|

Orosz légvédelemi hírek – Sz-500, Sz-400, Vityaz, Morfej, Pancir

Oroszország hatalmas légterének védelmébe föld-levegő rakéta vonalon számos rendszer kapcsolódik be – ezek egy része ma már elavult, hadrendben tartásuk már csak rövid ideig megoldható. Az oroszok ezen helyzet javítására, alapvetően a teljes légvédelmi rendszer megújítása érdekében számos projektet futtatnak, kezdve a már hadrendbe állítási szakaszban álló, nagy hatótávolságú Sz-400-tól a rakétavédelmi képességet biztosító, még fejlesztés alatt álló Sz-500-on át a kis és közepes lefedettséget biztosító Morfej és Vityaz rendszerekig.

Mindezen programokért felelős Almaz-Antej súlyos rendelések teljesítése előtt áll – és ezek realizálását könnyítendő infrastruktúra felállítása végett súlyos kiadások előtt is. A vállalat vezetőségének közlése szerint részvénytranzakciókkal némi extra mennyiségű rubelt kívánnak előteremteni, melyből Nyizsnyij Novgorodban, illetve Kirovban 1-1 gyárüzem létesítését finanszíroznák. A terveik szerint 3,5 milliárd rubelt kívánnak előteremteni, melyet ahhoz a 4,5 milliárdhoz csapnak majd hozzá, melyet Moszkva biztosított ezen célra 2010-ben – némi részvénycsomag ellenében.

Ezen rendszerek egy részével kapcsolatban a közelmúltban az Almaz-Antej korábbi főtervezője, illetve Alexander Zelin dandártábornok, az Orosz Légierő parancsnoka is nyilatkozott. A dandártábornok több területről is értekezett, légvédelmi rakétakomplexum vonalon az Sz-400, a Vityaz, és a Pancir Sz-1 került szóba. Sz-400 vonalon elmondta, miszerint 2011 végéig már 4 ezrednyi áll majd hadrendben. (Májusban állt fel a Moszkva körüli 2. Sz-400 ezred.) Elmondása szerint a gyártónak problémái akadnak a rendszer nagy hatótávolságú rakétájával, ám sínen van a probléma kiköszörülése. Az Sz-500 fejlesztésének alakulásáról hallgató, a Vityazt pedig az Sz-300 képességbeli és rakétamennyiség terén (4 vs. 16 db) felturbózott továbbfejlesztésének nevező Zelin megemlítette azt is, miszerint a következő 6 db Pancir Sz-1 Moszkva körzetébe kerül majd.

A Vityazról az Almaz-Anterj korábbi főtervezője, Igor Ashurbeili is nyilatkozott. Elmondása szerint, ha csak a tesztelésre fordítandó anyagiak nem lehetetlenítik el a dolgot, akkor 2013-14 magasságában a rendszer hadrendbe állításra kész kell legyen. Márpedig ez nagyon is időszerű lenne, hiszen a leváltandó rendszer, az 1985-ben bemutatkozott Sz-300PS élettartamának utolsó éveiben jár.

A modernizált Sz-300PM mellett a közepes távolságú tartományt lefedni hivatott Vityazt kis távolságokon a Morfej lesz hivatott kiegészíteni. A Morfejhez korábban a 9M100-as rakétát és így 10 kilométeres hatótávolságot párosítottak az értesülések, a mostani orosz nyilatkozatok 5 kilométerben adták meg a rendszer hatótávolságát. (Hacsak nem írta el az orosz sajtó kilométerre a tengeri mérföldet – mert abban megadva tényleg cirka 5 mérföld a hatótávja.) Hadrendbe állításának kezdete 2015-től várható.

Vlgezetül, Sz-500 vonalon megemlítendő, miszerint a tervek alapján 2015-től ezen rendszerrel kezdik meg a Moszkvát védő, a 70-es években az ABM egyezménynek megfelelően kiépített rakétavédelmi rendszer felváltását. Ennek kapcsán egy kis emlékezet felfrissítés:

Az 1972. május 26-án, Moszkvában Richard Nixon amerikai elnök és Leonyid Brezsnyev szovjet pártfőtitkár által aláírt SALT I egyezmény részeként megszülető Anti-Ballistic Missile Treaty (ABM Treaty, ABM-szerződés, ~ellenrakéta szerződés) 1973. október 3-val lépett hatályba és az Egyesült Államok 2001 decemberi kilépésével vesztette érvényét.

A szerződés értelmében mind az amerikai, mind pedig a szovjet oldal mennyiségileg és minőségileg is korlátozott rakétavédelmi rendszert építhetett csak ki. Az eredeti megállapodás mindösszesen 2-2, kis területre koncentrálódó rakétavédelmi rendszer kiépítését tette lehetővé – egyet a főváros, illetve egyet egy tetszőlegesen kiválasztott ICBM rakétamező védelmére. A betartandó fő játékszabályok értelmében ezen két létesítményrendszer egymástól legalább 1 300 kilométer távolságban kellett legyen, – elejét véve egy esetleges regionális védelmi rendszer kialakításának – hovatovább a rendszer maximálisan 150 kilométeres sugarú körében maximálisan 100 indítóállás volt telepíthető. Mindösszesen 100 elfogó rakétával, továbbá az indítóállások automata, vagy megkönnyített újratöltésének lehetősége nélkül. Limitálták a célpontok észlelését és a rakéták célra vezetését segítő radarok számát és hatósugarát is.

Az ABM-szerződés aláírása után két évre egyébként már módosításra is került: 1974-ben 1-re csökkentették a kiépíthető rendszerek mennyiségét – lévén egyik fél sem építette meg a másodikat. A Szovjetunió Moszkva köré telepítette a – modernizálásokon átesett és ma is aktív – védelmi rendszerét, míg az Egyesült Államok az észak-dakotai Grand Forks Légibázis környékén telepített Minuteman rakétamező védelmére, a törölt Safeguard program részeként.

Az eredeti, A-35 nevezetű orosz rendszert 1995 februárjában váltotta fel az A-135, mely jelenleg is aktív. Ennek utódjának szánják a rakétavédelmi feladatkörre kihegyezett Sz-500 rendszert.

29 hozzászólás “Orosz légvédelemi hírek – Sz-500, Sz-400, Vityaz, Morfej, Pancir”

  1. Kicsit santit ez az ellenraketas magyarazat az oroszok reszerol.

    Az oroszoknal a legvedelmi es az ellenraketak teljesen kulon kategoriak voltak es azok ma is. Kulon rendszer kulon haderonemhez valo tartozas es teljesen mas jelzesrendszer. Ennek megfeleloen sose viselt orosz ellenraketa legvedelmi raketanak megfelelo “S” tipuskodolast.

    Nem sokkal tobb amit tudok vagy tudni velek de ahogy korabban leirtam az S-400 as rendszer a kinaika penzen modernizalt fejlesztett S-300 as rendszer es az uj tenylegesen sajat hasznalatra keszulo rendszer az S-500 as ami ballisztikus raketak elleni vedelemre is alkalmas lesorlatozottan.

    A tobbi nekem vakitasnak tunik.

  2. Kuruc71

    Ezt már sokszor leírtad de senki még csak egy bebüfögésnyi hivatalosat nem mondott erről SŐT az oroszok kijelentették,hogy addig senkinek nem lesz S-400 amíg ők nem rendelkeznek eléggel és Kína sem mutogatja az S-400 rendszereit sehol pedig nem titkolóznak!

  3. En is konferencian hallottam ezt igaz ket kulon helyen es ket kulon eloadotol. Kina szerintem nem veri nagy dobra hogy technologiat importal. Azt majd ok “fejlesztik ki”. Az oroszok meg nem verik nagydobra hogy nekik a S-400 nem annyira korszeru mar. Korlatozottan fogjak telepiteni csak es az igazi nagyagyu az S-550 lesz.

    De ahogy mondtam ez nem teny de azert kicsit tobb mint pletyka vagy velemeny.

  4. Mutogatják az 5.gen prototípusukat amikor legutoljára volt katonai parádé mindenből a legújabbat vitték pont az S-400 maradt otthon?
    Az S-400 jobb mint az S-300 még is S-300-asok vannak telepítve a legfrekventáltabb helyekre.Ez miért van?

  5. Kicsit varni kell aztan majd kiderul mizus.

    Az en tippem hogy kinaban is mar gyartjak vagy eppen keszulnek fel a gyartasra. a regi osregi HQ-2 seket mar nagyon ideje levaltani.

    De ahogy mondtam kiderul mert mind a kinai mind az orosz szeret titkolozni.

  6. Amit biztosan lehet tudni, hogy a kinaiak tavaly novemberben ajanlatot kertek S-400-okra, de elutasitottak a kerelmet 2017-ig.

    http://ria.ru/defense_safety/20101123/299743907.html
    http://vpk.name/news/47128_kitai_serezno_zainteresovan_v_zakupke_rossiiskih_zrs_s400_triumf.html

    Az, hogy a kinaiakkal egyutt fejlesztettek, vagy atadtak a technologiat erre nem talaltam semmilyen forrast. Mackensen kepe kb. egy olcso makett dobozanak boritojara valo, nem pedig hiteles forrasnak.

  7. Helyesebben fogalmazva mindenből a hazai gyártányuakat vonúltatták fel.
    Hogy miért nem terjedt el az S-400? Csak találgatni tudok.

    http://china-defense.blogspot.com/2009/05/first-photos-of-s-400-in-china.html

    Ha hihetünk a képeknek, akkor ezek kb két éve kerültek fel a netre. Először is nem biztos, hogy rendszeresítik nagyobb számban. Kína temérdek típusú fegyvert importált és szerezte meg a licenszét. Ettől függetlenü a legtöbbjét viszonylag korlátozott számban állította rendszerbe.

    http://www.militaryphotos.net/forums/showthread.php?152230-Bluffers-Guide-Fortress-China

    Ott van pl. a Tor rendszer, abból is vettek valamennyit állítólag lemásolták de mégse tűnik úgy, hogy elterjedt volna, vagy hozzájutottak az Aspide-hez is, abból is gyártottak valamennyit, aztán semmi. A legelterjetteb úgy tűnik, hogy a francia eredetű Crotale másolata.
    Lehet, hogy egy két évig “nyúzzák” a rendszert, kipróbálják minden évszakban a sivatagtól kezve az őserdőig. Vegül lehet, hogy amit érdemes átvenni azt majd beépítik a HQ-9-be. Ehhez meg nem kell nagy mennyiséget rendejlenek.

  8. Felderítő gépként szóba jöhet, vagy sziplán csak techdemo egy újgenerációs űrrepülőgéphez.

    A fotofelderítő műholdak pályája kötött és tudtható, hogy mikor jönnek. Pályamódosításuk zabálja a hajtóanyagot. +200 km a normál pályamagasságuk, de inkább +400 km. Tudnak “beszúrni” a jobb felbontáshoz, de szintén hajtóanyagot fogyaaszt. Ez a cucc fele olyan magasról fotóz, minden felszállás után új pályára állhat. Érdekes jogi probléma, hogy hol kedődik a világűr. A Kármán vonal ~100km táján van. A felett elvileg nem számít már az, hogy átreülsz az adott ország felett, mert a vilgáűr az nem tartozik az adott ország légteréhez. Tehát, ha le tud jönni eddig is akkor a fotofelderítés terén a felbontás drasztikus javulása várható. Kérdés, hgy megéri ez -e anyagilag.

    Atomfegyverhordozóként nincs értelme az ICBM és SLBM értelmesebb és olcsóbb. A repülőgépek közül gyakolatilag mind alkalams nukleáris csapásmérésre, fillérekért ehhez képest. Az, hogy milyen távolságra és mekkora tűzerőt akarsz, az az eszköztől függ.

    Ha valaki már atomfegyvereket akar hajigálni, akkor nem azon fog sírni, hogy a B-2/B-1 gépek felét lelövik vagy az indított Tomahawokok fele elveszik. Ennak a programnak az árából olyan atomcsapást lehet megalósítani a jelen eszközökkel, hogy ehaj…

    Hagyományos fegyverekkel ellátni nem lehet, mert azok oldaására alkalmatlan. Azokra hővédelem kellene, GPS vezérlésen kívül meg más szóba sem jöhet.

    Tehát nem állítom, ogy tudnám hogy mire kell, de nagyon is látszik, hogy mire nem jó vagy nem kell…

  9. Igen, pontosan ezeket olvasgatom én is. A lényeg, hogy gyakorlatilag a TEL különböztette meg őket kívülről. De ha a kínaiak 5P85TE2 TEL-t rendeltek a S-300PMU2 rendszereikhez, akkor külsőleg gyakorlatilag lehetettlen megkülönböztetni a két rendszert. Vagyis azok a képek, amit a neten keringenek nem biztos, hogy PS de nem is bizonyítják, hogy S-400 lenne.

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.