Ázsiában nagy népszerűségnek örvend adott eseteben néhány tengeri szikla területi hovatartozásán vitatkozni – ezen gazdasági okokból folytatott vitákra a Csendes-óceán északabbi területeiről hozhatnánk példaként Dél-Korea és Japán esetét, vagy a szintén évtizedes vitát jelentő Kuril-szigeteket. Most utóbbiról lesz szó.
A 2. VH lezárulta óta rendezetlen és a formális japán – orosz békeszerződés aláírását máig ellehetetlenítő és tavaly novembere óta újfent feszültebb vita kapcsán a legújabb fejlemény, hogy Moszkva a Japánok által követelt 4 legdélebbi szigetecske közül azon kettőn, melyet semmiképpen nem kívánnak Tokiónak átengedni – Iturup és Kunashir – 1-1 helyőrséget kíván létesíteni.
Japán 1875-ben ‘cserélte be’ a Szahalinnal szembeni igényét a teljes Kuril-szigetcsoportra. Ma már csak a 4 legdélebbi szigetre formál igényt, de az oroszok abból is csak kettőt adnának legjobb esetben is. | Forrás ,
Az orosz védelmi vonatkozású építkezési munkálatokért felelős állami ügynökség részéről úgy nyilatkoztak, hogy a jelenleg is zajló tervezési szakasz 2012 folyamán lezárul, 2013-ban pedig megkezdődhetnek a 2 helyőrség építési munkálatai, melyek mintegy 12 milliárd rubelt / 377 millió dollárt fognak felemészteni.
Medvegyev elnök 2010 novemberében látogatást tett Kunashir szigetén – az orosz elnökök sorában elsőként, mellyel aztán ki is verte a biztosítékot a japánoknál. A japán miniszterelnök kirohanása meg a Kremlben, aminek végett igen gyorsan küldték is a diplomáciai szeretetcsomagot, renbdre intve japán barátaikat, továbbá belengetve a szigetek katonai megerősítését. | Fotó: RIA Novosztyi ,
Mindezen munkálatok mellett jelenleg felújítás alatt áll az említett területeket kiszolgáló polgári és katonai gépek kiszolgálására egyaránt alkalmas reptér.
Valaki elárulja,hogy miért fontos az a két sziget a feleknek?Csak nem olajmezők vannak alattuk és ezért nem mind1,hogy hol húzódik a tengeri határ?
Iturupon már most is van egy bázis (Burvestnik), vagy azok csak a romjai? (Google maps-on néztem).
Másik nagy előnye lehet a két szigetnek, hogy pl. Kunashir már majdnem a japán kikötőkben van, az oroszok akár át is úszhatnának (mondjuk azért 20 km lehet, hogy sok lenne :D).
A Vlagyivosztokból való kihajózás miatt!
Még olaj is lehet…
Így az oroszok ellenőrzik teljesen az Ohotzki tengert
Japánnak meg jó lenne ha Hokkaido-tól távolabb tarthatná az oroszokat – ma km 20km-re vannak – így egy motorcsónak sem mehet át észrevétlenül, vagy megkerülik Hokkaidot ami 3-400 km..
„A Vlagyivosztokból való kihajózás miatt!”
Nézz már rá a térképre!
„Így az oroszok ellenőrzik teljesen az Ohotzki tengert”
Ez sem valószínű mert a Szahlin szigetről ugyan úgy kontrollálni lehet az Ohotszki-tenger déli területeit.
A szigetek víz és nyersanyag kincsét kb. 40 milliárd dollárra becsülik.
A stratégiai jelentősége csökkent.
A négy sziget Oroszországhoz tartozott,az 1905-os háborúban foglalta el Japán. 1945-ben visszafoglalták az orosz, az l951-es békeegyezményben Japán lemondott a szigetekről ! Igen, de továbbra is igényt tart rá !
1956-ben az oroszok két szigetet vissza adtak volna, közben kiderült,hogy Japán külön szerződést kötött az USA-val ezért visszavonták az ajánlatukat !
A katonai helyőrség építése miatt úgy tűnik a titkos tárgyalások sem hoztak eredményt !
Gondoltam, hogy a Csendes óceán értendő kihajózás alatt, de ezek szerint nem volt evidens. :D
blogen
Tök mind1 ilyen szempontból,hisz ha a legrövidebb utat választják a hajók akkor közel mennek a japán partokhoz az meg,hogy az a part Hokkaido vagy Iturup az tök mind1.Ha biztonságosan akarnak menni akkor pedig Szahlin szigetet megkerülve fognak hajózni azaz a közelébe sem mennek a két szigetnek.
Hello, a szovjet időkben alaposan fel volt fegyverezve a környék. Iturup szigetén volt két hadosztály, egy tüzér és egy gépesített lövész hadosztály parancsnoksága. Valamint egy elfogó-vadászrepülő ezred is repült itt, mely a nyolcvanas évek közepétől MiG-23MLD típussal volt felszerelve.
Igazatok van! Nem a sziklák fontosak, hanem a vízterület, amely hozza tartozik…..olaj,halászat…stb. Most pont folyik a csapatok megerősítése: oda települnek:BukM1, T-80, Mi-28N, mobil PancirC1, ezen kivül hajóelleni „Jahont” rakétákkal felszerelt „Basztion” rendszer 2014-ig….Mert ami ott most van….az síralmás….Megyvedev mögött is látszik….
Ami az elnök mögött látszik az egy harckocsitorony betonalapzatra szerelve?
Igen, ha jól látom ez egy T62 torony, de általában az egész tankot szoktak beásni és kőrbe rakni beton lapokkal. Távol-kelet tele van olyan olcsó megoldásokkal, főleg a kinai határ mellett, ahol úgy nevezett tankveszelyes irányok vannak – azaz völgyek.
Igazából T-54-es.Onnan lehet megismerni,hogy más alakú a torony :) de ami ennél szembetűnőbb,hogy a nekünk jobb oldali búvónyílás pereme a T-54/55-ös szériánál hozzá van csavarozva a toronyhoz míg a T-62-esnél a torony anyagából van öntve.
Azért T-54 és nem T-55 mert ha megnézzük a lövegcső sima és nincs rajta az a pukli a csőtorkolatnál ami a lőporgázokat hivatott csökkenteni,ez pedig minden T-55-ösön van(a T-62-nek ugyan ez a löveg közepén van erről is meg lehet különböztetni a két típust).
Szerintem egy ehhez hasonló tüzelőállás van a képen http://rt.com/politics/russia-japan-kurils-military-modernization/
A link tanulságával ellentétben biztos,hogy nem egy T-54-es tornya…
de akkor milyen harckocsié(nem is IS-3-as).
Azt hitte,hogy kib@szik velem a szemétláda!!!Egy T-10-es toronya.
Nem T-10-es…Más a löveg.
http://www.photius.com/images/fi05_03a.jpg
http://militaryanalysis.blogspot.com/2010/06/coastal-artillery.html
http://www.nortfort.ru/coastal/img/kvs_4750.jpg
Lehet, hogy nem harckocsi, hanem vmi. hajóból kiépített torony?
dudi, az nem T-10
figyeld a csőszájféket:)))
(vagyis annak hiányát)
Nekem inkább korai T-54-nek tűnik.
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/2/2c/Tank_T-54_in_Verkhnyaya_Pyshma.jpg
Mackensen
Rájöttem én is…
Valószínűleg nagyon korai T-54-es(igaz én ilyet még soha nem láttam).
Ma is tanultam újat!
„Igazából T-54-es.Onnan lehet megismerni,hogy más alakú a torony :) de ami ennél szembetűnőbb,hogy a nekünk jobb oldali búvónyílás pereme a T-54/55-ös szériánál hozzá van csavarozva a toronyhoz míg a T-62-esnél a torony anyagából van öntve.”
Dudi, passz….inkább nem szólok, megyek a Kuznyecovhoz folytatni a kis amateur memuarjáimat…
Szerintem T-54 ! A T-55-nél is lényegében ugyanaz a torony, de az ágyút korszerűsítették, azokon már van a lövegcsövön füstelszívó.
A legyártott több tízezer T-54 tank torony legolcsóbb újrahasznosítása látható a képen.
Az orosz hadsereg soha semmit nem dob el és nagyon leleményesen felhasználja a régi technikát is !
Ennek a leleményességnek a hatékonyságát és túlélőképességét azért ne firtassuk…
Helyezd egy kicsit kontextusba a dolgott és nézd meg milyük volt a kínaiaknak a 60 években amivel kilőhették ezeket.
Helyhez kötöttek lévén, tábori tüzérséggel, buta bombákkal előbb utóbb kinyírnak egy ilyet. Gondolom ez csak amolyan megerősített határőrállomásként funkcionált.
Ilyen alapon elöbb utobb a mozgót is kinyirja a buta bomba tüzérség.
Olvasgass egy kicsit az erődökről és arról, hogy miért nem aktuálisak.
A „mozgó” azaz a harckocsi már álcázható is képzeld, és meglepetésszerűen vethető be váratlan helyeken ahol pont nincs jelen elhárító képesség.
Egy álló erőd ellen a támadó már kész tervekkel és eszközökkel jön.
„Helyhez kötöttek lévén, tábori tüzérséggel, buta bombákkal előbb utóbb kinyírnak egy ilyet.”
Namégegyszer akkor:
Ilyen alapon elöbb utobb a mozgót és álcázottat is kinyirja a buta bomba meg a tüzérség.
„Olvasgass egy kicsit az erődökről…”
amúgy ha te olvasgattál volna egy kicsit róla akkor tán arról is olvastál volna, hogy bizonyos szempontokból tekintve most is nagyon hatásosak.
Olyan ez mint a multkori SEAD nak kellett kisérnie F117et beszólásod. Azt se tudod miről beszélsz.
Nekünk is volt asszem a déli határon ilyen állás kiépítve. A hadtörténelmi múzeumba ki is van rakva, egy, csak abba maxim géppuska volt :-D
Megtévesztésnek is kitünőek lehetnek. Vajon üres, vagy nem. Löjjük tüzeérséggel (felfedve evvel a tüzérségünket) vagy ne. Bombázzuk és evvel esetleg más célpontok megmenekülnek vagy…
Azokban az években Kínában dúlt a kultúrális forradalom, nuku katonai rangok csak vörös Maó könyvecske és hőbörgés minden mennyiségben. Ennek meg is itták a levét 79ben Vietnámban. Amire akkor képesek lettek volna egy hatalmas tömegtámadás.
Ezek a beásott hatckocsit aknazárral/szögesdróttal kombinálva, több 10 km mélyságben kiépítve feltartóztatták volna a kínaiakat, míg a főerőket európából átcsoportosítják.
Ne feledjük a szovjetekknek a távolkeleten is voltak csapataik, légierejük stb. csak nem annyi mint európában.
„Olyan ez mint a multkori SEAD nak kellett kisérnie F117et beszólásod. Azt se tudod miről beszélsz.”
Közhelyszinten a SEAD focidrukker színvonalon radargyilkos rakétát jelent. Supression of Enemy Air Defence-be pedig benne van az electronic countermeasures is, nézz csak utána a Tornado ECR-nek.
„bizonyos szempontokból tekintve most is nagyon hatásosak.”
20cm egyrétegű acéllal (és az is csak szemből, mert felülről még annyi sincs) semmilyen formában nem hatásosak, és már a 2ik VH óta nem azok. A harckocsiágyú kis hatótávolságával kombinálva pedig végképp nem.
tallking:
Te teljesen write only modeban vagy? El is olvasod amit mások írnak vagy csak a saját véleményed szajkozod?
Érzem, hogy itt megint egy F117-SEAD és „le lehet-e robbantani a tankról a tornyot” típusú vita készül :D
Mackensen
Kicsit visszafogottan nyilatkoztál a szovjet távol-keleti katonai jelenlétről.A szovjet hadsereg minimum 1/3-a ott állomásozott már akkor is(ma már egyenesen nagyobb és modernebb erő van a távol-keleten mint Európában).Szovjet barátaink a Kínával való szakítás után folyamatosan féltek attól,hogy Kína megpróbálja visszafoglalni az ősi kínai területeket ezért ennek megfelelő erőket állomásoztatott Mandzsúriában.
Mandzsúria am block Kínában van.
en block?
Asszem am block:))
Mandzsuria van orosz részen is és egy pici talán még Észak Kóreában is.
http://en.wikipedia.org/wiki/Manchuria
Ez az 1/3 gondolom nem egyből került oda. Sztálin után kezdett elmérgesedni a helyzet a két nagyhatalom közt és gondolom ahogy egyre jobban mérgesedett úgy nőtt az ottani orosz jelenlét és persze a beásott hk száma is.
Köszönöm Mackensen!
Azt nem tudom,hogy mennyire volt folyamatos vagy hirtelen az erők telepítése viszont már a Szovjetuniónak és a mostani Oroszországnak ez az egyik legfontosabb katonai területe,ezt jelzi is,hogy minden új vagy modernizált technika ide kerül manapság(fontosabb mint a hagyományos háborús tűzfészek a Kaukázus).
Hello,
Mackensen ez egy érdekes téma. Sztálin halála után jelentősen csökkent a haderő. Míg 1953-ban még 27 hadsereg és több mint hatvan hadtest alkotta a szovjet erőket, addig a hatvanas évek elejére 22 hadsereg és kevesebb, mint harminc hadtest maradt.
Aztán 1968 után hat új gépesített lövész hadsereget állítottak fel a közép-ázsiai, bajkálontúli és távol-keleti katonai kerületek területén, nyugatról és északról körülvéve Kínát.
A határ túloldalán pedíg hasonló a helyzet. A 38 és a 39 hadseregek azon a környéken állomásoznak. Ami csúcsterméket vásárol vagy gyárt kína azt legelőször ezek kapják meg. Míg a banda nagyrésze Type 59 flangál ezek Type 99 kapnak, újgúrföldön Type 81 lövöldöznek a határon de nekik a Type 95 legújjabb változata van stb. stb. A páncélosok számaránya is messze meghaladja a legtöbb kínai hadseregét. És érdekes módon nem egy csatorna partján állomásoznak ezek az egységek egy szakadár szigettel szemben:))
Ami a szovjet egységeket illeti, annyit nem árt tudni, hogy csak a külföldön állomásozó csapatok voltak 100% feltöltve személyzettel papírforma szerint. Az otthon állomásozóak csak részben vagy egyáltalán. Az volt benne a logika, hogy háború esetén sokkal könyebb egy már létező egységet feltölteni tartalékosokkal, mint a semmiből létrehozni egy újat. Ezért pl egy zászlóaljban az első századd volt teljesen feltöltve, a második részlegesen, míg a harmadik papíron volt csak. A tehnika meg valami raktárban pihent.
Ez majdnem mindenhol így van.
Hát igen, hajnalban HKSZ riadó, felkészülés a tartalékosok érkezésére… valahonnan ismerős a múlból.