|

Irán hadihajókat küldene az USA partjaihoz?

Az iráni állami hírügynökség kedden a haditengerészet parancsnokát, Habibollah Sayari admirálist idézte, aki pedig az iráni-iraki háború 31. évfordulója kapcsán megejtett beszédében arra tért ki, hogy ha az arrogáns világhatalom az iráni partok közelében parádézhat, akkor annak sincsen semmi akadálya, hogy az irániak erős tengeri jelenlétet küldjenek annak atlanti partjához, tengeri határvonalának közelébe. Az Egyesült Államok konkrétan ugyan nem lett megnevezve, de nyilvánvalóan e nélkül is egyértelmű a címzett.

A címzett, mely részéről még nem érkezett reakció a nyilatkozatra. Talán épp azt számolgatják, hogy 1 modernnek nevezhető hajót tudna-e küldeni Teherán, és hogy egy, az Öböl felé tartó CVN le tudja-e gázolni azt – persze véletlenül…

Az iráni haditengerészet nagyobbacska hajói jelenleg egyébként egyrészt 2. világháború alatt tervezett amerikai rombolók (Allen M. Sumner-osztály), melyeket még az USA-tól való eltávolodás előtt kaptak a 70-es évek elején, másrészt angol fregattok (Vosper Mk5), melyek a 60-as évek végén érkeztek.

Az iráni Sahand fregatt bő 2 héttel a megsemmisítése előtt

Az Alvand-osztályú fregattokból eredetileg 4 darabot rendszeresítettek az irániak. Ebből egyet 1988. április 18-án Harpoon és AGM-123 általi kezelésnek vetettek alá az amerikaiak a megtorló célzatú Operation Praying Mantis hadművelet keretében. A szóban forgó Sahand látszik a fenti képen, 17 nappal a megsemmisülése előtt. | Fotó: Alex Hicks ,

A tavaly év februárjában állt hadrendbe a Teherán által rombolónak nevezett, de méretei, képességei alapján igazából csak könnyű fregattnak számító – és egyes vélemények szerint az angol fregattokra alapozó – Moudge-osztály első tagja, a Jamaran. A kínai, illetve nyugati eredetű fegyverzet iráni utánérzeteivel felfegyverzett hajóosztályba a tervek szerint 4 hadihajó tartozik majd.

122 hozzászólás “Irán hadihajókat küldene az USA partjaihoz?”

  1. Nekem ez a sztori ugrott be erről:
    a legenda szerint a washingtoni külügy illetékese és a magyar ügyvivő között hangzott el és annak idején a pesti utcán is suttogtak:

    – Magyarország ugye köztársaság?
    – Nem uram, királyság.
    – Akkor van királyuk?
    – Nincs, tengernagyunk van.
    – Akkor van flottájuk?
    – Nincs, mivel nincs tengerünk.
    – Van valami követelésük?
    – Igen.
    – Amerikával szemben?
    – Nem.
    – Angliával szemben?
    – Nem.
    – Oroszországgal szemben?
    – Nem.
    – Hát akkor kivel szemben vannak követeléseik?
    – Romániával szemben.
    – Akkor Romániának is hadat fognak üzenni?
    – Nem, uram. Szövetségesek vagyunk.

    no comment…

  2. Ez nyilvánvalóan belső propaganda. Nagyon nyomatják a belpolitikájukban az újabbnál újabb fegyvereik kifejlesztésével kapcsolatos csinnadrattás eseményeket így hát ennek is el kellett következnie.

    Vagy, érzik, hogy már meg lesznek támadva és akkor egy politikai konfliktust generálnak időhúzás végett jó messze tőlük. Akkor most az USA az iráni haditengerészeti jelenléttel lesz elfoglalva arra kell reagálnia stb. pár hónapos időhúzás lehet belőle. Persze, egyetlenegy lövedéket, mindegy milyet, mekkorát, se tudnának az USA szárazföldi területére eljuttatni.

  3. Ha eleve figyelik a teherhajót akkor az USA ellen a ClubK se ér semmit. Az csak meglepetésszerű támadásra jó mert akkor váratlan helyen támadva nem lesz pont ott egy légvédelmi üteg ami leszedje. De az iráni hajókat szerintem már a kikötöből történő kifutásuktól kezdve folyamatosan követik bárhová mennek, bármit csinálnak.

  4. Az Index hasonló cikke szerint mégis reagált rá a Pentagon szóvivő. Semmi extra, csak ahogy várható volt, kétségbe vonta a fenyegetés realitását. Egyébként _senki_ nem járőrözik az USA partjainál, még az oroszok sem. Két évvel ezelőtt a Keleti Part előtt végig krúzolt egy Improved Akula SSN, néha direkt kilógatta a periszkópot, hogy lássák a jenkik, hogy Medve Bácsi ilyet is tud ha akar, azután hazakotródott Severomorsk-ba. Azóta senki sem enyhítette a U.S Coast Guard őrhajóinak magányát, úgyhogy az iráni ajánlkozás pont kapóra jön… :-)) Mellesleg amíg nem hatolnak be az USA területi vizeire, addig nemzetközi vizeken elvileg joguk van őrjáratosdit játszani az irániaknak is…

  5. Az amik helyében megzavarnám az iráni gps-vevőket és kikötnének a Falklandokon :-) :-) :-)
    Iráni tengó is megy? Mert akkor fel kell szerelni a lánctalpait, hogy elballagjon a fenéken….
    Az is lehet, hogy az iráni hadihajókat izraeli ellátóhajók tankolják majd fel….. :-) :-)
    Új hír: Irán közeledik Amerikához! – közölte a Nat. Geo. (kontinens-vándorlás)

  6. Off:
    “Nekem ez a sztori ugrott be erről…”

    Erre a helyzetre inkább az a sztori illik, hogy Hitler felhívja Horthy kormányzót, hogy jó szövetségeshez illően fel tudnának-e a magyarok ajánlani harckocsikat a keleti frontra, a Wehrmacht támogatására. Mire Horthy válasza: Ez csak természetes Mein Führer, mennyit küldjünk ki? Egyet, kettőt, vagy MIND a hármat? :-))
    On.

  7. Ha lezárják előlük a Szuezi-csatonát egyáltalán lenne elég üzemanyaguk, hogy eljussanak a fél világot megkerülve legalább a keleti partig?
    Ez a beszólás annyit ér, mint hogy tengeralattjárókat küldenek a Vörös tengerre…
    Most komolyan, ha bármi hülyeséget is akarnának csinálni, – kis túlzással – hamarabb ki lennének kapva mielőtt még az ujjuk a gombhoz érne…

  8. Vegre tudjak majd valamire hasznalni a – botrany dragan beszerzett – LCS-eket :)

    “Ha lezárják előlük a Szuezi-csatonát egyáltalán lenne elég üzemanyaguk, hogy eljussanak a fél világot megkerülve legalább a keleti partig?”

    Nem. Viszont eleg jo viszony apolnak Venezuelaval, ott talan tudnanak felvenni uzemanyagot.

  9. “Ha lezárják előlük a Szuezi-csatonát egyáltalán lenne elég üzemanyaguk, hogy eljussanak a fél világot megkerülve legalább a keleti partig?”

    Hosszabb utakra a hadihajókat mindig tankerek kísérik. Az oroszok is így csinálják, fél évente van váltás az Ádeni Öbölben a kalózvadászatra küldött rombolók között. Minden kötelék egy rombolóból, egy tankerből, és egy vontatóhajóból ( sea-going tug ) áll. A nafta pedig nem jelent problémát, mert abból az irániaknak is van bőven…

  10. Tegnap este megnéztem a világ híradót valamelyik csatornán ,
    az irániak egy új 200 km hatósugarú hajó elleni rakétát mutattak be .
    Ha az orozsok meg nagy haverok akarnak lenni iránnak mért nem dobnak pár száz p-800 rakétát nekik ? tudom hogy fegyver embargó meg egyéb ENSZ baromság de ha hadják őket akkor hasonló képen járnak mint Líbia .

    Csak egy újabb idézet netanjahu minisztertől :”Az ENSZ közgyűlésben azt is megszavazzák ha azt mondom , a nap nyugaton kel , és keleten nyugszik “

  11. SS-N-26 != BrahMos, de ezt most hagyjuk…

    “És ez olyan nagy gond a oroszoknak meg Iránnak ?”

    Oroszoknak nem, Irannak igen.

    “Indiába is tehergépkocsin van még eddig a brahmos,”

    Meg persze a haditengereszt felszini egysegein is bevetheto. Kesobb meg a Szu-30-asokon

    “a légierő meg max 2012 kaphat”

    Es akkor ismet megkerdezem. Milyen indito platformot hasznalnanak? Vagy arra gondoltal, hogy par szaz tehergepkocsit atfegyvereznek es kesz? Meg aztan honnan kapna celjelet, honnan lenne mid-course-guidance?

  12. Veér István

    “Javaslom amúgy a szöveg elolvasást, mert attól, hogy Te egy esetleg rossz (vagy ez a rossz, annyira nem érdekel a dolog) fordításból idéztél, ez a változat is kiváló arroganciája és nagyképű hazugságainak demonstrálására.”

    Pontosan ugyanannyi igazság és realisztikusság volt benne, mint a palesztin “kollégájéban”….

  13. Iránnak van saját ballisztikus hajó elleni rakétájuk, amiről most derült ki hogy valamiféle optikai-infra érzékelővel keresi meg a célt, valamit van 1 eddig keveset reklámozott hangsebességnél gyorsabb hajó elleni rakétájuk, amit valami légvédelmi rakétából fabrikáltak. A másodikról nem tudni hogy milyen érvékelőt alkalmaztak. Egyébként folyik a Jamaran romboló átalakítása légvédelmi rakétákkal és egy új radarral, miközben készül a testvér hajója a Kaszpi-tengerre. Érdekesség hogy miután elkészült Irán első teljesen saját gyártású óceánjáró konténerszállító hajója, a cél állítólag egy repülőgép-helikopter hordozó építése. Nekem úgy tűnik a képességek és készségek területén a háttéripart lépésről lépésre történő hozzáfejlesztik a szükséges feladatokhoz, valami rendkívül logikus lépéssorozattal. (kerámia, szénszál,motor és hajtóműgyártás, stb.) A végkifejlet minden esetre érdekes lesz, ugyan is a fejlődés egyik politikai motorja a jelenlegi elnök mandátuma idén lejár, és valószínűleg nem is lesz megválasztva. Azonban úgy tűnik a papság mint egy szent (forradalmi) ügyként kezeli az ország gazdasági-tudományos fejlődését (érdekes módon a társadalmi konzervativizmus mellett).

  14. Azért egy STOBAR-nak első ránézésre is nagyobbnak, meg bonyolultabbnak kell lennie. Nagyobb luxusjachtokon is van helipad, katonai helók nyilván nehezebbek, meg minden, de azért nem olyan nagy a különbség. Persze miért is készítenének ilyen hajókat, ha megvédeni úgysem tudják őket?

  15. “Ez így van, csak odáig el is kellene jutni…”

    Az valoban nehezen menne. Talan cammogva a Kilo-k es a DD-k el tudnak vanszorogni odaig. Vagy marad egy tankolas valahol Afrikaban.

    De mindez lenyegtelen, mert a harcertekuk igy is, ugy is nulla. Meg a Coast Guard-nak sem jelentenenek fenyegetest :)

  16. Az érthető, hogy hasonló feladatokat kell ellátnia egy ilyen hajónak, mint egy kisebb reptérnek, a legnagyobb nehézséget gondolom az okozza, hogy az összes funkciót egy adott méretű hajótestbe kell bezsúfolni. Irániaknak van saját gyártású fregattjuk ami hordoz helikoptert is(igaz csak egyet, és nem tudom hogy egy fregattnak meddig kell a vízen maradnia egy bevetés során), szóval nem lenne teljesen új nekik a dolog.

  17. A nagyobb jachtok ma már azonos felszerelést használnak a hadihajókkal. Ami a következőt jelenti, van:

    – hangárjuk, például a mikrofosos Paul Allen Octopus-ja két helikoptert is tud tárolni zárt térben ami a tengerállóság és a korrózióvédelem miatt alapkövetelmény:
    http://www.barbadospropertylist.com/wp-content/uploads/2009/12/chopper-in-hangar.png
    – van üzemanyagtároló és javítórészlegük hozzá, az Octopusnak például.
    – a nyílt tengeri üzemnek megfelelő méretű helikopterfedélzetük:
    http://www.wirecyber.com/wp-content/uploads/2009/04/e7aba0e9b1bc2.jpg
    – helikopter rögzítő rácsuk (az új építésű megajachtokon most jelennek meg):
    http://cramm.nl/downloads/producten/documentatie/heligrid2/Heligrid2.pdf
    http://www.youtube.com/watch?v=bC2XIGMI2kM
    – ezenkívül a jachtok, kereskedelmi hajók és haditengerészeti egységek helikopterüzemeltetésre vonatkozó szabályzatai egyformán szigorúak. A képzett irányító, tűzoltó és pilótaszemélyzetet, az alapvető műszerezettséget mind megkövetelik. Magyarán azok a civil hajók, amik nem csak helideckkel, hanem a helikopter üzemeltetésének minden feltételével felszereltek azonos felszereltségűek mint katonai társaik, és elnézve a jachtépítési trendeket, hamarosan a katonák irigykedni is fognak. Egy katonai üzemeltetési kézikönyv, ebből dolgoznak a civilek is:
    http://www.uscg.mil/directives/cim/3000-3999/CIM_3710_2E.pdf
    ez pedig egy civil személyzet képzésével foglalkozó cég:
    http://www.heli-yacht.com/

    Már most is több helikoptert üzemeltetnek tengeri platformokról civilek, mint katonák, egy jól képzett haditengerészeti helikopterpilóta számára a szolgálat utáni jövőt egyre automatikusabban jelenti az offshore platformok ellátásában vagy éppen jachtokon állomásozó helikopterek üzemeltetésében való elhelyezkedés.

    Természetesen mindezeket az eszközöket, beleértve az üzemeltető személyzetet is a katonai szektorból vették át a civilek, aminek az oka egyszerű, a legdinamikusabban fejlődő európai hajóépítő üzletág a különféle méretű ellátó és szerelőhajók mellett jachtoké és ha az általános leszerelés közepette a hajógyárak fenn akarnak maradni, akkor egyre magasabb színvonalú technológiát kell invesztálniuk a civil piacba, így szükségszerűen jelentek meg a megrendelők igényeinek kielégítésére a haditengerészeteknek kifejlesztett technológiák a civil fronton is, első körben a különféle offshore platformokon, de mostanra már a luxusjachtokig is eljutottak.

    Ebből a példából is látható, hogy rendszeres helikopterüzemhez is komoly műszaki felkészültség és szakembergárda kell. De ez még nem olyan bonyolult, ezért tud a legtöbb komolyabb flottával rendelkező ország helikopterfedélzettel és hangárral ellátott hadihajókat építeni. Ám ezzel szemben egy helikopterhordozó az már egy elitklub. Még az oroszoknak se ment saját maguktól, ezért vásároltak a franciáktól!

  18. Akar mennyire is jol felszerelt egy civil hajo az soha nem erheti el a szinvonalat egy hadihajonak de meg a kozelebe sem ferhet.

    Teljesen mas koncepcio szerint vannak tervezve es epitve. Hogy vizualisan szemleltessem a peldat kabe annyira vannak egy kategoriaban mint mondjuk egy teherauto platojara barkacsolt HSN loveg es kazanlemez kaszni meg mondjuk egy T-72.

    Sok hasonlosag van a ketto kozot de azert teljes ket kulonallo mufaj a dolog.

  19. Teljesen azonos felszerelés, kiépítés, helikoptertípus (civil vs. katonai változat természetesen), azonos képzettségű legénység hozzá gyakran haditengerészeti háttérrel. Nincs különbség egy fullextrás megajacht helikopterfedélzete és egy fregatt helikopterfedélzete között. Tíz éve volt, akkor még csak szuperjachtok voltak, amire állóhelyzetben le tudta manőverezni magát egy könnyű helikopter. Azóta viszont felfutottak a száz méternél is nagyobb megajachtok és azokon már minden van, ami egy közepes helikopter kiszolgálásához, tárolásához, üzemeltetéséhez szükséges a katonaival azonos paraméterek alapján (leszámítva, hogy a jacht kapitánya kerülni fogja a háborgó vizeket a tulajdonos jó kedélyállapotának megőrzése végett, szal erősen hullámzó tengeren biztos nem fognak helikoptert üzemeltetni, bár elvben tudnának ott is).

  20. “Iránnak van saját ballisztikus hajó elleni rakétájuk, amiről most derült ki hogy valamiféle optikai-infra érzékelővel keresi meg a célt, valamit van 1 eddig keveset reklámozott hangsebességnél gyorsabb hajó elleni rakétájuk…”

    Meg van cruiser misillesük, UAVuk sött!!! lopakodó vadászgépük is. Igazából már mindenről elmondták, hogy van nekik.

    Ehez képest ugye F5ös alkatrészek csempészetével buknak le emberek… mert még sokszor ezt a ~40éves szinvonalat se képessek hozni.

  21. Az embargó alá vett izraeliek se tudták a Mirage-ok alkatrészeit lemásolni, amíg el nem lopták Svájcból az eredeti terveket. Nem úgy működik a dolog, hogy lemérem tolóméterrel és a Jani leesztergálja, nem csoda, hogy Irán se tudja megoldani, ahogy Vietnam se tudta az amerikai gépek üzemeltetését eredeti alkatrészek nélkül.

    Amit igazából nehéz megérteni bennük, hogy miért tartanak üzemben egy komplett amerikai repülőmúzeumot és gyártanak el időnként érdekes félig amerikai félig Frankeinstein gépeket, miközben generációkkal korszerűbb orosz gépeket tudnának venni helyettük.

  22. blogen

    Azon civil megajachtoknak sem a tengerallosaga sem a strukturalis erossege, sem a manoverezo kepessege, sem a karelharito rendszereik sem az elektronikai es egyebb eszkozok fogadasara valo kesseg, sem, sem, sem, sem felel meg egy hadihajonak.

    Az elso talalt amit bekap vagy melette robbano motorcsonak vinne az egeszet Cousto-hoz.

    Part menti jarorre alkalmasak lennenek megfello hatterrel mint ahogy a jachtok tettek is a vilaghaborukban de semmi komolyabb kekvizi bevetes vagy akar csak csapatszallitas. Ez alol csak a viszonylag kis tavolsagokban szorosokban levo mozgolodas lehet kivetel megfelelo vizi es legi “backup” al.

    A helihordozok amugy ,meg altalaban deszant csapatokat is hordoznak minima zaszloalj szintut. Ezeknek a felszerelese jarmuparkja uzianyag loszer es a katonak is ott vannak a fedelzeten.

  23. Attól, mert van hangárja, az nem jelenti azt hogy képes lenne 6 hónap folyamatos üzemet biztosítani. Affelől is erős kétségeim vannak, hogy hányszor tudnának feltankolni egy helit a hajón, ha egyáltalán lehetséges.

    Fegyvereket nem mozhatnak, a fejlett avionaikai rendszerek karbantartására nincsenek felkészülve. Stb.

    Számomra már az összehasonlítás ténye is nevetséges. Mitha a Forma-1 kerékcserét hasonlítanád a saját garázsodban levő kerékeréhz. Szezon és fazon…

  24. Helikopter uzemeltetes ?

    MILYEN HELIKOPTER ? Mert hat ez lenyeges. Egy haditengereszeti helikopter annyira mas hogy meg a szarazfoldi megfeleloi sem tudjak atvenni a feladatukat. Pl Egy MH-60R helyett egy nem tud egy “szarazfoldi” Blackhawk melozni es uzemelni. Es itt nem csak a fegyverzetre elektronikara ertem.

    Pl egy haditengereszeti helikopternek tudni kell a levegoben tankolni es nem egy legiutantolto geprol !

    Kitalalod hogyan es miert ?

    :-)

  25. Ha hónap folyamatos üzemet legföljebb egy repülőgép hordozó képest biztosítani egy helikopternek. Például egy AS365 Panther fogyaszt 300kg/óra üzemanyagot, a tankja 1135 literes, ez hozzávetőleg 4 órás üzemet tesz lehetővé. Tehát négy óránként egy tonna üzemanyagról beszélünk. Napi öt tonnáról (beleszámítva a leszállásokat, karbantartást), havi 150 tonnáról, hat havi 900 tonnáról. A USS Theodore Roosevelt 12 ezer tonna repülőüzemanyagot hordoz. Egy száz méter körüli (korvett) hadihajó saját üzemanyagkészlete 3-400 tonna körül van és húsz tonna körül jut a helikopterre, és a helikopterek által használható üzemanyagkészlet egy jól eleresztett rombolónál se haladja meg 100 tonnát.

    Az M/Y Octopus hozza egy korvett szintjét a helikopter üzemeltetése szempontjából a fejlett avionikai rendszerek karbantartására pedig legföljebb megintcsak repülőgép-hordozókon vannak felkészülve és nem korvetteken, fregattokon vagy rombolókon. Ha egy haditengerészeti helikopter avionikai rendszerei súlyosan meghibásodnak, azt a gépet a parton daruval emelik le és viszik a tengerészet hangárjaiba szervizelni és nem a hajón állnak neki berhelni, mert teljesen fölösleges lenne ilyen szintű szervizt fenntartani egy, max két helikopterre egy hadihajón.

  26. A legtöbb haditengerészeti helikopter nem légi utántölthető Kuruc! Egy AS365 pedig tökéletes példa, mint a jachtokon, mind az offshore platformokon, mind a haditengerészeteknél kedvelt és rendkívül bevált típus. Maga a civil és katonai változatok lényegében csak szállított szenzorok és fegyverzet tekintetében térnek el (egyiken van, másikon nincs), minden más azonos kivitelű.

  27. “a egy haditengerészeti helikopter avionikai rendszerei súlyosan meghibásodnak, azt a gépet a parton daruval emelik le és viszik a tengerészet hangárjaiba szervizelni és nem a hajón állnak neki berhelni, mert teljesen fölösleges lenne ilyen szintű szervizt fenntartani egy, max két helikopterre egy hadihajón.”

    Hmmmmm !

    Inkabb nem mondok semmit !

    Talan megis annyit hogy a hadihajozas nem alapvetoen a civil felfogas szerinti “gazdasagossag” alapjan szervezodik.

  28. “A legtöbb haditengerészeti helikopter nem légi utántölthető Kuruc! Egy AS365 pedig tökéletes példa,”

    Majd nem mind ( nyugati ) “legi utantoltheto” no nem ugy ahogy te gondolod ! A heliknek ugye egy nagyon korlatozott hely van a fedelzeten a leszallasra . Ha ez valami oknal fogva kiesik ideiglenesen ( kismillio oka lehet ennek a banalistol a talalat utani karelharitasig ) es akkor van a nafta kifogyoban a levegoben levo helin akkor ugye baj van. Pont ez okbol van az a kepesseg kiepitve a nyugati haditengereszeti heliken hogy a hajokrol is lehessen utantolteni ugy hogy a heli a hajo melett repul.

  29. Lehet, hogy a hadihajózás nem, de a hadihajókat a gazdaságos térkihasználás elve mentén építik és nem igazán látom rajtuk azokat a belső tereket, ahol a több tucat szakembert foglalkoztató és fennállásának 99,9999999999999999999999999999999999999999%-ban munka nélkül álló avionikai javítóüzem működne, ahogy ezek a szakik a személyzetekből is hiányoznak.

  30. Ha a helikopterek hajóról történő utántöltése során erre gondolsz:

    http://www.defense.gov/dodcmsshare/newsphoto/2000-03/000322-N-4010S-007.jpg

    Akkor erre a civil gépek is képesek, amennyiben van csörlőjük, hogy felhúzzák a tömlőt és van egy csatlakozójuk valahol a kabintérben. Ez nem nagy etvasz, ha ott lent délen lehúztak ezért néhány millió dollárt rólatok eladva a “képességet”, mint komoly és költséges berendezést, akkor megérdemlitek amerikai barátaitokat! :D

  31. “de a hadihajókat a gazdaságos térkihasználás elve mentén építik és nem igazán látom rajtuk azokat a belső tereket, ahol a több tucat szakembert foglalkoztató és fennállásának 99,9999999999999999999999999999999999999999%-ban munka nélkül álló avionikai javítóüzem működne, ahogy ezek a szakik a személyzetekből is hiányoznak.”

    ???

    http://www.defencejobs.gov.au/navy/jobs/AerospaceEngineerWeaponsElectricalAircraft/?availability=fulltime

    http://www.defencejobs.gov.au/navy/jobs/AviationTechnicianAvionics/

    http://www.defencejobs.gov.au/navy/jobs/ElectronicsTechnician/

  32. blogen

    Az nem csak csorlo meg egy csonk kerdese. Bar ilyen egyszeru lenne !

    De akkor ha mar ilyen magabiztosan allitod hogy az olyan amilyen egy civil gepen van akkor megkerdezem hogy lattal mar ilyen helit ( haditengereszeti ) , illetve “azt” a csonkot belulrol ?

  33. “de a hadihajókat a gazdaságos térkihasználás elve mentén építik és nem igazán látom rajtuk azokat a belső tereket,”

    Hagy idezzek erre egy US NAVY fejlesztesi es beszerzesi reszlegenel dolgozo “tagot”

    ” Az acel olcso a levego ingyen van, kesobb meg sok hasznos dolgot tudunk majd beepiteni az upgrade-nel”

    Ez tukrozi az USA a Nemet hajoepitest . A Francia sporolos, a Brit meg a ketto koztt van ha ahelyekrol beszelunk.

  34. Olvasd el amit linkelsz. Például első link:
    “Squadron Senior Engineering & Maintenance Management.”

    A Squadron az a parton van, a hajón a századnak egy része, egy vagy két helikopter tartózkodik.

    Második link:
    A repülőtechnikus az üzemeltetésért és karbantartásért felel. Megjavítani egy elromlott szonárberendezést ő sem tud, vagy ha tudna is, akkor a gyártó és a cég akinek ez a feladata sikítófrászt kapva utasítaná vissza, hogy a hajó fedélzetén berhelt berendezést ő a keze ügyébe vegye és azon a szerződésben vállalt javítási munkákat elvégezze azok után, hogy egy nem kvalifikált beavatkozáson átestek. Ez olyan mint egy modern autó, tudsz benne olajat cserélni és más apróságokat elvégezni, összességében élettartama jó részében elboldogulsz vele (üzemelteted és karbantartod), de ha mondjuk beszar az elektronika, akkor szervizbe megy és ha te nekilátnál berhelni az elektronikát, akkor odalenne a garancia vagy ha az már nincs, akkor is valószínűleg a szerviz közölné veled, hogy azok után, hogy saját kezeddel estél neki, ők legföljebb cserélni tudják, mert semmilyen garanciát nem vállalhatnak arra, hogy ki tudja milyen beavatkozás után ők felelősséget vállaljanak azért a részegységért. A hadseregnél a javításokra szerződnek vállalatok, akik bizonyos szint fölött kizárólagosan végzik a nagy értékű berendezések javítását, amikhez nincs az a technikus, aki hozzányúlhatna.

    Harmadik link:
    Ő a hajó technikusa, nem a helikopteré és ő sem javítja a szonárt, radart, és más eszközöket, hanem üzemelteti és karbantartja azokat.

  35. Na, ha már itt (is) szóba került:
    A szuper anyahajók is legalább hetente tankolnak. Hadiüzem esetén szerintem 2 naponta.
    Volt róla nemrég szó, hogy hány bomba, vagy ilyesmi kellene 1 anyahajó felrobbantásához. Ha jól tudon, a szuperhordozókon a hajó majdnem teljes hosszán van a 2 qúúrwanagy petrótank. Tíz kiló trotil kell bele teletanknál, és szerintem szétbassza az egész hajót. Én kólaautómatában, vagy gázpalackban gondolkodnék.
    Ha meg a perzsák komolyan ki akarnák húzni a gyufát, nem parádéznának az USA előtt, hanem feladnának a FedExxel 1 konténert benne valami ajándékkal San Franciscoba.

  36. @blogen

    Áááááááááá, a 6 hónapos üzemet soha nem egyszeri üzemanyagfelvétellel oldják meg. Viszont meg van a technika hozzá, hogy a tengeren utántöltést csináljanak. Egy jachtnál szerinted ez megvan…?

    A USS Theodore Roosevelt 12 ezer tonna repülőüzemanyagot hordoz.

    http://science.howstuffworks.com/aircraft-carrier2.htm

    Egy a bibi, hogy ez mintha a hangárfedélzet mérete lenne… A 12 millió liter térfogat az egy 25x55x9 méteres hangárfedélzetnek felele meg.

    Még, ha keró is lenne ez, akkor sem stimmel a tömeg, mert a keró sűrűsége 0,8, tehát a 12.5 millió liter az nincs 10 ezer tonna sem.

    (Fejből én gy tudom, hogy nhány ezer m3 keró fér el a hajón, legalább heti egyszer KELL tankolni…)

  37. Ha fel vannak szerelve HIFR rendszerrel akkor igen. Nem specifikus katonai rendszerről van szó, egy vacak csatlakozóról, mintha a kocsidban lenne egy tanksapka a hátsó ülés mellett, hogy a kocsiból is tudjál tankolni nyitott ajtónál.

    A helikopter pedig a jó öreg minyó volt amiben voltam, de ez a kérdés szempontjából irreveláns. Oké, kicsit megfogdostál egy Seahawkot, én meg láttam róla fotókat és videókat, szal hacsak nem akarsz belemenni egy gigantikus konteóba az összes neten fellelhető külső és belső fotó és videó meghamisításáról, akkor jobb ha nem bonyolódsz bele!

  38. Kezd idegesíő lenni ez a sok dilettáns trollkodó.

    Miért bírna ki egy jach annyit, mint egy minden körülményekre tervezett hajó? Egy jach bemegy egy trópiusi viharba? Hát sarkvidéki környezetbe? Miféle harci sérülést kell túlélnie? Szerintetek hányx vízzáró rekeszre oszlik? Stb.

    Komolyan mondom, hogy megáll az eszem…

  39. Az átlagos 40-60 méter közötti kivitelű jachtok szerkezete, hajótestének kivitele valamivel gyengébb, mint egy hasonló méretű kereskedelmi vagy hadihajóé. Ennek az oka egyszerű, eleve nem terveznek velük viharos tengeren hajózást, nincsenek rájuk applikálva jelentős szerkezeti terhelést okozó daruk, számos és nagyméretű ablak van a hajótesten és megannyi tétel még. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden jacht, például az expedíciós jachtok egyáltalán nem gyengébbek, jelentős részüket eleve halászati járőrhajókból építik át és nem jellemző az azonos méretű kereskedelmi vagy hadihajóknál gyengébb kivitel a megajachtokra sem. De ezek összességében kisebbségben vannak az átlagos jachtok mellett. Ugyanez igaz a tengerállóságra is.

  40. blogen

    Ahhoz azt hiszem nem kell link,hogy az ember tudja,hogy egy haditengerészeti hajó sokkal komolyabb követelmények szerint épül mint egy kereskedelmi pláne meg egy civil hajó.

    Szeretem azt amikor valaki tök civil létére fél infók alapján(még a szimpla műszaki adatoksem minden estben publikusak)vitatkozik egy bármilyen katonával olyan katonai témákban amire csak akkor van 100% rálátásod ha minden nap benne dolgozol.

  41. gacsat

    Nem szakacs vagyok. Muszaki teruleten vagyok.

    blogen

    Meg annyi aprosagot megjegyeznek hogy a heli belteri uzicsatlakozoja nem “gyorszaras”.

    Bar valoszinu ezzel nem tudlak meggyozni.

    De azert elmondom hat ha megis. No szoval az uzianyag tolto cso eleg mivel ugye a heli az a fedelzettol tavolabb repul. Altalaban ha nem tud leszalni a heli annak nyomos oka van mint pl baleset, tuz, vegyianyag kiomles fegyverserules stb stb. Egy egy szellokes vagy emberi hiba miatt a heli bizony pillanatok alatt eltavolodhat annyira hogy az uzicso hossza nem eleg ezt kompenzalni. Ilyen esetben van egy kuplungos szakado szerkezet ami nem csak megszakitja az csovet de elzarja az uzianyag aramlasat is. Ertelem szeruen ez a kuplung szelep kozvetlen a heli uzicsonkjanal van mert ha nem ott szakadna el hanem lejebb , akkor :

    1. ) A helin maradt csobol az uzianyag a fedelzetre vagy hajokemenybe vagy akarhova nem szerencses helyre folyna.

    2. ) A szabad csoveg sem a farokrotorral sem a forotorral sem a sarkanyszerkezeten elhelyezett antennakkal egyebb szerelvenyekkel nincsen jo baratsagba.

    A fentiekbol konyen kimatekozhato hogy a “szakadashoz” a heli toltocsonkjanak igen masszivnak kell lennie es a szokasos gyorszaras megoldas sem alkalmazhato. ( egy egy ilyen “szakadas” utan a heliben levo csonkot is cserelik automatikusan )

    Nem tudom ez a “mellebeszeles ” mennyire tunik neked meggyozonek ?

  42. Te is kezdesz mellébeszélni molnibalage. Az ok az egyszerű, te is egy tíz évvel ezelőtti világban élsz, amikor az akkori katonai technológiák a legritkább esetben jelentek meg a civil szektorban. Ugyanakkor ma egy másik világban élünk. Tíz éve a világtengereken a katonai szektor volt a domináns helikopterhasználó hajófedélzeten és a civil szektor erősen speciális üzem és fejletlen volt. Ma az elsősorban az offshore platformok miatt a szédületes sebességgel fejlődő civil szektor a domináns és mindazok a technológiák, amiket a hadsereg használ a hajófedélzeti üzemekben már elsősorban civil technológiák (függetlenül a katonai eredettől), mert ma már a civil felhasználók vannak többségben, pláne, hogy a katonai szektor évről-évre még szűkül is a növekvő megszorítások miatt. Ebből adódik, hogy nincs különbség a katonai és civil technológia között, ahogy a hajók vezérlőrendszere, hajtóművei, létfenntartó berendezései azonosak a katonai és civil szektorban, úgy a helikopterek és üzemeltetésükhöz szükséges berendezések is azok.

    Nincsen speciális gyorszáras cseppmentes csatlakozója a hadseregnek fejlesztve. Egy technológia van és azt bárki megveheti aki kifizeti és egyre több vállalat veszi meg, hogy használja. Mindaz ami tíz éve még a haditengerészetek játékszere volt, ma a legközönségesebb civil felszerelések közé tartozik, amiket mintegy mellékesen használnak a haditengerészetek is, mert kifejezetten a katonai piacra egyre kevesebb új felszerelést fejlesztenek, mert nem éri meg semmi olyasmit kifejleszteni eltérő szabványban, amire a civileknek is szükségük van. Többek közt ennek köszönheti a túlélését az európai hajógyártás java, képesek voltak a civil piacra szállított csúcstechnológiában élen maradni hála annak, hogy az összes katonai technológiát piacra dobták, hogy egyáltalán megvegye valaki, ha már hadfelszerelést alig vásárolnak a kontinensen és ez egy időben történt a tengeri szénhidrogénmezők egyre növekvő feltárásával és kiaknázásával, ami egy hatalmas új piacot teremtett.

  43. Attól függ milyen követelményekre gondolsz dudi. Nyilván a harci sérülésállósága jobb. De a tengerállóság területén már nem fog tudni többet felmutatni, mint egy óceáni vizekre tervezett ellátóhajó. A hadihajók már nincsenek páncélozva, más követelmények vannak. Amiben például a hadihajó különbözni fog egy kereskedelmi hajótól az a nagyobb sebesség, de ebben például nem feltétlenül különbözik egy jachttól. De például a kereskedelmi hajó és a hadihajó esetében a tengerállóság egyformán fontos szempont lehet, itt például az átlagos jacht fog lemaradni. Azok a vállatok, akik a hadihajókat építik már csak mellékesen termelnek katonai piacra, a civil piacon bevált megoldásaikat ültetik át a hadiipari szektorba. Például itt vannak sarki járőrhajók, amiket azután kezdtek építeni a skandinávok és a kanadaiak, hogy egy kis szigeten Grönland és Kanada között kitört a zászlóháború, hogy kié és az érintett országok rájöttek, hogy kapacitásuk csekély ezeken a vizeken. Na ezek az új hajók tipikus példái annak, amikor a sarki vizekre, elsősorban az olajiparnak tervezett kereskedelmi hajók technológiáját átültették a hadiiparba. Hasonló folyamatok játszódnak le az új OPV-k, fregattok környékén is.

    A mondat amit írtál helyesen így hangzik 2011-ben:

    “a civil és hadihajók felé támasztott követelmények egyre inkább megfelelnek egymásnak”

  44. Eléggé meglepődnék, ha az a csatlakozó nem gyorszáras lenne, hiszen a két másik variáció, miszerint elkezd ott csavarozni egy csőszelvényt egy másikra, vagy egyszerűen csak belelógatja a végét a tankba több mint vadul hangzik. Hogy aztán a csatlakozóhoz csatlakozik egy leválasztó az egy külön téma, de ez még mindig minden csak nem űrtechnológia.

  45. blogen

    a sarki hajok jegtorok teruleten egyertelmu a civil dominancia. Ennek oka hogy az utobbi idokig nem igen vivtak ilyen kornyezetben tengeri csatakat de meg szallitasi utvonal sem huzodott sarki vizeken keresztul.

    Szerkezeti kialakitasban annyi a kulonbseg egy super mega giga jacht vagy akar egy katonai szallitohajo es egy hadihajp ( PL OHP class ) kozott hogy az utobbi sea state 6 nal is tudja a 30 csomo kornyeki sebesseget, mig az elso ketto at megy cammogoba .

    Az OPV meg igen specek egyediek. Legyen az akar On vagy OFF Shore. Annyira hogy egy uj “super OFF-Shore” hajoosztaly kezd feltunni a horizonton ami mar korvett kategoria csak feladataiban kialakitasaban mas.

  46. @blogen
    Egy civil heló-üzemeltetőnek miért lenne szüksége légi utántöltő képességre? Azt pedig nehéz elhinni, hogy akkora hasonlóság lenne a civil- és hadihajók között, mivel a civil hajóknál nem kell arra számítani hogy 100+ kilós robbanófejek robbannak a belsejükben.

  47. “Eléggé meglepődnék, ha az a csatlakozó nem gyorszáras lenne,”

    Ez nem meglepodes kerdese. Egyszerue teny. Nem vagyok “Birdie” de mi is tanultuk meg anno a parhuzamos kikepzesen de azert atkopogtam a kollegahoz hogy erositsen vagy cafoljon meg.

  48. blogen

    Azzal,hogy egy marha nagy viharban is tud max gázon menni egy csomó mindennek köszönhető ami nincs meg egy civil hajóban.

    Ami a nagy sebességű civil hajókat illeti megint kérdés,hogy milyen körülmények közt tudja azt?Bármikor amikor a víz felszínén marad vagy csak nyugodt tengeren????

  49. A seastate 6 ban nem a warejet miatt nem tudnak repeszteni 30 csomoval vagy akar csak 20 al hanem mert sem a szerkezetuk nem birna sem az egesz berendezesuk nincs lerogzitve mert ilyenkor a legutolso konyv polc, pohar barmi repul bombakent a helysegekben.

    Ez annyira komoly hogy pl ha a radaros fiuk kiszurjak hogy viharfelho van elottunk akkor elotte van egy “missile check” ami alatt mindenkinek a ra bizott helyzsegeket kell atvizsgalnia nincs e valami elszabadulva meglazulva vagy eppen otthagyva.

  50. Ugyanazért, amiért a katonainak is van: hogy ne kelljen leszállniuk. A száz+ kilós robbanófejek hajótesten belüli működése ellen meg szerinted milyen szerkezeti elemek védik a kortárs hadihajókat? Nehogy azt írd, hogy “megerősített válaszfal”, mert ez így önmagában semmitmondó lenne. Mihez képest? A páncélozatlan hajótesthez képest, az átlagos a vízálló válaszfalakhoz képest? Sokkal inkább a robbanás következményeit, mint például a tüzeket igyekeznek minimalizálni, mivel ha magát a találatot nem tudják megakadályozni akkor a páncélozatlanság okán sok lehetőségük nem maradt, a közvetlen rakétatalálatot nagy eséllyel túléli egy hajó, nagyobb az esélye, hogy egy azt követő pusztító tűzben válik égő ronccsá például.

  51. Megint ott vagyunk dudi, hogy milyen és milyen vizekre épült hajóról beszélünk. Egy mediterrán vizekre épült fregattnak támasztott követelmények éppúgy elmaradnak tengerállóságban egy észak-atlanti vizekre tervezett fregattétól, mint egy ugyanilyen relációban tervezett civil hajójé.

  52. Szerintem nincsenek ilyen vagy olyan tengerre tervezett hajók.Lehet,hogy nincs igazam de szerintem ez úgy működik mint a repülőknél vagy harcjárműveknél azaz elviszik tesztelni mindenhova és ha mindenhol ok akkor ok ha pedig nem mindenhol ok nem ok :)

  53. “Ugyanazért, amiért a katonainak is van: hogy ne kelljen leszállniuk. A száz+ kilós robbanófejek hajótesten belüli működése ellen meg szerinted milyen szerkezeti elemek védik a kortárs hadihajókat? Nehogy azt írd, hogy “megerősített válaszfal”, mert ez így önmagában semmitmondó lenne. Mihez képest? ”

    A legtobb esetbe egy fregatt es a folotti osztaly tuleli a Harpoon Exocet kategoria belteri robbanasat. Erre pedig a belso megerositett valsszfal rendszeruk a legjobb ellenszer mivel ugy van kikepezve hogy iszonyat energiat kepesek elnyelni.

    Ettol fuggetlenul nem nagyon van olyan resz egy modern hadihajoban ahol ne lenne valami fontos dolog.

  54. blogen

    Pl az üzemanyagot úgy helyezték el a a Biscmarkon,hogy az egy torpedó találat esetén energiaelnyelőként működjön vagy egy másik csatahajó torpedóvédő rendszere a robbanás energiáját felfelé vezette el.Tudom ezek nem mai példák de ilyen és ehhez hasonló megoldások szerintem ma is megtalálhatók a hajókon mert ezekhez nem kell pénz viszont hatásosak.

  55. Pedig te ott vagy lent délen Kuruc, fel kellett, hogy tűnjön a különbség a déli és az északi félteke között például, pláne az olyan nyugodt beltengerek mint a Földközi és az óceánok között. Ma egy rendkívül nyugis nap van a bolygón, a sárga és a narancs délen az átlagos:

    http://www.oceanweather.com/data/

    Szal nem, nem csak a sarki vizekről beszélünk, hanem a világóceán feléről.

  56. Egy kis erdekesseg : http://world-navy.blogspot.com/2011/02/royal-navys-hms-queen-elizabeth-under.html

    Alapvetoen es szinte kizarolag csak a belso szerkezeti felepites felhasznalt anyagok azok amik a robbanas erejet hivatottak elnyelni, csokkentve a pusztitast.

    Mondjuk a mai torpedoknal ez sokkal sokkal nehezebb mint akarmilyen raketanal.

    Hogy a tavaly januari Sydney ben lezajlott konferencia egyik eloadojat idezzem

    ” Minden kapitany tudja hogy a egy seaskimmer ( hajo elleni raketa ) meg tudja “karcolni” a hajojat de az igazi felelm a torpedoktol van mert azok a hajo veget jelentik, es altalaban vegzetesen gyorsan. “

  57. Egy hadihajonak tudnia kell vedeni a flottat a partot az orszagot AKARMILYEN idojarasi korulmenyek kozott. A haboru az invazio nem all meg mert en nem tudok kifutni vagy a fegyverrendszereim nem mukodnek. Eppen ezert van hogy egy hadihajo radarja barmilyen furcsan hangzik de 5 tengelyhez viszonyitva szamitja ki allandoan a celpoziciot.

    Nagy kulonbseg ha mozog a talpad alatt a fold.

  58. Ez olasz hadihajó Itália védelmében, de úgy általában a komplett Földközi tengeren nem kell, hogy három méteres hullámzásnál durvábbra felkészüljön, mert az rohadt durva vihar ezen a tengeren. Egy trópusi ország hadihajója úgy öt-hat méteres hullámokra kell, hogy felkészüljön, mert leszámítva a magukat viszonylag kis területen produkáló ciklonokat, ennél többel nem fog találkozni. Ezzel szemben északon és különösen délen, a legdurvább tíz méteres hullámokra is fel kell készülni, mert az ott bármikor beüthet és nincs hova kitérni előle, mint mondjuk egy trópusi ciklon elől.

  59. blogen

    Ezek csak példák voltak arra,hogy miként lehet passzív eszközökkel védekezni a robbanások ellen.Ami pedig a megjegyzésedet illeti azok a megoldások amik 44-ben működtek a robbanások okozta hatások gyengítésére még ma is működnek mert a fizika nem változott a hajó alapvető kialakítása sem és a robbanás is ugyan úgy robbanás maradt.

  60. Azok a megoldások, amiket 44-ben alkalmaztak páncélos hadihajókra alkalmazták, semmilyen formában nem működőképesek páncélozatlan hajókon, mert az utóbbiakból hiányzik az a sok száz tonna acél, ami ezeket a megoldásokat működőképessé tette.

  61. A hajoknak blogen nem csak a partoknal kell hajozni. Olaszorszagnak vannak erdekeltsegei szerte a vilagban es ehez bizony ha ugy jon akkor a fel vilagot is keresztul kell hajozniuk. Ha csak a foldkozire lenne alkalmas a hajoja akkor akarki elkezdhetne “digozni” azon kivul buntetlenul.

    Amugy meg a foldkozi keleti medencejeben szokott lenni egy ket meglepetes. Igaz nem egy eszak atlanti viz nyaron de bizony ott is vannak durva viharok. Sot meg tszunamik is hala a az Egei tenger kornyeken levo nem keves felszin alatti tektonikus mozgolodasnak.

  62. blogen

    A két megoldás amit mondtam nem igényel páncél tömeget ugyan úgy alkalmazhatóak ma is nem kell hozzá más csak a úgy elrendezni a hajót,hogy az üzemanyag az oldala mentén hosszában fusson(ma inkább alul mert ott robbannak a torpedók) és a második sem igényel páncélt csak ki kell alakítani egy csatornát amin a lökéshullámok felfelé tágulhatnak.

  63. Ennek ellenére az olasz hadihajók felével a fél világba lehet csak kimerészkedni, a másik felébe nem. Lényegében fregatt alatt nincs semmijük a világóceánokra, legalábbis rosszidő esetére, a déli vizekre meg jóidő esetére sincs.

    Mert nincs rá szükségük.

  64. Sarki vizekre senki nem szeret menni es csak kulonleges esetben es felkeszites utan mennek megyunk. Nekunk ilyen volt amikor egy auszttral miliomos unatkozo mukso eldontotte hogy o most vitorlassal pingvint fog nezni. A vihar eltorte az arbocat es folboritotta a hajojat. Az ucso uzeneteben mikor meg mukodott a radio elkuldte a poziciojat es egy fragattal kelett levagtatni hozza.

    Az olasz hajok minosege tengerallosaga messze az atlag felett vannak. Igen fejlett mind a civil mind haditengereszeti iparuk. a szakmat sem tegnap ota muvelik. Hid el hogy a ladikjaik nem csak a foldkozire jok. Hogyan vennenek reszt pl a mostani kalozok elleni jarorben az Indiai oceanon ha olyan gagyik lennenek.

  65. Elmlet majd szarazfoldi technikai gyakorlat ( szet osszeszereles karbantartas- szimulatoros gyakorlat- hideg celkovetes es ezt kovetoen loveszet.

    Ez egy HUON class aknamentesito fedelzeten keszult. A 30 mm es fo feladata az onvedelem kisebb hajok helik ellen valamint az uszo illetve elszabadult aknak robbtestek kilovese.

    Ha erre a fegyverre kapsz beot akkor hat honapra mesz az USA ba kikepzesre. No nem azert mert valami non plusz ultra lenne maga a fegyver ( amugy is Brit ) hanem mert meg kell tanulnod DU loszerrel is lonod amit Ausztralia teruleten szigoruan tilos. Szoval hat honapos kepzes egy nyamvadt loszer fajta miatt.

    Nekem kimaradt mert csak az X-ik parhuzamos tudas trening volt , de bizony van akinek ez jutott.

    Azert ….va jo volt vele loni :-)

  66. az igazsag valahol a ketto kozott van mert eloszor a torbedo “csinal” egy vizi jet et amivel megtori es egyben meg is emeli a hajot majd amikor az visszaesik akkor a tores menten a sajat sujatol tovabb vagy szettorik.

    A kisebb hajokat kepesek mar az emeles szakaszaban kettetorni.

  67. A valasz ” SOTETZOLDEK

    De ha mar sotetzoldeknel tartunk. Idaifg evtizedek ota a sotetzoldek azzal akadalyoztak meg a nuki tengovasarlast hogy az uzianyagcsere miatt micsoda veszelynek lenne kiteve az orszag igy az fuj fuj, ha meg e miatt el kelenne utaznia az meg kiszolgaltatottsagot jelentene. ( barmok )

    No most sakkot kaptak mert ket hete egy a kormanyhivatalnak evtizedek ota dolgozo szakmai testulet javaslatot tett arra hogy Au kovetkezo tengoi reszben vagy egeszben nuki tengok legyenek. A sotetzoldek felhordultek elmondtak litaniajukat majd mint aki jolvegezte dolgat maguktol eltelve vartak a visszavonulot. Erre orruk ala lett dorgolve hogy az uj nuki tengoknak nem kell feltoltes az eletciklusuk alatt igy konkret javaslatot tettek Virginia class beszerzesere illetve opciokent Astute class-ra.

  68. Igen szigoru kornyezetvedelem van ervenyben a hajokon. Semmit a tengerbe ! Egy csikk 300 dollaros bunti plusz fegyelmi eljaras. Masodikra pedig mar levesznek a hajorol. Hogy szemetet a hajorol a tengerbe onts az baratom mar gondolati szinten is ( nem viccelek ) hadbirosag.

    Ezzel a reszevel amugy egyetertek.

    Csak hat a racionalitasok meg a kepmutatas. Amikor a zoldek kepviseloi nagy benzinzabalo V-6 meg v-8 as terepjaroval jarkalnak egyedul a varosba.

    No jo egy ketto beeri a Toyota hybridjevel is de ok csak a diszpintyek.

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.