|

Sz-400 őrködik már Kalinyingrádban is

Április 6-án készenlétbe állították Oroszország 3. Sz-400 rakétaosztályát, mely történetesen már nem Moszkva környékén, hanem Oroszország nyugati exklávéjának, Kalinyingrádnak a területén lelhető fel. Az elérhető információk alapján az Sz-400-as légvédelmi rendszer elemeit már februárban leszállították, de csak mostanra fejeződtek be az üzembe állításhoz szükséges munkálatok.

A hírben ugyan külön nem térnek ki rá, de a zászlóaljat valószínűleg Gvardejszk település közelében telepítették, ahol Oroszország utolsók között megmaradt Sz-200 légvédelmi rendszerét válthatta új eszközparkjuk. A Kalinyingrádba telepített Sz-400 rendszer a Balti Flotta légvédelmét hivatott ellátni.

Sz-400 vonalon korábbi hír, miszerint az idei évben további 3 rakétaosztály – egyenként 8 indítóállással – kerül átadásra, melyek közül egy Oroszország távol-keleti régiójába (Nahodka, Tengermelléki határterület), egy Moszkva környékére, míg egy pedig az 1. Légierő és Légvédelmi Parancsnoksághoz kerül.

Mindemellett folynak a háttérmunkálatok annak érdekében, hogy 2020-ig megvalósítható legyen a beígért 56 osztálynyi (28 ezrednyi) Sz-400-as. Március végén a védelmi minisztérium új rakéták gyártásáról kötött egy 3 éves intervallumról szóló szerződést. A nyilatkozatok szerint az Sz-300PM-1 és PM-2 rendszerektől örökölt rakétatípusok mellett jól halad az Sz-400 számára szánt 9M96E, 9M96E2, illetve a nagy hatótávolságú 40N6E véglegesítése. Mindemellett a tervek között szerepel, hogy az Sz-400-asok gyártását jelenleg végző üzem mellett további hármat is felhúznak.

93 hozzászólás “Sz-400 őrködik már Kalinyingrádban is”

  1. S-300 -xxx sorozat esetén mindig érdekesnek tartom hogy ragaszkodnak ehhez a hengeres konténerhez. Tudom hogy ez a belső nyomás miatt szükséges, de nem értem miért nem raknak rá valami teherbíró külső burkolatot hogy akár egy önrakodó konténerként kialakítva, esetleg egy mezei villás-targoncával újratölthető legyen és ne keljen ilyen nehézkesen spéci daruval újratölteni.

  2. Egy naivnak tuno kerdesem lenne.
    Nagyon nem ismerem ezeknek a rendszereknek a kepessegeit, ezert erdekelne ez a dolog.
    Az Sz-400 mennyire alkalmas ICBM es SLBM ellen? Ha az osszes tervezett ezred telepul, az mennyire tudna megallitani egy atfogo – ha ugy tetszik totalis – Trident es Minuteman csapas sorozatot?
    Azert kerdem csak, mert az oroszok ugye mindig rinyalnak a „raketapajzs” miatt, akkor ez nem szamit annak?

  3. Marcika….
    Az Sz-400 egy – papíron igen potens rendszer. Egy ICBM támadás ellen azonban nincs igazi védelem, csak a saját ICBM-ek azonnali indítása. Az SLBM-ek ellen elvileg hatásos lehet, de itt is – ha csak egy is átcsúszik – (márpedig át fog) gáz van. De… inkább sose tudjuk meg….

  4. „Feladata kettős: az enklávé tengeri biztosítása és az Északi-tengeri bejárat védelme. Kalinyingrád olyan az oroszoknak, mint anno Danzig a III. Birodalomnak…..”
    – nem is ok nélkül tartják a kalinyigngrádi enklávét egy elsüllyeszthetetlen repülőgéphordozónak (plusz kísérőhajók és egyéb nyalánkságok!)

  5. Marcika… Emlékszel anno, hogy a Pershingeket telepítették a jenkik? Az oroszok pedig az SS-20 rakétákat. Kölcsönösen rinyáltak, azután megegyeztek. VALAKI MINDIG RINYÁL…… De tudják, hogy ez egy bombaüzlet a szó szoros értelmében. Most a Nyugat rinyál, azután telepít ezt-azt. Erre Ivánék fognak rinyálni és ők is telepítenek ezt-azt….. Így megy ez a parittya óta…….

  6. marcika
    Nem a NATO miatt rinyál hanem az a fő gondjuk hogy az USA átdob Európába egy csomó embert… jönnek a RIM-ek amik maga a rakéta pajzs plusz az őket védő Patriotok és közel légvédelem plusz gyalogság plusz 1-2 harckocsi szállító helikopterek és még lehetne sorolni de ezek a támaszpontok legénységi állománya bármikor megduplázható vagy triplázható ami azt jelenti hogy kb + 6-7000 amerikai katona fog állomásozni Kelet-Európába ami bármikor felduzzasztható. Végülis újabb USA támaszpontok jönnének létre Kelet-Európába

  7. Hosszú távon, érdekes módon az USA és Oroszország érdekei közösek. Tudom, hogy sokan vitatni fogják ezt, de szerintem így van. Látok is olyan nüanszokat, amik arra utalnak, hogy háttér-megegyezés történt például a haderők összehangolása terén. Ez most szentségtörésnek hangzik, de gondoljatok bele, hogy az oroszok épp ott állnak a legjobban, amire területük, éghajlatuk predesztinálja őket, az USA dettó. Ha le akarnám zanzásítani, úgy fogalmaznék, hogy az USA a tech és a dollár, az oroszok pedig a nyersanyag és az élőerő. Hogy jön ez ide?
    Egymás bajszának rángatásával a két katonai lobbi pénzt, paripát követel az államtól egyre fejlettebb „játékok” létrehozásához.

  8. Marcika a támaszpontok a lényegesek és a haderő növelése a térségben (a rakétavédelem csak egy duma egy indok a további csapatok növelésére) majd jön az Orosz válasz a Fekete tengeri rakétapajzs mert mást nemigen tud tenni mert az Orosz Fehéroroszországón kívűl máshova nem tud telepíteni határon túl Eu-irányába tehát marad a Fekete tenger erre válasznak majd jön USA oldalról egy kissebb feketetengeri flotta és egy két vadász század… (ezt az orosz azzal tudná csak kijátszani ha nem lépne semmit de azt meg nem teheti meg ezért rinyál mert nemakarlya hogy kelet európába ujra nagyszámú USA haderő állomásozzon bár már most is van de ezzel a rakétapajzsal jócskán meg fog ugrani a térségbe a jenki jelenlét és erő)

  9. Arról nem is beszélve hogy ezzel az USA hatalmas ütőkártyához jut az EU-val szembe mert hát ő védi az atomtól plussz nem ugrálhat mert sőt még a gondolattal se játszhat el hogy elhidegűljön tőlle hisz adigra jelentős számú katonája állomásozik majd az Eu területén
    POLITIKA soha nem egy céllal történik egy adott lépés minél többel annál nagyobb a lépés

  10. Ezzel a fegyverhalmozassal nekem az az egy bajom van, hogy mi van ha egy veletlenul elsul?… (atvitt ertelemben mondom)
    A politikai vezetesben barmikor feje tetejere allhatnak a dolgok, es a fegyverek vegso soron a politikusok kezeben vannak. Putyinrol nem tudom elkepzelni, hogy kirobbantson haborut. Obamarol sem.
    De most peldaul ez a Romney…ez frankon nem normalis. Es egy ilyen idiota kiterlmehet a masik oldalon egy Zsirinovszkijt aki hatalomra jut. Nekem csak ez a bajom.

    Az nem kerdes, hogy a hatterben mindenrol elozetesen megegyeznek – Irak, Libia, Sziria, Csecsenfold, Gruzia, stb stb. Szerintem Iran sorsa is eldolt mar, max az arrol egyezkednek.

  11. Ha a rakéta pajzsra érted hogy elsűl egy véletlenűl akkor abból nincs nagy gond nincs cél ezek elfogó rakéták védelemre valók támadásra alkalmatlanok.
    Ha meg az összes fegyverre gondólsz az Orosz is épp attól fél hogy (mondjuk Románia egy kis ráhatássra vagy hát USA a haverom megvéd nekimenne mondjuk Moldvának vagy hasonló) Én aztmondom Európának meg kellene tudnia védeni magát kihátrálni USA mögül nem fogni senki pártját és kimaradni szépen az egészből mert ennek nem lessz jó vége ezt gondolom mindenki látja.

  12. Ugy az osszesre gondoltam.
    Tamadofegyver elsulesere. Vagy amit te irtal, valami balhe eszkalalodasara. Iszonyat nagy lavina indulhat el ebbol. De azt tovabbra sem hiszem, hogy az oroszok, vagy a NATO+EU kozott kitorne balhe. Ezek mar ertik ennek a dolognak a sulyat, es tudjak kezelni avagy viselni ezt a felelosseget.
    En az arabokban, meg a sargakban nem bizom.

  13. „Az oroszok Iskander-eket telepítenek az EU-USA rakétapajz elemei ellen.”

    Azok ellen nehezen. Az EUs rakétapajzs Románia+Bulgária+Törökoban lesz az Iskander max hatótávja meg 500km.

    „Terminator honnan vónt ki csapatokat az USA az utobbi időben az Eu-ból mert én úgytudom hogy csak telepített.”

    Nézd meg hány US katona volt itt 1990ben 2000ben meg most 2012ben. Nemhogy fele vagy negyede még annál is kevesebb van itt Europában.

    „Én aztmondom Európának meg kellene tudnia védeni magát…”
    Europa az egy kontinens. Ha a NATO-Europában lévő részére gondolsz akkor az pedig bőséggel képes erre. Mármint konvencionális esetben. Nuki esetben sehol semmi nem marad semmiből.
    Amúgy ha a hidegháborúban képes volt a két blokk nem direkt konfrontálódi akkor meglepne ha most nem.

  14. Én az USA-ban mert bármikor beáldozna minket…
    Az oroszok egymagukban gyengéklenének kikezdeni az Eu-val még ha az USA nem is állna mögénk akkor is. Ezért nem is lenne szüksége európának az USA védőpajzsra tudna azt az Eu is telepíteni ha veszélybe érezné magát (de ez nem az Eu játéka ő csak statiszta a saját területén)
    Az arab problémát meg mi magunk gerjesztjük (kit érdekel hogy Ali turbánt hórd a sivatagba és sharia szerint törvénykezik… De a sok okos inkább megy és demokráciát akar neki osztani bombával és karabélyal utánna meg csodálkozik hogy ellepik a bevándorló menekültek akiket be kell hogy fogadjon mert ő bombázta kőkorszakba az országát…) Az Eu ahhoz túl gyenge hogy jelentős erőt képviseljen ebbe a játékba minden képp csak rosszúl járhatunk ha mégis fojtatjuk. Elég erősek lennénk hogy kimaradjunk az egészből és mint tűlvészelt aki kimaradt a csetepatéból (+megerősődve) folytatnánk az életünk.

  15. Szitya88: „Európára mint Unió
    72500 Usa katona állomásozik jelenleg az EU területén a földközi tengeri flottát is beleszámóva de a Pápaihoz hasonló kis “helyörségeket” nem beleszámólva”

    akkor ugye tévedtél az ominozus „“Terminator honnan vónt ki csapatokat az USA az utobbi időben az Eu-ból mert én úgytudom hogy csak telepített.”” kijelentéseddel.?

    másik: Uígy meg kéne érteni, hogy a Török-Bulgár-Román rakétavédelmi rendszer nem Oroszo ellen irányul.

  16. termi: Bezony. Ezért is volt kemény Lengyeleknek amikor kiderült, hogy az Orosz igérgetésekkel szemben mégis megy az Isikander Kalingradba. Meg is lepett Obama nem tért vissza az eredeti tervhez a Lengyel dühöngésre meg csak PAC3akat kaptak. Az meg azért más kaliber, max Sikander ellen jó.

  17. termi: Nem tudom másra vélni mint Orosz belpolitikának. Tényleg nem tudom elképzelni, hogy mi az a rakétavédelem ami véd 1500nuki fejtől és a velük együtt hulló 9000 decoytól. Főleg amikor maguk Oroszok hajtogatják, hogy az ő rakétáik lelőhetetlenek. :)

  18. „Igen van, az Északi-flotta része. Csak ideiglenesen, alkalomszerűen áll össze.”

    Little John, ezt honnan veszed? Régóta tradícionális része az orosz haditengerészetnek, és bár az állományát tekintve kisebb, mint az Északi vagy a Csendes-óceáni Flotta, de senkinek sincs alárendelve, önálló vezetési strukturája és feladatköre van. Mellesleg ez a kis „mellékflotta” önmagában legyalázná a világ flottáinak 80%-át! Nézd csak meg, hogy mi minden van Baltiysk kikötőjében, a Balti Flotta fő bázisán: két nemrég felújított Sovremenny osztályú rakétás romboló, a „Nastoichivy” ( ez a flagship ) és a „Bespokoiny”. Ott van a két potens „Neustrashimy” osztályú fregatt, a névadó egység, és a 3 éve átadott testvérhajója, a „Yaroslav Mudry”. Van még pár Krivak class fregattjuk is, plusz Kilo osztályú D/E tengók, dokkhajók, tankerek, vontatóhajók, és saját tengerészgyalogos batallion. Úgyhogy nem írt hülyeséget Tcat, mert bizony egy ilyen flottát már érdemes védeni az elérhető legjobb légvédelmi rakétarendszerekkel…

  19. Sm3 b és c változat .
    Már a mostani is elég jó hát még azok?
    Nem titok, a rakétapajzs az oroszok ellen készül.
    Nagyon jól tudják ők hogy a nukin kívül nincs nagy haderő.
    Amint lejár az orosz nuki elrettentő erő azonnal megkezdik a Szíriához Líbiához hasonló műveleteket a jenkik, csak idő kérdése .

  20. Fade: az a kép eléggé manipulatív és semmitmondó.
    Azt sugallja, hogy nem tudná elfogni semmiképpen sem, és egy ogyanolyan sebességprofilt tételez fel, sőt sugall. (állandó 200 sec lemaradás egy ugyanolyan pályán)
    a) nem szükségszerűen ezen a pályán menne az elfogó, bár ennek kétségtelen előnye a rakéták közötti kis relatís sebességkülönbség, ami a célzást rendkívül megközelíti a szemből/oldalról érkezéshez képest. Másfelől a felszálló ágban még elég lassú az orosz rakéta, ott célszerűbb elfogni. Ráadásul ott elfogva a szemét is a ruszkikra, az északi sarkra, vagy az európai csatlósokra hullik. Igazi win-win deal, hisz amerika is jól jár, és a droidok is örülnek, hogy segíthettek amerikának. Szerveznek is gyorsan a facebookon egy flash-mobot, hogy örömük fejezzék ki éjjel a zöldes derengésben! :S

  21. A vegrehajtoi oldal az mar leginkabb csak parancsot teljesit nem?
    A donteshozoi oldal meg…oda barmilyen idiota bekerulhet az a baj. Ilyenkor bizom sok konteo helyessegeben, hogy a hatterben tenyleg allnak emberek, akik tudjak, hogy az senkinek sem erdeke, hogy sivatagga tegyek a foldet.

  22. Killer…..
    Az a helyzet, hogy igazad van, de…. az orosz hadi költségvetésben nincs külön Balti Flotta fejezet. A szervezeti táblán sincs. Mégis említik és van.
    Amivel találkoztam: Északi, Csendes-óceáni, Fekete-tengeri, Azovi…. Hmmmmm

  23. Akkor elvileg nem. Viszont hány ember egyetértése kellhet ahhoz, hogy egy ilyen elvetemült tettre vállalkozzanak? Mondjuk az elnök, a miniszterelnök (jenkiknél ilyen poszt nincs, ott talán a kabinetfőnök), a vezérkari főnök, a rakétaerők főparancsnoka (a jenkiknél ez valszeg a Légierőnél egy fejes) és a hadügyminiszter (jenkiknél védelmi miniszter), ha így hívják és sanszosan a külügyminiszter is. Ha ezek közül valaki meghalt vagy nem elérhető, akkor van helyettesítési sorrend.

    Ha ezek közül csak egy azt mondja, hogy nem…

  24. A történelem során a jenkiknél két magasrangú katonai vezető vetette fel atomfegyver használatát 1945 után. Douglas McArthur Koreában és Curtis LeMay Kuba kapcsán. DMcA-t rövid útun eltávolították és CLm sem húzta utána sokáig…

    Tehát én nem a politikusktól félteném annyira azt, hogy atomfegyverhez akarnak nyúlni. Az Atomkorszak sorozatban McNamara is megjegyzi, hogy szégyenletes állapot az, hogy egy szovjet támadás estén a NATO katonai vezetők túlságosan hama kérnének engedélyt az atomfegyverek bevetésére. Itt is egy politikus volt az, aki inkább mást szeretett volna.

    A FoFA talán pont erre való reagálás volt, a rugalmas reagálás egyfajta újraélesztése atomfegyverek nélkül.

  25. „Egymás bajszának rángatásával a két katonai lobbi pénzt, paripát követel az államtól egyre fejlettebb “játékok” létrehozásához”

    Megjegyezném, hogy itt kúrvanagy a tét, és relatíve kicsi a nyereség. Szavakból lesznek a tettek, gonosz szavakból a háborúk, a fegyvergyártás meg az összes háttériparral együtt sincs a vezető gazdasági ágak között.
    Az oroszok máig sem tudnak 1 normális golyóscsapágyat előállítani. Jobban tennék, ha inkább erre öszpontosítanának.

  26. Chimera:
    Igen, például a brit boomereken egy páncélszekrényben lévő, a mindenkori miniszterelnök által írt levél határozza meg, hogy mi a teendő, amennyiben az anyaországot meglepetésszerű támadás érné és a teljes politikai/katonai vezetés megsemmisülne vagy elérhetetlenné válna (Letters of last resort).
    Feltételezem, hogy a többi atomhatalom is alkalmaz hasonló megoldásokat, minimum a tengeralattjárókon, de nem zárnám ki, hogy a szárazföldi silóknál is.

    Ez viszont azt jelenti, hogy technikailag lehetősége van egy tengeralattjáró (vagy rakétabázis, repülőtér) személyzetének atomcsapást kezdeményezni felsőbb utasítás nélkül.

    Ilyen esetben (amikor csak néhány, maximum 1-2 tucat ICBM/SLBM reppen fel) szerintem lehet létjogosultsága egy manapság jellemző, vagy annál kicsit fejlettebb/erősebb rakétavédelmi renszernek (ami nyilvánvalóan esélytelen egy több ezer célpontot jelentő „teljes” csapás ellen).

    Nyilván egy, valamelyik óceán közepén rejtőző boomer ellen nem sokat lehet így tenni, de például a Fehér-tengerről adott esetben Nyugat-Európa irányába kilőtt SLBM elfogására így elsőre nem tűnik hülyeségnek ÉK-Európába telepíteni, vagy a Balti-tengeren járőröztetni a rakétavédelmi egységeket.

    Tehát végső soron ha egy ilyen rakétavédelmi rendszer rendesen kiépül, az kifejezetten szolgálhatná is akár az orosz vezetés érdekeit, mivel az elrettentő erejükre nincs különösebb negatív hatással, ugyanakkor (bizonyos esetekben, tehát az északi területről Európa irányában) megfoghatna egy kis léptékű, jellemzően renegát tisztek által kezdeményezett csapást, esetleg megelőzve ezzel egy francia vagy brit SLBM-el végrehajtott választ, ami nyilván totális atomháborúhoz vezetne.

  27. „Amivel találkoztam: Északi, Csendes-óceáni, Fekete-tengeri, Azovi…”

    Hogy mik vannak… Én meg ezt az „Azovi” dolgot nem tudom hová tenni. Oroszországnak két „fő” flottája van, az Északi, és a Csendes-óceáni. Pl. atomtengeralattjárókat is csak ők üzemeltetnek. Ezeknél lényegesen kisebb, de de azért jelentős erővel rendelkezik a Fekete-tengeri, és a Balti Flotta. Utóbbinak az állományát feljebb már felsoroltam, míg a Fekete-tengeri Flottánál egy Slava cirkáló, a „Moskva” a flagship, ami abban a „lavórban” önmagában is overpower, ha azt vesszük, hogy a többi partmenti ország mit tud felmutatni. Ezen a négyen kívül, még nevesítve van a Caspian Flottilla, amely orosz mércével eddig nem volt jelentős, de most Irán, meg a környékbeli olajmezők miatt őket is felturbózzák. A flagship, a „Tatarstan” nevű rakétás korvett kap még másik 2 testvérkét erősítésnek, új kisebb őrhajók is érkeznek, és megerősítik a környéken a légierőt is…

  28. „” Mekkora területet is oltalmaz 1 ilyen Sz-400as osztály? Vagy ezred? ”

    Kb. 250 km sugarú kört !”

    Egy legvedelmi raketanak a tenger a legidealisabb terep mivel ott nincs semilyen tereptargy ami akadalyozna a felderitest a lovest. No itt ezen a „lapos ” teruleten egy alacsonyan repulo celt kb 40 km rol eszlelnek estudnak ra tuzet vezetni. Termeszetesen ha magasan repul a gep akkor messzebbrol de manapsag nagy magassagban repulni harci bevetest nem igen szokas. Raadasul a szarazfoldon azert mindeg akad nemi hegy domb stb.

    Ma is meglehetne lepni meg egy S-400 osztalyt is ugy hogy csak a csapasmero gepek hasat latnak mint anno a magyar gyakorlaton. Es lehet a rendszer piszok hatekony is ha megfelelo tamogatast kap.

  29. A torokok erossege a tengoflottajuk , az hogy jol ismerik a tengoharcaszkodast es az hogy ha hazai vizekben kellene harcolniuk akkor nem csak a mederfenek aramlatok helyi hangterjedest befolyasolo viszonyok ismerete de a sajat legierejuk ernyoje is segitene oket.

    A felszini flottajuk nem nagy de idealis arra hogy csali legyen egy tengo csapdaban es ha kell azert meg is tudja vedeni magat egy korlatozott legicsapastol.

    Az USA-tol kapott FFG-ket pl az Ausztral FFG-k szintjere fejlesztik SM-2 es ESSM legvedelmi raketakkal. Azert ezek meg nem olyan rosszak.

  30. ” Egy legvedelmi raketanak a tenger a legidealisabb terep mivel ott nincs semilyen tereptargy ami akadalyozna a felderitest a lovest. No itt ezen a “lapos ” teruleten egy alacsonyan repulo celt kb 40 km rol eszlelnek estudnak ra tuzet vezetni. Termeszetesen ha magasan repul a gep akkor messzebbrol de manapsag nagy magassagban repulni harci bevetest nem igen szokas. Raadasul a szarazfoldon azert mindeg akad nemi hegy domb stb. ”

    Az Sz-400 megsemmisítési tartományát – több oldalon is – 400 km távolság és 30 km magasság tartományokban adták meg !

  31. Az Sz-400 megsemmisítési tartományát – több oldalon is – 400 km távolság és 30 km magasság tartományokban adták meg !

    Az ilyen kijelentés teljességgel értelmezhetetlen az alábbi paraméterek nélkül

    – célpont magassága.
    – célpont sebessége
    – célpont iránya és relatív helyzete az, hogy mennyivel halad el az üteg mellett, tehát mennyire kell oldalirányba és elélőni valaminek.

    A légvédelmis topikban ~ 1 hónapja linkelték be Nyeva esetén azt, hogy mennyire nem egyszerű a zóna úgy, hogy a domborzat hatását még figyelembe sem veszed. Persze ABM estén az nem járszik, de más célok ellen nagyonis…

  32. Ennyi erővel a a Lengyelország telepített sm3 is meg lehet lepni .
    Ja azt igaz nem mert az jenki technológia ez meg „szar orosz

    „30 km magasság tartományokban adták meg !”

    Nem 30, hanem 40 .
    És az s-500 lesz 50-60 km .

  33. „Az ilyen kijelentés teljességgel értelmezhetetlen az alábbi paraméterek nélkül ”

    Egyáltalán nem értelmezhetetlen, csak nem részletezték – vajon miért ? – melyik képesség milyen cél és körülmények között értendő !!!!

  34. Roni:
    Igen, alacsonyan repülő cirkálórakétákkal elvileg támadhatóak az SM3 indítók, ez ellen közeli légvédelemmel illetve AWACS-őrjárattal és vadászokkal lehet tenni valamit, de elegendően sok párhuzamosan indított fegyverrel ez is túlterhelhető.

    Iskander esetén nincs szó meglepetésről, SM3-al végfázisban leszedni egy Iskandert valószínűleg könnyebb feladat, mint mondjuk egy ICBM-et (mindegyik ballisztikus pályán érkezik, tehát nem probléma az észlelés, viszont az Iskander lassabb).
    Itt is a túlterhelésnek lehet értelme, és valószínűleg erre építenek az oroszok.
    Ennek mondjuk a gyakorlati haszna kérdéses, egy tömeges ICBM indítás ellen tehetetlen lenne mindenféle létező rakétás ABM rendszer (egyszerűen túl sok a célpont).

    Annak, hogy Iskandereket telepítenek Kalinyingrádba, szerintem csak annyi jelentősége van, hogy fent szeretnék tartani egy konvencionális vagy erősen limitált nukleáris támadás ELVI lehetőségét Európa felé.

    Az Sz-400-al kapcsolatos adatokhoz:
    Nyilvánvaló képtelenség, hogy egy Sz-400 (vagy bármilyen más) légvédelmi komplexum önállóan rakétát indítson egy olyan célra, ami mondjuk 300 kilométerre van tőle és 20 méter magasan repül, mivel a horizontja alatt van.
    Akkor működne a dolog, ha közben mondjuk egy AWACS látná (földháttérben) a célt, és rávezetné a kilőtt rakétát, amit az indító csak „vaktában” lő ki, viszont ha jól tudom, ilyen rendszerrel az amerikaiak is csak tengeren kísérleteznek egyelőre, tehát nagyjából kizárható, hogy az oroszoknak lenne ilyen képességük.

  35. „Akkor működne a dolog, ha közben mondjuk egy AWACS látná (földháttérben) a célt, és rávezetné a kilőtt rakétát, amit az indító csak “vaktában” lő ki, viszont ha jól tudom, ilyen rendszerrel az amerikaiak is csak tengeren kísérleteznek egyelőre, tehát nagyjából kizárható, hogy az oroszoknak lenne ilyen képességük.”

    Ilyen rendszer csak egy van jelenleg a kozos USA-Ausztral SM-6 os. Igen igeretes a dolog mert cca 160-200 tengeri merfoldes hatotavot igernek es ezt a hatotavot a kialakitasabol adodoan meg az alacsonyan repulo celok ellen is tudja majd, de mostansag kis „bibi” akadt a tesztek alatt.

  36. „Ilyen rendszer csak egy van jelenleg a kozos USA-Ausztral SM-6 os. Igen igeretes a dolog mert cca 160-200 tengeri merfoldes hatotavot igernek es ezt a hatotavot a kialakitasabol adodoan meg az alacsonyan repulo celok ellen is tudja majd, de mostansag kis “bibi” akadt a tesztek alatt.”

    Igen, ez rémlett nekem is, de ugyebár rendszeresítve még nincs.
    Illetve gondolom, szárazföldön további problémák jelentkezhetnek (szélsőséges domborzati körülmények között még az AWACS elől is úgymond el lehet bújni).

  37. Nincs meg rendszerben es cca meg ket ev kell neki hogy rendszerbe alljon. ( remeljuk ) De ha rendszerbe all akkor szerintem nagyon sok taktikai konyvet majd a kukaba kuld. Gondold el hogy egy AWACS gep ami jarorozik , uralja a legteret teszem azt vegyuk a legkisebb 200 km es hatotavot. A mai gepek meg sem tudjak kozeliteni az ilyen madarat, sot ennek oltalmaban egy tamado flottaegyseg is viszonylag kenyelmesen tud kozlekedni.

  38. „ilyen rendszerrel az amerikaiak is csak tengeren kísérleteznek egyelőre, tehát nagyjából kizárható, hogy az oroszoknak lenne ilyen képességük.”

    Ezen meglepődtem. Eddig azt hittem, hogy az Aegis rendszer meg az AWACS gépek kapcsolatban vannak, eleve így csinálták meg. Dehát ezek szerint nem.

  39. Kapcsolatban vannak az nagyon sok mindent jelent. Természetesen kapcsolatban vannak, de eleddig egy pl SMet nem vezetett rá egy E2C.

    Ez változik(változott) meg mostanában. A pl E2D rávezetheti az Aegis által indított SMet az ellenséges célra. Vagy az F18(majd F35) által indított amraamot az ellenséges gépre vagy a… a rendszerben gondolkodás egy újabb lépcsőfoka.

  40. Kuruc71:

    Azért szerintem ez nem fog olyan radikális változást jelenteni a tengerészeti doktrínában.
    Nyilván hasznos dolog, mert kitolja az AEGIS hatótávolságát, stb…

    De:
    Kell hozzá egy AWACS folyamatosan a kötelék felett, tehát CATOBAR hordozó kell hozzá. Éles helyzetben még ha egy ilyen SM6 rendszer ki is válthatná a BARCAP-zónában járőröző vadászokat (feltéve, hogy az aktuális ROE megengedi, hogy vizuális azonosítás nélkül bármit lelőjenek mondjuk a hordozó 200 mérföldes környezetében, ami nem feltétlenül reális), nem hiszem, hogy az AWACS egyedül repkedne, mármint vadászkíséret nélkül. Akkor meg már szinte mindegy, hogy valamelyik F18/35 ereszt meg egy AMRAAM-ot a cél irányába, vagy egy kísérőhajóról indítanak SM6-ot. Néhány esetben kritikus lehet az, hogy a vadásznak időre van szüksége, hogy a cél közelébe érjen (a levegő-levegő rakéták kisebb hatótávolsága miatt, ugye Phoenix már nincs), viszont szerencsétlen elhelyezkedések esetén (a legközelebbi SM6 platform lényegesen távolabb van a céltól, mint az AWACS+kísérete) lehet, hogy gyorsabban leküzdhető a cél vadászok által (tekintve, hogy az AWACS nem a hordozó felett szokott lebegni, az őrjáratozás során ilyen-olyan okból eltávolodhat).

    Emellett persze megmarad a vizuális azonosítás lehetősége, illetve ha valahogy sikerül például ellenséges vadászoknak az AWACS közelébe kerülnie (mondjuk mert valami műszaki hiba miatt ideiglenesen kiesik az SM6 platform, nyilván több, ilyennel felszerelt hajó esetén ennek az esélye csökken), akkor vadászkíséret nélkül nem sok esélye van (nem tudom, hogy meddig megy a SM6 MCG jelek alapján és mikortól ARH módban, de nem biztos, hogy életbiztosítás mondjuk egy 100 kilométerre lévő AWACS, illetve a tőle WVR távon belül lévő ellenség irányába kilőni egy ilyet).

    Szóval mindenképp fejlődés, de azért szerintem a CBG-k felépítését és működését nem hinném, hogy komolyan át fogja írni, ellenben ahol nincs hordozó illetve komoly kékvízi flotta, viszont megoldható az AWACS lefedettség (+ a gép védelme) a szárazföldről, és a tenger irányából várható nagy mennyiségű támadó egy hipotetikus helyzetben (Ausztrália ;) ), ott szerintem is lehet komoly létjogosultsága.

  41. vtata: „Azért szerintem ez nem fog olyan radikális változást jelenteni a tengerészeti doktrínában.”

    Eleddig ugye rávezették az SHt ami kilötte az amraamját. Eközben lehet az SHra is kilött ami szembejött vmit. Most az Sh sokkal távolabbról indíthat nem kerül veszélybe. De ha az SHkon nincs semmi vagy kevés SH van fent vagy…. mehet az SM6.

    Nyilván hasznos dolog, mert kitolja az AEGIS hatótávolságát”

    Ha csak erre az egyre lenne képes is irtózatosan nagy lenne az az előrelépés. Nem mindegy, hogy 30-40km az AEGIS hatótávja vagy 300+km.

    „Akkor meg már szinte mindegy, hogy valamelyik F18/35 ereszt meg egy AMRAAM-ot a cél irányába, vagy egy kísérőhajóról indítanak SM6-ot.”
    Az SM6 ABM is. + egyaltalán nem biztos elég az az SH meg amraam ami épp fent van.

  42. Persze, nyilván hasznos plusz képesség és előrelépés, csak arra próbáltam rámutatni, hogy ahogy eddig volt fent SH, úgy ezután is lesz, tehát az óceán közepén magányosan repkedő és magát tisztán SM6-al megvédő AWACS eléggé álomszerű.

    Még egy szempont:
    Ha a SH kilövi az összes AMRAAM-ját, leszáll a hordozón, és újrafegyverzik.
    Ha elfogy az AMRAAM a hordozón, jön a replenishment ship, vagy akár a greyhound a szárazföldről az újabb szállítmánnyal, viszont ha ellövöldözik a VLS-ekben lévő rakétákat (amit újratölteni tudtommal csak kikötőben lehet, ha tévednék, bocsánat), akkor a kötelék védtelenül marad olyan szituációkban, amikor valamiért nem lehet repülőket indítani.

    Tehát igazából azt akarom mondani, hogy bármennyire is hasznos a SM6, a flottakötelékek légvédelméből szerintem továbbra sem lehet kihagyni a hajófedélzeti vadászrepülőket, mint első lépcsőt (nyilván, ma is van AEGIS, ezek után is lesz AEGIS, nagyobb hatótávval).

  43. Fade

    „Eleddig ugye rávezették az SHt ami kilötte az amraamját. Eközben lehet az SHra is kilött ami szembejött vmit. Most az Sh sokkal távolabbról indíthat nem kerül veszélybe.”

    Ezt nem értem.Ugyan olyan távolról indíthat rakétát mint eddig hisz nem lett nagyobb az AMRAAM hatótávja(az SH radarja 100%-ban ki tudja használni az AMRAAM-ok teljes hatótávját).A különbség annyi,hogy nem az SH radarja dolgozza ki a pályakorrekciós jeleket hanem az AWACS.