|

Szueztől keletre – első éles bevetésén a Type 45-ös HMS Daring

2012. január 11-e jelentős esemény a Royal Navy romboló vonalas jövőjét – illetve már jelenét – jelentő Type 45 osztály történetében, hiszen az elsőként átadott, majd hadrendbe állított HMS Daring szerdán kihajózott első éles bevetésére. Melynek menetrendje szerint 7 hónapig nem is látja viszont Anglia partjait – a ködös Albion lakóiból a fedélzeten tartózkodóknak ugyanakkor az út nagy része alatt legalább kijut a napsütésből, hiszen a 2009 nyarán hadrendbe állított HMS Daring Szueztől keletre fog ténykedni. Az alapvetően légvédelmi feladatkörű romboló a Type 23 / Duke-osztályú fregattól, az HMS Argyll-tól (F231) veszi át a stafétát a régióban.

Az HMS Daring kihajózás közben a tat felől fotózva

Viszlát Augusztusban! | Fotó: Royal Navy ,

A Daring és legénysége számára a tavalyi év jelentős része ezen első éles bevetésére történő végső felkészüléssel, tesztekkel, és a hajó finomhangolásával telt. Ezek keretében májusban tesztelésre került a Sea Viper rakéta köré építkező légvédelmi rendszer, – még ha annak képességeihez mérten gyengécske kis célpont ellen – a nyár folyamán telepítésre került a Phalanx CIWS, illetve az ősszel egy 2 hónapos felkészülési útra hajózott ki a mintegy 8 000 tonna vízkiszorítású romboló. Melyet ezek után bevetésre alkalmasnak minősítettek.

A Royal Navy állítása szerint ezen utat már egy jó fél éve beütemezték a Daring számára, így igazából téves a sajtó azon híresztelése, hogy a Navy direkt küldi jelenlegi legpotensebb hadihajóját az Irán közeli vizekre.

HMS Daring a spotterek középpontjában

HMS Daring a spotterek középpontjában | Fotó: Royal Navy ,

A Skóciában megépített hadihajót stílszerűen skót dudás búcsúztatta, amint 200+ legénységével a fedélzetén kihajózott Portsmouth hadikikötőjéből. A Daring fedélzetén a szokásosnál többen kaptak helyet, lévén a többek között kalóz megnevelő célzatú feladattal is távozó hadihajón a Királyi Tengerészgyalogság erre szakosodott katonái is elszállásolásra kerültek.

A tavalyi őszén, egy a sajtó számára tartott bemutató során készült felvételekből összeállított videóanyag

55 hozzászólás “Szueztől keletre – első éles bevetésén a Type 45-ös HMS Daring”

  1. A páncélt elfelejthetjük, végül is haladni kell a korral (Váncát sütni sütőporral), de a hajóosztályok feladat szerint akár maradhatnénak is. A cstahajók ugye azért haltak ki, mert páncélozás hijján nincs mi megkülönböztesse a cirkálóktól.
    A feladat szerinti elkülönítés mondjuk érthető.

  2. Azért mert az alapvető hajoosztályok változás alatt állnak folyamatosan, valamint más-más országok, más-más nevet adnak.

    Pld: Az amerikaiak a Spruance osztályt és a Ticonderoga osztályt eltérően rombolónak, illetve cirkálónak nevezik, pedig egyazon tervezésű hajótestre építették őket. A típusváltozás oka a kongersszusi elfogadás volt.
    Az orosz haditengerészet mindent másként nevez szinte:

    Nagy ASW hajó = cirkáló
    Kis ASW hajó = romboló
    Nagy partvédő hajó = fregatt
    Kis partvédő hajó = korvett
    Ferde fedélzetű ASW hajó = volt Kijev-Baku osztály – ebből lesz az indiaiaknak a Vikra** hordozó
    stb.

    Másik ok, hogy a hajóosztályok vízkiszorítása az elős világháború idején nőtt, majd csökkent és a második világháború kezdetétől ismételten nőtt. A nevük is változott.

    Pld:
    1. Vh. – kiscirkáló, védett cirkáló, nehézcirkáló, csatacirkáló
    2. Vh – könnyűcirkáló, nehézcirkáló, csatacirkáló
    cca. 1950-től, cirkáló, rakétás cirkáló, “és az orosz Kirov osztály” csatacirkáló.. Manapság 1-2 dél-amerikai-ázsiai tengerészeten kívül, minden cirkáló egyben rakétás cirkáló..

    Másik pld: A rombolól specializálódtak: a II.vh idején még a romboló egy ASW-viz-viz, légvédelmi univerzális hajó volt. Manapság a multirole rombolok mellett megjelentek az elsősorban légvédelmi, illetve ASW rombolok, amelyek mindegyikén másodlagosan van viz-viz, illetve, általában van minimális ASW és légvédelmi fegyver is. (ASW rombolon SHORAD rakéta, CIWS, Légvédelmi rombolon pedig 1 tj. elleni fegyver..

  3. Molni

    A cirkálók feladata elsősorban a kisebb méretű felszíni egységek, repülőgép-hordozók, kisegítő hajók, páncélvédettség nélküli kereskedelmi hajók “riogatása”.

    Rombolók:
    A hajóosztály a torpedó-rombolókból ered. Feladata a gyors torpedó naszádok, később a tengeralattjárók leküzdése.

    Kirov: a főgépek rendelkeznek némi védelemmel, de az is inkább repeszvédelem. Ugyanakkor a nagy sebesség/tűzerő, alacsony páncélvédettség tipikus csatacirkáló vonás.

    Egyébként kétlem, hogy a mobilitása és a tűzereje miatt egy Hood, vagy egy Gotland vagy egy Printz Eugen (bár ez utóbbi nehézcirkáló/zsebcsatahajó) sikerrel szembeszállhatott volna vele. Szimplán a csöves tüzérsége szétszedte volna ezeket a hajókat, nem hogy a granit…

    Kelepisti:

    “Másik ok, hogy a hajóosztályok vízkiszorítása az elős világháború idején nőtt, majd csökkent és a második világháború kezdetétől ismételten nőtt.”

    ja. A washingtoni egyezmény “gyümölcse”.

    Egyébként a Tico szerintem az Alaska után “örökölte” a cirkáló besorolást a feladattal együtt.

  4. gacsat:

    Igazából a csatahajók azért haltak ki, mert nem tudták biztosítani a megfelelő védelmet az adott kor technikai szintjén.

    Az igény a sebesség/légvédelem lett (Alaska class).

    Egyébként olyan áron voltak, hogy inkább repülőgép-hordozót építettek az árából, ami az akkori kihívásoknak megfelelően védett (sebesség+légvédelem /csöves és “szárnyas”/), nagy tűzerejű eszköznek számított, és ma is az.

    Egyébként egy csatacirkáló ára verte a csatahajókét. Ugyanakkor szüksége volt rájuk a ’30-as években (felderítés, felderítő-hajók kiiktatása, csatahajók tűztámogatása), majd a hordozók őket is kiváltották. Sokat át is építettek (Lexington, Kaga /vagy Akagi, mindíg keverem, melyik volt csh és melyik csc)

  5. Egyébként kétlem, hogy a mobilitása és a tűzereje miatt egy Hood, vagy egy Gotland vagy egy Printz Eugen (bár ez utóbbi nehézcirkáló/zsebcsatahajó) sikerrel szembeszállhatott volna vele. Szimplán a csöves tüzérsége szétszedte volna ezeket a hajókat, nem hogy a granit

    Azért vicces, a cirka 25 ezer tonnás Kirovot a ~10 ezer tonnás PE-vel összemérni. Egyenrangú ellenfelat akarsz? Scharnhorst. Alig 3 ezer tonnával nehezebb. Na megnézném, hogy azt mikor fekteni meg egy Gránit. Lehet, hogy nagy sebességű, de nem pcttörő. Megviselné, de elsüllyeszteni igen nehéz lenne, mert nem all or nothing vicc páncélelrendezéssel bír. Az agyonsztárolt Iwoa class orrát viszont úgy kapná szép az 1 tonnás robbanófej, hogy öröm lenne nézni…

    Olli hajói oldal sajnos meghalt, de volt egy kép az egyik francia csatahajóról, ami egy találatot kapott a páncélozatlan részen. A hajó oldalá be és kisétálhatott egy ember 20 méter hosszan. Egy néhány tíz kilós robbanóanyaggal bíró gránát szétkapta a hajót. El lehet képzelni, hogy mit csinálna 1 tonna HE…

    A Tirpizt ellen a pct. bombák szitne szart sem étek. A fedélzetet átrendezték, de a páncélfedélzeten nem ment át még a 750 kg-os pct bomba sem. Az ellen kellett a Tallyboy…

  6. Molni:

    Csatacirkálókat emlegettél.
    A csatacirkálók jellemzően a ’30-as évek termékei, és kivétel nélkül
    gyengén páncélozottak.

    Egyébként páncéltörő a granit, termonukleáris fejjel meg…

    Egyébként a felsorolt hajók közül pont a PE a legnagyobb kihívás, lévén annak van normális páncélzata.

    Az AK130 a maga tűzvezetésével/tűzgyorsaságával/lőszerével beköszönne még a Yamato oldalán is.

    A Tirpitz 380mm-es hajágyúinak lövedéke 800 kg (robbanóanyag 18,8 kg)
    Granit: Feltöltve 7000 kg, hagyományos tölte 750 kg. Valahogy nekem ennek tűnik nagyobbnak a mozgási energiája.

    Iowa: a 190 mm fedélzeti páncéllemez azért nem rossz (Tirpitz 50mm!)

    Megjegyzés: A Scharnhorst-ot a Brit Admiralitás csatahajónak tekintette (mivel volt tisztességes páncélzata).

  7. “Na megnézném, hogy azt mikor fekteni meg egy Gránit.”
    Amikor az 500 kt -s töltettel rendlekező változatát indítják. ;)

    Az elnevezésekkel kapcsolatban meg hozzátenném, hogy ez is olyasmi, ami kb országonként változik.
    Kb ugyanaz a vita tárgya, mint amikor a light machine gun/golyószór/könnyűgéppuska vagy howitzer/gun-howitzer/tarack/ágyutarack elnevezéseken vitatkozunk. Legfeljebb annyi a különbség, hogy Magyarországon haditengerészet és tengerészhagyományok híján még a saját nyelvünkön is nehéz megmondani, hogy mégis mi micsoda.

  8. “…Magyarországon haditengerészet és tengerészhagyományok híján…”
    10 eves fiam most olvasta el masodszor a “Zenta cirkaloval kezdodott” cimu haditengereszeti propaganda-anyagot, neki ezt a hagyomanynelkuliseget nem tudnad beadni. :-)
    Nem beszelve az I. vh legnagyobb blokadtoreserol, aminek azert van Magyar vonatkozasa emlekim szerint.

    Egyebkent valahol igazad van, csak trollkodok. :-)

  9. Úgy tudom, a Bismarck, és a Tirpitz között nem volt páncélozásbeli különbség. A Bismarckot viszont a Rodney lőtte a víz alá. Igaz, sok találat kellett hozzá.
    Ha a páncélozás érne valamit, a hajókat ma is páncéloznák. A háború végén meg az angolok nem darabolták volna fel a szinte új csatahajóikat. Még csak el sem adták. Nem volt aki megvegye őket.

  10. A csatacirkálók a 10es évek agyszüleményei. Az akkor már kissé elborult Fisher tengernagy lökött 5lete volt. A Hood sorsán látszott is. A Brit Birodalom Büszkesége csak nem lécel le 1 nála kisebb német hajó elől? Pedig az eredeti terv ez volt. Lőtávolon kívül kellett volna lennie, amíg a PoW megmérkőzik a Bismarckkal.

  11. @gacsat

    Jelenm tudásunk szerint a hajót inkább a torpedók végezték ki meg az önelsülylesztés. A roncs vizsgálata során összesen talán három olyan találat volt, ami áttörte a fő páncélfedélzetet. A hajógépek végig működtek. A felépítményeket ronggyá lőtték, de a hajó gyomrát nem sikerült elérni.

    Ellenben a PE egyik szerencsés találat kis híján elsüllyesztette a PW-t. (Ha jól tudom.)

  12. @gacsat

    Az a 42 km is UL. Pontosabban elmélt. A csathajók gyakorlati lőtávolsága nem volt több 20 km-nél. Afelett akkora volt a szórás és olyan bizonytalan volt a tűzvezetés, hogy a találat csak a véletlenen múlt.

    A legnagyobb távolságról leadott lövés, ami talált is az 28 km táján volt. Olli hajóin mindkét ilyen eset említve van. Az egyik a norvég hadjárat alatt volt, amikor az egyik hordozó elssüllyesztették. A másik a Földközi-tengeren az olaszok ellen. A Biscmark ellen is 20 km táján nyitottak tüzet, ami rohamosan csökkentettek 12-15 km tájára. A végén 10 km-en belül voltak.

    Eegy biztos, a Biscmarkot ért találatok tördékétől rég elmerült volna bármelyi all or nothing csatahajó vagy a Biscmark bármelyik ellenefele. Különösen a teljesen lerobbant állapotban levő Rhodney…

  13. gacsat

    Az Biscmark nem azért volt menthetetlen mert így is úgy is elsüllyedt volna hanem azért mert körbevette a fél angol flotta.Szóval az ágyútűz és a torpedók NEM okoztak végzetes találatot .Javaslom Oli hajó c. oldalt nem linkelem mert már linkelték.

    molni

    Nem is tudtam,hogy mélyen beleástad magad a hajós témába…vagy csak azért tudsz ennyit mert annyira még nem néztél utána a témának,hogy rájöjj:ezek nem tudnak repülni! :)
    Mindenesetre most kellemesen csalódtam.

  14. “10 eves fiam most olvasta el masodszor a “Zenta cirkaloval kezdodott” cimu haditengereszeti propaganda-anyagot, neki ezt a hagyomanynelkuliseget nem tudnad beadni. :-)”
    Jólvan, elismerem, hogy kissé sarkítottam, de ez a hagyomány kimerül a Monarchia haditengerészetével, ami csak néhány évtizedig tartott, de ennél jóval több ideje, hogy megszűnt.

  15. Épp azon gondolkodtam, hogy a modern hadihajók csak viszonylag kisebb méretű ágyút és inkább sok rakétákat használnak. Így lehet hogy érdemes lenne építeni egy nagyobb ágyúval és erős rakéta elleni védelemmel rendelkező hajót építeni és máris lehetne zúzni. Aztán rá kellett jönnöm, hogy katonáék tudják, hogy mi kell nekik :)

  16. “Lovas tengernagy…nesze neked hagyományok!Egy angol tengernagy pofán köpte volna magát.”

    Több angol tengernagy van aki soha semmilyen csatában nem vett részt.
    Nem tudom milyen forrásaid vannak Horthy-ról de illene két oldali tájékozottságot szerezni mielőtt véleményeket fogalmazol meg.

  17. Molni:

    Biscmark:

    Ja. A németek távmérői pontosabbak voltak, az angolok több ágyút hordtak köré.

    AK-130:
    Egy olyan embertől kaptam az infót, akinek az ismereteiben fenntartások nélkül megbízom. Egyébként gondolj bele, hogy egy relatíve szűk területre koncentrálódó ágyútűz (Ugye percenként 40 lövés, és két cső egyszerre tüzel, a két gránát egymástól nem messze csapódik be) egyszerűen túlterheli a páncélzatot. Keresem az infót, mivel a jelenlegi javadalmazás a páncélozás hiánya miatt nem tartalmazza a páncéltörő lőszert…

    Granit: Az elektronika tudtommal széttörik a becsapódáskor, mint a hellfire rakétánál. Utóbbinak is van az elején elektronika, de azt ugye nem vitatod, hogy páncéltörő?

  18. Lőszerhez:

    Viszonyításképp 125 mm-es HEAT löszerek vernek keresztül 420 mm-t
    Az oldalpáncél a Yamato-n 410 mm. A 130mm-est nem találom.

    Az AK130 lőtávja 25 km körül van, és a tűzvezetés is tud ennyit.

    Ahogy írtad is – Gacsat, ajánlom figyelmedbe! – a Biscmark ellen 20 km-ről nyitottak tüzet, mert addig láttak el! (pont most olvastam az Óriások Csatája című könyvet).

    Ja és hogy a hajók nem tudnak repülni: :-D

    http://www.trythat.ca/experiences/Manitoba/Air/flying-boat-wilderness-adventures/
    http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/1/12/US_Navy_040429-N-4614W-002_A_United_States_Air_Force_C-130J_Hercules_assigned_to_Rhode_Island%27s_143rd_Airlift_Wing_deploys_a_Rigid_Hull_Inflatable_Boat_%28RHIB%29.jpg

  19. Viszonyításképp 125 mm-es HEAT löszerek vernek keresztül 420 mm-t
    +
    Az AK130 lőtávja 25 km körül van, és a tűzvezetés is tud ennyit.

    No de nem 25 km-ről…! Nézd meg az Olli hajóin, hogy 0 méteren és +15 km-en milyen pct. átütő képességek voltak. Brutális difi. Ekkora távol harmadolódott, ha jól emlékszem. Tehát 25 km-en annak a lövegnek a pct. átütő képessége bőven 100 mm alatti, az tuti. Igen, a HEAT lőszernél asszem alig számít a távolság, csak HEAT lőszer az nincs a hajón, az tuti…

    A 25km-es tűzvezetés meg mese habbal. A nagy csatahajó lövegek szórása is nagy ekkora távon. Egy ilyen kis lövegé, meg aztán ehaj. Nzéd meg a stabil alapon és szárazföldön levő 105-155 milies ágyúk CEP értékét +20km-en. ~100-150 méter és felette. Ez mozgó hajót csak véletlenül találsz el ekkora távból…

    A véletlenszeű hibákkal – SZÉL! – nincs mit tenni, nem megjósolhatóak.

  20. Granit: Az elektronika tudtommal széttörik a becsapódáskor, mint a hellfire rakétánál. Utóbbinak is van az elején elektronika, de azt ugye nem vitatod, hogy páncéltörő?

    A Hellfire vagy kumulatív fejjel vagy formázottal bír, mint az AGM-65.
    Egy pct fegyvernél kell egy kemény fej, előre. Ott a Gránitnál szenzorok vannak. Vagy a szenzor mögött van egy kemény mag és a robbanótöltet? Soha senkitől nem halottam még azt, hogy pct. lenne a Gránit. Nem csatahajók ellen készül. A kis hajókat 1 tonne HE darabokra tépi. A CVN-t nem kell feltétlenül elsüllyeszteni. Elég annyira rommá lőni, hogy ne lehessen repműveletek folytatni. Onnantól fogva az a hajó csak egy “nagy vasdarab”..

  21. Molni:

    Valóban! De nem is azt írtam, hogy elsüllyeszti (erre a HEAP csak iszonytató mákkal és a hajó saját lőszerkészletével lenne képes, a jet-nek valami nagyon fájót kéne eltalálni), hanem hogy beköszön. A lövedék sebességének HEAP esetében jelentéktelen szerepe van a páncélátütésben, ahogy írod is.

    Írtam azt is, hogy mivel nem indokolt, nincs javadalmazásban HEAP (“mivel a jelenlegi javadalmazás a páncélozás hiánya miatt nem tartalmazza a páncéltörő lőszert…”), de fizikailag létezik a lőszer.

    Egyébként ezzel a tűzgyorsasággal egy perc alatt 1 találat azért esélyes, nem? A két lövedék elég közel halad egymáshoz, hogy a szóráskép ne legyen nagy. A hajó nem egy F-16-os, hogy 10G-vel változtasson az irányán, úgyhogy jó eséllyel lehet tudni a tűzkiváltás pillanatában, hol lesz a becsapódáskor.

    Arra utaltam a 25 km-es tűzvezetéssel, hogy a radar miatt a találat esélyével tudnak tüzet nyitni, míg az általad emlegetett 2.VH-s csatacirkálók csak optikai irányzással. Megjegyzem, 25 km- esetén nincs meg a 0 fokos becsapódási szög (az oldalpáncélra, max a fedélzetre lehet az).
    Egy csöves tüzérség sose fog tudni egy lézeres pontosságot… (izé de: copperhead, de az alapkérdésben ezt nem nézzük, kellene valaki aki megvilágít, meg nem nagyon lehetne betuszkolni a csőbe :-D)

    Egyébként kissé abszurd ez az elméleti vita :-D

    Szóval a lényeg:
    – A 130-as gránát _elméleti szinten_ képes átütni a Yamato övpáncélját (huh, mi maradna a Kirovból – vagy bármely más jelenlegi hajóból – egy Yamato főlöveg gránáttalálat után…).
    – Az eredeti példád szerinti csatacirkálók gyengén páncélozottak, és már a II. VH idején is többségében elavultak, úgyhogy szerintem szimpla HE lőszerrel leamortizálhatóak.
    – A Kirov, mint csatacirkáló tökéletesen megfelel a csatacirkálók definíciójának: gyors, nagy tűzerejű nagy hajó, amely célja a maximális rombolás (egyébként a zumwalt nekem nagyon hasonlónak tűnik, és mégis romboló…)

  22. Molni:

    megjegyzés: Kumulatív fejnél nem kell keménynek lennie.

    Gránit: Egyébként nekem úgy tűnik, hogy a – csúnya idegen szóval – szuper-struktúra maga az, ami a mozgási energiájával áttöri a páncélzatot, ne felejtsd el hogy 4 MJ felett van a mozgási energiája!

    Néhány forrás megjelöl HEAP fejet mint alkalmazhatót, de alapeset a HE/termonukleáris.

    Mondjuk egy 750 kg-os HE fej is csúnya dolgokat művelhet, szerintem nyomorékká zúzna bármit, ami nem a Washingtoni egyezmény megszűnése után/megkerülésével tervezett csatahajó (42000+ t).

  23. Arra utaltam a 25 km-es tűzvezetéssel, hogy a radar miatt a találat esélyével tudnak tüzet nyitni, míg az általad emlegetett 2.VH-s csatacirkálók csak optikai irányzással.

    A radaros hajók sem tüzelhetnek ilyen távolságról biztonsággal. Mérthetetd te miliméter pontossággal a távolságot, ezred kelvinre a levegő hőmérsékletét, a csősúrlódást, csőhőmérsékletet, stb. ha a gránát x szélnyíráson meg át és éppen 20 másodperces szélcsend van miközben a gránát repül, de amúgy meg széllökések vanak. Sem mérni sem megjósolni sem lehet. Csak becsülni…

    Egyébként kissé abszurd ez az elméleti vita :-D

    Jah… :)

    Szóval a lényeg:
    – A 130-as gránát _elméleti szinten_ képes átütni a Yamato övpáncélját (huh, mi maradna a Kirovból – vagy bármely más jelenlegi hajóból – egy Yamato főlöveg gránáttalálat után…).

    Kumlatív lőszörrel talán. Viszont milyen kárt fog okozni? Mert harckocsi estén a kis mérete miatt a kumulatív sugár veszélyes. Bent megöldi az embereket és felrobbanthat ezt-azt. Egy csatajón csinál egy kis lyukat. Ha nem egy lőszerrel éppen töltés alatt álló tornyot talál el, akkor semmi komoly…

    – Az eredeti példád szerinti csatacirkálók gyengén páncélozottak, és már a II. VH idején is többségében elavultak, úgyhogy szerintem szimpla HE lőszerrel leamortizálhatóak.

    Ezt nem értem. A Scharnhorst a mai szemmel minden, csak nem gyengén páncélozott volt. Csatahajók találatait is jól bírta. A DoY több találatot elért rajta, sebessége nem csökkent már éppen meglógott volna, mikor megtorpedózták…

    – A Kirov, mint csatacirkáló tökéletesen megfelel a csatacirkálók definíciójának: gyors, nagy tűzerejű nagy hajó, amely célja a maximális rombolás (egyébként a zumwalt nekem nagyon hasonlónak tűnik, és mégis romboló…)

    Minden hajó és fegyver esetében cél a méretéhez képesti fajlagosan maxmiális pusztíás. A Kirov az egy rakétás cirkáló. Pont. Abból van nagy és van kicsi is. Ettől még a battlecrusires megnevezéstől agyvérzést kapok. A Heavy Missile Cruiser sokkal szemléletesebb lenne…

  24. Molni:
    Nem biztos találattal, találat esélyével. Optikával esélytelen (pláne, ha nem is látják).

    Kumulatív lőszer:
    ajánlom figyelmedbe:
    “(erre a HEAP csak iszonytató mákkal és a hajó saját lőszerkészletével lenne képes, a jet-nek valami nagyon fájót kéne eltalálni)”

    Scharnhorst:
    “Megjegyzés: A Scharnhorst-ot a Brit Admiralitás csatahajónak tekintette (mivel volt tisztességes páncélzata).”
    Hozzáfűzöm, hogy inkább nehéz cirkálónak kellene lennie a kor definiciói alapján (ami elsősorban feladatfüggő), annak meg túl nagy. Talán zsebcsatahajó lenne a legjobb…

    Kirov:
    Kicsit nagyobb, mint a hagyományos rakétás cirkálók, szerintem ezért lett battlecruiser. Egyébként meg tök 8, mivel mind a két osztály paramétereinek megfelel.

    Az idézetek a korábbi hozzászólásaimból vannak.

  25. A Scharnhorst építésekor még csatahajóként szerepelt, csak később miősítették le. Elsősorban 280 mm-es fő fegyverzet miatt, legalábbis szerintem. Ezzel egy csatahajónak nemigen lehet “imponálni”, de azt leszámítva minden cafatokra lehet lőni. Még a Renown, a Repulse és a Hodd számára is komoly fenyegetés volt a Scg./Gnei., a gyenge páncélzatuk miatt. Ellenben azért a két német hajó nem süllyedt el volna soha úgy, mint ahogy a Hood…

    A saját zsebcsatahajóikkal vagy bámely nehézcirkálóval összemérve burtálisan erős és gyorsak voltak ezek.

    Én az Sch-t az egyik legmagsabb harcértékű hajónak bírom az “ágyúsok” korában. Csak csatahajó volt képes megállíani, de üldözni csak a jenki Iowa tudta vomna, mert 32 csomós csúsebessége az nagyon kemény volt. Az övpáncélja csatahajó vastagságú volt, a tűzerőn spóroltak egy kicsit, ettől volt kisebb és gyorsabb.

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.