|

Inaktiválták a világ első nukleáris meghajtású repülőgép-hordozóját

Mely természetesen nem más, mint az 51 éves karriert a háta mögött tudó USS Enterprise (CVN 65). Pályafutásának 25., egyben utolsó feladatáról november elején hazaérkezett hordozót a korábban bejelentett menetrendnek megfelelően 2012. december 1-én, ünnepélyes keretek között, mintegy 12 000 egybegyűlt jelenlétében inaktiválták.

Az immáron “nyugdíjas” Enterprise a norfolki inaktiválási ceremónián. | Fotó: Zachary S. Welch, U.S. Navy ,

Az Enterprise 1961 november 25-i hadrendbe állítása óta kirobbant mindegyik nagyobb, az Egyesült Államokat érintő konfliktusban feladatot kapott, kezdve mindezt a kubai rakétaválsággal. A karrierje alatt a kaliforniai Alameda-t, majd a virginiai Norfolkot is honi kikötőjének tudható hordozó fedélzetén több mint 100 000 tengerész és tengerészgyalogos szolgált az elmúlt 51 év alatt. (2011 májusáig pedig 400 000 alkalommal landoltak gépek a fedélzetén – végleges statisztikák később várhatóak, megírjuk majd.)

A fotós háta mögött a “Big E”, előtérben az összegyűltek egy része, illetve 2 Nimitz, a USS Abraham Lincoln (CVN 72) és a USS Harry S. Truman (CVN 75). | Fotó: Alex Forster, U.S. Navy ,

A norfolki ceremónián bejátszott videóüzenetben Ray Mabus haditengerészeti miniszter bejelentette, hogy az Enterprise nevet a 3. Gerald R. Ford-osztályú hordozó fogja továbbvinni. A USS John F. Kennedy (CVN 79) után hadrendbe állítandó repülőgép-hordozó építését várhatóan 2018-ban kezdik majd és és 2025-ben állhat majd hadrendbe. Ezen dátumok azonban egyelőre nem 100 százalékban betonba öntöttek, lévén elképzelhető, hogy anyagi megfontolásokból a Navy illetékesei 2 évvel hosszabb időt szánnak a CVN 79 és CVN 80 építési munkálataira, azaz megeshet, hogy a U.S. Navy 9. Enterprise-a csak 2027 környékén állhat majd csak szolgálatba.

28 hozzászólás “Inaktiválták a világ első nukleáris meghajtású repülőgép-hordozóját”

  1. Nekem kicsit fura hogy a miniszter egy ilyen jelentőségű eseményre videoüzenetet küld. a Mi nagyjaink biztos ott lennének. Sőt ! A szekeres szerintem maga nyomná meg a reaktor leállítógombját, majd adná át a vasat az egybegyűlt fémhulladékgyűjtő családoknak.

  2. Szerintem Amerikában vágják majd szét. Túl sokba kerülne múzeumhajóvá alakítani, és az a közel 100 000 tonnányi elsőosztályú acél túl sokat ér ahhoz, hogy hagyják szétrohadni. Viszont örülök neki, hogy már most megvan a névutódja:)
    Basszus, az első képet nagyon sokáig nézegettem. Ilyenkor érzékeli az ember igazán, hogy mennyire hatalmasan nagyok ezek a hordozók! :D

  3. Ilyenkor mi lesz a többezer fős képzett legénységgel? Más hordozóknak megvan a saját működésükhöz szükséges állományuk, uh oda nincs rájuk szükség, az utódra meg szűk 13 évet kell várni. Mennek munkanélkülinek vagy irodába valamelyik bázisra esetleg mekdonáccba?

  4. Kolombusz: A reaktorait még a keleti parton bontják ki a hajóból majd pár év múlva átvontatják a nyugatira és ott bontják le a hajót. Van egy törekvés, hogy a felépítményt egyben megőrizzék, ha már a hajót nem sikerül.

    joker: A repülőezred állománya nem kérdés, ők mennek a parti bázisokra, mint rendes esetben, addig, amíg a következő bevetésre mennek valamelyik hordozón. A hajó személyzete is rotálódik más hajókra, szárazföldi beosztásokba, tanfolyamokra, stb. Egy részük leszerel. A legénység nagy része egy 6-8 hónapos út után éppen eléggé rühelli az egészet, és amint lehet, a szerződésben rögzített idő elteltével már húzzák is el a csíkot a flottától. Szép volt, jó volt, szar volt, éppen elég volt alapon.

    Innen számunkra nagyon kalandosnak tűnik ez az egész, de képzeljetek el több ezer fiatal embert, aki keményen melózik 8-12-14 órát és utána nincs hova hazamenni, esetleg extra szolgálat várja. Ugyanaz a kaja, ugyanazok az arcok, ugyanaz a környezet.

    Egyelőre még csak kétszer jártam hordozón és nagyon tetszett ahogy működik a rendszer, de láttam, hogy bitang kemény szolgálat mindenkinek. Főleg a hazatérő úton már nem sok mosolygós arcot látni. Fáradtak, fásultak, alig várják, hogy vége legyen az útnak. Aztán csak vizet ne lássanak …

  5. Van egy film valamelyik ismeretterjesztő csatornán, amelyben bemutatják a repülőgép-hordozókon szolgáló személyzet munkájának árnyoldalait is.

    _____________________________________________________________________
    “…de képzeljetek el több ezer fiatal embert, aki keményen melózik 8-12-14 órát és utána nincs hova hazamenni, esetleg extra szolgálat várja. Ugyanaz a kaja, ugyanazok az arcok, ugyanaz a környezet.”

    Magyarországon ugyanez a helyzet a normál életben is. “Lehet választani” ez és a munkanélküliség között. Na most jó demagóg voltam.

  6. joker

    A névutódja, az Enterprise áll majd szolgálatba 2025 környékén, addig viszont két másik Ford osztályú hordozó is hadrendbe áll, a Gerald R. Ford (CVN-78) már 2015, a John F. Kennedy (CVN-79) meg 2020 tájékán. Gondolom az új hajók hadrendbe állásával a legénység, és a pilóták egy része átkerül, a többieket meg nyugdíjazzák, és más jön a helyükre.

    Terminator

    Nem a Különleges Építmények – A USS Ronald Reagen anyahajóra gondolsz? Az a Natgeo-n szokott menni.

  7. Utáljatok érte, de újra előhozom: egy mára már bőven elavult technika képes egy jól körülhatárolható sugárzási övezeten belül megoldani akkora energiamennyiség szolgáltatását, amivel egy kisebb város energiáját minden további nélkül meg lehet oldani. Hozzátéve, hogy az atomreaktorok lehetséges kapacitását, és környezetkímélését bőséges tartalékok alapján lehetne fejleszteni, lásd tórium alapú erőművek.

    Szóval – és ezt nem én mondom ám – a mai energiaigénnyel számolva még pár ezer évig lehetne energiát termelni fosszilis üzemanyag nélkül (fejlesztésekkel szinte minimális és gyorsan lebomló radioaktivitás mellett)- ha akarnánk, vagy kipróbálnánk.

    Mondjuk egy kivont rephordozó vagy tengó erőművét rákötni a hálózatra.

    Vagy a technológia alapján egy családi ház méretű egységet építeni mondjuk a sivatagos-tengerparti területek vizének sótalanítására, öntözésre felhasználására…

    Na jó, ez már sci-fi, ezt mi már nem érjük meg…

  8. Mondjuk egy kivont rephordozó vagy tengó erőművét rákötni a hálózatra.

    Nem civil standardok szerinti üzemre készültek és 40+ éves reaktorokat? Juj…

    A civil szektor igényeihez képest nem jelentős a teljesítményűek az ‘E’ reaktorai. Ugyanis Enterprise teljesen egyedi, mert nem kettő, hanem 8 (!) db kis reaktora van. Erős a gyanúm, hogy módosított tengó reaktorok, mert akkor azokat már gyártották és sürgősen kellett valami. Az újabb CVN-eken mindössze kettő reaktor van, de azokban több kraft van.

    Ezen felül a katonai reaktorok szigorúan titkosak. Van olyan vele dolgozó szakember, aki SOHA nem járt a hajó reaktorterében. Ennyire titkosak. Majd pont ilyenből csinál bárki is erőművet. Meg sem engedik…

    A reaktorok összteljesítménye lefeljebb 500MWe lehet, ami egy paksi blokk. Még, ha elméletileg menne az, amit gondolsz, akkor sem érné meg anyagilag.

    Vagy a technológia alapján egy családi ház méretű egységet építeni mondjuk a sivatagos-tengerparti területek vizének sótalanítására, öntözésre felhasználására…

    Szintén semmi értleme. Minden erőmű fajlagos költsége és teljesítménye is romlik a méret csökkenésével. Nem véletlenül van az, hogy 20-30 éve az áltagos reaktorblokk 400-500 MWe volt, ma meg 1500 MWe a most épülő reaktorok átlagos mérete, de van már 2 GWe feletti blokk is.

    Szóval röviden, megint csak egy légbőlkapott teljesen elvetemült ötlet…

  9. Molni, most nem értek veled egyet.

    Azzal persze igen, hogy soha nem fog megvalósulni a project civil alkalmazása, de a többivel vitatkoznék.

    Nyilván nem arra gondoltam, hogy kiköt a hajó, áthúznak egy kábelt, és már megy is a hálózatba az áram:)
    Sőt, nem is feltétlen kell a 40 éves technológiát alapul venni, bár még azzal is lehet energiát termelni (bár a hsz-em elején pont a fejlesztett változatokra hívom fel a figyelmet)

    Titkosak, persze: végül is az a normális hogy dögöljünk meg a globális felmelegedés által, semmint felhasználjuk a lehetséges technológiákat. Jól látod, nem fogják feloldani a titkot – ezt magam se gondoltam, sőt írtam is…

    Őőőő, egy paksi blokk? Vajh mennyi blokkunk is van? És az hány százalékát képes ellátni az ország áramtermelésének? Na úgy ne kicsinyeld a mennyiséget. Mint említém egy kisebb város – mondjuk 40 000 lakos – áramellátását simán bírná. De ezzel nagyon alábecsültem a teljesítményét.

    Fajlagosság. Azért drága, mert egyedi. Igaz, bevonhatod a méreteket is, de teljes mértékben nem igaz, hogy ami nagyobb, az gazdaságosabb is. (ez igaz a hőháztartásra /cickány-elefánt/ az állatvilágban, de nem igaz mindenre, pl a repülés világára /méh-repülő/ )Ugyanakkor a fejlesztések természetesen javíthatnak az arányokon.

    De mint írtam, elég sci-fi, hogy értelmesen használjunk fel erőforrásokat. Helyette majd bioüzemanyagot gyártunk, ami merénylet az emberiség ellen, de kegyetlen jó üzlet:)

  10. Az biztos, hogy az atomenergiáé a jelen, de molninak igaza van abban, hogy ezek elég régi és kis teljesítményűek a mai civil reaktorokhoz képest. Az átlag 1200MW körül van. (CANDU ACR-1000,VVR-1200)De vannak ma már nagyobbak is. (EPR-1600) Szóval a technológia adott, csak a pénz hiányzik. Pedig nekünk is atomra kéne gyúrni elég erősen…

  11. Az oroszok nemrégiben kifejlesztettek egy óceánjárót amibe egy nukleáris erőművet építettek . Katasztrófáknál illetve távoli ritkán lakott vidékeken tervezik alkalmazni. Ennél a projektnél tényleg csak át kell húzni egy v. több kábelt és már mehet is!
    Na persze meg kell oldani az örzés-védelmet de kb ennyi. Nagyon kompakt és borzalmasan jó megoldásnak tartom. Ha jól emlékszem valami 8-10 darabot terveznek építeni konkrét megrendelés esetén!
    Nem kell telkeket kisajátítani városokat veszélyeztetni csak egy folyó vagy tengeröböl kell neki!

  12. Terminator, drone!
    A sorozat a Discovery Channel – Repülőgép-hordozó című dokumentum sorozata. “Jó estét a Nimitz családnak!”
    Kizárt, hogy akár egyetlen katonai atomreaktort is civil alkalmazásba állítanának, főleg, hogy a Three Mile Island nukleáris baleset óta egyetlen egy új atomerőmű sem épült az USA-ban, s ennek is már 33 éve. Max. a fűtőelemeket fogják hasznosítani, ha még lehet, ha nem akkor irány az atomhulladék lerakó.
    51 év… hihetetlen kor. A jellegzetes felépítmény megérdemli, hogy egyben maradjon.

  13. @igla

    Ember, a volt főnököm meg +25 évet húzott le az energatikában, és vele dolgoztam 1,5 évet. Szóval nem egy teljesen hülyével vitatkozol…

    Atomenergia. Naná, nálam jobban kevesebben támogatját a fokozottab használatát. Viszont ennek mi köze van 50+ éves reaktorok használatához…? Semmi. Azok csoda, hogy eddig húzták, a 20 évvel későbbi civil reaktoroktúl is szép élekor ez. Ezek energetikai célú használatának felvetése első látásra is hülyéség annak, aki picit is képben van…

    Nem is értem, hogy a ‘többivel vitatkoznék’ rész, mit jelent. Mert amit leírtam a fajlagos árról, az TÉNY.

  14. Egy új civil reaktort ma már 60éves üzemidőre terveznek, de egy régi reaktornál az 50év az tényleg sok.
    A paksi reaktorokat a 80’s években üzemelték be, de már üzemidő hosszabbításon is átestek! Elvileg az utolsó olyan 2030-ig húzza majd.

  15. Allesmor Obranna

    Molnibalage-nak most is igaza van, már ami a technikai részleteket illeti, ezzel persze most aerophyl-t utánzom, de hát ez az iagzság.

    Lényeg:

    A nukleáris meghajtású repülőgéphordozók összteljesítménye kb 250-300MW, amire, mint netto teljesítményre lenne ugyan igény, de az elektromos hálózatokba mégse érdemes felhasználni.
    Több okból is.
    Világszerte 50 illetve 60Hz-es az elektromos hálózat (Japánban van mindkettő) és emiatt a nukleáris erőművek gőzturbinái vagy 1500, vagy 1800 fordulat/perccel forognak. Erre vannak belőve. Ebből sejthető, hogy magukat a hajócsavart hajtó turbinákat nem biztos, hogy újra lehet hasznosítani. Pontosabban, szerintem biztos nem lehet, mivel egy gőzturbinát (a gázturbinákal ellentétben) mindig a helyi gőzviszonyokra, gőzkarakterisztikára építik.

    Az ipari, vagy energetikai (földi) gázturbinák, – még a repülőgéphajtóművekből származó, úgynevezett aeroderivative – egységek minden esetben készre épülnek a gyárban, majd csak le kell őket rakni az üzemi helyükre (és ez akkor már lehet egy hajó fedélzete is, mert azok is innen valósiak), be kell csövezni őket, összekötni a generátorral, vagy szivattyúval, vagy hajócsavarral, akármivel és már működik is.

    A gőzturinák ezzel szemben úgy vannak a helyi gőzjellemzőhöz méretezve.
    Ami LEGO vana dologban az az úgy-ahogy szabványos lapátozás, de itt is lehetnek egyedi, egységenként alkalmazott megoldások és a segédberendezések szabványos szelepei, szivattyúi.
    A fő gőz szelepek, a szabályzórendszer, a komplett turbinaház a külső és belső félhéjakkal mind egyedi.

    Namármost. Egy hajó gőzturbinája, főleg, ha egy hajóosztály egyes tagja, lehet azonos a másik tag egységével. Kapásból úgy gondolom, hogy az Enterprise ebben is egyedi volt. De még ha nem volt egyedi (értsd, tengeralattjárók turbináját kapta meg, ami – a rekatorral ellentétben – szerintem valószínűtlen), a földi energetikába nem lehet bekötni, afentebb vázolt problémák miatt.

    Minden lokális, mobil energiaigényre gázturbinát, vagy gázmotort használnak. És persze a hozzájuk tartozó generátort.
    Gázturbinára jó példa pl egy Sz-300-as üteg, vagy a hajókat hajtó LM-2500-as, ami nem más, mint a C-5 Galaxy TF-39-esének “szárnyaszegett” verziója, vagy a tréleren húzható TM-6000-res, ami a TF-39-es leszármazottjának, a B-767-esekből is ismert CF-6-osnak a földi változata.

    Az LM jelölés földi telepítésű, mobil egységet jelent, ez a 2500-asnál egy konténer, amit bárhová lerakhatsz, míg a TM ugyanez, csak ki van emelve, hogy tréleren húzható.

    Na ennyi erről, most pedig egy kis fél-off, J-15 kontra Szu-33:

    http://paralay.iboards.ru/viewtopic.php?style=12&f=5&t=434&sid=acc90774c3d9e53ba50d4743b4e43a67&start=900

  16. “Ember, a volt főnököm meg +25 évet húzott le az energatikában, és vele dolgoztam 1,5 évet. Szóval nem egy teljesen hülyével vitatkozol…”

    Én meg egy főorvos mellett két évet. És, akkor most műthetek?

    Nem is értelek – hülyéztelek? Hol?

  17. Én meg egy főorvos mellett két évet. És, akkor most műthetek?

    Nem, de azt jelenti, hogy akkor sokat tanulhattál. Én sem tudok erőművet egyedül tervezni – senki sem tud – de ellenben legalább képben vagyok, hogy nem képzelem azt, hogy 50+ éves reaktorokkal te erőműveset fogsz játszani…

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.