A 2014-es hazai események áttekintése után következzék a külföldi események összegzése. Ez természetesen a nagyvilágban történtek jelentős mennyisége miatt a korábbi évek visszatekintéseihez hasonlóan ezúttal is csak egy limitált válogatás lehet.
A 2013-as év visszatekintéséhez sajnos kísértetiesen hasonlóan kezdhetjük az elmúlt esztendő felidézését, hiszen az egyik legnagyobb horderejű esemény ezúttal is egy konfliktus, mely azonban nem a tőlünk relatíve messzi Szíriában, hanem a szomszédos Ukrajnában bontakozott ki. A Krím-félsziget egy professzionálisan végrehajtott orosz beavatkozásnak köszönhetően visszakerült az 1954 előtti tulajdonosához és nem sokkal ezt követően úgy nézett ki, hogy az EU vs. Moszkva kérdésben erősen megosztott Ukrajna keleti részein kibontakozott véres összecsapások közepette további területeket veszt el Ukrajna. Orosz részről mindenesetre októberben visszavonták a korábban a szóban forgó határszakasz orosz oldalán felvonultatott csapatokat. Hogy mi lesz a nagyon nagy gondban lévő Ukrajna sorsa az egyelőre még nyitott kérdés, ennek kapcsán javasolnánk Az ukrán-helyzet fórum témánkat, ahol az események kirobbanása óta aktív társalgás és információcsere folyik a kérdésben.
Az Ukrajnában kialakult helyzetben életüket vesztett áldozatok számát gyarapítják a Donyeck felett, július 17-én, máig tisztázatlan körülmények közepette, lelőtt Boeing 777-es típusú utasszállító repülőgép utasai és legénysége. A Malaysia Airlines Amszterdam és Kuala Lumpur között közlekedő MH17-es járatát aznap teljesítő gépen 298 fő, nagyobbrészt holland állampolgárok utaztak.
Az ukrán helyzet, illetve a Krím-félszigeten kora tavasszal lezajló események természetesen nem maradtak válasz nélkül: első körben Oroszországgal határos NATO tagok területén megkezdődött a katonai jelenlét fokozása. Ennek részeként kiterjesztették a Balti légirendészetet, melynek köszönhetően immáron több baltikumi katonai reptéren is megtalálhatóak NATO vadászgépek, valamint a kiküldött gépek száma a korábbiakhoz mérten háromszoros mennyiségre nőtt. Ezzel a NATO lépéssel párhuzamosan az orosz fél részéről folytatódott az Orosz Légierő által Fehéroroszországban állomásoztatott Szu-27 típusú vadászgépek mennyiségi növelése, miközben Minszk pedig a korábban, meglepetést keltően kivont, saját Szu-27-eseinek újbóli szolgálatba állításán gondolkodott 2014 elején.
A NATO erődemonstrációja nem merült ki a Balti államok légtérének fokozottabb védelmében, a Baltikumban és Lengyelországban nagyobb szabású hadgyakorlatok is zajlottak. Észtországba például 3 hónapos közös gyakorlatozás címszava alatt a korábban már ott tartózkodó 600 amerikai ejtőernyős váltására M1 Abrams harckocsikkal érkeztek az amerikaiak a nyár végén, de a fokozott NATO jelenlétet, konkrétabban amerikai jelenlétet kérő Lengyelországba is érkeztek többek között angol harckocsik gyakorlatra.
Oroszország lépései miatt a NATO vezetése a védelmi költségvetés növelésére szólította fel a tagországokat, illetve több tagország részéről egy új, az Egyesült Királyság által vezetett gyorsreagálású NATO erő felállítása is megfogalmazódott. Nem sokkal ezt megelőzően Anglia, részéről Sir Richard Shirreff tábornok, aki márciusig a NATO európai erőinek főparancsnok-helyettese volt úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi állás szerint a tagországokban lezajlott költségvetési megszorítások miatti haderő vágások miatt a NATO bajban lenne egy esetleges orosz invázió megállításával.
A NATO felkérést leggyorsabban talán a kanadaiak reagálták le, akik az európai jelenlét új játékosaként a nyár folyamán 6 CF-18 vadászbombázót reptetett át Kanadából határozatlan időre először Romániába, majd szeptembertől Litvániába, ahol a Baltikumi légi rendészetből vették ki részüket 2014 végéig. Ezen felül pedig hadihajókat is küldtek a Fekete-tengerre a Perzsa-öbölből.
Az orosz határ mentén maradva kapcsolódóan említhető, hogy az év vége felé véglegesítésre került az az észt – holland szerződés, melynek értelmében a Észtország 44 CV90-es gyalogsági harcjárművet vásárol a holland haderő arzenáljából jelentősen fokozva ezzel szárazföldi erejének ütőképességét.
Az Egyesült Államok és Európa azonban nem csak katonai erődemonstrációval igyekezett elvenni Moszkva kedvét a Krím után további ukrán területek bekebelezésétől, hanem gazdasági szankciókkal is. A több körben kiszélesedett szankciók egyik nagy vesztese az oroszokkal korábban haditechnikai vonalon gyakran együttműködő Franciaország lett, hiszen a jelenlegi állás szerint az Oroszország számára részben Franciaországban, részben Oroszországban megépült 2 db Mistral típusú helikopter-hordozó üzlete amerikai nyomásra nagyon úgy tűnik, hogy végleg füstbe ment. Ez egyrészt jelentős, a 2 hajó árát meghaladó kártérítési kötelezettséget jelent Párizs számára, illetve ami fájóbb, hogy ezzel lényegében megingott Franciaország azon több évtizedre visszanyúló megítélése, hogy ők mindig teljesítik a náluk leadott haditechnikai megrendeléseket, megbízható partnerek történjen bármi.
2014 folyamán Ukrajna melletti másik jelentős eseménye az Iszlám Állam névre hallgató terrorszervezet iraki és szíriai térnyerése. A több muszlim állam által is terrorista szervezetnek minősített dzsihádista csoport a nyár folyamán kiáltotta ki az Iszlám Állam névre hallgató kalifátust, melyhez a csoport által ellenőrzött, jelentős méretű iraki és szíriai területek tartoznak az ISIS saját álláspontja alapján.
Az ISIS elleni harchoz Irak orosz közreműködéssel Szu-25 csatarepülőket kapott, míg az Egyesült Államok kényszerűen, de visszatartja az Irak számára szállítandó F-16IQ vadászbombázókat. Abbéli aggályuk miatt, hogy a gépekre még nem fejeződött be a pilóták képzése, így azok nem tudnának mit csinálni a gépekkel, melyek félő, hogy ISIS támadások áldozatává válnának. Így történt, hogy a júniusban elkészült első iraki F-16-osok egyelőre az Egyesült Államokban maradnak – konkrétabban az iraki pilóták képzésének helyszínére, az arizonai Tucson repterére kerülnek átrepülésre.
Az F-16-osnál maradva, elmondható, hogy úgy tűnik a bolgárok megtalálták kitől is vennének használt vadászbombázókat légierejük modernizálásához miután a románok korábban elhappolták előlük a portugál Falconokat. A szállító úgy tűnik Görögország lesz, aki bizonyos, természetesen Athén számára kimondottan előnyösen hangzó feltételekhez kötve eladná északi szomszédjának néhány régebbi F-16-osát.
És ha már a görögöknél járunk megemlítendő, hogy az ország gazdasági helyzetére hivatkozván eladó sorba került náluk mind a 4 db Zubr-osztályú légpárnás – melyek vevője természetesen a típusba beleszeretett Kína lenne.
Átugorva Görögország másik szomszédjába, Törökországba a tavalyi év kapcsán azt emelnénk ki, hogy Ankara kifelé hátrálna a kínai légvédelmi rendszer beszerzésből és újból nyitva a NATO tagországok által kínált megoldások felé.
A fenti összefoglaló persze csak töredéke a világban zajló, haditechnikai vonatozású eseményeknek, képtelenség is lenne mindet összesűríteni egy összefoglalóba és pont emiatt bízunk benne, hogy idén is széles skálán lesz lehetőségünk beszámolni a világ eseményeiről.