|

RQ-170 fejlemények

A HTKA szerkesztőségen belül arra a döntésre jutottunk, hogy a NATO oldal hivatalos reakciójáig nem foglalkozunk hír szintjén az irániak állítólagos eredményével, melyet egy amerikai RQ-170 UAV ellen értek el. Ennek alapvetően az az oka, hogy Teherán szeret nagyokat bemondani, amiket aztán nem tud bizonyítani. Konkrétan RQ-170 témájú megerősítés továbbra sincsen, ám mivel vasárnap azért érkezett egy kapcsolódó, hivatalos sajtóanyag, úgy véltük időszerű kirakni egy rövid összegző posztot.

Elvileg ez lenne az RQ-170 Sentinel ,

A törzsolvasó gárdánk nem csak read-only módban ténykedő tagjai alapvetően már alaposan kivesézték a témát kommentek formájában, de azok számára, akiknek új a hír röviden azért összefoglalnánk, mik is futottak be a Lockheed Martin nevével fémjelzett stealth uav állítólagos megszerzése kapcsán.

Nos, ott kezdődött a történet, hogy az Islamic Republic News Agency nagy büszkén előállt azzal, hogy az iráni erők ledurrantottak egy Lockheed Martin RQ-170-est, ami e közben csak kismértékű károkat szenvedett el és már az irániak birtokában van. Képanyag persze nuku – illetve az amúgy hivatalos amerikai képanyagon soha nem bemutatkozott RQ-170-ről az irániak mégiscsak mellékeltek képet a híranyaghoz, ám az egy a Taranis-ról készült fotónak bizonyult, tovább rontva az állítás amúgy is megkérdőjelezhető hitelességét.

A következő állomás az lett, mikor is a pletykák már arról szóltak, miszerint az irániak igazából nem is lelőtték a pilóta nélküli gépet, hanem egyenesen átvették felette az irányítást, majd sikeres leszállást hajtottak vele végre. Az iráni környezetben álldogáló gépről ismételten csak nem futott be képanyag.

Egy RQ-170 elvesztéséről hivatalos megerősítés azóta sem érkezett – igaz cáfolat sem: az ISAF részéről kiadtak egy nyilatkozatot, miszerint a múlt hét végén Afganisztán nyugati határának közelében elvesztették az irányítást az egyik UAV-juk felett. Arról ugyanakkor nem szól a kiadott nyilatkozat, hogy milyen típusról van szó, ugyanakkor nem cáfolja az irániak RQ-170 megszerzésével kapcsolatos híreket.

248 hozzászólás “RQ-170 fejlemények”

  1. Kiegészíteném.Ezek az adatok titkosak (magasság, sebesség), de annyit tudni lehet, hogy a fold felett 5-8 m magasan repul, kompozit anyagból építik. Elore programozható, ill. a pálya alatt programozható a cél, az ellenség csak akkor észleli amikor a cél megsemmisult.

  2. Engem speiciel érdekel az az új orosz rakéta(szépen magyarosan), fene bánja, hogy hol ki hozza témának.

    Az UAV-hoz meg annyit fűznék, hogy egyik fél sem ismer úgy el semmit.
    Irán miért tenné? Hogy aztán visszaköveteljék az amcsik. Az USA-nak meg elég nagy blamázs lenne ha bevallanák a világnak.
    A fényképek hiánya meg természetes, amikor ha Oroszországban lezuhan egy repülő arról is egy két aprócska fotó látszik, hát hogy várnánk el, hogy az irániak nagy felbontásban fényképeztek volna esetleg valamelyik kecskepásztor.
    Persze ez egy teória a részemről nem mondom, hogy meg is történt, csak kár ezen rágódni inkább térjünk vissza az R-500-ra.

  3. Névtelen amerikai tisztségviselők már elismerik, hogy egy RQ-170 drónt vesztettek el, melyet a CIA üzemeltetett.

    http://defensesystems.com/articles/2011/12/06/agg-confirmed-crash-stealth-uav.aspx?admgarea=DS

    Az iráni állami TV először arról számolt be, hogy lelőtték a gépet, mely kisebb sérüléseket szenvedett. E lelövésben együttműködött a légvédelem és az elektronikus hadviselési csoport.

    Naná, hogy együttműködött, az egyik beméri, másik lelövi. A kisebb sérülés a millió darabra esett széttől kezdve az egyik szárny leszakadásáig bármit jelenthet.
    Vagy jó volt az első információ, akkor ami ezután történt csak dezinformáció.
    Vagy az iráni állami TV rossz infót kapott.
    http://www.alalam.ir/news/875964

  4. Az a lényeg, hogy az iráni lakosság bizalma a fegyveres erőkben nagy legyen. Ez a hír igazándiból befelé szólt, a nemzetközi visszhangja a szakmai berkekben nagyon kicsi. Drónokat pedig le lehet lőni, hovatovább el is lehet lopni, de ez még semmit sem bizonyít. Jó hacker mindenhol lehet (pl. Észak-korea), a drónokat eleve azért használják, hogy inkább azok vesszenek oda. Mivel az afgán-iráni határvidéket így könnyebb ellenőrzés alatt tartani, érthető, hogy ott repült a kismadár. Ha még jó messze belátott Irán fölé, akkor még jobb. Elveszett. Na bumm. Lesz másik.

  5. …bár én először elhittem az index hírét, miszerint átvették az irányítást és úgy hozták le a gépet, az gyanús volt, hogy miért nem küldtek utána egy robotrepülőt, hogy megsemmisítse.

    Azt azért komolyan gondolom, hogy van kiknek, és mit tanulmányozni a gép maradékain, és nem feltétlen az irániakra gondolok. Micsoda hiszti volt a Pakisztánban leesett helikopter körül Osama lelövése után. Állítólag azt is megcsodálhatták a jól fizető vendégek.

  6. Kicsidzsón, azért ez a drón elméletileg pont azért született meg, hogy olyan térségeket is belásson, ahol van légvédelem. A Predator nyugodtan repkedhet Afganisztán felett, de Irán számára könnyű ujjgyakorlat a leszedése. Most az is bebizonyosodott, hogy ez a fejlesztés se váltotta be a hozzáfűzött reményt.

    Nekem két dolog jutott eszembe:
    1. Messze még az, hogy pilóta nélküli gépek vegyék át a hagyományos gépek helyét (ennek semmi köze a mostani esethez, hacsak nem igaz a zavarás ténye)

    2. A lopakodó technika érdekes módon egy olyan gépnél se jelentett védelmet önmagában, ahol elméletileg sokkal kevesebb kompromisszumot kell kötni mint a pilóta vezette gépeknél. (legfőképp a kabinra gondolok)- ezzel újra felvetem, hogy nem véletlen a Raptor bevetésének halogatása – minél később vetik be élesben, annál kevesebb az idő kiismerni.

  7. Igla, lehet, hogy igazad van és nem váltotta be a hozzá fűzött reményt. Lehet azonban, hogy ha tényleg elveszítették a gépet, akkor az az utolsó másodpercig küldte a műholdra az adatokat, ezáltal jutnak később hasznosítható tapasztalatokhoz. Ezért is lehet a nagy hallgatás. Még azonban mindig jobb, mint a kínos magyarázkodás egy lelőtt, pláne fogságba esett pilóta miatt. A Raptornak pillanatnyilag nincs kihívás, hol vetnék be? Afganisztánban? Minek? A többi is elvégzi, amit kell. A Raptor bevetéséhez minimum kínai vagy orosz méretű és fajsúlyú ellenség kellene. Ez nem reális manapság. Azzal, hogy VAN, a Raptor egyelőre beteljesíti készítői akaratát. Ugyanis olyan mérvű versenyt, ezáltal költekezést gerjeszt, amely anno a SZU-t is tönkrevágta anyagilag.

  8. “A Raptor bevetéséhez minimum kínai vagy orosz méretű és fajsúlyú ellenség kellene.”

    Nem hinném hogy az oroszok ellen be kéne vetni .
    Ott max a légvédelem ellen kéne nagyon felkészülni, orosz elfogó vadászokkal nem nagyon kéne számolni

  9. Roni, sok lúd disznót győz…

    Bár abban egyetértek, a légvédelem az elsődleges ebben az esetben… Csak Oroszországban ahhoz, hogy stratégiai célpontot támadjon valaki, pár ezer km-t el kell röpködni orosz légtérben. Azalatt elég sok akadályt kell leküzdeni, és ehhez csak egy adalék az elfogó vadászok jelenléte. Amit mellesleg nem is csak a támadók ellen kell bevetni, elég lekapni a tankereket.

  10. Puma. Pannon Puma

    ” …bár én először elhittem az index hírét, miszerint átvették az irányítást és úgy hozták le a gépet, az gyanús volt, hogy miért nem küldtek utána egy robotrepülőt, hogy megsemmisítse. ”

    Talán azért nem küldtek megsemmisítő robotot, mert az USA-nak is illik a nemzetközi normákból egyet-kettőt betartani !

    A fényképek hiányáról meg annyit: a Hold túlsó oldaláról több állam több ezer fényképet készített: az oroszok hoztak nyilvánosságra EGYET !

  11. Oroszországot vagy Kínával azok saját területén háborúzni öngyilkosság.
    F-22 lehet hogy isteni gép. De a csökkentet észlehetőségű. Közelről ez a tipus is detektálható.
    Bevetik a F-22 100-200 km mélységbe. Akkor már nagy lesz a valószinüsége hogy 1 vagy több orosz lokátortól 10-50 km-re lesz.
    Ezen a távon belül már érzékelhetik. Légvédelmi rakétát vezethetnekrá.
    Földi zavaroberendezésekkel amelyeknek nincs méret korlátja zavar hatják stb.

    Setenkedve egy-két Szuhoj háturól is elfoghatja

  12. Idéznélek Puma: “A fényképek hiányáról meg annyit: a Hold túlsó oldaláról több állam több ezer fényképet készített: az oroszok hoztak nyilvánosságra EGYET !” Szó nem holt felbontásról.

  13. Azért érdekes, hogy pl. Oszama lelövését fotó nélkül is azonnal elhitte mindenki (néhány konteóst leszámítva), ezt pedig sokkal nehezebben esik elhinnie ugyanezeknek. Ha igaz a hír, méghozzá a hekkelős változat, az nagyon nagy blama ezeknek a méregdrága masináknak, az is biztos, hogy sokaknak kellemetlen lehet az elismerése.

    Én persze nem tudom, hogy mi a helyzet, de ha hazugság az egész, akkor kit akarnak átverni vele? Az amcsikat nyilván nem, ők csak tudják, hogy vesztettek-e gépet Irán felett vagy sem. Vajon csak azért, hogy a sajátjaikat kábítsák csinálnának-e ilyet?

    Szerintem jelenleg az állandó külföldi fenyegetések és embargók összetartják annyira az iráni közvéleményt, hogy nincs is szükségük ilyen hazugságokra.

    És ha még az érintettek sem igyekeznek annyira cáfolni, akkor akár igaz is lehet.

  14. Ha jól emlékszek pár hónappal ezelőtt volt hogy Amerikai Drónokat törtek fel az irányítást ugyan nem vették át de a küldött információt megcsapolták akkor mindenki Kínára gyanakodott közbe lehet Irán volt a ludas…

  15. Puma… Azért nem találsz képeket Holdunk túloldaláról, mert az Antarktiszról odaköltözött ex-nácik megtiltották a képek nyilvánosságra hozását. Mi erre a bizonyíték? Mi ellene a bizonyíték?
    :) :) :) :)

  16. Kedves Tilikov…
    Az Iron Sky teasernek ez az elsőő része. Maga a film kb. 1 év múlva kész lesz… Tehát NEM dokumentumfilm….
    Alapja W. A. Harbinson négy kötetes műve. Ajánlom elolvasásra…..
    1. A Kezdet
    2. Phoenix
    3. Millennium
    4. Genezis

  17. Kedves Littlejohn…

    A dokumentumfilm már kész van, egyes részek már kiszivárogtak belőle, de a tudjukkik elhitetik mindenkivel, hogy a film már készül, azonban sohasem fogják bemutatni, ha rajtuk múlik.

    Ezzel viszont már csak időt nyerhetnek, mert hamarosan már nem a filmen fogjuk látni őket, hanem tényleg megindul a náci invázió a Hold túloldaláról, és Jeruzsálemben elszabadul az apokalipszis négy lovasa.

  18. Kedves Tilikov……
    Anno, mikor olvastam Harbinson művét, annyira megfogott (bevallom) a dolog, hogy utánamentem. Byrd admirális expedíciós naplója nagyon érdekes és maga az expedíció miértje és eredménye is. Sokat mondó, hogy az USA nyilvános könyv- és levéltárakból az expedíció nyomát is eltörölték. A katonaiakhoz természetesen nem férek hozzá. Majd megkérek egy iráni hackert.
    De….
    Egy dolog az érdekesség és egy másik dolog a sci-fi….

  19. Számtalan változata van, a lényge ua.,A hely és autónév nem fix. :)

    – Igaz-e, hogy Moszkvában a Vörös téren Moszkvicsokat osztogatnak?
    – Igaz, de nem Moszkvában a Vörös téren, hanem a Tbilisziben, nem Moszkvicsokat, hanem Ladákat és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak!

    Na, kb. ennyire helytálló és egyező infókat lehetett hallani. Eddig blikk szintű az egész helyzet. Ennyi erővel lehozatták volna azt is, amt egy youtube channel-en olvastam úgy 2-3 éve, hogy Kína F-22-őt lopott és Nepálban teszteli…

  20. Azért érdekes, hogy pl. Oszama lelövését fotó nélkül is azonnal elhitte mindenki

    Aha. És akkor azóta miért nem jelentkezik, hogy cáfolja a saját halálát? Mekkora égés lenne pedig a jenkiknek… Ez pont olyan, mint a holdraszállás konteó. Ha az oroszok tudtak volna róla, akkor miért nem buktatják le őket…? Ja persze, mert itt jön az az érv, hogy Gagarin sem repült és tudták a jenkik és együttesen hallgattak.. (Ez amúgy honnan tudták volna a jenkik, mikor a fotókat agyon retusálták…?) Egyébként számítana, hogy ki repült elsőnek mikor már megvolt a holdraszállás, de már az első közös jenki-szovjet emberes űrrandevú…?

    Soha nem fogom a balfaszkonteós észjárást megérteni…

  21. molnibalage

    Egyébként számítana, hogy ki repült elsőnek mikor már megvolt a holdraszállás, de már az első közös jenki-szovjet emberes űrrandevú…?

    Szerintem abból a szempontból számítana, hogy jó kis nemzeti öntudat, ill. az adott kormányba vetett bizalom aláásása lenne, mert pl. az egyszeri Szerjózsa gondolhatja, hogy ha anno hazudtak Gagarinról, akkor biztos hazudtak másról is és a mostani kormány is hazudik, mert mind ugyanolyan (az emberek egyébként tényleg hajlamosak erre, mert “ha akkor úgy volt, akkor most is úgy van”). De ugyanez igaz lehet ez az amcsi oldalra is, csak más formában.

    Egyébként Oszama helyett pedig már jelentkeztek valami helyettesek vagy utódok, aki bosszút esküdtek, nem?

  22. Még annyit az előzőhöz, hogy ma (még) a nagy háborúkat nem fegyverekkel vívják, hanem bankokkal, médiával és diplomáciai adok-kapokkal, szóval egy ország, vagy csak az aktuális kormány hitelének bemocskolása elég jó fegyver lehet a mai “békés” világban.

  23. @molnibalage

    Még véletlenül sem azt írtam, hogy Oszama él, hanem csupán azt, hogy a mi közvéleményünk, ha bizonyíték nélküli bejelentésekről van szó, sokkal hajlamosabb hinni az amiknak és nem hinni az irániaknak. Így ezzel talán még te is egyet érthetsz. Ezzel nem az egyes hírek igazságtartalmát jellemeztem, csak az attitűdöt.

    És ahogy Oszama sem fog már bejelentkezni, úgy a lelőtt (ha lelőtt) Sentinel sem fog már bejelentkezni, pedig mekkora égés lenne a perzsáknak ugye. Vagy akár az is lehet, hogy bejelentkezik az, csak mi nem fogunk tudni róla, pedig nagy-nagy égés lenne a hazug perzsáknak ugye.

    A holdraszállós témába már bele se mennék (aki komolyan vette az űrnácis kommentjeimet, annak gratulálok :D). Igazán lazán el tudod seperni a holdraszállós konteókat, kérdés, hogy ez alátámaszt-e bármit is a Sentinel ügyben.

    Mert hát végül is ez a téma, a különböző konteók itt jobbára azért jelennek meg, hogy hiteltelenítsék a hírnek még a lehetőségét is, pedig semmilyen összefüggés nincs a különböző konteók meg a Sentinel ügy között. Legfeljebb annyi, hogy ha a konteókkal soroljuk ezt egy csoportba, akkor erősen megcsappan a látszólagos valószínűsége.

    Nekem nincs kétségem afelől, hogy meg lehet hekkelni a Sentinelt. Hogy a perzsáknak sikerült-e, nem tudom. Vagy, hogy az Iránban állomásozó észak-koreai, esetleg kínai hekkereknek sikerült, azt sem. Mindenesetre szerintem nem annyira valóságtól elrugaszkodott történet ez, hogy a legvadabb konteók mellett szerepeljen.

    Teljesen reális, hogy az amik Sentinelekkel kémlelik Iránt. Az is teljesen reális, hogy az irániak megpróbálják lelőni/meghekkelni ezeket. Ettől még persze nem lesz bizonyított a hír, de nem is lesz konteó kategória. Az is hogy megtörtént, az is hogy nem, teljesen reális lehetőségek.

    Különböző konteók felemlegetésével nem lehet valószerűtlenné tenni azt, hogy a hír akár igaz is lehet.

  24. Veér István

    utolsó linkből:
    “Iran hacking into the drone is as likely as an Ayatollah standing on a mountain-top and using thought waves to bring it down,”

    Ez a fellengzős, lenéző magabiztosság a hazugság palástolásának egy jele, vagy olyan önhittségnek, ami különösen sebezhetővé teszi őket. Persze tudjuk, hogy amerikai gép csak balesetből zuhan le, meg helikopter is, és amerikai katonát csak baleset ér külföldön, ellenséges tevékenység miatt egy sem hal meg…

  25. “sokkal hajlamosabb hinni az amiknak és nem hinni az irániaknak”

    Nálam nem is tudom melyik eset volt amikor Iráni hitelessége a 0ra csökkent. talán amikor az Iráni lopakodó vadászgépnek néztem utána amiről kiderült, hogy annyira nem is ismeretlen.

    Veér: Hogy melyik expert mit mond egy dolog. De ezt kvetíteni amblokk hát az röhelyes dolog.

    Amúgy meg legalább egy képet photoshopoltak volna össze a nagy épségben rendelkezésükre álló dronról.

  26. @Fade

    Iráni lopakodó vadászgépről soha nem volt szó, csak lopakodó UAV-ről. Ami egyébként teljesen elképzelhető, hogy lehet nekik.

    Sőt, ha ez a hír igaz, akkor nemcsak hogy lopakodó UAV-jük lehet, de a világ legfejlettebb technológiájú lopakodó UAV-je is a birtokukban lehet!

    Azt én sem nézném ki belőlük, képesek lennének ilyet alkotni, de arra viszont meglehet a kapacitásuk, hogy egy kész példányt visszafejtsenek. Ettől még nem feltétlen tudják majd gyártani is, de már az információ is óriási értékű lehet számukra, és ha nem ők gyártják le, akkor majd legyártja nekik a kínai tesó.

  27. Iráni lopakodó vadászgépről soha nem volt szó, csak lopakodó UAV-ről. Ami egyébként teljesen elképzelhető, hogy lehet nekik.

    Azután, mikor bemutatták a függesztett bombával repülő V-1 utánzattukat, én azért ebben kételkedek. Sőt, inkább hangosan röhögök. F-5E másolat gyártása úgy, ahogy sikerül. Ez picit messza van az UAV és főleg a stealth UAV-től. Sem orosz, sem izraeli nem csinált még ilyet.

    Lassan ott tartnuk már, hogy Irán F-22 Raptort gyárt. Bár tudnám, hogy akkor minek ácsingóztak +10 éves Sz-300 változatokra, ha annyira űberspílerek…

  28. @molnibalage

    Hát annál inkább cudarabb a blamázs, ha most egyből egy RQ-170 pottyant az ölükbe. Potyogtak már lopakodó gépek Szerbiában és Pakisztánban is, könnyelműség konteónak bélyegezni azt, hogy Iránban is potyoghat ilyen.

    Murphy törvénye: ami lepotyoghat az le is potyog.

    Mellesleg a lepotyogás tényét az érintettek sem tagadják, csak a típus kérdéses még.

  29. Az a baj, hogy te tényként kezeled. Jelenleg pont annyi bízonyíték van róla, mint az általad említett terorpiste kinyításáról. Vagy annyi sem. Mert ugyanis a sthealth heli sanszosan nem véletlenül és nem csip-scup ügyek miatt járt arra, ahol. Továbbá nem jelentkezik a pista, hogy cáfolja azt, hogy ő nem halt meg. A tálibok sem bizonygatják.

    Ellenben Irán semmiféle bizonyítékot nem szolgáltatott, hogy nála lenne a cucc…

    Egybéként több eset is előfordulhat. Már önmagában az is kérdéses, hogy mitől zuhant volna iráni területre. A navigációs hiba duma a GPS korában kizárt. Ergo ha szándékosan nem lépte árt a határt a cucc, akkor Irán bizony más légtérben levő gépet lőtt le és nálkuk zuhant le. Már, ha volt lelövés, mert a jelek szerint még ezt sem képesek eldönteni…

    Sem a roncsról sem a leszállt gépről semmi. Ugyan még rémlik, hogy Belenko gépéről a képek mennyi idő alatt járták be a világot? Pedig akkor hol volt Internet…

  30. @molni

    Én végig hangsúlyoztam, hogy egyik lehetőséget sem látom bizonyítottnak. Csak azért érveltem a lelövés mellett, mert sokan hülye konteókkal akarták elkomolytalanítani a lelövés lehetőségét. Pedig ha anno azt mondta volna valaki, hogy egy szerb légvédelmis fog leszedni egy amcsi stealth gépet, akkor is ekkora lett volna a kacaj.

    Azt pedig fura módon kihagytad a latolgatásodból, hogy az rq-170 esetleg konkrétan iráni bevetésen volt. Talán meglepő lenne, ha az amik a kémgépeikkel a gonosz tengelyét fürkészik? Vagy az meglepő lenne, ha a kínaiak Iránban és Pakisztánban az amik fürkészeit fürkészik? Vagy az, ha az a Wang hadnagy, aki anno a pentagon kódját is feltörte, feltöri az rq-170 kódját Irán felett?

    Ismét szólok, hogy nem kezelem tényként, csak arra próbálok rámutatni, hogy nem is tény, de nem is nevetséges konteó, amit elsöpörhetünk pusztán azzal, hogy a mamlasz mezopotámiaiak, akik egész nap csak köveket ütögetnek össze, azok ilyesmire úgy sem képesek.

  31. Veér István

    “A navigációs hiba duma a GPS korában kizárt.”

    Hogy volt pár hónapja a dél-kóreiak lefújt küldetésével? Kik zavarták, csak nem Irán szövetségesei, Észak Korea?

    Mellesleg láttam én már karón varjút, és számítógépes programban is hibát, szóval ne zárd ki ilyen egyszerűen, annál kissé komplexebb a feladat, és attól még, hogy Irán nem bír minden csúcstechnikát, ne hidd, hogy ez a lehetetlen kategória volna. Műholdat is lőttek már fel legalább LEO pályára, szóval nem egy Etiópia/Szomália kaliberű barbár, kőkorszaki ország azért, akármennyire is igyekszik az egész jenki/nato propagandagépezet ezt elhitetni.

  32. @molni

    Mi van te átlapozod amit írok? Azt bátorkodtam felvetni, hogy mi van ha nem eltévedt, hanem éppenséggel Iránban tevékenykedett? Valóban hihetetlen lenne?

    Ha pedig a hír igaz, akkor nincs szükségük rá, hogy bizonyítékkal szolgáljanak. Akkor a gép elvesztőit nem kell meggyőzni, a hazaiak örülnek így is, jóhogy nem még azt is ki kéne szivárogtatniuk, hogy hogyan szedték le pontosan.

    Már ha igaz. Ezt nem győzöm hangsúlyozni. Ahogy azt sem, hogy egyáltalán nem lehetetlen.

  33. Veér István

    “Mi szükség lenne rá, hogy ott tevékenykedjen?”

    Na ezt én sem értem, hisz az iráni atombomba fejlesztés emlegetésénél is nyugodtan csinálhatnák amit az iraki vegyifegyver készletek emlegetésénél csináltak… hazudhatnak egy nagyot! Bár ha háborúzni akarnak ezzel, vagy más hamis indítékkel, célszerű felderíteni előtte a terepet.

    De a béke apostolai a hibátlan technika templomának tökéletes, sebezhetetlen lakói sosem tennének ilyet…

  34. Nem gyengén elbeszélünk egymás mellett :/

    Aláírom, hogy a GPS korában nem valószínű a navigációs hiba. Ha viszont a CIA kiküld egy gépet kémkedni Irán felé, akkor az nem navigációs hiba miatt kerül oda. Azt persze ne várjuk, hogy kiáll majd a CIA és tisztázza majd ezeket a homályos pontokat. :)

    És azt se várjuk, hogy Wang hadnagy kiáll a világ elé és nyílt forráskódúvá teszi a hekkelőszoftverét. :)

    Repült-e már lopakodó kémgép Irán felett? Valószínűleg igen.
    Vannak-e Wang hadnagyok, akiknek az a munkája, hogy ilyen fürkészeket hekkeljenek? Elképzelhető. Ami meghekkelhető, az meghekkelődik-e egyszer? Talán.

    Bizonyíték egyenlőre egyik lehetőség mellett sincs…

  35. Molni:

    “Mi szükség lenne rá, hogy ott tevékenykedejen?”

    Kémkedés, adatgyűjtés.
    Komoly katonai átcsoportosítások zajlanak a térségben, ha nem tűnt fel eddig. Az USA Irakból történő kivonulása miatt nagyon kíváncsiak az iráni lépésekre, pláne, hogy készültségbe helyezték az iráni haderőt a mai napon. Közben Izrael nagyfokú rakéta áttelepítéseket hajt végre a saját határain belül. A szíriai vizeknél pedig komoly flották sorakoznak fel.

    “Ellenben Irán semmiféle bizonyítékot nem szolgáltatott, hogy nála lenne a cucc…”

    Minek? Ha tényleg náluk van, akkor nem tök mindegy, hogy néhány európai fórumozó mit gondol? Az tény, hogy az USA elhagyott egy kütyüt. Az is tény, hogy az iráni sajtó hamarabb írt erről, mint az amerikai.

    “Lassan ott tartnuk már, hogy Irán F-22 Raptort gyárt. Bár tudnám, hogy akkor minek ácsingóztak +10 éves Sz-300 változatokra, ha annyira űberspílerek…”

    Ez hülyeség. Soha nem beszélt senki F-22-ről Irán ügyében, a 10+-os SZ-300 meg bőven jó a mai napig szinte bármilyen repülőgép ellen. Pláne az elmúlt két-három évben gyártott upgrade 300-sok.

    Tilikov:
    “Különböző konteók felemlegetésével nem lehet valószerűtlenné tenni azt, hogy a hír akár igaz is lehet.”

    Állandóan konteókat kiabál néhány emberke. Olyan szinten elvakult gyűlölet van ennek a hátterében, amely lehetetlenné teszi bárminek az objektív értékelését. Ami nem tetszik, az mind konteó.
    Az elvakultságuk miatt azt sem veszik észre, hogy hiteltelenné válik a véleményük. Kár is ezen sokat rágódni…

    M

  36. “Mi szükség lenne rá, hogy ott tevékenykedejen?”

    Na most már aztán meggyanusítalak azzal, hogy szándékosan értetlenkedsz. Hisz tudom, hogy értelmes vagy. Értelmes ember pedig őszintén nem teheti fel azt a kérdést, hogy az usákok ugyan miért küldenének kémgépet Irán felé? Kémkedni vazze, az irániak az egyik legfőbb ellenségeik, a kémgépeket meg nem azért építik, hogy magukat és a szövetségeseiket pásztázzák.

    Hát ezek után akkor az a sci-fi, hogy kémgépek repkednek Irán felett, vagy az, hogy a saját láthatatlanságának tudatában eltunyult vezérlőpilótának a távirányító mellett halvány fingja se volt, hogy mi történik akkor, amikor Wang hadnagy, a kínai kiberhadviselési osztag csúcskockafeje átvette az irányítást a pórul járt kémgép felett?

  37. Veér István:

    Sajnos a számunkra is hozzáférhető információk (beleértve az ellenérdekelt oldalaktól megjelent írásokat is) alapján nem zárható ki, hogy valami nagyobb dobás van készülőben.

    Az is látszik, hogy az EU jelenlegi struktúrájában nem tudja megoldani a problémáját.
    Az USA sem tudja megoldani a saját belső problémáit, maximum időhúzásra játszhat. A Nyugat háborúérdekeltsége kipipálva.

    A Nyugat ilyen szempontból érdekelt egy olyan nagyobb háború kirobbantásában, ahol relatíve keveset veszíthet. Ebbe elméletben nem fér bele egy globális világháború a keleti atomhatalmak ellen – de gyakorlatban ki meri megmondani, hogy egy adott akcióval mikor lépnek át egy piros vonalat.
    Irán és Szíria nagy eséllyel ilyen vonal.
    Pakisztán is.

    Aki sokat kötözködik a kocsmában, azt előbb-utóbb orrba verik.

    Az oroszok egy olyan háborúban érdekeltek, ahol ők kimaradnak, miközben a Nyugat egyre több ingoványba lavírozza magát. Az oroszoknak is van érdekük háborúra – az előbbi peremfeltételekkel természetesen.

    Kína pedig mostanra már felkészült arra, hogy a saját érdekszféráját katonai erővel is biztosítsa bárki ellen. A napokban kiszivárgott egy hír (tuti konteó ;D ), miszerint Kína a korábban becsült 80-400 atomtöltet helyett akár 3000 töltettel is rendelkezhet.
    A valóságot nem tudhatjuk, de továbbra is tartom a korábbi véleményem, miszerint Kína sokkal több atomfegyvert birtokol, mint amiről mi tudunk. Ha tippelnem kellene, én 1500-2000 db-ot saccolnék, amelyek negyede stratégiai fegyver.

    Ha a hír igaznak bizonyul, akkor a tervezett amerikai rakétavédelem a jelen formájában okafogyottá is válhat.

    Roni:

    Hát igen, a remény…

    M

  38. Veér István,
    “majd nagyot nevethetek”…még utoljára, mielőtt a lökéshullám letörli az arcomat a mosollyal együtt…
    Egyre erősödik a meggyőződésem, hogy soha eddig nem voltunk olyan közel a nukleáris télhez, mint most. Már a hidegháború legkeményebb pillanatai köszönnek vissza – csak most jóval többen ülnek az asztal körül és már kimondatlan szabályok sincsenek.

  39. Bizony közel vagyunk egy atomháborúhoz .
    Persze ismét csak azok miatt lenne háború akik 20 éve a szovjetunió széthullása után csak azt csinálják.
    Bár ez egyrészről az oroszok hibája, mért hallgattak az arab-ligára ?
    Miért nem szállították le időbe Iránnak fegyvert ? mert egyre inkább az azt látom hogy Amerika nagy ívben leszarja az orosz és a kínai vétót.
    Monti: Kína már elkésett vele hogy megvédje Iránt.

  40. Monti: Kína már elkésett vele hogy megvédje Iránt.

    Sokan félreértik az alapvető helyzetet. Kína magasról tesz Iránra is, csak a saját befektetései és stratégiai nyersanyag bázisai érdeklik. Kína adott esetben nem megvédeni akarja Iránt, hanem az USA-t manőverezni olyan helyzetbe, ahol így-is úgy-is bukta várja a jenkiket. Kína is tudatában van (mindig is tudatában volt) az USA valós helyzetének és a lehetséges jövőbeni lépéseinek, amelyek szükségszerűen bekövetkeznek.

    Röviden:
    Ha az USA nekimegy Iránnak, akkor Dél-Kelet Ázsia Kínáé lesz.
    Ha nem megy neki, akkor a közel-keleti amerikai hegemónia esik kútba – ugyanis lesz egy kínai és oroszbarát atomhatalom Irán – Pakisztán mellé.

    http://nol.hu/kulfold/a_kinai_hadiflotta_keszen_all_a_haborura_

    http://www.hirextra.hu/2011/12/07/targyalnak-a-kinai-es-az-amerikai-katonai-vezetok/

    Olvasd a híreket és gondolkodj. Ez másnak sem ártana errefelé…

    M

  41. Kémkedés, adatgyűjtés.

    A GH nagyon magasan repülve simán belát olyan mélyre, aminnyire ez a híresztelések szerint berepült. Meg vannak műholdak is. Nem éri meg ilyennel bohóckodni szerintem.

    Komoly katonai átcsoportosítások zajlanak a térségben, ha nem tűnt fel eddig.

    Ami az 50 cm-es felbontású műholdon nem látszik vagy a határ mellett grasszáló Rivet Joint gépekről?

    Ez hülyeség. Soha nem beszélt senki F-22-ről Irán ügyében, a 10+-os SZ-300 meg bőven jó a mai napig szinte bármilyen repülőgép ellen. Pláne az elmúlt két-három évben gyártott upgrade 300-sok.

    Ezzel azért vitába szállnék. Ott kezdődik, hogy tudtommal utóbbi években fejlesztett Sz-300 nincs. Legfeljebb gyárott…

  42. Montezuma, Kína úgy is meg tudja védeni Iránt, ha egy töltényt se mozgósít érte.

    …és nagyon sok érv szól amellett, hogy meg is tegye. Mondjuk a növekvő kínai olajéhség. Nem valószínű, hogy Amerikának az utolsó nagy olajbázist is átengednék abból a térségből. Jelenleg a fejlődő régiók a látszattal ellentétben fokozottabban ki vannak téve az olaj szükségszerűségének, semhogy elnéznék az újabb USA bekebelezést.

    Az atomlétesítmények elleni csapás valószínűbb, de az országot nem hiszem hogy engednék lerohanni.

  43. “Ha nem megy neki, akkor a közel-keleti amerikai hegemónia esik kútba”

    Orosz és kínai fegyverek nélkül kétlem .

    “Ha az USA nekimegy Iránnak, akkor Dél-Kelet Ázsia Kínáé lesz.”

    Itt japán tajvan és dél-korea megadja magát ?

  44. Molni:

    “A GH nagyon magasan repülve simán belát olyan mélyre, aminnyire ez a híresztelések szerint berepült. Meg vannak műholdak is. Nem éri meg ilyennel bohóckodni szerintem.”

    Ettől függetlenül a realtime katonai kommunikáció lehallgatására egy ilyen masina sokkal jobb, nemde?

    “Ami az 50 cm-es felbontású műholdon nem látszik vagy a határ mellett grasszáló Rivet Joint gépekről?”

    A legtöbb műhold csak egy adott időpillanatban lát egy adott pontra, hacsak nem a Föld forgásával szinkronizálva állandóan egy adott térség felett van. De lásd az előbbi ötletem.

    “Ezzel azért vitába szállnék. Ott kezdődik, hogy tudtommal utóbbi években fejlesztett Sz-300 nincs. Legfeljebb gyárott…”

    Ennek örülök és elfogadom, de ezek szerint az első felét nem cáfolod a mondandómnak ;) – csak poén volt, be ne sértődj!

    Dudi:

    “A sejtszintű enzimműködés hal meg utoljára! :)”

    Az agy meg legelőször. ;)

    Roni:

    “Itt japán tajvan és dél-korea megadja magát ?”

    Ha az USA a közel-keleten elindít egy Irán elleni háborút, akkor szerinted mit tenne közben egy esetleges expanzív kínai katonai lépésnél Dél-Kelet Ázsiában?
    Lehet, hogy semmit.
    Ettől pedig Japán és Dél-Korea nem lesz boldogabb, még kevésbé bátrabb.
    Kína nem egy d-koreai-japán háborús szövetség miatt aggódik.

    M

  45. Az 50 centis felbontású műhold nem rossz, de van amikor nem elég. Például amikor a piros gomb mellett ülő ajatollahról kell megállapítani, hogy remeg-e az ujja.

    Ilyenkor jön a Sentinel. Már éppen elküldené az ajatollah ujjremegésének az amplitudóját a Pentagonba, de élesre vett zoom miatt nem látja az ajatollah mellett ülő Wang hadnagy ujjait, amelyek vadul pötyögnek a laptopon és a várva várt eredmény meg is jelenik a kijelzőn:

    nickname: SENTINEL
    password: 123456

    Innentől már gyerekjáték. Így pottyan néhány milliárdnyi befektetés és néhány évnyi tervezőmunka az ajatollah és Wang hadnagy ölébe.

  46. Minden esetre megint felvetődik a kérdés a hálózat alapú hadviselés elméletéről. Mert ugye igazán nagy konfliktus nem volt mostanában. És ugye a beágyazott rendszerek igen is sebezhetők. Csak az autóiparból kiindulva. Régebben ha a vezető a megfelelő állásba fordította a kulcsot az önindító akkor működött. Ma a komputer indít és állítja le a motort. Ez a haditechnikában is egyre inkább így van. Régebben is voltak komputerek de az ember nyomta meg a végén a gombot. Azóta sem hallottam arról a szerb gyerekről aki otthonról feltörte az USA rendszerét. Pedig ez nagy baj nagyon nagy bajokat jelez. Mert minden rendszer feltörhető csak a kódokat kell cserélgetni. Azért vannak a szuper komputerek hogy erőből megoldják a kérdést. De az a gyerek anélkül is feltörte egy egyszerű módszerrel. Ez elgondolkodtató. A sentinelnél is lehetnek hibák vagy a fejlesztők által bent hagyott kiskapuk amik a fejlesztéshez kellettek. Másrészt a GPS alapú rendszerek igen is sebezhetők. Hiszen bizonyos esetben elképzelhető hogy nem is tévedt el a gép hanem a “virtuális föld” fordult el alatta külső zavarásra. Az irániak igen érdeklődnek az ilyen rendszerek iránt. Fórumokon viccelődtek vele hogy ha kiiktatnák a műholdakat vajon a raptor egyáltalán hazatalálna -e, ismerik-e még egyáltalán a hagyományos navigációt. Vagy hogyan adnának gyors célmegjelelölést.

  47. Ettől függetlenül a realtime katonai kommunikáció lehallgatására egy ilyen masina sokkal jobb, nemde?

    Nem vagyok EW szakember, de egy lehallgatásnál az a fontos, hogy sokáig ott legyél, ahol egyáltalán hallhatsz bármit. Ergo kis gép nem a legjobb.

    Egyébként ki az a marha aki ma kódolatlanul rádiózik vagy egyáltalán rádiózik, ha nem kell?

    A legtöbb műhold csak egy adott időpillanatban lát egy adott pontra, hacsak nem a Föld forgásával szinkronizálva állandóan egy adott térség felett van. De lásd az előbbi ötletem.

    És egy szem MQ-170 szerinted milyen lefedettséget ad időben és térben…? Egyébként vicces, hogy nekem magyarázod a műholdakat… :)

  48. Csak az rohadtr kicsi. 6-7 km magasról néhány száz vagy ezer km2 a megfigyelhető terület. A műhold picit nagyobb területet fedhet le. A rádiólehallgatás is mehet. Távolságban nem is biztos, hogy messzebb van, csak nem oldal irányban. Az ionoszfére hatása számomra kérdőjel.

  49. Szerintem válasszuk ketté…..
    Mindkettőre szükség van. A műholdakra stratégiai, a drónokra taktikaii okokból.
    Ha meg akarnak találni egy hordozó-harccsoportot, megnézik az épp arra járó radarműholdat.
    Ha azt akarják tudni, hogy hány kecskével szállítják a lőszert a Táliboknak az Izé Hágón, akkor küldenek egy drónt….
    Ha pedig tudják (márpedig tudják), hogy a műhold mikor halad át, akkor egy Sentinel felbecsülhetetlen adatokkal szolgálhat radarsugárzásról, a jelek irányáról, frekijéről, erősségéről, a vak területekről…

  50. Ezt a gépet épp kémkedésre fejlesztették ki (azért lopakodik)…
    Az Afgán Ali megfigyelésére nincs szükség lopakodásra csak ugy mint az Iráni Juszif megfigyeléséhez se… Az RQ-170 abba a térségbe beszokták vetni ezt USA elismeri nem kell sokat matekozni ahhoz hogy rájöjjön az ember hogy melyik országot figyelgetik vele.
    Abba a távolságba ahol lelőtték tény hogy be lehet látni Afgánból, Irakból de az hogy ott lőtték le nem azt jelenti hogy az vólt a célálomása.
    Már évek óta járörözik abban a térségben volt lehetőség probálkozni a feltörésével.
    Ha meg lelövés (a radarok számára lehet láthatatlan) de a szem elöll nem tud elbújni Irán meg nagyban épít légvédelem terén az optikai rendszerekre.
    Hogy miért is menne Iránba …
    Ja és Molni te most megakarod cáfólni a drónok szükségességét(mint kémgép)??? csak mert ezzel az ember vezette kémrepülők szükségeségét is cáfolod! Mert nem értem ezt a nagy hadakozást ellenük és a kardoskodást a műholdak mellett

  51. Veér István

    A minek menne oda kérdést egyből tovább lehet vinni amúgy: minek menne bárhova, amikor… minek fejlesztették ki, ha nincs is szükség rá sehol, ellenséges területen, nem aszimmetrikus hadviselésben sem?

  52. No…. ha már rólam van szó… bemutatkoznék:
    RQ-170 Sentinel vagyok, a NO.2134567 gyári számú, hímnemű drón.
    Fogságban vagyok.
    A váltóáramú csatlakozók általi kínzások miatt bevallom, hogy repülésem alatt a hazai bázisra küldött üzeneteim a következőket tartalmazták:
    22 légvédelmi kereső és 44 tűzvezető radar pontos helye, frekvenciája, az általuk lefogott terület 3D térképe.
    Továbbá szenzoraimmal lehallgattam 3200 mobil-beszélgetést, 2100 katonai rádióadást.
    Kamerámmal megfigyeltem iráni katonákat, akik először babbot ettek (infrakép mellékelve), majd segítettek a táliboknak átvinni a határon 200 kg C4-et, 350 kg semtexet, stb…
    Letöltöttem a youtube-ról az IED-ek összerakásának user manualját.
    Sajnos, szerelembe estem egy sasmadárral, így nem figyelltem eléggé és fogságba estem. Üzenet vége. Önmegsemmisítés 10, 9, 8, 7. 6……….

  53. dudi: nem akarlak elkeseríteni, de irdatlan mennyiségű rakéta -robotrepülőgépük lehet. Ezt onnét gondolom hogy volt egy riportfilm arról hogy átadtak 1 nagynyomású palackokat gyártó üzemet, csak hát nekem baromira feltűnt hogy ott mindenki egyenruhában volt.(na jó nem csak nekem) és a kérdésre az volt a válasz hogy a forradalmi gárda kezeli ezt az üzemet. A termelés elég nagy volumenű volt. Úgy percenként 5-7 palack körült legyártásra. Nos az is feltűnt hogy a palackoknak elég furcsa formájuk volt. (nos a palackok eléggé szabványos dolgok) Lényeg az hogy ezt a palackot köszönt vissza később a karrar drón gyorsító indító rakétájaként, amelyik indítás után leválik. Pedig az jóval a nyilvánosságra hozatal előtt volt kb fél évvel. Nos nem tudom hogy mihez lehet ez a startrakéta még jó (talán egy hajó elleni rakétán láttam ilyent) És az is érdekes hogy a fontosabb eszközeik nagy része fedett helyeken van. Ha megnézi valaki a videóikat a fegyvereket ponyvázott vagy zárt felépítményű polgári kocsiknak álcázzák, még csak nem is festik őket terepszínűre. És még nagyon sok ilyent lehet megfigyelni. Úgy hogy én óvatos lennék azzal hogy mivel rendelkeznek.

  54. C: Na végre, ennyit kell csinálni. Felrakni egy jó minőségű! 1-2perces videot róla. Várom. Addig UL.

    mz:
    “Ha az USA nekimegy Iránnak, akkor Dél-Kelet Ázsia Kínáé lesz.”
    Mi az, hogy nekimegy? Földön? Kizárt. Ha meg levegőből akkor az min változtat DK Ázsiában?

    “Ha nem megy neki, akkor a közel-keleti amerikai hegemónia esik kútba – ugyanis lesz egy kínai és oroszbarát atomhatalom Irán – Pakisztán mellé.”

    hamár konteo, én egyaltalán nem vagyok biztos, hogy egy Iráni atom megtörné a US hegemoniát a kkeleten, sött szerintem növelni fogja. A térség államai nem kiegyezni fognak Iránnal mert annak atomja van, (ahogy vki mondta egy kiegyezés/kibékülést még maga Allah se tudna összehozni), hanem csak növelné a térség országainak US iránti ráutaltságát. Ha tetszik ujból meghuzatattnak azok a határok amik a hdegháború elmultával eltüntek.

  55. Üdv Fade.

    Az iráni atomfegyver két lehetséges forgatókönyvet generálhat:
    1. őrült iramban megindulnak a tárgyalások a Közel-Kelet teljes atomfegyver mentesítéséről, beleértve Izraelt is (erre az esély szinte zéró)
    2. Szaúd-Arábia, Egyiptom és Törökország is beindítja saját békés célú atomprogramját és pár éven belül boldog-boldogtalan atomhatalom lesz arrafelé – ez pedig komoly veszélyeket rejt magában

    A siíta-szunnita ellentét legalább akkora, mint az arab-izraeli ellentét. Egyébként Irán kérdésében sok ismeretlenes az egyenlet, ugyanis Oroszország és Kína mellett van a térségben még egy nagyhatalom, aki lassan de biztosan zárkózik fel a legnagyobbak mellé: India. India viszonya pedig a muzulmán világgal nem éppen a legbarátibb, így neki is pont kapóra jöhet egy siíta szövetséges. Pláne, ha Irán atomhatalommá válik – egészen új dimenziók nyílnak meg ebben a nagy stratégiai katyvaszban.

    Az USA folyamatosan teret veszít, nem csak a Közel-Keleten, de az amerikai kontinensen is valamint Ázsiában is. Ma még ez talán nem annyira szembetűnő, de a folyamat állandósulni látszik, ami előbb-utóbb döntéskényszerbe viheti Amerikát: melyik térséget “adja fel” egy másik térség “megtartásáért” cserébe.

    Én egyenlőre hezitálást látok, lehet, még ők sem döntötték el, bár ha lenne választásuk, valszeg mindet megtartanák.

    Irán megtámadása a levegőből szárazföldi háborút generálna a térségben. Irán erre készült fel: ha bombázzák, háborúba rántja az egész térséget, amiből nem lehet majd kimaradni egyik nagyhatalomnak sem az érdekeltségek miatt. Ezért nem merték még megcsapni, de ez nem jelenti azt, hogy a végtelenségig húzhatják ezt a folyamatot. Irán atomhatalommá válása tenne pontot az ügy végére.

    (Konteó: az USA-nak voltaképpen nem is jönne rosszul egy mumus atomhatalom Irán a Közel-Keleten! Ez az opció valóban biztosítaná az USA befolyás megmaradását az arab tavasz által megtépázott térségben. Amerikának csak annyi a dolga, hogy folyamatosan fenyegeti Iránt, aki emiatt ezerrel dolgozik a siíta bombán, miközben az USA féken tartja Izraelt is, nehogy elhamarkodjon bármit – és a végén nem lesz siíta atomhatalom, de lesz egy kurva nagy háború arrafelé.)

    Üdv: M

    Üdv: M

  56. “2. Szaúd-Arábia, Egyiptom és Törökország is beindítja saját békés célú atomprogramját és pár éven belül boldog-boldogtalan atomhatalom lesz arrafelé – ez pedig komoly veszélyeket rejt magában”

    Én ezt kb 3éve mondtam itt először.

    “India viszonya pedig a muzulmán világgal nem éppen a legbarátibb, így neki is pont kapóra jöhet egy siíta szövetséges.”

    Ezt gondold át mégegyszer értelmetlen amit írsz. Fogalmazd át szvsz, a muzulmán világ része a síta Irán. Gondolom sunita vagy arab vagy … ot akartál írni.
    Hamár India, India legnagyobb problémája nem a muzulmán világ, nem pakisztán. Se gazdaságilag se katonailag nincs már a két ország egy kaliberben. India legnagyobb problémája Kína, ha vki miatt szövetségesre van/lesz szüksége az Kína.

    “Az USA folyamatosan teret veszít…”
    A legtöbb régioban igen. De ez nem biztos, hogy baj nekik és nem biztos, hogy jó nekünk vagy épp a világnak.

    “Irán”… “háborúba rántja az egész térséget”
    És ez mért lenne jó Iránnak? Amúgy nagyon veszélyes játék lenne…

    “Irán atomhatalommá válása tenne pontot az ügy végére.”
    Féligazság. Az atomfegyver még mindig egy nem bevethető dolog atomhatalmak ellen. A US ABM amúgy ~kész van és Irán még nem is képes ellőni USig. Eközben semmi kétségem nincs mi lenne egy ilyen probálkozás válasza US oldalról. (Ez nem US re van kihegyezve ugyanezt tenné Oroszo, Kína is egy ilyen szituban.)

  57. “Azért valahol szánalmas és röhejes, hogy a XXI. században vallási alapon utálják és ölik egymást az emberek…”

    és nagyon szomorú dolog. és vhol nekünk nehezen értelmezhető is. De mi egy liberális Europába nöttünk fel. Van egy érdekes felmérés amit többször elvégeztek már és a megkérdezettek 90+%a ugyanazt a választ adja. A kérdés annyi, hogy mikor lesz vége az iszlám és más vallások/államok közti háborunak. fel van sorolva rengeteg pont, hogy megbékélés… De a 90% azt xeli, hogy amikor már nem lesz másé a hit csak Allahé.

  58. “Van egy érdekes felmérés” helyesen amit iszlám országokban tesznek fel.

    Amúgy nagyon kiváncsi lennék milyen eredményt hozott volna ha vmi hasonlot feltesznek EUban a “zsidó/keresztény” gyökerű lakosságnak a 90es évvekben és most. Ha tetszik sok EUs országban kezdenek ráunni arra, hogy én tolerálom őt de ő nem engem, a szélsőjobb tör előre és már nem csak Hollandia, Finnország… ban.
    Nemrég tán pont neked linkeltem Merkel Das multikulti ist tot féle beszédét.

    Off: Ezért van az, hogy a Magyar féle “gonsoz zsidós” jobbik nem találja a helyét az Europai szésőjobbos pártok között. Az Europai szélsöjobb ellensége a bevándorló muszlimok. Izraelben ezen pártok nem ellenséget hanem szövetségest látnak. Kis kitérő…

  59. Nos az biztosnak tűnik hogy az. Az is kiderült ebből a videóból hogy a nyilvánosságnak szánt képek nem a valódiak. Gondolok itt a beömlő árnyékolására, a nyílások hézagainak ragasztózására. Főleg a YouTube videó nagyon jó. Meg még ki tudja mi az eltérés. (tálán az irániak….)

  60. Mindenesetre elég “közönségesnek” tűnik a festés, nem ilyenhez szoktunk, ha lopakodót látunk.

    Így emberközelből nézve nem tűnik egy nagy durranásnak a gép, legalábbis nekem csalódás kissé. Ettől még lehet hiperszuper, meg miegymás, de számomra inkább csak azt demonstrálja, hogy ma már ott tart a vezérkés, hogy bármilyen formájú gépet el lehet vezetni egy számítógéppel, még távolról is. Ezzel nem akarom kisebbíteni az irániak teljesítményét…

    Érdekes az is, hogy elméletileg ha megszakad a kezelővel a kapcsolat, akkor elméletben önmagát hazanavigálja a gép, szóval valamit nagyon tudhattak a zavarók… Lehet hogy tényleg hackeltek?

  61. Mondjuk az is érdekes hogy a videón látható gépet ha az ember összeveti az interneten a Google keresőben előkerülő képekkel, akkor bizony keményen el kell gondolkodni azon hogy vajon mi a valós és mi nem. A ferdítés és hamisítások, félre tájékoztatások szövevénye. Ilyen jellel legalább 4-5 eltérő gép található legalább 3 nagyságban.

  62. Engem ez valahogy nem győzött meg. Azt még el tudnám képzelni, hogy valami rendszerben lévő régebbi cuccot meghekkelnek kínai segítséggel, de ezt valahogy nem. A videon kb a forma úgy ahogy stimmel, de kép is alig van az igaziról, az is főleg hátulról. Azt sem értem hogy tudták egyben letenni. A színe sem ilyen.
    Nem mondom, hogy kamu, de ha akrták volna, akkor tényleg tudnának egy makettet csinálni és amik nem tudnák bizonyítani hogy nem igaz.

  63. @Janaj

    Az amik úgy tudnák bizonyítani hogy hamis, ha bemutatnák az igazit.

    De itt jön az ultimate konteo: A perzsák csinálnak egy makettet papundekliből és elkezdenek hencegni vele, mire a felpaprikázott amerikaiak jól beégetik őket azzal, hogy bemutatják az igazit, a kínaiak meg jól lemásolják az igazit :)))

  64. Most jutott eszembe az igazi ultimate konteo: az amik ledobtak nekik egy rq-170-re hasonlító rakás szart, szándékolt tervezési hibákkal, lezuhanásra és öngyulladásra hajlamos kialakítással, digitális és biológiai vírusokkal, és még bele is fingtak.

  65. Egy nemes cél érdekében, ide is beszúrom a felhívásomat.

    OFF

    Még a jómultkorában beszéltünk a fórumról és arról, hogy lehetne látogatottab is. Véleményem szerinte nincs elég jól strukturálva és messze nem fedi le a beszélgetéseinket.
    Nos, hogy ne csak tanácsokat adjak másoknak, hanem tegyek is valamit a fórum “Vélemények, javaslatok” részébe bemásoltam egy általam elképzelt modelt. Örülnék, ha minnél többen megnéznétek és segítenétek kidolgozzni. Lényegében csak a fő fejezeteket tettem be a többi úgy is kialakúl.

  66. Üdv Urak.

    Miután a hírek kezdenek a maga nemében olyan kategóriát képviselni, mint anno a szerb légvédelem vs. F-117 esete, így érdemes kicsit gondolkodni megint.

    “Amerikai tisztségviselők szerint felmerült az az elképzelés, hogy visszaszerezzék, vagy megsemmisítsék a drónt, de erről az akció kockázata miatt végül lemondtak.” – hvg

    http://hvg.hu/vilag/20111208_dron_iran#utm_source=hirlista&utm_medium=aggregator&utm_campaign=hvg

    Amennyiben a hvg-t mértékadó hírforrásnak tekintjük, akkor két dolog megválaszolásra került:
    – valóban “elveszett” egy amerikai drón, amiről legelőször Irán hozott nyilvánosságra információt
    – valószínűleg “érzékeny” veszteség lehetett, ha az első gondolat a visszaszerzés vagy szétbombázás volt

    Ez a két megállapítás tényként elfogadható. Továbbra sem kapunk választ arra, hogy valójában mi történt. Műszaki hiba, lelövés vagy átvett irányítás. Azt sem tudjuk eldönteni, hogy Irán kamu makettet vagy a valóban “lejött” amerikai masinát mutatta be a világnak. Emiatt írtam lejöttet lelőtt helyett.

    Hozzáteszem, rendkívül nagy lenne a kockázata egy iráni blöffnek, hiszen a nyugat Iránt eleve hazug és megbízhatatlan hatalomnak tekinti, így nagy eséllyel már ömlene a bizonyított cáfolatok özöne.
    Ha viszont igaz a sztori, akkor kockázatos lenne egy amerikai cáfolat, hiszen Irán válaszként olyan konkrét részletekkel vagy azonosítókkal is szolgálhat, amely alapján egyértelműen beazonosíthatóvá válik a szerkentyű a hozzáértők számára.

    Mivel még nem érkezett ellenőrizhető cáfolat semmire, így fogadjuk el, hogy valami történt arrafelé.

    Mindezt végiggondolva – és elolvasva a háború művészete oldalon leközölt cikket – élek a gyanúval, hogy ez a madárka nem a saját jószántából maradt ott vendégségben, és valószínűleg a valódi amerikai gépet láthatjuk.

    Jelen információk alapján az iráni blöff tűnhet inkább konteónak – bár én nem szeretem ezt a kifejezést, mivel az iráni blöff sem lehetetlen, csak nagyon kockázatos. Ráadásul az USA nem arról híres, hogy „papírtigrisek” miatt aggódna – azokat lazán lebombázza.
    Irán az USA-t nem tudja ebben a kérdésben átverni, ugyanis minimum a fél Pentagon az, aki tutira tudja az igazat. Ha mégis blöfföl Irán, akkor a hazugságokra épülő sajtópropaganda háborúban bevitt egy övön alulit.

    Pocok75:

    Valószínűleg a lopakodás – vagy inkább a csökkentett észlelhetőség – képessége a radarhullámok szempontjából nem színárnyalat függő. Ellenben adott magasságon optikailag nehezebben észlelhetővé válhat, pláne ha nem csillan meg rajta a napfény.
    Éjszaka meg minden tehén fekete, ugyebár…

    Fade:

    Igen, szándékosan muzulmán világot írtam. Pakisztán és Indonézia Kína mellett áll Indiával szemben, India saját belső muzulmán lakosságával sem feszültségmentes a kapcsolat. India kapcsolata ellenben Iránnal kiegyensúlyozottnak tekinthető, aki bár muzulmán, de siíta hatalomként kakukktojás. Összességében inkább közömbösnek vagy elutasítónak definiálnám a muzulmán világ és India szumma viszonyát – de lehet, hogy nagyot tévedek.

    Érdemes lenne utánanézni annak, hogy Pakisztán és Irán között milyen a valódi viszony. Erről gyakorlatilag semmit sem tudok, de az utóbbi idők hírei alapján az sejthető, hogy a pakisztáni-amerikai kapcsolatok finoman fogalmazva is terheltté váltak. Ez Indiát még inkább az USA oldalára billenti a kínai-pakisztáni szövetséggel szemben, de az orosz kapcsolat és az orosz érdekállamok elleni amerikai fenyegetés beárnyékolja kissé ezt az idilli helyzetet.
    Röviden: India setét ló. Javasolt rájuk is figyelni, ugyanis az indiai lépésekből lehet következtetni a pillanatnyi amerikai-kínai-orosz-stb. sokszög relációjára. India, mint lakkmuszpapír…

    Üdv: M

  67. Csak nekem furcsa, hogy az elvileg igazi gépnek takargatják a futóműveit? Mert egy formát úgy, ahogy ki lehet alakítani akár üvegszálból is, de futómű az már nehezebb. Ráadásul a két oldalsó “pukli” is nagyobbnak tűnik, mint az amerikaiak által mutatott képeken. Hogy már a szárny-törzs ronda illesztését és a vajszínt ne is említsük…

  68. igen a 73millios iránba nem lehet találni 3 karoszérialakatost és egy festőt aki megfelelő minőségbe dolgozna ezért csak ezt tudták össze hozni… :D:D:D
    most komolyan (tényleg azt hiszitek hogy ha átverés lenne ilyen hülyeségen buknának le pár száz dolárt nem szánnának rá pluszba)
    egy másod éves diákcsoport tip top megtudná oldani a dolgot szin és illesztési csufság nélkül
    de mivel ez sztem nem replika nem kellettek a diákok…

  69. a takarásrol meg az én véleményem pofon egyszerű parancsba kapták hogy a táblákat elé kell rakni mert a nagyfőnők azt mondta (ugye ismerős aki élt az előző redszerben) de ha a kerekein álna a gép takarná a szárny egy részét (de akkor jönnének a nyugytiak hogy ez kamu HISZ A FÉL SZÁRNY NEM LÁTSZIK “biztos nemtudták megépiteni a béka segge alatt lévő teknikájukkal” ) ezért nem volt mit tenni szerencsétleneknek álványra kellett helyezni, de hogy ne legyen oj csuf mert a világnak kürtölik szét a zsákmányt valamivel palástolni kell az állványt.
    ezért hát egy díszes pokrocot terítettek elé, mert épp ez került a kezük közé, letakarták hát gyorsan, szép is, mutatós is, a nagyfönök ohaja is teljesült…

  70. Beszarás! MR Bin halálát mindenki a szívére vette pedig ott még egy kibaszott képet sem mutattak .

    “Csak nekem furcsa, hogy az elvileg igazi gépnek takargatják a futóműveit?”

    ,szerintem annál keményebb volt a földetérés mint amire a képek következtetni engednek.
    +1

  71. Montezuma a jövőbe látott végül is elismerték a dolgot kémkedéssel együtt. Azért ez az ő szavahihetőségüket is erősen kikezdi. Meg hát amit a cikk szerint terveztek. Nem csoda hogy a forradalmi gárda meg az egész hadsereg Iránban harckészültségben van – volt, a ravasz perzsák erre is számítottak, és megint lett volna egy újabb USA mentőbukta. Ha a barackos elnök nem gondolja meg magát, akkor lehet hogy reggelre 250 dolláros olajárra ébredtünk volna.
    http://www.foxnews.com/politics/2011/12/08/iranian-tv-airs-purported-images-downed-us-drone/?test=latestnews#ixzz1fyW6wKef

  72. Kemény, hogy tényleg le tudták szedni, asszem a Pentagonban és az LM Skunk Worksben lesznek személyi változások. Még jó, hogy nem fegyverrendszer, hanem csak felderítő.

    Most akkor lelőtték vagy átvették az irányítást. Jó lenne már végre eldönteni…

    A képek alapján nem tudom megítélni. Vannak hasonlóságok, de gyanús, hogy semmiféle szerelőnyílást nem mutattak, semmit a gép beljesébők. Ez így csak egy mock-up hatását kelti. Semmi többet.

    Ezen felül még gyanúsabb, hogy én azt vártam, hogy magáról a leszállásról lesz film / fotó. Ki ne találják már, hogy cyber lovagjaink orászágban nincs ilyen.

    Az eddigi infók alapján én legfeljebb fej vagy írás alapon tudnám eldöteni, hogy ez kamu vagy sem.

    Van egy sanszom, hogy elkaphattak valam üzenetfoszlányt, hogy eltűnt egy UAV. Azt gyorsan összegányoltak egy ilyet. A jenkik nem találják, ezzel meg nem kellett komolyan bizonyítani semmit…

  73. – valószínűleg “érzékeny” veszteség lehetett, ha az első gondolat a visszaszerzés vagy szétbombázás volt

    Mezei hátrahagyott M1-et és lezuhant F-16-ot is megbombáztak már. Ergo a “érzékeny” szó használata meglehetősen relatív dolog.

    Az is lehet, hogy a roncsot tényleg megtalálta Irán. A lelövést nem lehet bizonyítani. Roncs elduk, mutatnak egy makettet. Ez is egy lehetséges megoldás.

  74. “A képek alapján nem tudom megítélni. Vannak hasonlóságok, de gyanús, hogy semmiféle szerelőnyílást nem mutattak, semmit a gép beljesébők. Ez így csak egy mock-up hatását kelti. Semmi többet.

    Ezen felül még gyanúsabb, hogy én azt vártam, hogy magáról a leszállásról lesz film / fotó. Ki ne találják már, hogy cyber lovagjaink orászágban nincs ilyen.

    Az eddigi infók alapján én legfeljebb fej vagy írás alapon tudnám eldöteni, hogy ez kamu vagy sem.

    Van egy sanszom, hogy elkaphattak valam üzenetfoszlányt, hogy eltűnt egy UAV. Azt gyorsan összegányoltak egy ilyet. A jenkik nem találják, ezzel meg nem kellett komolyan bizonyítani semmit…”

    Tipikus.

  75. Molni ne felejcsd el ha iránba behatolna egy vadászgép vagy ne agy isten egy kötelék azt azonnali támadásnak venné irán és 200+ km et megtenni od vissza elég rizikos pláne ha egy ijen apro célt kell keresni (itt nem segít a lézerbomba se…) had ne tovább ez egy hadüzenet nélküli háborúval érne fel iráni részről és a válaszcsapás menne a doktrinák szerint és ezt senki se akarja…

  76. Hát igen. Amíg nem volt videó, addig az volt, hogy miért nem mutatnak képet? Most, hogy mutattak képet, most az jön, hogy miért nincs kép a leszállásról? Ha a leszállásról is lenne kép, akkor jönne az, hogy miért nem mutatnak, gyári számot?

    Azért az is elég beszédes, hogy az amerikaiak nem igazán cáfolják a dolgot. Ha sértetlenül leszedték az nagyon nagy blama lehet nekik, ilyen blamát nem vállalnának azzal, hogy egy kamu hírt nem cáfolnak meg. Ők maguk biztos felismerik, hogy a videón az ő gépük van-e, ha nem az lenne, akkor csak előhoznának néhány érvet, hogy az miért nem az ő gépük, és jól megaláznák a kamuzó perzsákat. De hallgatnak, és ez akár beismerés is lehet.

    Az irániak helyében az oroszokkal most elkezdeném újratárgyalni azoknak a légvédelmi rakétáknak az ügyét…

  77. a szerelőnyillásos dologról (eddig az volt a gond hogy nincs fénykép aztán hogy video) most van min2ő most a szerelőnyillás és az hogy hogyan szedték le hiányzik, azért ennyire ne legyünk telhetetlenek :D azt azért egyikőnk se gondolta komojan hogy majd irán kamerák elött szétszedi a gépet darabokra és megosztja a világgal a belső szerkezeti feléptést és az alegységek elhejezkedését.
    A leszállitásáról/lezuhantatásáról (mind1 is mert viszonylag épségbe van a gép) sztem pár hónap és lessz video a youtubeon már csak a dicsekvés kedvéért és hogy haljon a világ az iráni technikusok übersuperségéről.

  78. Hát azért szerintem itt van a csúsztatás. Átvenni az irányítást, és megzavarni a kommunikációt nem ugyan az. Persze ez csak kommunikáció kérdése. Ha megfelelő időben megzavarták a kommunikációt akkor a gép tovább repült, süllyedt vagy fordult amit már egyébként megkezdett éppen és valószínűleg előbb utóbb a földig süllyedt. Azért aztán nem hinném hogy futóműre szállt volna. Gondolom ezért van letakarva. Netán mivel a kommunikáció műholdon adatfolyamon ment, csak használtak valami szabványos adatkommunikációt, ami a gép vesztét okozta. A libanoni kémbukta is elektronikus felderítésnek volt köszönhető. Iránban is lebukott egy csomó kém, gyanítom hasonló okok miatt. Most meg ez. Azért ez egy figyelemre méltó sorozat.

  79. Hát igen. Amíg nem volt videó, addig az volt, hogy miért nem mutatnak képet? Most, hogy mutattak képet, most az jön, hogy miért nincs kép a leszállásról?

    No offense, és ELEVE ezt kértem. Ugyanis finoman szólva sejetetem, hogy ez lesz, amit most látsz. Ez így komolytalan, erősen átbaszás szaga van.

    Ha a leszállásról is lenne kép, akkor jönne az, hogy miért nem mutatnak, gyári számot?

    Ez a másik fele. Még az U-2 kémrpecsi sem volt teljesen feliratmentes. Ezen hogyan lehet, hogy nincs egy sem. Bizonyos titó feliratok és csatlakozás jelölések is szoktak rajta lenni és felségjelzés is, mert azonosítani a barátot tudni kell.

    Azért az is elég beszédes, hogy az amerikaiak nem igazán cáfolják a dolgot.

    Nem. Ők azt mondják, hogy egy eltűnt. A hogyanban próbál mismásolni a Irán…

  80. De abba gondolj bele, hogy ha még te is ilyen lazán leleplezed a turpisságot, akkor pont a Pentagonban ne lenne egy szakértő, aki előállna és bebizonyítaná, hogy ezért és ezért ez nem a mi gépünk, hanem egy papundekli modell, és ezzel szénné alázná a kamuzó perzsák olcsó trükkjét?

    Ez semmibe nem kerülne nekik, és ehelyett inkább hagyják, hogy az irániak tobzódjanak a Sentinel meghekkelőinek a szerepében, méghozzá alaptalanul? Egy vacak kartonmodellel nevetségessé tegyék Amerikát és még annyit se mondanak a jenkik, hogy álljunk már meg kérem, az egy vacak kartonmodell?

    Ha ilyen magas labdát nem csap le valaki, az azt jelenti, hogy a labda nem az ő térfelén pattog…

  81. Azért teszik a szöveg: Lefagyott a rendszer ( jó duma “a Microsoft a programlefagyásokból eredő károkért nem vállal felelősséget” (hahahah) ezt nekik tudni kéne) Aztán ” a műholdunk azonnal felfedezte a lezuhant gépet” (basszus azért pár napig tagadtátok) Összességében egy röhej,nem tudnak többet mint mi. Magyarul fingjuk sincs mitől tűnt el a gép és mi történt vele.

  82. Azt szeretném megkérdezni, hogy nem szokás-e egy ilyen gépet önmegsemmisítő funkcióval ellátni? Illetve olyan módon összeszerelni, hogyha nem értő kezek nyúlnak hozzá, akkor a kényes technikákat valami roncsolja?

  83. Lehet, hogy egy kicsit eltunyultak a láthatatlanságuk kényelmes tudatában, meg ugye a rongyfejűek úgysem tudnak kezelni egy öngyújtót sem.

    Ez az eset egyébként elég sötét árnyékot vet az UCAV-k kilátásaira is. Most, hogy beletettek egycsilliárd dollárt az X-47-esek fejlesztésébe is, lehet át kell gondolniuk egy pár dolgot.

  84. Nemtom ti hogy vagytok vele, de nekem a fotó + az a tény, hogy az amerikaiak nem cáfolják, hogy ez tényleg az bőven elégséges bizonyíték. Szerintem ezen lassan túltehetjük magunkat.

    Most már inkább az a kérdés, hogyan szedték le az égről. Valamilyen szinten mindenképpen kontrollált volt a leérkezése, mert lezuhant gép sose marad ennyire egyben, illetve semmilyen égésnyom se látszik rajta, tehát nem gyulladt ki kényszerleszálláskor. Ez arra utalhat, hogy kiépített környezetben ért talajt, ami a legalább részleges irányításátvételt valószínűsíti. Ott persze lehet hasra szállt, de egészen máshogy kinéző következményekkel járt volna, ha előkészítetlen terepen teszi ezt.

  85. Teljesen laikuskent !

    A gepen egy karcolas sincs ! Pedig ha kenyszerleszalt akkor a belepoeleken ez latszan. FEltunoen sokat takarnak a gepbol. Magat az egesznek tartast ado szerkezetet. Olyba tunik mint ha fagylaltos meg tejfolos flakonokbol raktak volna ossze egy gepet es azt latjuk.
    A szine is legifoleny sarga. Ilyen szinu gepet meg sosem lattam. A beomlonyilas alakja sem egyezik az eddig latott fotokkal.Plusz meg hosszu napokat vartak mig a felveteleket kihoztak.

    Szoval nekem santit a dolog.

    Az USA okosok is azt mondjak hogy nem nyilatkoznak.

    Ha a gep komunikacios eszkozeiben esett volna hiba akkor automatice megy haza. Ha meg muszakihiba miatt esik le akkor meg serul a gep.

  86. A gép horpadt rendesen, mint az egy futók nélküli kényszerleszálástól el is várható. Ezen a képen láthatóak horpadások és az is, hogy lehet a szárnyak, legalábbis a bal szárny le is szakadt vagy súlyosan deformálódott a bekötésnél a kényszerleszálláskor és azért késtek az irániak a felvételekkel, mert sebtében próbálták összerakni újra, hogy úgy tűnjön egyben letették:

    http://gallery.military.ir/albums/userpics/Crash_Rq_170.JPG
    http://www.gallery.military.ir/albums/userpics/RQ-170-8.JPG
    http://img403.imageshack.us/img403/9271/rq170iniran.png

  87. Na ehhez mit szólsz Molni, most látom comandante cikkjét. Eddig azt kérdeztem miért nem cáfolják ha nem igaz, most már inkább azt kérdezem, miért ismerik el ha nem igaz.

    Most vagy én nem tudok angoul, vagy te. A linkel cikk kb. arról szó, “lehet, hogy igen lehet, hogy nem, de mivel nincs hozzáférésünk…”

    Pont azokat az érveket hozzák fel, mint én.

    Magyarul fingjuk sincs mitől tűnt el a gép és mi történt vele.

    És pont ezért nem akarják cáfolni. Lehet, hogy az lehet, hogy nem. Ellenben Irán rohadul nem bizonyított semmit. Ahogy írtam, tisztára úgy néz ki, mint valami szélsebesen összerackot mock-up.

    Azt szeretném megkérdezni, hogy nem szokás-e egy ilyen gépet önmegsemmisítő funkcióval ellátni?

    Nem valószínű, hiszen azt a tömeget is cipelni kellene a hatósugár és hasznos tehet rovásáa. Azon felül egészen máshogy kellene kezleni a gépet, ha konstansen benne van a robbanóanyag, legyen bármi, bármekkora és bárhol. Légiharc rakétánál könnyű, mert a saját harci részével semmisíti meg magát. Tudsz te bármilyen harceszközről amiben van önmegsemmiístő? A hajók fenékszelepeinek kinyitása talán annak tekinthető, de soha egyetlen harckocsiról, heliről és repcsiről sem hallottam ilyet az U-2-est leszámítva.

  88. Akkor tényleg az övék. Csak azt nem értem, hogy akkor miér kellett ehhez ~ 1 hét.

    1. Úgyis sejthető volt, hogy akkor előbb – utóbb el kell (?) ismerni.
    2. Irán mire várt ~ egy hétig?
    3. Miért nem a leszállás közbeni felvételeket mutatták meg? Az egyből elhallgatott volna mindenkit.

    Ha a PAK-FA-ról / J-20-ról mutatnak egy mock-up szerű valamit, akkor csóváltam volna a fejem. Egy repülésről szóló videót viszont elég nehéz meghamisítani…

  89. A gép nincs annyira deformálódva, amit egy lelövés utáni sima földbecsapódástól várnánk, de van annyira, amit egy futók nélküli kényszerleszálás produkálni tud és feltehetően minden kérdésedre ez a magyarázat molnibalage. Az irániak nagyot mondtak, miszerint “leszálltak vele”, ami a gép állapota nem tükröz, ezzel csak kényszerleszálltak. Azért lehetett szükségük időre, hogy a kényszerleszállt gépet valahogy propagandacélból úgy tudják feltüntetni, mintha tényleg igaz lenne a leszállításáról elkiabált szövegük. Az amerikaiak meg nem tudták, hogy mi történt pontosan és kivártak, reménykedve hátha olyan összetört állapotban van, hogy rákenhessék balesetre vagy legrosszabb esetben az iráni légvédelemre.

  90. Mindenesetre ez nem a korábbi eset ahol Irán semmivel nem szolgált.

    “Azt szeretném megkérdezni, hogy nem szokás-e egy ilyen gépet önmegsemmisítő funkcióval ellátni?”

    Sött kötelező protokol is van rá. De itt ilyen vagy nem volt vagy nem okozott látható sérüléseket.

    Én amúgy egyenlőre cifu vleményével értek egyet azaz.: “Én egyébként arra tippelek, hogy valamit az amerikaiak szúrtak el. Vagy az RQ-170 nem rendelkezik rádiózavarás esetén “hazatérés” funkcióval…”

    molni:
    “A hajók fenékszelepeinek kinyitása talán annak tekinthető, de soha egyetlen harckocsiról, heliről és repcsiről sem hallottam ilyet az U-2-est leszámítva.”
    O pedig van ilyen bőven. Gondolj a ~4-5éve történt Kínába szállt le az ami EM porszívó esetére.

  91. Meglepően jó állapotban van egy hasraszálláshoz képest. (Vagy volt egy hihetlenül mákos és jó drón kezelő, aki szépen lehozta.) Kerestem képeket alsószárnyas gépekről, sokkal jobban le volt darálva a belépőél nagy átlagban. Egybéként nem igazán érhető hogy mitől van a belépőél felett (!) egy sérülés. Mintha nekivágódott volna valami vagy kalapáccsal rávertek volna. A gép alsó felületéről oda nem nagyon verődhet fel semmi, mert fizikailag lehetetlen.

    A gép ferdén szállt volna le, akkor gyűrődés lehetne hajlító igénybevétel miatt, de ott meg azt várnám, hogy a gép teljes hosszaán látszódjon valamiféle deformáció.

    Nekem még az jutott eszembe, hogy lehet, hogy eltérítették, de a futót nem tudták kiengedni.

  92. Miért, hogy kellene kinéznie egy hasraszállás után? Nyilván alul egy vagy nem kicsit karcos, azért is takarták ki az alját, de egy könnyű kis gépecskéről van szó, jóhogy egyben marad, bár a bal szárnya talán még így is leszakadt vagy legalábbis komolyan deformálódott, ez a horpadást is magyarázná. És igen, pontosan erről beszélek, el tudták téríteni, de a futó kiengedését nem tudták megoldani, ezért szállt hasra.

  93. “Én arra tippelek, hogy valamit az amerikaiak szúrtak el. Vagy az RQ-170 nem rendelkezik rádiózavarás esetén “hazatérés” funkcióval…”

    Ezek a gépek be vannak programozva a bázisra valo visszatérésre, ha megszakad a kapcsolat az operátorral. Ez a rendszer nem mukodott. Az irániak azt mondják , hogya titkosszolgálatuk hacker támadásával hozták le a gépet ill. zavarták meg a visszatérés funkciot.

  94. mz: Az első rész egy annyira soktényezős egyenlet, hogy tippelni is nehéz. Amire felhívnám a figyelmed, hogy az Indiai-Iráni kapcsolatok pragmatikusak de semmiképp sem szövetségesek.
    szvszem az, hogy pakik mögül US már rég kihátrálna, csak sajnos az Afganisztán rendezése Pakisztán nélkül elképzelhetetlen. Teszem hozzá sztem a jelenlegi helyzettel is. Kérdés mikor látják ezt be amik és hagyják ott ezt a csodát a környező országoknak. Eközben pakik ujfent szvszem egyértelműen kettős játékot játszanak, illetve hármasat. Lepaktáltak a tálibokkal, USel és Kínával is. Érdekük, hogy amik dagonyázzanak még sokat és mert kellenek küldjék a támogatásokat.
    Az Indiai-US kapcsolatok nagyon sokat javultak az elmúlt időkben ha US feladja Afganisztánt és kiszáll a pakik katonai támogatásából ez pedig sokkal szorosabbá is válhat.

  95. Kuruc: “A szine is legifoleny sarga. Ilyen szinu gepet meg sosem lattam.” Ahogy azt mar elottem is emlitette valaki: a cikk, amitepp kommentalsz, rendelkezik egy foroval, amin egy ilyen gep van, legifoleny sarga szinben.

  96. Talán pont azért nem mutatnak képet a leszállásról, amiért ki van takarva a gép alja: mert nem volt tökéletes a leszállás. De maga az akció sem lehetett előre eltervezett, valahogy sikerült felderíteni és letessékelni a gépet (egész biztos hogy még jó ideig nem fogjuk tudni hogyan) és éppen nem volt operatőr, aki azért lenne odaállítva, hogy ha egyszer letessékelnek egy Sentinelt, akkor ott legyen és felvegye.

    Az, hogy miért vártak a bizonyítékokkal nem tudom, de nyilván nem kötelezi őket semmi, hogy a HTKA brigádját azonnal tájékoztassák, nehogy kételyek maradjanak bennük.

    Az amerikai elismeréssel pedig az ügy lezártnak tekinthető. A letessékelés ténye világos, a mikéntjét pedig nem hiszem, hogy a közeljövőben közölni fogják.

    Majd 2073-ban, amikor kiadják Reza/Szergej/Wang hadnagy emlékiratait a 3. világháború előtti eseményekről, akkor leírja, hogy pontosan mi történt.

  97. Csak próbáld beleképzelni magad a fiúk helyébe. Éppen közeledik feléjük az amerikaiak hiperszuper madárkája, amit saját erőből jó 20-30 évbe tellne nekik megépíteni, a fejükben ezerféle gondolat cikázik át, és pont nem az, hogy jaj, hogyan fogjuk ezt bebizonyítani a világnak.

    Másik elképzelés, hogy van róla videó, de nem is fogják bemutatni, mert pl. árulkodó nyomok vannak rajta a letessékelés mikéntjét illetően, amit persze nem akarnak nagy dobra verni. Mondjuk ott áll a háttérben az orosz ELINT kocsi, Szergejék meg szóltak, hogy ezt azért ne tegyétek fel a youtube-ra.

    Bizonyítékok között meg nincsen habkönnyű és kőkemény, hanem vagy bizonyít valamit vagy nem.

    A teljesítmény meg ugyanúgy bravúros, akár látja a youtube népe, akár nem.

  98. Nehany eve mar volt hir arrol, hogy orosz hardware es software alkalmazassal a Predator UAV-ok altal atjatszott-tovabbitott videokat tudtak `elfogni`. A megfelelo iranyba fejlesztettek az UAV-ok lehallgatasat es lekapcsolasat az oroszok.
    Egy amerikai avionikai szakember szerint a gepet vhogy egyszeruen lekapcsoltak, igy az nem tudott visszaterni. Mivel a gep csupaszarny koncepcion alapszik, es nem egy nagy nehez geprol van szo, hard landing-el hasra szallt. A maradvanyokat a perzsak gyorsan felkutattak, nehany nap kellett mig `ossze kalapaltak` a gepet, hogy aztan bemutathassak. Mondom megegyszer, ez csak egy felteves.
    Az en velemenyem az ,hogy egy iranyitatlan landolas talan jobban osszetorte volna a gepet. Sok mindent elkepzelhetonek tartok az iranyitas atvetelevel kapcsolatban, tobbek kozott azt is , hogy az nem volt teljes koru, de eleg volt ahhoz hogy foldre kenyszeritsek.
    Nehany S-300-as legveddelmi uteget vajon megerne ez a gep az oroszoknak, vagy a kinaiaknak ?

  99. @ mr_extreme

    Még mindig itt tartunk vazze? A fröccsöntött műanyagnál meg a papundeklinél?

    “Yep, that’s it,” one senior official told Fox News. “And it’s intact.”

    “One U.S. official said right now the U.S. can’t be certain it’s the real stealth drone, because U.S. personnel don’t have access to it. But he added there’s no reason to think it’s a fake.”

    “We’ve seen the imagery. There are folks that are looking at it,” Capt. John Kirby told a news conference.

    És ezt nem a hazug és gonosz perzsák mondják, hanem azok, akik számára a legnagyobb égés kimondani ezt. És ha már ők is ki merik mondani, akkor nem értem részetekről mi ez a görcsös ragaszkodás?

  100. Szerintem azért nem mutatják a gép alját mert a lényeg vagyis a szenzorok alul vannak és ha azok tönkrementek akkor már nem olyan nagy fogás ez(persze még így is nagyon-nagy dolog).Egyszerűen nem akarják felfedni amerikai testvéreik előtt,hogy semmi igazán fontoshoz nem jutottak hozzá.

  101. Sszerintem egy olyan szenzor darabokra törve is fontos útmutatót nyújt. A működési elvét, a beleépített anyagokat a tehnikai megoldásokat ezekből is megállapíthatják. De a lényeg gondolom a software amit beleépítettek, autonóm működés meg ilyenek.

  102. Igen, én is ezen elmélkedtem, hogy a hardveren kívül, vajon mennyi infót lehet kinyerni egy ilyen gép szoftveréből? Például komunnikációs protokollt, titkosítási kódokat, a közvetítő műholdak adatait, ilyesmit. Ha ilyesmik kinyerhetők belőle, akkor azok ezerszer értékesebbek, mint maga a vas.

  103. Átírni át lehet az tuti, de ha gyerekjáték lenne, akkor kisiskolások is megcsinálhatnák, ezt pedig kétlem.

    Amúgy ezek a hardverek mennyire szoftverspecifikusak? Mert a PC-nek tökmindegy, hogy Windows-t vagy Linuxot raknak rá, de ezekben nem égetett szofver van? Mert ha igen, akkor nem lesz elég egy bios-update, hanem kőkemény áttervezés és újragyártás következik. Az meg szupercumi.

  104. Hogyhogy nem volt benne önfelrobbantó?
    Ez ám az égés. Másodszor esnek nagyon pofára Iránban.
    Különben emberes felderítőgéppel is eljátszották ezt a ruszkik. Hamis irányjeladóval Örményországba csaltak 1 amerikai repülőt, aztán a gép örökre eltünt, személyzetestül.

  105. Nem csak a titkosításról van szó, hanem pl a fly by whire programjáról. Hosszú évek és rengeteg ember rengeteg munkája megírni egy ilyesmit. És mikor készen van, akkor is akadnak malőrök.

    http://www.youtube.com/watch?v=faB5bIdksi8

    Itt valami kormenyjeleket túlkompenzált a program és a pilóta minnél inkább kompenzálni akarta a híbát a program csak rátett egy lapáttal és egy öngerjesztő folyamatott indított be aminek a végén odacsapták a gépet a kifutóhoz. Az amiknak ekkor már egy rakás gépükben volt féy by whire és rengeteg tapasztalattal rendelkezztek, mégis becsúszott. Aztán állítólag ez a gép képes autonóm repülésre is, ami nem egyszerüen inerciális/GPS repülést jelent, hanem a szenzorai alapján mérlegeli a rá leselkedő veszélyeket és azok alapján tervezi meg az útvonalát stb. stb.
    Kína, Oroszország simán képes legyártani egy ilyen gépet a gond a software ami irányítja.

  106. Lehet nem is az a legfélelmetesebb ebben, hogy irániak kezébe került a cucc, hanem hogy ki tudja valójában milyen komoly veszteség ez az amiknak, és hogy mennyire megbolygatja a stratégiájukat, és hogy mennyire pipulnak be emiatt.

    És hogy valami nagyon durva lépés fog kisülni ebből. Az iráni háború eddig is küszöbön volt.

    Lehet emiatt fogják átlépni a küszöböt?

  107. Szerintem Macnek nincs igaza. Ez a hardver a kemény dió. A szoftver része menne mindenkinek.
    A perzsák helyében meg miután jól megvizsgáltam, feltenném a eebéjre. Lemásolni úgyse tudják, és rendszerük se lenne az irányításra.

  108. gacsat: egyetértek.
    Az ilyen elektronika célirányosan van kifejlesztve, nem általános célú alkatrészekből van összerakva. Teljesen a legalapvetőbb félvezető szinten egyedi dolgok vannak benne. És más repülőeszközökön is ugyanez a helyzet, még a polgári repülőknél is. A Gripen radarprocesszora is egyedi gyártású, nem egy kereskedelemben vásárolható PC processzor.

  109. Az egész ügy mögött én az oroszokat sejtem. Kifigyelték, hogy ezek ott röpködnek, és kieszelték, hogy szerezhetnék meg legálisan. A hülye anegdotákkal ellentétben, meg jenki barátainknak nem volt annyi vér a pucájukban, hogy szétbombázzák a leszedett cuccot.

    Iranian Air Defense controller: “Unidentified aircraft, you are in Iranian airspace without authorization.”

    Reply from pilot: “I am in Iraqi airspace, not Iran.”

    Iranian Air Defense controller: “You must identify yourself.”

    Reply from pilot: “This is a United States aircraft in Iraqi airspace.”

    Iranian Air Defense controller: “You must leave Iranian airspace or we will send interceptors to shoot you down.”

    Reply from pilot: “This is a United States Marine Corps F/A-18 fighter. Send them up. I’ll wait.”

    Iranian Air Defense controller: (silence)

  110. gacsat ! Nos, igen, a túlerő mindig győz !

    Kérdés, mi lenne az ára ! / Mint Vietnamban ? /

    Irán a drónnal is látványosan bemutatta, vannak titkai és eredményei – ha oroszok vagy kínaiak segítették – akkor meg barátai !

  111. Gacsat, nem az a kérdés, hogy a levegőben kik az urak, gyanítom a gondok Irán területén is ott kezdődnek majd, amikor már látszólag mindent elfoglaltak már. Irakhoz képest (ahol Szaddam csak az utolsó pillanatban hitte el, hogy megtámadják/legyőzhetik Irán már évek óta készül a háborúra. Kizárt hogy ne legyen nekik több ezer bújtatott raktáruk fegyver lőszer, robbanóanyag számára. Talán még fanatikusabbak is, mint az irakiak, akiket elég rendesen megpuhítottak Kuvaitban.

    Az az elektronikus hadviselés, amivel állítólag leszedték ezt a gépet, véleményem szerint nem nagyon mérvadó. Egy olyan szerkentyűt vettek ki a rendszerből, amely nem rendelkezett aktív zavarással, ellentevékenységgel. (megjegyzem, pár hete volt itt valamelyik hír kapcsán egy kis vita, hogy mit is ér az árnyékolás a repülőgépeknél – ezek szerint ez kissé hiányos)

    Ugyanakkor ha az amik-izraeliek támadnak majd, akkor ők is feltekerik a zavarók potmétereit, és akkor derül ki mit is ér az állítólag használt orosz technika. Amennyivel nem hiszem, hogy le tudják fedni a támadók minden irányból érkező sorait. Szóval azért végső győzelmet ne lássunk bele egy ilyen kétség kívül érdekes, sőt minőségi teljesítmény mögé.

  112. gacsat

    Én ilyet nem állítottam. Dudi említette, hogy nagy hasznát nem veszik a cuccnak mivel az érzékelők darabokra törhettek a leszállásnál. Erre mondtam, hogy még így is rengeteg hasznos infót tudnak nyerni a roncsokból úgy hardware mind software téren. Erre jött, hogy a software nem nagy cucc, amit azért nem becsülnék le annyira.
    Amúgy ha már itt tartunk vegyük csak magát a csupaszárny konstrukciót. Talán az eggyik legideálisabb kialakítás egy repülőgép esetén, ahol minnél nagyobb hatótáv szükséges minnél kissebb mérett arányában. Egy rakás nemzet kísérletezik és próbálkozottk ilyenekkel, de sorra vetteték el az ötleteket főleg amiatt mert nagyon nehéz repülni őket. Szükség volt egy informatikai forradalomra, hogy rendszerbe is lehessen állítani. Itt mindenképpen a softé a főszerep. Nem azon múlott, hogy csak az ami képesek legyártani egy ilyesmit.

    http://en.wikipedia.org/wiki/Flying_wing

    “Az érzékelő az hardver mert meg tudod fogni…”

    Nos azért van egy soft része is a dolognak. Ha egy digitális fényképezőgépet veszünk példának vannak benne a lenycsék, a kis szervómotorkák, szenzor stb és van bennük egy elég kemény soft is ami működteti az egészet.

  113. Üdv Fade!

    Mindenféle malíciózus felhang nélkül örülök, hogy számomra értékelhető hozzászólást tettél, ráadásul nem is rosszat.

    India és Irán kapcsolatát kiegyensúlyozottnak neveztem, az esetleges szövetségessé válásuk alapvetően három kérdéstől függ:
    1. Az USA hogy viszonyul majd Pakisztánhoz?
    2. Pakisztán hogy viszonyul majd Iránhoz?
    3. Az USA valóban háborút akar-e Irán ellen?

    A legújabb hírek szerint a pakisztáni katonai vezetés légvédelmi rendszereket telepít az afgán határ térségébe, miközben az államfőt külföldön gyógykezelik. A legutóbbi incidens kivizsgálásában való részvételt elutasították, az elmúlt napok támadásai a konvojok ellen pedig folytatódtak. Ezen hírmorzsák azt jelzik, hogy a pakisztáni vezetésen belül előtérbe kerültek azok, akik nem az USA szövetségeseként képzelik el a jövőt.

    Amennyiben Pakisztán viszonya drámai szinten megromlana az Egyesült Államokkal – akár nyílt katonai összetűzésre is gondolok (már amennyiben a legutóbbi helikopteres támadást nem tekintjük annak) – akkor a térség másik muzulmán hatalma felé a közeledés elindulna. Irán is muzulmán, igaz, nem szunnita. Ráadásul Irán másik nagy támogatója Kína – akárcsak Pakisztáné. Ha kiesne az amerikai segély, szerintem Kína – például némi felvonulási területért – szívesen átveszi ezt a szerepet. Ez pedig annyit jelentene, hogy Kína immár két olyan „kutyussal” (elnézést, nem sértésnek csak rossz hasonlatnak szántam) rendelkezne, akik nem mellesleg atomhatalmak (Észak-Korea és Pakisztán).
    Kína erősen dolgozik Kazahsztán kegyeiért is, akik viszont a legfontosabb szövetségesei az oroszoknak, így nem biztos, hogy Kazahsztán összejön nekik. Pakisztán, mint pénzláncon tartott és támogatott szövetséges még jól jöhet a közép-ázsiai térségben a későbbi osztozkodásnál az oroszokkal szemben – természetesen miután az USA-t orosz segítséggel sikeresen kitessékelték onnan.
    És itt kapcsolódik Irán kérdése ebbe a játszmába – ha az USA nem akar egy kínai-iráni-pakisztáni tengelyt orosz támogatással maga ellen hangolni, akkor stratégiát kell váltani. India ugyanis egymaga kevés az előzőek ellenébe, ráadásul az orosz-indiai kapcsolatok miatt nem tekinthető India tuti szövetségesnek.

    Azaz, az USA-nak döntenie kell: ha az afgán megszállást továbbra is fent akarja tartani, akkor 1. rendezi a viszonyát Pakisztánnal vagy – 2. rendezi a viszonyát Moszkvával, ergo Irán megtámadása ejtve. Ellenben Pakisztán lefegyverzése beindulhat.

    Az USA iraki kivonulása két dolog előjele is lehet:
    1. A rakétavédelmi cirkusszal emelik a tétet egy olyan megegyezés megszületése előtt, ahol a második verzió a cél: azaz az USA lepaktál az oroszokkal egy olyan pakisztáni beavatkozás előtt, amiből legrosszabb esetben USA-kínai balhé is generálódhat. Így Kína nem tudhatná maga mellett az oroszokat, Indiát meg végképp – így nem biztos, hogy Pakisztán megéri nekik háborúzni. Közben az USA szárazföldi haderő nyugatról „tehermentesíti” Iránt, kvázi jelzést adva arra, hogy a közeljövőben amerikai támadás nem fenyegeti Iránt. Ebben az esetben India értelemszerűen USA-orosz (és iráni) oldalra kerül.
    2. A másik lehetőség, hogy az amerikai vezetés – tartva egy ötletszerű izraeli akciótól – kellő távolságban akarja tudni az USA haderőt egy iráni katonai illetve iraki siíta bosszútól. Ez a lépés jelzés Izrael felé is – a köztes ütközőállam területén az USA csökkenti a haderejét, így Izraelnek meg kell értenie, hogy az USA maga akar arról dönteni, mikor és ki ellen lép hadba. Hiszen a két állam közötti országban csekély mértékűre csökken az a fajta amerikai erő, amely egy esetleges egyoldalú izraeli lépés esetén két tűz közé kerülhet, mintegy falhoz állítva az USA vezetését.

    Közben az oroszok is játékban vannak, akik egyik célja Európa egy részre feletti befolyásuk helyreállítása, miközben a közép-ázsiai térségben is be akarják magukat biztosítani, főleg a régi SZU területén. Így ha az oroszok növelni akarják egy USA katonai akció bekövetkeztének esélyét Pakisztán ellen (azaz még jobban mérgesedjen el a viszony Kína és az USA között), akkor annyi a dolguk, hogy nem segítenek a NATO-nak az afgán utánpótlásban, sőt, akár el is lehetetlenítik azt.

    Ha az USA nem tudja megtartani Afganisztánt, akkor stratégiai vereséget szenvedett abban a játszmában, ami az Ázsia feletti kontroll megszerzéséért indult. Ennek pedig földrengésszerű geopolitikai átrendeződés is lehet az eredménye, amely nem feltétlenül lesz békés és kívánatos befejezésű.
    A rakétavédelem miatti orosz katonai ellenlépések Európát még inkább megoszthatják és ebből eredően az USA-Európa szövetséget (NATO) tovább gyengíthetik.

    Ha bekövetkezik ez a forgatókönyv és az USA válasza izolációs irányba történő fordulat lesz, akkor számolni kell azzal, hogy mind Európa mind Ázsia régi hatalmai újra előveszik a régi követeléseiket egymással szemben.

    Nos, remélem nem untattam senkit ezzel a kis eszmefuttatással és elnézést, ha a cikk közvetlen témájától kissé elkanyarodtam.

    M

  114. Az irániak sokat várnak a cucctól. Szerintük is fontos a beépített érzékelők, legfontosabbnak az AESA radart gondolják,(bár szerintem nem biztos hogy van benne) esetleg a hajtóművet, ugyanis nekik is van hasonló robotgépük, azt is tökéletesíthetik. De lehet kalibrálni vele a légvédelmi rendszer elemeit, és kísérletezhetnek rajta radarokkal is. megfejthetik felhasznált anyagokat, és ha van valami elektronikus védelem akkor azt is. Egyébként a Skygrabber programot használták az adások lehallgatására régebben, amit mindenki ingyen letölthet.

  115. Azt akarom mondani, hogy a mai harwarek softwarefüggők. Működtetésükhöz már messze nem elég az ember. A B-2 is közvetve vezeti ember, a linkben felsorolt példák nem voltak sikeresek, mert nem volt egy soft amin keresztül működtetni lehetett volna. Az ember meg kevés volt a vezetésükhöz. Az érzékelők és az azokat működtető/értelmező software megszerzése is ugyanolyan fontos ha nem fontosabb mint pl maguk a lencsék.

  116. Mackensen

    Hardvert nehezebb csinálni mint egy programot ami működteti.Az oroszoknak sem a bármihez írt programmal van a bajuk hanem a hardverrel ami kevesebb adatot szolgáltat így a program sem tud ugyan olyan pontosan számolni vagy egész egyszerűen nem elég teljesítményű a hardver és nem fut rajta a program csak butítva.

  117. Ekkora felhajtást igazán nem vártam ettől a hírtől. Ilyen messzire mutató elemzéseket egy drón megszerzéséből szintén nem vártam. Mindig meg tudnak lepni az itt kommentelő kedves ismerősök. Egy robotrepülő nem ér ennyit, bármilyen lopakodó, stb. Az orosz Avtobaza rendszer érdekes, de épp most szerezte meg az USA azt a tapasztalatot, amely a hasonló rendszerek elleni védettséget megadhatja. Ez megérhet ennyit. Az pedig, hogy az irániak megszerezték a gépet, egy hiba következménye, ami elemzést igényel. Felül kell vizsgálni a drónok vezérlésének technológiáját. Vagy nagyobb autonómiát kell adni (MI) vagy zavarvédettebb irányítást kell eszközölni. Esetleg önmegsemmisítést alkalmazni, ami meggondolandó, ha lakott terület közelében teljesít feladatot a gép.
    Sokak véleményével ellentétben szerintem semmi olyat nem tud meg Irán ebből a gépből, amit máshonnan ne tudhatna meg. Semmi olyan technikát nem talál meg benne, amit máshonnan ne vehetne meg. És végül semmi olyan technológiát nem talál benne, amit évek kutatása nélkül alkalmazni tudna.
    Igen, megmutatják az oroszoknak és Kínának is. És? Szerintem a Lockheednél dolgozó Yin Boang mérnök úr (ötödik generációs kínai) már régen elküldte a rajzokat Pekingbe. (Lásd a kínai drón képeit). Az oroszok sem hülyék, ők is tudhatnak róla.
    A világ (fórumozók) pedig úgy tesz, mintha az USA csatát vagy háborút veszített volna…. Végülis, kinek is jó ez?

  118. Senki sem látja hogy a fő probléma az hogy az USA minden gond és pirulás nélkül és ami fő bocsánatkérés nélkül megsértette egy ország légterét?!
    Az csak hab lett volna a tortán ha még le is bombázzák a “roncsot”!
    Sőt ha Irán esetleg védekezik még fel is háborodik!
    Ha aktívan közreműködött Irán abban hogy földre került a gép ehhez minden joga megvolt!

  119. Érdekes hozzászólások és vélemények vannak itt. Sok megközelítés látott napvilágot.
    Ha valóban korát megelőző méregdrága technológia lett volna a gépen személy szerint kizártnak tartom hogy Irán fölé küldjék ahol ha még nem is törik fel az irányító rendszert(ami jelenleg nem bizonyított,lehetett hardver vagy szoftver hiba is…) egy esetleges lezuhanás esetén rossz kezekbe kerülhet.
    Ha netán mégis valami oknál fogva ez a helyzet akkor nemzetbiztonsági okokra hivatkozva is szinte biztos hogy valamilyen módon meg próbálták volna megsemmisíteni akár egy konfrontációt kockáztatva is.
    Minden csak feltételezés és pusztán elmélet természetesen.

  120. Littlejohn ! Nem igazán értek Veled egyet ! A Kerekasztalon pár napja még sokan kizárták,hogy Irán képes lett volna leszállítani a drónt !

    Az USA tagadott ! A bemutató után rájöttek: mégis hiányzik és már azt is tudták,hogy műszaki okok miatt vesztették el !

    Befolyásos nyugati lap szerint a gépet a CIA üzemeltette, tehát biztosan speciális berendezések voltak bent.
    Megszerzése biztosan nem kis pénzbe-munkába került !

    Annak idején a Vietnamban lezuhant F-111-es kabinját a SZU-ba szállították és tanulmányozták, sok-sok lezuhant gép roncsával és fegyvermintával együtt !
    Szerintem pont azért ” hozták le ” a gépet, mert olyan dolgokat tudtak meg belőle, amit máshonnan nem tudtak !

  121. Kedves Omega….
    NEM én vagyok az igazság kizárólagos letéteményese. :) :) :)
    Azért megkérdeném, hogy az F-111-es kabinjából mit hasznosítottak Ivánék.
    Az, hogy valamit a CIA üzemeltet, az még jelenthet konvencionális eszközöket.
    Azért hozták le a gépet, mert megpróbálták és…. sikerült…

  122. Kedves Littlejohn ! Nálam sincs a bölcsek köve ! Nem is merek ilyen kérdésekben kategórikusan fogalmazni.

    Az F-111 kabinjában szerzett infókról meg oroszok soha nem nyilatkoztak, de valamiért ők sem sajnálták befektetést,hogy megszerezzék !
    Sőt, a vietnami háború végén a zsákmányolt F-5 gépből is vittek el példányt amit alaposan teszteltek, pedig azok már nem csúcsot képviselték !

    Én nem hiszek abban,hogy a perzsák csak szórakozásból,unaloműzésből vagy pár USA tábornok esetleg politikus bosszantásáért tették !

  123. A kettő kéz a kézben megy és nem nagyon lehet szétvállasztani. Nincs sok értelme megszerezni eggyiket a másik nélkül. Ha csak az eggyik van meg a másikat saját magaddnak kell megcsinálni ami nem egyszerü, legyen az hard vagy soft. Ha történetesen a hardd része van meg a soft megalkotásánál szinte a kerék feltalásásáig kell visszamenni, mert egy rakás olyan paramétert és tapasztalatot tartalmazz a program amit mittoménhány ezer emopírikus kísérlet árán kaptak meg.
    Adjak egy példát. Az amik még a kilencvenes években szolgálatba állítottak egy rakéta előrejelző rendszert (nincs kedvem kikeresni a nevét) ami figyelmezteti a pilótát ha egy ellenséges rakéta közeledik felé. A lényege a rendszernek, hogy nem egy passzív besugárzásjelző, hanem akárhány infrakamrea a gép különböző pontjain elhelyezve, mely érzékeli a rakétamotor hőjét és mivel több kamera van a gép különböző pontjain az irányát is kb meghatározza. A rendszerben rejlő hatalmas újjítás nemcsak az, hogy a passzív infravörös irányítású rakétákat is észleli, hanem, hogy meg tudja állapítani a rakéták típusát is. Ehhez meg az kellett, hogy összevásárolták a világ minden pontjáról volt Varsói szerződéses országokból mindenféle rakétát (levegő-levegő, föld-levegő, van belőlük pár) és assze Franciaországna szépen ellövöldozzték őket, úgy hogy közben regisztrálták a rakéták hőjét és még mittoménmicsodákat. De ha jól emlékszem francia rakétákat is ellövöldözztek és azokat is betették az adadtbázisba. Feltételezem azt az adatbázis naprakészen tartják a legújjab rakéták hőjével stb.
    Ebben a rendszerben maga az adatbázis a lényeges, nem azok a kis szirszar infrakamerák a törzsön. Ugyanígy vannak a besugárzásjelzők is. Tartalmazzák egy tonna radar paraméterét stb.
    Ha a repcsi amit az irániak megkaptak tartallmaztak ilyen rendszereket messze nem az antennák és a kis infrakamerácskák érdekesek hanem azak az adatbázisok.

  124. Kedves Omega…
    Természetesen nem szórakozásból tették. Próbálják a hazájukat, vallásukat védeni lassan az egész világ ellen. Még azt is tudják, hogy mostani barátaik ugyanúgy kihasználják őket, mint a régiek.

  125. Mondjuk arra is kell gondolni hogy az esemény hatására a felderítő kapacitás még is csak csorbul, a műholdas kommunikációt sem lehet egyik napról a másikra átállítani. Ennél fogva míg az ügyet ki nem vizsgálják a dronok jobb ha kerülik az iráni határt. Másrészt Irán a nemzetközi sakkban újra előhúzott egy vagy talán 2 lapot. (netán megint megdőlt egy újabb legenda az USA technikájával kapcsolatban) (továbbra is elég gagyinak tűnik a cucc még ha eredeti akkor is. Ráadásul a 2 horpadás az elején nem a leeséstől volt az már régebben is megvolt a képek tanúsága szerint.Ráadásul a szárny lehet hogy nem is törött hanem csak leszerelhető:
    http://3.bp.blogspot.com/-sWkgHTd2ytg/TuGCql7h6AI/AAAAAAAAKWA/hX9RYIwcegY/s1600/damage.jpg
    http://4.bp.blogspot.com/-Pqakm0pZ-pY/TuFHP6yh_aI/AAAAAAAAKUg/1C1xQaKWfYM/s1600/birdcomparison.jpg

  126. Szokásuk szerint kamuznak a perzsák… Ha a birtokukban lenne valami eszköz/módszer, amivel le tudnának hozni egy ilyen gépet, arról nagyban hallgatniuk kellene és bemutatni egy olyan roncsot, amiről senki nem mondja meg, hogy mi volt korábban, hogy ez esett le nálunk a sivatagban valahogyan, mert ugye a gép tényszerűen eltűnt, szerintem a gép magától zavarodott meg valami hardver vagy szoftver hibából kifolyólag, veszített a magasságából fokozatosan és nyomott egy hardlandinget a sivatag porában, a perzsák megtalálták és verik a mellüket a szokásos semmire, most éppen, hogy ők hozták le.

  127. 1969 december 26-án egy izraeli kommandó egy egyiptomi bázison egy P-12 lokátor pakolt fel helikopterre és elvitték tanulmányozni !

    E régi példa is mutatja,hogy szükség van a hardverra is. ( főleg ha a szoftvert már megszerezte a kémhálózat ! )

  128. Na, vége a találgatásnak drón ügyben !

    Orosz Avtobaza típusú rádióelektronikai lefogásra alkalmas eszköz segítségével vették át az irányítást a drón felett és így szerezték meg.

    Tehát az USA igazat állított amikor azt mondták,hogy elvesztették a géppel a kapcsolatot !

    Az Avtobaza rendszert Irán 6 hete kapta és telepítette.

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.