorpedoja sem volt senkinek amelyiket Pearle Harbour kikotojeben lehetett volna hasznalni. ELVILEG !!!

    Most gondolkodj mernok fejjel. Mi az ami hianyzik ehez a fegyverrendszerhez ?
    A raketa robotrepulogep es kiszolgaloi keszen vannak. Kontener is akad. A ketto osszehazasitasanak technologiaja is keszen van. Es ez az egesz nem egy nagy dolog. Szerintem az otletet felhasznalva a kinaiak maguk is kitudjak vagy ki is reszeltek mar a sajat rendszereikbol barmilyen orosz segitseg nelkul.

  110. Ilyen szarazonnyersen venni egy technikai felallast az emberi taktika es egyebb ismeretlen tenyezok ( pl idojaras, muszakihiba, ellenseg kreativitasa ) HIBA.

    A hordozók háborús helyzetben mikor közelítenék meg az orosz partokat bármikor 300 km-nél? Erg mindig lesz kb. ennyi víz. Nincs domborzat. Semmit sem rejti el még az alacsonyan repülő gépeket sem, csak a horizont.

    A HMS Coventry a kora legmodernebb LEGVEDELMI rombolja volt, es megis bekapta az egy szem Exocet raketat. Pedig volt mindene ahoz hogy leszedje es edselytelen volt az egesz akcio a te gondolatmentedet kovetve. Aztan megis !

    Öööö…

    1. A hajó közel ment a partokhoz. A domborzat takart, eleve csökkentette a reakció időt.
    2. Nem volt AWACS sem.
    3.A földháttér zavarta magát a tűzvezetést, hiszen a rendszert nem ilyen használatra tervezték.

    Korának legmodernebb angol romobója volt. Ez ma +35 éves. Ezzel érvelni a helyzetet figyelmbevéve elég furcsa. Enniy erővel az autózás veszélyeinél a ’60-as évek autómodelljeivel is érvelhetnél. Értelme nem lenne.

    USS Stark. Szinten zenesz !

    Az, hogy a USS Stark milyen RoE mellett volt ott az smafu…? Nem lőhettek ész nélkül mindenre. Rémlik még az incidens utóélete? A lelőtt iráni utasszállító?

    Nem lehet csak a technikai adatokat osszedobni es kesz az egesz. Ennel osszetetteb sot egy CVBG ahol emberek ezrei technikak szazai dolgonak meg plane !!!

    Naná hogy nem. De a távolságok attól távolságok. Pont. Ezek adottak. Van egy alap felállás. A rakéták kinematikai paraméterei és a BARCAP adott. Ez olyan, mintha a gravitációt próbálnád eltüntetni.

    Ma egy hordozóra a tengóveszély a nagyobb. A szovjet haditengerészeti légierő kis túlzással atomjaira hullot. A felszerelés 20-30 éves. A jenki haditengerészetben a horodozókat leszámítva lassan nincs 1990 előtt gyárott nagy hajó, romoboló, cirkáló, fregatt, és ezek is modernizáltak. A helyezet ugyanaz, mint légierő terén. Az orosz összement és ottmaradt a színvonal kis eredményeket leszámítva ahol 20 éve. A jenkinél nem állt meg az élet…

  111. Most gondolkodj mernok fejjel. Mi az ami hianyzik ehez a fegyverrendszerhez ?

    Megrendelő és idő a rendszerbe állításhoz. Vagy egy sejtésem, hogy az oroszok mutattak egy koncepciót és ennyi. Az is lehet, hogy ki sincs fejlesztve, szó nem volt sehol arról, hogy ha ma rendel valaki, akkor mikorra lesz belőle valami…

    Azért a torpedókra vezérsíkokat rakást ne hasolítsuk már a AAA kategóriás fegyverrendszerhez…

  112. Nem csak kaja es uzianyag hanem SOK kaja sok es kulonbozo spec uzianyag es fegyverek.

    Ne vicceljünk már. 6000 ember ellátásról van szó és 2-3 hétre tudtomal elég az ellátmány akkor is, ha nem kap utánpótlást.

    Kaja meg csak csak beszerezhet de olyan mennyisegu uzianyag mar problemas. Nem mindenki fog nekik ilyen mennyiseget adni a sajat tartalekai terhere ( rank szamithatnak ) Fegyverzet pedig hatalmas problema mert ha az elso javadalmazas elfogyott akkor nem lehet nekiallni Timbuktuba reszelni SBD-t vagy eppen AMRAAM-ot.

    Üzemanyag? A másik ne vicceljünk rész. Szerte a világban gyártának kerozint és tárolna is kerozint. Vagy a US Navy által használt JP-5 annyire fúderitka? Vész esetén gondolod a gépek nem mennek az elvbe széles körben elérhető JP-8-cal? A hajó csúcsüzemben napi 1000 m3-nél többet nem fogyaszt. Kereskedelmi tételben ez röhejesen kis mennyiség a világgazdaásgban.

    Civil kikotokkel meg egy nagy problema van. Ha egyszer is beneged es utantolt egy hadihajot akkor mar nem civil kikoto onnantol es akarmikor megtamadhato. Legalis celpontot csinal magabol.

    Ezt sem sokan vallanak be.

  113. “A hordozók háborús helyzetben mikor közelítenék meg az orosz partokat bármikor 300 km-nél? Erg mindig lesz kb. ennyi víz. Nincs domborzat. Semmit sem rejti el még az alacsonyan repülő gépeket sem, csak a horizont.”

    Akkor amikor ok akarnak csapastmerni ! Illetve ha kiutik a logisztikat mogulluk akkor mar nem is a valaszcsapasrol hanem csak a visszavonulasrol vagy teruletek feladasarol lehet beszelni.

    DG szerintem konnyu celpont es onnan csak Ausztraliaba tudnanak attelepulni. A legnehezebb celpont egyertelmuan a Japan bazis mivel ott nem csak USA erdekeltseget hanem magat Japant tamadnak igy az egesz szigetorszag azonnal ellenseges kornyezet lenne. Pearle is konnyen kaphat es meg a tobbi kisebb “szigetecske ” is.

    “1. A hajó közel ment a partokhoz. A domborzat takart, eleve csökkentette a reakció időt.
    2. Nem volt AWACS sem.
    3.A földháttér zavarta magát a tűzvezetést, hiszen a rendszert nem ilyen használatra tervezték.”

    IGEN !!!

    Errol beszelek. A technikai adatok melett ott vannak a hetkoznapi realitasok korlatozasok elore nem lathato dolgok.

    “Az, hogy a USS Stark milyen RoE mellett volt ott az smafu…? Nem lőhettek ész nélkül mindenre. Rémlik még az incidens utóélete? A lelőtt iráni utasszállító?”

    NEM !!!

    A CO ( Commandng Officer az az a kapitany ) meg harckeszultseget “battle station”-t sem rendelt el pedig a RoE ezt KOTELEZOEN eloirta neki. Fel is mentettek. EMBERI TENYEZO. A technika nem jatszott mert ki volt kapcsolva. Csak a felderito radar ment.

    “Ma egy hordozóra a tengóveszély a nagyobb.”

    Egyetertek. De ha egy nagyobb “engedd el a hajamat” elkezdodik akkor az van elonybe aki eloszor ut. Mivel o hatarozza meg hogy hol hogyan mikor mivel ut. A masik ( ha csak a hirszerzese nem jelzi es a politikusok katonak nem toketlenkedik el ) csak reagalni tud.

  114. Civil kikotokkel meg egy nagy problema van. Ha egyszer is beneged es utantolt egy hadihajot akkor mar nem civil kikoto onnantol es akarmikor megtamadhato. Legalis celpontot csinal magabol.

    Miféle hadihajó? Egy teherszállító vagy tanker az mióta hadihajó…? Milyen fegyver van rajtuk…?

    Az meg sem üti ingerküszöbödet, hogy mondjuk egy maláj kikötőt lőnél szarrá, mert jenki tanker jár arra…? Magadnál vagy? A britek sem hajóztak be Montevideóba és lőtték a horgonyon álló német zsebcsatahajót. Vágod? Hadihajót. Akkor alig várom, mikor valaki egy 3 fél és a fél világ által használt kikötőt is neki áll észnélkül romba dönteni.

    BTW, ehhez úhy mennyi potenciál kellene? Tök vicces, hogy akkora erőkről fantáziáltok, amekkora nagyobb, mint teljes US Navy. Már alig várom azt a forgatókönyvet, amikor az egész US Navy-t elsüllyezti 8 gumicsónak. Ja, természetesn mindezt kikötőben… :)

  115. DG szerintem konnyu celpont es onnan csak Ausztraliaba tudnanak attelepulni. A legnehezebb celpont egyertelmuan a Japan bazis mivel ott nem csak USA erdekeltseget hanem magat Japant tamadnak igy az egesz szigetorszag azonnal ellenseges kornyezet lenne. Pearle is konnyen kaphat es meg a tobbi kisebb “szigetecske ” is.

    Lásd fent. A potenciális agresszor kezd bírni az unlimited ammo cheat-tel…

    Első körben csak a nagyobb kikötőket és HT támaszpontokat számold össze 3000 km-es körzeben. Ha ez 10-15-nél több, akkor nyugodtan hagyd abba a számolást. Túl sok forrást és esztelen pusztítás + kapacitáshiány.

  116. “Azért a torpedókra vezérsíkokat rakást ne hasolítsuk már a AAA kategóriás fegyverrendszerhez…”

    Volt egy problema amirol az USA legkepzetteb haditengereszeti admiralisai elkepzelni sem tudtak hogy lehetseges lenne megoldani. Aztan jottek a szodasuveg szemuek es ket fadarabbal megoldottak a dolgot.

    A csucs USA tudomeny tapasztalat tudas az egyik oldalon es egy azsiai gondolkodasmod a masikon.

    Amugy a meglevo robotgepet osszehazasitani egy 40 labas szeria kontenerrel szerintem hasonlo technikai kepzettseget igenyel a mai viszonyok kozott.

    Az hogy az oroszok mutattak egy koncepciot boven eleg ahoz hogy a kinai “Copy industry” onkent vagy felulrol leszolva nekialljon a sajat technikajuk osszerakasanak.

    Nem az a kerdes hogy ezt meg lehetne e valositani vagy egyaltalan az hogy BAROMI KONYEN ne lehetne osszehozni hanem a legnagyobb Rubikon az hogy ennek a hasznalata vagy akar nagyszamu rendszerbe allitasa mar egy uj hatarvonalat jelent gyakorlatilag felhaborus vagy haboru elotti allapotokat. Az az csak egyszer nagy nagy titokban es gyorsan lehet megcsinalni versenytfutvva a mindig szivargo informacioval.

  117. “Miféle hadihajó? Egy teherszállító vagy tanker az mióta hadihajó…? Milyen fegyver van rajtuk…?”

    A flotta olajtankerek ellatohajok HADIHAJONAK szamitanak. Legalis celpontok egy haboruban felszolitas nelkul, es ezek emiatt teszik a civil kikotot celponta szinten !

    Civil tanker vagy egyaltalan szallitohajo fel sem tudna tolteni a hajokat. Nincs meg a spec uzicso csatlakozo rendszere .

    “Az meg sem üti ingerküszöbödet, hogy mondjuk egy maláj kikötőt lőnél szarrá, mert jenki tanker jár arra…? Magadnál vagy? A britek sem hajóztak be Montevideóba és lőtték a horgonyon álló német zsebcsatahajót.”

    A Graf Spee nem utantolteni hajozott a SEMLEGES kikotobe hanem mert erre a nemzetkozi jog lehetoseget adott nek. Javitast utantoltest sem vegezhetett es amelyik tengeresz( akar sebesult ) a partra lepett a diplomacia mentesseget elvezo targyalo kapcsolattarto csapaton kivul az internalva lett vagy kellet volna lennie.

    De sem loszer, sem kulso segitseg a javitashoz, sem semilyen ellatast nem kapott.

    Raadasul el is kelett hagynia a kikotot es mivel ilyen korulmenyek koztt ugy gondolta akapitany hogy eselytelen ( nem volt az ) igy ezert dontott a hajo megsemmisiteserol a legenyseg megmentese melett.

    Azert ugye ez nem az a fajata utantoltes amire te gondoltal ?

    “BTW, ehhez úhy mennyi potenciál kellene? Tök vicces, hogy akkora erőkről fantáziáltok, amekkora nagyobb, mint teljes US Navy. Már alig várom azt a forgatókönyvet, amikor az egész US Navy-t elsüllyezti 8 gumicsónak. Ja, természetesn mindezt kikötőben… :)”

    Sok minden volt mar nagyon “vicces” a tortenelemben addig amig aztan meg nem tortent. Akkor meg volt nagy hummoges meg csodalkozas, meg kiabalas, meg futas es altalaban egy “kis” verontas is.

  118. Amugy a meglevo robotgepet osszehazasitani egy 40 labas szeria kontenerrel szerintem hasonlo technikai kepzettseget igenyel a mai viszonyok kozott.

    Azért álljon meg a nászmentet. A rakéta árát és minden mást, ami iszonyatosan drága, azt nem spórolod meg.

    Ezen felül kell ugyanúgy platform, aiknek olyan útvonalat kell kijelölni, hogy ne tűnjön fel senkinek az, hogy mit csinálnak. Hosszútávon elrejteni nem tudod. Tehát vagy “falból” hajókáznak vagy egy idő után lebukhat maga a konténer is. A falból hajókázásnál maga a hajó üzeme termeli folyamatosan a veszteséget = költség. Hosszú távon nem igazán látom, hogy ezt hogyan üzemelteted olcsón úgy, hogy a platform se bukjon le. Tudod a nagyobb hajók sem úgy hajókáznak, hogy mindenféle bejelentés nélkül ide-oda…

    Valahol nem értem, hogy az én példáimban felhozod, hogy “kőbunkó” egyszerűségűek. Az, hogy ez a fantasztikus konténer rendszer hány helyen hasalhat el és milyen problémái vannak, azt nem láttam senkitől…

  119. Egy apró megjegyzés : A Coventry esetről készült egy dokumentumfilm is ha jól emlékszem. Abban kielemezték az egész történetet a-tól zet-ig, a végkövetkeztetés pedig az volt hogy az egész történet nüanszokon múlt. A közeledő gépeket már befogták a kísérőhajóról (HMS Broadsword), azonban a Coventry manőverezés közben beúszott a tűzvonalba. Ez megpecsételte a sorsukat, mivel mire újra befoghatták volna azt addigra már késő volt. És nem Exocettel lőtték ki hanem ha jól emlékszem GP-500as bombákat alkalmaztak. Természetesen ez csak egy rövid összefoglaló és nem részletes leírás, a molni által említett domborzati takarás is szerepet játszott a közeledő Skyhawkok sikerének, a teljes és részletes leírás azonban kicsit terjedelmes lenne.

    És még egy megjegyzés : Nem akarok senkit megbántani, de mielőtt leír valamit amiben nem 100%-ig biztos, legalább vegye a fáradtságot és csak egy pár percet szánjon rá hogy ellenőrzi. Ezzel megkíméli magát és társait is a felesleges köröktől. Nem mindenki szakember itt és sosem szégyen az ha utánanéz/utánakérdez valaminek. Nagyobb baj az ha nem ismeri be azt hogy valamit nem vagy rosszul tud. Akinek inge az vegye magára…

  120. A flotta olajtankerek ellatohajok HADIHAJONAK szamitanak. Legalis celpontok egy haboruban felszolitas nelkul, es ezek emiatt teszik a civil kikotot celponta szinten !

    Erre kérnék valami tengergjogi hivatkozást, mert ezt így simán nem nyelem le. A fegyert szállító hajók még talán. Azt nem értem, hogy kereskedelmi terméket – kaja, üzemanyag – szállító fegyvertelen hajó mitől lesz hadihajó…

    A Graf Spee nem utantolteni hajozott a SEMLEGES kikotobe hanem mert erre a nemzetkozi jog lehetoseget adott nek.

    Tök jó, hogy kiemeled a semleges szót. Hát akármelyik, a konfliktusban részt nem vevő ország felségvizei és kikötői azok mik…?

    Miféle jog gátolja azt, hogy két egymással nem háborúzó ország egyik hajója befusson és élelmiszert és üzemanyagot vegyen fel?

    Sok minden volt mar nagyon “vicces” a tortenelemben addig amig aztan meg nem tortent. Akkor meg volt nagy hummoges meg csodalkozas, meg kiabalas, meg futas es altalaban egy “kis” verontas is.

    A nagy különség az, hogy pl. a PH + jap. torp esetén a jenkik nem vizsgáltak meg semmit. Én egyáltalán nem vetem el a konténere alkalmazást. Csak éppen nem kezelem csodafegyverként és nem tekintem úgy, hogy minden bokorban van belőle. Nem keverm össze a gyak. asztalosmunkával megoldható fejlesztést azzal, hogy hi-tech haditechnikai eszközt raksz egy civil hajóra.

    A körte-alma hasonlat erre túl enyha lenne. Mintha egeret hasonlítanád az elefánthoz. Mindkettő emlős, de azért mégse olyan egyformák….

  121. “Erre kérnék valami tengergjogi hivatkozást, mert ezt így simán nem nyelem le. A fegyert szállító hajók még talán. Azt nem értem, hogy kereskedelmi terméket – kaja, üzemanyag – szállító fegyvertelen hajó mitől lesz hadihajó…”

    Mielott elmennek beleturni a jogi tankonyvbe megkerdeznem.

    Az szerinted mit jelent ha egy ilyen szallitohajo HADI lobogo alatt hajozik ? Nem a kereskedelmi civil hanem a hadilobo alatt, ami ugyan olyan mint ami p a NIMITZen lobog.

  122. “És nem Exocettel lőtték ki hanem ha jól emlékszem GP-500as bombákat alkalmaztak.”

    Sorry !

    Kevertem a Sheffield-el. Jogos a ket pont. Amugy a lenyeget tekintve nincs kulonbseg. Egy elmeletileg konnyu celpontot nem volt kepes a hajo leszedni “nuansznyi” hibakbol.

    De ahogy senki nem emlekszik hogy milyen kevesen mulott a tavalyi Bajnokok ligaja donto, hanem csak arra hogy ki nyerte, ugy itt is csak az marad a tortenelem lapjain hogy a Sheffield, Coventry Ardent Sir Galahed stb stb talalatot kapot es a tenger feneken van most is.

  123. “Én egyáltalán nem vetem el a konténere alkalmazást. Csak éppen nem kezelem csodafegyverként és nem tekintem úgy, hogy minden bokorban van belőle. Nem keverm össze a gyak. asztalosmunkával megoldható fejlesztést azzal, hogy hi-tech haditechnikai eszközt raksz egy civil hajóra.”

    Nem csodafegyver, de megfelelo modon alkalmazva egy igen komoly fenyegetes. Nem hiaba akarja az USa elorebb tolni felderitesi vonalat DG rol a Kokusz szigetekre. Idore terre van szuksege hogy kezelni tudja a problemat.

  124. Igen én írtam el. összekevertem a súlymértékegységeket. Valóban 1000 Lb-s kaliberű bombákat alkalmaztak. Az én infoim szerint angol gyártmányú 1000 fontos és USA Mk-82 500 fontos bombáik voltak. Viszont fotókon és korabeli filmvfelvételeken egyértelműen azonosítható mind2 kaliber régi verziója is. Én azért írtam GP-t mert az általam látott pl a befulladt bombákról készült fotókon is egyértelműen azonosítható a típus. Alapvetően elég magas volt a befulladt bombáik aránya és a Coventry esetében is 3-ból csak 2 működött.
    Az Mk-82, Mk-84 típusok már kisebb homlokellenállású nagysebességű gépekre fejlesztett bombák.

  125. “Alapvetően elég magas volt a befulladt bombáik aránya és a Coventry esetében is 3-ból csak 2 működött.”

    Ilyen “befulladasi” problema szinte csak a Brit bombakkal volt. Igazabol nem is fulladtak be. Az Argi pilcsik igen kepzettek voltak a vizfelszini celok tamadasaban. Azonban a kikepzesuk alatt a celok nem lottek vissza. Igy azt vettek eszre hogy egy bevetes 30-60 % os veszteseggel jar. Ez nem azt jelentette nekik hogy ovatosabbaknak kell lenniuk hanem azt hogy ha mar eljutnak a celpont hajoig akkor a bombaknak talalni KELL. ( Igen motivaltak voltak ) Igy valoban kozelrol oldottak a bombakat ( raadasul extra alacsony magassagban ) es igy a Brit bombak legcsavaros kesleltetesu gyujtoi nemtudtak elesedni. Egyszeruen nem volt eleg ido arra hogy letekeredjen a biztosito tengely. A Britek a bombakat ( miutan rajottek hogy hazai gyartmany ) “Patriotnak” hazafinak neveztek el.

    Szoval nem a bombak minosege hanem a tulbuzgosaggal volt a baj.

  126. Nem feltétlenül osztom a véleményed. Nyilván szerepet játszottak az általad felvázolt dolgok is, DE akkor megkérdem szerinted mennyi is az az idő amíg a légcsavarbiztosítás élesíti a bomba gyújtóját? Egyébként összességében volt jellemző a magas befulladási arány az angolszász bombákra már a 2. VH-ban is ( a saját szabályzatuk szerint 5% az átlag, de a valóság inkább 10% fölött volt )

  127. Szerintem az ellátóhajók hadihajóknak minősülnek. Tudtommal fe is fegyverzik őket önvédelmi fegyverekkel Phallanxokkal gépágyúkkal stb.
    Egy csomót meg dedikáltan ilyen célra építenek. Van, hogy civil olajszállítóbol alakítanak ki, de talán gyakoribb, hogy speciálisan ilyen célra építettnek maguknak.

    http://en.wikipedia.org/wiki/Replenishment_oiler

    A fő ok, hogy sok esetben lépést kell tartson a flottával ami bőven meghaladja a kereskedelmi halyók sebességét. Ezen felül az üzemanyagfeltöltést menet közben hajtják végre. Ha megállnának szinte semmi esélyük nem lenne tengókkal szemben.

    http://www.youtube.com/watch?v=DgXktK8KzYc

  128. figyu… az Argentinok vegyesen alkalmaztak régi típusú USA eredetű valamint modern USA és Brit eredetű cuccot, így az alkalmazott gyújtók is nagy szórást mutatnak. Amiről én fotót láttam azon USA eredetű fenékgyújtó volt konkrétan egy M-101 és légcsavar sehol!

  129. Nekem ket forrasom van ezugyben. Az egyik egy dokufilm amit a Britkekel keszitettek. Ebben meg be is mutattak a szerkezetet. A masik pedig az oktatoim akik ott voltak, resztvettek a hadmuveletben kulonbozo pontokon. Mind azt allitja hogy a bombak amik nem mukodtek el Britt fenekgyujtos kesleltetett gyujtoval voltak szerelve es nem volt ido hogy leporogjenek.

    Amugy az Argik a haboru elott es az eredmenyeket latva utanna is elszortak nemi ejtoloszert mert tudni szerettek volna hogy mi az abra es a szarazfoldon tokeletesen mukodtek. Nem volt legvedelmitz, nem kelett annyira alacsonyan repulni es a biztonsagi eloirasokra is figyelni kelett. Igy volt idejuk elmukodni a gyujtoknak.

    Nem is hangzott el panasz az argik reszerol a bombakra vagy a gyujtokra.

    A torpedoik miatt reklamaltak a nemeteknel de az is hamar megoldodott es inkabb csondben maradtak mert nekik volt ciki.

  130. Üdv Littlejohn!

    Most láttam csak, hogy írtál. Sajnálom, hogy nincs időd, remélem egyszer még felmerül majd a téma.

    US hordozócsoport elleni támadás egyértelmű hadüzenet. Ha Kína vagy az oroszok lépnek ilyet az meg szimplán világháborút jelent.

    Abszolúte egyetértek Veled a kérdésben. Egyébként igaz, 12 db SZU-34 kevés, de nem nulla.. Én csak annyit mondtam, hogy ha képes meglepni egy hajócsoportot, akkor bőven elég.
    Elméleti esély van rá?
    Igen.
    Reális esély?
    Fingom sincs.

    Üdv :M

  131. gacsat és ne felejtsük el azt sem, hogy az angolszász légierők hosszú vegyi késleltetésű gyújtókat is alkamaztak direkte ezen célból. ezek egyes változatai (brit No37 változatok) akár 1 hét múlva is működésbe léphettek ráadásul a legtöbb ilyen gyújtó kiszerelés ellni biztosítást is kapott. Ha megtalálták és felismerték akkor általában a legnagyobb óvatossággal megpróbálták elszállítani. Talán emlékeztek rá j5 éve Grazban volt pont egy GP-500-assal baleset amit M-123 (?) hosszú vegyi késleltetésű gyújtóval szereltek. Két srác megpróbálta hatástalanítani legalábbis hivatalosan, de mind a ketten odavesztek… Egyébként a befulladt bombákat előszeretettel alkalmazták a német és magyar utászok is. Az északi összekötőhíd is 500, 1000 fontos bombákkal volt megszerelve, sőt még valószínűleg akad is ott egy pár db.

  132. Kedves Montezuma….
    Röviden megpróbálom összefoglalni, bár biztosan hiányos és vitatható elemek is lesznek benne. Néhány mondatban…
    A torpok hajtásának ma három módja van. A hagyományosra nem vesztegetem a karaktert. Az első újítás a brit Spearfish volt, amely gázturbinát használt és sebessége a sokszorosa a hagyományos torpedóknak. A szuperkavitációs torpedók működésének mikéntjéről sok helyen olvashatsz, a lényeg, hogy pillanatnyilag kettő létezik. A Skhval VA-111 és a német Barracuda. A kettő között egy lényeges különbség van. Az orosz cucc brutál robbanóanyaggal, nagy sebességgel, kvázi rakétaként tör a cél felé, MINIMÁLIS manőverezési, irányítási lehetőséggel. De hadrendben van, használják. A német torpedónak hiányzik (érthető módon) a huzalvezérlése, viszont fokozott önirányító képessége van, részben előre programozottan, részben szenzorai által. Számomra nem világos, hogy a “burok” hogyan NEM gátolja a szenzorok működését. A Barracuda tehát egy “fél” generációval fejlettebb…. Érdekesség, hogy néhány 10 db-os sorozat után úgy döntöttek, mégsem kell a német tengerészetnek. Ettől azomban bevethető és azt hiszem, az izraeli Delfinek is kaptak.
    Röviden, ennyi. Ha valakinek plusz infója van, megköszönöm.

  133. Ja,,…. még annyi, hogy a szuperkavitációs torpedó is csak torpedó. A kilövés és a “burok” felépülése közötti intervallumban detektálható. Előnye a követési fázisban mutatkozik, elsősorban a sebesség miatt. Rossz nyelvek szerint a Kurszk is egy szuperkavitácós torpedókísérletbe pusztult bele.

  134. A VA-111 Shkval adatai
    Hossza: 8,2 m
    Átmérője: 533 mm
    Súlya: 2700 kg
    Hatótávolság: 11 km
    Sebessége: 100 m/s
    Indulási sebesség: 50 csomó, 93 km/h
    Robbanótöltet: 2–5 kT nukleáris fej vagy 210 kg nagyhatású robbanóanyag

  135. A 108db jórészt szuperszonikus(p700…) rakétát indítanak szovjetek hordozó ellen egy ismerté vált/kiszivárgott Szovjet taktika van/volt. Az érdekessége az az volt, hogy a szovjetek ennyi rakéta összehangolt indítását szánták egy hordozó forgalomból való kivonására, azaz a szovjetek is nagyon komolynak itélték a cbg rakéta elhárító képességeit.

  136. Üdv Littlejohn!

    Nos, ha jól értelmezem, akkor az orosz torpedó az indítást követően 110 másodperc alatt lefut minimum 10 km-t, hagyva némi időveszteséget a kezdeti gyorsulásra. Nem tudom, hogy a mostani nyugati torpedók milyen sebességgel és hatótávolsággal rendelkeznek, de ha a hatótáv ugyanakkora a sebesség viszont fele-harmada, akkor ez egyfajta „MAD-doktrína garantáló” fegyver a tengeralattjárók egymás elleni harcában (párbajában).
    Érthetőbben: ha valaki indít egy XY fajta torpedót egy orosz tengó ellen és az időben észleli, akkor válaszképpen az orosz tengó is indíthat (akár többet is egymás után) ilyen „válasz”torpedókat, amelyek elvileg hamarabb elérik a támadót, mint a támadó fegyverei a megtámadottat.
    A nagy kérdés az, hogy vajon mekkora az távolság, amely esetén nem lenne elég ideje a másik tengónak kitérő manővert végezni, azaz a támadó öngyilkossága garantált.

    Barracuda:
    Lehet, hogy a szuperkavitációt elősegítő „burok” nem gátolta, csak lerontotta az érzékelők hatásfokát. Igaz, ez a „csak” olyan mértékű lehetett, hogy az elvi előnyt jelentő autonóm irányítás a valóságban elmaradt a várakozásoktól. A németek nem láttak benne több fantáziát, más meg lehet, hogy igen.
    De ez csak egy ötlet.

    Üdv: M

  137. Igen, Montezuma….
    Az oroszoknak van ennél sokkal jobb torpedójuk is. Emlékszem egy tévéműsorra, ahol egy amerikai LA Class parancsok mondta, hogy kiveri a frász őket, ha hallanak egy orosz szkrííííí-t.
    A szuperkavi torpjuk olyan II. vh-s stílusú, a hang felé, vagy a periszkóppal detektált cél felé kilótt eszméletlen gyors torpedó. Azután vagy talál, vagy nem. De már a kilövése is megszakítja az ellenség aktuális tevékenységét. A sebesség kivételével technikai visszalépés. MAGÁNVÉLEMÉNYEM SZERINT egy lassúbb Spearfish még mindig elég nagy sebességű, és ha jön, akkor nem lehet tudni, honnan lőtték ki, mert bármerre irányítható (általában a cél alá vezetik, több iránymódosítás után).
    Szintén magánvélemény: többre tartok néhány elszórt CAPTOR-t az iráni hadikikötők előtt, vagy a kínai felségvizeken és….. ott sem kell lenni….

  138. Fade…
    Az orosz doktrina a 70-es, 80-as években a következő volt:
    Atlanti-óceánon úsik a jenki hordozó-csoport.
    Felderíti az Interkozmosz meteorológiai radarszputnyik.
    TU-95 felderítő pontosítja a pozíciót.
    Az orosz haditengerészeti légierő bombázói támadnak (az általad említett számú cuccal) párhuzamosan a vadásztengókkal.
    Szép és jó terv….de…
    Ehhez kellett VOLNA nehány dolog.
    1. Az északi NATO légierő (norvég, dán, német, angol) semlegesítése, valamint a kanadai, illetve az alaszkai jenki védelem áttörése.
    2. Az izlandi SOSUS áttörése, kirajzás az öceánra, a várakozó előbbi országok + US tengók vonalának áttörése.
    3. Ronald Reagan semlegesítése, aki elnöksége alatt tesztelték a műholelhárító rakétákat és a csillagháborós program meghirdetésével az egész szovjet taktikát lenullázta.

  139. Littlejohn

    A VA-111 szerintem arra jó,hogy ha bekeveredik egy tengó a CBG közepébe (nem lehetetlen RIMPAC-en megesett már párszor de úgy tudom orosz barátaink is eljátszották már)akkor a CVN re kilövi ezeket aztán a kicsit okosabbakkal megpróbál utat lőni magának vagy sikerül vagy nem alapon,viszont a CVN-nek valószínűleg annyi mert ez egy buta torpedó nem hall nem lát ellenben nehéz kimanőverezni a sebessége miatt.

  140. Mackensen…:)
    Mivel a torpedó nem önirányítós (nincs szonárja), nem huzalos (nem vezérlik) csak pokoli gyors, egyet tehetnek. Miközben mondják a Miatyánkot, abbahagynak mindent és megpróbálnak a felszínre jönni, hogy találat esetén esélyük legyen túlélni. Az orosz torp számára ez is győzelem. Ha még talál is, kész nyereség.

  141. mz: “Érthetőbben: ha valaki indít egy XY fajta torpedót egy orosz tengó ellen és az időben észleli, akkor válaszképpen az orosz tengó is indíthat (akár többet is egymás után) ilyen „válasz”torpedókat, amelyek elvileg hamarabb elérik a támadót, mint a támadó fegyverei a megtámadottat.”

    Az időben észleli nem elég, kell az ellenséges tengó poziciója is. Olyan ez mint egy távirányitású ied. Attól, hogy felrobbant az aki felrobbantotta lehet, hogy már percek óta hazafele sétál.
    A másik probléma, hogy nem irányított. Azaz a tengonak rá kell fordulnia a célra.

  142. Torpedóban nem vagyok otthon ellenben lusta vagyok utána nézni :)

    Az orosz torpedók mennyire vannak a toppon?Tudtommal az MK-48 legújabb változat a helyi AMRAAM-C7 szóval ehhez képest és a többi típushoz képest hol tartanak Ivánék?

  143. FADE

    Nem túl sok az a 110 p-700-as?Főleg abba az időbe.
    Arról nem is beszélve hogy a p-700 rakéta jóval nagyobb mint a kisebb p-800 .

    Ehez legalább 5 oscar 2 kellet volna
    Bár a szovjetek több irányból is támadták volna a flotta csoportokat ezzel is túlterhelve a védelmi képességet .

  144. Roni

    Valószínűleg nem elégedtek meg azzal,hogy kukára vágják az egész CBG-t hanem el akartak süllyeszteni minden egységet és azt sem tudták,hogy a CIWS rendszerek gyakorlatilag hatástalanok a szuperszonikus rakéták ellen.

  145. Roni

    Az,hogy az oroszok 3 ezredet kb 110 rakétával küldtek volna a CBG ellen nem azért volt mert ennyi rakéta kell a hordozó védelmének áttöréséhez hanem annak a 3 ezrednek jó ha a fele indítási helyzetbe került volna ezért a viszonylag nagy gépmennyiség.

  146. duckdodgers

    Elfogadhatatlanul kicsi a hatásfoka ezért is kezdték el leváltani őket.
    Le lehet vele lőni egy szuperszonikus rakétát csak mondjuk hasamra ütök 10-ből 2-őt ami lássuk be nagyon szar mert még egy CVN sem bír ki 8 találatot egy H-41 vagy hasonló kaliberű rakétából.Szerintem egy ilyen kaliberű rakéta egy rombolót egy találattal simán harcképtelenné tesz,
    Ivánék szerint egy fregattot meg nemes egyszerűséggel elsüllyeszt egy találat.

  147. “Azért azt így nem mondanám hogy a CIWS hatástalan a szuperszonikus rakéták ellen.”

    Érdemes végigondolni a folyamatot. Tegyünk fel egy 4000mes (4km!) hatásos lőtávot phalanxnál(20mm), 5000met(5km) meg 30mmnél (dardo…). Bérkező csoda jöjjön 3800km/hval hogy ~meglegyen az 1000m/s ciws meg köpködje ki a golyokat szintén 1000m/sel. Féluton találkoznak tegyük fel már az első elkapta 1secen belűl észlelte és új célt keres. De ekkor a második rakéta már 2500mre van a hajotól a ciwsnek meg majd 2sec mire elkezdi köpni újfent a lőszert a köv célpontra. Azaz 99% már a 2. betalál.

    Szubszonikusnál se sokkal jobb a helyzet, mert szubszonikusok nagyja agresszíven manőverezik végfázisban, de tegyük fel nema pl kedvéért.
    Az adatok adottak csak annyi a difi, hogy itt 270m/s el jön a rakéta, remélem nem rontom el a számolást, érthető: ~4mpben lelötte első skuloval az elsőt uugy 1sec mire észleli a találatot és 2sec mire a másodikra megy a skulo. Azt is találja el elsőre 1sec alatt érzékelje és 2sec alatt köpje köv célra a skulot. És itt a vége a harmadik valószínűleg bemegy ha nem akkor is ~hajó mellett robban a negyedik meg fixen bemegy.

  148. “Kuruc, ha erre jársz, vvolna egy kérdésem: a Prairie-Maskert használják még?”

    NC

    A SKHVAL torp ahogy LJ is mondta a sebessegen kivul visszalepes. Az egyeduli lehetoseg bevetesere egy kozeli nagy celpont megcelzasa pl egy CV . 300 meter hosszu es ha kozel vagy ( 5-6 km ) akkor nincs ideje manoverezni. Magat a torpot konnyu detektalni mert a raketahajtomuve baromi hangos. Viszont ahogy a Barracudanal is kiderult gyakorlatilag iranyithatatlan mert semmi szenzort nem tudsz ra pakolni a bura miatt. Nem lat nem hall semmit csak megy.

    Tengeralattjaro ellen bevetni kizart ! ( termeszetesen itt most hagyomanyos fejrol beszelunk. Olyan orszagnak idealis amelyiknek a partmenti vizein uszkalnak nagy lassu celpontok. Pl Hormuzi szoros. ( Es lass csodat Iran vasarolt belole )
    A hagyomanyos hetkoznapi harcaszkodasban eselye sincs masik hadihajoval plane nem tengoval szemben. Viszont kilovese utan azonnal elarulja hogy van egy ellenseges tengo ( es azt is hogy milyen vektoron ) a kozelben. Ha felszini egysegek vannak a kozelben akkor mennek a helik ( mar ha jo az ido !!! ) es akkor Szerjozsanak az osszes Pravoszlavszentekre szuksege lesz hogy megussza.

    A hagyomanyos az az osszes torpedo a Skhval Barracudan kivul ( ha korszeru ) akkor a celpont helyzetetol sebessegetol es haladasi iranyatol fuggoen rendelkezik lopakodo uzemmoddal. Lassu sebesseg, es learnyekolt hajocsavarok ( nem veletlen hogy a jetpump kialakitassal keszulnek ) Ennek celja hogy az ellen minnel kesobb szerezzen tudomast arrol hogy torp kozeledik hozza. Pl ha a celpont szembe kozel szembe jon veled vagy parhuzamosan halad vele akkor ezen a “lopakod uzemmodon” lonek ra. Szembe tamadasnal igyekszik halkan kozelmenni es ha mar kozel van akkor kapcsol ra hogy az ellentevekenysegre minnel kisebb idot adjon. Parhuzamosnal meg a vezetekes iranyitas reveny ugyanugy elelonek kalkulat adatok alapjan mint egy buta nem iranyitott torpedo eseteben es ha mar eleg kozelvan akkor valt at gyors es oniranyitasu uzemmodra. Ezalatt a tengo mar uton van hogy elmenekuljon.

    Persze minden szitu mas es mas. Mert ha az a cel hogy attorj egy vedelmet es a nagyvadat elejsd akkor a szitu ezer fele modon valtozhat. Nincs ket egyforma tadas. Van hogy az a legjobb mod hogy kiszorod a vizbe az osszes torpedodat legyezobe es igyekszel elhuzni onnan. Gondold el azt a ribbiliot amit egy 15-20 torpedo okoz a vizben. Legyezo alakban szetterulnek es max sebesseggel kozelednek aktiv passziv modban keresve “valami ehetot” . Ilyen esetben vagy mindenki a torpok elfele fordul es rakapcsol jammerek toge a vizbe. Vagy a vedoegysegek kozzul utasitanak parat hogy legyen mar olyan kedves a torpedo utjaba allni. Ilyen az elet.

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.