|

Repedező AMRAAM-ok

Tajvan légierejének adódott némi problémája AIM-120 AMRAAM típusú légiharc-rakéta készletének egyes darabjaival – a Washington barát országok légierejei által széleskörűen használt BVR rakéta radarkupolái (radome) Tajvan esetében ugyanis repedeznek.

AIM-120 AMRAAM rakéta keresztmetszeti rajza

AIM-120 AMRAAM ,

Mindez már nem friss hír, hiszen a légierő március 19-én jelentette be mindezt, miután nem sokkal korábban a helyi sajtó arról értekezett, hogy immáron harmadik éve küzdenek ezen problémával. A légierő által kiadott sajtóanyagban a sziget nedves, trópusi klímáját, illetve a rakétákat repülés közben ért erőhatásokat jelölték meg, mint a radome repedezés fő okát. A nyilatkozatuk szerint Tajvan biztonságát nem veszélyeztető probléma kapcsán segítséget kértek a rakétát szállító Egyesült Államoktól, illetve közölték azt is, hogy az amerikai javaslatnak megfelelően a rakétákat érő nedvességet csökkentő tárolási megoldásokat használtak.

AIM-120A rakétákat pakolnak ki tároló konténerükből – a rakéta első változata kivonásra került, ellenben a rakétahajtóműveket leszerelték róluk, és azokat átszerelték az AIM-120B és AIM-120C változatúakra, lévén ezen alváltozatok esetében nem minden esetben problémamentes a meghajtásért felelős részegység. Egy 2007-ben kezdődött 3 éves program kapcsán 690 cserét ütemeztek be az amerikaiak. ,

A Mirage-okon használt francia MICA és a hazai Tien Chien II “Sky Sword” rakéták kapcsán az azonos tárolási és igénybevétel ellenére nem jelentkeztek problémák. Mellékesen megjegyzendő, hogy a rendelkezésre álló információk szerint a szintén nem éppen sivatagi klímát élvező szingapúri és thaiföldi AMRAAM-okkal sincsen semmi probléma. A tajvaniak AMRAAM gondjai egyébként azon AIM-120C-5 rakétákat érintik, amiket még 2000-ben rendelhettek meg, és amiket Washington csak 2004-ben szállított le – miután a kínai Szu-30-asok elkezdtek gyakorlatozni az AMRAAM orosz alternatívájával, a Vympel R-77-essel. Tajvan 200 AMRAAM-ot szerezhetett be akkor, amit tavaly az F-16 modernizációs csomag részeként AIM-120C-7 változattal fejelhettek meg.

13 hozzászólás “Repedező AMRAAM-ok”

  1. Vegiggondolva nekem a kovetkezo jott le.

    Van nekik MICA meg a sajat hazi „szottes” es az AMRAAM a kozepes kategoriaban. A „tuloldali” Szu27 sek miatt a kozelharct nem eroltetnek ezert a jarorok mindig kozepes raketakkal lehetnek felszerelve. A MICA rol tudjak hogy nem repulhet sokat mert nem birja. Valszeg a gyartoi eloiras is tartalmazza. A sajatban nem biznak mert tudjak hogy lenyegesen gyengebb. Igy a AMRAAM-kel repulik szinte MINDIG a a jarort es a riasztasokat is. Raadasul a probaloveszetekre tesztre elesloveszetre mar elment jo par igy a keszletek is kissebbek kevesebb darabszamra jut az azonos melo.

    Ebbol kigolyolag szerintem a legnagyobb jarororakat tartalmazo AMRAAM-rol beszelhetunk valszeg az egesz vilagot beleszamolva.

  2. onedinkapitany

    Kuruc
    A legtöbb repült időt tekintve valószínűleg igazad van. A sajátos helyzete miatt fennállása óta folyamatosan a háború küszöbén egyensúlyozó(?) tajvani légierő gépei és hajózói nyilván többet repülnek mint a szingapúriak, a thaiföldiek, vagy éppen az ausztrálok.

    Az iránt viszont erős kétségeim élnek, hogy szinte mindig AMRAAM-mal repülnek a gépek. Tudtommal a Mirage-okat nem vonták ki, azok pedig légi cél ellen csak a MICA-t és a Magic II-t viszik. A Ching Kuo a hazai rakétával együtt inkább csak második vonalbeli gép. Arra lennék kíváncsi, hogy a korszerűsített változata bevetheti-e már az AMRAAM-ot, vagy esetleg az izraeli Derby-t. Úgy többet nyomna a mérlegen.

  3. duckdodgers:
    Nos igen, a tükörfordítás szokott helytelen eredményre vezetni.
    Szerény véleményem szerint a motor általában olyan berendezés, mely tengelyteljesítményt képes szolgáltatni.Mivel a rakétahajtóművek ilyennel nem rendelkeznek, ezért áll rájuk a hajtómű kifejezés. (mivel tulajdonképpen ők is sugárhajtóművek, csak a környezeti levegőt fel nem használó fajtából.)
    Tisztelettel: vilmoci

  4. Allesmor Obranna

    Ha már nyelvészkedünk, akkor tényleg célszerűbb, ha mindenféle hatás-ellenhatás elven működő áramlástechnikai gépet hajtóműnek aposztrofálunk. De nem ennyire egyszerű az egész.
    Belső égésű, elektromos, hidraulikus tengelyteljesítményt szolgáltató és a járművet/mozgatandó eszközt ezzel a tengelyteljesítménnyel hajtó szerkezetet hajtóműnek nevezzük.
    Ilyenek lehetnek a gázturbinák különféle fajtái (légcsavaros, bolygóműves áttételen – hajtóművön -keresztül hajtott forgószárnyas, tengelykapcsolón keresztül kereket, vagy villamos gépet mozgató stb stb), a különféle tüzelőanyaggal hajtott belsőégésű motorok, a külső égésű gépek (gőzgépek, gőzturbinák), villanymotorok, hidromotorok.

    Ugyanúgy hajtóműnek nevezzük a kalorikus gépek közül azokat, melyek közeg áramoltatásával hoznak létre mozgatóerőt. Hajtóműnek nevezzük azokat gépeket is (akár úgynevezett egyszerű gépeket) melyek a magukban tárolt saját üzemi közegük (tüzelőanyag + oxidálószer) belső energiájának megváltoztatásával (meggyújtásával) egy arra alkalmas szerkezeti elemükben (tüzelőtér) nyomásnövekedést hoznak létre, mely egy másik arra alkalmas szerkezeti elemben (fúvócső) mechanikai munkává alakul a generált tolóerő révén.

    Hajtóműnek nevezünk minden, helyváltoztatásra alkalmas eszköznél azt a bizonyos energiaátalakító eszközt, mely végső soron egyértelműen kapcsolatba hozható a helyváltoztatáshoz szükséges mechanikai energia előállításával. Így pl. egy hagyományos közúti járműben a belső égésű motor önmagában nem hajtómű, csupán egy bizonyos rendszerelemen (főtengely) kimutatható teljesítményt (nyomaték és fordulatszám) állít elő, amit egy nyomatékváltónak nevezett hajtóművön keresztül juttatnak el a mozgatásért közvetlenül felelő futóműveknek.

    Nos a fenti eszmefuttatásomból jól látszik, hogy a hajtómű és a motor kifejezés sok esetben egy dolgot takar, sok esetben pedig a hajtómű önmagában több elemre tagolódik szét (pl a helikoptereknél a jármű közvetlen hajtásáért a forgószárny(ak) felel(nek), de a meghajtásban jóformán semmiféle szerepet nem játszó gázturbinák (dugattyús motorok) tengelyteljesítményét a reduktor viszi át a forgószárny tengelyére.
    Közúti járműveknél a nyomatékváltó a hajtómű, de kb annyira mint maga a motor, mivel az egész nem ér semmit a futómű nélkül, ami a teljesítményt átviszi az útra.

    Egy szó mint száz, a rakétákat a magyar szaknyelv hajtóműnek nevezi, mert a rakéta önmagában közvetlenül felel a helyváltoztató eszköz hajtásáért. Így ő maga a hajtómű.