|

India átvette a Nyerpát

Az Indiai Haditengerészet az orosz eredetű játékszereivel általában megjárja abból a szempontból, hogy nem időben, vagy nem időben és még csak nem is az eredeti pénzmagért kapják meg a portékát.

Egy ilyen jellegű történet zárult le a napokban, mikor is az eredeti, 2008 végi dátumhoz képest 2012. január 23-án az indiai delegáció a Zvezda Hajógyár Bolsoj Kamenyi hajógyárában végre átvehette a K-152 Nyerpa nevezetű, Project 971U / Akula II -osztályú atom-tengeralattjárót. Az eseményre az Egyesített Hajóépítő Vállalat, a orosz Csendes-óceáni Flotta képviselői, és természetesen az indiai delegáció körében került sor. Az átadási ceremónián az indiaiak kérésének értelmében a sajtó képviselői egyébként nem lehettek jelen.

Mint ismert a 2008 novemberében a fedélzeti tűzoltó rendszer aktiválása miatti halálesetek miatt fokozottan a szaksajtó figyelmének középpontjába került, majd a ráadásul egyre csak csúszó átadási határidejű SSN befejezésének költségeit Moszkva turbános barátai finanszírozták – cserébe a K-152 egy lízingszerződés értelmében 10 évre az Indiai Haditengerészet állományába kerül, mint INS Chakra.

Nyerpa

A Nyerpa ,

India illetékesek egyébként még 2011. december 30-án szignózták azon dokumentumot, melyben kijelentik, hogy átvételre alkalmasnak minősítették a tengeralattjárót, mely egyébként 900 millió dollárjába került az indiai kincstárnak.

47 hozzászólás “India átvette a Nyerpát”

  1. Wiki szerint ezek a 2006-2007 gyártásuak ?

    Oké hogy nem hiszik el de kitől mástól kaptak volna első vonalbeli atommeghajtású vadász tangót?

    Sok kicsi Kínai tangos majd retteghet ettől a ragadozótól a paki kollégákról nem is beszélve.

  2. Mint a másik hírhez is írtam, ha megkapták vele a friss hangkönyvtárat is (amit kétlek), akkor a Sárga-tenger és a partközeli helyek kivételével ez a hajó uralhatja az Indiai-óceánt. A nyílt vízen a Virginia a méltó ellenfele, persze feltételezve a kiképzett, profi, motivált személyzetet. Partközelben a D/E hajók előnyben vannak vele szemben….. Pakisztánnak (eddig) hasonló sincs, a kínai nuki hajók pedig jók, de egyelőre nagyon hangosak.

  3. Az indiaiakat ismerve 10 év múlva az oroszok már csak a koordinátákat kapják meg, hogy hol süllyedt el a hajó utoljára, ahonnan már nem jön vissza.
    Mondjuk ha megsérülne a Chakra akkor az indiaiak fizetnék a számlát?

    A K-335 Gepard az orosz haditengerészetnél van szolgálatban?

  4. @Sulyid
    A kínai hajók gyorsak, jól merülnek, profi a személyzet, a fegyverzet potens. Hátrányuk a konstrukcióból adódó hangosságuk. Ezt ne úgy értsd, hogy menet közben olyanok, mint egy sóderszállító, hanem, hogy a potenciális ellenfelek (Virginia, LA, Akula) jobb passzív szonárjaikkal messzebbről meghallják a reaktorszivattyú hangját még kormánysebességen is. Mivel jobb a szonárjuk, így manőver- és indítási előnyben vannak vele szemben.
    Most csak a nuki hajókról van szó. A kínai Kilo koppintások viszont szintén életveszélyesek.
    Tehát a kínai hajók egyrészt nagyon jók, másrészt hátrányban vannak. Egyelőre. Egyes hírek szerint német/izraeli eredetű szonárokkal kísérleteznek. Ha ez igaz, akkor húzós lesz Kurucéknak…

  5. Egyébként nem értem Ivánék gondolkodását. Talán Dima majd megmagyarázza, ha erre jár.
    Nincs egy normális hordozójuk, erre összekalapálnak egyet Indiának.
    Van Akula I., November, Victor…. Miért egy Akula II-es hajót adnak el Indiának? Ők egy Victorral is boldogok lennének.
    Ez olyan, mintha – repülős példával – kérnénk az USA-tól F16-ost és hozzánk vágnának Raptorokat…
    Nem értem…

  6. Van jobb linkem is, be is tettem ide is, de sajnos nincs itt. Ezek a zajértékek az oroszoknál nem túl jelentősek, mert 1 boomer észlelhetősége csak kis mértékben függ a saját zajtól. Ha például az igen zajos és sekély Ohotszki -, vagy Barrents – tengeren vannak (és mindig ott vannak) akkor csk olyan 5%a az észlelhetőségük ahoz képest, mintha a nyugodt, mély vízben kavirnyolnának. A kínai vizekről nem tudok, de például a jég ott nem csikorog.
    A támadó tengókat is inkább csak akkor hallják, amikor átkelnek az óceánon, a szolgálati helyükre (mondjuk Murmansz kijáratához) mennek.

  7. Nehezen, de megszületett. A kinai admirálisok biztos nem örülnek. India most nagyot lépett előre, bár lehet, hogy egy fecske nem csinál nyarat.
    Nekem a Bismarck csatahajó jutott eszembe, hogy pusztán a létezése, mekkora nyomást gyakorolt az ellenségre.

  8. Egyébként ennek az egész “vadállatos” szériának, projekt 971, a születése 1977ben kezdödőtt, amikor kiderült hogy az amerikai “Ohio”-ok egyszerűen elérhetetlen mélységből tudnak tevékenykedni, és első csapást mérni….Az feladat az volt, hogy akárhova észrevéthetetlenul követni és szükség esetén elpusztítani.

  9. “Van Akula I., November, Victor…. Miért egy Akula II-es hajót adnak el Indiának? Ők egy Victorral is boldogok lennének.”

    Ahogy a Fábry mondta egyszer, ennek története van…viszont értelme nincs… :-)) A lényeg, hogy az indiánok kifejezetten egy új építésű vadásztengóra vágytak, mégpedig deklaráltan abból a célból, hogy azon szerezzenek gyakorlatot az általuk kifejlesztett Arihan class SSN tengók legénységei. Az általad felsorolt Victor osztályból, és társaiból nem volt új példány természetesen, ott volt viszont a Nyerpa nevű Akula-II, amelyet majdnem az a csúfság ért, hogy kb. 70%-os elkészültségi szinten visszabontanak, és “kukáznak”, mert egyszerűen a ’90-es években az orosz haditengerészet finanszírozási gondok miatt nem tudta volna kifizetni a hajógyárnak. (Az utolsó Oscar-II. SSGN tengó, a “Belgorod” jutott még erre a sorsra, hogy 75%-os elkészültség után pénzhiány miatt kukázták!) Tehát a Nyerpát gyakorlatilag az indiánok pénze mentette meg a MÉH-től, és így ezzel mindenki jól járt: az indiánok kaptak egy komoly harcértékű vadász tengót, és egyben gyakorlási plattformot, az oroszok pedig közel 1 milliárd dollárt, és – elvileg – 10 év múlva visszakapnak egy kissé leharcolt, de másodvonalas őrjáratozásra és kiképzésre még nagyon is alkalmas SSN tengót…

    “Alapvetően igazad van, de a Wikipédia szerint sincs hivatalos Akula III NATO-kód.”

    Megnevezését tekintve valóban nincs 3-as Akula, de ténylegesen nézve mégis három szint van: az első 5 legyártott egység az Akula-I, ezek után jött egy kissé “faceliftes” változat, az Improved Akula, végül a komolyabb mértékben korszerűsített Akula-II, mint a Nyerpa…

    “az egész “vadállatos” szériának, projekt 971, a születése 1977ben kezdödőtt, amikor kiderült hogy az amerikai “Ohio”-ok egyszerűen elérhetetlen mélységből tudnak tevékenykedni, és első csapást mérni….Az feladat az volt, hogy akárhova észrevéthetetlenul követni és szükség esetén elpusztítani.”

    Önmagában biztosan nem ez volt az oka az Akulák kifejlesztésének, hiszen két elődje, az Alfa és a Sierra osztály is mélyebbre tudott merülni, mint bármely más katonai tengeralattjáró, az amerikaiakat is beleértve. (A Sierra-II. osztályú “Nizny-Novgorod” SSN tartja a nem hivatalos merülési rekordot, nála mélyebbre csak tudományos célú, hivatalosan civil kezelésű kutató tengeralattjárók merültek!) Tehát az elődeihez képest merülési képességben az Akula visszalépés inkább, de minden más képességében természtesen fejlettebb náluk…

  10. Ja, különben valami baz+ van a vadiúj Severodvinsk SSGN tengóval, ezért csak jövőre áll szolgálatba:

    http://www.barentsobserver.com/brand-new-attack-submarine-not-ready-for-service.5012535-58932.html

    Ráadásul nem egyedi az eset, mert a szintén vadiúj második Borey class boomer, az “Alexander Nevsky” is olyan “jól sikerült”, hogy állítólag a saját legénysége retteg kihajózni vele a nyílt tengerre. Lehet, hogy a hajógyárban is érdemes lenne keményebbre fogni a MEO-t, mert a Bulava rakéták minőségének javításában is csak ez hozott eredményt…

  11. De mekkorát basszus! Azóta hiba nélküli az összes teszt, előtte meg ugye ismerjük mindannyian a sztorit. Nem tudom milyen rendszert vezettek be pontosan, de állati kíváncsi lennék a gyors és drasztikus eredmények miatt.

    Biztos vagyok benne, hogy best practice-nak számítana, de valószínűleg nem publikálnak róla az orosz kollégák értekezést a Harvard Business Review-ban :(

  12. “Ja, különben valami baz+ van a vadiúj Severodvinsk SSGN tengóval, ezért csak jövőre áll szolgálatba”

    A probléma az , hogy a Dagdiesel (dagesztáni Kaszpijkszban) nem szállította le idoben a torpedokat (2011- ben) ezért nemm kerult átadásra tavaly, egyébként a minoséggel meg vannak elégedve.
    Az Alekszander Nyevszkij-nél igen gondok voltak a minoséggel, renbe kell hozni némely rendszert mivel nem mukodnek megfeleloen.

  13. “A probléma az , hogy a Dagdiesel (dagesztáni Kaszpijkszban) nem szállította le idoben a torpedokat (2011- ben) ezért nemm kerult átadásra tavaly, egyébként a minoséggel meg vannak elégedve.”

    Azért, mert 2011-ben nem szállították le hozzá a megrendelt torpedókat, még nem kellene, hogy újabb egy évet csússzon a szolgálatba állítása. Márpedig a fenti linkben olvasható cikk szerint csak 2013-ban veszi át a Flotta, ami ugye legalább még egy év…

  14. “Nem tudom milyen rendszert vezettek be pontosan, de állati kíváncsi lennék a gyors és drasztikus eredmények miatt.”

    Lehet, hogy arrafelé még mindig működik a szovjet ösztönző rendszer, vagyis a Szibériai üdülőtábor beígérése probléma esetére. Hodorkovsky tudna erről mesélni… :-))

  15. Killer Clown
    Torpedok nélkul mi értelme van hadrendbe állítani egy tengót?
    Ha leszállítják, még tesztelni kell, kiértékelni stb. Az orosz flottánál idén várják az átadását. Remélem a nemrég kinevezett Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnok- helyettes a hadiiparért felel konszolidálja az orosz fegyvererek minoségere és idoben vaó átadására vonatkozó folyamatokat.

  16. “Torpedok nélkul mi értelme van hadrendbe állítani egy tengót?”

    Oké, csak azt nem értem, hogy ha tavaly nem szállították le, akkor mi tart még további egy évig? A mai világban már egy pár napos csúszásért is keményen kötbéreznek, a védelmi iparban meg pláne elvárható, hogy a tökénél fogva akasszák fel a felelőst a gyártónál, azután erőltetett menetben szállítsák le a torpikat. A teszteléshez-kiértékeléshez pedig biztosan nem kell egy év, azért a torpedó nem egy olyan bonyolult fegyverrendszer, mint egy SLBM rakéta…

  17. Killer Clown

    A torpedókat Dagesztánban(Eszak KAukázus) gyártják. A otrpedok egyes részelemeit Kirgizisztánban. Az oroszok már évek ota megakarják venni A kirgizisztáni gyárat, de ismert okokbol(forradalmak) valahogy a kirgizek mindig kitérnek. Dagesztánban meg pláne a korrupció a tetofokon van(iszlám tagkoztársaság).
    Igazad van, hogy a csúszásért kotbéreznek, ezt az orosz védelmi minisztérium is alkalmazza. Igen lekéne váltani minden egyes igazgatot, akik nem tartják a határidot ill . pocsék minoséget produkálnak.
    azthisem hétfon volt az orosz honv. min. helyettes sajtotájékoztatója, miszerint a 2011-es évben 40 milliárd Rubel(30 Rubel = 1 USD) értékben nem voltak teljesítve a fegyver rendelések.Kb 7000 reklamálás volt a minoséggel kapcsolatban 20%-kal tobb mint 2010-ben.

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.