|

Új, gyorsreagálású NATO-erő felállítását tervezik

Egy legalább 10 ezer katonából álló új gyorsreagálású erő létrehozását tervezi hét NATO-tagország a szövetség azon nagyobb terve részeként, hogy Oroszország ukrajnai behatolására válaszul megerősíti védelmi képességét – jelentette a Financial Times című brit gazdasági napilap.

A cél egy hadosztály nagyságú közös expedíciós alakulat kialakítása, amely amellett, hogy gyorsan bevethető, rendszeresen tartana hadgyakorlatokat. A Nagy-Britannia által vezetett alakulatnak volna légi, tengerészeti és szárazföldi része is. A szigetországon kívül tagja volna Dánia, Lettország, Észtország, Litvánia, Norvégia és Hollandia. Kanada egyelőre csak érdeklődött a részvétel felől. David Cameron brit miniszterelnök várhatóan a szeptember 4-5-ei NATO-csúcstalálkozón jelenti be hivatalosan a tervet – írta a lap. Azután, hogy Oroszország márciusban megszállta és magához csatolta a Krímet, a NATO-tagországok több rövid távú intézkedést hoztak kelet-európai szövetségeseik védelmére.

Fotó: nato.int

Fotó: nato.int ,

A walesi NATO-csúcson Barack Obama amerikai elnök és a szövetség más vezetői várhatóan megállapodnak egy hosszabb távú tervben, amely a blokk keleti védelmét hivatott szolgálni. A terv egyik eleme, hogy átalakítják a szervezet már létező gyorsreagálású alakulatát, hogy annak egyes egységei képesek legyenek akár néhány nap alatt reagálni a válságokra – mondták NATO-diplomaták.

Forrás: MTI

Szerkesztői megjegyzés:

Érdekes abból a szempontból figyelni az eseményeket, hogy valószínűleg ez az első tényleges – és a nagyközönség számára is nyilvános – NATO-n belüli átalakulás Moszkva megváltozott katonai stratégiájára válaszul. A szakértők joggal számíthattak arra, hogy ha Putyin a beavatkozás mellett dönt, akkor a Krímen is a 2008-as grúziai eseményekhez hasonló mozzanatok várhatóak, azonban a félsziget széles körű, de mégis szinte teljes titokban előkészített megszállásával Moszkva alapvetően borította fel az eddigi NATO-forgatókönyvekben kidolgozott és Oroszországra kiosztott szerepet. Többek között ennek az oka lehet az, hogy a NATO jelenlegi eljárásai nincsenek teljesen felkészítve az egyelőre Moszkva által diktált változásokra, de azt is jelentheti, hogy az egész szervezet alapjában véve ment – vagy éppen nem ment – át olyan változásokon 1991, vagyis a Szovjetunió összeomlása óta, hogy nem képes kellő rugalmassággal kezelni az egykori hatalmához visszakapaszkodni próbáló Oroszország lépéseit.