|

Japán már a jövő vadászbombázóját tervezi

Bár még csak alig kezdték el átvenni a jelenkor típusainak helyét az 5. generációs harci repülőgépek, a világ néhány pontján már a következő lépésen gondolkodnak. Tudomásunk szerint két országban folyik kisebb-nagyobb intenzitással az F-22 Raptor és az F-35 Lightning II utódjának keresése, nevezetesen az Amerikai Egyesült Államokban és Japánban. Nyilvánvaló módon a projektek titkossága miatt egyik fél sem kívánt eddig sok mindent megosztani a nagyközönséggel, néminemű információ azonban csordogált mindkettejük részéről. Legutóbb Tokióból érkeztek hírek, melyek szerint lehetséges, hogy – politikai, gazdasági és technológiai okokból kifolyólag – a két ország összefog, és egy közös program keretében hozzák létre a 6. generáció első fecskéjét.

Washington és Tokió kooperációja már csak azért is logikus lenne, mert mindketten 2030-ra szeretnének egy rendszerbe állításra alkalmas, 6. generációs vadászbombázót. Japán számára jelenleg úgy áll a helyzet, hogy a hamarosan megszülető, 42 darabos F-35-megrendeléssel – már ha közben nem mondják le azt – letudták az F-4EJ-k kiöregedésével felmerülő problémát, és nagyjából 2030-ig biztosított az ország légierejének fejlettségi szintje. Az első vonalat az F-15J és az F-2 képviselik majd az F-35 mellett, azonban előbbieket sem lehet örökké üzemeltetni, utódlásukat pedig már most elkezdték megszervezni. Ennek megvalósítására két út lehetséges: az egyik a teljesen önálló fejlesztés, a másik pedig az amerikaiakkal való szövetkezés.

Az ATD-X-ről elérhető egyik legelterjedtebb grafika| Forrás: Asian Defence ,

Előbbi esetében mind magát a repülőgépet, mind annak hajtóművét hazai forrásból fejlesztenék ki és állítanák elő. Ebben két cég vállalná a főszerepet, mégpedig a Mitsubishi Heavy Industries és az Ishikawajima-Harima Heavy Industries (a továbbiakban: IHI). A Mitsubishi, mely többek között az F-2 gyártója is, F-3 néven kezdett hozzá egy teljesen új típus fejlesztésébe, melynek technológiai demonstrátorát – az ATD-X-et – 2014-re szeretnék elkészíteni, és nagyjából akkor végre is hajtanák vele az első felszállást. A japán kormányzat kívánalmai szerint az F-3-at ennek alapján kell elkezdeni tervezni, a pénzt erre a 2016-os vagy a 2017-es költségvetési évben kaphatja meg a Mitsubishi. Repülőképes prototípust a 2025-ös fiskális évig kell létrehozniuk, sorozatgyártásba pedig 2027-ben kerülhet a madárka. Az F-2 leváltását Japán 2035-ig szeretné abszolválni, majd pedig az F-15J-ket is nyugdíjba küldetnék az F-3-mal. Magáról az F-3-ról egyébként annyit tudni, hogy biztosan ember vezette lesz, két hajtóművel készül és körülbelül 200-250 darabra lesz belőle szükség.

A Mitsubishi mellett az IHI szintén fontos feladatot kap, ugyanis – amennyiben az önálló fejlesztés mellett döntenek Tokióban – nekik kell majd elkészíteniük az F-3 erőforrását, az egyelőre csak XF5-1 néven emlegetnek. Mivel ennek maximális tolóerejét 15 000 tonnásra tervezik, feltételezhető, hogy az F-3-asba kettőt építenek majd belőle. A nyilvánosságra került információk és grafikák alapján ugyanis egy viszonylag nagyméretű repülőgépet kell majd elképzelnünk, ami főként légvédelmi feladatokat fog ellátni, ehhez pedig fontos a megfelelő tolóerő/tömeg arány, illetve a jó manőverező-képesség. Ezt egy olyan hajtómű, melynek tolóereje csak közel 50 százalékkal nagyobb, mint például az F414-esé, önmagában nem tudja biztosítani. A Pratt & Whitney F119 több technológiai megoldását felhasználó XF5-1 fejlesztésénél további cél, hogy minél kisebb méret és tömeg mellett érjék el a fentebb említett tolóerőt, illetve törekednek a minél kisebb radarhullám-reflexióra a belépőszekcióban. A gyártásnál pedig már alapkövetelmény a blisk (Blade Disk) technológia (a tárcsát és a lapátokat egy tömbből munkálják ki) alkalmazása is.

Még bő húsz évig szelhetik Japán egét a Sasok | Fotó: Angelique Perez, U.S. Air Force ,

Természetesen mind a Mitsubishi, mind az IHI számára könnyebb lenne a helyzet, ha a projektbe besegítenének amerikai vállalatok is. Bár hivatalosan még semmilyen információ nem látott napvilágot, ipari források szerint Washington és Tokió között már folynak az alacsony ütemű tárgyalások arról, hogy együtt végezzék mind az erőforrás, mind a repülőgép fejlesztését. Valószínűleg ez esetben az Amerikai Egyesült Államok lenne a domináns fél, és nyilván nem lenne könnyű kompromisszumra jutni, de pénzügyileg bizonyosan jobban jönnének ki, mint ha önállóan állnának neki egy-egy több száz milliárd dolláros programnak. Mindenesetre Japán már megtette az első lépést, ami azért is előnyös számukra, mert ha netán nem sikerülne megegyezni az amerikaiakkal, még mindig rendelkezésre áll majd egy biztos alap, amire építkezni lehet az F-3 fejlesztésénél.

Szintén az új japán vadászbombázóhoz kapcsolódik, hogy kiemelt szerepet szánnak az elektronikus hadviselési eszközöknek, és szilárdan ragaszkodnak ahhoz, hogy a 6. generációs típusoknak ezek már ugyanolyan alapfelszereltségei lesznek, mint korábban a gépágyú vagy a lokátor.

26 hozzászólás “Japán már a jövő vadászbombázóját tervezi”

  1. Azt hittem, némi konkrétum is kiszivárog. Talán itt olvastam, hogy az USA a következő generációt már például “önjavító burkolattal” álmodta meg. Volt több szempont is, ez ragadta meg leginkább a figyelmem.

    Ami az újdonságokat illeti, nem tudom, jelenleg hol tart a technológia, de igazi áttörésnek azt érezném, ha a fosszilis energiáról “valami másra” térnének át, mert hadviselés ide környezetszennyezés oda, ideje lenne áttérni valami kíméletesebbre. Ugyanezt gondolom az alkalmazott fegyverek körét is, hiába jár(hat) még gyerekcipőben a lézertechnológia például.

    Erre jó példa, ha nem is tökéletes még, a railgun esete. Kiválthatná a rakétafegyverzet jelentős részét s talán a felszín alatti hadviselésben is lehetne alkalmazni a torpedók helyett.

  2. A 6 gen gépek meg valami hiperszonikus gépek lesznek mi?

    “körülbelül 200-250 darabra lesz belőle szükség.”

    2035-ben meg már olyan szuper fegyverek hogy ejhaj .

    lézer ,mágneses ágyuk,

    Már csak attól függ hogy lesz e ellenfél .

  3. @shornet24: ha az F404/F414-es fejlesztgetését vesszük figyelembe, akkor helyénvalónak tűnik a 15 tonna, sokkal többet ne várj.

    Az eredeti F404-es 1978-as technológiájával tolt 78.7 kN-t. A F414-es 1993-ban már 98 kN-t. A 2009-ben kihozott F414-EPE variáns 120 kN-t tol. Látható, hogy 15 év alatt először közel 25%-ot, majd 16 év alatt 20 százalékot javítottak a teljesítményen. ha így haladnak és 2030-ra optimistán ismét 20 százalékot számolunk, akkor 144 kN körül kéne kijöjjön. Majd meglátjuk. Mindenesetre a 15 tonnás becslés helyénvaló lehet, végülis nem egy régi konstrukciót tupíroznak, hanem vadonatúj hajtóművet terveznek, új égőtér, új lapátkialakítás, stb.

  4. “Hát igen! Ha 2030-ban egy f414 méretű hajtómű csak 15t tud majd produkálni egy 6gen-es gépbe akkor elvégzem a harakirit!” Nem kívánom tőled, hogy végrehatsd a vállalást. Egy F414-es méretű hajtómű nem fog 15 tonnát tolni soha. Fizikai korlátai vannak a levegőátfutásnak, ami az egyik alap paraméter a tolóerő előállításánál.

  5. Arról,hogy ez vagy(most nem a teljesen egyértelműen lehetetlen dolgokról beszélek pl 1 perc alatt fuss le 10 kilométert mezítláb a Napban)az soha nem fog ezt vagy azt csinálni nekem mindig az atomot juttatja az eszembe.A görögök elnevezték az atomot atomosznak ami oszthatatlant jelent rá pár ezer évvel rájöttek,hogy hoppá még sem olyan oszthatatlan…

  6. “Mivel ennek maximális tolóerejét 15 000 tonnásra tervezik, feltételezhető, hogy az F-3-asba kettőt építenek majd belőle.”
    Gondolom ezt csak azért kapja meg, mert légkörön belül nem akarnak térhajtóművet használni. :D

    “A görögök elnevezték az atomot atomosznak ami oszthatatlant jelent rá pár ezer évvel rájöttek,hogy hoppá még sem olyan oszthatatlan…”
    Azért ~2400 évig igazuk volt. Ha meg lehet oldani, de csak 2000 év múlva, attól mi még nem vagyunk előrébb.

    “Ami az újdonságokat illeti, nem tudom, jelenleg hol tart a technológia, de igazi áttörésnek azt érezném, ha a fosszilis energiáról “valami másra” térnének át, mert hadviselés ide környezetszennyezés oda, ideje lenne áttérni valami kíméletesebbre. Ugyanezt gondolom az alkalmazott fegyverek körét is, hiába jár(hat) még gyerekcipőben a lézertechnológia például.

    Erre jó példa, ha nem is tökéletes még, a railgun esete. Kiválthatná a rakétafegyverzet jelentős részét s talán a felszín alatti hadviselésben is lehetne alkalmazni a torpedók helyett.”

    Figyelembe véve, hogy milyen teljesítmény kell ahhoz, hogy egy több, mint tíz tonnás testet a levegőbe emeljünk és hosszabb ideig hangsebesség fölé gyorsítsunk, erősen kétlem, hogy “zöld energiával” valaha is kiválthatóak lesznek a fosszilis energiahordozók. Alternatívaként legfeljebb valami olyasmit tudnék elképzelni, mint a Project Pluto -nál ( http://en.wikipedia.org/wiki/Project_Pluto ) alkalmazott nukleáris ramjet, de azt sem nevezném éppen tisztának.
    A railgun pedig pont, hogy nem a rakéták, hanem a hagyományos tüzérség leváltására lenne alkalmas.
    Én nem értek a hidromechanikához, de szerintem egy testet rövid idő alatt a hagnsebesség sokszorosára gyorsítani víz alatt nem a legjobb ötlet (ezért nem alkalmaznak ágyukat a tengeralattjárókon például).

  7. “Figyelembe véve, hogy milyen teljesítmény kell ahhoz, hogy egy több, mint tíz tonnás testet a levegőbe emeljünk és hosszabb ideig hangsebesség fölé gyorsítsunk, erősen kétlem, hogy “zöld energiával” valaha is kiválthatóak lesznek a fosszilis energiahordozók.”

    A kettő megférhet egymás mellett. Elég ha “zöld energiával” megfelelő mennyiségü áramot tudsz előállítani.

    http://index.hu/tudomany/2012/10/19/johet_a_levegobol_gyartott_benzin/

    Ha netalán ilyen irányba indúlnak el a fejlesztések, akkor gyakorlatilag csak az jut vissza a legkörbe, amit onnan kivettek. Ennek az iránynak egy hatalmas előnye, hogy nincs szükség új hajtóművekre.

  8. Phoenix: Guttenberg óta nem lehet a fejlődés ütemét az általad leírt módon számolni, sőt sehogy se!!

    aerophyl:2030-at még meg is kell élni :)! A fizikai korlát meg még messze van amikor 25%-os hatásfok már jónak sőt k×rva jónak számít! Olyan nyomásviszonyokkal dobálóztak a kedves hajtóműgyártok mérnökei …………..
    Jó éjszakát!

  9. @talking

    “A 6. generáció persze inkább csak a mese habbal kategória. Még az 5 generációval sincsenek elégséges szolgálati tapasztalatok.”

    Szerinted mikor kezdjék el a fejlesztést? Az F-22 és az 5. generáció ötlete szerinted mikor merült fel? ’80-as évek eleje? Mikor állt szolgálatba? ’90-es évek vége. Túlzással élve, a mérnökök befejezték a Raptort, lementek a kocsmába, berúgtak, másnap egy részük elkezdte tovább fejleszteni, egy másik részük meg nekiállt a 6. generáció alapjainak lefektetésébe.
    Az új gépnek, ami megint forradalmi technológiákat fog felmutatni, új harcászatot fog teremteni, legalábbis részben, 2030-ra szolgálatba kellene állnia. 2012-t írunk ma. Ez 18 év. Ez 5. generációs gép nulláról való kifejlesztéséhez is alig elég idő.

  10. A fejlődési görbék általában ugyanúgy néznek ki. Kezdetben ugrásszerű a fejlődés üteme, majd egyre csökken a görbe meredeksége és végül vízszintes lesz. Az a kérdés hogy a sugárhajtómű fejlesztése a görbe melyik szakaszánál tart most. Az igazi áttörést az új elven működő hajtómű fogja adni, nem a meglévő további optimalizálása.

    Mekkorát fejlődött a “repülőgépmotorok” teljesítménye a kezdetektől 1945-ig? És 1945-től napjainkig? A sugárhajtóműnél is így lesz ez valahogy. Már a második 50 évben járunk.

  11. Na találgasunk :P Am mnden fizikai törvénymegdönthető, csak az nem mindegy hogy mikor. Lehet mi csak kaptunk egy kis morzyát de 10 éve ez már a Nevadai sivatagban repked vagy Bajkonur környékén. Kis porszemek vagyunk mi egy nagy nagyon nagy gépezetben.

    Am 500 éve még azt mondák hogy föld lapos és nem lehet áttlépni a hangsebbeséget? Ki hite volna?

  12. A görögök elnevezték az atomot atomosznak ami oszthatatlant jelent rá pár ezer évvel rájöttek,hogy hoppá még sem olyan oszthatatlan…

    A görögök nem nem neveztek el semmit atomnak. Az a Dalton volt még 1804-ben emlékeim szerint…

    A fizikai korlát meg még messze van amikor 25%-os hatásfok már jónak sőt k×rva jónak számít! Olyan nyomásviszonyokkal dobálóztak a kedves hajtóműgyártok mérnökei …………..

    Jendrassik György is 80% körüli hatásfokú kompresszort tervezett. Nem a hatásfok az, ami drámaian változott a hajtómű gyártásban. Az alapvetően meghatározza a Carnot körfolyamat. A hatásfok is nőtt a teljes GT-re nézve, de össze tetszik keverni azt, hogy nagyobb teljesítményű GT-t építünk. Nem azért lett ekkora teljesítménye az F414 EPE-nek, mert a teljes gépegységi hatásfok nőtt. A gépegység teljesítménysűrűsége nőtt, ami viszont teljesen más fajlagos mutató, mint a hatásfok…

  13. Na találgasunk :P Am mnden fizikai törvénymegdönthető, csak az nem mindegy hogy mikor.

    Az új GT-k semmiféle természeti törvényt nem döntöttek meg. A fejlettebb szerkezeti anyagok és a magasabb core hőmérsékelt és sok más hozta ki a nagyobb tolóerőt és nem valamiféle revidiált fizika…

  14. Egyelőre nem nagyon látni, hogy az F3 a marketingen kívül mitől számítana 6. generációnak. Mindenesetre ha a japánok odateszik magukat, jó kis 5. generációs gép lesz, csak baromi drágán, lásd F-2.

  15. Ami az F-2-t illeti, inkább egy áttervezett F-16, mint teljesen új típus. Amit úgy szint nem egyedül építettek. Biztos a költségek miatt van elsősorban az együttműködés, de abban a konstrukcióban azt látom, hogy Japán az “olcsóbb” megoldást választotta, tehát egy jól működő platformra épített inkább, mint hogy végigjárja a tervezés rögös útját. Gyanítom az új szerzemény is inkább az amerikai elképzelés alapján valósul meg.

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.