|

Ismét kihajózott a kínai repülőgép-hordozó

Mind a kínai állami média, mind pedig a szemfüles civil hírforrások bejelentették, hogy a Kínai Népköztársaság első repülőgép-hordozója, a Shi Lang megkezdte második tengeri útját. Az ex-Varjag november 29-én, kedden, helyi idő szerint 11:30-kor hagyta el Daliant. Ezúttal azonban már nem csak magát a hajót tesztelik, hanem a fedélzetére települt repülőeszközök is végrehajtanak majd pár fel- és leszállást. Az állami televízió szerint J-15 vadászbombázók és helikopterek végezhetnek gyakorló repüléseket a hordozó fedélzetére, ám ezt egyelőre a hadsereg nem erősítette meg.

Yin Zhuo, nyugalmazott ellentengernagy, jelenleg katonai szakértő szerint ez lesz az első eset, hogy repülőgépek szállnak fel a Shi Lang-ról, erre ugyanis a dokkban nem volt lehetőség, az első útja során pedig nem került sor rá. Felhívta rá a figyelmet, hogy kritikus jelentőségű tesztek következnek, ugyanis most először próbálják ki élesben a hajó fékező drótköteleit, amik a repülőgépek lassításáért és megállításáért felelősek. Ugyanez vonatkozik a katapultrendszerre is, ami ugyanezen repülőgépek indításáról gondoskodik, és adott esetben fegyverzettel megrakodva is fel kell tudnia gyorsítani a vadászbombázókat a megfelelő sebességre.

Emellett természetesen számos egyéb teszt is sorra kerül majd, például a repülőgépekkel való kommunikációt, a folyamatos követésüket és irányításukat is ki kell próbálni. Mivel a Kínai Népköztársaság eddig nem rendelkezett repülőgép-hordozóval, ezért valós gyakorlati tapasztalatuk gyakorlatilag nincs. Természetesen szárazföldi körülmények között, illetve „gyakorló” hajókon már megismerkedhettek a technológiával, ám a jelenlegi helyzet mégis egészen más. Ebből fakadóan bizonyos, hogy nem fogják elkapkodni a dolgot, hiszen nem jönne jól egy baleset, ami esetleg emberéletekbe is kerülhet.
Érdekesség, hogy a múlt hét során nyilvánosságra kerültek olyan fotók, melyek tanúsága szerint a Shi Lang fedélzetén egy Z-8 (a francia Super Frelon helyi másolata) helikopter tartózkodott.

További képek:

45 hozzászólás “Ismét kihajózott a kínai repülőgép-hordozó”

  1. Nem mondtam, hogy van, de Yin Zhuo, nyugalmazott ellentengernagy valószínűleg tudja miről beszél.

    Nekem is gyanús, mert a katapult kifutó része nem látszik, de lehet, hogy a fedélzet alá fut le. Akár kikötői takarólemezt is el tudok képzeli a kínaiaktól.

    Majd kiderül, amikor a repülőgép-indítás képei is kikerülnek a netre.

  2. Nincs itt semmiféle katapult… A “blogen” topictárs által belinkelt felülnézeti fotón látszik a lényeg.

    A fedélzeten sárga csíkozással jelzik a két felszállási irányt, amik ráfutnak a “síugrósáncra”. A sárga csíkokon van három helyen lapos téglalap alakú folt, onnan indulnak a gépek. A két első helyről a könnyebbek, hátulról a hosszabb harmadikról anno az oroszok a Jak-44 indítását tervezték. Ezek az indítópontok úgy néznek ki, hogy amit látunk, az egy kiemelkedő fémlap, ez elé áll be a gép lefékezve, utánégetőt nyom, majd amikor a hajtómű kellően felpörgött, akkor indul. A nagy fémlapnak kettős a célja, egyrészt védi a forró gázsugártól a hajó többi részét (emiatt az oroszban vízhűtés is van), részben segít a gépnek elgyorsulni azzal, hogy a gázsugár “nekitámaszkodhat”.

    Miután a kínaiak nem tudnak semmi önállót alkotni, nem is feltételeztem, hogy másoláson kívül valami újat is lenne benne. Ez tökugyanaz, mint a Kuznyecov, még a sárga csíkozás is szolgai másolat. :)

    Amúgy hülye kínaiak le vannak maradva vagy 20 évvel, az oroszok épp most akarják levenni a Su-33-át a hajójukról a kisebb Mig-29K-ra cserélve, miután a Su gép nem tudta kihasználni a terhelhetőségét a síugrósáncos felszállással. A kínaiak meg épp most készülnek nekifutni ugyanennek a hibának… :)

  3. “…Amúgy hülye kínaiak le vannak maradva vagy 20 évvel, az oroszok épp most akarják levenni a Su-33-át a hajójukról a kisebb Mig-29K-ra cserélve, miután a Su gép nem tudta kihasználni a terhelhetőségét a síugrósáncos felszállással…”

    Minden relatív. Az oroszok a Szu-33-as esetében azt a bizonyos teljes terhelést utólag igazították a hajón elérhető maximumra, ami 31 tonnában lett maximalizálva. Igy a gépek képesek a 3. (kb 150 méteres) pozícióból felszállni.
    De ezt ha jól tudom, még nem tesztelték élesben.
    Amit igen, a a típus minimális sáncelhagyási sebessége, Pugacsov egyszer 185km/h műszer szerinti sebességgel hagyta el a sáncot.

  4. Azért az USA és Nagy-Britannia anno kicsit korábban kezdték ezt a szakmát. Amikor ők már “tömeggyártották” a hordozókat(2.vh.), akkor a kínaiaknak nagyon önálló modern iparuk még nem is létezett, ezért van a lemaradás.

    Azért a kínaiakon kívül nem nagyon van a térségben másik államnak hordozója, Thaiföldet és Indiát leszámítva, tehát ez igenis nagy dolog.
    Elméletileg egyszerű feladat, aztán gyakorlatilag 1000 komplex önállóan gyártott cucc kell egy ilyen hajóba.
    Elvileg a Lavi klónnak készül egy hajófedélzeti változata, az lesz a Mig-29K vagy F-18 vetélytársa, ja és már tervezik az F-35B versenytársát is, a J-20 tengerészeti változatát.

  5. Nem értem a fikázás okát. Nagy valószínűséggel, ha pl a németek kitalálnák, hogy hordozót építenek, akkor ők is megnéznék az eddigi munkákat és abból indulnának ki. Kínának nem sok néznivalója volt. CSak a brazil exangol ladik, a darabolásra szánt angol teknő, meg ez az ukrán.
    Eleddig nem akartak külpolitizálni, most akarnak.

  6. Kína roham léptekbe fejlődik! Nézzük csak meg Japánt anno 50 60 években ugyan azt csinálta mint Kína ma. Technikát lopott és fejlesztett tovább.És mi lett belőle.

    ÉS ez a hajó kezdésnek nagyon jó.Nem lenék meglepődve ha már terveket ill. valahol már a következő Anyahajókat készítené Kína.

  7. “Azért az elgondolkodtató, hogy az Uss Enterprise most ünnepli az 50 évfordulóját, a kínai barátaink meg itt gebegnek ezzel, a szerintem igen csak elavult fostalicskával! Bocsánat, ha megbántok valakit, de ez ma már nem eredmény, szvsz!”

    1992-ben jelent meg a Világ Harci Repülőgépei kiadvány.
    Anno egy vagyont fizettem érte 800-1000Ft.
    Nem is ez a lényeg.

    Benne található repülőgép típusok:

    Usa: F117
    F15
    F16
    A10
    akkor már folytak a YF-22 és YF23 tesztek.

    Kína akkoriban:

    F-6
    Q-5 Mig 19 klón.

    Azért 20 év alatt nagyot léptek előre,most 5 gen repcsiket,meg rep hordozót szegelnek.Ja és az űrben is kinn vannak.Tök mindegy mit honnan lopnak, Amerikában is egy csomó
    külföldi dolgozik,mivel elszívják a szürke állományt.Kezdték
    Németországban,anno.
    Ez nem baj,akkor ha az emberiség ettől előre lép,és mindenki
    hasznára válik.

    Én is, ha valami új terméket akarok készíteni,az első
    dolgom ,hogy elmegyek a boltba,és megnézem mit csinál a konkurencia.
    Egy az egyben nem másolom le,de ha még hozzárakok egy pár
    saját dolgot lehet, hogy jobb lesz mint az eredeti.

    Habár az is igaz,ha az USA nem fektet be kínában,akkor nincs
    ez az egész gazdasági fellendülés.
    Ez valami tudatos előremenekülés a részükről.Mivel jobb egy
    fejlett,gazdag 1,5 milliárdos ország,mint egy csóró.
    Ahol jólét van, ott az emberek nemigen akarnak háborúzni.

    Szerintem Kína senkit nem akar megtámadni.
    Inkább vegyenek Magyar kötvényt,de sokat.

    Ezt sem gondoltam volna 92ben a józsefvárosin,amikor suhogóst
    vettem tőlük…..

  8. Sziasztok!
    Már megint a hozzászólások fele legalább marhaság, már elnézést.
    Katapult nincs mert:
    gőzkatapultot csak az USA készít egyedül a világon
    elektro-magnetikus katapultot is csak Ők. (ez váltja fel az előbbit).

    A franciák vásároltak legutóbb a de.gaulle hordozójukra.
    Valószínűleg elektro-magnetikus lesz a francia-brit hordozón.
    Máshova nem adnak el.. (nagy stratégiai előny a katapult birtoklása).

    Persze ki lehetne ás országnak is fejleszeni. (k.sok pénz,idő, és talán még emberélet is.)

    Egybként meg látható lenne a képen.

    A Szu-33 volt a járható út. A többi gép a “talán lehetséges” kategória. Ha tudna akkor Kína venne szerintem 29K-t, Rafale-t, amerikai típusról nem is beszélve.
    De a 29K lenne az amire fáj a foguk, mert a többihez katapult kell.
    Szerintem az oroszok nem adják el, (mert Indiával is stratégiai partnerek és talán a PAK-FA közös együttműködés titkos melléklete )..
    A MiG gondolom eladná..
    A Tejas-ról majd kiderül, hogy lesz-tengerészeti változat ténylegesen (mármint ha majd az ex. orosz hordozójukon vagy az utána építendőn nem kísérleti jelleggel tényleges szolgálatot lát el, addig csak duma.)
    India sem adna el potenciális ellenségének miG-29K, tejas-t.

    Kele

  9. A katapulttal kapcsolatos információt a China Daily Online hozta le (angolul) először. Ezt átvette több vezető e-magazin is. (Tehát nem fordítási hiba, maximum a kínai-angol transzláció során lehetett valami baki.)
    Ezúton szeretnénk bocsánatot kérni, amiért – ezek szerint – fals dolgot is beleírtunk a hírbe!

  10. A HTKA hazánk legjobb katonai hírmagazinja. Az, hogy van fordítási hiba, belefér szerintem 80/20-as arány még mindig jobb mint a bulvármédia a tv-kkel együtt.
    A kommentelő társak közül viszont többen a “nem látható katapultot” is látták, meg filozófálgattak olyanon ami gyakorlatilag lehetetlen :)

  11. A gyakorlatban lehetséges, de ez most nem áll fenn. Talán így helyesebb. Ausztráliának hála, Kína hozzájutott működőképes gőzkatapulthoz. Szerintem képes lemásolni és beépíteni akár a Varyagba, de ha ez egy iskolahajó, nem bizti, hogy olyan nagy szüksége van rá.