Annak ellenére, hogy napjaink háborúiban már nem ők kapják a legfontosabb szerepet, a világ haderőiben még mindig meghatározóak a nehéz harckocsik. Ezt jelzi, hogy – bár nem kap túlzottan nagy sajtóvisszhangot – fejlődésük üteme töretlen: folyamatosan jelennek meg az újabb és jobb védelmi rendszerek, kiegészítő berendezések és lőszerek. Most éppen utóbbiak közül került ki egy szerencsés típus, mely szép jövő elé néz, ugyanis az Egyesült Államok fő harckocsi-típusának első számú pusztítóeszközévé válhat.
Az Amerikai Hadsereg vezetése az ATK vállalatot választotta ki, hogy elkészítse az M1A2 Abrams harckocsik új generációs lőszerét. A három évre szóló, 77 millió dollár értékű szerződés értelmében a cég véglegesíti az új lőszert, majd végrehajt vele több ballisztikai tesztet és éleslövészetet. Az M829E4 120 mm AKE (Advanced Kinetic Energy) néven emlegetett fegyver – mint azt jelölése is mutatja – megnövelt kinetikai energiával rendelkezik. Egyelőre azonban még nem vehető biztosra, hogy valóban teljesíti a vele szemben támasztott követelményeket, éppen ezért szükséges a három éves tesztelési periódus, melyet szerencsés esetben tetemes mennyiségű megrendelés követ majd.
M1A2 Abrams SEPv2 harckocsi | Fotó: Kristin Molinaro, U.S. Army ,
Az M829E4-el szemben támasztott fő követelmény, hogy legyen képes egy lövéssel átütni a legmodernebb reaktív páncélzattal ellátott ellenséges harckocsik védelmét. Ezáltal egy célpont likvidálására kevesebb lőszert kellene felhasználni, tehát értelemszerűen az egy töltéssel elraktározott muníció tovább tartana ki. A cél érdekében a lőszer fejlesztése során tanulmányozták az Abrams számára létrehozott legújabb páncélzatokat gyenge pontok után kutatva, ezáltal megkísérelve elérni a lehető legnagyobb pusztító hatást. Ezen kívül nagy súlyt helyeztek a hatásos lőtávolság növelésére, valamint a lövedéknek meg kell felelnie a városi harcászat legújabb elveinek is (közülük mindenképpen a járulékos károk mértékének csökkentése a legfontosabb).
”Úgy vélem, sikeresen megbirkózunk majd a feladattal, lévén közel harminc éve dolgozunk a hadseregnek – 12-ből 10 120mm-es lőszertípust mi állítottunk elő az M1 Abrams család számára.” – mondta Bruce DeWitt, az ATK fegyverfejlesztési osztályának alelnöke. „Az ATK eddig is sok kiváló lőszert szállított a harckocsizóknak, így most is az a szándékunk, hogy továbbra is a világ legjobb MBT-jévé tegyük az M1A2-t.”
Kár,hogy nincsenek részletek. Milyen módon kívánják megnöveli a kinetikai energiát ? Nagyobb sebesség ?
Akkor lehet,hogy nem is fejlesztenek nagyobb löveget ?
Puma. Pannon Puma
A páncélátütéshez nagy sebességre és kemény anyagra van szükség(nagy tömeg nem kell hozzá).
Akkor nem az lenne a reális fejlesztési irány, ha a hajtótöltetet tökéletesítenék, növelnék , s mellé egy ultra erős fémötvözetet használnának?
sulyid
Vagy keményebb lövedék,vagy ugyanebből az anyagból könnyebb lövedék(bár ezt nem hiszem,hogy meg lehet oldani),hosszabb cső(bár ez nem a lövedékgyártó feladata)ami mellesleg a legolcsóbb módszer.
Ugyanúgy AFPSDS lövedék, inkább a hajítótöltet és a nyillövedék kialakítása az amivel megnövelhették a lövedék tömegét vagy/és a sebességet.
„nagy tömeg nem kell hozzá” Ez nem igaz! Ugyanis az energia mozgási energia formájában tárolódik. A mozgási energiában pedig a tömeg konstansként szerel. Ha midet ki akarnak használni akkor azzal is számolni kell. Lényeg hogy ha a cső átmérő nem változik akkor a középnyomást növelni , és a keresztmetszetet csökkenteni kell. De ha a cső is marad az eredeti, akkor nagyon nem tolhatják a nyomást felfelé. Lehet hogy más hatásmechanizmusú lövedéket fejlesztenek ki, mert ezek a leválóköpenyes nyíllövedékeken már nem sok mindent lehet fejleszteni, főleg ha a löveg marad.
Sharky
Nem kell nagy lövedéktömeg.
comandante
Nem kell hozzá nagy tömeg. :) (leírhatom ezerszer)
Ami kell:kis átmérőjű,gyors kemény lövedék.
comandante
„Köztudott, hogy egy kemény páncélréteg átütéséhez nem a lövedék tömege a legnagyobb segítség, hanem annak nagy sebessége a viszonylag kemény anyag és a kis átmérő mellett. Így a tervezők belátták, hogy a csökkenő lövedéktömeg mellett növelni tudják annak sebességét, mégpedig oly mértékben, hogy annak az átmérőrelatív tehetetlensége megnő, míg az összlőszersúly csökken.”
Kinetikai energiát a sebesség vagy a tömeg fokozásával lehet növelni, persze a tömeg növekedésével a sebesség nem csökkenhet ! Ez fizikai alapismeret.
Megoldás lehet a póthajtásos gránát, ilyent már alkalmaznak !
Vagy: hosszabb cső + új hajtóanyag.
Ha emlékezetem nem csal, akkor a mozgási energia egyenlő tömeg szorozva sebesség a négyzeten. Vagyis igaz, hogy fontosabb a sebesség, de a dolog nagyon bonyolúlt. Mert ha beleszámoljuk a légellenállást, akkor felértékelődik a tömeg is. Ezen kívül elterjedtek a kerámiabetétes páncélzatok amik miatt eltörik a hosszabb fajta nyíllövedék. Ezért ezeket a 90 évek után lerövidítették.
A feladat nagyságát mi sem érzékelteti jobban mint a 77 millió dolláros fejlesztési költséget.
„Nem kell hozzá nagy tömeg. :) (leírhatom ezerszer)”
leírhatod éppenséggel, de ezeket a cuccokat lemerített uránból csinálják. Biztos ami biztos.
amanitin ! Igazad van ! De ! A szegényített urán nem a mozgási energiájával üti át a páncélt.
Ütközéskor – nagy sebesség kell – a páncél megolvad, az urán betét égni kezd olyan hatásosan,hogy átégeti a páncél és a harckocsiban tüzet okoz.
Annyira hatásos ,hogy még a szegényített uránnal erősített páncélt is átégeti !
Egy 120 milliéter lövedékben 1-5 kg. szegényített urán van.
1991-ben az öböl háborúban összesen 9 640 db. urános lövedéket lőttek ki a koalíciós erők.
Iraknak ilyen lövedéke nem volt.
Gondolom ebben a kilencezerben a 25 és 30 mm gépágyúlövedékek is benne vannak.
amanitin
Csak az amik használnak szegényített uránt tartalmazó lövedéket.
„A szegényített urán nem a mozgási energiájával üti át a páncélt.”
de igen. Az urán történetesen pirofóros is, és találatkor csinos tűzijáték tud lenni, de ez csak hab a tortán. Volfrám-karbidból is csinálnak apfsds-t, ugyancsak a sűrűség miatt, és az nem pirofóros. Továbbá sokkal drágább. Cserébe nem marad ott utána szerteszét a baromi mérgező uránpor.
Mackensen ! Nincs. Az még + 850 000 db !
Dudi, aki csak tehette csinált magának ilyet.
amanitin !
Nem velem vitázol, én messze nem vagyok ennek a témának a szakértője, csak egy amatőr érdeklődő ! ( de az nagyon )
Akitől a fenti infókat vettem:
Dr. Aszódi Attila, egyetemi docens
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Nukleáris Technikai Intézet
” Csak az amik használnak szegényített uránt tartalmazó lövedéket.”
Meg az angolok, meg az oroszok meg a kínaiak. Ennyiről tudok.
Oszt’ még ki tudja kinek adtak el….
„A szegényített urán nem a mozgási energiájával üti át a páncélt.
Ütközéskor – nagy sebesség kell – a páncél megolvad, az urán betét égni kezd olyan hatásosan,hogy átégeti a páncél és a harckocsiban tüzet okoz.”
De igen, azzal, nem véletlenül „Kinetic”, és nem pedig „chemical” energy penetrator -nak hívják. Az urán égése a páncél átütése után következik be és okoz, a volfrám lövedékekhez viszonyítva, nagyobb pusztítást.
„Csak az amik használnak szegényített uránt tartalmazó lövedéket.”
Több helyen is írják a neten, hogy elvileg több, mint egy tucat ország rendelkezhet vele.
Tegyük hozzá hogy az urán elég nagy sűrűségű, nehezebb mint az ólom! Ha csak közben valami meg nem változott a fizikában, tehát nem véletlen a használata. Másrészt nagyon sok fém begyulladhat megfelelő körülmények között. Nagyon sok magasan ötvözött, nagy széntartalmú acélok lángvágtatók. Lángvágáskor pedig nem megolvad az anyag hanem elég tulajdonképpen. Másrészt a sebesség nem elég, ugyanis fajlagosan a felületet túl kell terhelni. Ehhez nagy tömegű, kis keresztmetszetű hegyes, és nagy sebességű test kell. Azonban ha ez ilyen egyszerű lenne akkor nem lenne titok a gyártás. A nagy ürmére sem azért kell hogy nagyobb átmérőjű lövedéket lőjenek ki hanem ugyan azon gáznyomás nagyobb felületen (igaz több gáz felhasználásával) nagyobb sebességre gyorsítsa fel a lövedéket.
commandante ! Igazad vagyon. Az ólom sürüsége 11,2 a fémurán l9,l kg / liter
A platina nehezebb, de abból nem mostanában lesz penetrator…. D D D
F1End ! Én nem tudom, de hiszek dr. Aszódi docens úrnak !
F1End,Mackensen
Igazatok van tényleg többen használják.
comandante
Igen, az érdekesség hogy a volfrám is ott van a környékén. Az a baj ezekkel a nyíl lövedékekkel, hogy ezer millió probléma van velük ahogy én olvastam. érzékenyek a becsapódási szögre, nem szabad állítólag forogni nekik. És a legfontosabb hogy a legtöbb aktív páncél elég jól hatástalanítja (mert viszonylag hosszú)
Igazából tök feleslegesen vitatkoztok, mert minden tényezőre szükség van. Ha valaki nagyon profi matekból és ismeri a peremfeltételeket, akkor többváltozós függvényeken optimumkeresést végezhet. Sok sikert.:D
Én úgy tudom a forgás a kumulativ gránát ellensége, mint ahogy az aktív páncél is .
Puma. Pannon Pumaa
A forgás az APFSDS ellensége is mert mozgási energiát vesz el.
A reaktív páncéllal is ugyan az a helyzet mint a forgással az APFSDS lőszerek ellen is nagyon hatásos.A Kontakt-5 konkrétan képes kettétörni egy APFSDS lövedéket.
A rakéta póthajtányos lövedékben nem a tolóerő a lényeg, hanem a lövedék mögötti turburens levegő elhajtása, a légüres tér kitöltésével. Így nagyon lecsökken a légellenállás, és sokkal több energia marad a végére. Ez az 1ik mód arra, hogy ugyanazzal az ágyúval nagyobbat lehessen lőni.
Az ozmiumnak még nagyobb a tömege, csak szerintem nincs 1 rakaszra való a világon. Az urán nem mérgező.(annyira) A plútónium az, de az itt szóba sem jött. Az urán sugárzásával lenne baj, bár szerintem ez is csak vihar a biliben.
Az ozmium:
Kékesszürke, rendkívül kemény fém. Megmunkálni nem lehet. Minden anyag közt a legnagyobb sűrűségű (22,661 g/cm3). Olvadáspontja 2700 °C. Jó elektromos vezető.
Bocs, az urán is mérgező.
A rakéta póthajtányos lövedékben nem a tolóerő a lényeg, hanem a lövedék mögötti turburens levegő elhajtása, a légüres tér kitöltésével.
Márminthogy a test mögötti leválási buborék elfújása a cél?
” Az ozmium:
Kékesszürke, rendkívül kemény fém. Megmunkálni nem lehet. Minden anyag közt a legnagyobb sűrűségű (22,661 g/cm3). Olvadáspontja 2700 °C. Jó elektromos vezető. ”
Marad a platina ! D D D
( A wolfram-karbid egész jól bevált ! )
Hát epedig elég tuti, mert úgy néz ki a hatásos lőtávolság is nőni fog ezáltal. Abrams megint csak kipipálhat mindent. – kontinentális távolságokra persze nem ezze indulnék
Ugyanemiatt -L/44- nem emlegettem mostanában a baby Abramset -k1a1- se soha, a lehetöség mostmár adott lehet hagyományos erőforrással is.
Egyébként a Starstreak-2 kapcsán egyszer már volt róla szó, hogy mivel lehet a wolframot kiváltani. néminemü veszteség árán megoldható …
Hova raksz rakétahajtóművet egy http://www.inetres.com/gp/military/cv/weapon/120mm/120mm_M829_projectile.png ekkora lövedéken?
Most sikerült rátalálnom,ezek az APFSDS lövedékek 8-10 kilósak.
jo apfsds-t sokkal nehezebb tervezni, mint tankot.
az amerikaiaknak es a tobbi nem kornyezettudatos :) orszagnak mondjuk hatalmas elony, h hasznalhatnak urant, mert az nem csak olcso es nagy surusegu, de becsapodas utan is hegyes marad (nem torlodik fel a lovedek elejen az anyag, mint mas femeknel).
hozzajuk kepest nagyon nagy hatranyban vannak a nemetek, mert a terhalos szerkezetu lovedekek fejlesztese es gyartasa is nagysagrendekkel dragabb. (nem veletlen fejlesztik inkabb a lovegeket – ld. l/55)
Lehet,hogy bonyolítja a németek dolgát a sötétzöld szemlélet de azért megoldják lásd DM63KE+L/55(720mm 200méteren)a kellő teljesítményt még ha drágábban is.
Persze, megoldjak, de azert kivancsi lennek, mennyi van nekik belole… mondjuk a keszlet 10%-a lehet korszeru?
Valaki megjegyezte egyszer,hogy a Leopard 2 torony homlok páncélja a beépített optika miatt gyenge.Hát a kép szerint nem az:
http://img517.imageshack.us/img517/5986/25983164.jpg
hel45
Azért nem nevezném korszerűtlennek a DM53AII sem főleg az L/55-ös csővel bár az tény,hogy gyengébb mint a DM63.
Ebben azért lehet valami. Érdemes megfigyelni a különbséget a korai és későbbi példányok közt.
http://www.jumbleplanet.com/Jumbleplanet/MBT/800px-POL_Leopard2A4.jpg
Itt a lövész optikája miatt megbontották a frontpáncélt, mert oda sülyesztették be.
http://2.bp.blogspot.com/_2KZx17UBJoE/THoKpo0HqsI/AAAAAAAANJc/OVhk8mP9Ur4/s1600/KMW_LEOPARD2_06.jpg
Későbbi verziónál már a tetőre szerelték.
Biztos nem tesz jót a páncél merevségének az,hogy több lapból áll de ilyen téren az öntött toronynál nincs jobb.
„Biztos nem tesz jót a páncél merevségének az,hogy több lapból áll de ilyen téren az öntött toronynál nincs jobb.”
Hát nem vagyok gépész, de ez így nekem meredek. És hát uigy ~99% nem az öntött torony adja a legnagyobb védettséget.
Fade
Pedig így van.
A merevség és a védettség nem ugyan az.Lehet olyan öntött tornyot készíteni ami Cobham elven működik azaz rétegelt lásd T-70/80/90 ezeknek a tornya mind öntött és úgy van kialakítva,hogy lehessen beléjük különböző anyagokból lapokat beilleszteni.Az,hogy kisebb a védettsége az nem azért van mert a külső héj öntött.
http://btvt.narod.ru/1/tank3.files/image006.jpg
OFF
Ez azét jelentős méretbeli különbség.
http://btvt.narod.ru/1/tank3.files/image003.jpg
http://defenceforumindia.com/indian-army/208-indias-born-again-t-90m-mbt-35.html
„A merevség és a védettség nem ugyan az.”
tudom. Nem mondtam, hogy nem.
„Lehet olyan öntött tornyot készíteni ami Cobham elven működik azaz rétegelt”
detto
Még mindig az eredeti állítás ami sztem necces „Biztos nem tesz jót a páncél merevségének az,hogy több lapból áll de ilyen téren az öntött toronynál nincs jobb.” hmm hogy magyarázzam én se vagyok gépész talán egy plda.: ~olyan ez mint a mi merevebb egy öntött vasrúd, vagy egy ugyanolyan keresztmetszetű de rétegelt belül üreges vasrúd. Melyiket tudod könnyebben meghajlítani?
Legyen inkább vasrúd és ugyanolyan vastag vascső. Melyiket tudod könnyebben meghajlítani, melyik a merevebb?
Kérem senki se cikizzen a bagatel pldaért ez így érthető plda. az volt a lényeg.
Úraim nézzenek meg egy kantanát. Japán kard kovácsok nem tudták de nanokompozotot hoztak létre. Több külöböző rétegből nanoméretes tartományba is. Ezzel szemben egy átlagos szén acél penge mire képes.
T-34 azért volt jó az ötés:
Gyorsabb mint több lemezt pontosan össze heggeszteni
Akkor még nem nagyon voltak kommulatív töltetek.
Fade
Úgy látszik nem értesz.
A harckocsi páncélja úgy kezdődik,hogy acéllap ezután jönnek a rétegek aztán az utolsó megint acéllap.Amikor azt mondtam,hogy a sokkal merevebb akkor a legelső és legutolsó rétegről beszéltem amik keretet adnak a páncélzatnak.Azért merevebb mert 1 „anyagból”van nincsen benne hegesztési varrat ami mellett sokkal könnyebben válik szét az anyag fizikai behatásra.
Ha te úgy gondolod,hogy két összehegesztett acéllap erősebb mint egy egy darabból készült akkor nagyon nem értesz ehhez.Arról nem is beszélve,hogy a sarkok mindig feszültség gyűjtő helyek(ezt lehet csökkenteni de kizárni nem)márpedig ilyen éles sarkok nincsenek egy öntött tornyon.
Az öntvény valóban előnyösebb ilyen célra, főleg, mint már fentebb írtátok, mert egy nagy darab, és az illesztésnél biztosan nem fog szétválni. Az öntvényen is ki lehet alakítani éles sarkokat, de a technológia miatt előnyösebb ezeket mellőzni. Az éles sarkokat mindenképp kerülni kell a feszültség miatt.
A Sherman tornyán (is) jól látszik, hogy a forma alá van rendelve a gyorsabb gyártásnak, gyorsan lehet sorozatban önteni.
Bár szerintem lemezből hegeszteni gyorsabb, mint ekkora öntvényeket elkészíteni. Szóval ha hegesztéssel elő lehetett volna állítani megfelelő minőséget, akkor úgy csinálták volna. Olcsóbbnak mindenképp olcsóbb lenne.
A japán kardkovácsolás elég rossz példa, mivel egy harckocsitorony méretű fémtömböt nem lehet átkovácsolni, szóval hiába lenne előnyösebb, nem lehet kivitelezni a gyakorlatban. És a japán kardoknak elég sajátságos edzési módja van, ami tovább erősíti a penge nagyszerű tulajdonságait.
Öntvényt főként azért nem használnak mert nagyon bonyolult(lehet???)javítani ami a mai harckocsiknál fő szempont.
Igen, az öntvényt tulajdonképpen nem lehet javítani. Vagyis lehetne, de az meg semmit sem ér.
Úraim nézzenek meg egy kantanát. Japán kard kovácsok nem tudták de nanokompozotot hoztak létre. Több külöböző rétegből nanoméretes tartományba is.
????
Najójó, lehet kicsit túlzás a nanométeres tartomány, de ehhez hasonló réteges kompozitot anyám is csinált, csak épp hájastészta formájában:))))
http://www.youtube.com/watch?v=o1gW5cp5OnI
a 3 perc után jön a lényeg:)
Az öntvényi is lehet javítani. A nagy sorozatú gyártás csak öntés mellett lehetséges. A öntvény szilárdsága nagyobb, falvastagsága könnyebben változtatható, a kereke formákat könnyebb kialakítani. Rá is lehet építeni kerámia páncélt.
http://www.youtube.com/watch?v=mZTKQz7xmfk
A merkava régebbi verzióin lehetett látni az öntött tornyot.
http://englishrussia.com/2011/07/12/how-is-russian-ammunition-stored/
http://www.szamurajkardok.extra.hu/index.php?x=pengek%20kialakitasa
Moli érsd szén-acél oké. De a szerkezet és szén mennyiség rétegenként változik. Nálunk ezért is hozzák fel a újkori kompozit technológiák elő futára ként.
Tökéletes példa magyar reflex íj amely több összetevöből áll össze.
Ez is szemlélteti eleink valós tudás szintjét. Nem egy egyszerűbb bot íj vagy japán jumi készitetek.
Heggesztési ismereteim szerint mai eljárásoknál maga a varrat és környéke ellenálóbb mint a két össze hegesztet fém.
Ezek azért is hozdtam ide mert egy jó páncél mai is össze tett. Meghatározott feladatú rétegekkel.
Öntéssel szerintem is az a baj mint a nagy műanyag kompozit szárny elemekkel. Nehezen javithatók főleg harctéren.
A feszültség pontokat meg ma jó hatás fokkal tudják szerintem tehermentesiteni.
Jó példa az űrsikló.
Moli ez jobb link :
http://ingyenjapan.blogter.hu/360490/a_japan_kardok_i
A legjobb mechanikai szilárdsága a kovácsolt darabnak lenne, de hát harckocsipáncélt nem lehet kovácsolni. A forgácsolás a legpontosabb megmunkálási eljárás. Szóval mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya.
Az öntvényből viszont ki lehet hozni olyan dolgokat, amit a másik két esetben nem. Pl.: a turbók csiga alakú házát nem lehetne máshogy kialakítani. Az öntésnél annyi formai megkötés van, hogy valahogy ki kell szedni az öntvényt(ha sorozatgyártásnál vagyunk, nem árt, ha az öntőforma többször is felhasználható), másrészt a fémnek be kell tudni folyni.De ez egy másik történet, nem fárasztok vele senkit.
A motorblokkot is öntik, amikor azt akár lehetne forgácsolni is, pedig a blokk öntése homokformába szokott menni, ami drága és időigényes. Viszont a minősége így lesz a legjobb.
Ha már a kardkovácsolásnál tartunk, a rétegeket az anyagból önmagából alakították ki, szóval nem különböző rétegekből áll. A mechanikai szilárdságát és rugalmasságát ez adja, itt van a titok a belső szerkezetben. De ennek az az ára, hogy lassan készül el, nagy szakértelmű mesterek tudtak csak ilyet csinálni. De itt még mindig nem vagyunk készen, mert edzés nélkül messze nem lenne ilyen minőségű. Ez megint csak egy külön történet. A pengét bevonták agyaggal, hogy csak az éle volt szabadon. Így felhevítették, az agyag ráégett. Amikor ezután vízbe mártották, az éle gyorsan leedződött, így annak az éltartama lett jó, viszont rideg lett, míg a penge többi része megtartotta a rugalmasságát. És még mindig egy darab az egész. Nem tudom, hogy alkalmaztak-e más módszert.
Európában eközben addig ütöttek egy darab vasat, míg kardformája nem lett, belemártották vízbe, hogy leedződjön, kicsit megélezték, oszt lehetett menni a csatába.
Szóval a rétegelt páncél és a kardpenge átlapolt rétegei két külön dolog.
Leveles tészta nanométeres tartományban…:)
Ezt aztán félbe hajtották, újra meg újra. Ezt ismételték évekig, így több milliárd(!), nanométer vastagságú réteget létrehozva, mely szinte törhetetlenné tette ezeket a fegyvereket
Elnézést, de ez első hallásra is orbitális marhaság. Ha a nap 24 órájában, másodpercenként egyszer ütnek rá a fémre, akkor is 31,7 évig tartana a folyamat és csak 1 millárddal és nem többel számoltam. Egy ütés meg nem hoz létre egy réteget és főleg nem nanométereset…
Az, hogy egymás mellett vannak foltok és ezeket simítod el, attól azok még nem lesznek összefüggő rétegek.
BTW, több milliárd réteg * nanométeres rétegvastagság = 1 méter vastag penge. A csak minden 1000-dik átlapolás alkot új réteget, akkor is 1 centis a penge vastagásg.
Komolyan mondom nem értem, hogy hogyan lehet ekkora baromásgot leírni és simán benyelni…
Minimális fémtechnológiai ismeret elég lenne és józan paraszti és ahhoz, hogy ilyet ne írjon le valaki.
A japán kardok mesterművek, de ettől még idióta technológiai paraméterekkel nem kellene felruházni őket…
Nézde nem véletlenűl beszélnek rétegeről. Ezek átalában szén-acél pengék van X-százalék szén tartalmaz.
Rétegelt kard az egy elemű(minden rétegbe azon anyagot anyagokat tartalmaz) kompozi.
Tank páncélzat meg heterogén. De a lényeg a különböző rétegenek álltal képes arra amire.
Mellesleg nem értem ez az egysikú látás módot. Mikor először tanulta szilárd test kémiát az állam majd leeset egy új világ tárult ki előtte.
A rács szerkezet és a rácshibák döntően befolyásolják a végső tulajdonságokat.
Szén: Kriástyáj szerkezettől függően: grafit, gyémánt, fullerén, szén nanocső(Grafén lap felcsavarva 3 lehetséges módja van más és más fizika tulajdonságot eredményez.
A nanométeres rétegek szerintem is tévedés. Bár szerintem az írója összekevert valamit, és talán sejtem is hogy mit. Amúgy meg nem tudom, hogy az acélt ki lehet-e kalapálni nanométeres vastagságra. Meg aztán ha egy kardpengényi anyagot kikalapálnál ilyen vékonyra, akkor mekkora felületű lenne?
Bocs gyorsan kerestem linke ide. Lényeg hogy kompozit.
Nem beszélve arrol ha egy nanomérter vastag acélnak totál más lenne a fizikai paraméterei. Áltanánosság használt méret tartománykon belül a tömbi fázisba lévő (atom) magok határozzák meg a végső tulajdonságokat. Egy négyzetméteres felület tartománytól haladunk számegyenesen ballra úgy a felütei fázis szerepe nő a tömbi fázishoz képest.
Arany szólok és a arany részecskék méretétől függően ságától-pirosig változtatják a színüket.
A reflexíj jobb hasonlat a tankpáncélhoz, mert mindkettőben különböző anyagokat dolgoznak össze.
Ikarosz3:
Nem akarok kötözködni, de íjászom és szerintem semmi köze a reflexíjnak a tankpáncélhoz! :D Amire Te gondolsz az kompozit.
Szeti
Konkrétan arra gondoltam, hogy a páncél egy réteg ez, aztán egy réteg az, aztán amaz(acél, kerámia, stb). Szóval a rétegek nem úgy vannak, mint az átlapolt, kovácsolt kardpengénél. A reflexíj is úgy tudom, több különféle anyagból készült, amiknek más volt a tulajdonságuk.De légyszíves javíts ki, mert annyira nem értek hozzá.
Elég bonyolult logika szerint gondoltam végig.
A kompozitnak kb semmi köze nincs a Cobham páncélhoz.Nagyon leegyszerűsítve: kompozitok atomi szinten vannak kialakítva míg a Cobham páncélnál csak egymás mögé raktak fém és kerámia lapokat(attól függően,hogy milyen a kialakítás).
Lehet,hogy nem jó a példa de a kompozit olyan mint a szörp a Cobham páncél pedig mint a rétes.
Nagyon leegyszerűsítve: kompozitok atomi szinten vannak kialakítva
Egy ilyen kijelentés után az első kompozitos tárgynál a BME-n akkora elégtelent írnának be az indexedbe, hogy kilátszana belőle. Egyetlen műanyag kompozit sem ilyen, de tudtommal a fém-kerámia sem.
molni
„A kompozit anyagok heterogén rendszerek, melyeket két vagy több anyag
összekapcsolásával (társításával) alakítanak ki. Az alkotók kémiai összetétele és legtöbbször alakja is különbözik.”
ez nem azt jelenti amit írtam(nagyon leegyszerűsítve)?
dudi:
Ez igaz, de nem atomi szinten. Wikiből másolva:”makro-, mikro- vagy nanoméretekben elkülönülő anyagkombinációkból”. az atomi szint a nano alatt van 1-2 nagyságrenddel.
A kompozitok skálája nagyon széles. Pl egy üvegszálas horgászbot is kompozit, de a szénszálerősítésű repülőgépszárny is az.
Rommel28
Köszönöm!
Dudi. Egyszerűbb megfoglamazás ha azt mondod hogy határ felületen vannak részlegesen vagy teljesen kötve. Meghatározot kötés erősséggel.
Atomi szinten a molekulák és a szerves makromolekulák vannak össze kötve.
Az szó szerint kovalens + lokalizált pi kötés, vagy delokalizált pi kötés rendszerek.
Határ felüteken érintkező felület nagyságától és kémia minőségétől függően. Véges számú első rendű( kovalens, fémes,ionos). Valamint szintén véges számú Wan der Waals kötés teremt kapcsolatot.
” A kompozitnak kb semmi köze nincs a Cobham páncélhoz.Nagyon leegyszerűsítve: kompozitok atomi szinten vannak kialakítva míg a Cobham páncélnál csak egymás mögé raktak fém és kerámia lapokat(attól függően,hogy milyen a kialakítás). ”
Így van. Annyival egészíteném ki,hogy a két említett réteg között van réskitöltő műanyag és ami a legfontosabb : légrések, ezek vezetik el a keletkezett nyomás és gázok egy részét.
Sok minden van még benne acélon levegőn és kerámián kívül.A németek titánnal erősítik meg az oroszok egy spec gyantaszerűséget használnak a rezgések elvezetésére az amiknak ott van a szegényített urán.
Ki kell javítanom magam a T-90 tornya már nem öntött.
Én úgy tudom, hogy az alap t90 tornya még öntött, s a t90A tornya már hegesztett…
” Én úgy tudom, hogy az alap t90 tornya még öntött, s a t90A tornya már hegesztett… ”
A T-90 még fejleszthető, de az biztos,hogy új ÁGYÚ kell !
Állítólag fejlesztenek egy 140 milliméterest, de ez már kb. 20 éve állítólag…….
Én az oroszok helyében átállnék a 120mm NATO szabvány lövegekre… valamiért megvan az a megérzésem, hogy „valahonnan” betudják szerezni a jó öreg német 120mm tervrajzait…
Az ágyúval nincs baj a lövedékeken kell fejleszteni habár állítólag a BM48 már 700 feletti páncélátütéssel rendelkezik 2000 méteren de a BM42M 650mm-es értéke sem elhanyagolható,hogy a páncéltörő rakétákról ne is beszéljek.
140mm-est a németek fejlesztenek az oroszok 152-ben gondolkodnak.
„Ha te úgy gondolod,hogy két összehegesztett acéllap erősebb mint egy egy darabból készült akkor nagyon nem értesz ehhez.”
Dudi már bocs de a k* életbe hol írtam én ilyet?
Elöző hszemben is mi ment…. „tudom. Nem mondtam, hogy nem.”
és „tudom. Nem mondtam, hogy nem.”
Folyamat olyan dolgokat adsz a számba amiket nem mondok/nem mondtam.
sulyid: „Én az oroszok helyében átállnék a 120mm NATO szabvány lövegekre… valamiért megvan az a megérzésem, hogy “valahonnan” betudják szerezni a jó öreg német 120mm tervrajzait…”
Ez vhol nagyon hasonló mint pl az elektronika. Azért mert vhonnan beszerezted az új Intel proci tervrajzát baromira nem fogod tudni azt még legyártani. Nézegetni/megérteni… persze lehet, de az erősen más.
” Az ágyúval nincs baj ”
Hm..azért az iraki háború nem ezt igazolta……
Tudom,tudom …a lőszer ! De akkor is ennyire lemaradni…..
Na, a fejlesztés terén pedig talán még az oroszok sem tudják mit akarnak, főleg 140 mm-es fejlesztésről voltak hírek, de volt 135 mm és újabban 152 mm !
A németek valóban 140 mm-est fejlesztenek, de ők sem kapkodják el, de azért a Leo 2 ágyúját L44-ről L55-re növelték !
A II. Öbölháborúban(91)az iraki harckocsikban nem volt páncéltörő lőszer nagyrészt HE gránátokkal lövöldöztek.
fade
„Ez vhol nagyon hasonló mint pl az elektronika. Azért mert vhonnan beszerezted az új Intel proci tervrajzát baromira nem fogod tudni azt még legyártani. Nézegetni/megérteni… persze lehet, de az erősen más.”
A löveg az kategóriákkal egyszerűbb, mint egy processzor.
” A II. Öbölháborúban(91)az iraki harckocsikban nem volt páncéltörő lőszer nagyrészt HE gránátokkal lövöldöztek.”
Pontosabban HEAT-FS páncéltörő lőszerük volt, ami az M1 ellen még közelről sem volt elegendő…. Azért ez égés volt…….
„Pontosabban HEAT-FS páncéltörő lőszerük volt, ami az M1 ellen még közelről sem volt elegendő…. Azért ez égés volt…….”
Szerintem csak a kuvaiti m84 (jugoszláv t72 copy)k ellen készültek…
sulyid ! Lehet. Akkor is felelőtlenség volt nem beszerezni APFSDS-eket.
Még ha nem is uránosak, bár azt is vehettek volna a kínaiaktól….
Nos, ilyenek a diktátorok……
Nem mondtam, hogy nem volt felelőtlenség, de az tény, hogy nem az amik ellen készültek.
Puma. Pannon Puma
Ha jól tévedek a HEAT-FS az a kumulatív lőszer így teljesen mind1,hogy 100méterről találod el az ellenséget vagy 2000-ről.De ha még is ilyennel voltak felszerelve akkor ki kellett volna lőniük egy Abramsot mert az akkor divatos orosz BK21B HEAT-FS gránát átütőereje 750mm.
dudi
Feltételezhetően az irakiak mindenből egy kategóriával rontotabb kiadást kaptak, így a lőszerekből is.
sulyid
Oldalról sem voltak képesek kilőni az Abramsokat.
dudi
Akkor már az alap lövedék is szar lehetett, ha a gyengített nem vitte át oldalról…
Lőszerhez hasonló dolgokból nem volt butított kiadás mint pl a vadászgépekből,ha azt akarták,hogy ne kapjon egy ország a legmodernebből akkor adtak neki egyel régebbi lőszert.
http://en.wikipedia.org/wiki/125_mm_smoothbore_ammunition
Akkor feltételezem, hogy irak nem kapott hi-tech lőszereket…