Bronislaw Komorowski lengyel köztársasági elnök hétfőn új törvényjavaslatot terjesztett fel a Sejm (a lengyel parlament alsóháza) elé, melynek tárgya az ország légvédelmi rendszereinek modernizációja – közölte az elnöki titkárság sajtóosztálya. A közlemény szerint ezen törvény elfogadása kulcsfontosságú lesz azon széleskörű modernizációs program számára, mely „kulcsfontosságú a lengyel fegyveres erők, illetve egész Lengyelország jövőjére nézve”. A köztársasági elnök által benyújtott javaslat a földi telepítésű légvédelmi egységet fejlesztésére vonatkozik, melyek helyi szakértők szerint elavultak, képességeik pedig nem elégségesek az ország légterének megvédésére egy esetleges támadás során.
Lengyelország jelenlegi légvédelmi rakétaállományát – hasonlóan a legtöbb közép-európai államhoz – a szovjet érából megmaradt eszközök alkotják. Varsó esetében a két fő rendszer az S-125 Nyeva (SA-3) és S-200 Vega (SA-5), melyek közül előbbi már igencsak idejétmúlt, és utóbbi sem mondható kifejezetten modernnek, bár a térség többi államához képest még mindig potens. Ezeket többféle mobil rakétarendszer egészíti ki (a Krug, a Kub és az Osa különféle változatai), illetve igen jelentős MANPADS állománnyal is rendelkeznek. A Nyeva és a Vega-állományt hat légvédelmi rakétaosztályba rendezték: az S-125-öt (körülbelül 60 indító) mindegyik, az S-200-at (12 indító) egy használja. Látható tehát, hogy bár magyar szemmel nézve ez tetemes mennyiség, Lengyelország számára mégsem felel meg a 21. század elején.
Lengyel S-200 Vega (NATO-kódnév: SA-5 Gammon), archív felvételen |Forrás: militaryimages.net ,
A most benyújtott törvényjavaslat 2014 és 2023 közé datálja azt a periódust, mely alatt fel kell állítani Lengyelország új légvédelmi rakétaállományát. Erre egy jelentősebb összeget különítenének el, ami 2,5 és 3,7 milliárd dollár között fog mozogni. Arról egyelőre nincs információ, hogy a meglévő eszközökből melyeket modernizálják és tartják rendszerben, illetve melyeket selejtezik le és vásárolnak helyettük újakat, de az utóbbi évek beszerzései alapján sejthető, hogy elsősorban nyugati technológiában gondolkodhatnak, és bizonyosan komoly szerepet szánnak a projektben a hazai hadiiparnak. Azt viszont ténylegesen kijelentették, hogy a légvédelem kapcsán szeretnék szorosabbra fűzni a kapcsolataikat Németországgal és Franciaországgal, illetve, hogy az új/modernizált eszközeiket szeretnék integrálni a NATO egységes légvédelmi rendszerébe.
