A HTKA HÍRHALOM olyan hírek gyűjtőhelye, amiket rövidségük, vagy éppen időnk hiánya miatt nem tudtunk kellő formában megírni, így igen lényegre törően, de mégis közzétesszük ezeket minden hétvégén egy csokorba fűzve.
Oroszország leszállította az Uganda által megrendelt 6 db Szu-30MK2 típusú vadászbombázó közül az utolsó 2 gépet is. A féltucatnyi vadászbombázó első két példánya egyébként nem egészen 1 évvel ezelőtt, 2011. július közepén érkezett meg a kelet-afrikai államba.
1 hónappal ezelőtt írtuk, hogy befejeződtek a 3., az ősszel esedékes hivatalos hadrendbe állítása után a U.S. Navy-hez a USS Forth Worth néven „belépő” LCS tesztjei. Május 4-ével lezárultak az átvevő, azaz a U.S. Navy illetékeseinek jelenlétében végrehajtandó tesztek is, június 6-án pedig sor került a hivatalos átadásra is. A Lockheed Martin / Marinette Marine ezáltal 2 hónappal a végső határidő alatt adta át a Forth Worth „kulcsait” a Navy képviselőinek, mely egyben megerősíti azon korábbi nyilatkozatokat, miszerint a USS Freedom után már valóban problémamentesebben zajlottak a tesztelések, lényegesen kevesebb probléma adódott.
A Forth Worth a nyár végéig azonban még a Marinette Marine-nál marad, míg a legénysége ismerkedik vele. Ezt követően átszeli a Nagy Tavakat, hogy az USA keleti partja mentén lehajózzon a texasi Galvestonba, ahol szeptemberben sor kerül majd az ünnepélyes hadrendbe állításra. Az akkor már USS Forth Worth honi kikötője azonban nem Texasban, hanem a már megépült 2 kollégájához hasonlóan a kaliforniai San Diego-ban lesz.
A Human Rights Watch a hétvégén arra kérte Párizst, hogy fontolja meg azon kérésüket, melyben az oroszok kitiltását kérik a június 11-14 között megtartott EUROSATORY 2012 fegyverkiállításról. Mindennek hátterében természetesen Moszkva Szíriába irányuló fegyverexportja áll. A Human Right Watch állásfoglalása szerint az nem működik, hogy míg Párizs egyik oldalról a szíriai események ellen emeli fel hangját, addig a másik oldalról pedig beengedi a szíriai kormány legnagyobb fegyverszállítóját, hogy az közszemlére tegye portékáját.
Nem mellesleg a HRW részéről arra kérik a világ kormányait, illetve érintett cégeit, hogy ne kössenek semmilyen üzletet az olyan cégekkel, mint például a Roszoboronexport, hiszen azok fegyvereket szállítanak a szíriai rezsimnek. Kapcsolódó nyilatkozatukban kitértek arra is, hogy ha esetleg a Roszoboronexport mégiscsak jelen lesz az EUROSATORY expón, akkor még mindig bíznak abban, hogy a standja igencsak elhagyatott hely lesz. (Lássuk be, erre nem túl nagy esély van egy ilyen jellegű rendezvényen.)
Moszkva egyébként erős jelenléttel készül a francia vásárra, számos kelendő portékáját vonultatja fel, így többek között megtekinthető lesz a vadonatúj T-90MS, vagy épp a BMPT Terminator névre hallgató támogató harcjármű.
Szergej Lavrov külügyminiszter szombaton egyébként úgy nyilatkozott, hogy Oroszország a korábbi szerződéseknek megfelelően szállít Szíriának, de semmi olyasmit, amit a lakosság ellen lehetne fordítani.
http://youtu.be/Zj-xpTYWLO0
Dimitrij Medvegyes miniszterelnök utasítást adott arra, hogy kezdődjék meg az Orosz Légierő által rendszeresítendő An-70 gyártását előkészítendően egy új gyárüzem létesítése a Tatár Köztársaságban található Kazányban. Ha emlékezetünk nem csal, akkor cirka 2 héttel ezelőtt valahogy elmaradt annak megemlítése részünkről, hogy a legújabb fejlemények alapján az illetékesek 2020-ig 60 darabot szeretnének látni a kifejezetten hullámvasutas történetű, orosz-ukrán fejlesztésű közepes szállítógépből az Orosz Légierő színiben.
Forrás: hudi.republika.pl ,
Medvegyev miniszterelnök szombaton kitért PAK-DA programra is: a következő genrációs, alacsony észlelhetőségű startégiai bombázóval kapcsolatos nyilatkozata szöges ellentétben áll Dimitrij Rogoziny miniszterelnök-helyettes napokban tett nyilatkozatával. Míg Rogoziny a napokban úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán semmi szükség nincs egy ilyen bombázóra, addig Oroszország korábbi elnöke azt mondta, hogy a meglévő stratégiai bombázóerő modernizálása nem elegendő, így a tervek között bizony szerepel az új bombázó kifejlesztése.
—–
India és Szaúd-Arábia után újabb potenciális vevő akadt a CBU-105D/B kazettás bombára. A Textron Defense Systems irányított résztöltetekkel operáló kazettás portékáját Szöul szemelte ki magának – a dél-koreaiak kérelméről június 1-én értesítette a Kongresszust a Védelmi Biztonsági Együttműködési Ügynökség (Defense Security Cooperation Agency). A mondhatni szokásos képzési, támogatási és logisztikai körítéssel megfejelt csomagban 367 bomba vigyorogna, az árcéduláról pedig 325 millió dollár kacsiontana vissza, ha Washington áldását adja a beszerzésre.
CBU-105 | Forrás: wikipedia ,
Az Airbus Military bejelentése szerint Kamerun légiereje egy darab CN235 típusú szállítógéppel gazdagodik majd, ami egyben azt is jelenti, hogy immáron 276 darabra emelkedett a szállító és járőrgép kiépítésben is igen népszerű típus darabszáma.
—–
A közelmúltban számolhattunk be róla, hogy immáron kizárólagosan az Eurofighter Typhoon védelmezi Olaszország légterét, az F-104 Starfighterek kivonása után átmeneti jelleggel, szűk egy évtizedre az Egyesült Államoktól bérelt F-16A ADF típusú gépek pedig befejezték feladatukat.
A Peace Ceasar program keretében Olaszország 2001-ben 30 F-16A és 4 F-16B bérléséről írt alá szerződést. A 2003-2010 közti időtartamra 45 000 lerepülhető órát tartalmazó csomagot 2009-ben 2012 közepéig hosszabbították meg. A keret 47 800 órára megemelése egyébként egy fillérjébe sem került az olasz védelmi minisztériumnak.
Mivel 2008-ban egy szerencsés kimenetelű balesetben az egyik Falcon odaveszett, így csak 33 gép került vissza az Államokba – az utolsó körben 5 egy- és 1 kétüléses változat intett búcsút Szicíliának, hogy az időjárás miatt az Azori-szigeteken a tervezettnél hosszabb pihenő után június 1-én megérkezzen az arizonai Davis-Monthan légibázisra.
—–
Területi vita a szomszéddal? Ha konkrétan államokról van szó, adják magukat az olyan beruházások, melyek biztosítják a hazai haderő számára, hogy a sajátnak kikiáltott területre galádul a fogát fenő, netán bitroló szomszéd fegyveres erői előtt lehessen odaérni, lehetőség szerint minél erősebb csapatokkal. Ázsia csendes-óceáni részén nagy divatja van ennek, legyen szó Észak-Korea vs. Dél-Korea, Dél-Korea vs. Japán, Japán vs. Oroszország, vagy éppen Kína vs. sokmindenki felállásról.
Most éppen Kínán a sor akik pénzt és energiát nem kímélve egy repülőtér létesítésre nem kifejezetten alkalmas, hegyes-dombos régióban dózeroltak el egy elegendően nagy területet, hogy minél gyorsabban elérhesse a Kína, Tajvan és Japán által vitatott hovatartozású Senkaku (kínaiul: Diaojü) szigeteket. Japán még a 19. század utolsó éveiben szállta meg az 5 aprócska szigetből és 3 sziklából álló területet, ahol 1940-ig volt kisebb japán jelenlét egy halfeldogozó üzem képében. Az 1940 óta lakatlan terület az Egyesült Államok 1972-ben adta vissza Japán kontroll alá, majd a halfeldogozó üzemet építő japán üzletember leszármazottai a 70-es években továbbadták a szigetet egy szintmén japán családnak. A halban igen gazdag, és talán fosszilis energiahordozókban is bővelkedő területtel kapcsolatos egyik pikantéria, hogy Peking Tajvan részeként ismeri el – Tajvanra meg ugyebár Kína részeként tekint. A másik, hogy a japán kormány nemrégiben tárgyalásokat kezdett a területet jelenleg birtokló családdal a szigetek vételáráról.
Japán járőr a szigeteknél ,
Lényeg a lényeg, hírek szerint a kínai Fucsien tartományban létesített Shuimen légibázis már majdnem készen van. A nem kevés tereprendezéssel előkészített területen J-10, illetve Szu-30-as gépek megjelenése várható, de az értesülések szerint a Tajpejtől mindössze 246, a Senkaku szigetektől pedig 380 kilométernyire elterülő légibázison Sz-300-as légvédelmi rendszer is telepítésre került.
A szóban forgó terület ,
—–
Tcat
