|

Részlegesen bevethető a Dong-Feng

A Kínából érkező, haditechnikai témájú híreket mindig némi fenntartással kezeljük, mivel az ottani politikai rendszer miatt sok esetben fals információk látnak napvilágot. Azonban, ha megbízhatóbbnak számító, külső forrásból érkeznek az újdonságok, akkor már érdemes jobban odafigyelni rájuk. Főképpen akkor, ha az Egyesült Államok magas rangú katonai vezetői számolnak be róluk, akiknek kiemelten fontos, hogy mindig a legmagasabb szintű hírszerzési információval rendelkezzenek a legfőbb riválisukról. Most éppen a Csendes-óceáni Parancsnokság (USPACOM) parancsnokán volt a sor, hogy világgá kürtöljön néhány tényt.

Robert Willard admirális december 28-án interjút adott a japán Asahi Shimbun magazinnak, amiben nyilvánosságra hozta legfrissebb információit a kínai DF-21D Dong-Feng (NATO-kódja: CSS-5 Dong-Feng) hajók elleni ballisztikus rakétáról. Az admirális szerint a fegyver fejlesztési programját az elmúlt hónapokban jelentősen felgyorsították, melynek köszönhetően elérte az alacsony szintű bevethetőséget. Ez Willard szerint nem ad okot félelemre, ám újabb jele annak, hogy Kína komolyan gondolja a térségben való monopolhelyzetének kialakítását, aminek keretében szeretné a konkurens államok haditengerészeteit minél távolabb tartani partjaitól.

DF-21A Dong-Feng a Pekingi Haditechnikai Múzeumban (Forrás) ,

A DF-21D ballisztikus rakétát már jó ideje fejlesztik Kínában és már a kezdetektől tudni lehetett, hogy azt kifejezetten az Amerikai Egyesült Államok repülőgép-hordozói és azok kísérete ellen tervezik bevetni, amennyiben ez szükségessé válna. A fegyver hatótávolsága 900 km, így a Pentagon szerint jelenleg ez az egyik legnagyobb fenyegetés, ami az amerikai flottára leselkedhet a Csendes-óceánon. Azonban, mint már említésre került, ez még nem jelent valós idejű fenyegetést, ugyanis szó sincs arról, hogy a Dong-Feng teljes értékűen bevethető lenne.

“A DF-21D hajók elleni ballisztikus rakéta elérte az alacsony szintű bevethetőségi szintet, ami azt jelenti, hogy még nem kiforrott. Tapasztalatink alapján több évnek kell eltelnie ahhoz, hogy komoly fenyegetést jelentsen, mivel még biztosan sok munka van vele. Információink szerint a kínaiaknak még sok munkájuk van a Dong-Feng irányító és adatátviteli rendszereivel, tehát nagy valószínűség szerint, ha most akarnák használni, még nem találna célba.” – mondta interjújában Willard.

Ezen kívül nem tudni, hogy a DF-21D milyen gyorsan terjed majd el, illetve, hogy milyen megbízhatóságról tesz tanúbizonyságot szolgálatba állítása után. Ráadásul mire eljut odáig, hogy tényleg számolni kelljen vele, az amerikai légvédelmi rendszerek is jelentős fejlődésen mennek keresztül. Mindezekkel együtt azonban a Dong-Feng megjelenése mégis fontos mérföldköve lesz a kínai fegyverkezési programnak és a térség erőviszonyaiban is változásokat okozhat.

24 hozzászólás “Részlegesen bevethető a Dong-Feng”

  1. Ez már régi dolog, sokan kétségbe vonták amikor írtam róla az egyik hozzászólásban. Én kazettás töltettel is el tudnám képzelni. Akkor úgy el nem bírom képzelni milyen légvédelmet képzelnek el ellene az USA flottájában.

  2. Üdv!

    Tuti MIRV, és ugyan azt a technikát sejtem benne, mint az oroszoknál: túlterhelni a védelmet. Ez annyival tűnik esélyesebbnek, hogy a repülők kevésbé esélyesek ellene.

    Tényleg, a “sasszem” lát felfelé?

  3. Capslock: Tömege papíron nem változott. Így nem tudom hirtelen mitől repülne majd 2* olyan távolságra.

    wolf: Sztem a felfelé csak nagyon fontos de nem a kulcs. A kulcs az MCG. És persze fogalmunk se lehet, de azért az SM6 nekem egyszerűen nem áll össze MCG nélkül, így szinte kizártnak tartom, hogy legalább a 2D ne látna felfelé és ne adna MCGt. Uígy nagyon izgi mért méretezték ennyire túl ford energiatermelő/ellátó rendszerét. Lehet 300-400km es távon nehéz ICBMre vadászni, de ha hordozot akarsz semlegesíteni, ahoz közel kell (~10km) mennie annak a rakétának. Mindha a helikre szerelt IR rakéta elhártó rendszer mögé beraknál egy atomerőművet.

    Hihetetlen, hogy még US esetén is mennyi esetben csak tapogatózunk.

  4. “Az Aegis rendszer nem varázsfegyver nem nyújt 100%-os védelmet.Nem ismerem a tesztek eredményeit de szerintem jó ha 75% tud produkálni egy modern ballisztikus rakéta ellen.”

    Van 10 db Nimitz-osztályú hordozó, menjen mindegyik hajó egyszerre oda. A kínaiak meg szembeállítanak vele 100 rakétát, hajónként egyszerre 10. De az is lehet, ahogy Tajvan mellé is lassan 1000 körüli ballisztikus rakétát telepítettek, az USA kikapcsolására is megéri nekik 1000 DF-21 legyártása, és akkor minden hajóra jut 100 rakéta. Ha az USA továbbfejleszti az AEGIS-t nagy pénzekért, a kínaiak röhögve csinálnak még 1000 rakétát, stb, stb…

    Anno a szovjetek is az USA hordozói ellen fejlesztették ki a P-700 Granitot és társait, szintén többszáz km hatótávolsággal, mégsem lett belőle világháború.

    Itt is a stratégiai erőegyensúly lesz a lényeg, neked is van atomod, nekem is van, akkor tiszteljük egymást.

  5. Van 10 db Nimitz-osztályú hordozó, menjen mindegyik hajó egyszerre oda.

    Fizkai képtelenség. Nem hagynak teljesen felügyelet nélkül egyes területeket és legalább egy hajó mindig időszakos karbantartás alatt áll.

    Ha az USA továbbfejleszti az AEGIS-t nagy pénzekért, a kínaiak röhögve csinálnak még 1000 rakétát, stb, stb…

    Azért nagyon továbbfejleszteni nem kell olyan rendszert amivel műholdat szedtek le.

    A röhögve 1000 rakéte is érdekes rész, mert az cucc nem éppen légiharc rakéta kategória. Az valahol a középhatótávú ballisztikus rakéta és ICBM között van, mert a visszatérő rész manőverezik, ez igencsak emel a komplexitáson.

    Itt is a stratégiai erőegyensúly lesz a lényeg, neked is van atomod, nekem is van, akkor tiszteljük egymást.

    A tiszteled és békén hagy között elég nagy szakadék lehet. Reagan és a jenkik egy nagy része tisztában volt a SZU atompotenciáljával, de ettől még nem tiszteltek egy gusztustalan elnyomó rendszert. El kellett viselniük…

  6. Aegis-szel szerelt hadihajókból van vagy 80 db az amcsiknak, azért ez már olyan szám, amivel meg lehet oldani a veszélyeztetett hordozók védelmét, nem hiszem, hogy reális veszély leselkedne egy olyan hordozókötelékre, amihez mondjuk 6-8 Aegis cirkáló csatlakozik.

    Egyébként ez a “csodafegyver” honnan kapja az adatokat a célpont elhelyezkedéséről, mert azért egy hordozó akármekkora behemót is, de folyamatos mozgásban van és manőverezik, normális rávezetés és pályakorrekciók nélkül jó eséllyel alaposan mellé lőnének……

  7. @Molni:

    Egyszerűen nehéz azt mondani:
    a) igen tudja az egyik(melyik)/mindkettő
    b) nem tudja
    c) nem tudom

    Egyébként egy ballisztikus rakéta végfázisban olyan 70+ fok körül érkezik. Ekkor a legcélszerűbb elfogni, márha az indításkor nem tudjuk lelőni.

  8. Molni:
    A 10 hordozó-1000rakéta nyilván légből kapott adat, elvi eszmefuttatás. Azt akartam vele jelezni, hogy könnyebb egyre több rakétát sorozatgyártani, mint a légvédelmet felkészíteni az egyre több rakéta kivédésére. Lásd a Tajvanra irányított egyre több rakéta. Szerintem lassan az USA hallgatólagosan belátta, hogy Tajvant nem lehet megvédeni, és szép lassan kezdi lepattintani magáról. Nem lepődnék meg, ha végül “elcserélnék” Kínával, mondjuk Észak-Korea vagy esetleg Irán elengedéséért.

    Az amerikai-szovjet és amerikai-kínai szembenállás között alapvető különbség, hogy ott két gazdaságilag teljesen elkülönült, önellátó világrendszer állt szemben. Most viszont “globalizációs” zsákutca miatt Kínával már nincs mit kezdeni békében sem, kikerülhetetlen, nem lehet nagyon pofákat sem vágni rá mint Szu-ra, sajnos marad a kölcsönös tisztelet.

  9. “A röhögve 1000 rakéte is érdekes rész, mert az cucc nem éppen légiharc rakéta kategória. Az valahol a középhatótávú ballisztikus rakéta és ICBM között van”

    2008-as becslés szerint Kína egy fegyveres konfliktus esetén több mint 1400 darab ballisztikus rakétát indítana Tajvan ellen. 2000-ben még úgy vélték, hogy max 200 darabbal rendelkezik. A rakéták többsége a DF-11-es és DF-15-ös. Azóta még több van nekik.
    Oké, nem DF-21, de azért gyártják ők a ballisztikus rakétákat most is serényen.

  10. @rooivalk

    Összesen 20 körüli AEGIS cirkáló van most. Azt, hogy hány rombolón található meg az AEGIS rendszer, az nem tudom.

    @Wolfrick
    Egyébként egy ballisztikus rakéta végfázisban olyan 70+ fok körül érkezik

    Mihez képest 70 fok?

    http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/f6/Minutemans_MIRV.JPG
    http://www.billdolson.com/reentryseries/Peace_Reentry-kmr.jpg

    Két MIRV-es kép. A jenkik jellemzően Vandenberg – Kwajalein Atoll indítás és célbaérkezéssel teszteltek. Egyiken sincs 70 fok körüli vissszatérés, akárhogyan nézem.

    A céltávolság milyen összefüggésben van a pályacsúcs magassággal?

    Oké, nem DF-21, de azért gyártják ők a ballisztikus rakétákat most is serényen.

    Oké, hogy nem u.a., de nagyon nem u.a. Kb. mintha az első Atlas Redstone-t mérnéd a Saturn V-höz. Az egyik egyenesen SCUD kateóriának tűnik, ami mai szemmel a hulladék kategóra, atom- vagy vegyi fej nélkül a vakátban lövöldözés szinonímája lehetne.

  11. A képek egy végfázisban terítő mírv fejet mutat(hat)nak. Ha képzeletben összekötöd a vonalakat, jócskán a légkörön belül találkoznak. Itt van a leválási pont (az oroszok előszeretettel teszik ezt a magas légkörbe, vagy feljebb). A leválási pont előtt “egyben” leszedhető az egész.

    Miután a DF hatótávja lehetővé teszi, valószínűleg elhagyja a légkört és a flotta felett 6-8 km-el van a leválási pont (különben nincs esély a megsemmisítésre – lsd.: operational crossroad), azaz elviekben leküzdhető, de látják-e?

    Az AEGIS szerintem igen de a awacs-ok nem tudom. Aki tud pontos adatot, megköszönném.

  12. Az AEGIS hajók egy részét felkészítették BMD,TBMD (theather ballistic missile defense) feladatra, ez főleg az SM-3 és szoftverupgrade-et jelentette. Egy ilyen BMD képességű Ticonderoga cirkáló, a Shiloh lőtte le az USA-193 műholdat és már több ballisztikus tesztrakétát reentry fázis előtt.
    Szerintem az E-2C a hordozókon nem látja, de nem vagyok biztos benne.

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.