|

Hosszú élet elé néznek az amerikai Sasok

A Boeing egy négyéves átvizsgálásba kezdett, melynek célja az Amerikai Egyesült Államok tulajdonában álló F-15 Eagle típuscsalád strukturális állapotának felmérése.

Az USAF továbbra is elkötelezett a 40 éves konstrukció üzemben tartása mellett, azonban az üzemidő-hosszabbítás mellett szükség van egy alapos avionikai korszerűsítésre is, így a több mint 400 darab F-15C/D Eagle légifölény-vadász és F-15E Strike Eagle vadászbombázó legalább még egy évtizedet szolgálhatja az Egyesült Államokat.

Még sokáig repülhetnek együtt | Fotó: USAF ,

Az üzemidő-hosszabbításról szóló döntés meghozása előtt azonban a Boeing vállalattal végrehajtatnak egy fáradási programot, melyben egy F-15C-t négy éven át nyüstölnek majd. A vizsgálatokat már megkezdték, vadász kollégájához hamarosan csatlakozik egy F-15E is.

Az F-15C/D sárkányszerkezetét 9000 órára tervezték, ezt kívánják feltornászni 18 000 repült órára. A Strike Eagle élettartamát eredetileg 8000 órában határozták meg, azonban a tesztek végeztével ez kitolható egészen 32 000 óráig is.

Remélhetőleg a földi terhelési próbák következtében jönnek majd elő az olyan hibák, mint ami például 4 évvel ezelőtt több Sas lezuhanását eredményezte. Anno a teljes flottára repülési tilalom és átvizsgálás várt, melynek végeztével számos gépet véglegesen is ki kellett vonni a hadrendből.

124 hozzászólás “Hosszú élet elé néznek az amerikai Sasok”

  1. BEARCAT is hibásan írta az F-15E tervezett élettatamát és itt is rosszul szerepel. Az F-15E tervezett életartama kezdetektől 16 ezer óra volt és 8 ezer.

    Tehát mindkét estben kb. kétszeres növelésről van szó. (Mondjuk a 9000 ezer órás C/D élettartamot sem olvastam még sehol, pedig az utóbbi hat hónapban ugyebár ez a gép volt nekem az alfa és omega a cikkem miatt.)

    Arra leszek kíváncsi, hogy ez mekkora tömegnövekedéssel fog járni. Ha nem cserélnek le komplett szekciókat a gépet, akkor marad a szerkezeti megerősítés, amihez anyagot kell betenni…

    Ezen felü, ha tényleg eddig repülnek, akkor hajtómá honnan lesz hozzá? Mert az C gépek hajtóművét már nemigen gyártják tudommal, mint újabb F-15 és F-16 változat már F100-PW-229 vagy más, újabb hajtóművel volt felajálnva. Akko időközben lesz egy hajtóműcsere is? Mert ez lenne logikus. Ha meg F-35 beszerzést megvágják, akkor a SE CFT pod modifikációját lehetne integrálni. Nem F-35 lesz a gép, de nem is F-15C.

  2. “Mennyire hasonlít az F-15 alapvető elrendezése a Raptoréhoz azon a képen!”

    Csak annyira, mint két autóé. Száz éve majd mindegyik
    négy kerekű, oldalt van az ajtaja, és lapos az eleje. Az F-15 és az F-22-es két teljesen különböző repülőgép.

  3. molni: “Arra leszek kíváncsi, hogy ez mekkora tömegnövekedéssel fog járni. Ha nem cserélnek le komplett szekciókat a gépet, akkor marad a szerkezeti megerősítés, amihez anyagot kell betenni…”

    Gondolom mint az F16 STAR esetén. Sok esetben amúgy nehéz is a megerősítés a kompozitok miatt.

    Ha érdekel és ahogy ismerlek igen egy cikk, kicsit mondjuk összevissza és néhol pontatlan de jó: http://www.airforce-magazine.com/MagazineArchive/Pages/2007/March%202007/0307force.aspx

  4. Javítsatok ki ha rosszul tudom De szerintem nincs még egy olyan harci repülő amelynek a szerkezete kibírna ennyi repült órát B-52 és a C-130 ason kívül Vagy van még olyan típus? Az amcsik mekkora ráhagyással tervezhették meg ha meglehet duplázni a repült órák számát?

  5. jancsiga: Pl az új (200x utáni) AN124re is hasonlóakat írnak sött: wiki: “Additional retrofiting is being performed to extend its service life to 40,000 flight hours.”
    Igazából én azt se értem mért van szükség a 32000hra. Mikor lesznek ezek kivonva? 2040?

  6. “Pl az új (200x utáni) AN124re is hasonlóakat írnak sött: wiki: “Additional retrofiting is being performed to extend its service life to 40,000 flight hours.””

    Hááát Az orosz repcsiknél nem hiszem hogy egy is bírna ennyi ideig Szerintem ha elérik a 18 000 órát már az is csoda lenne

    “Mikor lesznek ezek kivonva? 2040?”
    Akár csak a B-52 es Az is elméletileg a körül lesz kivonva Ha addig még nem tuningolják őket még jobban fel Apropó Most olvastam hogy épen most akarják elektronikailag fel javítani őket És a B-1 esetek is Ha jól emlékszem
    2040 körül már mindenek pilóta nélkülinek kellene lennie?

  7. jancsiga: jogos. Abban se vagyok biztos vha volt e gépük ami képes lett volna erre. Mondjuk te is erre (is) utaltál a “Javítsatok ki ha rosszul tudom…”al.
    Más kérdés mi lesz, pont nemrég néztem egy Su35öt és baromi nagy az előrelépés. Nem véletlenül rendeltek annyi pl. GMXet németektől/olaszoktól…

    dudi: Mármint hol/kik. Mások is “kidobnak egy alkatrészt vagy repülőt 100 óra vagy egy év után” és Oroszok is hosszabítanak azaz nem dobják ki “egy alkatrészt vagy repülőt 100 óra vagy egy év után”.

  8. Fade

    Nyugaton állapot szerint üzemeltetnek szóval az esetek nagy részében csak akkor dobnak ki valamit ha az tönkrement nem pedig akkor amikor lejárt a gyárban meghatározott ideje.Persze a nyugati gépeken is van olyan alkatrész amit akkor is lecserélnek x idő után ha semmi baja.

    Ha ez nem válasz a kérdésedre akkor légy szíves magyarázd meg a kérdést mert nem nagyon értem.

  9. Elnézést hogy rosszul fogalmaztam Az lenne a kérdésem HA ÁLLAPOT szerint üzemeltetnék az Orosz gépeket szerintetek lenne olyan gép amely ennyi rep órát kibírna élete során mint pl az F-15 ös

    Megpróbáltam átfogalmazni hogy érthetőbb legyen a kérdésem :)

  10. OFF: na erre varjatok gombot(-:

    Magyarország nem engedte be Irán repülőgépét

    * Index

    2011. november 28., hétfő 16:58

    *
    * |
    *
    *

    *
    *
    *
    * Email
    *

    Az iráni külügyminisztert szállító repülőgéptől a magyar hatóságok megtagadták az engedélyt a magyar légtérbe való belépéshez – jelentette hétfőn az iráni sajtó.

    Az ISNA hírügynökség úgy tudja, hogy emiatt a külügyminisztériumba kérették Magyarország teheráni nagykövetét, magyarázatot kérve a lépésre. Egy, az ISNA által idézett külügyi forrás szerint “nem meggyőző” az a budapesti állítás, amely szerint a lépés hátterében technikai problémák álltak.

    Ali Akbar Szálehi Hollandiába tartott, hogy részt vegyen a vegyi fegyverek betiltásért küzdő szervezet ülésén.

  11. “Nyugaton állapot szerint üzemeltetnek szóval az esetek nagy részében csak akkor dobnak ki valamit ha az tönkrement nem pedig akkor amikor lejárt a gyárban meghatározott ideje.”

    ~Fél éve olvastam tán az F4ről ahol bezony meg van adva, hogy hányszáz óránként mit kell cserélni a hajtóműnél. Kötelezően. Nem ha tönkrement.
    molni majd megerősít vagy cáfol. (Nem 100% F4volt)

    De az iparban se azt látom amit mondasz. Van ahol addig használják amíg tönkre nem megy, de sokkal gyakoribb, hogy 480/2880hnként… kötelező a csere.

    Nem mindha az An124 esete nem engem igazolna ahol hiába repülte ki a 7500ht már sok darab magából még se dobták őket ki. Azaz e szerint sincs igazad.

  12. Fade

    Megkérlek rá ha idézel akkor ne csak kiragadj egy részletet a mondandómból ami téged igazol hanem az egészet idézd!

    Köszönöm!

    Amúgy a kiragadott részben is oda van írva,hogy az esetek nagy részében szóval nem értem a problémád. :)

  13. jancsiga

    TU-95 és a SZU-27630-nak is elég jól bírja a sárkánya(a 29-esnek is megduplázták a naptári üzemidejét és a repülhető órák számát is).Amiben nagy a lemaradás az a hajtómű bár itt is nagyot léptek Ivánék.

  14. USA talpnyalás Bezzeg az Izraeli gépeket be engedték

    na épp erre gondoltam én is(-:
    nem tudom minek kell ellenségeket szerezni,ha nem muszáj.

    mi olyan titkos itt,talán a kecskeméti farm,vagy a tvk,borsodchem,
    esetleg a mecseki urán??

  15. dudi: “Az oroszok nem állapot szerint üzemeltetnek azaz akkor is kidobnak egy alkatrészt vagy repülőt 100 óra vagy egy év után ha az vígan tudna még 100 órát vagy 1 évet repkedni.”

    Innen indult.

    AN124 7500hra lett tervezve. Ehleyett már most jóval felette járnak. Azaz nem igaz amit állítasz.

    Eközben pedig NYon is ha vmi elő van írva és rengeteg esetben elő van írva akkor cserélik. Azaz a másik oldalon se igaz amit állítasz.

  16. Fade

    Te:

    “Eközben pedig NYon is ha vmi elő van írva és rengeteg esetben elő van írva akkor cserélik. Azaz a másik oldalon se igaz amit állítasz.”

    Én:

    “Nyugaton állapot szerint üzemeltetnek szóval az esetek nagy részében csak akkor dobnak ki valamit ha az tönkrement nem pedig akkor amikor lejárt a gyárban meghatározott ideje.Persze a nyugati gépeken is van olyan alkatrész amit akkor is lecserélnek x idő után ha semmi baja.”

    Miért nem igaz amit állítok?

    “AN124 7500hra lett tervezve. Ehleyett már most jóval felette járnak. Azaz nem igaz amit állítasz.”

    Kiragadtál egy példát de itt vannak a mi helikoptereink sok csak azért áll mert a nem viszik el a gyártóhoz üzemidő hosszabbításra, azaz kidobjuk őket mert lejárt az üzemidő holott simán repülhetnének még!
    Mi az orosz gyártó által meghatározott üzemeltetési feltételeket maradéktalanul betartjuk.

  17. dudi induljunk ki az eredeti állításodból.

    “Az oroszok nem állapot szerint üzemeltetnek azaz akkor is kidobnak egy alkatrészt vagy repülőt 100 óra vagy egy év után ha az vígan tudna még 100 órát vagy 1 évet repkedni.”

    Igaz vagy nem? Ennyi a kérdés.

    ha az a problémád, hogy csak két pldat hoztam AN124 amit jóval a tervezett felett üzemeltetnek és nem dobják ki, vagy az F4(F16?) hajtómű ahol az időszakos ellenörzéseken/felújításokon akkor is kidobálnak dolgokat amikor az még nem ment tönkre… akkor hozhatok még sok pldat.

    “Kiragadtál egy példát de itt vannak a mi helikoptereink sok csak azért áll mert a nem viszik el a gyártóhoz üzemidő hosszabbításra, azaz kidobjuk őket mert lejárt az üzemidő holott simán repülhetnének még!”
    Ezzel most mit akarsz igazolni? Ha UH-60asaink lennének és kirepülték volna magukból a repidőt akkor a Magyar viszonyokat ismerve kidobnánk őket és nem elküldenék őket üzemidő hosszabításra…. holott simán repülhetnének még!

    Hihetetlen mennyiszer beszélünk el egymás mellett. :(

  18. Off
    Az iráni gép olyan katonai lajstromú és berendezésű gép volt, mely nem felelt meg az aktuális ICAO-szabályoknak. Még mielőtt párhuzamot vontok az izraeli géppel…. Annak teljes ICAO-jogosítása volt. Az érdekes inkább az, hogy a gép érintette Bulgária és Románia légterét is. Ők átengedték.
    Tehát technikailag a tiltás jogos volt, ugyanakkor számtalan orosz és egyéb, ICAO-követelményeknek meg nem felelő gép röpköd felettünk. Ez pedg már politika….

  19. A tévedések elkerülése végett: az izraeli gép sugározta az összes kötelező transzponder-jelet. Azonosító-magasság-sebesség. Az iráni gép ezeket nem sugározta. Ezért nem léphetett be. Én sem értettem egyet anno az izraeli felderítő fogadásával, de az igazságnak ennyivel tartozunk. Ha az iráni gép bekapcsolja a minden bizonnyal meglévő transzponderét, akkor semmi ok nem lett volna elutasítani. Hiányában azonban KÖTELEZŐ volt…

  20. Fade

    Az oroszoknál úgy néz ki,hogy a gyártó meghatároz kis és nagyjavításokat amiket akkor is el kell végezni ha a fene fenét eszik vagyis nem állapot szerint történik az üzemeltetés hanem naptári és repült idő szerint.Ráadásul ezeknek a javításoknak az alkalmával nem állapot szerint cserélik az alkatrészeket hanem a gyártó által meghatározott módon állapotra való tekintet nélkül.
    Nyugaton ez úgy néz ki,hogy csak akkor küldik a műhelybe javítás céljából a gépet ha rossz és ilyenkor is csak azt cserélik ki ami rossz nem pedig mindent.(persze vannak olyan elemek főleg a hajtóműben amiket fix időnként cserélni kell ha jó hanem de erre már utaltam is).Talán nyugaton is van valmiféle nagyjavításhoz hasonló de ebben nem vagyok biztos.

    Az üzemidő hosszabbításról csak annyit,hogy az oroszoknál minden esetben egy mindent átfogó nagyjavításnak kell megelőznie míg nyugaton a gyártó felméri az egész flottát és azt mondja,hogy ezt meg ezt meg kell erősíteni/ki kell cserélni és repülhetnek még x időt.

    Remélem érzed a kettő közti különbséget.Amúgy ez a különbség az ami miatt sokkal drágábban üzemeltethető egy orosz gép mint egy nyugati.

  21. Ez pedig már politika….
    inkább kettős mérce.

    az üzemidőkhöz.
    Van egy traktorom,amiben előírnak egy csomó dolgot,hogy miket
    kell cserélni,olajak,szűrők.
    Ezek egy átlagos üzemben tartásra vonatkoznak,átlagos üzemetetőnek.

    Pl sok munkát végzek vele amiben por keletkezik,ezért
    idő előtt cserélem a levegőszűrőt.Ez csak egy apróság,de a motornak
    életbevágó.

    Már 10 éves a kicsike,télen volt egy nagyobb szerviz,szétszedtük,közben egy csomó más dolgot találtunk amit,üzemórától függetlenül cseréltünk,mert már kopásnak indult,stb.
    Nem örültem neki,mert +költség volt de,több lett volna az ismételt szétszerelési költség,mint a kicserélt alkatrész ára.

    És én meg a földön járok,nem is repülök.

  22. Az irániak állítása szerint még pénteken megkérték az engedélyt. A légtérhasználati engedélyben szerepel, hogy az Eu-ICAO előírások szerinti repülési módban kell megtenni az útvonal-repülést. Állítólag az engedélyt a hét végére tekintettel nem adták ki (hülyeség)… A politikát nem akarom belekeverni, de az illetékes irányító jel hiányában, valamint engedély hiányában köteles volt megtagadni a légtér-használatot. Ha a Nagyfejek politikai okokból sakkoztak az engedély kiadásával, az már nem tartozik ide. Az azért érdekelne, hogy ha a bolgárok beengedték, átvezették, kiléptették, a románok dettó…. ha mi is átengedjük, akkor hogyan ért volna Hollandiába? Csehország irányítása? Németország irányítása? Hollandia irányítása? Emeltek volna-e gépet egy jelet nem sugárzó gépre, még ha tudják is, hogy ki utazik rajta?
    Na…. off vége, bocsánat…

  23. A témához….
    Az én általam repült Cessna 172 ugyan nem katonai gép, de a sárkányra, a légcsavarra és a motorra is van kötelező időhöz kötött vizsgálat. Ugyanakkor van repült órához kötött is. Mégis, Nyugaton tapasztaltam, hogy igencsak állapot szerint üzemeltetik a gépet. Volt, hogy a légcsavar a repült óraszám felét sem érte el egy gépen és cserélték/javították, és volt, hogy pl. az óraszám kétszeresénél probléma nélkül üzemelt a gép…

  24. @Fade “Meg a tegnapi? KOLSz-os célmegjelöl eset jut eszembe. Nem egy olyan dologról volt szó aminél tippelgetünk. Mégis simán olyan képességeket adtál(adtatok?) Orosz gépeknek amikkel egyszerűen nem rendelkeztek.”

    Kissé túlbecsülöd magad. Én nem abban versenyzek, hogy mennyire magolok be enciklopédikus ismereteket, bár nyilván szükséges egy jó adag alapismeret. a “haditechnika” szó “technika” része azt is feltételezi, hogy általános műszaki ismeretekkel rendelkező emberek műszaki lehetőségekről hangosan gondolkoznak és a felmerülő ötleteket kizárólag műszaki alapon (nem a létező enciklopédikus ismeretek alapján) megítélik, elfilóznak rajta.

  25. tallking: “Kissé túlbecsülöd magad.”

    Amit írtam az nem az én véleményem volt a KOLSzról, hanem Allemsor, Cinikus és még sok más emberé is. Ezt a “túlbecsülöd magad” dolgot innen nekik is címezted.

    Elméletileg pedig nagyon sok dolog képes lehet nagyon sok mindenre.

  26. molni: ha nálatok az “alapok” a lábon járó enciklopédia irányába fejlődést jelentik, akkor kösz, megvagyok nélkülük is.

    Fade:
    Se Allesmor, se Cinikus se molnibalage sem egyéb tényleges vagy vagy autodidakta szakértő nem cáfolt rá arra, hogy a KOLSZ mitől mitől más mint a célmegjelölő, illetve mennyire közelálló a két fogalom illetve ezeket a afelvetéseket milyen ismert adatok alapján következtetők ki.

    Ja, bedobom a rátok jellemző ellenérvetek: ” semmilyen forrás nincs arra, hogy a Szu-wzy vagy Mig-wtrz használta volna a célmegjölélésre a KOlsz-ot és a gyári adatok sem utalnak ilyesmire…stb.” a Kolsz mega lézertávmérő nem ugyanaz mint a célmegjelölő” stb.
    É

  27. ezt teszi a lézeres célmegjelölő
    1.) modulálja a lézer paramétereit (pl. impulzusüzemben bocsátja ki a lézert és az impulzusok időtartamát,a köztük levő szünet időtartamát változtatja) A visszavert fénykúp (a “kosár” amibe a bombát dobni kell) ennek megfelelően modulált lesz és ezt a modulációt a bombára szerelt érzékelő felismeri. Ezért nem lehet zavarni a a lézervezérlésű bombát.

    2.) Stabilan tartja a fényfoltot a célponton a repülőgép mozgásától függetlenül (bizonyos korlátok között)

    A KOLSZ-ban meg van oldva a lézersugár impulzusüzemű modulálása (mert a távméréshez kell ez a moduláció) és meg van oldva a stabilizáció. Szerintem csak szoftveres beavatkozással meg tudják oldani, ha még nem oldották meg, hogy lézeres célmegvilágításra alkalmas legyen. Egy képalkotó kamera, akár IR akár látható fényű, kell még hozzá.

  28. Na erre érdemleges válasz nem jött, az Atyaúristen kollégától sem. ellenben dőlt az, hogy az hogy a SZu-valahányas, valahány évtizeddel ezelőtt indított valamit, de az “tévé”-vel tette, de mások szerint a tévés változat nem volt jó másvalamire… stb.

  29. A kolsz lényegében egy nagyon IR célkövető, mint ami a légiharc rakétákon van, csak azoknál a maga korában érzékenyebb volt. IR forrást keres, amihez van lézer céltávmérő, hogy adott irányba adott távolságon belül legyen távolság adat is, hogy érdemes -e indítani vagy sem.

    A lézeres célmegjelelölő nem csak egy frekvencián működik, girostabilizált, ezen felül úgy van a gépbe beépítve, hogy lefelé néz. Ezek hol igazak a rendszer lézertávmérőjére? Sehol.

    Az enciklopédiás részed meg merő hülyeség. Sok adatból nagyon sokminden ki lehet sakkozni. Ellben nálad sem a természetudományos alapokat, sem a HT alapokat nem látom sehol. A fél HTKA kommentelése másról sem szól, mint téveszméid cáfolásáról…

  30. “Ugyanakkor viszont a legújabb, tavaly év végén elfogadott és 2020-ig szóló program szerint 19 ezer milliárd rubelt kívánnak a fegyveres erőkre költeni, melyből 70-80%-ot új beszerzésekre kívánnak fordítani és kb. 10%-ot kutatás-fejlesztésre. A SzU felbomlása óta soha nem költöttek még ennyit fegyverre – és az igazat megvallva sokáig nem is mertek ábrándozni ilyesmiről. Egyébként a kérdéses összeg döntő részét, azaz a hírek szerint a 70%-át 2015. és 2020. között kívánják elkölteni, ráadásul úgy, hogy a teljes összeg egy részét a gyártók kapják hitelként, hogy felkészülhessenek a “megnövekedett igényekre”: ez csak a Légierő vonatkozásában 1600 (igen, egyezerhatszáz!) repülőgépet és helikoptert jelent várhatóan, melyből a repülőgépek száma 600 darab lesz (tehát a helikoptereké 1000).”
    Forás: http://www.kerozingozos.hu/2011/03/21/fejlesztesek-az-orosz-legieroben-ii/

  31. Amennyire tudni lehet, hivatalosan az Orosz Légierő az alábbi eszközökkel rendelkezik napjainkban (a Haditengerészet és a Hadsereg eszközeit a felsorolás nem tartalmazza):
    ~300 db Aero Vodochody L-39 “Albatros” (kiképző);
    120 db Antonov An-12 “Cub” (szállító);
    20 db Antonov An-22 “Cock” (szállító);
    180 db Antonov An-24/26/32 “Curl” (szállító);
    11 db Antonov An-124 “Condor” (szállító);
    20 db Antonov An-72/74 “Coaler” (szállító);
    19 db Berijev A-50 “Mainstay” (AWACS);
    16 db Iljusin Il-22 “Coot” (felderítő/elektronikai hadviselési);
    70-180 db Iljusin Il-76 “Candid” (szállító);
    20 db Iljusin Il-78/78M “Midas” (légi utántöltő);
    ~200 db Jakovlev Jak-52 (kiképző);
    12 db Jakovlev Jak-130 “Mitten” (kiképző);
    15 db Kamov Ka-50 “Hokum” (harci): sorozatgyártás leállítva a Ka-52 miatt;
    10 db Kamov Ka-52 “Hokum-B” (felderítő/harci);
    6 db Kamov Ka-60 “” (szállító): megrendelve;
    232 db Mil Mi-24 “Hind” (harci): tartalékban 150 db;
    30 db Mil Mi-26 “Halo” (szállító);
    24 db Mil Mi-28 “Hokum” (harci): tervezett darabszám 300(?);
    ~200 db Mil Mi-8/17 “Hip” (szállító/többfeladatú);
    24 db Mikojan-Gurjevics MiG-25 “Foxbat” (felderítő/gyakorló);
    194 db Mikojan-Gurjevics MiG-29 “Fulcrum” (harci): tartalékban 150 db és további 50 db gyakorló példány;
    168 db Mikojan-Gurjevics MiG-31 “Foxhound” (harci): tartalékban kb. 100 db;
    300 db Szuhoj Szu-24 “Fencer” (harci/felderítő/elektronikai): tartalékban 120 db;
    240 db Szuhoj Szu-25 “Frogfoot” (harci);
    320 db Szuhoj Szu-27 “Flanker” (harci/gyakorló);
    ~12-16 db Szuhoj Szu-34 “Fullback” (harci): megrendelve mintegy 60 db;
    16 db Tupoljev Tu-160 “Blackjack” (stratégiai harci);
    80 db Tupoljev Tu-22M3 “Backfire” (harci/felderítő): 90 db tartalékban;
    64 db Tupoljev Tu-95MS “Bear” (stratégiai harci).

  32. Szépek a tervek, csak fizikailag nem elég gyártókapacitás. Egyébként már 2007 magasságában közölték kb. ezt a számot. Azóta eltelt majdnem 5 év, és a megvalósítás ott tart, hogy nagnehezen átvettek 5 év alatt néhány tucat helit, 1-2 Blackjacket és markonyi Szu-34-est. Visszakapták az algéiriai MiG-eket és leállt a Szu-27 modernizáció valahol 40 gép táján.

    Ez a orosz terv kicsit olyan, mint a fúziós erőmű, a kőolaj “kifogyása” és megvalósult szocializmus eljövetele. Minden csak X év múlva következik be, de az X az évek elmúlásával nem csökken. :)

  33. A TU-160 ütemterv évi egy darab vagy új vagy egy rég modernizálása szóval ez nem jó példa de a többi áll.Elkezdték a JAK-ok sorozatgyártását,SZU-35 gyártása is megkezdődött kapnak SZU-30MK2-ket és sok mindent modernizálnak szóval azért halad a dolog.SZU-27 SZM-ből kb 50-60 darab van.

  34. Korábban itt a ?htka-n volt cikk poddal v. vmilyen felderítő-konténerrel egybeépített póttartályról. Az mi is volt konkrétan ? amerikaiak csinálják…?
    Előre is köszi ha vki emlékezne, amíg nem lesz újabb cikk erről, nem fogok magamtól rájönni

  35. “Se Allesmor, se Cinikus se molnibalage sem egyéb tényleges vagy vagy autodidakta szakértő nem cáfolt rá arra, hogy a KOLSZ mitől mitől más mint a célmegjelölő, illetve mennyire közelálló a két fogalom illetve ezeket a afelvetéseket milyen ismert adatok alapján következtetők ki.”

    A narancs és a citrom nem ugyanaz. Van rokonság köztük, de ha berosálsz, akkor sem lesz ugyanaz a kettő. Próbáld ki.
    Tényekről akarsz vitatkozni, márpedig erre rajtad kívül itt senki nem hajlandó. Egyrészt. Másrészt az lenne az évezred szenzációja, ha a “hülye oroszok” nem tudnának arról amit te “zseniálisan” felfedeztél – vagy tudnak róla, csak direkt szívatják magukat és rossz helyre építik be a KOLS-t, hogy ne tudják célmegjelölőként használni. :D Vagy nem akarják. Vagy lusták hozzá. Vagy amit akarsz: tökmindegy, a tényeken nem változtat. (Fade még egész elfogadható ehhez képest a Litening nélkül lézeres célmegjelölésre képtelen szovjet gépekkel, pedig ez sem gyenge hülyeség. :D)

  36. kapnak SZU-30MK2-ket

    Azt a kemény 3 vagy 4 darabot ami valahonan visszamardt…

    Az eredeti tervek szerint mára százas nagyságrendben kellett volna már heliket és gépeket leszállítani. Hol van ez? Sehol? Viszonyításképpen, az F-15 csúcstermelése volt havi 12 gép, bár akkor mást is gyártott a MDD, de kérdem én, hogy hol van ma olyan gyártókapacitás? Sehol. És nem láttam híreket arról, ahol átvágnák a szalagot az új gyártósoroknál. A heligyártás egy komoly része exportra van lekövete előre. Ha ma meglenne a ’70-es évek fénykorát idéző gyártósor, akkor is izmos feladat lenne a fenti terv. Még ez sincs meg…

  37. Fade

    Csak azért mertem ideírni mert mindenhol tényként közlik és nem azt írják,hogy várhatóan meg,hogy a következő évtől stbstb…

    Roni

    Lehet,hogy SM de nagy különbség nincs a két típus képességei közt(mind a kettő csak oroz elektronikát tartalmaz).

  38. Fade:

    Ezen nincs mit kiforgatni: “Olyan képességeket adtok a Su27… Szovjet/Orosz gépeknek amivel soha nem rendelkeztek. Nonszensz amit csináltok. Keveritek a Kolszokat a Liteningel. Mert tény van Su ami képes arra amit írtatok. Csak azokon Liteningek lógnak.”
    Ezt írtad. Az egy másik dolog, hogy mire gondoltál – csak az nincs leírva. Nincs ezzel gond, tegnap én is kavartam egy sort. Nem lenne egyszerűbb leírni, hogy “bocs, elszúrtam, a Su alatt a végén a 27-es családra gondoltam, nem az összes Szuhojra”, ahelyett, hogy én forgatok ki bármit is? (Arról már nem is beszélve, hogy a többség röhögött a KOLS, mint lézeres célmegjelölő ötleten.)

  39. @cinikus:
    milyen tényekről? Komolyan mintha autista intézetben lennék. Vagy politikai pártban (nullák építgetik a látszatot). Én felvetettem egy műszaki lehetőségeket. Azon kívűl, hogy mi van köztudomásúlag, meg tudod mondani MIÉRT nincs, vagy MENNYIRE HASONLÓ, a két dolog?

    “Tényekről akarsz vitatkozni, márpedig erre rajtad kívül itt senki nem hajlandó.”
    nem akarok meglévő tényekről vitatkozni. Felvetésekről akarok vitatkozni.

  40. @molnibalage:

    “A lézeres célmegjelelölő nem csak egy frekvencián működik, girostabilizált, ezen felül úgy van a gépbe beépítve, hogy lefelé néz. Ezek hol igazak a rendszer lézertávmérőjére? Sehol.”

    Ezek hol igazak a rendszer lézertávmérőjére? Sehol.”

    Ez szimplán hazugság. Vagy hülyeség.

  41. A lézertávmérő is girostabilizált. Már csak azért is mert a repülőgép térbeli helyzetét giroszkópok folyamatosan megadják. Ezek nélkül nem is lehetne követni a célrepülőt a lézersugárral.
    A lézer célmegjelölő egy adott csapásmérésnél csak egy frekvencián működik. A különböző frekvenciák csak a különböző időjárási viszonyok kiküszöbölésére, különböző színű céltárgyak hatásainak enyhítésére vannak.

  42. cinikus: ájj csak azt hagytad ki hszemből amire reagáltam:

    “Ha a Szu-XX a hátán repülne akkor használhatná a KOLSZ-át célmegjelölésre is.”

    Erre reagáltam az ominozus hszben ahol ugye a KOLSzos SUkat vettem alapnak. Szerencsésebb lett volna ha azt írom, hogy Van olyan KOLSzos SU ami képes célmegjelölésre de azon litening van… csakhát hogy örülj nem ezt írtam így félreérthető volt.

    dudi: Az a baj az ember már azt se hiszi el nekik amit kérdeznek, mindent átsző az Orosz birodalmi politika és kell az “ezer repülőt” állítunk hadrendbe, a fenyegetetség érzés alá “technologiákban 20évvel vagyunk lemaradva a NATO mögött” és a “de a mienk sokkal gyorsabb, messzebb lesz…” szöveg.
    Ami biztos, hogy ez most tényleg prioritást fog kapni. Azaz akár…

  43. Hehe, még mindig ezen rugóztok? :P
    Egyszer már linkeltem és bemásoltam, de akkor most mégegyszer:

    “Optical-electronic sighting system comprising the Optical location station and Helmet-mounted target designation system (HMS). The Optical location station (OLS) of Su-30MK2 is a combination of an infrared search and track system (IRST) and a laser rangefinder/target designator .It is designed to track aerial targets both in the front and rear hemispheres using their infrared signature. It also can be used for the laser ranging of aerial and surface targets as well as for illuminating surface targets by the laser beam for air-to-surface missiles with semi-active laser homing heads application.”

    http://webcache.googleusercontent.com/search?sclient=psy-ab&hl=hu&biw=1009&bih=616&source=hp&q=cache%3Ahttp%3A%2F%2Fwww.knaapo.ru%2Feng%2Fproducts%2Fmilitary%2FSu30MK2.wbp&btnG=Keres%C3%A9s&pbx=1&oq=cache%3Ahttp%3A%2F%2Fwww.knaapo.ru%2Feng%2Fproducts%2Fmilitary%2FSu30MK2.wbp&aq=f&aqi=g4&aql=&gs_sm=s&gs_upl=27902l32801l2l34008l7l1l4l0l0l0l160l160l0.1l5l0
    (Valamiért nem jön most be a KNAAPO oldala, csak Google cache-ből)

    Tehát, a Szu-30MK2 OLS-e alkalmas lézeres célmegjelölésre.
    Nem véletlenül van rendszeresítve hozzá a Kh-29L, és nem véletlenül nincs (az OLS helye miatt) rendszeresítve hozzá a KAB-500L.

  44. Kösz wolfram.
    Már épp akartam linkelni egy képet amiből kikövetkeztethető, hogy a dudoron belül egy kardáncsuklós felfüggesztésen van valami gömb tehát oda forgathatja ahova csak akarja a repülőgép geometriájának korlátain belül. Ugyanakkor a a gépen van jópár giroszkópos érzékelő ami megadja a gép térbeli helyzetét és minden be van kötve a különféle vezérlő számítógépekre. Ennyi erővel és a megfelelő szoftverekkel tehát a KOLSZ bőven és nyugodtan girostabilizált.

  45. Szerintem a stabilizáltság eddig sem volt kérdés.A rendszer főként manőverező légiharcban hatásos ahol bizony “forognak” a gépek rendesen.

    Ezek szerint annyit tévedtem,hogy nem az OLS-27 alkalmas célmegjelölésre(holott nem).Az OLS-30 viszont igen de ezt írtam is.

    OLS-27 a SZU-27-esekben lévő berendezés,OLS-30 pedig a SZU-30MKI,MKK,MK2,MS stb és modernizált SZU-27-esekben lévő rendszer.

  46. “Ezek szerint annyit tévedtem,hogy nem az OLS-27 alkalmas célmegjelölésre(holott nem).Az OLS-30 viszont igen de ezt írtam is.”

    Ez kicsit értelmetlen lett pedig Isten bizony 2x olvastam el…

    Most magyarul:
    OLS-27 nem alkalmas célmegjelölésre(itt tévedtem)
    OLS-30 alkalmas célmegjelölésre(itt nem tévedtem).

  47. A KOLSZ alapvetően alternatív “fél-BVR” kereső szenzor, távoldoó gépre lehetővéte tette IR BVR rakéta indítást. Sok eseben hiába látja a célgépet a kis IR rakéta, nem képes utolérni. Egy R-27T kinematikai hatótávja sokszorosa egy R-73-nak.

  48. Tudtoddal 1000 méternél kisebb távolságokra nehéz lesz radart használni a távmérésre. A támadó gép szimmetriatengelyéhez képest történő elmozdulás követésében több értelme van a radar használatának, de távolságmérésre már nem.

  49. Tudtoddal 1000 méternél kisebb távolságokra nehéz lesz radart használni a távmérésre.

    Teli van a net olyan felvételekkel – bár nem MiG-29-es géppel – ahol a radar ennél jóval kisebb távolságra mér. Az M61 optimális lőtávolsága valahol 300-600 méter táján van, ergo a radar nagyon jól mér ott, hiszen egyik jenki gépen sincs IRST. A régi orosz gépeken sem volt

    Egyébként az autókban tolatóradar van. Bár nagy távolságon nem mér és nyilvánvalóan más távolságra van tervezve, de centimétereket is képes mérni. Egy repülőgépradar meg kicsivel drágább, viszont sokoldalúbb.

  50. Jó, ne keverjük a különböző radarokat. A lényeg, hogy 100 méteres távolságokra távolságmérés céljára kis teljesítményű radarokat kell használni, a nagy teljesítményű (több kW-os) radarokkal lehetetlen előállítani a rövid idejű impulzust. Valószínűleg lehet benne olyan opció is ami csökkenti a teljesítményt a távmérés idejére. Anno az F86osokban is a radart kizárólag a célzókészülékhez használták és teljesen kisméretű volt a beömlőnyílás fölött.

  51. A céltávmérőt ne keved már a radarral… Teljesen más technológiai színvonalról és elérendő célokról van szó. Amúgy meg emlékeim szerint volt radaros F-86 változat. A MiG-21-nek is volt olyan változata, amiben csak céltávmérő volt, radar nem. Már az F-15A-be épíett AN/APG-63 is változtatható PRF-fel bír. Sejted már, hogy miért? ;)

  52. Az, hogy egy több kW-os radarnak is változtatható a PRF-je az egy dolog, ebből még nem következik mindjárt, hogy százméteres távolságokra is le tud menni és pontosan tud távolságot mérni. Kell legyen benne egy másodlagos hardver, egy kis teljesítményű radar, ami külsőre a radarkészülékkel együtt van, az egészet egy radarnak tekintik és azon belül távmérő vagy célzó üzemmódnak nevezik amikor használják. Jó, részemről tisztázva van, hogyan is vannak a dolgok.
    Mindenesetre nekem ez a hipotézises műfaj jön be, ha haditechnikáról elmélkedünk, nem a telefonkönyv magolásos műfaj.

  53. Az F-15 orrkújában egy radar van, ahogy minden más vadászgépnél is. Most hány képet linkeljek róla…? Az F-111-nél és Szu-24-nél van külön antenna a TFR-hez.

    Melyik részét nem érted, hogy ezekkel a radarokkal értek el gépágyús légigyőzelmet pl. az IAF pilótái 1982-ben? Hm…? Szóval felőlem olyan elméleteket gyárthatsz amit akarsz, de a gépágyús célzásra alkalmas a radar. Pont.

    Tessék, nézd.

    http://www.youtube.com/watch?v=ry3HQQvIUjI

    Látod azt a kis fehér pöttyöt a gun funnelnél? No azt a radar által számított előretartási pont és az alapján validálják a gyakorló légigyőzelmet. A marhák, biztos nem tudják, hogy a radar nem tud jól mérni ott. Szólsz nekik?

    Van más gépekről is HUD felvétel. Hányat linkeljek, amin távolságmérés van?

  54. Mindenesetre nekem ez a hipotézises műfaj jön be, ha haditechnikáról elmélkedünk, nem a telefonkönyv magolásos műfaj.

    Eza tipikus nem tudok semmit, nem értek semmihez, de kurva okosnak akarok látszani műfaj, mert hülyébbnél hülyébb ötletekkel tudok előállni…

    Az, hogy az ember tisztában van a valósággal, az nem felesleges adat és “telefonkönyv magolás”…

  55. A tipikus nem tudok semmit a telefonkönyv magolósokra jellemző. Fizika tudás nulla és akkor jönnek, jösztök telefonkönyvvel. Ti nem a valósággal vagytok tisztában hanem a telefonkönyvvel. A Kolsz-nál például látszott.

  56. Az antenna változatlanul használható kisebb teljesítményű rádiósugárzásra. Mi köze van a kis teljesítményhez???

    Jaaaa, hogy a képnézegető azt hiszi, hogy a radar az maga az antenna? És akkor ha nincs több antenna akkor nincs több egysége a radarnak?

    Nézz csak be az antenna mögé, ott látsz majd egy méretes szerkezetet. Abban kell lennie amiről beszélek.

    Fizikailag lehetetlen, hogy több kW-os kisugárzást olyan gyorsan megszüntessenek, amilyen gyorsan kell ahhoz, hogy fénysebességű rádióhullám 1000…2000 méter után ismét érzékelhető legyen. Ekkora sugárzóteljesítménynél, hiába gyors a félvezető,a feszültséglengések az antennán még megmaradnak mire visszatér a visszavert jel. Más szóval nagy a csillapodási ideje egy ekkora amplitudójú jelnek. Ezért gondolom, hogy kell legyen egy kisebb teljesítményű egység, vagy csökkenthető teljesítményű lehetőség stb. ami mindenképpen külön hardvert igényel a radarszerkezeten belül.

  57. Áááá, ne nézz már hülyének….

    Gondolod, hogy a radar üzemmód váltás végtelenül kis idő alatt zajlik? Egyébként kurva vicces, hogy képanyagal vitatkozol ami bizonyítja, hogy a gépek mira képesek.

    Istenem, ha rajtam múlna úgy vágnálak már ki innen trollkodásért, hogy a nicked a Marson érne talajt…

  58. talking

    Nincs masik radar a fedelzeten. Egy radar van oszt kesz. A keszuleknek meg nincs szuksege tul sok csillapitasra ugyanis itt a duplexer mar regen atkapcsolt vetelre es az adobol semmi nem jon mar, hanem csak varja a visszavert jelet.

  59. Az meg a masik dolgo hogy a PRF onmagaban semmit nem mond. Az is lenyeges hogy az az impulzus amit a radar ismetel az milyen hosszu. Egy egy ilyen impulzus ( adas ) hossza hatarozza meg a minimalis hatotavot. Mert ha pl ez alatt az impulzus alatt 2 km “hosszu” jelet bocsajt ki a radar akkor ott van a minima hatotav mert ez alatt az ido alatt a radar duplexerje ado uzemmodban van.

  60. Tallking.
    Szerintem radar ügyben igazad lehet. Közelre biztos leveszi a teljesítményét. Erősen hiányolok innen 1 radarszakértőt, aki megmondaná a tutit. Ebben a KOLS ügyben is jó helyen kapirgáltál, bár ezt én se hittem. Az, hogy a 30ason az oroszok meg is csinálták, mutatja, hogy nagy különbség nincs a 2 rendszer között.

  61. Kuruc71
    Kövessük mi történik:

    a sugárzó rész kiküld x kW-os jelet. A duplexer ugyanekkor lezárja az adóhoz vezető csatornát, hogy a kiküldött nagyteljesítmény ne süsse meg a vevőt. A sugárzó rész leáll, a duplexer pedig kinyitja a vevőhöz vivő csatornát.
    És ekkor hopp: az antennán és a tápcsatornán maradt tranziens feszültséglengések még nem csillapodtak és bejutnak a vevőhöz.

    Ezért bizonyos ideig várni kell míg a duplexer kinyitja a vevő felé az antennát. A duplexer csak akkor nyithat a vevő felé, ha az antennán és annak csatornáján eléggé lecsillapodtak a tranziens feszültséglengések.

    No, ha kW-okkal sugárzol akkor annyi ideig kell várnod erre a csillapodásra hogy addig az 500méterről visszavert jel már rég megjött és elment.

  62. Tallking, már az ötvenes években volt olyan fedélzeti radar, amely ezer méter alatt is mért. Még az oroszoknak is.
    Az F-15-ös esetében a radar antenna több dolgot is csinál, például ezen voltak annak idején az IFF rendszer dipól antennái Régebben pedig felette, egy külön tölcsérsugárzó is volt az AIM-7 CW sugárzásához. Ezeket már lehet, hogy nem használják, bár a második vonalbeli gépeken még lehet, hogy rendszerben van a Sparrow.
    A repülőgép fedélzeti radaroknak nem okoz problémát a pár száz méteres táv mérése.

  63. aerophyl kolléga megint későn keltél:

    tallking szerint:
    2011. november 29. kedd @ 10:00

    “…..Anno az F86osokban is a radart kizárólag a célzókészülékhez használták és teljesen kisméretű volt a beömlőnyílás fölött.”

  64. szóval most az a dolog, hogy hogyan mér a radar néhány százméteres távolságokra. Szerintem pedig úgy, hogy kisebb teljesítménnyel (bár ugyanazzal az antennán keresztül) sugároz és vesz ehhez pedig külön hardvere van (pl külön magnetron, vagy külön kondenzátortelep amit rákapcsolnak a magnetronra stb) azon a készüléken belül amelyet közkeletűen “radar”nak neveznek.

  65. Tallking – Molni….
    A vitát eldöntendő, Tallking kap a segge alá egy SU-3x-et, amin van KOLS is meg ágyú is, meg raketta is…
    Molni kap egy F15-öt csicsás radarral, meg néhány rakettával és ágyúval.
    Phoenix lesz a bíró egy Raptorban, a többiek kutató-mentenek……

  66. Én az egészből kb. annyit értek, hogy légibázis mellett nem jó fácánnak lenni. Először megsütnek radarral, majd megdarálnak hajtóművel, végül megesznek késsel, villával….. Maradok a nagy kék víznél :) :)

  67. “…..Anno az F86osokban is a radart kizárólag a célzókészülékhez használták és teljesen kisméretű volt a beömlőnyílás fölött.”

    Ha már kötözködsz, akkor tisztázzuk. Az nem radar volt, hanem távmérő. Hasonló volt később a 74-esben is, csak kevésbé pontos.

  68. “cinikus szerint:
    2011. november 28. hétfő @ 22:19

    A narancs és a citrom nem ugyanaz. Van rokonság köztük, de ha berosálsz, akkor sem lesz ugyanaz a kettő. Próbáld ki.
    Tényekről akarsz vitatkozni, márpedig erre rajtad kívül itt senki nem hajlandó. Egyrészt. Másrészt az lenne az évezred szenzációja, ha a “hülye oroszok” nem tudnának arról amit te “zseniálisan” felfedeztél – vagy tudnak róla, csak direkt szívatják magukat és rossz helyre építik be a KOLS-t, hogy ne tudják célmegjelölőként használni. :D Vagy nem akarják. Vagy lusták hozzá. Vagy amit akarsz: tökmindegy, a tényeken nem változtat. (Fade még egész elfogadható ehhez képest a Litening nélkül lézeres célmegjelölésre képtelen szovjet gépekkel, pedig ez sem gyenge hülyeség. :D)”

    Ehhez képest ha beleolvasol a folytatásba, már kiderült, hogy a KOLSz ami angol néven ma OLS néven fut, több esetben lézermegjelölő is. wolfram hozzászólásában. Itt elfelejtettetek minden számot bemagolni a telefonkönyv adott oldaláról.

  69. aerophyl

    Nem értem miért a felháborodás. Egyszerűen azt boncoltam, hogy kis távolságokra milyen nehéz a rádióhullám kis utazóideje miatt kikapcsolni a nagyteljesítményű sugárzást és ezért logikusnak tartom, hogy kis távolságra valamilyen módon kisebb teljesítménnyel kell kibocsásson, mert csak a kis teljesítményeket lehet szükséges időben kikapcsolni.

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.