Ismét elérkezett a szilveszter, a 2011-es év utolsó napja. Reméljük, mostanra mindenkinek sikerült beszereznie megfelelő mennyiségű ételt és italt az esti mulatsághoz, hogy méltó módon búcsúztassa az óévet. Mi, hagyományainkhoz híven, egy linkekkel sűrűn dúsított összefoglalóval zárjuk 2011-et. Ebben – a teljesség igénye nélkül – felidézzük, mik voltak azok az események, amik a leginkább befolyásolták a dolgok menetét, illetve a legnagyobb érdeklődésre tartottak számot.

Kezdjük Magyarországgal, hiszen kis hazánk idén nem szenvedett hiányt katonai témájú hírekben, újdonságokban. Sajnos, egyből egy rossz hírekkel kell indítanunk, ugyanis május közepén balesetben életét veszítette két magyar honvéd Afganisztánban. Dálnoki András szakaszvezető és Róth Orsolya őrmester MRAP-ban utaztak, mikor az felborult. De nem ők voltak az afganisztáni misszió egyedüli áldozatai 2011-ben: június 10-én az egység egyik orvosa lett rosszul, életét a gyors kórházi segítség sem tudta megmenteni. Hősi halottaink emlékét örökké megőrizzük, Isten nyugosztalja őket!

De nem csak ők „mentek el”, hanem az Igla is nyugdíjba vonult, mégpedig utód nélkül. A csehországi Hradiste lőterén, április 20-án lőttek el az utolsó magyar 9M313 rakétát, s ezzel véget ért a MANPADS eszközök hazai története.
Jól indult, ám később szomorú véget ért a hányatott sorsú MiG-15UTI berepülési programja. A sok éves munkával felújított repülőgép első repülése még sikeres volt, ám július 18-án, felszállás közben lezuhant.
De, hogy a pozitívumokról is beszéljünk: hivatalossá vált, hogy Magyarország 30 darab használt UH-1N helikoptert kap az Amerikai Egyesült Államoktól. Ezekkel, és a Finnországtól kapott, szintén használt Mi-8-asokkal egy időre biztosítottá vált a hazai, katonai helikopteres repülés jövője. Az USA ezen felül a szárazföldi erők képességnöveléséhez is hozzájárult, mégpedig közvetlen légi támogatás kéréséhez szükséges eszközökkel.
Szintén a helikopteres témakörhöz kapcsolódik, hogy szeptember végén sikeres éleslövészetet hajtottak végre a szolnoki alakulat forgószárnyasai.

Augusztusban került nyilvánosságra, hogy kitüntették Molnár Tibor őrnagyot, miután júniusban sikeres leszállást hajtott végre Gripen vadászrepülőgépével, melynek meghibásodott a hajtóműve.
A magyar Griffek életében fontos mérföldkő volt, amikor november 9. és 16. között a svédek F7-es századának JAS-39-eivel mérhették össze tudásokat. A Satenas Exchange 2011 az első ilyen jellegű gyakorlat volt, és valószínű, hogy nem az utolsó.
Munkájuk is akadt légterünk védelmezőinek, így év vége felé, ugyanis december 4-én egy légtérsértő francia Falcon-50-re kellett emelni a készültségi géppárt. Az elfogás 4 percen belül, probléma nélkül lezajlott.
A 2010-ben szolgálatból kivont MiG-29-esek sorsa érdekes fordulatot vehet, amennyiben sikerül őket eladni. A Honvédelmi Minisztérium az üzlettől több milliárd forint bevételt vár.
Végezetül pedig nem mehetünk el szó nélkül a Komondor, az első magyar páncélozott felderítőjármű mellett sem, mely új színt vitt a magyar hadiiparba.

Szélesítve a vizsgált terület nagyságát, lássuk Európát! Az Öreg Kontinensen több ország is változatott harckocsijainak mennyiségén-minőségén: Görögország beszerzett 400 M1-est, Lengyelország pedig elkezdte MBT-inek modernizálását. Amíg a cseh páncélosok megúszták a kivonást, holland kollégáik nem voltak ilyen szerencsések, áldozatul estek a költségcsökkentésnek. Szintén a szárazföldi erők témakörébe tartozik, hogy Csehország új karabéllyal látja el katonáit, mégpedig hazai gyártásúval. Kissé komolyabb technológiai színvonalat képvisel a német Rheinmetall lézerfegyvere, amit novemberben mutattak be.

Úgy tűnik, hazánk követi a nemzetközi, de legalábbis közép-kelet-európai trendet: eladásra kínálja MiG-29-eseit Moldávia is, míg Horvátország szintén felszámolta MANPADS képességét.
A pénzügyi válság felerősödése érzékenyen érintette Németországot és Romániát. Előbbi kénytelen bezárni 31 katonai létesítményét, utóbbinak pedig nem telik használt F-16-osra sem. Velük szemben Svájc úgy döntött, nem húzza tovább a vadászgéptenderét, és bejelentette: a Gripen nyert! Szerbia is hasonlót szeretne elérni valamikor, ám náluk még csak tervezgetik a dolgot. Olaszország, vagyis az Alenia Aeronautica kicsit nehezebb kategóriában gondolkozik, ők a C-27J csatarepülőgép-verzióját szeretnék előállítani. Svédországban eközben folyik a huzavona a Saab és a kormány között, mégpedig arról, hogy utóbbi beszálljon-e a Gripen NG fejlesztésébe. Amíg a többiek a maguk gondjával vannak elfoglalva, a franciák szépen kaszálnak Oroszország haderőfejlesztéséből: a Mistral után egyéb nyalánkságokat is vennének tőlük. De, hogy egy picit sajnálni is lehessen őket: kiderült, hogy bajban van a Rafale gyártósora, mivel nem akarnak jönni azok a fránya megrendelések, például az Egyesült Arab Emírségekből sem.

Európa hadiiparának jelenlegi legnagyobb reménysége az A400M teherszállító repülőgép. A típus eddig több bajt okozott, mint amennyi hasznot hozott, ám idén megkezdődött a sorozatgyártása, lezárult a pénzügyi huzavona, a flotta elérte a 2000 órát, és repült az ötödik példány, ráadásul a berepülési program is a végéhez közeledik.

Nagy-Britannia mostanában leginkább a költségvetési megszorítások miatt kerül be a hírekbe, amiknek 2011-ben áldozatul estek a Tornado F3 vadászok. Kiderült, hogy a Harrier nagyon hiányzik Londonnak, és ugyanez vonatkozik arra a két Tornadóra, amik tavasszal zuhantak le ( 1 , 2 ). Ha már baleset és Anglia, akkor Red Arrows: a híres bemutatócsapat idén elvesztette egyik Hawkját. Folytatódott a kavarás a Queen Elizabeth körül, mégpedig az F-35-tel kapcsolatban, valamint elkezdődött az új repülőgép-hordozó építése is. Ezzel együtt sikerült eladni az HMS Invincible szolgálatból kivont úszó repülőteret, mégpedig egy török cégnek (bár egy ideig úgy tűnt, kínaiaké lesz). Ami pedig a haderőnemeket illeti: a Typhoonjait kannibalizálni kénytelen RAF független marad, a Royal Navy viszont SSN hiánnyal küzdhet.

Ugorjunk egyet, lássuk az oroszokat! Moszkva idén sem spórolt a hangzatos kijelentésekkel: légvédelmi rendszerük állítólag még a hiperszonikus célok ellen is hatékony, amit kiegészítene egy tengeri telepítésű rakétavédelmi ernyő, valamint új eszközökkel bővül fegyverzetük. Az orosz 5. generáció már az Urálon innen is megmutatta magát: az immáron három darabos PAK FA állomány túl van a 100. felszálláson, és a MAKSz-on is szerepelt, ahol egy kisebb baki is becsúszott a programba. Az Orosz Légierő idén elveszített egy MiG-31-est, a helikopteresek pedig egy Mi-28N-t. Az új szerzeményeik pedig a maradék Szu-27SzM3-asok és Szu-34-esek. Utóbbiakról kiderült, hogy a modernizáció középpontjában állnak. Megtudhattuk továbbá azt is, hogy a majdani 5. generációs bombázó, a PAK DA a PAK FA hajtóművét kapja.
Ami pedig a szárazföldi erőket illeti: megkezdődött az AK-200 tesztelése, és a harckocsi-állomány is megújul, 2020-ig bezárólag.
Egy kisebb vádaskodásra is sor került Moszkva és Washington között, amikor utóbbi azzal vádolta meg a MiG repülőgépgyárat, hogy segített Kínának a J-20 fejlesztésében. Ezt persze a MiG tagadta. Japánnal szintén összeakadt a bajszuk, mégpedig a Kuril-szigetek kapcsán.

Ne feledkezzünk meg egyik kedves témánkról, a Bulava-ról, hiszen 2011 az ő éve volt. Miután megkezdődött az idény, a kolbászgyárak termelékenységével vetekedő orosz rakétaipar termékével sikeres szalvót hajtottak végre, majd engedélyezték a hadrendbe állását.

Japán idén elsősorban a cunami okozta környezeti csapással volt elfoglalva, így érthető, ha nem sok pénz és idő maradt a haderővel foglalkozni. Ennek ellenére légvédelmük nem tétlenkedett: rekordszámú kínai légtérsértőt fogtak el. A katasztrófa miatti károk ellenére milliárdos nagyságrendben támogatták az ATD-X projektet, és miután a Lockheed Martin „visszautasíthatatlan ajánlatot” tett nekik, év végén az F-35 Lightning II-t választották az F-4 Phantom II utódjául.

Kínában 2011 főként a Shi Lang repülőgép-hordozóról és a J-20 5. generációs vadászbombázóról szólt. Előbbiről júniusban derült ki, hogy hamarosan kifut, és lám: augusztusban elindult első útjára, ami nem volt túl hosszú, de mégis történelmi jelentőséggel bírt. Egy kis időt a dokkban töltött, majd november 29-én újból elindult „túrázni”. Közben kiderült, hogy Peking hosszú távon legalább 3 repülőgép-hordozót szeretne, amikhez jó alapot ad majd a Shi Lang. Az Amerikai Egyesült Államok egyébként rosszallását fejezte ki a hordozó megléte miatt, és magyarázatot követelt.
A J-20 január elején repült először, majd egész évben folyamatosan érkeztek az újabb képek-videók róla. Meglepő módon az USA emiatt is aggódik egy picit.

A régebbi típusokat is fejlesztgetik, bemutatkozott például a J-10B és a JH-7A továbbfejlesztett változata. Export területén egyre inkább alakul a JF-17, többen is érdeklődtek iránta. A rakétás csapatok már részlegesen bevethetik a Dong Feng hajók elleni ballisztikus rakétát, a harckocsizók pedig nemsokára megkapják a Type 99A2-t. Ezeken kívül nyilvánosságra került egy júliusi incidens, amikor kínai Szu-27-esek kergettek egy amerikai U-2-est – végül tajvani F-16-osok mentették meg a felderítőt.

A Távol-Keleten Indonézia nem fukarkodott a beszerzésekkel, Európából Apache helikoptereket és Leopard harckocsikat szereztek, Amerikából használt F-16-osokat vennének, az oroszoktól pedig Szuhojokat kapnak, sőt, 10 darab tengeralattjárót is szeretnének.
Dél-Korea év vége felé jelentett be egy új légvédelmi rendszert, amiben az oroszoknak is benne van a keze. Kis visszatekintés, hogy sikerült eladniuk Indonéziának a T-50-est. Több apróság mellett vettek például Mistralt, modernizálják F-16-osaikat és új harci helikoptert is keresnek.

Indiában még mindig nem tudni, ki nyert meg az MMRCA tendert, azt viszont már igen, hogy ki nem: kiesett a Gripen, és mindkét amerikai típus is (mint kiderült, nem politikai okok miatt). A végső visszaszámlálás végén tehát vagy a Rafale, vagy a Typhoon gyártója ünnepelhet. Győzött viszont az AH-64, maga alá gyűrve a Mi-28N-t. Újabb adag MiG-29K-t adott át az Indiai Haditengerészetnek a MiG, mely típus már megjelent az INS Vikramaditya fedélzetén. Balesetekből idén kevesebb volt Indiában, így ezeket most nem részleteznénk, viszont kiderült, hogy a Szuhojoknak nem tesz jót, ha tartósan sütögetjük őket a trópusi napsütésben. Apropó Szu-30MKI: miután augusztusban felmerült, hogy „Szuper Szuhojjá” válhatnak, decemberben le is adták a megrendelést India 42 Szu-30MKI átalakítására.

Irán 2011-ben elsősorban az amerikai RQ-170 „elrablásával” vált a hírek főszereplőjévé: a pilóta nélküli felderítő repülőgépet állítólag elektronikus módszerekkel szállította le Teherán. Az ügyről bővebben itt.
Folytatódott a szóbeli adok-kapok a Nyugat és Irán között. Nagy-Britannia például kijelentette, hogy felkészült egy katonai csapásra az iszlám köztársaság ellen, az USA iraki kivonulásával pedig felmerült, hogy megnyílt a légtér egy esetleges izraeli légicsapás előtt. Talán ennek ellensúlyozására találták ki a perzsák, hogy hadihajókat küldenének az Egyesült Államok partjaihoz. Érdekességképp pedig megosztották a világgal, hogy F-14-eseik köszönik szépen, jól vannak!

Izrael idén szépen összebalhézott Törökországgal: kilenc török állampolgár veszítette életét egy kommandós-akcióban, ami egy, a Gázai-övezet felé tartó hajókonvoj ellen irányult. Mára odáig fajult a helyzet, hogy Törökország lezárta légterét az izraeli katonai repülőgépek előtt, katonailag támogatná a Gázai-övezetbe induló segélyszállítmányokat, így viszont lemondhatott F-16-osainak új elektronikus felderítő rendszereiről.
De más is történt ám a zsidó államban, például megkezdték az Iron Dome telepítését, és rálőttek egy egyiptomi helikopterre, miután az megsértette légterüket. Ezen kívül vennének V-22 Ospreyt, használt F-15-ösöket, és bemutattak egy új felderítő járművet.

Irak elkezdett fegyverkezni, mégpedig főleg az USA támogatásával. Ez elsősorban az F-16-bizniszben nyilvánult meg, ami jelentősen növeli Bagdad védelmi képességeit. De 2011-ben véget ért két fontos misszió is az országban: kivonultak a britek és az amerikaiak is.
Egyiptom, ahol győzött a forradalom, páncélos erejét bővíti pár M1 Abrams beszerzésével, Pakisztán pedig bepöccent, és légvédelmi rakétákat telepített az afgán határ mellé. Az év üzletét viszont Szaúd-Arábia követte el: december 24-én, mintegy karácsonyi ajándékként 29,4 milliárd dollárért vásároltak F-15-ösöket az Amerikai Egyesült Államoktól.

2011 legkomolyabb konfliktusa Líbiában zajlott, ahol hosszú harcok után, a koalíciós erők légierejének támogatásával a felkelők legyőzték Kadhafi ezredes rezsimjét. A NATO hadművelete Oroszországnak milliárdos bevételkiesést okozott, elhozta a Rafale első skalpját, és lezuhant egy F-15E is – szerencsére a személyzetet kimentették.

Érdemes egy pillantást vetnünk Ausztráliára, ahol idén teljessé vált a Super Hornet-flotta, győzedelmeskedett az MH-60R, megérkezett az első KC-30A, a haditengerészet legnagyobb hajóját vízre bocsájtották, és csúf véget értek a Disznók. Sőt, decemberben jelentették be, hogy a haderő külföldről is toboroz katonákat.

Brazíliában igazán nem történt sok minden, attól eltekintve, hogy modernizálták F-5E-iket, az F-X2 tender eredményhirdetését pedig jövőre tolták át – majd meglátjuk, mi lesz belőle. Mindenesetre a Szuhoj nem adja fel.

Végezetül pedig vegyük számba, milyen fontosabb dolgok történtek az Amerikai Egyesült Államok háza táján! Először is a haditengerészet SEAL különleges egységének katonái végeztek Osama bin Laden terroristavezérrel annak pakisztáni házában. Az akció közben elveszítették egyik helikopterüket, melyről kiderült, hogy valami nincs rendben vele, ugyanis valószínűleg egy csökkentett észlelhetőségű MH-60 Black Hawk volt. Ha már „lopakodók”, akkor érdemes megemlíteni, hogy egyesekben már feléledt a félelem, hogy az USA netán elveszítheti előnyét a radarok számára nehezen észlelhető repülőgépek terén – ami persze nem túl valószínű, bár a félelmeket felerősítette az RQ-170 iráni becserkészése.
2011-ben bekövetkezett az, amire már régóta készültünk: elkészült az utolsó Raptor, a gyártás véget ért. Az F-22-flotta egyébként az idei év nagy részét a földön töltötte, miután hibát észleltek az oxigénellátó rendszerben.
Amíg Tajvan „nagyot csalódott” Washingtonban, addig Nagy-Britannia csak örülhet, mivel az USA jó pénzért megveszi selejtezett Harriereit. S bár év elején több programot is elkaszáltak, a fejlesztések nem álltak le: elkezdték keresni az M4A1 utódját, új lőszert rendszeresítettek az M1 Abrams számára, bejelentették, hogy az F-15-ösöket modernizálják, valamint az F-35B végrehajtotta első leszállását egy helikopter-hordozóra.

Ezzel pedig véget is ért összefoglalónk, amiből ugyan sok-sok dolog kimaradt, de talán sikerült egy elfogadható összképet adnunk az óév eseményeiből.
A Haditechnikai Kerekasztal szerkesztősége ezúton szeretné megköszönni minden kedves Olvasója számára, hogy 2011-ben is látogatták oldalunkat! Köszönjük a hozzászólásokat, építő jellegű kritikákat és dicsérő szavakat! Reméljük, nem okoztunk csalódást senkinek. Lehetőségeinkhez híven 2012-ben is igyekszünk naprakész, pontos, érdekes hír- és cikkanyaggal szolgálni.

Minden Olvasónknak békés, boldog, áldott új esztendőt kívánunk!

Találkozunk 2012-ben!