|

Felrobbant az észak-koreai rakéta

Úgy tűnik nem igazán jöttek össze Phenjan tervei, lévén a helyi idő szerint pénteken 07:39-kor elstartolt (GMT/UTC időzóna szerint: április 12., 22:39) rakétájuk menetelése nem sikeredett hosszúra, az elérhető információ szerint még a Föld légkörében dezintegrálódott – egyes források szerint még az első rakétafokozat leválása előtt.

“Pár perccel az indítás után a rakéta számos darabra esett szét és elvesztette magasságát.” – nyilatkozta a dél-koreai védelmi minisztérium szóvivője a sajtó képviselőinek.

“07:40-kor megerősítetté vált számunkra, hogy megtörtént az észak-koreai rakéta indítása, mely mindössze picivel több mint 1 percnyi repülés után szétesett” – nyilatkozta a japán védelmi miniszter, Naoki Tanaka.

A dél-koreai sajtóinformációk szerint a fellövés után nem sokkal széteső rakéta maradványai a dél-koreai Csedzsu-sziget közelében, Kunsantól mintegy 190-200 kilométernyire nyugatra hullottak a tengerbe. 2 dél-koreai hajó és egy helikopter indult ezután a terület átkutatására. Hogy az északiak is küldtek-e egységeket, arról nem tudni.

A NORAD közzétett észlelése szerint az első rakétafokozat Szöultól mintegy 165 kilométernyire hullott a tengerbe.

Az Észak-Korea északnyugati részéről elstartolt rakéta pályája mentén egyébként elrepült volna a Sárga-tenger – Rjúkjú-szigetek (Japán) – Fülöp-szigetek – Indonézia – Ausztrália felett.

[googlemap src=”http://maps.google.com/maps/ms?msid=200330507409529254992.0004bd89f5e7bf3f75a48&msa=0&ll=15.284185,130.693359&spn=65.474013,79.013672″]

Szóval Phenjan részére most van egy újabb sikertelen ICBM teszt, továbbra sincs észak-koreai műhold, ellenben vannak súlyos diplomáciai következmények. A teszt sikertelenségét mintegy 5 órával az indítás után erősítették meg az észak-koreaiak.

87 hozzászólás “Felrobbant az észak-koreai rakéta”

  1. A durva az, hogy meg ezekutan sem kell megmagyarazni a nepnek, hogy na azert eheztetek evekig, hogy aztan az eredmeny egy perc utan darabokban bele essen a tengerbe.
    Gondolom ott a TV-ben – mar amennyire ott van – most levetitenek majd nehany Saturn V kiloves montazst, hogy az eszak koreai raketa ilyen nagy es sikeres volt, es az imperialistak most rettegnek.

  2. Ez egy hazug hír. Az nem lehet hogy Kim Dzsong végső kívánsága, a nagyszerű koreai szabadságharc ilyen gyászos véget érjen…

    Sokkal valószínűbb, hogy a rakéta sikeresen végrehajtotta küldetését, majd visszatért a földre, csak a gyáva nyugat nem meri beismerni, hogy megelőzték… Ezért terjesztik ezt a gyalázatos hírt:)

  3. Az északiak nem voltak babonásak, pedig nem ártott volna ha várnak egy kicsit. De ettől függetlenül, ha rosszul tákolták össze ugyan mindegy mikor lőtték volna ki, így is úgy is 3D puzzleként végezte volna…
    Komolyan sajnálom szegény északiakat, még Kubában is jobb a helyzet.

  4. Allesmor Obranna

    Tudjuk jól, hogy Észak-Koreában megállna a maradék élet is Kína nélkül.
    Itt van ez a két hír az elmúlt napokból:

    http://index.hu/kulfold/2012/04/09/eszak-korea_raketainditasa_provokativ/

    http://index.hu/kulfold/2012/04/08/kina_aggodik_az_eszak-koreai_raketak_miatt/

    A másodikban az érdekes, hogy a kínaiak a japánok és a dél-koreaiak tárgyaltak egymással, ami amúgy nem túl gyakori és egyet is értettek az északi rakétát illetően. Egy ilyen helyzetben én nem csodálkozom a projekt eredményén.
    Ennek a rakétának fel kellett robbannia.

  5. Ez több mint balszerencse. A rakéta lezuhanási helyén ugyanis a tenger igen “sekély”, nem éri el a 100 méterese mélységet. Arról nem tudok vajon Észak-Koreának megvan-e a képessége hogy onnan kiemelje az eszközt, de valahogy nem igazán hiszek ebben. Ez esetben viszont Dél-Korea az USA-val karöltve ki fogja halászni és alaposan tanulmányozza majd, ami valljuk be finoman szólva is komoly fiaskó Észak számára. Viszont nem csodálkoznék el azon ha a kudarc ellensúlyozására napokon belül újabb atomfegyverkísérletet hajtanának végre (amire egyébként a Dél-Koreai hírszerzés már korábban figyelmeztetett)
    FIGYELEM !!! Szigorúan konteó kategória :
    Persze ez csak egy kósza gondolat, de mondjuk úgy nem lepődnék meg rajta.
    Vajon az a Bizonyos YAL-1-é modifikált 747-400-as merre járhat most? Lehetséges hogy élesben tesztelték? Sajnos erre a kérdésre csak az adhatna választ ha Észak vagy egy független vizsgálócsapat emelné ki a rakéta maradványait.

  6. duckdodgers:

    “Vajon az a Bizonyos YAL-1-é modifikált 747-400-as merre járhat most?”

    Hát ha oda küldték volna, akkor egyszerűbb lett volna a lelövés helyett azzal megfenyegetni Észak-Koreát, hogy ha fel merik lőni, akkor reptében rágravírozzák, hogy “Isten áldja Amerikát!” :)

  7. cső Fade!

    Hogy mit tanulmányoz? Ez most komoly kérdés vagy csak civódni akarsz?
    Azt gondolom , hogy bár nagy vonalakban ismert mit heftelnek Északon, azért igenis érdekli többek közt az USA-t is hogy mire jutottak. A rakéta tanulmányozásával el tudják dönteni nálunk jóval kvalifikáltabb emberkék, hogy pontosan milyen célt szolgált az eszköz és hogy vajon reális veszélyt jelent-e az északi rakétaprogram. Átnézik a hajtómű maradványokat, a vezérlőrendszert, a műhold maradványait (már ha egyáltalán volt olyan a fedélzeten) stb. Mindent a legutolsó csavarig alaposan átvizsgálnak, mert ez az eszköz elvileg most a csúcs amit Észak képes előállítani mind fizikailag, mind szellemileg. Mivel Észak zárt ország ahová nem egyszerű bejutni, ráadásul eléggé paranoiások is, más módszer nemigen van az északi know-how elemzésére.

  8. Sziasztok!Offolnék egy másodpercre.
    A Side Scan Radar kifejezés valakinek mond valamit?Mert én fordítok egy szöveget amiben ez a kifejezés így van benne,próbálok asszociálni és nem lehet esetleg terepkövető radar?
    Előre is köszönöm.Valakinek gondolom nem okoz annyi problémát mint nekem.

  9. @HindTheBest

    Sajnos az angolban a scan radar az lehet sokminden. Ebből számomra nem derül ki. A legutóbbi röngenrajzon az F-15-nél a sima radarral kapcsolatos dolog is “scanner” volt. A radarnak van térképező funciója is, de ettől még nem külön radar. Amennyire én tudom a radarok fejlesztésénél bizonyos képességeket céloznak meg. Az Szu-24 radarja képes légicélokat is észlelni, de korlátozottan. Nem arra készült. Az F-111F radarja is térképező radar de nem terepkövető, az a funckió külön berendezéssel van megvalósítva.

    Számomra egyébknét nagy kérdőjel, hogy van -e olyan vadászép radar, ami redelkezik -e terepkövető üzemmóddal. Vagy mai napig az összes F-16 és F-15E/K/stb. gép TFR-je podban van?

  10. És mi van ha lelőtték a rakétát, és most mindenki hazudik? Nekünk azt hazudják a mieink, hogy a hülye rizsesek eltolták, nekik meg azt hazudják az övéik, hogy sikeres volt a fellövés.

    Lehet, hogy nem akarják elismerni hivatalosan, mert egyik fél sem akar háborúzni emiatt.

  11. Totálisan félre értitek ezt a dolgot!Az elmúlt napokban kis túlzással még Tuvalu is bejelentette,hogy kész lelőni Kimék rakétái erre ők indítás után felrobbantották a rakétát miközben gúnyos üzenetben közölték Apisai Ielemiával:Na most lőjétek le!!!!

  12. hát azt hiszem akkor kimarad a fordításból mert nem biztos információ max erősen jelezve leírom hogy ez feltételezés mert én is erre gondoltam mivel a másik információ az hogy 4-24 km szélességben 5-7,5m pontosságú képet tud adni.

  13. Erről itt sincsen semmi info ….De amugy lehet süti vagyok mert az vagyok:)de nem értem a kérdést.Mert a szintetikus apertúrájú üzemmód az egy térképező üzemmód radarjelek alapján.És most az érdekel téged hogy ilyen üzemmódban csinálja-e,vagy máshogy oldják-e ezt meg?Ha máshogyan akkor hogyan lehet még?

  14. Az alap F-15A radarja tudtommal nem tudott SAR üzemmódot, de felbontása elég jó volt mezei térképező üzemmódban. Tehát a SAR informatikai háttere nélkül is elért egy bizonyos felbontást a korlátozott antennaméret ellenére.

    A ’70-’80-as években 10-20 km távolságon ekkora felbontás egyáltalán nem volt rossz.

    Ez egy F-15A vagy C térképező üzemmódja a ’80-as évekből.

    http://iaro.3dmax.hu/images/2012/04/13/20110422151000329_0029.jpg

  15. Üdv!

    „Allesmor:
    Ennek a rakétának fel kellett robbannia.”

    Nos, bármilyen meglepő, de így van. Azt nehéz nem észrevenni, hogy egy elindított, de egy perc múlva megsemmisülő rakéta mindenkinek pont jó.
    Japán, Dél-Korea vagy az USA nem kényszerül vagy lelőni a fegyvert, vagy arcvesztés árán tétlenül szemlélni az eseményt.
    Észak-Korea indított és ezzel bebizonyította ország-világnak, hogy Phenjannal nem lehet „packázni”, neki nem dirigál senki. Ugyanakkor nem alakul ki még véletlenül sem háborús helyzet, ha valamelyik ellenérdekelt lelövi a rakétájukat. Ebben az esetben ugyanis vagy háborút indít Észak-Korea, vagy marad a csúfos behátrálás.
    Az orosz és kínai hozzáállás illetve kijelentések eleve csak szimbolikus jelentőséggel bírtak, mivel evidens dologról beszéltek: lelövik az északi (egyébként akárki) rakétáját, ha az fenyegetést jelent a területükre nézve. Nem beszéltek motivációról: azaz nincs mérlegelés abban, hogy direkt támadás vagy műszaki hiba okozza-e a veszélyes szituációt.

    Hogy ez péntek 13 műve-e, esetleg egy műszaki hiba vagy szabotázs (akár önszabotázs) áll a háttérben, gyakorlatilag édes mindegy: Észak kilőtte a rakétáját és senki sem kényszerült semmiféle fenyegetés beváltására.
    Az eset megoldását mindenki a saját szája íze szerint kiválaszthatja magának. Vagy egy szerencsés „szerencsétlenség” történt, vagy diplomáciai megoldás született a helyzetre egy igencsak finomhangolt előadás keretében.

    Üdv: M

  16. Üdv Amanitin!

    „Egyébként ha valaki azt mondja nektek, hogy le tud lőni egy gyorsuló űrrakétát vagy ICBM-et, akkor ne higgyétek el.”

    A Molni által írt cikkben a Saturn V a 20 km magasságot 100 sec, a 30 km magasságot 120 sec alatt érte el.
    Az SZ-300 légvédelmi rakéta 200 km hatótávolságú, a sebessége altípustól függően 1700 – 2500 m/sec, a megsemmisítési zóna felső határa 30 km.
    Egy SZ-300 rakéta 150 km távolságra a célrakéta indítási zónájától – ha teljes készültségben várakozik, így nincs pár perces időveszteség – elméletileg 90 sec alatt elérte volna az emelkedő rakétát, amely ekkor még „csak” 13 km magasan van.

    A mai – és mindannyiunk által névről ismert – legmodernebb rakéták (SM-3, SZ-400, stb.) meghaladják az alap SZ-300 képességeit mind sebességben, mind hatótávolságban, mind magassági határban.
    Ugyanakkor a mostani északi rakéta nem valószínű, hogy sokkal jobb paramétereket produkál, mint a régi amerikai szivar.

    Innentől kezdve a mai technológia simán leszed egy ilyen rakétát, ha…
    …ha megfelelő távolságon belül van és ami fontosabb – ismert az indítási pont.

    A támadó interkontinentális rakéták (vagy szimpla űrrakéták, ez csak „szándék kérdése”) nagyok, nehezek és lassan gyorsulnak. Az elfogó rakéták nem gondolkodnak interkontinentális távolságokban, így könnyebbek, kisebbek és jobban gyorsulnak.

    Ha valaki azt mondja nektek, hogy az USA vagy az oroszok nem tudnak leszedni gyorsuló űrrakétát vagy ICBM-et, akkor ez az, amit ne higgyetek el. Tudjátok, csak ismerni kell az indítás helyét és megfelelő távolságon belül kell tartani az elfogókat. ;)

    Üdv: M

  17. Nem vagyok híve az összeesküvés elméleteknek, ezét úgy gondolom, az északiak nem tudták a kitűzött célt elérni a rakétával.
    Nem hinném hogy lelőtték mások, csak esetleg tagadják.
    Ugyanakkor azt sem hiszem, hogy az Észak-koreaiak árnyalatokban is látják a világot.
    Nekik valami fekete, vagy fehér.
    Nincs más szín.
    Mindent, vagy semmit.
    Nem lennék meglepve, ha néhány tucat fejlesztő mérnököt már fejbe lőttek volna, több száz egyéb szakember meg lehet, menetel a munkatábor felé, családostul.
    Komolyan gondolták ők ezt a rakétát.
    Mint ahogyan a helyzet komolyságát jelzi, az ellen erők jelezték, lelövik a szivart.
    Nagyon is komoly volt itt a helyzet.
    Nem tudjuk a titkosszolgálatok mit kavartak a színfalak mögött, vagy nem kavartak, mert nem tudtak abban az elzárt világban.
    Azonban tuti hogy magas volt a készenlét ezen szerveknél, abban biztos vagyok.

  18. @amanitin

    WTF…? Egy emelekdő ICBM 10 km alatt 1-2 Mach sebességgel megy. Ha közel van egy mezei vadászgép, akkor elvben simá ledurrantja kinematikai hatótávon beül akár egy AMRAAM-mal vagy bármi mással…

    Persze igen nehéz elképzelni egy helyzetet, ahol az ellenség ICBM silója felett köröz egy vadászgéop..

  19. “Innentől kezdve a mai technológia simán leszed egy ilyen rakétát, ha…”

    a mai technológiák egyike sem képes arra, hogy realisztikus körülmények között eltaláljon egy cuccot, ami _folyamatosan 4-6g-vel gyorsul_. Ráadásul fölfelé, de az csak hab a tortán.
    Nem feltétlenül azért, mert ez lehetetlen, hanem mert nem erre tervezték őlet. Valszeg jó okkal.

  20. Helyzet a napnál is világosabb. Észak-korea ezzel feszegeti a ketrece zárjait.
    Egy max közepes hatótávolságú rakétákkal rendelkező észak a nagyokra nem jelentett valós veszélyt. Eleve az a rakéta tipus könnyű lelőnni.
    ICBM az a baj hogy nehéz ki védeni és érzékeny pontot is lehet vele támadni.
    Más kérdés hogy átunna Észak 27 millió koporsót rendelhet. Mivel az csapás után a megtámadott az utolsó Északit is hullazsákba küldené

  21. Anno Reagan elnök tanácsadói nem voltak hülyék. Ők is tisztában voltak ezekkel a korlátokkal. Egyetlen számbajöhető megoldásként az ICBM-ek ellen a világűrből való ellentevékenységet látták megvalósíthatónak. Akármennyit is fejlődött az ellenrakéta-technológia, ma is így van ez. Ha az ICBM-et le akarod vadászni, köll pár kihegyezett műhold. A vicc az, hogy van is. Az US “meteorológiai” holdjai és az oroszok Interkozmosz “légkörkutató” műholdjai…

  22. a mai technológiák egyike sem képes arra, hogy realisztikus körülmények között eltaláljon egy cuccot, ami _folyamatosan 4-6g-vel gyorsul_. Ráadásul fölfelé, de az csak hab a tortán.
    Nem feltétlenül azért, mert ez lehetetlen, hanem mert nem erre tervezték őlet. Valszeg jó okkal.

    Honnan jönnek ezek a vad kijelentések?

    1. A ICBM 4-6G-val a bödös életben nem gyorsul axiálisan. A Streak Eagle cikkben láthatod, hogy a Saturn V rakétát még az F-15A is leharázta emelkedésben 15 km magasság alatt.

    2. 8-9G-s fordulóban levő célokat is eltalálnak a rakéták. Akkor miért az axiális gyorsulás lenne a korlát…?

  23. “A ICBM 4-6G-val a bödös életben nem gyorsul axiálisan.”

    a Saturn V csúcs gyorsulása 4 g körül volt, és pl az Ariane V, amit opcionálisan emberesnek terveztek, dettó. Bár erről nem kerestem számokat, valószínűleg a kisebb, nem emberes rakéták ennél nagyobb értékeket is elérnek, és abból indulok ki, hogy a szilárd hajtóanyagú icbm-ek még nagyobbakat.

    “8-9G-s fordulóban levő célokat is eltalálnak a rakéták.”

    igen, a trajektória végén, amikor a rövid hatótávú, nagy precizitású terminális rávezetés pár másodpercig le tudja követni a célpont vergődését.
    Csak itt nem az utolsó pár másodpercről van szó, hanem arról, hogy a célpont _folyamatosan_ gyorsul, több g-vel, az elfogás elejétől a végéig.
    De nyugodtan linkelj egy-két cikket meg videót, ahol mondjuk a fentebb említett 150 km-ről lelőnek egy icbm-et boost fázisban*. Vagy akár amraam-al. És akkor ezzel rövidre zárjuk a kérdést, te boldogabb leszel, én meg okosabb, és mindenki jól jár.

    * Abból ugye nem akarunk kiindulni, hogy létezik ez a képesség, csak gonoszul eltitkolják előlünk?

  24. @amanitin

    Ki beszél itten 150 km-ről…? Pont tengap írtam, hogy légiharc rakétás lelövéshez gyakorlatialg az indító állás közvetlen közelében kell lenni.

    Ellenben egy batárnagy SM-3 akár felmászhat +200 km magasra is. Ugyebár műholdat lőttek le vele. Tehát pályaviszonyoktól függően igenis képes kinematikailag eléállni egy ICBM-nek, a gyorsulása simán felülmúlja azét a kezdeti szakaszon. Az általad említett 4Gs gyorsulás már régen akkor van, amikor a Saturn V nem a légkör sűrű rétegét töri át emelkedéssel, hanem a Föld görbületével közel párhuzamosan gyorsít, ahol légkör semmi.

    http://www.youtube.com/watch?v=PDL_pIPScSI&feature=related

    Itt látható a sebessége a dolognak. Szerintem még az Sz-200 rendszer rakétja is lenyomja kinematikailag az ICBM-et azok alapján, amit a láttam tesztlövészetek mért adatainál.

  25. Hind! Sajnos én sem tudok infoval szolgálni a konténerről. Dobj egy msn vagy mail elérhetőséget, ott elmondom hol keresgélj illetve hogy én mit és honnan tudok. De még körbeüzenek orosz ismerősök közt az ügyben.

  26. Üdv Urak!

    Ritka pillanat – de Molnival egyet kell értenem.

    Ugyanis technológiailag nemhogy a mai, de a húsz-harminc éves rendszerek is képesek voltak erre (lásd Galosh). A gond nem ebből ered. A gond abból ered, hogy nem egy, hanem több száz vagy ezer rakéta indítása esetén ezek sikeres elfogására nincs elegendő kapacitás. A mai elfogó rendszerek néhány darab rakétát és visszatérő egységet tudnának elkapni, de a támadó eszközök döntő része célba érne.

    Nem csak azért fejlesztették ki a tengeralattjárókra telepített stratégiai rakétákat vagy a mobil ICBM rendszereket, hogy egy megelőző csapás ellen védve legyenek, hanem azért, hogy bizonytalan legyen az indítási pontjuk is.

    A mai, siló telepítésű (fix indítási pontú) ICBM-ek ellen hatékony lehet a fejlesztés alatt álló amerikai rakétavédelmi rendszer, amennyiben „elég közel” telepítik őket a silókhoz. Hogy pontosan mennyi az „elég közel” ezt maximum az tudja, aki pontosan ismeri a szovjet/orosz silótelepítésű rakéták helyét és paramétereit valamint a saját elfogók képességeit.

    A Galosh rendszer Moszkva körül telepítve a visszatérő robbanófejek elfogására hivatott, elég „goromba” módon (atomtöltettel). De ezek sikerére nagyon nagy jóindulattal is csak 50%-ot adnék, ami a telepített 100 db rakéta esetén 50 db robbanófejet jelent. Ez csak 4-5 db Trident-II D5 kategóriájú eszközt jelent.

    Az amerikai újfejlesztésű elfogó rendszer ellenben az emelkedő fázisra játszik, a jelenlegi hivatalos képességekkel elsősorban a fix telepítésű rakéták ellen jó. A mobil szárazföldi ICBM-ek már problémát jelentenek, az SLBM-ek pedig a lehetetlen kategóriát. Ezért raknak az amerikaiak a hajókra is ellenrakétákat, hogy legyen esélyük a boomerek ellen is.

    Amanitin:

    „Abból ugye nem akarunk kiindulni, hogy létezik ez a képesség, csak gonoszul eltitkolják előlünk?”

    Isten ments, hogy ilyet feltételezzek a Pentagonról vagy a Kremlről. Ők mindig minden körülmények között megosztották és ma is megosztják velünk a csúcsfegyvereik valós képességeit és adatait. Titkolni bármit is? Dehogy…

    Üdv: M

  27. „Vérfrissítés” a hadsereg élén

    Tábornokká léptetett elő 70 katonatisztet szombaton Kim Dzsong Un, Észak-Korea új vezetője – jelentették az ország hivatalos tömegtájékoztatási eszközei.

    http://mno.hu/kulfold/verfrissites-a-hadsereg-csucsain-1068536

    Kérdés, hogy mi történt a korábbi vezetőkkel? Munkatábor? Nem lenne elképzelhetetlen teória, azt feltételezni, hogy a sikertelen rakétaindítás miatt mentek “nyugdíjba” a korábbi vezetők.

  28. lehat de lehet hogy csak a saját embereit akarja tudni a háta mögött azokat akik hozzá húségesek és nem azokat akik apjához vóltak (mert hát soha nem lehett tudni) attól hogy apjához húségesek vóltak nem biztos hogy hozzá is azoklesznek (így működik ez mióta világ a világ és vannak vezetők)

  29. Mindenesetre az időzítés meglepő, még azt is el tudnám képzelni, hogy szándékosan szabotálták a rakéta indítást. Két legyet ütve egy csapásra, ürügyet szolgáltatott a régi vezetők leváltására ill. elkerülte a szomszédos országok fegyveres ellencsapását.

  30. “Noha Észak-Korea péntek reggeli rakétakísérlete csúfos kudarcba fulladt, továbbra is van miért aggódni a kommunista állam fegyverkezési programját illetően: egy dél-koreai újság meg nem erősített információi szerint a pénteken fellőtt Unha–3 rakétánál egy 25 százalékkal hosszabb interkontinentális ballisztikus rakéta is használatra készen várakozik a Szanum Dong kutató- és fejlesztőközpontban.”

    http://mno.hu/kulfold/van-miert-aggodni-meg-nagyobb-raketajuk-lehet-1068280

  31. “Az észak-koreai propaganda azt is megszellőztette, hogy Phenjan a rakétakísérlet mellett nukleáris tesztet is forgat a fejében. Nem tudjuk, hogy igaz-e mindez, de nem lenne meglepő, ha ismét Észak-Korea belpolitikai jellegű hisztériakeltésével állnánk szemben. Az új vezetőnek be kell bizonyítania, hogy az egész világ tőle fél, és nem hajlandó elfogadni a külföld diktátumait. Kim Dzsong Un mára az ország vitathatatlan vezetőjévé vált, ha a szükséges címeket nézzük, de a népnek még be kell bizonyítania, hogy nemcsak lőni tud, de célba is talál. A rakétakísérlet így kívülről kudarcnak tűnhet, de az észak-koreai kormány elérte a célját, hiszen az egész világ rá figyelt.”

    http://mno.hu/vezercikk/ajandek-a-halottnak-1068326

  32. “Pont tengap írtam, hogy légiharc rakétás lelövéshez gyakorlatialg az indító állás közvetlen közelében kell lenni.”

    Eddig arról volt szó, hogy reálisak a körülmények. De ha ilyen cikked vagy videód van, az is jöhet. Szerintem úgy se tudnák lelőni.

    “Ugyebár műholdat lőttek le vele.”

    Pontosan. Csak a műhold pályája jól ismert, a sebessége pedig gyakorlatilag állandó egy elfogás alatt, és szintén jól ismert. És nem gyorsul folyamatosan, több g-vel, ismeretlen pályán, ismeretlen gyorsulás profillal.
    Egyik esetben nagy pontossággal ki tudod számolni, hogy a cél hol lesz x idő múlva. A másikban meg nem.

    “Az általad említett 4Gs gyorsulás már régen akkor van, amikor a Saturn V nem a légkör sűrű rétegét töri át emelkedéssel,”

    ez nem így van. A csúcs gyorsulás minden rakétánál az első fokozat végénél van, még bőven bent a légkörben. A saturn V-nél vissza is kellett fogni a lovakat, hogy ne essen szét a szekér.

    “lenyomja kinematikailag”

    Iszonyatosan lenyomja. Csak nem találja el.
    De ha 150 km-ről indítod, akkor már le se nyomja.

  33. ez nem így van. A csúcs gyorsulás minden rakétánál az első fokozat végénél van, még bőven bent a légkörben. A saturn V-nél vissza is kellett fogni a lovakat, hogy ne essen szét a szekér

    A Saturn emelkedési sebessége ismert számomra kb. 20 km-ig. Abból kijön, hogy rohadtul nincs 4G-s axiális gyorsulás. Pont. Légiharc rakétának gyakorló célpont lenne kinemtaiki indítási távon belük egy ICBM. Nem változtat irányt, axiális gyorsulása szinte semmi, a rakéta relatív találkozási pontja két időpillanat között szinte semmit sem változik.

    Ellenben nézzél már meg egy 30 éves légvédelmi rakétát is. Az Sz-300 5B55R rakétájának égisidege 8-9 másodperc. Ezalatt gyorsítja fel bőven 4 Mach fölé. Egy ICBM labdába nem rúg mellette. Az SM kategóriájú rakéta akkor szerinted milyen gyorsulással bír és meddig tartja a sebesség előnyét az ICBM-mal szemben..?

    Nem igaz, hogy képtelen vagy belátni / kiszámolni az alapvető dolgokat sem…

    http://www.youtube.com/watch?v=_wKpRHM5OqM

    4. másodpercben indul a rakéta. A videózó platform van 26 ezer lábon. A 15. másodpercben már azonos magasságon vannak. Tehát 11 másodperc alatt mászott fel 8 km-et a rakéta és még simán gyorsul ezután is, mert ekkor kezd igazán ritkulni a légkör…

    Vagy tessék, PAC-3.

    http://www.youtube.com/watch?v=DT6DzaG_658&feature=related

    Mint az olajozott istennyila.

    Az aboszlút véglet, Sprint rakéta. Mondjuk ez nuki fejes és végfázis ellen készült.

    http://www.youtube.com/watch?v=msXtgTVMcuA

    Mit akarok bemutatni? Azt, hogy a elfogó rakéták hatótávja sokkal kisebb egy ICBM-nél. Viszont a kezdeti szakaszon igenis optimalizálható a tolóerő és a fokozatok száma úgy, hogy emelkedési fázisban lazán elémegy az ICBM-nek. Erőlködés nélkül.

  34. @molni

    Az addig oké, csak ez miatt ugrott 240 000 000 kg kajájuk, ami röviden annyit jelent, hogy megint éhen halnak majd pár ezren. Lassan már nem arról fognak szónokolni, hogy napi 3 helyett elég a 2 étkezés is, hanem arról, hogy elég a 2 naponta 1 étkezés is!

  35. Azt, hogy az északiak is megszívnák. Ha tényleg létezik EMP fegyver, akkor az ő képességeiket is negatívan befolyásolja.

    Ahogy meg más is írta, a GPS előtt is volt élet. A LGB-t rohadtul nem zavarja a GPS hiánya és a gépeken mai napig van INS, ami szintén pontosítható a TACAN rendszerrel. Perszes az időleges EMP a TACAN és valszeg minden kommunikációt egy időre hazavágna.

    Egyébként erősen kétlem, hogy ÉK-nak lenne EMP eszköze. Más komolyabb hatalmak is próbálkoztak, de atomfegyver nélkül komoly eredményét senki nem ért el. Valszeg egyszerű GPS zavarókról van szó, csak egyesek bolhából csináltak elefántot. Indexrúl bármiféle HT témában olvasni és félkomolyan venni is nagy merészségre vall. :)

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.