|

A MiG mindent tagad

Oroszország soha nem adott át semmilyen technológiát Kínának, mely segíthette volna annak 5. generációs vadászbombázó-programját – állította a MiG orosz repülőgépgyártó pénteken. A cég ezzel próbálta tagadni azokat a vádakat, melyeket az orosz és a nemzetközi sajtó nemrégiben hozott fel ellene. Ezek azt vetik a nagy múltú vállalat szemére, hogy az 1990-es évek végén átadta az 1.44 jelzésű technológiai demonstrátorának dokumentációját Kínának. Mint ismeretes, utóbbi típus volt az orosz „lopakodó” fejlesztések egyik előfutára, azonban költségvetési okokból a programot törölték.

”A Chengdu J-20 törzsének hátsó fele kísértetiesen hasonlít a Mikojan-Gurjevics 1.44 technológiai demonstrátorra, sőt, a delta-elrendezése is megszólalásig az orosz gépre hajaz.” – mondta Douglas Barrie, a londoni International Institute of Strategic Studies légi hadviselési szakértője. „Ha ez mindössze véletlen egybeesés, akkor az egyik legnagyobb véletlennel állunk szemben. Ám – annak ellenére, hogy hivatalosan soha nem ismerte el – Oroszország hosszú évtizedekig nyújtott technológiai alapot a Kínai Népköztársaság harcigép-programjainak, amit az elmúlt 15 évben ugyanúgy megtehetett és meg is tett, mint az 1960-as években.”

Chengdu J-20 – MiG 1.44 leszármazott? |Forrás: RIAN ,

Ezzel szemben a MiG szóvivője, Jelena Fjodorova augusztus 26-án sajtótájékoztató keretében tudatta a közvéleménnyel, hogy munkaadója nem adott és jelenleg sem ad át semmilyen információt fejlesztéseiről Kínának.
”Nem juttatunk semmilyen technológiai segítséget Kínának az 5. generációs programjához, és korábban sem tettünk ilyet.” – nyilatkozta Fjodorovna.

Nagyjából egy hónappal ezelőtt egyébként Mihail Pogoszjan, az orosz United Aircraft Corporation Szuhojt és MiG-et tömörítő részlegének főnöke elmondta: szerinte Kína 5. generációs programja egyelőre még nem veszélyes, az első repülés lebonyolítása is mindössze öndicsőítés volt a világ számára, bár komoly ráfordítások és némi idő segítségével akár egy komoly típus is megszülethet. Amerikai elemzők Pentagon számára készült jelentésükben pedig arra a megállapításra jutottak, hogy a J-20 legkorábban 2019-2020-ban érheti el a hadrafoghatóságot. Szerintük egyébként a típus elsősorban levegő-föld csapásmérésre készült, funkciója pedig hosszú távú támadó platform lesz, semmint vadászrepülőgép.

138 hozzászólás “A MiG mindent tagad”

  1. Én nem tudom, hogy a MiG 1.44-nek és a J-20nak van-e köze egymáshoz, de a J-7 és a J-11 is orosz tech transzfer eredménye. Hogyha most ilyen hangnemben lehet vádolni emiatt, akkor a tech transzfer bűn? Akkor akik a J-10-be besegítettek, azok is bűnöztek?

    Vagy ha csak az 5gen programokban való segítségért kell magyarázkodni, akkor az oroszoknak az indiai segítségért is magyarázkodni kéne. Vagy hogy az USA tíz országnak is besegít az f-35 programmal, azért is magyarázkodni kéne?

    Én sem csípem különösebben a kínai komcsikat, de ahogy legutóbb a hordozójuk körül, most meg az 5gen gépük körül jönnek ezek a beszólogatások, annak nem tudom mi értelme van.

  2. Nem tudom mit tartalmazott a tech transzfer(ha volt!!!)de az nem egy jó pont,hogy a kínaiak 20 éves orosz technológiát használnak az 5.gen gépükhöz.Nincs baj a 20 éves orosz technológiával csak az nem 5.gen max 4,5 mint a Rafale vagy EF-2000.

  3. Puma. Pannon Puma

    Röviden : senki sem tud semmit ! Magyarázkodni meg nem kell mert tényleg nincs értelme !
    Az is lehet,hogy mindenkinek igaza van – a terveket nem átadták hanem eladták, nem Oroszország, hanem a részeges portás Ivan Ivanovics tette ! D

  4. Nos nagyon úgy tűnik a J20 nagyon szíven találta az USA-t. Nyilván nem véletlenül. Amúgy az Oroszokról meg van a véleményem. A J20 ezen az alapon bármire hasonlít mert vannak szárnyai meg pilótafülkéje. Az nem zavarja az Oroszokat hogy tulajdonképpen a jakovlev hajtóművének részleteit átdolgozva készült az F35, megspórolva jó pár év tévelygést? Másrészt az Oroszokról túl sokat képzelünk. Olvastam egy nagyképű atomerőművi szakember nyilatkozatát az épülő iráni atomerőműben folyó dolgokról. Hát összegezve az egészet azok után amit megszellőztetett szerintem az oroszok csak alvállalkozók lehetnek a második erőműnél.

  5. comandante

    Ha igazad van akkor nagy sok modern orosz haditechnikai eszköz csak egy gyenge szar ami nyilvánvalóan nem igaz + a Kínaiak fényévekre vannak bármitől ami modern hisz vannak területek ahol még az oroszokhoz képest is lemaradásban vannak.

  6. “dudi” Nos ebben nem vagyok biztos, ugyan is manapság a haditechnikai eszközök belsejében a polgári életben is használatos eszközök simán előfordulhatnak. Amióta a programozás sokkal fontosabb mint a hardver. Ha megnézzük a kulcs iparágakat, akkor Kína ott van a szeren. Persze nagy ország, nagy ellentmondásokkal. De példának országunkban is lehetne olyan filmet forgatni, (főleg mostanában) ahol emberek az őskor szerint élnek. (szó szoros értelmében) Érdekességként most olvastam hogy Iránban szélszálas szövetek előállítását végző üzemet avattak. Az USA teljesen fel fogja húzni az iráni ipart ha így folytatódik.

  7. comandante

    Nem elsősorban elektronikára gondoltam mert az szinte nem is volt a MIG-ben hanem gyártási technológiákra,anyagokra.Senki nem reklámozza de azért fejlődik az aerodinamika és egyre több mindent tudunk meg a gépek reflexiójáról is ami csak a mi szintünkön olyan egyszerű dolog.

  8. Ide kapcsolódik 2 cikk. Ugye erre csak azt mondhatnánk mindenki igy csinálja.
    http://rt.com/news/china-suspected-copycatting-jet/
    http://rt.com/politics/soviet-china-military-technology/
    Ez a cikk pedig lehet hogy igaz lehet:
    http://rt.com/news/china-military-pentagon-report-271/
    Ugyan is lehet hogy a haditechnika gyártók futnak a pénzük után. Az már nekem is feltűnt, hogy amikor kivonásról van szó egy harctéren furcsa módon mindig beüt 1-2 nagy támadás ami nagy visszhangot kap a médiában. Most meg ugye a kínai adu csak egy csoportnak kedvez.

  9. Bocsánat, nem okoskodni akarok, de a cikkben leirtakban nem azon van igazán a hangsúly, hogy eladták, vagy ellopták a terveket hanem, hogy Kina önállóan nem képes létrehozni egy ilyen gépet.

    Eddig sem volt saját tervezésű gépük (és autó, hajó stb.), most meg hirtelen egy 5. generációs tipussal jönnek elő?

  10. Arra hogy egyedül nem lettek volna képesek összehozni egy ilyen gépet szerintem mind egyet értünk.
    De hogy nem volt saját tervezésű autó hajó stb. az kicsit túlzás több mint egy tucat autómárkájuk van és (igen van egy csomó típus amit licensz alapján gyártanak BMW Chevrolet VW stb adott el típusokat gyártásra) de rengeteg a saját tervezés is repülők terén is ez a helyzet amíg nincs elég tapasztalatuk az önáló tervezéshez máséból tanulnak és ha már meg van a tapasztalat és a tudás belevágnak a sajátba, a hajó építés és tervezés terén meg Kínának nagy tapasztalata van.
    És végül mindig a mikroelektonika van felhozva ellenük mint lemaradás de ott van nekik a ZTE és a Huawei amik azért nem olyan kis válalatok.
    Kínát nem szabad alábecsűlni USA se teszi de túlbecsülni se szabad, (dinamikusan fejlődik.) A hadi kiadásoknál meg mindig előjön hogy ennyivel meg annyival az USA alatt van de nefelejcsük el hogy egy átlag kínai munkás fizetése 20ada egy USA ban élő munkásénak tehát mindennek az előállítása töredéke.

  11. pontosabban több mint 60 márkájuk van aminek a egy része másolat (egyrésze meg az eredeti tervek kicsit átdolgozva, mert ha valaki kínába akar gyáratnyitni akkor azt csak leányválalatként teheti mejnek az 50-51 % a a Kínai államé de a profitnak csak töredéke ez elég bonyolúlt) de van 13-14 gyár ami csak a saját fejlesztésekre és gyártásra ált rá (amugy idén 15 millió körüli kínai gyártmányú személygépkocsi talál gazdát Kínába ez nem kis teljesítmény, gyártásba már odaverték az USA-t (aki világelső volt benne) idén úgynéz ki eladásba is megelőzi. (őrületes ez a fejlődés én mondom)
    én mondjuk a J-XX et várom nagyon mert van egy olyan érzésem hogy hamarosan halunk róla is.

  12. Termeszetesen az oroszoknak ( es nem a MIG gyarnak mert annak onallo exportjoga nincs es ki is vegeznek oket ha high tech-et eladnanak engedely nelkul )joguk van eladni ilyen dolgokat barkinek, igy kinanak is.

    Amiert az USA megszelloztette ezt az az hogy ra szeretne iranyitani vilag kozvelemenyenek figyelmet hogy a kinai izomkodas es politikai majd katonai nyomulas mogott milyen nagy mertekben vannak ott az oroszok .

    A szitu ugyan az mint volt a II VH elott. Hitler izomkodott majd kotott egy megallapodast a Szu val ( Molotov Ribentrop ) majd ezt kovetoen ugy harcolt a nyugat ellen 1939 tol 1941 juni 22 ig cca ket evig hogy a Szu irdatlan mennyisegu nyarsanyaggal, alapanyaggal latta ot el az az tamo0gatta abba hogy a nyugatot pusztitsa. Most is hasonlo a helyzet csak most szeretnek a kozvelemeny figyelmet felhivni erre hogy adott esetben a felmerulo kerdesre “ki a felelos ezert” lehessen hivatkozni hogy ugye emlkeztek hogy…….

    Amugy meg alapvetoen okos dolog volt az oroszoktol a befelyezett MiG-1.44 doksijat eladni ha mar nem viszik tovabb. Valami penzt visszakaptak.

    Ettol fuggetlenul nagy szarkevero banda az orosz. Rajtuk all kina jelenlegi es jovobeni politikai katonai akcioi mivel ahogy a Hitleri nemet o sem mert volna semit tenni a nyugattal hataban egy nem szovetsegessel ugy kina sem merne.

  13. Ez is benne van a pakliban. Viszont ahogy az egyik nyilatkozo szakertot idezzem ” A MIG vagy eladta a terveket kinanak vagy egy irdatlan nagy veletlennek vagyunk a tanui, mivel a repulogepek hatso reszei nem hasonlitanak hanem szinte teljesen megegyeznek egymassal.”

    Minden lehetseges, de ha a hazalopott dobozban levo alkatreszekbol ( amin az all hogy “babakocsi” akar hogy rakod ossze egy geppisztoly jon ki akkor el kell hinned hogy fegyvergyarban dolgozol es nem babakocsigyarban.

    :-)

  14. Szép Napot Mindenkinek!

    Igaziból két, gyakorlatilag összefüggő cikk van, amihez hozzáfűznék néhány gondolatot: Kína folyamatosan modernizálja haderejét és a MiG, aki állandóan mindent tagad…

    Kővári László Úr írása az egyik korábbi Aranysas magazinban határozottan arról szólt, hogy a kínai gépnél kár is másolásról beszélni, ez nem így működik. Az, hogy meglévő technikai megoldásokat és ötleteket megvizsgáltak, elemeztek majd vagy beleillesztették a saját koncepciójukba, vagy sem – nos, ez nem annyira másolás, inkább fejlesztés.

    De hogy teljes legyen a kép, mondanék néhány hasonló esetet a túloldalról:
    Az USA a részecskefegyverek fejlesztése során egy 1960-as években a szovjet sajtóban publikált rádiótechnikai cikkből merítette a koncepció ötletét, ezt utána tanulmányozták majd tovább fejlesztették.
    Jak-141 és F-35 esete ismert. Hogy kevesebb készül belőle (vagy semennyi) ez nem technikai, hanem pénzügyi kérés.

    Az Egyesült Államok technikai fejlettsége nem meglepő, miután a területe kimaradt két világháborúból (sőt, azokon egyedül ők gazdagodtak), a kiépített ipari hátteret nem kellett újra felépíteni, a felhalmozott tőke pedig lehetővé tette azt, hogy a világ minden országából a magához csalogassa a szellemi tőke egy jelentős részét.
    Nyilvánvaló, hogy az USA sokkal kevesebb ötletet nyúlt le a többiektől, mint fordítva.

    Költői kvíz kérdések:
    1. Tudja-e valaki, hogy per pillanat hol működik a világ legdurvább szuperszámítógépe?
    2. Kinetikus energiával történő műhold megsemmisítéshez milyen szintű számítástechnikai háttér kapacitás kell?
    3. Tudja-e valaki, hogy az emberiség írott történelmében eddig kik voltak azok, akik potom húsz év alatt közel 400 millió polgárát emelték ki a nyomorból, emberhez méltóbb életkörülmények közé?

    Nem mellesleg Kína olyan fejlődési ütemet produkál mind technológiában, mind iparosodásban, mind katonailag, amelyhez képest az USA és a SZU kisinasok voltak eddig. Uraim, alig 20 évről beszélünk, egy exponenciálisan felfelé törő, az ókor óta birodalomnak nevezhető állam esetén.

    Sovány vigasz, hogy Kína a nyugatnak köszönheti a gyors felemelkedést – ráadásul álszent is. Ugyanis a Nyugat az utóbbi két–három évtized gazdagodását és életszínvonalát meg Ázsiának – és a kitelepített olcsó termelésnek – köszönheti.

    Néhány fórumozó eszmefutatása a komcsi műsorról féloldalas, ráadásul téves is (Kína folyamatosan modernizálja a haderejét cikk után).

    A rendszerváltás (mekkora szar kamu) után azonnal kaptál házat és kocsit hitelre. Vagyis mielőtt kitermelted és megdolgoztál volna érte. Ráadásul az USA egész neolib gazdasága arról szólt, hogy előre elköltötték az emberek azt a pénz, amit még meg sem termeltek – a jövő kontójára ideig-óráig lehet vigéckedni, de a számlákat előbb-utóbb benyújtják.

    A Nyugat csillogása mögött immár évtizedek óta a világ lehúzása és a lehúzott javak pazarlása áll – aki nem hiszi, nézzen utána, hogy a világ lakosságának mindössze 5%-át kitevő USA a világ energia forrásainak hány százalékát használja fel és mire. Döbbenetes adatok derülnek majd ki az elfogulatlan érdeklődő számára.

    Aki pedig ezt hozza fel követendő példának vagy ettől van elájulva – nos, azok voltaképpen a jövő előre történő felélésének tapsolnak úgy, hogy fel sem fogják: ők is az adójukkal, hitelükkel, majd pedig ha berogyni készül, akkor a bőrükkel is ezt a rendszert támogatják.

    Nem azt mondom, hogy nem kellemesebb ez a rendszer, mint például Pol Pot kommunizmusnak nevezett fasiszta népellenes diktatúrája (Ezerszer!!!), de azért lássunk már tovább az orrunknál, főleg, ha annyira ki vagyunk büszkülve a diplomáinkra, nem?

    Azok az emberek, akik ma tele pofával köpködik a múltat, valamit elfelejtenek: abban a rendszerben a szüleik képesek voltak előteremteni annak az alapját, hogy a koma végül egyetemi diplomát szerezzen és ma itt ossza az észt.
    Egyoldalúan elítélni történelmi korszakokat az otthoni fotelból – ez nem túl intelligens dolog. A SZU összeomlása után divat volt köpködni visszafelé.
    És ma? Néhányan sérelmezik, hogy divat az USA-t fikázni.
    De lássuk be – az USA által generált komoly problémák miatt talán ez maradt az” utolsó feloldozás” és önmaguk pozitív definiálásuk utolsó mentsvára: bezzeg a komcsi idők mennyire szarok voltak!

    Ezt nem a jelen propagandája, hanem a jövő nemzedéke fogja megítélni.

    Végül, hogy a cikk témájáról is beszéljünk:
    Egyértelmű, hogy az oroszok segítik Kínát. Tök mindegy, hogy a MiG aktuális megmondó embere mindent tagad.
    Ha Moszkva nem segíti Kínát, Kína akkor is kurva erős hatalommá növi ki magát és az oroszoknak esélyük sem lenne legalább részesedni ezen folyamat előnyeiből, a hadiipari kooperációról és egy fajlagos technikai kontrollról nem is beszélve. Oroszország létérdeke, hogy:
    1. Kína a szövetségese legyen
    2. Katonai-technikai együttműködés és kompatibilitás legyen közöttük
    3. Erősödjön az USA-Kína ellentét

    További szép napot mindenkinek!

    Üdv: M

  15. 1. Tudja-e valaki, hogy per pillanat hol működik a világ legdurvább szuperszámítógépe?

    Hol. És, ha Kínában, akkor mi van? A teljesn szuperszámítógépi kapacitás amúgy is a mérvadó és nem egy gép csúcsteljesítménye.

    2. Kinetikus energiával történő műhold megsemmisítéshez milyen szintű számítástechnikai háttér kapacitás kell?

    Az ASAT rakéta a ’80-as években megcsinálta. Ergo nem túl nagy a mai szinthez képest, ha ~ 30 éve is belefért a rakétába. A hajtómű vezérlés precizitása a lényeg. Az ASAT ráadásul egy F-15-ről indult, annak a pályájának kellett nagyon pontosnak lennie, mert az volt az első fokozota lényegében a rakétának.

    3. Tudja-e valaki, hogy az emberiség írott történelmében eddig kik voltak azok, akik potom húsz év alatt közel 400 millió polgárát emelték ki a nyomorból, emberhez méltóbb életkörülmények közé?

    Ahol nem lakik 400 milló, ott nincs mit kiemelni. % arányt illene nézni. Egyébként meg megalol, mert vannak olyan országok, ahol ezt 200 évvel korábban megtettek, vagy meg sem kellett tenni.

    Kolumbusz nagyjából leírta azt, amit kell…

  16. A 10 leggyorsabb szuperszámítógépből 7 kínai és egy csomóban már a hazai sárkány risc processzor dolgozik(ez nem x86 szabvány, tehát nem IBM + Win kompatibilis + kb. egy generációval vannak csak lemaradva a csíkszélesség terén, de ez is több éves adat, már lehet nincs is lemaradás).

    USA energiaigénye a Föld összes országának 25%-át adja, ez 7 milliárdos lakosságra kivetítve, egy hasonló mértékű energiafelhasználással azt jelenti, hogy 5 Föld kéne, ami eltartsa az emberiséget(és a lakosság még mindig nő, ahogy a fogyasztás is).
    Ez valahol nem arányos.

    A BRICS országok lakosságkiemelése a nyomorból példamutató, molninak abban igaza van, hogy máshol ezt régen megtették már, de fokozatosan és nem ilyen tempóban és centralizálva. Ezért mindenféleképp elismerés jár a kínaiaknak.

  17. comandante

    “Ugyan is lehet hogy a haditechnika gyártók futnak a pénzük után. Az már nekem is feltűnt, hogy amikor kivonásról van szó egy harctéren furcsa módon mindig beüt 1-2 nagy támadás ami nagy visszhangot kap a médiában. Most meg ugye a kínai adu csak egy csoportnak kedvez.”

    Szerintem is erről lehet szó, illetve a Pentagon is szeretne új eszközökre és képességek kiépítésére pénzt, meg persze a régiek szinten tartására, és ezen igényeit jól alá kell támasztania, pláne a mostani megszorításos, leépítéses korban, úgyhogy minden szinten beindult a pánikkeltés, amivel indokolni lehet a majdani kiadásokat:
    http://itcafe.hu/hir/kina_usa_kiberhaboru_ddos_video.html

    Amúgy, szerintem,(bár nem vagyok a téma szakértője)a J-20 a közeljövőben nem igazán fog komoly fenyegetést jelenteni, mert, ha megelőlegezzük neki a bizalmat és azt mondjuk, hogy hasonló képességekkel fog rendelkezni, mint a Raptor és jelenleg ott tart, mint 1990-ben, az első felszállásakor, az YF-22 és az YF-23, és ugye az F-22 csak laza 15 év múlva, 2005-ben állt szolgálatba (és hiába a Raptorral begyűjtött rengeteg tapasztalat, úgy néz ki, hogy az F-35-nél is meglesz a 15 év), akkor jó, ha 2025 körül szolgálatba tud állni a J-20, arról nem is beszélve, hogy eddig még 4. generációs hajtóművet sem voltak képesek saját erőből kifejleszteni: https://htka.hu/2011/07/05/kozel-az-attores-kinaban/ , amivel az amik már a 70-es évek óta rendelkeznek. Szóval, szerintem is, itt mesterséges pánikkeltés folyik.

    Montezuma

    “1. Tudja-e valaki, hogy per pillanat hol működik a világ legdurvább szuperszámítógépe?”

    Ha költői, ha nem, én azért válaszolnék: Japánban http://www.top500.org/list/2011/06/100 , elméleti teljesítményben kétszer, valósban háromszor erősebb, mint a kínai Tianhe-1A, ráadásul a japán gép processzorai saját fejlesztésűek, míg a kínaiban Intel Xeon procik és Nvidia Tesla kártyák vannak (bár, elvileg vannak benne “FeiTeng-1000” néven futó, hazai fejlesztésű processzorok is, de hogy ez teljesen hazai fejlesztés-e, vagy nem, hát, a korábbiak ismeretében vannak kétségeim http://www.sg.hu/cikkek/44607/lopott_technologiara_epult_a_kinai_processzor ) és ezen két cég amerikai. Szerintem, Kína technológiai és katonai szempontból csak abban az esetben előzhetné meg az Egyesült Államokat, úgy 2030-2040 körül, ha az Egyesült Államok fejlődése nagyon lelassulna, vagy teljesen leállna, miközben Kínáé a jelenlegi sebességgel folytatódna. De, szerintem, a kínai gazdasági/katonai/technológiai fejlődés sebességét nem lehet majd hosszútávon a jelenlegi szinten tartani (bár, ez a jövőben szerintem nagymértékben függeni fog az afrikai befolyásuk szintjétől, az oroszokkal való kapcsolatuktól és itt a nyersanyagokra gondolok), hanem le fog lassulni.

  18. Üdv Puma!

    Hogy remek vagy sem, ki kidöntse el maga. De azért köszönet.

    Kolombusz:

    „Túlzásokba esek és félreértelmezek, mint mindig. De ezt már megszoktuk.”

    Nos, ezzel az „ex catedra” kinyilatkoztatással nem hinném, hogy bármit kezdeni lehet. ;S

    Molni:

    Jelen pillanatban a világ leggyorsabb szuperszámítógépe Kínában működik, a procik sebessége minden más nemzet büszkeségére ráver, nem kicsit. Ha ez szerinted lényegtelen momentum, hát legyen…
    Az a 80-as évekbeli amerikai ASAT rendszer – amiről írsz – nem kinetikus energiával semmisítette meg a célpontot ismereteim szerint. Ráadásul erősen korlátozott volt a hatótávolsága a mostaniakhoz képest.
    Az arány a lakosság 30%-át jelenti húsz év alatt. Ha így nézzük, akkor is példátlan.

    Eltorro:

    Havi 5 dolcsi helyett lett inkább a 20. Vagy 50? Vagy most mennyi is? Utánanézhetne valaki… ;), biztos érdekes adat.

    M

  19. Üdv Wolfram!

    A legfrissebb szakmai infók szerint nem a Japán gép a csúcs, hanem az új kínai masina, valóban Kínában fejlesztett és gyártott procikkal megspékelve . De már az is komoly, hogy egyáltalán erről beszélünk.

    Mindenki extrapolálni akar és remek kis szkenáriók születnek. Csak mindenki elfelejt néhány apró problémát:

    1. Japán lakossága vészesen öregszik, ez pár éven belül nagyon komoly gazdasági krízist jelent a japán gazdaságnak. A külföldi nyersanyag behozatalnak maximálisan ki van szolgáltatva.
    2. Kína demográfiai mutatói is katasztrófa, de kicsit más okból. Ott az egykepolitika miatt cirka 40 millióval kevesebb a nő, mint amely egészséges esetben lenne. A külföldi nyersanyag behozatalnak nagyon ki van szolgáltatva.
    3. Európa: Öregszik, és saját nyersanyag készlete arra sem elég, hogy a mostani gazdaságát működtesse.
    4. Oroszország: Nyersanyagból senkinek sincs kiszolgáltatva, de a társadalom fogy, ami – ha a tendencia rövid időn belül nem fordul meg – végső soron az orosz impérium széteséséhez vezethet egy-két generációnyi idő múlva.
    5. USA: A jelenlegi fogyasztását már nem képes önerőből fenntartani, így a külföldi nyersanyagokra ugyanúgy szüksége van. Bár a lakosság növekszik, de az arány erősen torzult: az idei év az első , amikor a színesek születésszáma meghaladta a fehérekét. Ha a tendencia marad, akkor egy fekete és latin többségű USA-t fogunk látni két generációnyi idő múlva. Nem tudom, ki hogy van vele, de nem hinném, hogy az afroamerikai és latin amerikai lakosság újra az aranykort hozza el az Egyesült Államoknak – és most nem rasszista voltam, csak realista.
    6. Dél-Amerika: Nyersanyag van, a mostani gazdaságot képes ellátni, a társadalom nem öregszik, így relatíve nem indulnak sansz nélkül.
    7. Arab világ: Nyersanyag (még) dögivel, a lakosság drasztikusan növekszik és fiatalodik.

    Összességében amíg mi itt azon agyalunk, hogy ki lesz a befutó, senkinek sem jut eszébe az, hogy lehet: nem lesz befutó senki. Ugyanis a gazdasági/társadalmi problémák sorára rárakódott egy olyan rendszer, amely beteges növekedési kényszere miatt az okozott környezeti terhelés alapjaiban rendíti meg a jelenlegi ökoszisztémát, megspékelve a nem megújuló energiaforrások egyre növekvő felhasználásával.
    Ergo: A versenyzők még nem vették észre, hogy a kanyar után nem a célszalag, hanem egy gödör jön.

    Üdv: M

  20. Kína ha megszünteti az egy gyermek/család politikát nem tudni, hogy mennyi idő alatt és egyáltalán képes lesz e visszaállni a legalább 2.0-s születési rátára.

    Magyarországon ez most 1.3, úgy, hogy ebben benne vannak a romák.
    Legalább a fele magyar az újszülötteknek, tehát 0.65, de pl. az egri kórházban ez csak 25-33% közötti, tehát 0.325-0.43 közötti. Elég durva.

    EU és Amerikában is ugyanez a helyzet, csak ott muzulmánok és latin/fekete közösség növekszik így, az európaiakhoz képest.

    India növekszik, Oroszországon belül pedig a kaukázusi és közép-ázsiai muzulmán kisebbségek(míg az oroszok nem).

    Érdekes átalakulásoknak nézünk elébe.

  21. A vílág fejlettebbik része fogyóban van jelenleg köztük mi is sajnos (én ezt annak tudom be hogy egy generáció későb alapít családot a nők később szűlnek még 20-25 éve 22-23 éves nőknek már volt gyerekük most ez kitolódott átlagosan 26-27 évre) most ennek a levét isszuk. (1 generáció születése kiesett.)
    Kína a Kínai minimálbér 1640 yuan (ez kb 50E ft) az átlag bér 4101 yuan (123000 ft) Kínának az őregedő társadalom nem okoz akkora problémát mint a nyugativilágba mert nincs nyugdíj (egy magánnyugdíj pénztárhoz hasonló dolog van nálluk ami kötelező de azt hogy ki mekkora összeget rak a számlájára mindenki maga dőnti el)

  22. Roni
    Úgyse lesz abból semmi. Legfeljebb a eurofightert fogják még toldozni foltozni különféle korszerűsítési programok keretében. Még az AESA radarja sincs sorozatgyártásba adva.
    De szerintem nekünk örülnünk kéne. Minél gyengébb az antant annál jobb nekünk, több cselekvési szabadságunk van. Sőt, minél több belső problémájuk lesz a bevándorlókkal annál mégjobb nekünk.
    Nem értem minek nekünk aggódni nyugat Európa miatt. Tán nem fogjuk elsiratni őket, Trianonos gazembereket? Minek nekünk azonosulni lélekben velük? Elég ha gazdasági kapcsolataink vannak velük, felőlem rohadjanak oda.

  23. doca

    Így van, most júniusban, a Tianhe-1A tavaly októberben, a jelenlegi harmadik leggyorsabb, az amerikai Jaguar meg 2009-ben. Amúgy, idén készült volna el a japán gépnél is gyorsabb Blue Waters, de az amik valamiért a célegyenesben törölték, talán valami még nagyobb “durranásra” készülnek.

    “Amúgy ők se a szigorú értelemben vett amerikai nemzet, sőt igazán barátinak se nevezném őket.”

    Hát, nem amerikaiak, de, a kínaiakkal ellentétben, kizárólag saját fejlesztésű procikkal érték el ezt az eredményt.

    Montezuma

    “A legfrissebb szakmai infók szerint nem a Japán gép a csúcs, hanem az új kínai masina, valóban Kínában fejlesztett és gyártott procikkal megspékelve.”

    Erről, ha megkérlek, dobnál valami linket, mind a kínai prociról,
    mind a gépről? :)

    “Összességében amíg mi itt azon agyalunk, hogy ki lesz a befutó, senkinek sem jut eszébe az, hogy lehet: nem lesz befutó senki.”

    Na igen, ez is simám lehet. És, talán ez lenne a legrosszabb, mert, ha összeomlik a gazdasági rendszer, közlekedés, egészségügy, szociális ellátás, stb. akkor nagy valószínűséggel mindenki egymásnak fog esni és mindenhol háborúk és polgárháborúk törnek ki.

  24. Zümikém, most kicsit melléfogtál. Kína sosem volt birodalom, és most sem igazán az. Az “ókor” és az egész korozás Kínára nem értelmezhető. Az első műholdmegsemmisítés a 60as évekre tehető, ráadásul közvetlen találattal. A legnagyobb számítógépe alighanem az NSAnak van, de ennek alig van jelentősége.stb.
    Ja!, jelenleg a jövőt a legnagyobb tempóban Kína, és India éli fel. Ugyanazért, mint amiért mi tettük: Hogy ma egy kicsit előrébb legyünk.

  25. Szeretem a világpolitikai elemzéseket.
    Doca

    Az USA 90 évvel ezelőtt emelte ki lakosságát a nyomorból, sőt, vele 1ütt a világ odaköltözött csóróit is. A 20as években az amik autót vettek, úgy mint te most. Részletre mosógépet, az 50es években TVt, és légkondit.
    Jappán ugyanezt úgy csinálta meg, hogy nem élte fel a jövőjét, mert nem is volt neki. (Mondjuk fölzabálják a világ halát.)
    5x ennyi energiához nem 5 Föld kellene, hanem több atomerőmű. Vagy gyarmatosítás, és benapelemezni a Szaharát.

  26. Monti
    Amit most látunk a csájnízoktól, azt az öregek már 2x látták: az 50es években az oroszoktól, majd a 80as években a japcsiktól. Mind2x ugyanez a világvége sajtó járta (szinte kopizva vannak a mostani cikkek), aztán láttuk mi lett a vége.

  27. “Szerintük egyébként a típus elsősorban levegő-föld csapásmérésre készült, funkciója pedig hosszú távú támadó platform lesz, semmint vadászrepülőgép.”
    Szerintem a kulcs itt van. A nagy ötlet az hogy támadó gépet csináltak. (ha ez igaz) Ugyanis ez az ötlet alapjában ingatja meg az USA hadviselési taktikáját. Támadó taktika ellen, támadással válaszolni. Arról lehet tudni valamit hogy az oroszok építenek, fejlesztenek valamiféle lopakodó technikájú támadó gépet? Vagy csak én nem hallottam róla. Valamikor volt valami UAV, de mostanában nem hallani híreket róla. (talán MiG Skat néven)

  28. Zümi
    Kínában a 40 milió hiányzó nő arányaiban nem sok. Messze nem katasztrófális.
    Európában 450 évre való szén van. Csak már bányászni nem akaródzik senkinek. A rengeteg nyersanyag ott van a szemétben, csak ki kell nyerni.
    Az USÁnak vége. Ez tiszta sor. Én rasszista vagyok. Ez ugyanaz mint a realista.
    (A birodalmak 1re rövidebb életűek: római:600 év,török:400 év, brit:200év, USA. talán 100 év.)

  29. Az a 80-as évekbeli amerikai ASAT rendszer – amiről írsz – nem kinetikus energiával semmisítette meg a célpontot ismereteim szerint.

    Máepedig de. Pont. Egy 5 másodperces keresést megért volna…

    Ráadásul erősen korlátozott volt a hatótávolsága a mostaniakhoz képest.

    A kínaiak is egy öregebb ICBM-et buheráltak meg hozzá a jenkik meg egy SM-3-mal lőttek le egyet. Egyébként telejsen lényegetelen, hogy mit tudott, mert elkaszálták a nemzteközi egyezmények. A továbbfejlesztett verzió 2000 km-es pályamagaságot ért volna el elvben. A felderítő műholdakhoz bőven elég, a GPS és egyéb átjászókhoz amúgy is más kellene. Visszont messze a legurgalmasabb, mert az F-15 bárhol felszállhat, ICBM meg fix telepítésű…

  30. @gacsat

    Az USA talán 100 évvel az a baj, hogy már a 100-on túl van. Már az I.Vh idején is világhatalom volt, csak Európóa túl hülye volt ahhoz, hogy észrevegye…

    A jenki flotta – érdekérvényesítés akkor is mostani eszköze is – nagyobb és fejlettebb volt, mint az RN a ’20-as években.

  31. gacsat,
    a skálázhatóság a lényeg!
    Az olaj kimerülési rátáját sem lehet semmi mással fedezni, nemhogy a növekedést. Az egzotikus ötleteknek nincs elegendő kifutásuk az időben (ti. mielőtt a hiányok bedöntik a k+f-et finanszírozó társadalmakat).
    E körben -gondolom- nem téma a “nullponti energia”, meg a hasonló idétlenkedések.
    Sajnos nincs más választás, föl kell készülni az eljövendő csökkenés korára.

    Az AEÁ-ban, miután néhány szűk évtized alatt ledobja magáról a felesleges luxust, a lakosságának jó részével egyetemben, jó esélyek vannak az újrakezdésre, hiszen mai napig bőségesen található mindenféle erőforrás a területén. Sokkal jobbak, mint Oroszország kivételével Európában és Távol-Keleten.

  32. Dehogy. A német flotta önmagában elére darabszámra / tonnára nézve a csatahajól és csatacirkáló terén ~ 70%-ot, csak éppen a nem elszállt módon épített hajóik nagyobb túlélőképeessége miatt valójában többet értek, mint az angol hajók, ahol idióta módon a belső tüzek és robbanások terjedésének ellentmondóan tárolták és vitték fel a gránátokat. Az eredmény ismert. A US Navy + német flotta messze nagyobb volt, mint az RN. A háború után a jenki csatahajók zsír újak voltak és volt is belőle. Olvasd el olli legutóbbi cikkét.

    http://www.mediafire.com/?712jt3pqzu28z

    Szépem megszerkesztettem, hogy olvasható legyen.

  33. molni,
    “Vagy csak jobb energia hatékonyság. Jelenleg az USA ipara, közlekedése, de úgy an block az egész ország pazarolja az energiát. Fűtés, közlekedés, légkondi, egyre megy.”

    A takarékoskodás remek dolog, de rossz hatással van a növekedésre.
    A növekedés elképzelhetetlen többletenergia befektetés nélkül.
    Mostanáig az energiahatékonyság növekedését folyamatosan túlszárnyalta az új fogyasztók belépése.*

    Növekedés hajtja a mai gazdaságot, ha megáll a hajtás eldől, mint a bicikli. Ennek már most is egyértelmű jelei vannak és senki nem képes kilépni a gondolkodási sémákból, legkevésbé a döntéshozók.
    Addig fogják erőltetni “a növekedést”, amíg lehet, de ha nem lehet többé, akkor piszkos nagy bukás jön, társadalmi válságokkal, még az ipari civilizáció sem biztos, hogy kibírja!

    *Például hiába jobb ma az energiahatékonysága a számítógépeknek (teljesítményarányosan mindenképpen), ha a háztartásokban immár több is van belőle, illetve a szükséges feladatokra aránytalanul erős konfigurációt használnak, ami ugyan fajlagosan energiahatékonyabb, de a bruttó fogyasztás mégis több.

  34. szuperszámítógépeknél én (se) tudok jobb összefoglaló forrást mint a top500.
    Ami ott megtévesztő, hogy sok alapul NV@Tesla karis rendszerekre ahol ugye a TFek eléggé virtuálisak. Hiába tud az én VGA karim is sokkal több TFet mint a gépben lévő proci ez a +teljesitmény baromi nehezen csalogatható elő. Ennyit talán a kínai szupergépekről ahol pont a kraftot baromira nem kínai fejlesztés adja. :)

    Batka:
    “A növekedés elképzelhetetlen többletenergia befektetés nélkül.”

    Sztem a növekedést nem csak a könnyű és nehézipar adhatja hanem pl az IT is. Nincs szükség hude nagy +erőművekre. Amúgy meg ilyen területen az US meglehetősen jól áll. Ott az atom se ősellenség mint pl EU nagyján…

  35. A takarékoskodás remek dolog, de rossz hatással van a növekedésre.

    Ki beszélt itt takarékoskodásról? A pazarlás megszüntetéséről beszélek. A jenki házak egy része hirből is alig ismeri a szigetelést.
    Az autóik benzintemető szörnyetegek. Az villamosáram termelő erőművek gey része kibaszottul öreg.

    Ezek cseréje éppen növekedésd generálhat, hiszen első körben ezeket meg kell csinálni. Utána meg kisesbb áramfogyasztás a vége.

  36. A túlméretezett autók csak a probléma egy részét jelentik, a fő gond a városok elrendezése (munkahelyek a központban összezsúfolva+kiterjedt suburbia), ezen pedig nem lehet egykönnyen változtatni, főleg zsugorodó gazdaság esetén, mivel az erőforrásokat felemészti a túlméretezett infrastruktúra fenntartása. Az olajárak miatt mellesleg amerikában is terjednek a normális méretű autók.

  37. Fade:
    “Sztem a növekedést nem csak a könnyű és nehézipar adhatja hanem pl az IT is.”
    Sőt! A pénzügyi szektor aztán haj, de nagyon! Lásd angolok.
    Az IT szektor mellesleg elég becsületesen zabálja az energiát, ha például Google méretekre gondolunk.
    A tények mindenesetre azt mutatják, hogy napjainkig a GDP növekedés és az energiafelhasználás kéz a kézben emelkedett. Legfeljebb csak az arányok módosultak (egységnyi energiára nagyobb GDP-növekedés jut – l. energiahatékonyság), de a bruttó növekedés konstans.
    Már csak azért is, mert ha a megtermelt extra jövedelmet fogyasztásra fordítják, az rendszerint erősen megnyomja az energiafogyasztást is.
    Pár éve még olyan akciót küldözgetett az ELMÜ, hogy kedvezményesen lehetett tévét, meg mifenét vásárolni, ha valaki vállalata a fogyasztásának x összegű NÖVEKEDÉSÉT!

  38. Nem olyan jaj, de versenyképes! Feltételezi, hogy az eszközparkodnak NAGYON kell valami folyékony betankolható üzemanyag.
    Az előállítása EROEI oldalról elég problémás. Elektromos áram szükséglete magas és nem a leggazdaságosabban hasznosul, ahhoz képest, ha inkább például elektromos autókat töltenének közvetlenül.

  39. molni

    A kínai ASAT nem helyhezkötött. A DF-21 rakéta egy vezióját használták erre és álljtólag TEL-ből indították. Úgy tűnik, hogy egy teljes rakétacsaládotalapoznak erre. Ott a hagyoányos csapásmérésre alkalmas példány, a hajó elleni verzió és az ASAT. Ezen kívül van civil megfelelője is, a KT-1 amivel 100 kg műholdakat lehet 500 Km magas pályára állítani.

    http://www.ausairpower.net/APA-2010-02.html#mozTocId189080

    http://www.astronautix.com/lvs/kt1.htm

  40. Abban molninak tökéletesen igaza van, hogy az amik nagyon pazarlóan élnek…
    Náluk annyi üzemanyag fogy egy nap, mint nálunk egy évben. Jó egy kontinensnyi országról beszélünk és jó 300 millió emberről, de azért néha ők is visszavehetnének a fogyasztásból! Volt anno esélyük, hogy elterjedjen az elektromos autó, de hát nem valósult meg. Annyira nem, hogy a meglévő mennyiséget bezúzták és alig egy-két EV1 maradt az utókornak mementóként….Pedig a második generáció már képes volt egy feltöltéssel 120-240 km-et megtenni.
    S ez 12 évvel ezelőtt volt. Ha ezt az alapot továbbfejlesztik ki tudja, hol tartanának napjainkban…
    A legjobb az egészben, hogy a GM megint kapott egy rakat lóvét az elektromos autó kifejlesztésére… – Minek kifejleszteni egy olyat, ami már meg volt egyszer, kérdezhetnénk. – Azonban a Chevrolet Volt az első nyilvános fotózáson 15 perc alatt lemerült…
    Igaz az egy tanulmány autó volt, s az áttervezett verziót tavaly december óta már gyártják. Idén júniusban van/volt a csúcs 561 darabbal, de hol van ez a több ezres nagyságrendben gyártott benzin temetőkhöz képest…
    Amerika most a saját bőrén érzi, hogy a globális felmelegedés nem vicc és elméleti kategória többé! Ezt komolyan kell venni,ha tetszik ha nem! Most nem akarom az amcsikat egyedüli bűnbaknak kikiáltani, nem! De azért igaz, hogy nagyon sokat tudnának spórolni. Építési technikával, közlekedéssel és még számtalan dolgon. Ha más nem a mostani pénzügyi válság vagy egy közeljövőbeli energetikai válság talán rákényszeríti őket…

  41. Náluk annyi üzemanyag fogy egy nap, mint nálunk egy évben.

    Napi ~6 millió tonna fogy? Asszem ennyi Batta teljes kapacitása gázolaj és benzin terén, de éves szinten 10 milló tonna terméket állítanak elő. A számokat fejlbő írom, nem teljesen pontosak.

    Pedig a második generáció már képes volt egy feltöltéssel 120-240 km-et megtenni.

    A puszta technikai paraméterek önmagukban semmitmondók. Ez alapján a Tiger I lett volna a mindent vivő harckocsi. Csak az a fránya megbízhatóság és körülményes gyártás. Mindig kifelejtik az egyenletből azt, hogyí az akksik gyártása környezetszennyező és igényel speciális és drága nyersanyagot is. Ergo egészen más tészte egy tesztmennyiséget legyártani és egészen más 50 milliót…

  42. Egy ismeretterjesztő csatornán hallottam. Konkrét számszerű adatot nem mondtak így nem tudok ezzel kapcsolatban adatot írni, hasra ütést pedig nem szoktam csinálni…

    660 db I. generációs és 457 darab II. generációs EV1 elég terebélyes teszt mennyiségnek…
    A Tigris tank a háborús helyzetben született. Félelmetes és legendás volt… ha működött. Gyenge motor – súlyhoz képest – óriási fogyasztás stb. Talán ha nem követik a Pz.IV “forma világát” s már az első Tigrisnél döntik a páncéllemezeket, amik csak pár mm-rel vékonyabbak…
    S ez az a rész, amit fölösleges folytatni, mert a: ha, volna, esetleg, ha mégis kifejezések tárgytalanok a történelemben…

    Ezek a tényezők az EV1-nél hiányoztak, márt mint a háborús fejlesztés és hasonlókra gondolok. Lehet, hogy tévedek, de minél többet gyártunk annál több tapasztalat gyűlhet össze az adott típusról s nemcsak az üzemeltetésről, hanem a lehetséges tovább fejlesztésről. Mit lehet/kell kijavítani, jobban csinálni, hatékonyabban alkalmazni.
    S ennek a lehetősége meg is lett volna, elvégre az EV1 nem lehetett megvenni, csak bérelni, így egy esetleges adatrögzítőt elhelyezni a gépben, ami a menet dinamikát figyeli, talán nem is lett volna törvénybe ütköző…

  43. Hidrogén, mint lehetséges alternatíva ? Ez mennyire életszerű ma ?

    A szénhidrogénekre írtam amúgy az 5 Földet, mert ugye azok a készletek valahol limitáltak, viszont olyan mértékben függünk tőlük, hogy a szituáció most fekete-fehér. Gyakorlatilag a mezőgazdaság és a műtrágya is a kőolajtól függ, ha ott a krach beütne, akkor éhínség állna elő.
    Amúgy az urán hamarabb fogy ki, mint a kőolaj(12-20 év optimális becslések és konstans fogyasztás mellett még), a további dúsítás meg komoly energiahozzáadást igényel, ami tovább drágítja majd a nukleáris ipart.

    Amik tényleg pazarlóan élnek, ma ez kezd kicsit változni(európai és japán autók terjedése pl.), de még mindig nem elégséges a takarékoskodásra való öszönzés mértéke.

    Elektromos autók kiválthatnák a városi közlekedést(ingázó,nem nagy távolságokon utazó dolgozók utazását) és este bőven ráérnének a töltésre, de ezt csak szuverén töltőállomásokkal(egy háztartás/egy töltőállomás-szuverén forrásból pl. nap vagy szélerőmű) lehetne bírni, mert a villamos infrastruktúra jelenleg Amerikában se bírná, ha este milliók/százezrek kötnék rá a hálózatra az autóikat, N.Y.-ban volt, hogy komplett városrészek kerültek áramszünet alá, mert egyszerre mentek a légkondik.
    A távolsági szállítást, ami nagyon fontos szegmens, még mindig kőolaj alapú lenne, de pl. a tengeri szállításnál sokat lehet spórolni, az új típusú vitorlákkal és napenergiával(Ázsiában nagyon sok ilyen tanker és szállítóhajó készül már).

  44. Hidrogén, mint lehetséges alternatíva ? Ez mennyire életszerű ma ?

    Teljesen felejtős. Az első közlekedési balsetben túl sokan halnának meg. Mekkora nyomás is kellene ahhoz, hogy folyamatosan cseppfolyós maradjon a hidrogén?

    Tartályrepedésnél akkorát szólna, hogy ehaj. Az autóban komoly mechanikai fárasztának van kitéve, műszakilag ezeket ellenőrizni horror.

    Hol tárolnád a hidrogént a tankolás előtt? Viszonításképpen, LPG üzem tartályai Battán, ha elszállnának, akkor 800 méteres körzeben ember nem élné túl. Hova telepítenél le így töltőállomásokat…?

    A hidrogén kezelése ilyen mennyiségben nem vegyi üzemen belül horror. Én élből nem adnék rá engedélyt.

    Amúgy az urán hamarabb fogy ki, mint a kőolaj(12-20 év optimális becslések és konstans fogyasztás mellett még), a további dúsítás meg komoly energiahozzáadást igényel, ami tovább drágítja majd a nukleáris ipart.

    Bullshit becslés lehet. A legkonzervatívabb becslés szerint is 60-120 évre elegendő urán van a mai kőoalj árak és energiaárak mellett. He ez elektromos áram drább lesz, akkor ez fentebb megy. A legoptimistább becslések szeritn a ma elterjedt 2. generációs nyomottvizes reaktorokkal is 600-800 évre elegendő urán van ha az U-235 a hasznos rész.

    Bár tudnám, hogy akkor miért építenek +100 reaktort 50 éves tervezett üzemidővel….

    Amennyiben újgenerációs reaktorokkal számolnuk, akkor a kibányászható koncentráció alsó határa úgy a 50-100-szorosára nő a készletek száma ma ma szemmel kvázi végtelenben érnek véget. Szaporító reaktorok még erre tesznek rá, mert a teljes elhasadt urán mennyiség után is további fűtőelemek születnek…

  45. 2008-as adat
    all liquids fogyasztás volt napi 85,5 millió hordó:
    ebből
    73,5 millió hordó hagyományos kőolaj
    8,4 millió hordó NGPL (natural gas plant liquids)
    1,8 millió hordó XTL (coal to liquid, gas to liquid)

    2008-ban az XTL növekedését ~ 3 millió hordó/napra várták 2012-ig, utána kell nézni, hogy hol tart.
    A lényeg, hogy a hagyományos olaj várhatóan egyre gyorsuló kitermeléscsökkenését baromi nehezen lehet majd ellensúlyozni…

  46. Mac !

    A kinai muholdleloveshez egy kis hatter. A muhold amit lelottek egy regi elete vegen levo muhold volt amit “lehoztak” jooooooo kozel es “kikotottek” mint Causecu medveit.

    Nem volt egy olyan nagy durranas es a gyakorlatban nincsenek is olyan palyan muholdak mert pik pak leesnenek.

  47. doca!
    Hol olvastál/hallottál ezekről a hajókról, mert engem is érdekelne!
    Láttam már olyan ausztrál katamaránt, aminek – szinte – az egész felülete napelemmel van borítva és olyan vékonyak a panelek, hogy vitorlaként is működhetnek!
    A városi szélerőművek is megoldhatók, csak a vele járó papírmunkát kellene minimálisra csökkenten, meg a bürokráciát. Fontos lenne a költséghatékonyság, hogy nem 10-15 éven belül térüljön meg a beruházás, hanem max. 5 éven belül. Ehhez kellene hogy olcsóbbak legyenek ezek a rendszerek. Kombinálni kell a dolgokat. Ahogy írtad a sok légkondi lecsapta a biztosítékot. Legyen a garázs vagy a fészer tetején napelem és egy aksiba töltsenek amíg az autó gazdástul oda van. Majd este hazajövet csak egy mozdulat és mehet a töltés is, ha pedig nem süt a nap akkor ott van egy házi szélkerék…Ezeknek a lapátjait elő lehetnek állítani préselt üdítős palackokból. Nem csak a “hagyományos” három tollas megoldást lehetne alkalmazni. Több toll – talán kisebbek – új formákkal, ami hatékonyabbak. A lehetőség itt van az emberiség orra előtt, meglátjuk, hogy él vele. Reméljük fog!

  48. Batka:
    “Sőt! A pénzügyi szektor aztán haj, de nagyon! Lásd angolok.”
    Nem mondtam semmi ilyet, ámde hamár szóba hoztad az is. Amúgy szvsz nem jó ha terelsz.

    “Az IT szektor mellesleg elég becsületesen zabálja az energiát, ha például Google méretekre gondolunk.”

    Egy nehéziparhoz képest nevetséges szinten de gdp előállító képességéhez képest még a könnyűiparhoz képest is.

    doca: Erről a 12-20éven belül efogy az uránról vmi linket tudnál adni? Hülye Kína/Indiaiak mire elkészülnek/felfuttatják az atomiparukat, elkészülnek a 60év élettartalomra tervezett erőműveik alig tudják őket pár évig használni mert efogy a zurán. Mekkora hülyék ezek az india/kínaiak… :)

    (De ha jól emlékszem USben Finneknél, Franciáknál, Angoloknál… is fel akarnak húzni párat. Ők is mind hülyék lennének… nehezen hihető.)

  49. kuruc

    Lehetséges, annyira nem olvastam utána, csak ami épp szem elött van.

    http://en.wikipedia.org/wiki/2007_Chinese_anti-satellite_missile_test

    Ez a lelövés 800+ km történt, ami azért lefedi a fotofelderítő műholdak pályályát, tehát nem volt olyan “jó közel”. Hogy hogyan lehet “kikötni” egy műholdat azt sem értem igazán. Értsem ez alatt, hogy szabályos pályán keringet és nem végzett kitérő manővereket?

    Összehasonlításképpen itt az ami kísérlet. Ez tényleg jó közel volt 200+ km és az a műhold is a végét járta.

    http://en.wikipedia.org/wiki/Anti-satellite_weapon#United_States

  50. Fade

    origo.hu -n olvastam, de vg-n és hvg-n is írtak a hamar kifogyó uránkészletekről és a nukleáris energia megdrágulásáról. Az indiaiak találtak komoly saját készleteket, de azt nem fogják exportálni, csak saját maguk fogják felhasználni.

    Nem a villamosenergia hiányáról beszélek, mert akár szél/nappal is bőven lehet fedezni, hanem a mezőgazdasági volumen hanyatlásáról, ami szigorúan kőolaj alapú.

  51. Mivel origo keresőmotorja kezelhetetlen, ezért nem találom de 1 éven belül jelent meg ott is egy hasonló, bár részletesebb cikk ugyanerről, csak ott különböző fémek is voltak és persze kicsit komolyabb hangvételben.

    De ha megnyitod a cikket és elolvasod, akkor olvashatsz hasonló utalást:

    “Ez a jelenlegi ütem mellett 2013 körül jöhet el, és azzal fog járni, hogy Amerikában az reaktorok közel felének új üzemanyagforrás után kell nézni.”

  52. Ja, és tóriummal is mehetne erőmű. Ha kevés az urán, akkor ilyen reaktorokat kell majd építeni. A szükség nagy úr lesz. Egyébként ahogy már írtam, NE 2. generációs reaktorokban gondolkodj. Pont. Újabb reakotorkkal a meglevő készletekkel minimum 50-szeres szorzó, mert adott kitermelt uránban több a hasznos anyag.

    Viszont mivel a kocentráció limit nő lényegében olyan helyeken is lehet kitermelni uránt, ahol eddig szóba sem jött. Tényleg nehéz felfogni…?

  53. Baszok a tekilára, de a csoki is végveszélyben!!
    Különben Kenyában annyi agávét láttam, hogy órákig ment közöttük a busz.
    Plútóniumot eddig se bányásztak 1 grammot sem. Mégis van elég. Minél drágábbak lesznek az alapvető nyersanyagok, annál gazdagabbak leszünk.

  54. gacsat:
    “Mondtam, hogy van olyan atomerőmű, ami TÖBB plútóniumot termel, mint amennyit fogyaszt. Ha megszorulnak a franciák, erre tudnak még tovább menni.”

    Szaporító reaktorok, plutóniummal vagy tóriummal. Hány működik belőle a világban? Nem kell hozzá a két kezed, hogy megszámold.
    A plutónium szaporításhoz pedig először is plutónium kellene… ami világszinten nagyon kevés van.

    Folyamatosan az időfaktorral küzdünk, nem 2050-re kell megoldani a kérdést, hanem mondjuk 2017-re, de ha rosszul jön ki a lépés, még az is lehet, hogy már 2012-re…

    Kuruc71:
    “Olyan keszletek vannak csak Ausztraliaban hogy vege nincsen.”
    Akkor lesz nemulass, ha Kína mégsem vonja vissza az atomerőmű programot!
    Rövidesen kelleni fog nekik az ausztrál urán. Akkor majd mehetsz velük bújócskát-fogócskát játszani… :) :(

  55. Szaporító reaktorok, plutóniummal vagy tóriummal. Hány működik belőle a világban? Nem kell hozzá a két kezed, hogy megszámold.

    1950-ben hány interkontinentális airliner volt? Lényegében egy sem. Most?

    Az atomeneriga ilyen célú felhasználása nem rövidtávú. Pont. Jó lenne ezt észrevenni…

    A plutónium szaporításhoz pedig először is plutónium kellene… ami világszinten nagyon kevés van.

    WTF? A kiégett fűtőelemekben is van és a felhalmaozott atomfegyverek Pu-239-cel vannak tele, méghozzá borzasztóan nagy tisztaságban.

    No offense Batka, de mikor fogsz valaha valami értelmeset vagy kicsit is pontosat leírni…?

  56. Mi a faszt nem értesz?
    Az időtényezőn van a hangsúly!

    A robbanófejekben max. 200 tonna Pu van, a világkészlet többsége.
    Plutónium kinyerésére a használt fűtőelemekből nincs kész technológia.
    A Fent jelölt készletre nem lehetne alapozni széles körű áramtermelést, tenyésztő reaktorokban lehetne alkalmazni, de az lassú folyamat.

  57. Mi a faszt nem értesz?
    Az időtényezőn van a hangsúly!

    Az atomenergia feladata nem az azonnal megoldása az emberiség villamos energia problémájának. Az emberiség hossztávú és stabil energiaigényéne kielégítése a cél. Ez meg nem megy 30 év alatt, de nem jelenti azt, hogy ne kelle ilyeneket építeni…

    Az atomeőművek alaperőművek. A hálózati stabilitás és terhelés követés miatt nagyon nehéz elképzelni, hogy valaha is átléphetnék globálisan az 60%-os termelési szintet. Már ennek a felének elérése is 40-50 éven belül kolosszális eredmény lenne.

    A robbanófejekben max. 200 tonna Pu van, a világkészlet többsége.
    Plutónium kinyerésére a használt fűtőelemekből nincs kész technológia.

    Megalol. Akkor szerinted hogyan kerül a robbanófejekbe 90% feletti Pu 239? A hasadványban statisztikai eloszlásban van benne a Pu és rohadtul nem ilyen %-ban. Tehát azt ki kell nyerni belőle. A Pu előállítás lényege, hogy főtőelemet az használható életciklusa előtt veszed ki, amikor sok Pu 239 van benne, de attól még nem úgy, hogy kiveszed és voilá, ott az atomfegyer.

    Komolyan mondom, hogy agyfaszt kapok tőled…

  58. “J-20 legkorábban 2019-2020-ban érheti el a hadrafoghatóságot. Szerintük egyébként a típus elsősorban levegő-föld csapásmérésre készült, funkciója pedig hosszú távú támadó platform lesz, semmint vadászrepülőgép.”
    Ezt az elsősorban levegő-föld csamásmérésre készült szerintem apszolut nem igaz mert akkor vagy H-20 lenne a neve (H-jelölés bombázó) vagy Q-20 (Q-jelölés mint csatarepülő) mert a J jelölés vadászrepülőgépet jelöl.

  59. Mondjuk nekem a J-7B sokkal bejövősebb mint a J-20
    http://image.baidu.com/i?ct=503316480&z=0&tn=baiduimagedetail&word=%D2%FE%C9%ED%B7%C9%B1%AA&in=25475&cl=2&lm=-1&pn=2&rn=1&di=43275115095&ln=1091&fr=&fmq=&ic=&s=&se=&sme=0&tab=&width=&height=&face=&is=&istype=2#pn2&-1&di43275115095&objURLhttp%3A%2F%2Fimg.blog.163.com%2Fphoto%2FExvP4icnLensEHe-kdp6Vg%3D%3D%2F2332583132001992998.jpg&fromURLhttp%3A%2F%2Fblog.163.com%2Fljp_000069%2Fblog%2Fstatic%2F65416790201071093152576%2F&W490&H377

    http://image.baidu.com/i?ct=503316480&z=0&tn=baiduimagedetail&word=%D2%FE%C9%ED%B7%C9%B1%AA&in=14914&cl=2&lm=-1&pn=3&rn=1&di=5019675840&ln=1091&fr=&fmq=&ic=&s=&se=&sme=0&tab=&width=&height=&face=&is=&istype=2#pn3&-1&di5019675840&objURLhttp%3A%2F%2Fwww.jqshw.com%2Ftp%2Fnews%2F200906%2F20090611121844238.jpg&fromURLhttp%3A%2F%2Fwww.jqshw.com%2Fhtml%2F200906%2F11%2F121844724.htm&W600&H385

    http://image.baidu.com/i?ct=503316480&z=&tn=baiduimagedetail&word=jh-7b&in=12480&cl=2&lm=-1&pn=36&rn=1&di=262249131&ln=127&fr=&fmq=&ic=0&s=0&se=1&sme=0&tab=&width=&height=&face=0&is=&istype=2#pn36&-1&di262249131&objURLhttp%3A%2F%2Fs2.sinaimg.cn%2Fmiddle%2F4afeb116ga8dedaaa1ba1%26690&fromURLhttp%3A%2F%2Fblog.sina.com.cn%2Fs%2Fblog_4afeb1160102dr73.html&W578&H690

  60. molnibalage:
    Te ilyen kurva okos fickó vagy:
    – ha a használt erőművi fűtőelemekből a plutónium kinyerése szokványos, (azt kellett volna írnom, hogy hétköznapi szinten használható) technológia, akkor miért nem alkalmazzák széles körben?
    Hány ilyen üzem működik?
    – ha a tenyésztő reaktorok ilyen nagyon ígéretesek, miért nem folynak velük kísérletek sem? Miért zárták be rendre a kísérleti üzemeket? Folytattak valaha, valahol a világon ezekben tenyésztést?

    A plutónium alapú tenyésztőreaktorok jövője ugyanolyan kétséges, mint a tóriumosoké, a tórium tenyésztése jóval bonyolultabb feladat, miközben még a plutónium tenyésztése sincs megoldva – kereskedelmileg hasznosítható formában.
    Mielőtt megint belekötsz valami hülyeségbe, mert ugye itt nem a tudományos lehetőségekről értekeztünk, hanem az energiaválság megoldási lehetőségeiről.

    Most bele kellene fognom annak taglalásába, hogy az erőművekben elméletileg fölhasználható uránérc kitermelése csúcs közelében van, így az itt elhangzott állításokkal szemben nem a jövő az atomenergia, de a faszomnak van kedve veled hitvitát folytatni.
    Nem lesz megoldása az energiaválságnak technológiával, meg fogod látni.

  61. “Az atomeneriga ilyen célú felhasználása nem rövidtávú. Pont. Jó lenne ezt észrevenni…”
    Tiszta sor. De még egyszer hangsúlyozom: nem évtizedek múlva lesznek szűk keresztmetszetek, hanem kettő, három vagy öt év múlva.
    Elkéstünk a váltással, a meglévő energiahordozók szükséges volumene nem tart ki addig, hogy a k+f végigfuttatva programjait, új megoldásokkal állhasson elő. Az elégtelen energiaellátottság következtében a gazdaság világméretekben kicsit megborul és a k+f-re egyszerűen nem fog jutni annyi ráfordítás, hogy a mégoly ígéretes kutatási programok egy-két évtized alatt befejeződhessenek.
    Tehát nem arról van szó, hogy ez vagy amaz lehetetlen, csak nem lesz többé képesség a megvalósítására.
    Ugyanez érvényes az ITER-re.
    Vagy a 4-es metróra… :D

  62. “Tiszta sor. De még egyszer hangsúlyozom: nem évtizedek múlva lesznek szűk keresztmetszetek, hanem kettő, három vagy öt év múlva.
    Elkéstünk a váltással, a meglévő energiahordozók szükséges volumene nem tart ki addig, hogy a k+f végigfuttatva programjait, új megoldásokkal állhasson elő….”

    2-3-5év???? őőő lehet én maradtam le napközben de még mindig ott tartunk, hogy uránból a jelenleg ismert/kitermelhető készletek 100+évre elegendőek. 100+év az meg irgalmatlan sok. Ez nem hitvita.

    A plutonium energiatermelés vonatkozásban szvsz mindegy annak a jövőben elsősorban az ürkutatásban látom helyét. Torium/Iter témakörben pedig az elöbb említett 100év fele is baromi sok idő. 50év múlva már a DEMO se fog müködni hanem az utodjait építjük. Remélhetőleg. :)

  63. Fade,
    energiáról volt szó, nem csak atomenergiáról.
    A világ a felhasznált energia nagyobb részét olajból nyeri. Ennek kitermelési volumene nem növelhető, a különféle olajszerűségek (“all liquids”) többsége zsákutca (pl. etanol vagy gacsat kedvenc CtL-je).

    Ha már ugye az olajat nem is nagyon lehet pótolni üzemanyagként, érdekes megnézni, hogy mivel lehet legalább áramot termelni. A közelmúltig azt hitték, az atomenergia lesz.

    Az egyesek által itt hirdetettel szemben az uránérc termelés valószínűleg kitermelési csúcsához közelít:
    eddigi termelés: ~2,4 millió tonna,
    nagyjából biztosnak tekinthető készlet (Reasonably Assured Resource): ~3,3 millió tonna,
    feltételezett készlet (Inferred Resorce): ~1,7 millió tonna,
    ezen felül számolnak még un. “felfedezésre váró” készlettel: ~2,5-4,5 millió tonna. Ez együtt 7,5-9,5 millió tonna. Ha ez utóbbi bejön, akkor van cca. 100 évre elegendő készlet. Azonban.

    Azonban az IR és a “felfedezésre váró” készletek megadott mértéke tisztán spekuláció eredménye és abból indul ki, hogy mostanáig növekszik a bányászat hozama, ha ez csökkenni fog akkor várhatóan az IR és egyéb “készletek” jelzett értéke is csökkenni fog.
    Ha józanul közelítjük meg, valójában 3,3-4 millió tonna kitermelhető urán valószínűsíthető.
    ~42000 tonna uránt termelnek évente.
    Figyelembe véve, hogy a legjobb koncentrációjú érceket már kitermelték és a “vége felé” meg kell küzdeni az egyre gyengébb koncentrációval (vö. EROEI), valamint azt a tényt, hogy a világ uránigénye jelenleg 67000 tonna évente, amiből 25000 tonnát a korábban fölhalmozott készletek fedeznek, amelyek viszont folyamatosan csökkennek, ez azt jelenti, hogy az urán kitermelési csúcs tíz éven belül várható, valószínűleg még ebben az évtizedben.

    Ezért nincs tömeges atomerőmű építési hullám a világon. Az ismert épülő atomerőművek/reaktorok csupán időlegesen néhány tucatnyi bővülést fognak eredményezni (? ha megépülnek…), figyelembe véve az életkoruk miatt leállítandó atomreaktorokat, hamarosan el fogjuk érni a üzemelő reaktorok számának maximumát.

    (és akkor még Fukushima hosszú távú hatását figyelembe se vettük, ami várhatóan az atomerőművi programok föladását fogja eredményezni…)

    u.i.: Kuruc kedvéért, az ausztráloknál tényleg sok urán van, az ország adja a világtermelés ~23%-át, de ettől még él, amit kifejtettem.

    megj.: IEA adatok

  64. akkor miért nem alkalmazzák széles körben?

    Azért, mert az atomfegyver gyártásnak cirka 20-25 éve vége. Ez probléma, mert a robbanófejek kiöregednek egy idő után. Viszont lassan mindenki meghal vagy nyugdíjas, aki részt vett anno ebben…

    – ha a tenyésztő reaktorok ilyen nagyon ígéretesek, miért nem folynak velük kísérletek sem? Miért zárták be rendre a kísérleti üzemeket? Folytattak valaha, valahol a világon ezekben tenyésztést?

    Van pár kisebb erőmű. Akartak egy nagyobbat is már asszem a franciák, de az engedélyezés megakadt.

    A plutónium alapú tenyésztőreaktorok jövője ugyanolyan kétséges, mint a tóriumosoké, a tórium tenyésztése jóval bonyolultabb feladat, miközben még a plutónium tenyésztése sincs megoldva – kereskedelmileg hasznosítható formában.

    Ja peszer, aki szerint a haladás az shit, azzal nehéz beszélgetni. Ahogy már írtam, 2. generációs reakotorokkal és uránnal is el lehet még ketyegni vagy 100 évet alsó hangon. Aztán ott a tórium, abból sem kell feltétlen egyből tenyésztő reaktoros megoldás.

  65. Ezért nincs tömeges atomerőmű építési hullám a világon.

    Öcsém, a valóság tagadása szép dolog. 100 körüli blokk áll építés / engedélyez alatt… A leállított blokkok átlagosan kb. Paks teljesítményűek 450-500 MWe. Az új blokokk 1-2 GWe teljesítményen mozognak…

    (és akkor még Fukushima hosszú távú hatását figyelembe se vettük, ami várhatóan az atomerőművi programok föladását fogja eredményezni…)

    Sajnos a hülyeség ragályos.

  66. Puma. Pannon Puma

    ” Az egyesek által itt hirdetettel szemben az uránérc termelés valószínűleg kitermelési csúcsához közelít:
    eddigi termelés: ~2,4 millió tonna,
    nagyjából biztosnak tekinthető készlet (Reasonably Assured Resource): ~3,3 millió tonna,
    feltételezett készlet (Inferred Resorce): ~1,7 millió tonna,
    ezen felül számolnak még un. “felfedezésre váró” készlettel: ~2,5-4,5 millió tonna. Ez együtt 7,5-9,5 millió tonna. Ha ez utóbbi bejön, akkor van cca. 100 évre elegendő készlet.”

    A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 2007-ben kiadott ” Vörös Könyv”-e szerint a feltárt készlet 5,5 millió tonna a nem feltárt pedig 10,5 millió tonna . A Könyv előrejelzése szerint a 2007-es 370 Gigawatt kapacitás 2030-ra 510-660-ra fog nőni !
    /Az USA-ban 30 év után újra engedélyezték atomerőművek építését, pedig az USA uránbányái a kimerülés határán vannak, már kevesebb a termelés mint hazánkban volt. /
    Ja, jelenleg a szárazföldek talán 10 %-át kutatták át urán után, a NAÜ könyve is csak 40 ország adataira alapozódott.

    DE ! A tengervízben található 4000 Mt urán is kinyerhető, de jelenleg 340 dollár volna az ára !

  67. Rendben, akkor tehát elméletileg minden lehetséges, a technológia pedig megoldja…

    Azt ugyan továbbra sem tudjuk, hogy az előttünk álló évtizedben kinyíló ollót a várható fogyasztási igények és a várható ellátási lehetőségek között miből fogja a világ fedezni, de kicsire nem adunk.

    Summázom az ellenérveket: az nem lehet, hogy nincs megoldás, mert különben nagyon rossz lenne…

  68. Lemaradtam egy kicsit az utóbbi időben, de a kommenteket végigolvasva szembeötlött egy szakmába vágó téma, Kína IT gyártása…
    Először is az, hogy kinek mennyi ‘szuperszámítógépe’ van csupán pénzkérdés, mivel a piacról összevásárolt eszközökkel egy betanított szakmunkás is össze tudja rakni a hardvert, a nehezebbik része a masina megtöltése adatokkal, mert végülis használni kellene valamire… És itt jön a gond, mivel felépítésükből adódóan ezek a gépek csak rengeteg párhuzamos számítás futtatására alkalmasak pl.: műholdak/csillagok követése, nukleáris reakció szimulálása, virtuális szélcsatorna… amiből nem biztos, hogy mindenkinek szüksége van, ezért nem építenek ész nélkül ilyeneket. Mellesleg a Google eszközparkja felülmúl minden mást a világon…
    2. az, hogy 1 generációval vannak lemaradva a top it gyártóktól nem újdonság, oroszok és India is ezen a szinten áll, mivel a top gyártók, pl. a tajvani TSMC, vagy a német! Global Foundries eladja a számára már elavult gyártósorokat/technológiákat, hogy visszahozzon valamit a fejlesztésébe befektetett összegből.
    3. Hogy mekkora számítási kapacitás kell egy műhold eltalálásához szerintem jól szemlélteti, hogy a holdutazást egy mai zsebszámológép teljesítményével bíró gép segítségével bonyolították le…

  69. Puma. Pannon Puma

    ” Summázom az ellenérveket: az nem lehet, hogy nincs megoldás, mert különben nagyon rossz lenne… ”

    Sajnos lehet még nagyon rossz! Ha a világ jelentős gazdasági hatalmainak vezetői időben nem hoznak megfelelő intézkedéseket, akkor majd dönt a természet !
    / a természet már több jelentős figyelmeztetést küldött…../

  70. Veér István

    ennyi hülyeség mellett nehéz elmenni szó nélkül.

    Atomenergia miért nem elterjedtebb: veszélyes, veszélyesebb, mint a szintén veszélyes olaj alapú (pl: mexikói öböl, stb.), és nem lehet csak alaperőműnek használni.

    Plutónium sokkal veszélyesebb mint a tórium, mert eleve mérgező, bonyolultabb a kezelése mint a tóriumnak (már az anyag szállítása, rámolása), a tórium nem sugárzó anyag, hanem a stabil izotópját (ami nem olyan mérgező mint a plutónium) berakva az erőműbe lehet abból tenyészteni hasadóanyagot: u-236 és még valami keletkezik, fejből nem tudom, nem ezzel foglalkozom, csak műkedvelő vagyok.

    Kisérleti reaktor tóriumos tenyésztőből számos van: az amcsik és az oroszok csináltak a 60-as évek magasságában, de az amcsikét bezárták, most egy magánvállalt folytatja a technológia kutatás-fejlesztését .us, ruszkik most újították fel a kutatóreaktorjuk, új technológiuát próbálnak ki. Emellett Japán (ők talán már nem), India, Kína a legnagyobb kutatói a területnek, mivel tóriumból nagyságrendileg több van mint uránból (235 izitó, 238-ból tenyésztéssel abból sem állunk rosszul), és a szállítása kezelése nem sokkal bonyolultabb, mint a vasérc kitermelése és előkészítése az ipari felhasználásra.

    Hátulütője, hogy miért nem terjedt még el: vannak még megoldásra váró technikai problémák, például a korrózió kérdése: a tóriumos tenyésztő reaktorokban ha olvadt só hűtést és moderálást használnak, akkor a vízpárától ami bekerül a reaktorba, savak alakulnak ki, ami a csőrendszereket veszélyezteti. Erre lehetséges megoldás az olvadt ólom hűtésű és moderálású reaktor.

    Ezek a reaktorok új távlatokat nyitnak a nukleáris energiatermelésben, mivel immúnisak a jelenlegi reaktorokat veszélyeztető működési rendellenességekre, stabilak, és a hűtőközeggel elkevert hasadóanyag koncepciója is biztonságos: nem tud elszökni a hűtőközeg, csak a hasadóanyaggal együtt, ahogy viszont leáll a láncreakció.

    Miért nincs még sok ilyen: több okból: egy atomerőmű hatalmas beruházás, meg kell térüljön. Ezek a technológiák egyből elavulttá tennék a jelenlegi erőműveket, mert nagyságrendileg biztonságosabbak, és olcsóbban üzemeltethetők, részint a passzív biztonsági szintjük magasabb volta miatt (kevesebb ember kell, hogy biztonságban üzemeltethető legyen) valamint az egész urán feldolgozásra kiépült iparág megrendülne. Nem kell összeesküvés-elmélet, hogy uránlobbi, olajlobbi, elég abba belegondolni, hogy államok mekkora összegeket költöttek ezek kiépítésébe, kikutatásába, szeretnék, ha először megtérülne. Másfelől: mint már említettem, vannak még nyitott problémák, amik megoldása akár 50 évet is igénybe vehet (de ebből van már működő prototípus, több is világszerte, a fent említett országokban, ellentétben az örök mantrával, a fúzióval)

  71. Ha már atomenergia és tórium.
    Anno még egy szemináriumon tanultam, hogy Brazíliában is jelentős telepek vannak – ha jól emlékszem tengerparti homokból vonják ki -, kis googlezás és wikizés után Törökországot, Indiát és Ausztráliát emeli ki főbb lelőhelyeknek…

  72. @Veér István

    A tóriumos technológiát is valszeg ugyanaz gyártaná, aki a mostani uránost…

    Jó példa arra, hogy aki anno gőzmozdony alkarészeket gyárott, az am autó fék- és levegő rendszert.

    A olcsóbb egy ideig nem lesz igaz, mert a gyermekbetegségeket és nem tervezett leállásokat az elején valakinek meg kell fizetni. Egyszer viszont el kell kezdeni…

  73. “Ezért nincs tömeges atomerőmű építési hullám a világon.”

    Már többször linkeltem róla infokat, hogy ez az állítás nem igaz. Nehéz elolvasni?
    Amúgy pont itt mérhető le, mennyire nem igaz amit ebböl lekövetkeztetsz.

    Mégeccer mert hátha:
    http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/31/Nuclear_power_worldwide-2009.svg

    Tessék összevetni a piros területek nagyságát/mennyiségét a zöldekével. Ja biztos mind hülyék és nem tudják efogy a zurán….

  74. Veér: kb, a Tóriumos reaktorok problémája, hogy maga az átállás nagyon drága és egy hosszabb folyamat lenne, “nem megy azonnal”.
    Előnye meg ugye, hogy ~semmi veszélyes hulladékot nem termel. No meg, hogy egymagában képes lenne a föld energiaellátását fedezni ~sokszáz évig. Uránból ugye 100+év alatt kifogynánk.

  75. Fade:
    “Tessék összevetni a piros területek nagyságát/mennyiségét a zöldekével. Ja biztos mind hülyék és nem tudják efogy a zurán….”

    Ugye nem várod el, hogy hanyatt essek ettől a szép színes képtől?!
    Miért nem számokat linkelsz?
    2009-ben volt 439 reaktor a világon (372 GW elektromos teljesítmény) és épült 42, miközben 5-öt zártak be (az elöregedő erőművek közül hamarosan jóval többet fognak bezárni, a már épülő erőművek számszerűleg úgy tűnik, nem tudják pótolni a bezártakat).
    Az, hogy papíron mennyit szándékoznak építeni egyelőre nem sokat számít.

    A világ elektromos energia előállításából ~15%-kal részesedtek az atomreaktorok, ami a teljes energiaigény ~2%-át teszi ki.
    Ha tényleg nagyobb teljesítményűek lesznek az új erőművek, az sem fogja arányaiban átrendezni a képet.

  76. Puma. Pannon Puma

    “Ha tényleg nagyobb teljesítményűek lesznek az új erőművek, az sem fogja arányaiban átrendezni a képet. ”

    Így igaz ! Viszont, ha sikerül elterjeszteni az elektromos autót…a hagyományos de még a megújuló energiát alkalmazó erőművek sem fogják kielégíteni az igényt ! Hajrá fúziós erőmű ! D

  77. Jelen esetben a legnagyobb baj az hogy a montáris szféra 2-3x-sa a reálgazadasági szféra. Ami így a reálgazdaság létét veszélyezteti. Hosszú távon

    Energia hordozók sok lehetőség van. De a szándék és a lobbi érdek dönt.

    A modern szén-porolizise erőművek is ott vannak. Megujuló energia források is játhasztnak mint kiegészitő energia források.

    Fontosabb a népesedés és a termő föld kérdése az emberiségnek.
    pl: Nálunk megy a GMO vető mag církus, közbe a szakértők elköpik hogy semmi gond. Magyarok már régen esznek GMO növényeket csak nem tudnak róla. Hús ipar álltal nagy mennyiségbe használt szója az pizony GMO nyövényke.

  78. “Ugye nem várod el, hogy hanyatt essek ettől a szép színes képtől?!”

    Hát hasraesést nem vártam de gondoltam ha az érvek nem segítenek talán szines ábrák fognak… tévedtem. :p

    “Miért nem számokat linkelsz?
    2009-ben volt 439 reaktor a világon (372 GW elektromos teljesítmény) és épült 42, miközben 5-öt zártak be (az elöregedő erőművek közül hamarosan jóval többet fognak bezárni, a már épülő erőművek számszerűleg úgy tűnik, nem tudják pótolni a bezártakat).
    Az, hogy papíron mennyit szándékoznak építeni egyelőre nem sokat számít.”

    Egyrészt 5öt bezártak 42 épül sztem nem azt mutatja, hogy hude csökkenne a számuk, másrészt terelsz a vita nem erröl szólt, hanem, hogy hude elfogy az Urán.
    Rengetegen nem így gondolják biztos ezen országok a hülyék és nem te. Már enézést.
    plnek legyenek a Kínaiak akik nagyon nem így gondolják csak az említett Westinghouse dizájnból 100as nagyságrendben terveznek reaktort felhúzni. Tény ennek nagyját 2015 után addig is a tervek ezek, nagyja építés alatt:
    Units under construction Name↓ Type↓ Capacity (MWe)
    net / gross↓ Construction start↓ Expected completion↓
    Qinshan 2-4 CNP-600 &0000000000000650000000 610 / 650 02007-01-28January 28, 2007 02012-03-28March 28, 2012
    Changjiang 1 CNP-600 &0000000000000650000000 610 / 650 02010-04-25April 25, 2010 02014 2014
    Changjiang 2 CNP-600 &0000000000000650000000 610 / 650 02010-11-21November 21, 2010 02015 2015
    Fangchenggang 1 CPR-1000 &0000000000001087000000 1,000 / 1,087 02010-07-30July 30, 2010 02015 2015
    Fangjiashan 1 CPR-1000 &0000000000001087000000 1,000 / 1,087 02008-12-26December 26, 2008 02013-12-30December 2013
    Fangjiashan 2 CPR-1000 &0000000000001087000000 1,000 / 1,087 02009-07-17July 17, 2009 02014-10-30October 2014
    Fuqing 1 CPR-1000 &0000000000001087000000 1,000 / 1,087 02008-11-21November 21, 2008 02013-10-30October 2013
    Fuqing 2 CPR-1000 &0000000000001087000000 1,000 / 1,087 02009-06-17June 17, 2009 02014-08-30August 2014
    Fuqing 3 CPR-1000 &0000000000001087000000 1,000 / 1,087 02010-12-31December 31, 2010 02015-07-30July 2015
    Haiyang 1 AP1000 &0000000000001250000000 1,000 / 1,250 02009-09-24September 24, 2009 02014-05-30May 2014
    Haiyang 2 AP1000 &0000000000001250000000 1,000 / 1,250 02010-06-21June 21, 2010 02015-03-30March 2015
    Hongyanhe 1 CPR-1000 &0000000000001080000000 1,000 / 1,080 02007-08-18August 18, 2007 02012-10-30October 2012
    Hongyanhe 2 CPR-1000 &0000000000001080000000 1,000 / 1,080 02008-03-28March 28, 2008 02013 2013
    Hongyanhe 3 CPR-1000 &0000000000001080000000 1,000 / 1,080 02009-03-07March 7, 2009 02014 2014
    Hongyanhe 4 CPR-1000 &0000000000001080000000 1,000 / 1,080 02009-08-15August 15, 2009 02015 2015
    Ling’ao 2-2 CPR-1000 &0000000000001080000000 1,000 / 1,080 02006-06-15June 15, 2006 02011-08-30August 2011
    Ningde 1 CPR-1000 &0000000000001087000000 1,000 / 1,087 02008-02-18February 18, 2008 02012-12-30December 2012
    Ningde 2 CPR-1000 &0000000000001080000000 1,000 / 1,080 02008-11-12November 12, 2008 02013 2013
    Ningde 3 CPR-1000 &0000000000001080000000 1,000 / 1,080 02010-01-08January 8, 2010 02014 2014
    Ningde 4 CPR-1000 &0000000000001080000000 1,000 / 1,080 02010-09-29September 29, 2010 02015 2015
    Sanmen 1 AP1000 &0000000000001115000000 1,000 / 1,115 02009-04-19April 19, 2009 02013-11-30November 2013
    Sanmen 2 AP1000 &0000000000001115000000 1,000 / 1,115 02009-12-17December 17, 2009 02014-09-30September 2014
    Taishan 1 EPR &0000000000001750000000 1,700 / 1,750 02009-10-28October 28, 2009 02013-12-30December 2013
    Taishan 2 EPR &0000000000001750000000 1,700 / 1,750 02010-04-15April 15, 2010 02014-11-30November 2014
    Yangjiang 1 CPR-1000 &0000000000001087000000 1,000 / 1,087 02008-12-16December 16, 2008 02013-08-30August 2013
    Yangjiang 2 CPR-1000 &0000000000001087000000 1,000 / 1,087 02009-06-04June 4, 2009 02014 2014
    Yangjiang 3 CPR-1000 &0000000000001087000000 1,000 / 1,087 02010-11-15November 15, 2010 02015 2015

    Hu de nagy pofáraesés lesz nekik amikor kiderül hülyék voltak mert nincs bele urán… :DDD

  79. batka
    Nem a világnak lesznek ellátási gondjai, hanem Kínának, és Indiának. Az ő bajuk.
    Jelenleg a világ eladott folyékony energiahordozóinak 1%a készül szénből. Nincs semmilyen akadálya annak, hogy ez 100% legyen. Mondjuk az olyan környezetszennyezéssel jár, hogy ihaj. A gáziszap a legmocsokabb szennyező.

  80. Gacsa ja te még a 20. századi vegyipari művelettan ismered.

    Akkor menny el BorsodChembe és a Tiszaújvárosi finomitóba.
    Mind a kettő 90% körüli anyag mérleggel dolgozik.
    Kínának azér is kellett az előbbi üzem, le akarják másolni és még pár ilyen üzemet akarnak otthon is csinálni.

    http://translate.google.hu/translate?hl=hu&langpair=en%7Chu&u=http://www.airpower.maxwell.af.mil/airchronicles/aureview/1981/jul-aug/becker.htm
    http://www.origo.hu/tudomany/20091210-a-legtisztabb-uzemanyag-fischertropsch-szintezis-a-gazolaj-es-kerozin.html

    Kínát ás a többit nem kéne hülyének nézni.
    Kínába még mai napig kivégzik a gyár igazgatókat is.
    Demokráciába bocs elkúrtartam le van tudva. A tettes meg jót röhög.

  81. monyok
    Nem írtam semmilyen technológiát. Épp tegnap linkeltem a témában a legújabb cikket.
    Sajnos a gáziszapot aligha lehet elkerülni.
    Téged megtévesztenek az újsághírek. Ezek a kínai kivégzések 1xű hatalmi leszámolások. A világ legkorruptabb országában hogyhogy életben van még bárki?? Ott még a vöröskereszt is lop.
    Kínát senki sem nézi hülyének. Csak jeleztem, hogy az az ő problémájuk, nem a miénk.

  82. “a kulcsszó: terveznek.”

    Azthittem van vmi közöd a közgázhoz vagy vmi rálátásod van a gazdaságra. Igen amikor egy befektetés milliárd$+nyi tőkét igényel akkor az nem hasracsapás szerűen megy, hanem igen: Tervezik. Képzeld a most épülő erőműveket meg 200xben tervezték. Hogy mennyire felfutóban van az egész azt jól mutatja, hogy a 199xes években alig épült/terveztek. Most meg igencsak.

    De még mindig az urán volt a kiindulópont. Az, hogy amit állítasz az nem igaz.

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.