|

Csak 2 Kirov maradhat

A Szovjetunió pályafutásának utolsó másfél évtizede alatt 4 félelmetes tűzerejű cirkáló kezdett realizálódni – ki ne ismerné az 1980-tól kezdődően hadrendbe állt nagyvadakat, a Kirov-osztályú csatacirkálókat. Szintén ismert lehet, hogy ezen nukleáris meghajtású fenevadakból jelenleg csak a legifjabb, az Orosz Haditengerészet által csak 1998-ban átvehetett Nagy Péter áll aktív szolgálatban. Megjegyzendő, hogy immáron több éve napirendi ponton van a másik 3 Kirov reaktiválása.

Az 1988-ban harmadikként, Kalinyin néven hadrendbe állt, jelenleg Admiral Nahimov név alatt ismert cirkálón már 2008-ban elkezdtek felújítási munkálatokat azon céllal, hogy az utoljára 1997-ben kihajózott cirkálót 2012-re újból hadrendbe állítható szintre kalapálják. A Kirovoknak a jelenlegi fejlemények szempontjából lényeges történelmének következő fontosabb állomása 2010 volt, mikor is olyan nyilatkozatok hangzottak el, hogy 2020-ig mind a 4 cirkáló aktív állományban lesz. Még az 1990-ben a Földközi-tengeren reaktorbalesetet szenvedett ex-Kirov / Admiral Usakov kapcsán sem nyilatkoztak úgy, hogy a sok évvel korábbi terveknek megfelelően lángvágós kezelést kap.

A tervezett modernizálás, illetve átfegyverzés előtt álló Kirovokkal Moszkva egy korábbi pedzegetés szerint számol egy esetleges orosz tengeri telepítésű rakétavédelmi rendszer kapcsán. Ez persze a szóban forgó behemótok hatalmas kapacitása végett nem is meglepő, ám az Egyesített Hajóépítő Vállalat védelmi megrendelésekért felelős részlegének igazgatója által nemrégiben közöltek alapján úgy tűnik hogy ezen szerepkörre csak 2 Kirovnak van némi esélye.

Admiral Nahimov

A Nagy Péter mellé várhatóan elsőként csatlakozó Admiral Nahimov döngicsélő Kamovokkal. Az Sz-300 -> Sz-400 átállás mellett P-700 -> P-800 cserét is emlegetnek. Összességében a Kirvok mellett a Halálcsillag továbbra is kispályás marad… :) ,

Anatolij Shlemov nemrégiben az Admiral Nahimov felújításának költségeiről értekezett, melyhez kötődően kitért arra is, hogy részükről a másik két inaktív Kirov, az Admiral Usakov és az Admiral Lazarev ócskavasként van kezelve, felújításra alkalmatlannak minősítették őket. Ezzel ellentétben azonban az Admiral Nahimov mintegy 50 milliárd rubeles rendbehozatali költségét elvileg tartalmazza az orosz haderő 2011-2020 közti reformja. Shlemov elmondása szerint ezen összegből mintegy 30 milliárd rubelt tesz ki a felújítás, a maradékot pedig a modernizálási és átfegyverzési munkálatok vinnék el.

50 milliárd rubel az jelenleg 1,24 milliárd euró körüli összeg, ami nem kevés. Összehasonlításképpen 1,5 milliárd euró körülire becslik a franciákkal tető alá hozott Mistral üzlet anyagi ellentételezésének nagyságát. Az Orosz Haditengerészeten belülről érkező füles alapján a Nahimov felújítása ezen vaskos árcédula ellenére is már eldöntött tény, a jövőre megkezdendő munkálatok 2017-re fejeződnének be.

A névtelenségbe burkolózó forrás szerint az Admiral Nahimov a modernizálása után az Északi Flottához kerülne – ahol vélhetően átvenné majd a Nagy Péter szerepét, míg utóbbi felújítását végzik majd. A forrás közlése szerint jelenleg a modernizálási folyamat elemeinek összeállítása zajlik és az év vége felé várható döntés arról, melyik összeállítás realizálódhat.

A tervezett felújítással szemben persze vannak elemzők részéről megfogalmazott aggályok is – egyes vélemények szerint túl magas az ár, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a modernizálás után várhatóan csak 15-20 évet maradhatnak majd szolgálatban. Az állítólagosan az Északi Flottán belül megfogalmazott kételyek egyike, hogy lesz-e elegendő képzett tengerész ezen hatalmas hajókra olyan időkben, mikor a tervezett tempós flottabővítés kapcsán számos új hadihajóra is kell majd legénység.

94 hozzászólás “Csak 2 Kirov maradhat”

  1. Azért nem kell túlzásokba esni, nem elsüllyeszthetetlen ez sem.

    Meg azért az is kicsit érdekes, hogy mindenki szuperlatívuszokban beszél erről a hajóosztályról, ami a tetemes mennyiségű fegyverzetet nézve még érthető is, na de az, hogy majd 20 év után lesz majd talán a 3 inaktív közül az egyik újra hadrendben, hát hogy is mondjam, nem azt bizonyítja, hogy egy nagyon stabil szerkezet.

    Persze ha pénz nem volt rá, akkor bocs. :)

  2. @drone: Én nem rajongok a hajókért, de ezek és a lapostetejűek megfognak. Senki nem mondta, hogy elsüllyeszthetetlen, csak megalomán módon brutál tűzereje van. Nem tudom ez mennyit érne a jelen kórben, e nem is ez a lényeg. Amire anno szánták, azt szerintem tudta volna. Az atom meghajtás itt szükséges rossz.
    A 90″-es években meg náluk semmire nem volt pénz. Szerencsére, mert így nem kell vöröscsillagos zászlót néznem a parlamenten. ;-)

  3. Ne értsetek félre, én soha nem vitattam, hogy alapjában véve egy potens hajóosztály lehet(ne), mint ahogy a Nagy Péter az is, csak arra hívtam fel a figyelmet, hogy a három másik hajó közül a legkésőbb kivont is már bő tíz éve nem hajózott ki, és ebből következtettem, hogy nem működik rajtuk minden hibátlanul. Persze a pénzhiány és az elhanyagolás is belejátszhatott, hogy most itt járnak.

  4. Szerintem nagyságrendekkel védettebb ha ugyanezt a tűzerőt 4-5-6 hajón osztják szét. Ha kell, azok mehetnek együtt, is de 4-5-6 helyen is lehetnek. A Kirovoknál pedig elég ciki, ha egy időben több helyen is van. Ezen kívül, mit kezdene, mondjuk egy tucat F35-el? Szerintem csak flottakötelékben érdemes gondolkodni. Ez így csak olyan mint buzinak a BMW!

  5. nani1980

    A kirov légvédelmi kapacitását kb 2 AEGIS tudja (vagy az sem).
    A tűzerőben meg elbújhat mellette bármi.

    A hajó alapvetően jó konstrukció, csak hagyták lerohadni.

    F-35: túl sok radar van rajta ahhoz, hogy ne lehessen felkészíteni csökkentett érzékelhetőségű gépekre.
    Mivel terv az úszó rakétavédelem, kell a nagy hullámhosszú radar (energia lesz a reaktorokból), az pedig eredményesebben jelzi a „lopakodó” gépeket.

    Fontos egy ilyen eszköz rendszerben tartása az orosz laposhátú(ak) megjelenéséig, mivel egyedül ennek van elég tűzereje egy hordozókötelékkel szemben. Ha berakják az oniks-ot, az 60 szuperszónikus eszközt jelent, ami (pláne flottakötelék-támogatással: pl. lepényhal, Moszkva, stb.) komoly kihívás az US CBG-nek és „overkill” mindenki másnak.

  6. hát igen, sokat hallunk a kínai flottafejlesztésekről, igazából egy Kirov osztályú, felújított, átfegyverzett cirkáló a csendes óceáni flottához vezénylése valószínűleg ellensúlyoz most még bármilyen kínai tengeri erőt…

    Wolfricknek abban igaza van, hogy US-en kívül mindenki ellen overkill, így igaz

  7. US CBG-nek miért lenne veszélyes? Kizártnak tartom, hogy egy olyan konfliktusban ahol sor kerülhetne éles összecsapásra, egy Kirov és kísérete meg tudjon úgy közelíteni egy US CBG-t , hogy komolyabb veszélyt jelentsen rá! Lehet , hogy ez meddő vita, de 2 AEGIS-ből ha egyet meg is tudna semmisíteni, a másik még 100%-os! Ha Kirov kap egy komolyabb találatot, ott valószínűleg vége is a dalnak. Szerintem egy CBG-ellen konvergál a nullához az esélyessége! Hát még kettőhöz! Persze lekötni, talán le tudná őket egy darabig….

  8. nani1980:
    kirov kötelék:
    1 kirov, 2 lepényhal: 204 oniks.
    Ezzel nem lehet vitatkozni, mivel egyet sem lehet átengedni az esetleges nukleáris fej miatt (ha ez a két csoport összeugrik, ott már nem sz***al gurigáznak). A két Tico-n összesen van max 244 légvédelmi rakéta (a Nagy Péteren 340 db)…

    A légvédelem mindkét oldalt hiperpotens, csak az oroszoknak nem kell aggódni a pilótáért, mert nincs.

    El kell fogadni, hogy a Kirov-ot CBG ellen találták ki, arra való. Nem tűztámogatásra, nem sivatagi viharhoz, nem partraszállásra, hanem Nimitz -belezésre. Csak hagyták leromlani.

  9. „igazából egy Kirov osztályú, felújított, átfegyverzett cirkáló a csendes óceáni flottához vezénylése valószínűleg ellensúlyoz most még bármilyen kínai tengeri erőt…”

    Nagy szart!
    Kína ráküldene 6 vadásztengót oszt vége, ha már levegőből veszélyes lenne megtámadni.

  10. Wolfrick

    „A kirov légvédelmi kapacitását kb 2 AEGIS tudja (vagy az sem).”

    Az hogy hany raketa van rajta meg nem jelenti azt hogy azt mind hasznalni is tudja. Kerdes hogy egyaltalan hany tuzcsatornaja van, hogy hany a horizonton felbukkano raketara tud tuzet vezetni. Mert hiaba a 96 S-400 ha max kettot tud inditani.

    A masik nagy gyengeje az oroszoknak az elektronikai harc elleni gyenge vedelmuk.

    Az az kerdes hogy mire lenne kepes a vedelmi rendszeruk ha komoly tamadast kapnanak EW tamogatassal.

  11. Kuruc:
    Tudtommal 8 cél szimultán (radaronként, van 2-2 db összesen a két féle rendszerhez), és valami nagyon kevés az indításköz (A 300-as VLS-ben van), de arra nem emlékszem.

    EW terén nem tudom az új technika mit hoz. A kérdésed jó, a válasz nem tudom… (de nagyon érdekelne) :-D

  12. Lehet , hogy nem lesz népszerű amit írok, de szerintem értelmetlen az Orosz és a Jenki technikát darabszám szerint mérlegre tenni! Számtalanszor bebizonyosodott már, hogy nagyságrendi különbségek vannak a két cég, eszközeinek hatékonysága közt! Erre jön még a képzettség, felkészültség, mennyiség , és nagyjából el is dőlt a dolog!
    Az , hogy van-e értelme USA _ Orosz konfliktust vízionálni vagy sem, az pont annyira rentábilis, mint bármi mást! Ahogy az sem 100%-hogy nem távolodik el a partoktól! Ha az északi sark közelében kell tevékenykedni, ott érdekeket képviselni, akkor azért az már az oroszoknak sem partközelben van! Főleg nem ésszerűen! Mert ugye , a Tu22 -k nem a parti fövenyről indulnak! Attól , hogy N+1 szer el lett mondva, a valóság még hozhat mást!

  13. megjegyzem nem is kezdtem én el hasonlítgatni az amcsikat az oroszokhoz. Én kifejezetten a kínai fenyegetés ellensúlyozásáról beszéltem. Még olyan sem volt benne, hogy a kínaiakkal bármikor összetűznének. Egyszerűen egy hatalmi fölény ellensúlyozása, egy helyen. Arra meg elég jó a cucc. Számolni kell vele.

  14. „El kell fogadni, hogy a Kirov-ot CBG ellen találták ki, arra való. Nem tűztámogatásra, nem sivatagi viharhoz, nem partraszállásra, hanem Nimitz -belezésre. Csak hagyták leromlani.”

    Azoroszok a CVBG ellen nem a Kirovot talaltak ki. Ok is rendszerben gondolkodnak. Gorskov admiralis volt aki letrehozta a „megyenerni az elso szalvo csatajat” taktikat.

    Ennek a lenyege hogy egy CVBG nek mindenkeppen kozel kell jonnie az orosz felsegteruletekhez ez idot ad a pontos felderitesre es a rendelkezesre allo erok csoportositasara.

    Az oroszok sosem terveztek hogy csak a Kirovval vagy egyaltalan csak ( akarmelyik) felszini egysegekkel tamadjanak ra egy CVBG re. Tisztaban voltak es vannak azzal hogy az ellenseg potens es ertelmetlen lenne.

    A terv fo vonalakban hogy tengeralattjarokal az egyik oldalrol mig a masik oldalrol egy flottakotelekkel kozelitenek meg a CVBG-t es ezzel egy idoben minimum ket ezrednyi tengereszeti csapasmero geppel is tamadast inditananak. Az az olyan mennyisegu raketat akarnak inditani ami garantaltan tulterheli a CVBG legvedelmet.

    Felszini hajoval sosem terveztek tamadast. Ez ongyilkossag lenne, es ezt ok is tudjak.

  15. „EW terén nem tudom az új technika mit hoz. A kérdésed jó, a válasz nem tudom… (de nagyon érdekelne) ”

    A helyzet az hogy az ELINT szolgalatok azok akik tesztelik az osszes ellenseges rendszert. Merik a parametereket es probalnak adatokhoz jutni mas modokon is. Ezen kivul az antennak sokat elarulnak egy berendezes karakterisztikajarol .

    Ezek alapjan a 20 ev lemaradas ma is all elektronikailag. Azonban az elmult 20 evet mar egyre nehezebb es koltsegesebb behozni mert olyan technikak kerultek rendszerbe.

  16. Ennek a lenyege hogy egy CVBG nek mindenkeppen kozel kell jonnie az orosz felsegteruletekhez ez idot ad a pontos felderitesre es a rendelkezesre allo erok csoportositasara.

    És honnan vették azt a marhaságot, hogy közel megy a jenki az orosz partokhoz? Minek menne közel a CBG…?

    Ha a jenki támadó szellemben használta volna a CBG-ot akkor bár tudnám, hogy mire volt a GIUK szorosban a SOSUS szonar hálózat…

    Egy hagyományos fegyverekkel vívott háborúban az SZU-nak le kellett volna zárni az Atlani-óceánt. Azt a norvég partok előtt kicsit bajos kivitelezni…

  17. Bocs a hejesírásomért ;-), ez már nekem is fájt.

    Drone: Bocs, akkor elbeszéltünk egymás mellett.

    Többiek: Én azt nem értem, hogy ebből a hírből hogy jutottunk el odáig lenyomna e egy TF-ot. :-)

    A semminél ez is több. Ez is több fejlődés mint ha semmit sem csinálnának.

  18. „Egy zászlóshajó sosem egyedül van.
    De a tengeri támadás éle/agya a Kirov.”

    Egy masik kozephatalom ellen lehet de sosem egy USN CVBG ellen.

    A kozelebe sem tudna jutni, es a hajo elleni raketait is lelovoldoznek meg 100 km rekre az elso hajotol mikor azok meg subsonicon poroszkalnak. Aztan vagy ezzel parhuzamosan pedig a gepeket rakuldenek az orosz hajokra es hiaba a nagynak tuno legvdelmi kapacitas egyszeruen tulterhelnek a rendszeruket meg akkor is ha nem hasznalnanak EW-t de hat azt is bevetnek.

    Sajat CVBG nelkul az egyetlen eselyuk a tengo flottajuk.

  19. Kuruc:
    bocs, de az indítási szakaszon kívül sem az oniks, sem a granit, sem a bazalt nem szubszónikus…

    A CVBG ellen tényleg ne a _szóló_ hajót nézd már. Ismétlem, 3 vasból akár 200+ oniks indítása 1 percen belül. Az iszonyatosannagyonsok.

    Nálunknál okosabbak azt mondták, működik a dolog, és milliárdokat költöttek rá. Most megint kell(ene), hogy ugyan arra képes legyen. A cikk szerint a szándék és a pénz megvan. (Tu-22m3m, Tu-160, újrafegyverzik a lepényhalat, stb.)
    Szerintem nem hülyék, ennyi lóvéból akár új doktrinát is kimódolhatnának hardverrel együtt.

  20. szerintem annyi az egész, hogy ez is mint a nukleáris erő, elrettentésre kell. Hogy ne érje meg beléjük kötni. És itt a vége.

    Mi a frászért akarnának az USAval hadakozni, hát hülyék szerintetek??? Nem akarnak, tuti. De kell egy bizonyos erőt felmutatni, hogy a világ elhiggye, hogy jobb nem b@szakodni az orosz medvével…

    És bár én személy szerint biztos vagyok benne, hogy az amcsik megbirkóznának a feladattal, de lennének olyan veszteségeik, amik fájnának. És ez pont elég, hogy egyik se akarjon a tengeren a másiknak ténylegesen keresztbe tenni. (az oroszok érthető okokból: ők húznák a rövidebbet, de nagyon, az amcsik a 2VH óta a legnagyobb veszteséget könyvelnék el…)

    Szóval mindenkivel egyet értek, aki azt mondja, hogy ne hasonlítsuk őket, mert MA nem arra használják ezeket, amire anno kitalálták. De megtalálták ezen ladikok helyét a modern doktrínában is. És ennyi, kellenek, csak más okból.

  21. Kuruc71

    „A mai vilagban ez a hajo egyedul olyan mint a Yamato volt anno. Leg…leg…leg de ha valos ellenfelre akadna akkor onmagaban nagyon keves lenne.”

    Én pont fordítva látom.A Hidegháborúban volt olyan mint a Yamato hisz ott volt valós ellenfél a CVBG(ami ellene gyedül nem sok esélye volt) ma már nem az ergo minden reálisan szóba jöhető ellenféllel szemben egy Kirov harccsoport over kill.

  22. Bárki is akar nekimenni egy Kirov harccsoportnak, annak fel kell kötnie a gatyáját, az biztos. De az szerintem is kicsit értelmetlen vita, hogy egy-egy hajó mire képes egy-egy másik hajó ellen. Aki megteheti, mindig harccsoportokban hajózik. A Kirov harcértékét szerintem pl jól mutatja, hogy akárhányszor kifut a Nagy Péter, mindenki árgus szemekkel figyeli, hogy merre jár éppen. Az is biztos, hogy egy-két amerikai SSN mindjárt megjelenik a közelben.

  23. drone

    Csak az ami CVBG ellenfél más nem.Sem a franciák sem senki más nem rendelkezik olyan harcértékű hordozócsoporttal aminek esélye lenne.A legpotensebb hordozó csoportot jelenleg a franciák tudják felmutatni a kemény két század Rafale M-el amiből egyszerre max egy századnyi tudja támadni az orosz köteléket(a hajó indító/fogadó kapacitása elég csekély így nincs lehetőség arra,hogy egyszerre támadjon a két század arról nem is beszélve,hogy valaminek ott is kell maradnia)ami mondjuk áll egy Kirovból az egy szem Udaloj II-ből meg 4 Udaloj I-ből + kisegítő hajók meg egy két fregatt.

  24. Nos, lehet, hogy most kapok a fejemre :)
    Szerintem a két Kirov felújítása így, ebben a formában hiba. A modern tengeri harcászat már nem tolerálja az ekkora böhömöket. Lehet rá bármit pakolni, akkor is már a terjedelmével elavult marad. Egyszerűen óriási célont. Egy aránytalanul kisebb, lopakodó egység rakétáival képes megsebezni, kvázi harcképtelenné tenni. A jenkik sem véletlenül vonták ki böhömjeiket. Azokon is iszonyat sok modern cucc volt, sőt nekik még a TF keretében támogatás is járt. Hol van a Kirovok légi fedezete? Ha lenne Ivánéknak 3-4 hordozójuk a megfelelő harccsoporttal, akkor talán. De mire azok a hordozók elkészülnének, addigra ezek a felújítás ellenére is ócskavasak lesznek.

  25. Littlejohn:

    Nagy vonalakban igazad van.
    Két fontos dolog:
    1. Jelenleg nincs más a CBG ellen, kell az elektronikája a siker esélyéhez.
    2. Egyenlőre iszonytatóan erős a védelme. A várhatóan felkerülő dm/m-es radar (ABM képesség) meg látja a „lopakodókat”.

    Másik, hogy nagyon sok apró hajó _is_ készül.

  26. ami mondjuk áll egy Kirovból az egy szem Udaloj II-ből meg 4 Udaloj I-ből + kisegítő hajók meg egy két fregatt.

    Na de ez így 5 romboló, 2 fregatt, azaz az ilyen kategóriájú eszközeiknek majdnem a fele, tehát ja jól értem, a legpotensebb hajóikat egy csoportba gyűjtenék. Viszont ez azt jelenti, hogy max. egy ilyen csoportjuk lenne, ugyanis Kirovból csak egy van. Mire a másik felújításával végeznek, addigra helyet cserélnek.

    És azért a franciákra lehet mondani mindent, csak azt nem hogy szarok lennének. Van 23 fregattjuk, tehát tudnák akár ők is a felét egy csoportba gyűjteni, a kínaiak se tökölnének, azoknak meg van dögivel tengó, fregatt, korszerű romboló stb.

    Magyarul arra akarok kilyukadni, más oldal is képes lenne erőket mozgósítani, ha nem is jenki szintről beszélünk.

  27. @nani1980
    Az Északi-sarkon semmilyen felszini hajó sem tud operálni, mert ott jég van. A Tu-22esek meg bizony a „parti fövenyről” is startolhatnának. Nézd csak végi nagy nagyításban Oroszország északi partjait: Vagy 6 kiépített repülőtér van ott üresen.
    Sose láthattál egy az egyben orosz – amerikai meccset. Mindig mások által alkalmazott másodvonalbeli orosz technika állt szemben a támadó amikkal.

  28. Én azt kívántam kifejezni, hogy a Kirov osztály támadó és védelmi potenciálját több kisebb egységgel, tengókról indított rakétákkal, robotrepülőkkel olcsóbban el lehet érni. A Kirovok felújításának árából kijön két új Borej, néhány romboló és ki tudja mi még. Ezek jobban védettebbek kisebb célpontok, mozgékonyak, kevesebb saját erőt kötnek le azzal, hogy meg kell védeni. Inkább faragják gyorsabban, hatékonyabban a Kovács Admirálist és kezdjenek végre egy normális hordozó építésébe. A modern fregattokra, tengeralattjárókra is szükség lesz lassan Vlagyivosztok környékén. A repülő erőkről ne is beszéljünk. Szóval…. szerintem felesleges kiadás…. Egy óriási előnye viszont van. Az orosz néplélek megnyugodhat. Övék a világ legnagyobb szolgálatban álló ladikja, a hordozókat nem számítva, „hiszen azok nem is hajók”… :)

  29. A céladatokat műholdról kaphatják?,mert akkor a távolság nem akkora probléma.Valamint elég tengójuk van akár a felderítéshez is.Ettől függetlenül ha nem lenne elég potens a kirov,Iván nem költene rá milliárdokat csak úgy presztizsből mint a hidegháború alatt bármire,ma már ők is meggondolják mibe öntik a pénzt.Szerintem meg vannak a megfelelő taktikai elképzelések a nagypeti felhasználására,és már nem csak vodkagőztől fűtött pártkáderek ülnek a vezérkarba mint 30 éve,ezen már ők is túlléptek.És ha van is nála modernebb vagy potensebb hajó a bolygón akkor is bámulatos egy jármű.

  30. „A céladatokat műholdról kaphatják?”

    Nincs már rorsat. (és 99%az ami megfelelője US-A sem müködik.)

    „Ettől függetlenül ha nem lenne elég potens a kirov,Iván nem költene rá milliárdokat csak úgy presztizsből mint a hidegháború alatt bármire,ma már ők is meggondolják mibe öntik a pénzt.”

    Nincs egy hete, hogy allesmor akinek Orosz vadászgép kategóriában ~a legkompetensebb a communityben kikelt az ostoba/pénzerőforrás pazarló Szu30 megrendelés ellen.

    „Szerintem meg vannak a megfelelő taktikai elképzelések a nagypeti felhasználására,és már nem csak vodkagőztől fűtött pártkáderek ülnek a vezérkarba mint 30 éve,ezen már ők is túlléptek.”

    Nagyon sok minden változik arrafele, ~100éves rendszert reformálnak/dobnak ki. Ettől még aogy régen, most is sok vodkagőzös pártkáder ül ott a vezérkarban most is. Csak most mondjuk nem pártkádernek hívják…

    „És ha van is nála modernebb vagy potensebb hajó a bolygón akkor is bámulatos egy jármű.”
    Az biztos, ez nem is kérdés.

  31. A mai vilagban ez a hajo egyedul olyan mint a Yamato volt anno. Leg…leg…leg de ha valos ellenfelre akadna akkor onmagaban nagyon keves lenne.

    A Yamatoval az a baj, hogy csak papíton volt leglegleg hajó. Nagynak nagy volt. Ettől még nem volt minőségi. Ollival teljes egyetértésben 1:1 párbajban én inkább az Iowa osztályra tettem volna, mert a radaros tűzvezetés világbajnok volt. Igaz, hogy közelről, de akkor is a radaros Washington 7 perc (!) alatt gyak. szétlőtte a Kirishimát. A találati arány asszem majdem 50% volt éjszaka ~5 km-ről. 1905-ben Csuzimánál ennyiről pár %. Szóval az első találatokat beviszi a Iowa, és ha szerencséja van, akkor a Yamato totálszar orrészét szét is kapja és game over. Egy mísz 250 kg-os bomba találat után 4000 (!) tonna víz árasztotta el.

    (Véleményem szerint az all or nothing páncélzat koncepció egy vicc. A legdurvább szerencsejáték között van, amit valaha a harctérre vittek.)

  32. Igen, az is az. Ezért mondtam, hogy szerencsejáték. A jenki vas esélyeit növeli a radar, ez némi előnyt ad a szerencsejétákban, mert az első találatok esélyét drámaian megnöveli, főleg éjszaka.

    Mondjuk az Iowák asszem kaptak kiegészítő orrpáncélzatot, de hogy mikor és milyen vastagot, azt nem tudom fejből. Pedig volt mát róla szó.

  33. A Kirovokat inkább a Bismarckhoz vagy a Tirpitzhez kéne hasonlítani! Amíg léteztek lekötötték az egész Home Fleet-et! A Bismarck ezen felül komoly károkat és presztizsveszteséget is okozott és csak balszerencsék sorozata után semmisült meg!A Tirpitzet pedig már jóformán be sem tudták vetni az üzemanyag , a legénység és a kísérőhajók hiánya miatt de pusztán a létezésével is frászt hozta az angol admiralitásra!
    A Kirovok valós képességeit meg csak az oroszok ismerik és nem hiszem hogy ekkora hegynyi pénzt látszathajókra költenének!

  34. Hát az egész home fleet azért gyenge túlzás. A régi csatahajók simán konvojokat kísértek az újabb KG V. osztályból foglalt le konstanson két hajót meg a kíséretüket és max. 1 hordozót a meglevő 5 vagy 6 darabból. Ha nem épült meg volt a B+T, akkor lényegében nemigen lett volna szükség a KG V osztályra sem. (Amik nem túl jól sikerültek, de a célnak megfeleltek. Lásd Olli írását.)

    A Kirov osztály több egysége még fénykorában is a jenki flotta csak egy töredékére jelentett fenyegetést. Az igazi ütőerőt a hordozó vadászatra fejlesztett tengók jelentettek, meg a hagyományos tengók úgy önmagukban. Iszonyatos mennyiség volt belőle. Azokhoz képest az, hogy most 2×20 vagy esetleg 3×20-as Gránit Salvo közeleg ismert irányból szerintem kerekítési hiba a fenyegetések listáján. A tengók simán lenyomják őket, meg a HT bombázók is. A Kirov egy olyan állam kezében lenne ütős, akinek nem a US Navy a potenciális ellenfél. Ott tényleg a tengerek kiránynője. Kiseb csapásmérő légierő ellen megvédi magát, tűzereje fregattok és rombolók és kisebb rakétás cirkálók ellen igen kellemes. Egyedül az ASW képesség a kérdéses, de azt megoldja a kísérete.

  35. molni:

    az iowa-k a kamikáze-támadások után kaptak páncélt, aki tudja, hogy mikor találta el egy (egyébként jóformán jelentéktelen sérülést okozó) gép, jó lenne, mert én sem emlékszem.
    Előtte izmos 0,5 colos páncéllemez volt az egész orr/tat szekció.

    Kirov:
    nem a granit volt azon a hajón a „veszélyes”, hanem a védelme+a nagy kupac radar (5-6 önálló egység). A lepényhalak + esetleges kiev mellé kellett. Igazából szerintem inkább úszó vezetési központ, mint önálló csapásmérő erő. Viszont a harccsoportja már CBG ellen lett „optimalizálva”. Csak nagyon ritkán állt össze.

    Basszus, a p-700 10 m hosszú (a felszíni!), kell alá hajótest, amibe belefér…

    Bismark:
    a Home Fleet akkor az alábbi hordozókkal rendelkezett:
    Argus
    Hermes
    Glorious
    Furious

    + az Ark Royal, ami ugyan a Földközin volt, de felrendelték, mert az összes többi vagy kísért, vagy (Argus) túl gyenge volt.

    A Hermes, Eagle és az Illustrious az indiai-földközi vonalon mozogtak.

  36. molni

    „És honnan vették azt a marhaságot, hogy közel megy a jenki az orosz partokhoz? Minek menne közel a CBG…? ”

    A Szu strategia az 50 es evekben az volt hogy tengeralattjarok tomegeivel ( es nem felszini hajokkal ) probaljak meg majd blokkolni a szovetseges utanpotlast egy haboru eseten. Ezert epitettek orult utemben hagyomanyos tengokat. 1955 volt a csucs amikor abban az evben majd nem 100 tengot epitettek ! Aztan mikor lattak hogy ez nem fog menni a nyugat ASW technikajanak fejlodese miatt akkor egyszeruen az volt a strategia keso 50 es korai 60 as evektol hogy alapvetoen a Szu es a szovetsegeseinek partvideket kell biztositani mivel azt gondoltak hogy hagyomanyos szarazfoldi haderoben van olyan folenyuk hogy a frontot nem tudja az ellenseg attorni es baj csak akkor lenne ha a hatukban szallnanak partra elvagva az utanpotlasi utvonalakat a’la Incson. Ilyen partraszallast pedig csak CVBG-k fedezete alatt lehetett volna vegrehajtani. Amennyiben a CVBG semlegesitve vannak ( barmilyen veszteseg aran pl a raketa inditasu tengok nagyreszet gyakorlatilag vesztesegkent irtak le a raketak kilovese utan , es itt most a hajo elleni raketahordozokrol beszelek )
    Tehat azt kepzeltek hogy egy partraszallo hadmuveletre a nyugat mindenkeppen rakenyszerul majd es ennek biztositasara a CVBG ket az azon levo repulogepek hatosugaranak tavolsagara fogjak hozni.

  37. Szerintem a Bismarck és a Tirpitz tragédiája tökéletesen mutatja, hogy hiába egy bizonyos fölény, azt is simán le lehet győzni. Egyik oldalról a taktika és szerencse, másikról pedig a rosszkor rossz helyen elvnek kell érvényesülnie.

    Tehát szép az, hogy a Kirov önmagában egy erős hajó, de egy jól célzott lövéssel és némi szerencsével ezt is ki lehet iktatni. És ehhez csúcstechnika se kell. És most a jelenlegi képességekről beszélek, nem arról, ha 3-4-5 év múlva lesz talán Kirov vezette kötelék, modernizált rendszerekkel.

    Addigra sanszosan QE-osztályú hordozói is lesznek az RN-nek, később F-35-ösökkel megpakolva, ami már egy fentebb említett kötelékkel szemben is eséllyel vehetné fel a versenyt.

  38. A szovjet fegyveres erők és távolságokat figyelembevéve semm értelme egy jenki partaszállásnak sehol. Egy NSZK elleni támádásre semmiféle hatást nem gyakorol egy murmanszki partaszállás. A Balti tengerre meg nem megy be semmiféle blue navy és ott szintén nem tudnak parta tenni akkora erőt, amit nem nyom le két perc alatt a VSZ. A FoFA elképzelésnél már azt is izomszakasztó volt, hogy egy mindent bele támadást hogyan lassítasanak le és őröljenek fel…

  39. N+1-edszer:) Az oroszok sohasem akartak támadó flottát építeni!
    Az orosz flotta fénykorában is csak védekező taktikákat alkalmazott! Az óceán teljes lezárása már akkor is lehetetlen volt és az orosz vezérkar minden csak nem hülye!Hovatovább leginkább a rakétahordozók védelmére épült a flotta, valamint az északi tenger blokkolására ,amit csak a sark alatti átkeléssel lehetett volna feltörni de ez igen ritka kivételektől eltekintve sohasem sikerült!
    Mindíg is számoltak az USA komoly tengeri fölényével ezért a tengeralattjárók voltak a fő csapásmérő erő! Folyamatosan építették a partvédő D/E tengókat még akkor is amikor az USA már rég nem használt ilyeneket! Ezekkel volt csak bármiféle esélyük komoly kár okozására és a part menti sekély és hangos vizeken valamint északon lett is volna esélyük.

  40. OFF, de úgy látom szükséges

    nani1980

    Nem szabad az ilyeneknek bedőlni. (Ugye Oszamát is lelőtték, ez teljesen nyilvánvaló, hiteles dolog…)
    A chemtrail technikailag kivitelezhetetlen. Először is ezek a gépek kinek a zászlója alatt repülnek? Ki végzi a supportot, elszállásolást, ki fizeti a repórákat, (a cikkből egy elég rendes flotta képe rajzolódik ki, annak azért vannak költségei). Ha körbenézünk, senki nem áll olyan helyzetben, hogy hobbiból ilyen gépeket üzemeltessen Európában.
    Másodszor el kell hogy mondjam, először én is bedőltem ennek a hülyeségnek, hogy ez egy reális dolog. Kb. egy éve figyelem a légiforgalmat (Heves megye), és láttam ilyen csíkokat, teljesen magukban is, méghozzá a flight24-en is feltüntetett gépektől, amik meg is érkeztek az utasaikkal. Szóval nem értem hogyan kivitelezik. Az pedig egyenesen szánalom, hogy a flight24-re hivatkozik. Egy csomó polgári sincs rajta feltüntetve, nemhogy a katonai, vagy éppen a népirtó chemtrail repcsik :D

    Harmadszor, szented a dombóvári radaron nem világítana egy ilyen száz kilométeres fémfelhő? :D

  41. hehh, ez itt például egy orosz katonai repülőtér, elég északon, elég közel a parthoz… Ideiglenesen szoktak ide kitelepülni különböző repülők.

    https://maps.google.com/maps?q=71.61516,52.48229&ll=71.614781,52.499371&spn=0.01562,0.084543&num=1&t=h&z=14

    De van még néhány ott…

    Szóval szerintem északról senki sem akart felszíni erőkkel egy konfliktus esetén ott északon megjelenni.

    És én is azt hiszem, hogy anno a doktrína a védekezés volt leginkább tengeren, és a tengókkal próbáltak volna operálni az atlanti óceánon.

  42. @Chimera

    Védekező flotta több száz D-E tengóval, több tucat nuki vadásztengóval és dedikált CBG vadásztengóval. Erre jön még a több ezer km hatósugarú szintén dedikált, egyfeladatos haditengerészeti csapásmérő légierő. Biztos bennem van a hiba, hogy én máshogy látom. Érdeksen definiálod a „védekezés” fogalmát.

    Ha a védekezésre építettek volna, akkor a szárazföldi indítású rakéták és nagy mennyiségű taktikai csapásmérő – Szu-24 kategória – is elégséges lett volna, minek Tu-95/142 spec változatai meg Tu-22M meg a többi? Tengókból sem kellett volna ilyen és ennyi.

    Eküszöm, mintha a Pravdát olvasnám, de tényleg. :)

  43. Molni amiket leírtál egy sem képes leírni az USA területeit talán a Tu-22-M-ek és a Tu-95-ök Alaszkát!A többi sztem csak védekezés az USA-fölény ellen ! Talán az oroszoknak be kellett volna olvasztani az egész flottájukat és lemondani az önvédelemről hogy neked igazad lehessen!
    Na meg mivel ismerték az AEGIS képességeit lemondtak volna mindenről?
    Nem! Megpróbálták védeni magukat amennyire lehet és amivel lehet! Talán ott van igazad hogy minden fegyvert lehet támadásra is használni , de nem tartom komolynak hogy megjelenik több tucat D/E tengó Boston Harbour előtt…..
    Na meg ők sosem készültek a világ csendőre szerepre , arra hogy bárhol és bármikor bárhová csapást mérhessenek ha nekik úgy tartja kedvük!

  44. „Na meg ők sosem készültek a világ csendőre szerepre ”

    A szu időben nagyon is világcsendőrök akartak lenni .

    „arra hogy bárhol és bármikor bárhová csapást mérhessenek ha nekik úgy tartja kedvük!”

    http://en.rian.ru/mlitary_news/20120926/176233341.html

    Most is azt akarják hogy nagy távolságból mérjenek csapást bárkire.

    A tu-22 és a tu-95 H-22 rakétákkal némi oscar 2 segítséggel tudta volna nagy távolságból szétkapni a hordozó csoportot .

    Ha most védekezni akarnának akkor inkább multirole gépeket erőltetnék,nem pedig a nagy hatósugarú bombázókat .

  45. Na meg ők sosem készültek a világ csendőre szerepre

    Valóban nem, mert a betörőt senki nem hívja csendőrnek. Ugyanis a SZU a világtörténelem egyik legmocskosabb bajkeverője volt…

    Mindhenhova exportálták kedves rendszerüket a balfasz ideológiájukkal és akárhol kerültek hatalomra a saját állampolgáraik gyilkolásában világbajnokok voltak. Másban nemigen…

    A védekezés része is igen érdekes duma. Nem azért lett Tu-22, mert lett AEGIS, hanem fordítva…

  46. Az oroszok kizárólag a sok tengó és a sok bombázó révén voltak úgy ahogy pariban az USA-val ! ( a nukleáris erőkről most ne beszéljünk mert azok akkor is és most is egálban vannak/voltak)
    Ezt vitatod Molni? Ne degradáld le amúgy más véleményét „dumává” én sem személyeskedtem…

  47. dudi:

    Igazából csak az az ellenfél :-D

    Mondjuk erről a KirovBG vs. CBG vitáról egy jelenkori lovag könyve jut eszembe:
    „Az ősmágusok között varázspárbajt azért tiltották be, mivel nehéz volt megállapítani a két füstölgő hamukupacról, hogy melyik a győztes”

    (sir Terry Prachett: Mágia színe – korongvilág ciklus)

  48. Ja, es egy CSG-nek nem lenne komoly fenyegetes egy Kirov kore epitett TF. Meg fel sem fedeztek volna a CVN-t, mar uton lenne egy strike package az orosz hajok fele. Meg aztan szep dolog a szuperszonikus AShM csak hat annak valahonnan mid-course-guidence is kell, ez pedig komoly problema lenne… ketlem, hogy azok a Ka-25-osok sokaig eletben tudnanak maradni, foleg miutan bekapcsoltak a Big Bulge-ot :)

  49. Nem ismerem a szovjet tengerészeti doktrínát, de szerintem készültek ök felszíni támadó müveletekre is. Hiszen nem úgy számoltak, hogy a Szu szétesik, és gözerövel fejlesztették a kékvizi flottát is.

    A 90-es évek elején kellett szolgálatba állnia a Kuznyecovnak és a Varjagnak, utánuk a majdnem Nimitz métetü, nukleàris meghajtású, gözkatapultos Uljanovszknak. Kis „mi lett volna, hával” élve, mondjuk 1998, a Szu még áll, flottacsoport:Uljanovszk(megvan a légifedezet plusz AWACS), Kirov, egy Szláva cirkáló, egy-két Szovremennüj romboló és még két három fregatt. Azért ez már elég durván potens harccsoport lett volna, méltó ellenpárja egy CSG-nek