|

Utód nélkül vonták ki az Iglát a Magyar Honvédség állományából

Talán nem meglepő módon újból gyengült Magyarország, ugyanis utód nélkül vonták ki a 9M313 (Igla-1E) típusú légvédelmi rakétát a Magyar Honvédség állományából.

A 28 darab maradék 9M313 rakéta (Igla-1E) lövészeti felhasználásával szerdán (hivatalos idő szerint) 1353-kor a csehországi Hradiste lőterén véget ért a gyalogosan hordozható légvédelmi rakétarendszerek (MANPADS) csaknem négy évtizedes története a magyar haderőben, mely a Sztrela-2-essel (9K32) kezdődött a hetvenes, és az Igla-1-essel (9K310) folytatódott a nyolcvanas években.

További információk és képek az éleslövészetről itt: Légierő Blog

62 hozzászólás “Utód nélkül vonták ki az Iglát a Magyar Honvédség állományából”

  1. Elvileg szemből is indítható (all aspect) a rakéta.

    Nagyon nehéz az indítási zónát meghatározni, mert a cél sebessége és magassága erősen befolyásolja, néhány tized másodperccel korábban vagy később történő indítás barmira eltérő kinematikai helyzetet eredményez a rakétának.

    Tengerszintről indítva nagyjából 3500 méteres magassági jó, de ekkor szitne csak nem manőverező cél ellen. Ha a megtámadott gép észleli az indítást, akkor irányváltoztatás és emelkedés után esélye nincsa rakétának elérni a célt.

    A ferde lőtáv olyan kb. 3,5-4 km, de ha utánlősz egy 100 méteren repesztő M0.9-cel repesztő célnak, akkor ez jó, ha 2km-es indítási távot jelent, vagy még annyit sem.

    Minden olyan gép ellen bevethető, amit képes befogni a szenzor és nem gyorsabb ~ 450 m/s (?)-nál.

  2. Ezek alapjan enm tunik valami vitamindusnak… Tulajdonkeppen mire gondolhattak a tervezok, en nem latok tul nagy alkalmazhatosagot neki(de nem vagyok tul tajekozot az biztos.) A szenzor tud foldi celt is befogni? A legiero blogon azt irja „infravörös önrávezetőfej” van benne. Akkor foldi cel ellen meg megy?(bocs ha tul idetlennek tunnek a kerdesek, csak kedvelem a „mufajt”)

  3. @kaktusz

    Én is csak laikus vagyok, de szerintem amikor a hetvenes évek végén nekiültek megtervezni, akkor biztos nem a mai alkalmazhatósági szempontokat vették figyelembe. Régi helikopterek, forgószárnyasok, 2-3. generációs vadászok ellen biztos megfelelt.

  4. Lancester86, ennyi erővel a Gripeneket is vonjuk ki, mivel úgyis csak a saját erőinket bombáznák. :) Egyébként ez egy kis előszele volt annak ami a Magyar Honvédségre pár éven belül vár. Azt garantálom, hogy 10 év múlva nem lesz semmilyen formában bevethető haderőnk. (és most a szakszerű bevetésre gondoltam, nem arra, hogy támadás esetén úgyis lesz aki fegyvert fogjon, meg vmi ellenállást tanúsítson)

  5. KEUs viszonylatban nem kell lebecsülni az Iglat (és tsait).
    Itt nincsenek hiperszuper US/Dán/Izraeli… lézeres elhárítókütyük, amik kvázi teljesen életképtelenné tették az Iglat (és tsait) pl Afganisztánban.

    Az egész van ~13-15kg. Minden pl harmadik-ötödik alapegységnél lehetne egy (Nem tudom MOon, hogy van ez… :( ) ha az ellenséges helikoptert lát akkor durr.
    Arra kell készülni ami fenyeget. Márpedig a szomszédos országok „mi-17” es flottája ellen félelmetes fegyver egy filléres manpads legyen az igla/mistral vagy akármi.

    Amúgy tudotammal közeledtek élettartalmuk végéhez, ezért is vonták őket ki.
    Bzzeg KUB is lejár ~2012ben? és semmilyen tender nincs kiírva. bzeeg Mistralon kívül semmi légvédelmünk nem lesz? Agyrém…

  6. Ezek alapjan enm tunik valami vitamindusnak… Tulajdonkeppen mire gondolhattak a tervezok, en nem latok tul nagy alkalmazhatosagot neki(de nem vagyok tul tajekozot az biztos.)

    A MANPAD funkciója kettős. Ha kellően fejlett, kellően sok van belőle, akkor a nappali jóidős alacsonyan repülést igen kockázatossá tudja tenni. Ugyanis előrejelezhetlen, hogy hol bukkan fel.

    Ez mostanáig igen veszélyes volt, mert a passzív rávezetés miatt az indítás csak vizuálisan volt észlelhető.

    A veszteséget nem toleráló politkai helyzeteben – lásd 1999 AF és most Líbia – lényegében 4000 méter fölé küldik a gépeket, mert így nem másznak be a megsemmisítézi zónában.

    Egy MANPAD-nak nem célja az, hogy a telepített légvédelem megesmmisítési zónájával bírjon. Ne feledjük, hogy a ’70-es évek végén és ’80-as évek elején az egész VSZ – a SZU is! – még mindig az n+1-dik Sz-75, Sz-125 verzióka és a Krug és Kub csapatlégvédelmre alapozott. Ezek álcázása nem könnyű, de utóbbi kettő legalább mobil rendszer, gyorsan áttelepülnek.

    A szenzor tud foldi celt is befogni?

    Valószínűleg igen, de ez függ a földháttér típusától és az évszaktól is. Pl. naplementekkor téren egy havas domboldalom közelről majdnemniztos, hogy látna egy teherautót vagy tankot, okádják a hőt.

    Nyáron, egy sziklás hagyoldalon, ahogy megy fel egy kamion, nos, ott már nem biztos. Az egész hegyolal egy batárnagy meleg felület.

    Keringenek legendák arról, hogy Vietnám (?) alatt Sidewinderrel lőttek szét teheratutót, de az akkori infrafejek képességei mellett ez nem valószínű.

    Földi cél ellen valszeg azért nem indítható, mert a rakéta nem igazán tudná tartani a föld feletti pár méteres repülési magasságot, nem erre van kitalálva. Ha mondjuk a Gellért hegy tetejéről indítíod lefele, az még elképzelhetőnek tűnik. De ilyen célra vannak sokkal olcsóbb fegyverek. Páncélozott célok ellen semmit sem ér a cucc, puha célok ellen, meg az RPG csak 3-4 nagyságrenddel olcsób…

    Nem olvastad a tavalyi HT összefoglalómat? (Szeptember.) Melegen ajánlom.

  7. @Fade
    „múgy tudotammal közeledtek élettartalmuk végéhez, ezért is vonták őket ki.
    Bzzeg KUB is lejár ~2012ben? és semmilyen tender nincs kiírva. bzeeg Mistralon kívül semmi légvédelmünk nem lesz? Agyrém…”

    Tenyleg semmit nem akarnak beszerezni? Lassan nem marad semmink. :(

  8. Hát ezek a rendszerek ne feledjük el Afganisztánban régen és ma is nagyon beváltak, beválnának. Gondoljátok el például Afganisztánban 1 korszerű ilyen eszköz milyen pusztítást vihetne végbe, mikor a koalíció ellátását és szállítását rengeteg helikopter végzi, és nem is nagy magasságban, a támogató helikopterek között amik sokszor a hegyek között repülnek. Hangsúlyozom korszerű eszköz. Ahol a légvédelem erős, ott nem lehet magasból gravitációs bombákkal operálni, hiszen a videókon a gépek sokszor a cél felett átrepülve szinte kényelmesen vezetik célra a bombákat. Ezt egyenlő felek között nem lehetne megcsinálni, mert normál esetben pillanatok alatt egeket érnék a veszteségek. Akkor a mostani taktikát nem lehetne használni. Akkor pedig szükség lehet ilyen jellegű fegyverekre is.

  9. Egy sugárhajtású repülőgép lelölvése egy Igla vagy Strela rendszerrel aligha volt reális esély. Egy helikopter ellen már hatékonyabban működött. A lövészeteken infra gránátokra lőttünk amelyek nagyjából 30 másodpercig álló célként lebegtek ha jól emlékszem 1200-1400 méter magasan. Ráadásul nem egy hanem általában két vagy három gránátot lőttünk fel. Általában 3ból két esetben volt találat vagy nagyon közeli becsapódás. Ezek a gránátok azonban sokkal „nagyobb” célt adtak mint egy repülőgép vagy helikopter hajtóműve ráadásul nem is manővereztek…

  10. Egy sugárhajtású repülőgép lelölvése egy Igla vagy Strela rendszerrel aligha volt reális esély.

    Mikor? Esetleg kérdezd meg az IAF-et erről.

    Egy helikopter ellen már hatékonyabban működött.

    Kivéve amikor nem. Hiába lassabb a heli, ha az IR keresztmetesze jóval kisebb, mint egy repcsié.

    A 2008-as gyakorlaton a jenkik nyáron a sziklás háttérben levő Mi-24-et nem tudták a hipermodern X ‘winderrel befogni kb.3 km-ről. Szerintem ez döbbenetes. Akkor képzeld el, hogy egy cirka 30 évvel öregebb és kisebb Igle korlátai milyenek…

  11. Puma. Pannon Puma

    Dicső katonai vezetésünk igen sokat tesz a magyar hadsereg leépítése érdekében ! Nem, a gond nem a rakéta kivonása, hanem az,hogy NINCS utódja !!!!
    Egyébként a kis rakéta nem rosszabb mint más országok hasonló időben fejlesztett gyártmánya !
    A Wiki szerint hatótávolsága 5 km. A Dél-afrikai és a horvát összevetés szerint sem rossz a fegyver. Több gépet is lelőttek vele – így l991-ben az Öbölben egy Tornadot, l995-ben Bosszniában egy Mirage 2000 gépet, és még Afrikában is voltak lelövések de azokra nincs egyértelmű bizonyíték. Izrael a 2006-os libanoni háború során e fegyverek miatt volt kénytelen mellőzni az alacsony felderítéseket és bevetéseket.

    Nem lehetett rossz fegyver, eddig 24 ország vásárolta meg, köztük az Egyesült Arab Emírségek, Ecuador, Venezuela, Finnország !

    A fenti összevetések során kiderült keresőjének érzékenysége nem olyan jó mint a Mistralé, robbanófeje kisebb, viszont a zavarásnak igen jól ellenáll.
    Az ilyen könnyű fegyvereknek elég sok az alkalmazhatósági korlátja, de már létezésük is komoly dolog, mert a támadó nem repülhet a fű felett és manővereznie kell !

    Amikor az első közös hadgyakorlata volt a Mistrallal hazánkban, az Igla pontosan és megbízhatóan működött, a franciákból kettő befuccsolt!
    ( az egyik nem indult el, mert a technikus fordítva tett bele egy elemet! )
    Sok változata létezik.

  12. Izrael a 2006-os libanoni háború során e fegyverek miatt volt kénytelen mellőzni az alacsony felderítéseket és bevetéseket.

    Az IAF gépei berepültek a MANPAD zónába. A régebbi gépek preventív szórták a flare-t az F-16I gépek nem, mert azokon már van valamilyen MAWS.

  13. Szerintem a mostani MANPAD-ek leginkabb az alacsonyabban szallo UAV-k, fel- illetve leszallo repulogepek, CAS-t vegrehajto csatarepulogepek illetve MEDEVAC vagy barmilyen okbol landolo helikopterek ellen veszelyes. Mondjuk ez mind velejaroja egy modern haborunak, szoval a kepessegre tovabbra is szukseg van. Csak gondolom penz nincs ra, ami nem ujdonsag… :(

  14. Azt, hogy mennyire korszerű egy ilyen rakéta, lehet vitatni – de a jó életbe, a sok kivonás helyett inkább rendeznének velük egy komplex harcászati gyakorlatot, ahol ellőhetnék azt, amit most drága pénzen meg fognak semmisíteni… Így legalább katonáink érezhetnének egy kis puskaporszagot.

  15. Egy sugárhajtású repülőgép lelölvése egy Igla vagy Strela rendszerrel aligha volt reális esély.

    Mikor? Esetleg kérdezd meg az IAF-et erről.

    Egy helikopter ellen már hatékonyabban működött.

    Kivéve amikor nem. Hiába lassabb a heli, ha az IR keresztmetesze jóval kisebb, mint egy repcsié.

    Ez tény. De nem mind1 hogy ezekben az esetekben Strela 2M vagy 10M-et használtak…
    Van különbség…

  16. A MI-24-esre ha felszerelsz minden önvédelmi rendszert(itt a 80-as években használt szovjet technikára gondolok)akkor az akkori tapasztalatok szerint 70%-al megnő a helikopter túlélési esélye egy Stingerrel szemben.

    Az akkori Stingerrel szemben. Azóta cirka 1,5 generáció lement a Stingerből is, de legalább 1. A Mi-24/35 gépek önvédelmi rendszere meg változatlan…

  17. Szerintem a mostani MANPAD-ek leginkabb az alacsonyabban szallo UAV-k

    MANPAD esetén fizikailag látni kell a célt. Aki lát 7-8 km-rőlk egy autó méretű kis célt, annak sok szerencsét kívánok. Mázli kell hozzá, ha nincs radar. A radarok meg ne UAV-ra vadásszanak, mert hamar meghalnak.

    Az IR keresztmetszetük meg elég kicsi.

  18. Ez tény. De nem mind1 hogy ezekben az esetekben Strela 2M vagy 10M-et használtak…
    Van különbség…

    Naná, a Strela-10 az nem MANPAD, hanem SHORAD, ergo hogyan jön ide? Mert eddig végig MANPAD-ról volt szó. Egy kategóriával fentebb van…

    (A Mistral meg valahol a kettő közt.)

    Egyébként meg egyetlen arab országnak sem volt belőle, mert a ’80-as években jelent meg a cucc. 1982-ben nem volt ott a Békét Galileának idején…

  19. „nem lehetett rossz fegyver, eddig 24 ország vásárolta meg, köztük az Egyesült Arab Emírségek, Ecuador, Venezuela, Finnország!
    A vásárló országok nagyrészt azon országok, amik nem kaphatnak politkai okokból Stinger / Avengert.”

    Oops… Lehet, hogy én maradtam le valami nagy paradigma váltásról a nagypolitikában, de Venezuelát leszámítva milyen problémája lenne az USA-nak a fenti országokkal? Finnország kaphatott Hornet vadászgépeket AMRAAM rakétákkal, de Stingert nem? Az Emirátusok esetében nem hogy tiltólista nincs, de Washingtonban nem győzik nyalni a valagukat ( és a Szaúdiakét ) hogy rendeljenek minél többet. Ecuador meg amolyan se hús, se hal kategória, szó sincs nyílt USA-ellenességről. Inkább csak azért fura, mert a térségből inkább Peru szeret bevásárolni időnként az orosz hadiipari cuccokból…

  20. Tavaly amikor Kecsón oda mentem a Győri rakétásokhoz mindegyikel elbeszélgettem közel 1órát a Kubosokkal is meg az Iglásokkal is.

    Ki is próbáltam és nagyon jó ergonomikus kialakitása van tökéletes súlypontal fél válon megtartottam úgy hogy nem nyúltam hozzá pedig közel 20kg!
    Pedig ugye a orosz „barátaink” nem sokat konyítanak az ergonomiához és az ember barát dolgok megalkotásához:D

    A gyerek elmondta hogy éles lövészeten voltak kint Cipruson és ott 10 inditásból 8találatot értek el mig a többi NATO tagország a Stingerrel csak 5-6 találatot!

    Kezelése:

    Nagyon egyszerü 15 fokal megkell dönteni a vizszinthez képest a repülő tárgyra irányítani ilyenkor „kibiztosítani”,az infra fejet -200 fokra hütti a benne lévő hidrogén folyadék és annak olyan érzékeny lesz a felye hogy az 500 méterre lévő cigi csíkkre is rárepül(nem vicc)
    Amig befogja a célt 3-5 másodperc ekkor hallasz egy bugó hangot akkor kell meghúzni az elsütő billentyűt ekkor a „kis madár” Mach 3mal repül a célpontja felé amit ők csak akkor veznek észre hamár túl késő nem egy nem kettő Apachet szedtek le vele Irakban Afganisztánban és legutobb Jemeni szabadság harcosok a Szaudi határon.

    Ha végeztél:

    Az inditó egységet lekell szerelni a rakétárol 2 biztosító fogja ezeket lepattintod és rárakod a következő vetőcsőre amiben gyárilak elő van szerelve a következő meglepetés.
    Ezért is jobb a Stingernél mert olcsóbb és nem dobod el használat után a keresőoptikát az ürescsővel együtt+gyárilag úgy alkodták meg hogy saját barát idegen felismerővel látták el így saját repülő ezközt nem tudsz vele leszedni bár ezt késöbb egyes felhasználok ki iktatták ezért is tudtak vele le lőni Mi-17est és Mi-24esta Dél- Afrikaiak.

    Nem csak légvédelemre hanem szárazfőldi gépek ellen is lehet használni de csak úgy ha azok magasabban vannak mint te pl egy dombon mivel a 15fokos indítást mindig biztosítani kell neki.
    Erre is volt példa a gyerek szerint amikor Csehországban kiprobálták leselejtezett T-55ösöket löttek ki a csehekkel együtt.

    Tehát kivontunk egy olyan eszközt aminek nincs párja a világon kategoriájában!
    A Javelin egy kicsit drága nekünk és a túlzott elektronikában nem biznék nagyon,az AT-4es meg nem infrafejes.

    Plusz az örmények hangsebességel repülő azeri MIG-25öst szedtek le vel úgyhogy nem egyszerű a gépezet.

    http://www.youtube.com/results?search_query=armenia+igla+vs+azeri+mig-25&aq=f

    Ezt a kis szöszenetet nem saját magam találtam ki hanem elmondásból állítottam össze mert néhány olvasó hazugsággal és hozzá nem értéssel vádolt a fegyvertechnikát illetően ebben van igazság vagyis nem értek sok dologhoz de pl kézi fegyverekben eléggé otthon vagyok jah és konteó irásban meg álmodozásban:D
    A repülő fedélzeti radarok áramlás technika hajtómű felépítéshez nem értek annyira de hiddel Molnikám hogy ez igaz amit itt leirtam:D

  21. C:
    „Hát ezek a rendszerek ne feledjük el Afganisztánban régen és ma is nagyon beváltak, beválnának. Gondoljátok el például Afganisztánban 1 korszerű ilyen eszköz milyen pusztítást vihetne végbe…”

    Jelenleg is ott vannak Afganisztánban tömegével és kb lókakit nem érnek, abba nem vagyok biztos, hogy pl idén akár egy darab helit is lelöttek volna.
    Ne keverjük a KEUs viszonyokkal ahol nemhogy lézeres elhártórendszer nincs tán sehol rendszeresítve de tán még infracsapda + MAWS sincs a legtöbb MI-17en.

  22. dudi: Amióta alakot követnek az új tipusú IR fegyverek azóta az infrascapda+céziumlámpa hatékonysága szvsz a töredékére esett.

    Mielött megint nagy falme lenne belölle: A ruszkik is így gondolják. Tán nincs 1-2hónapja, hogy élesbe is kipróbálták volna (még álványon) a saját proto rendszerüket.

  23. dudi: +al írtam.

    Amúgy baromi érdekes az egész. A korábbi rakéták ellen hatékonyak lehetett a flare… jött az alakkövetés, erre a válasz a lézer alapú elhárítórendszerek… radar spektrumában is ugye komolak a változások, eközben egy B3 ami méretre ~medium bomber kategória ha esetleg megjeenésekor nem is de a helye meg lesz egy nem IR hanem 1-2-3?kmes körzetében akármilyen rakétát elhárító rendszernek amit viszont mért ne lehetne bármilyen közel kerülő ellenséges gép ellen alkalmazni.? Eközben már látszódnak a 6genes gépek (inkább már rendszer) vonásai… mindenesetre érdekes. :)

  24. Az besugárzásjelző és infracsapdák is új típusúak,a céziumlámpán meg nem kell javítani az mindent kukára vág.

    Bér tudnám, hogy akkor miért fejlesztenek DIRCM-et, meg n+1 dolgot, ha az minden kukára vág.

    BTW, még senki nem tudta elmagyarázni nekem, hogy hogyan működik…

  25. Oops… Lehet, hogy én maradtam le valami nagy paradigma váltásról a nagypolitikában, de Venezuelát leszámítva milyen problémája lenne az USA-nak a fenti országokkal? Finnország kaphatott Hornet vadászgépeket AMRAAM rakétákkal, de Stingert nem?

    Nekünk is van AMRAAM, de azért uncle sam megkérte, hogy hadd ne legyen már MANPAD itten. Attól, hogy AMRAAM-ot ad, MANPAD rendszert nem nagyon terít a jenki.

    Mellesleg azt is nézze már az ember, hogy mennyi rakétát és indítóeszközt rendelt és ne azt, hogy hány darab ország. Ilyen alapon a Gripen fantasztikus siker, hiszen legalább 4 országba exportálták egy évtized alatt. Az más kérdás, hogy anno Hollandia kétszer több F-16A-t vett egydül, mint Griffet összesen minden exportot összevéve…

  26. molni

    Modulált infra sugárzást bocsájt ki és ez zavarja meg a közeledő rakétát(fals kormányparancsokat generál ne kérdezd,hogy hogyan).

    „Bér tudnám, hogy akkor miért fejlesztenek DIRCM-et, meg n+1 dolgot, ha az minden kukára vág.”

    A DIRCM csak a közeledő rakétára fejti ki hatását nem pedig minden infra érzékelőre.

  27. A MAWS önmagában nem sokat ér akkor van igazi előnye ha összekötöd z aktív rendszerekkel.

    Aktív IR védelmi rendszer ma a DIRCM és társai. Ilyen vadászgépen perpillanat nincs tudtommal, max. kísérleti fázisban tesztségen. A MAWS ma semmi mást nem csinál, „csak” figyelmeztet és az előre programozott EWS módot hozza működésbe, automatikusan szór infracsapdát, amit a pilóta felülbírálhat, ha a rendszer tévesen azonosít valami forrást.

    Pedig ugye a orosz “barátaink” nem sokat konyítanak az ergonomiához és az ember barát dolgok megalkotásához:D

    Ez egy hibás sztereotípia. A MANPAD lényege, hogy ember cipeli egy ideig. Ergo nagy balfaszság lett volna nem úgy tervezni, hogy a súlypontja a megfelelő helyen legyen. Egyébként előfordulhatot olyan szerencse is, hogy maga a szerkezet súlypontja véletlenül jól adótott és nem is kellett vele foglalkozni.

    Kezelése:

    Nagyon egyszerü 15 fokal megkell dönteni a vizszinthez képest a repülő tárgyra irányítani ilyenkor “kibiztosítani”,az infra fejet -200 fokra hütti a benne lévő hidrogén folyadék és annak olyan érzékeny lesz a felye hogy az 500 méterre lévő cigi csíkkre is rárepül(nem vicc)

    Ebben azért kételkedek. Max. égháttérben, de talán úgy sem. Zavarvédelmi és érzékenységi problémákat vet fel.

    Amig befogja a célt 3-5 másodperc ekkor hallasz egy bugó hangot akkor kell meghúzni az elsütő billentyűt ekkor a “kis madár” Mach 3mal repül a célpontja felé amit ők csak akkor veznek észre hamár túl késő nem egy nem kettő Apachet szedtek le vele Irakban Afganisztánban és legutobb Jemeni szabadság harcosok a Szaudi határon.

    Az Igla égésvégési sebessége soha nincs 3 Mach tengerszintről indítva. A 3-5 sec reakció idő borzalmasan sok. Gondolj bele, ennyi idő alatt a cél M0.9 táján megtesz 1-1,2 km-et. Tekintve, hogy ezután a találat pillanata előtt elég rendes sebességdifi kell a cél előtt + manőverezési tartalék ez ki is hozza a rendszer korlátait. Mondjuk nem tudom, hogy más MANPAD reakció ideje mennyi.

    Irakban és Afganisztánvan több heli veszett oda balesetben, mint harctevékenység által, azok nagy része is RPG találatot kapott.

    Jemeni használatról nincs semmi adatom.

    Ezért is jobb a Stingernél mert olcsóbb és nem dobod el használat után a keresőoptikát az ürescsővel együtt+gyárilag úgy alkodták meg hogy saját barát idegen felismerővel látták el így saját repülő ezközt nem tudsz vele leszedni bár ezt késöbb egyes felhasználok ki iktatták ezért is tudtak vele le lőni Mi-17est és Mi-24esta Dél- Afrikaiak.

    Minden komoly MANADP-hoz van IFF csak a gépen is kell lennie a rendszer másik oldalának, vagy logikusabban a saját meglevő IFF technikádhoz kell igazítani a MANPAD-os muksóét.

    Nem csak légvédelemre hanem szárazfőldi gépek ellen is lehet használni de csak úgy ha azok magasabban vannak mint te pl egy dombon mivel a 15fokos indítást mindig biztosítani kell neki.

    Ezt nem is tudtam. Ez viszont bibi. Ugyanis akkor az alacsonyan repülő célok ellen tehetetlen, mert nem tudod rávinni a fejet a célra és rajta tartani. Egy 30-50 méteren száguldó cél ellen nem lehet indítani sík terepen ezek szerint? Mert ebből ez jön ki!

    (Hogy a többi rendszernél van ilyen korlát, azt nem tudom.)

    Tehát kivontunk egy olyan eszközt aminek nincs párja a világon kategoriájában!

    Ez így szerintem finoman szólva réves…
    A hk. kilövése meg max. motortér hátul mákkal, ugye te sem gondolod, hogy hk. páncélon átmegy egy repesz romboló töltet, ami kb. 2-3 kilós…?

    Plusz az örmények hangsebességel repülő azeri MIG-25öst szedtek le vel úgyhogy nem egyszerű a gépezet.

    Nem értem, hogy ebben mi a nagy szám. A rakéta üzemi paraméterein belül van. Ha a cél nem látja az indítást és nem dob infracsapát és kinematikai hatótávon belül van, akkor az a minimum, hogy egy nem manőverező és zavaró célt elkapjon a fegyver. Az AIM-9L már a ’70-es években tudta ezt…

  28. Az új kereső fejek ellen szvsz se az infracsapdák, se a cézium lámpa nem sokat ér. Az egy más kérdés, hogy mivel és itt erős a gyanum, hogy amik+oroszok+izrael összebeszéltek ezen manpadok nem úgy tűnik, hogy villámsebesen terjednének így a maws+infracsapda+céziumlámpa is hatásos lehet, ami most ultimatenek tűnik az egyértelműen a lézeres megoldások, a heli veszteségek nagyja Afganisztánban RPGtől van (100asával lövöldözik őket), a manpadok ~0át érnek. Evvel szemben ugye hiába raktak szovjetek infracsapdát a mi24ekre, irgalmatlan veszteségeik voltak Afganisztánban.

  29. volt egy video tán youtuben (UAV felvéte), ~egy 20-30perces csata volt rajta, amikor megérkeztek az AH64ek kb véget is vetettek az egésznek de 20perc alatt kilöttek benne kb 100-200rpgt (10-20secenként repült egy!) + amikor megérkeztek az AH64ek arra!! is eldurrantottak újabb talán 100at.

  30. Nem emlékszem a pontos részletekre de még az Irakban esett meg,hogy Aliék egy Apache köteléket visszavonulásra kényszerítettek.Talán le is szedtek párat de az biztos,hogy nem nagyon volt olyan visszatérő gép amit ne rongáltak volna meg különböző mértékben.

  31. dudi: Itt konkrétan egyet se találtak el, ahoz azért irgalmatlan nagy mák kell, ilyenkor nem jönnek (kell nekik) 500mnél lejjebb, rpg7 felfele tán ennyit repül pont alatta kell legyél…. célozni is ajándék egy helire vele… egyszerűen csak durva volt, hogy mennyi kiba sok rpg eleresztés után előkapnak „még 100at”. Ha az egyik mondjuk megpróbált volna leszállni…. hát…

  32. Fade

    Volt előtte is csak az volt a baj a legtöbb esetben,hogy a pilóták nem észlelték az indítást.Amikor időben észrevették a rakétát akkor nagy többségben elkerülték a találatot.

    Ami az RPG-t illeti annak a max lőtávja 500m.Álló harckocsit még ki lehet ekkora távolságról lőni,mozgót a találat esélyével kb 300m-ig van értelme támadni(persze csodák vannak,szerencséje/ balszerencséje bárkinek lehet,de az irreleváns).Innentől kezdve nem nehéz kitalálni,hogy mennyi esélyed van egy mozgó helikoptert lelőni 500 méterről.

  33. dudi: wikiröl: „Countermeasure flares and a missile warning systems were later installed in all Soviet Mi-2, Mi-8, and Mi-24 helicopters, giving pilots a chance to evade the missile. Heat dissipaters were also fitted to exhausts to decrease the Mi-24’s heat signature. These reduced the Stinger threat but did not eliminate it.”

    jájj hogy fordít translate…
    http://translate.google.hu/?js=n&prev=_t&hl=hu&ie=UTF-8&layout=2&eotf=1&sl=en&tl=hu&text=&file=#en|hu|Countermeasure%20flares%20and%20a%20missile%20warning%20systems%20were%20later%20installed%20in%20all%20Soviet%20Mi-2%2C%20Mi-8%2C%20and%20Mi-24%20helicopters%2C%20giving%20pilots%20a%20chance%20to%20evade%20the%20missile.%20Heat%20dissipaters%20were%20also%20fitted%20to%20exhausts%20to%20decrease%20the%20Mi-24%27s%20heat%20signature.%20These%20reduced%20the%20Stinger%20threat%20but%20did%20not%20eliminate%20it.

  34. „Jelenleg is ott vannak Afganisztánban tömegével és kb lókakit nem érnek, abba nem vagyok biztos, hogy pl idén akár egy darab helit is lelöttek volna.”
    Éppenséggel nincsenek modern MANPADSek a lázadók kezében.
    Az USA szervezetei elég rendesen próbálják megvásárolni előlük őket a fegyverpiacról, a néhány esetleg még megmaradt régi rakétával meg tényleg nehéz eltalálni bármit is. Bár 2007 -ben így is le tudtak szedni vele egy CH-47 -es