|

2015-ig megkezdődik a rakéta-sorozatvetők cseréje Oroszországban

A számos vonalon zajló, vagy előkészítés alatt álló orosz haderőreform egyik eleme a rakéta-sorozatvetőkkel ténykedő alakulatok eszközparkjának megújítása. A manapság használt rakéta-sorozatvetők a szovjet korszakig vezethetik vissza történetüket és mindegyik valamilyen pusztító légköri jelenségről lett elnevezve. Utóbbit pusztán azért említettük, mert ezen hagyományt viszik tovább az új fejlesztések is: az új orosz rakéta-sorozatvető család elnevezésekor a tornádót szemelték ki. Méghozzá mindegyik változat számára.

Az orosz haderőnél rendszeresítés előtt álló 9A53 Tornado rakéta-sorozatvető család elviekben 3 tagból fog állni:

    a Tornado-G az anno hatalmas exportsikert összehozott, 122 mm-es rakétákkal operáló BM-21 Grad (jégeső) utódja
  • elvileg lesz egy Tornado-U, a 220 mm-es rakétákat eregető BM-27 Uragan (hurrikán) búcsúztatására
  • a Tornado-S pedig a 300 mm-es, és az előző kettőnél sokkal fiatalabb BM-30 Szmercs (tornádó) továbbvitelét lesz hivatott megvalósítani

Az orosz állami hírügynökségnek, a RIA Novisztyinak nemrégiben nyilatkozott ez ügyben az orosz szárazföldi erők parancsnoka, aki röviden arról értekezett, hogy aktuálisan legnagyobb prioritású feladatuk, hogy 2015-ig a lehető legnagyobb mennyiségben szerezzenek be modern fegyverzeteket. Ez rakéta-sorozatvető vonalon azt jelenti, hogy megkezdődik a Tornado-G és Tornado-S rendszerek szállítása a csapatokhoz.

Ezzel összefüggésben megemlítendő, hogy Anatolij Szergyukov védelmi miniszter korábban arról tett bejelentést, hogy 60 rakéta-sorozatvető szállításáról írtak alá szerződést a permi székhelyű Motovilikha üzem illetékeseivel.

Ismerős forma, de ezek már nem Grad néven futnak, és többet is tudnak annál. ,

Jelenleg a Tornado-G változatról lelehetőek fel bővebben információk. Megjelenés szempontjából nincs jelentősebb eltérés a BM-21 Grad-tól, ám a belső értékeken csiszoltak a mérnökök. Az immáron műholdas rendszerrel is ellátott Grad utód a BM-30 Szmercshez hasonlóan korrekciós adatokkal tudja ellátni a kiröppentés előtt a rakétákat – melyek a korábbi 20 kilométer helyett immáron akár 40 kilométeres távolságba is eljuttathatóak. A kezelőszemélyzet 3 főre csökkent, az utántöltés pedig rövidebb időt vesz igénybe.

A Tornado-G változattal már ismerkednek a katonák. Azt nyugodtan kijelenthetjük, hogy új formavilággal nem kell barátkozniuk.

A Grad kapcsán ismerős Ural a nagyobb Tornado-U és Tornado-S változatoknál nyilván nem jöhet számításba, ezen változatok esetében elképzelhető, hogy közös platformként az Iszkander ballisztikus rakéta esetében is használt MZKT-79306 lesz alkalmazva.

További Tornado-G fotók

118 hozzászólás “2015-ig megkezdődik a rakéta-sorozatvetők cseréje Oroszországban”

  1. Lehet, hogy sokaknak nem fog tetszeni, amit mondok, de amióta figyelem az oldalt és a kommenteket, nekem az jött le, hogy lehet az orosz hadsereg erősebb, de legalábbis jobb eszközökkel rendelkezik, mint az amerikai. Fel tudok hozni kapásból több eszközt aminél ez jött le: rakéta-sorozatvető, gépkarabély, géppuska, APC, SAM, tankelhárító rakéta, kis hatótávolságú ballisztikus rakéta stb.

    Természetesen várom a cáfolatokat, sőt lehet, hogy gyökeresen téves dolgokat vezettem le ebből, és várom a cáfolatokat. Mindenesetre itt van a wikis cikk mindkét hadsereg eszközállományáról:

    http://en.wikipedia.org/wiki/Equipment_of_the_United_States_Army
    http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_equipment_of_the_Russian_Ground_Forces

  2. @Drone: majd az okosok kifejtik, ez csak egy szerintem szintű vélemény:

    rakéta-sorozatvető: szerintem amiké jobb vagy egy kategória
    gépkarabély: örök vita, de amiknak van már mindenkinél optika, nw, stb
    géppuska: PKM szvsz a világ legjobbja, de még mindig nincs optika és nw elterjedve
    APC: szerintem nyugat messze vezet
    SAM: nem tudok nyilatkozni, ebben a ruszkik az okosok szerin nagyon jók
    tankelhárító rakéta: megint periféria amiknál, erre – is – tartják az erforszt
    kis hatótávolságú ballisztikus rakéta: tudtommal nem nagyon van ami megfelelője

  3. drone

    Gondolj bele , ha nem lett volna 20 év kiesés (SZU felbomlása) és a hadiipar osszeomlása, milyen fegyvereket tudtak volna fejleszteni az oroszok. Ezek még mindig szovjet fejlesztések és azok modernizálása.
    A lemaradásukat le kell dolgozniuk, fiatal tehetséges mérnokoket kell bevonni a fejlesztésekbe és kb. 10 év és talpra állhat az orosz hadiipar.

  4. Kijavítom magam, nem erősebb, mert nyilván az amerikainál az előny, de nem egyszer mikor itt jártam, jó néhány volt szovjet, illetve orosz eszköznél azt hoztátok ki, hogy jellemzőiben jobb a nyugati típusú hasonló kategóriájú eszköznél.

  5. Szerintem egyébként jó ötlet lenne, mondjuk önjáró tüzérség helyett beszerezni egy üteg TornadoG-t. Meg lenne vele oldva a mobil tüzérség kérdése, és szerintem olcsóbb üzemben tartani mint egy lánctalpas szörnyet.

  6. @Drone

    Páncélosban egyértelműen gyengébbek az oroszok. APC vonalon se hiszem őket erősebbnek. AK-74 vs M4 vonalon egyértelműen M4 majd talán az AK- 200 család behozza a lemaradást. A sima bakák felszereltségében is nagyon el vannak maradva. Hirtelen ennyi.

  7. Qualit

    Én a deadliest warrior egyik részében láttam az AK74M-et és az M4-et összehasonlítva. Gyakorlatilag egyforma tűzerejük és pontosságuk van. Sorozatlövésnél a két fegyver kontrollja is hasonló. Igazából az egyetlen egy lényeges különbség az volt, hogy az AK sokkal megbízhatóbb. Ettől függetlenül ők döntetlenre hozták ki az eredményt.

    drone

    APC vonalon szerintem az USA jobb. De például IFV vonalon szerintem az oroszok jobbak. (BMP3M)
    Harckocsik terén szerintem nem lehet egyértelműen eldönteni, a francia érzékelőkkel telerakott T90 és az M1A2 között én nem látok döntő különbséget.
    Rakéta sorozatvetőknél a BM30 elvileg messzebbre lő mint az M270 MLRS.
    SAM-nél talán az SZ-400 már jobb a Patriot PAC2/3-nál, de ez talán, semmi konkrét infónk nincs a valós képességekről.
    Géppuskáknál a PKM az szerintem világverő, de az USA FN MAG-ja (M240B) is kiváló géppuska.
    Tankelhárító rakétáknál szintén attól függ a győztes kinek mi a fontos, a nagy hatótáv (Kornet) vagy a “fire and forget” (Javelin)
    Szóval szerintem a ki a jobb? Kérdésnél mindig az a döntő, hogy melyik adatott vesszük figyelembe. Szerintem nem lehet egyértelműen eldönteni.

  8. @fip7 :
    Más kategória a két eszköz. A rakéta sorozatvető alapvetően területlefogásra alkalmas eszköz, míg a csöves tüzérség pontosabb tűzvezetést tesz lehetővé. A másik oldal a költség. Vegyük a BM-21est és annak M-21OF rakétáját valamint a 122-es OF-462es rep-romb gránátot.
    Teljes Tömeg :
    M-21OF : ~66kg
    OF-462 : ~30kg
    Harci rész :
    M-21OF : ~19kg
    OF-462 : ~22kg
    Hajtótöltet :
    M-21OF : ~20kg
    OF-462 : ~7kg
    Látható hogy a belerakott anyag mennyivel több és akkor a gyártási költséget még nem számoltuk.

  9. Qualit, fip7, Fade

    Elfogadom, amit mondtok, a technológiai fölényét én se vitatom az USA-nak, pl. heliket vagy nehézpáncélost (Ambrams) tekintve, ahogy nyilván kiképzésbeli különbség is nagy a két fél között, hülyén fogalmaztam meg elsőnek a mondandómat. :) Viszont, amit fentebb írtam, hogy bizonyos jellemzőkbe egyes ruszki fegyverek jobbak, azt nem magamtól találtam ki, hanem korábban pl. Dudi is mondta.

    Példának okáért, hogy a Kornetnél nagyobb átütőképességű ATM nincs, vagy a Stryker APC felemásul sikerült, hasonlók. Nyilván nem arra gondoltam, hogy pl. utóbbi szar eszköz lenne.

  10. Fip7

    Főleg nem is ezek miatt hoznám ki győztesnek az M4-et, Elismerem az AK erényeit, de nézd meg egy átlagos orosz katona milyen felszereltséggel kapja meg a fegyvert, vagy egy amcsi bokorugró milyennel. (gondolok itt red dot lasersight, flashlight) én csak hobby szinten foglalkozok lövészettel de a szubjektív véleményem szerint hatalmasat dobnak a hatékonyságon ezek a kütyük.

  11. APC,?

    A jenkiknek ott a stryker .

    Addig az oroszok oldalon a t-90 van és abból sincs sok .

    A bumerang gépre még várni kell .

    http://www.armyrecognition.com/july_2012_new_army_military_defence_industry_uk/first_prototype_of_the_new_russian_wheeled_armoured_vehicle_boomerang_will_be_ready_for_2013_0707122.html

    Az ak-12 is várni kell.

    És eljutunk oda hogy igazából 2016-kezdődik meg a modern cuccok gyártása gondolok itt tank romboló stb.
    Az hogy 20 évig gyártanak majd 14 rombolót az meg külön vicc .
    kína évente 2 type 052d rombolót fog csinálni .

  12. sztem esetleg egy kisebb helyi összecsapás kimenetelében játszhat komoly szerepet egy karabély milyensége, de összességében a háborút nem befolyásolja. Ennyi erővel a fritzek nyerték volna a háborút az StG-vel

  13. Roni:
    – ezt azért így nem jelenteném ki. Minden fegyvernem egyaránt fontos egy modern hadsereg létezéséhez és egy esetleg háború megvívásához.
    IFV-ben jobbak, APC-ben nem, de azok az eszközök könyebben tömeggyárthatók és emellett a gyakorlatban a MBT-ok is APC-k az oroszoknál, mivel fent ülnek rajtuk tömegével. Tehát eljutnak a frontvonalba kellő számban.

    USA is a tömegtermelésre és nem annyira a minőségre építette a múltban a haderejét, ez mára már kezd jobb lenni, Abrams, F-18 stb., de a 100%-ban saját tervezésű eszközeiknek sokszor vannak minőségbeli problémáik. Stryker, Jeepek, MRAP-ek. Nagyjából ahol bevonták az NSZK-t a fejleszésbe azok az eszközök jók, a többi leszerepel az oroszokkal szemben, ha 1. igaz mondatban össze akarom foglalni a dolgokat.

    NSZK > orosz > ami-brit

    ez a valóság.
    A britek kézifegyverei H&K-nak kellett átdolgoznia, az amik belga golyószóróval harcoltak sokáig és olasz pisztollyal, most H&K-val fognak és szinte az összes kézifegyverük H&K terv lesz a jövőben, kezdve az assault rifle-től, a raj szintű support eszközökig bezárólag.

  14. @drone

    Hajadra kenheted, a ha légierő mindből pudingot csinál. :)

    Egyébként meg igen nehéz összehasonlítani mondjuk az MLRS-t az orosz cuccokat. Ugyanis, ha eltérő célok szerint tervezék őket, akkor naná, hogy XY szempont szerint az egyik jobb, mint a másik. A lényeg az, hoy az adott fegyver hogyan illeszkedik abba a rendszerbe, amibe tervezték.

    rakéta-sorozatvető, gépkarabély, géppuska, APC, SAM, tankelhárító rakéta, kis hatótávolságú ballisztikus rakéta stb.

    Ebből max. a SRBM az, amire azt mondom, hogy OK. A többniél a fenti el és marginális difik vannak. A baj az, hogy sokak még mindig azt hiszik, hogy vietnámi M16 vs AK vonalat kell összevetni. Cifu us megmondta, hogy annak már régen vége.

    A nyugati fegyverek is szerepeltek már mindenféle szélsőséges viszonyok között. Működtek.

    Mondhatsz amit akarsz de pl egy gépkarabély milyensége eldönthet egy háborut.

    Brutálisan erős túzlás. A II. Vh-t több fél is istencsapása fegyverekkel harcolta végig, de nem ezek miatt vesztettek. Ezek taktikai szinten jelentettek problémát, de globális szinten “erekítési hiba volt az Excel táblázatban”.

  15. Mennyiségi fölényben vannak, mert ott nem volt gazdasági összeomlás és azért a büdzséjük is nagyobb volt a hidegháború alatt is, de az oroszok megfingatnák a NATO-t, Kínával , Indiával meg a többi BRICS-barát országgal. Nem kérdés ki nyerne ma egy konvencionális konfliktust, persze szigorúan teoretikusan.

    Francia-olasz elektronikával meg már nincs is számottevő lemaradás az éjjeli hadviselés és a precíziós támadások kivitelezése terén. Kína is be tud szerezni minden elektronikát a hadseregéhez már(Tajvan,Szingapúr,Hong-Kong-nak hála meg persze a copy-paste-nak ami magában Kínában is megy).
    SM-3-nak még nincs párja(persze gőzerővel készül az S-500-as), de azt ha használni kell akkor már tényleg nem ezek a dolgok számítanak.

  16. Az M-4 pontosabb, de kevésbé megbízható pl. dzsungelharcban, városi harcra ideális.
    AK-k erősebbek jóval. Igazából nem ez dönt el még egy városi szintű ütközetet se. Nézd a grúz konfliktusban voltak orosz bakák akik Davaj-gitárral(!) mentek, egyszerűen a harci szellemük erősebb, jobban bevállalják .
    Volt ott tízezer számra török/grúz/azeri/katari/szaudi/ami zsoldos(bocs, kiképző) M4A1-el mind futott …

  17. Roni

    Te aztán tudsz hülyeségeket írni rendesen…

    AK-74M(ugye orosz hadseregről beszélünk nem úgy általában)vs M4.

    Egyértelműen a AK-74M a jobb mert nagyobb a tűzereje,pontossága,a lövegék stophatása,nagyobb a hatásos lőtávolság(most csak a két konkrét típus közti különbséget írtam).Amiben elmarad az az ergonómia de itt sem arra kell gondolni,hogy használhatatlanul kényelmetlen az AK-74M.

    Qualit

    A sima bakáknak most rendszeresítenek új felszerelést ami állja bármivel az összehasonlítást.

  18. Dudi

    “Egyértelműen a AK-74M a jobb mert nagyobb a tűzereje,pontossága,a lövegék stophatása,nagyobb a hatásos lőtávolság(most csak a két konkrét típus közti különbséget írtam).”

    Pontosan erre írtam, hogy elismerem az erényeit. De a kiegészítők rengeteget dobnak a fegyver hatékonyságát.

    Off

    De ez a most rendszeresítik majd… Ez annyira tipikus az orosz vonalon. Ha mindent szolgálatba állítottak volna amit így bemutattak… de ismerjük a valóságot. Ha majd ugyanúgy százezres nagyságrendben lesznek rendszeresítve az eszközök mint az amcsiknál, és lesz a rendszerrel harctéri tapasztalat, majd akkor visszatérünk a kérdésre. Sokat mond például, hogy 2008-ban Grúziában csak a 76. ejtőernyős hadosztály egyes egységei voltak felszerelve golyóálló mellényekkel, addig a 85. hadsereg egységeinél csak repeszállók voltak rendszeresítve. És gyakran még az se jutott a sorkatonáknak. Pedig a 85. akkorra már végigharcolt egy csecsen háborút.

    http://www.youtube.com/watch?v=xhw6Y6eftvg

    Off End

  19. Qualit

    Az nem a fegyver hibája,hogy nem raknak rá kiegészítőket :D amik nem mellesleg ugyan úgy rendelkezésre állnak minden AK-hoz mint a az M4-hez.

    Annyira váratlanul érte a háború az oroszokat,hogy még a 85. hadseregnek kiutalt kevlár sisakok sem érkeztek meg időben(pedig ezek nem a háború első napján lettek kiutalva).Egyébként egyre több képen látni az orosz sorosokon is Digital Flora gyakorlót+kevlár sisakot repeszállóval(golyóálló)meg egy halom új dolgot pl modern MOLLE mellényeket

  20. Tény, hogy nem a fegyver hibája, de én nem szeretek “farokméregetni”. Rendszerben szeretek gondolkodni. Márpedig, ha egy adott eszközből ami nem kicsi helyzeti előnyt egyik oldalnak nincs még az elit egységeinél is alig, a másik oldalnál pedig alapfelszereltség még a National Guardnal is… :)
    A kisebb sebességű lövedék és rövidebb cső okozta hiányosságokat pedig a változó kor küszöbölte ki. A hadszíntér egyre inkább áthelyeződött a városi környezetre. És mindkettő inkább előny mint hátrány. Természetesen véleményem szubjektív. :)

  21. Qualit

    A nagy csőtorkolati energia mindenhol előny városban pl azért mert könnyebb egy nagy energiájú lőszerrel a fedezék mögött lévő ellenséget pusztítani vagy nehezebben talál az ellenség megfelelő fedezéket.Nem véletlen,hogy a németek,angolok,franciák,oroszok,izraeliek és még sorolhatnám,hogy kik NEM rövid csövű fegyver rendszeresítettek.

    Most mi két fegyvert hasonlítjuk össze így nem beszélhetünk rendszerről.

  22. A rakéta sorozatvetők területcélok ellen voltak mindíg is rendszeresítve. A pontatlanság bizonyos keretek közt nem jelent akkora gondot. Ezen csak napjainkban változtat az, hogy fel lehet szerelni rájuk GPS vezérelt lőszert is.

  23. De városi harcban a hosszú cső határozott hátrány. Mellesleg Dudi a felsorolásod már csak azért is fals mert izrael is M4-est adott eddig a bakáinak, de az új Tavor sem nagyobb annál. GB és FR bullpop elrendezésű fegyvert használ (mint ahogy a kínaiak is ilyenre alakították az AK-t) A G36 pedig szerény véleményem szerint mind az M4 mind a 74M fölött áll (csak túl drága).

  24. Qualit

    A Tavor bullpop így kis méret mellett is hosszú a csöve(mint ahogy a FAMAS-nak és az SA-80-nak is) :) továbbá a Tavorral váltják az M4-et ezért jó példának Izrael.

    “De városi harcban a hosszú cső határozott hátrány.”

    Egy hátrány kontra egy halom előny.Te melyiket választod?

  25. Miért kell karabélyozni a városban? A személyi fegyver önvédelemre való rövid hatótávolságra. Mitől különb a városi harc a többinél, szerintem városban is nehézfegyverrel kell tarolni épületet, fedezéket mindenkit aki benne van. A Carl Gustaf a minimum ha már úgyis volt róla szó.

  26. tallking

    “A személyi fegyver önvédelemre való rövid hatótávolságra.”

    Ez nem igaz!A karabély a katona alap fegyvere ő ezzel küzdi le a célokat ami neki az ellenség katonája.

    Az épületek rombolását meg kerülni kell!!!No nem valami humán vagy PR okokból hanem azon egyszerű tény miatt,hogy a egy romot könnyebb védeni mint egy álló épületet.Kérdezd csak meg azokat akik megpróbálták elfoglalni a Cassino városát vagy a felette lévő Bencés kolostort.

    “Mitől különb a városi harc a többinél,”

    Jártál már városban?És erdőben vagy úgy két település közt a pusztán?

  27. Qualit

    Egy fegyvered van és nincs arra garancia,hogy csak városban vagy csak városon kívül fogsz harcolni!A nagyobb méret(hosszó cső miatt) hátrány DE ez csak városban ütközik ki(ott is azért mert macerásabb vele mozogni de egyébként semmi extra)ellenben a rövid cső(emiatt kicsi az M4)mindenhol hátrányos,csak városban kevésbé ütközik ki de ettől még megvan.

  28. Monte cassino kicsit más volt, nem klasszikus városi harc, mert a szövetségesek a romhalmazon kívül voltak.
    Kharkov, Sztálingrád és Varsó 1944ben már klasszikusan városi harcok voltak és bizony ha a “bolsevisztisé fájnd” megjelent egy erkélyen oda már ment a légvédelmi gépágyú, hk ágyú, Stuka, pct ágyúk sőt gyalogsági ágyúk

  29. “Egy fegyvered van és nincs arra garancia,hogy csak városban vagy csak városon kívül fogsz harcolni!”
    Ilyen szempontból nézve természetesen egyértelműen az AK-nál az előny minden tekintetben. De ennek a problémának a kiküszöbölésére találták ki a bullpop elrendezést.
    Off
    van hír róla, hogy az AK-200 teljesítette-e már a csapatpróbákat? Vagy egyáltalán hol tart a tesztelése?

  30. Több évnyi tesztelés után Izraelben az un micro Tavor kerül alapfegyvernek rendszeresítésre, nem a “nagy” M-21 es tavor!

    http://futurewarstories.blogspot.hu/2012/04/fws-armory-bullpup-assault-rifles.html

    A képet érdemes megnézni ez ~submachine gun méret/súly.
    Nekem erről mindig az egyik leglegjobb jut eszembe a G11. Ott is nagyon hasonló volt az irányvonal. Vhol elvileg persze csak de sajnálatos vége lett a hidegháborúnak és helyette a G36lett rendszeresítve. Ami félreértés ne essék egy irgalmatlan jó fegyver, de uristen hol van a G11től…

  31. dudi

    Az M16 viszont hosszú csőrű, viszont mintha annak alapján fejlesztették ki a M4-est. Akkor mondhatni, hogy ez egyfajta visszalépés volt az M16-hoz képest, illetve ez alkalmasabb a mai harcokhoz? Annyit tudok, hogy a két fegyver összetevői 80%-ban megegyeznek, ergo ugyanolyan nehézkes a tisztitása, mint az M4-nek?

  32. dehogyis. Ellenben google olvashatóan fordítja angolra/németre.

    dudi: másik dolog amiről vitatkoztunk mi is lesz az armata. Cifutól:

    “Az Armata egy alvázat takar, a “nehéz” komponense az új orosz szárazföldi harcjárműparknak. Az amúgy így fog kinézni a jelenlegi tervek szerint:

    A legkönnyebb járműveket (BRDM-2, BTR-80) a “Bumeráng” gumikerekes járműcsalád váltja, amiből lesz 10 tonnás (4×4 v. 6×6) ill. 25 tonnás (8×8 v. 10×10) változat.

    Lesz egy 25 tonnás lánctalpas alváz “Kurganesz” néven, könnyű harckocsi és lövészpáncélos feladatra, továbbá önjáró aknavetőhöz és hasonló célokra.

    A nehéz járműalváz az “Armata” lesz, ebből érkezik harckocsi változat (60-65 tonnás), önjáró tarack, lövészpáncélos és nehéz APC.

    Az Armata prototípus 2013-ra várható, hivatalos kép vagy ábra nem nagyon való róla, csak 2012-ben bemutatott makettek:”

    Cifu mindenesetre megerősít engem. :)

  33. drone

    Visszalépésnek én a lövész katonák esetében érzem.Kommandósoknak sokkal jobb mint az M16.

    ” Annyit tudok, hogy a két fegyver összetevői 80%-ban megegyeznek, ergo ugyanolyan nehézkes a tisztitása, mint az M4-nek?”

    Így van.

  34. dudi, egy kis AK Sop Mod?! ;) :)

    Igaz elfogult vagyok, hisz anno még bakaként AMD-65 -el védtük a hazát, vagy legalább is imitáltunk valami hasonlót.

    http://images2.fanpop.com/image/photos/14500000/AK47-sopmod-guns-14511852-640-426.jpg

    http://3.bp.blogspot.com/_rMhLo1Yyg4E/TLRU6BQ4R1I/AAAAAAAAAA8/94rlRzwzrIs/s1600/ak+sopmod.jpg

    http://www.airsoftbuilds.com/images/weapons/252120090327075035.jpg

    http://www.airsoftbuilds.com/images/weapons/252220090327075036.jpg

    http://www.airsoftbuilds.com/images/weapons/252320090327075038.jpg

    http://www.airsoftbuilds.com/images/weapons/252520090327075039.jpg

    http://a8.sphotos.ak.fbcdn.net/hphotos-ak-ash4/s720x720/379477_1702167331483_1756973386_847433_311322500_n.jpg

  35. Komolyan idáig süllyedtünk, hogy AK vagy M4? Mit számít?

    Dudi: magyarázd már meg, mi a logika az M4 kosztesztjére adott válaszodban? Én linkeltem egy videót, hogy ezt bírja, úgy hogy már az is irreális “terhelés” napjainkban az amiknál. Erre te linkeled, hogy a Scar még többet bír. És? Ha neked odatolnának egy zsír új hifiszupi kevlár sisakot, akkor te sem kezdenéd el hogy “Á jó még a vasbili”, hanem ott szidnád ahol tudnád.

    Szvsz azt kellene kérdésnek feltenni, hogy ha azt mondanák neked, hogy irány a háború, de eldöntheted, hogy az ami felszereléssel és supporttal mész, vagy a ruszkival, akkor mit választanál. És csak felszerelés/support/technikai szempontból bolond aki nem az amit választja.

  36. Janaj

    A te linked csak egy amatőr erőlködése ellenben az én linkem táblázata egy 60.000 lövéses szakértők által elvégzett hivatalos teszt eredménye…A sisakos példád meg nem jó mert az M4 nem kevlársisak az AK-74M-el szemben ha az acélbili.

  37. Dudi:
    ma már a “városi harc” nem jelent semmi extrát. Közhelyes középszintű fogalom, Sztálingrád után terjedt el, de már pár hónapra rá a németek megtalálták az ellenszerét (nehézfegyverzet használata), persze a közhely maradt. Mára az éjjellátók, hanglokátorok, precizíós fegyverek elterjedésével pedig túl sok jelentősége nincs.
    Tök mindegy, milyen képzett, túleléő, jó kondicíójú álcázott stb.stsb. szuperhős vagy se a városban se azon kívül semmi esélyed nehézfegyverzet ellen.
    http://www.youtube.com/watch?v=6YyWJLX_5Ds&feature=related

    http://www.youtube.com/watch?v=NmsxS_-tcp4&feature=related

    http://www.youtube.com/watch?v=bWw5MggT8xQ&feature=related

    JDAM-es gyógykezelések:

    http://www.youtube.com/watch?v=2D_zHRakOXY&feature=related

    http://www.youtube.com/watch?v=mgdGNdLrN_c&feature=fvwrel

    http://www.youtube.com/watch?v=RHGwPmsJMF8&feature=relmfu

    http://www.youtube.com/watch?v=OosmOI_aROo&feature=related

    http://www.youtube.com/watch?v=yfuLoDN15aE&feature=fvwrel

    http://www.youtube.com/watch?v=GT2Q89BQW7w&feature=related

    http://www.youtube.com/watch?v=cyJNopsn2Ds

  38. @Dudi:
    “A te linked csak egy amatőr erőlködése ellenben az én linkem táblázata egy 60.000 lövéses szakértők által elvégzett hivatalos teszt eredménye…A sisakos példád meg nem jó mert az M4 nem kevlársisak az AK-74M-el szemben ha az acélbili.”

    Én linkeltem egy videót, amin telepakolták kosszal és még lőtt. Nem tudom mi az erőlködés, ugyan úgy megteszi egy másik videóban AK-val. Nem mondom hogy az M4 a leg kosztűrőbb, csak jeleztem, hogy szerintem túllihegett a dolog.
    Te linkeltél egy képet, ami egy tesztet mutat, ami szerint az M4 többször akadt el mint a lecserélésére szánt vasak. Én erre írtam, hogy ha te vagy én le szeretnénk cserélni a MH acél bilijeit kevlárra és erről lenne teszt, akkor mi is próbálnánk a bilit fikázni, a kevlárt meg isteníteni, még ha tényleg sokkal jobb is a kevlár.

  39. A Varsói felkelés idején 1944ben:

    a 40ik másodperctől kezdődően jól látszik milyen volt a városi harc. Nyomjelzős gépágyúzás az épületekre, Sturmtiger rohamlövegek 300 kg-os rakétákkal az épületekre, , Stukák precizíós bombázása épületekre.

  40. Janaj

    Ez nem egy fikázós teszt volt(amúgy meg maradt az M4…)Extrem Dust Test keress rá.

    tallking

    Nincs igazad.Ezt nem én mondom,hanem ezt tanítják mindenhol nem csak egyszerű bakáknak hanem katonai akadémiákon is.Nem véletlen az,hogy nem bombázták porig Bagdadot,Falluját vagy Basrah-t és még van pár példám.

    “A rom és a városi épület nem véd semmitől ami 20mm-nél nagyobb kaliberű. Hiába bújkál a hős város harcos a légibomba, rakéta ágyúlövedék, gépágyúlövedék a romon és a falon keresztül is utoléri.”

    Ami egyszer már összedőlt nem fog még egyszer összedőlni ez azért nagy előny.Sokkal nehezebb megállapítani egy rom esetében,hogy honnan lőnek mint egy épp háznál=hova kéred a bombát ha nem tudod,hogy honnan lőttek?

    “A szerbek anno, 23mm-es gépágyúkat szereltek páncélosjárművekre azzal lőttek szét épületestül a házakban bujkáló albán partizánokat.”

    Azért egy 23mm-es gépágyú nem porig rombolás.

    Az sem véletlen,hogy Irakban a felkelők vagy a hadsereg nem a sivatag közepén volt eredményes hanem a városokban.

  41. Dudi
    de hát nem azt mondom, hogy általában szét kell rombolni egy várost. hanem azt mondom, hogy ha fel van derítve a városi harcos akkor senki sem bíbelődik azzal, hogy kézifegyveres lövészekkel füstölje ki. hanem nehézfegyverzettel semmisítik meg.

    persze, hogy nem bombázták szét Bagdadot és Falludzsát, de helikopterről indított rakétákkal, gépágyúkkal, harckocsiágyúkkalés hasonlókkal likvidálták őket.

  42. mármint a felderített harcosokat.

    Ilyen tekintetben bizony maga a városi környezet nem nagy segítség a védőnek. Ezért mondtam, hogy nem nagy különbség városon kívül vagy azon belül harcolni, mert ha a védőnek nincs elegendő (nagyon komoly) mennyiségű nehézfegyverzete úgysem menekül azzal, hogy majd bujkálni fog a városi környezetben.

  43. tallking

    “ma már a “városi harc” nem jelent semmi extrát. Közhelyes középszintű fogalom, Sztálingrád után terjedt el, de már pár hónapra rá a németek megtalálták az ellenszerét (nehézfegyverzet használata), persze a közhely maradt. Mára az éjjellátók, hanglokátorok, precizíós fegyverek elterjedésével pedig túl sok jelentősége nincs.
    Tök mindegy, milyen képzett, túleléő, jó kondicíójú álcázott stb.stsb. szuperhős vagy se a városban se azon kívül semmi esélyed nehézfegyverzet ellen.”

    Ez így ebben a formában hülyeség(bocs).A városi harc nehézsége nem közhely.

    Nem lehet minden házat lebombázni mert akkor egy romhalmazt csinálsz amit utána az ellenség fel fog használni és akkor ott tartasz,hogy magaddal basztál ki.Ezért kell kerülni az épületek szükségesnél nagyobb rombolását.

  44. Nem értem, honnan jön elő a “minden házat lebombázni”

    Három komenttel feljebb leírtam már:
    “Dudi
    de hát nem azt mondom, hogy általában szét kell rombolni egy várost. hanem azt mondom, hogy ha fel van derítve a városi harcos akkor senki sem bíbelődik azzal, hogy kézifegyveres lövészekkel füstölje ki. hanem nehézfegyverzettel semmisítik meg.

    persze, hogy nem bombázták szét Bagdadot és Falludzsát, de helikopterről indított rakétákkal, gépágyúkkal, harckocsiágyúkkalés hasonlókkal likvidálták őket.”

  45. Python

    Elvileg az az optimális ha az optika vagy red dor szemlencséje 6-8 cm-re van a szemedtől.Mindenféle képen nőni fog a fegyver tömege ráadásul a VZ-nél ez a fegyver elején jelentkezik mert csak oda tudsz rakni bármit is.Az AK-t sokat kritizálják,hogy nehézkes ellátni sínrendszerrel mert a tokfedél mozog így a legkézenfekvőbb megoldás kiesik na a VZ-nél ez hatványozottabban előjön.

    tallking

    “mármint a felderített harcosokat.”

    Éppen ez a baj,egy városban addig nem tudod felderíteni az ellenséget amíg az nem lő rád akkor meg már általában késő.

    Persze ez egyenlő erők harcára igaz nem pedig asszimetrikusság esetén.

  46. tallking

    “Nem értem, honnan jön elő a “minden házat lebombázni””

    Te beszélsz nehéz fegyverekről,légibombákról és nagy kaliberű tüzérségtől.

    Az ellen megölése nem mindig abból áll,hogy bemegy egy szakasz egy épületbe és szobáról szobára elfoglalja azt de az sem működik,hogy minden egyes ellenséges lövészt harckocsiágyúval vagy harci helikopterrel semlegesítesz.Kell a nehéz fegyverzet a városba de nem lehet ezekre bízni egy város elfoglalását olyan módon,hogy a katonák mennek a városban ha meg valahonnan rájuk lőnek akkor hívják a tüzérséget,légierőt.

  47. Akkor legalább tisztáztuk ki mit gondol. Én azt gondolom amit utolsó mondatodban írtál. Ez a módszer a döntő jelentőségű, szerintem. Vietnamban amikor a Citadellát nem engedték nehézfegyver bevetésével elfoglalni(mert féltették a műemlékeket) nem jutottak semmire az amcsik. amikor azoban két hét eredménytelenség után elegük lett a katonásdi csetepatéból bevetettek a tüzérséget, légierőt, nehézgéppuskákat, hátrasiklás nélküli lövegeket és elfoglalták a Citadellát. Tehát a “megrezdül egy bokor= teljes erejű nehézfegyver használat” szerintem a döntő jelentőségű eljárás.

  48. Szia tallking !

    dudi már említett pár példát, a mai korból, ahol vagy nem merték megkockáztatni a helységharcot a támadók, vagy nagyon keserves volt, még totális technikai fölényük ellenére is.
    Én még, megemlíteném Grozníj ostromát, ami nemrég történt, elég jó példa arra, mire nem jó igazán városi körülmények között a sok nehézfegyver, pláne harckocsi.
    Említetted a varsói felkelést, nos, ahhoz képest, hogy a felkelők kb 1 hetesre tervezték, hogy addig ott lesznek majd az Oroszok, ahhoz képest, tovább tartott, mégpedig úgy, hogy az Oroszok nem mentek…
    Még jobb példa, Caen, illetve Monte Cassino, ahol a Német védők, kiválóan használták ki a rommá lőtt várost, illetve apátságot, a védelemre.
    Továbbá említetted Harkovot, amit szétlőttek és gyorsan elfoglaltak, mint Sztálingrád ellenpéldáját.
    Harkovban nem volt kiépített, megszervezett védelem akkor, a II. SS Páncéloshadtest megkerülte, elvágta és menetből elfoglalta, Hausser mesteri hadvezetésének köszönhetően.

  49. Honved: először is kösz, hogy végigolvastad, nem csak az utolsó hsz.ek alapján lépsz be.

    Groznijban a védők kezdetben kilőtték ugyan a támadó harckocsikat de az oroszok aztán mégiscsak elfoglalták a várost, méghozzá nehézfegyverzettel (Tocska ballisztikus rakétákat vetettek be hagyományos harci résszel a különösen keményen ellenálló pontok ellen)

    Caen-nél a németek nem rendelkeztek elegendő nehézfegyverzettel, lőszerrel és annak mozgatásához szükséges üzemanyaggal, így gyakorlatilag nem volt érvényesíthető a nehézfegyverzet, mert takarékoskodniuk kellett vele.

    Harkovban Hauser ugyan mesterien intézte a rohamot, de a tényleges harci cselekményeket ágyúval, rohamlövegekkel végezték el. ennek bizonyítására linkeltem be a videót is.

    nem tagadoma lövész egyéni munkáját de döntőnek tartom a nehézfegyverzet korlátozásoktól mentes használatát.

  50. ha arra gondolsz amikor az oroszok kitartottak a grúzok ellen nos akkor , a háború nem matematika. sokkal több sikeres ostromot tudok felsorolni mint partizánok,szabadságharcosok, általában nehézfegyverzet nélküli védők által kifejetett sikeres védelmet

  51. tallking !

    Groznijban érdemes megnézni a veszteségeket, aztán mindjárt árnyaltabb a kép.

    “Caen-nél a németek nem rendelkeztek elegendő nehézfegyverzettel,”
    A várost és környékét, több páncéloshadosztály védte, leginkább a 12. SS . Páncélos hadosztály. El voltak látva rendesen nehézfegyverekkel, már alakulatuk jellegéből fakadóan is.

    Harkov…
    http://www.youtube.com/watch?v=sWRdUn7CDN8&feature=related

    “Amikor megérkezett az SS Hermann Göring pc.hadosztály vége lett a lázadásnak.”
    Nem volt az SS-nek “Hermann Göring hadosztálya”.
    A Luftwaffe állományába tartozott.
    A német alakulatok kezdetben 15 ezer rendkívül jól felszerelt katonát számláltak, de már augusztus első napjaiban számuk 25 ezerre nőtt, von dem Bach SS tábornok különleges alakulatának létrehozásával pedig elérték az 50 ezres létszámot.

  52. Terminator

    Ott olyan gyorsan menekültek a grúzok,hogy nem nagyon volt lehetőség a komolyabb helységharcra.Az egész háború 5 vagy 7 napig tartott.

    Groznijt én nem tartom jó példának mert ott jól felkészített védők párosultak jól kiépített védelmemmel(úgy,hogy hónapokig készültek az ostromra)és ezt próbálta elfoglalni az ejtőernyősöket csapatfelderítőket és a különleges alakulatokat leszámítva egy totálisan demoralizált kiképzetlen csürhe,akik még túlerőben sem voltak…

    tallking

    Akkor nagyjából ugyan azt gondoljuk.

  53. Honved:

    Caen-nál nem az az eset van amit itt tárgyalunk (=nehézfegyverzetben gyenge védők vs. nehézfegyverzetben erős támadók)ha valamaennyire valakinek a malmára hajtj a vizet akkor az az amit eddig mondtam. Néhézfegyverzetre alapozó csata,a németek nehézfegyverzettel állnak ellent, az amerikaiak még nagyobb nehézfegyverzettel (légibombázás)porrá zúzzák a várost aztán a németek védelmi vonalai egyre megnyúlnak mert egyre több helyen kell védekezzenek, végül az amerikaiak áttörik a német vonalat de nem Caen-nál hanem a városon kívül és bekerítéssel fenyegetik a németeket.
    http://en.wikipedia.org/wiki/Battle_for_Caen

    nem túl releváns ami esetünkben.

  54. Az elöbb felmerült a VZ-58. Érdekes, hogy ragaszkodtak a rövid gázdugattyú hátrasiklásos megoldáshoz. Később a kínaiak is ezt használják a Type 081-nel. Ennyire megéri ezt a rendszert használni? Az tűnik logikusnak, hogy egy síma lövészfegyvernél bőven elég az egyszerübb Kalasnyikov rendszer.

  55. harkovnál ugyanzt a videót linkeled be mint én, tisztán látszik, sokszor hogy az ostromló németek a városban utcákon harckocsikkal, ágyúkkal lőnek azokra az épületekre amelyekben feltehetőleg szovjeteket azonosítottak. Erről beszélek én is.

  56. Varsóban a németeknek lehetett 15 ezer jól felszerelt katonájuk de nem nehézfegyverzetük mert a fronton volt. A frontról hoztak nehézfegyverzetet Varsóba, de ez lényegtelen mert én a harcmodort akrtam ábrázolni és linkeltem be videót.

    http://www.youtube.com/watch?v=SCbFyIaVOPA

    40 másodperctől látszik miről beszélek: gépágyúval lőnek épületekre amelyekben feltehetőleg lengyelek rejtőznek, Sturmtigerrel lőnek épületekre, stukákkal bombáznak épületeket amelyeket feltehetőleg a felkelők használnak. tehát mindenhol nehézfegyverrel verik szét az épületekben megbúvó könnyűfegyverzetű krapekokat

  57. Dudi, Tallking, szerintem elbeszéltek egymás mellett :)

    Dudi álláspontja az, hogy a sűrűn beépített területek (városok) megnehezítik a támadó fél dolgát, magyarul a védőket juttatják előnyhöz.

    Tallking ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy megfelelő erőfölény birtokában (különösen nehézfegyverek terén) lehetséges az ellenség leküzdése akkor is, ha éppen egy városban védekezik.

    Ez a két álláspont szerintem egyáltalán nem zárja ki egymást, AK-val és RPG-vel harcoló turbánosok ellen nyilván tudnak az amerikaiak eredményesen harcolni, a hatalmas technológiai fölényük miatt. Minél kevésbé szempont a járulékos veszteségek minimalizálása, annál hatékonyabban.
    Ettől függetlenül még azonos méretű és felszereltségű ellenség legyőzése szerintem problémásabb, ha sűrűn beépített területen védekezik, mint ha nem. Már csak a felderítés nehézségei miatt is.
    A hangsúly azon van, hogy nehezebb, nem lehetetlen.

    A németek előrenyomulása sem véletlenül Sztálingrádnál (és Leningrádnál) állt meg, ’56-ban sem véletlenül Budapesten volt érdemi ellenállás, és valószínűleg ’93-ban lényegesen könnyebb dolguk lett volna az amerikaiaknak, ha nem Mogadishu belvárosában, hanem egy sivatag közepén kell ugyanazt az akciót végrehajtaniuk.
    Az utóbbi két példa mutatja, hogy annak ellenére, hogy a forradalmunkat leverték és a két szomáliai fejest is elfogták, a lakott területek a védekező felet juttatták előnyhöz.

    Szerintem mindkettőtöknek igaza van.

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.