|

Szaúd-Arábiának is kell a CBU-105

Haderejének modernizálása kapcsán Rijád néminemű kazettás bombára is igényt jelentett be nemrégiben – értesítette még június 10-én az amerikai Kongresszust a Védelmi Biztonsági Együttműködési Ügynökség (Defense Security Cooperation Agency). Konkrétan 404 darab CBU-105D/B-ről van szó, melyhez 28 gyakorló bombát, illetve teljes körű képzési, dokumentációs és logisztikai támogatást kívánnak megrendelni. A potenciális üzlet értékét 355 millió dollárra becsülik.

CBU-105

CBU-105 | Forrás: wikipedia ,

A Textron Defense Systems irányított résztöltetekkel operáló kazettás portékáját legutóbb az indiaiak szemelték ki maguknak. A 2010 decemberében megköttetett, cirka 258 millió dolláros szerződés értelmében 512 darab CBU-105 SFW (Sensor Fused Weapon) kazettás bomba kerül az indiai haderő kezébe. A csomag tartalma 44 gyakorló bomba is.

16 hozzászólás “Szaúd-Arábiának is kell a CBU-105”

  1. Jól emlékszem, hogy ennek a robbanófejei autómatikus célkeresésűek és olvasztott rézzel üti át a páncélt? (google nem nagyon segített, most hirtelen) Tehát lényegében nem a szabványos szétszórod azt robbangat mindenfelé elvű, amiket tudtommal betiltottak.

  2. A tiltás erre is vonatkozik szeritem. Hiába intelligens, akkor is résztöltetei vannak és, ha nem sül el, akkor veszélyes. Asszem, ha 98%-a a tölteteknek bizonyíthatóan elműködik, akkor kiesik az egyezmény hatálya alól az ilyen fegyver.

    Mondjuk én álszenteskedésnek tartom az egészet. Tökmindegy, hogy résztöltet vagy 1 tonnás bomba nem robban fel…

  3. @molnibalage

    Annyiban nem tökmindegy, hogy mi nem robban fel, hogy:
    1. résztöltetből sokkal több kerül ki/leszórásra, mint 1 tonnásból
    2. Mivel a nagyobb töltetű dolgok általában drágábbak is, nyilván normálisabb gyújtó kerül beléjük (már csak a több hely miatt is)
    3. A fel nem robbant 1 tonnás bombát utólag könnyebb észlelni és hatástalanítani, míg a résztöltetekkel sok mindent nem lehet kezdeni, ott a helyszínen fel kell őket robbantani

    A fel nem robbant résztöltetek elrettentő példája a kuvaiti sivatag, ami vastagon tele van az 1991-es háborúban leszórt résztöltetekkel (BLU-97/B, DPICM, stb.). Még a gyártók is azt állítják, hogy 5%-a a résztölteteknek nem robban fel, pedig ők általában ideális körülmények között (sziklás felszín) tesztelik ezeket a vackokat, szóval a valós arány 10-15% is lehet. ’91-ben csak CBU-87-ből 1100 db-t szórtak le, egyenként 202 résztöltettel. Lehet számolgatni, mennyi nem robbant fel.

    A CBU-97 már más tészta, bonyolult, drága cucc, itt a gyártónak – hogy el tudja adni a cuccot “nem kazettás bomba”-ként – megéri beruházni a felrobbanási arány javításába és szerintem meg is teszik, hogy ők legyenek a jó fiúk. Valahol (talán AS-ban) olvastam is, hogy keményen lobbiznak azért, hogy a CBU-97 tényleg kikerüljön a kazettás bombákat tiltó egyezmény hatálya alól. Amit nem mellesleg a legjelentősebb katonai hatalmak egytől egyig nem írtak alá, de pl. Szlovákia és Lengyelország sem. Elég elgondolkodtató lépés részükről (bár a lengyeleknek megvan a kis privát okuk a dologra…).

    Egyébként szerintem minden olyan fegyver használata genya dolog egy háborúban, aminek hatása előre látható módon és viszonylag nagy valószínűséggel túlmutat a háború időtartalmán (kazettás bombák, taposóaknák, vegyi, biológiai, radiológiai fegyverek). Mert az egy dolog, hogy az emberek háborúznak, de azt célszerű azért úgy csinálni, hogy a békekötésnél bele tudjál nézni az ellenfeled szemébe…

  4. (A CBU-97/105 esetében < 1 százaléknak adják meg a nem elműködő bombletek arányát.)

    Mivel eddig sosem kerítettem rá időt, most sor kerítettem rá és kutyafuttában megnéztem, hogy mit engedélyez a 2008-as szerződés:

    #1: résztöltetek száma kevesebb 10 darabnál
    #2: a résztöltetek súlya egyenként nagyobb 4 kg-nál
    #3: intelligens célkereső megoldással és önmegsemmisítővel kell rendelkezniük

    —–

    molni: Ömh, szerintem azért van alapja, hogy így szétválasztják a kazettás/nem kazettás bombákat. Mert míg egy besült hagyományos bombát jóval kisebb eséllyel fognak pl. gyerkőcök felkapni, azt elrohanni vele, addig ez a bomblet-ekre nem feltétlen áll. Plusz egy kis bomblet mondjuk lapít, mint sz@r a gazban, egyéb, nem szándékos fizikai hatások is könnyebben érhetik, mert egy 1 tonnásat csak könnyebb észrevenni. Ezekre meg mégiscsak eldurranhat, önmegsemmisítő mechanizmus ide-oda. Az ilyesmivel megszórt területek mentesítése sem az a ripsz-ropsz feladat ezek mérete miatt gondolom.

  5. Én is erre gondoltam, amit ti írok, de a mennyiség vs. hatóerő probléma között nehezen tudok dönteni. Ha egy besült Mk-84 kategória eldurran valami miatt később, akkor térdre imára. Viszont tényleg könnyebb a nyomára bukkani, ha nem nagyon fúródik a talajba.

    Hála istennek sűrűn lakott területek közelébe nem szórták őket eddig ezerszámra.

  6. Az álszentességet arra értettem, hogy ha valami 5% és elkaszál valakit, de a fegyver ami 1%-os, de mégis elkaszál valakit, akkor azt utólag nem vígasztalja az, “de hát ez nem minősül annak a besorolás szerint”.

    Megfogalmatak egy statisztikai szintet, de ez kicsit olyan, mint meghúzni a határt a “kicsit vegyifegyverezünk” meg “nagyon vegyifegyverezünk között”. Valahol szerintem morbid is a dolog.

    A résztöltetek definiálása mire vonatkozik? Mert ennek az intelligens cuccnak is több száz van, csak nem úgy szóródik szét, mint a régiké, mint fűmag a szélben, hanem nagyobb bobmletek esnek szét kisebbre és végül azokból jönnek ki a kicsik.

  7. @molni:
    Nyilván aki egy Volvoban hal meg, azt sem vígasztalja, hogy egyébként egy biztonságos autó.
    A résztöltet parasztosan megfogalmazva az, ami leér és robban. Persze a CBU-97-nél először 10 db “nagy” résztöltet keletkezik, amelyek mindegyike 4-4 “kis” résztöltetet szór szét és amik a tényleges munkát végzik. Így akkor 40 db résztöltetről kell beszélni. Nem több százról…zavart érzek az erőben:)

  8. Na igen – 5 vs. 1 vs. 0,001. Azt nem fogja vigasztalni, aki pont belefut a hibaszázalékba, ezzel teljesen egyetértek. És igen, picit valóban “érdekes” a szerződés engedélyezett része, hiszen akkor már legyen teljes tiltás.

    A résztöltetek definiálása mire vonatkozik?

    Mivel az előbb nem a konkrétan szerződés szövegében néztem meg, most előkotortam azt is, mert piszkálta az én csőrömet is. :)

    http://www.stopclustermunitions.org/wp/wp-content/uploads/2008/06/englishfinaltext.pdf – a definíciók közül kettőben ott a válasz. Magyarul valami ilyesmi: (csak a lényeges pontokat fordítottam le)

    2. “Kazettás lőszerek” alatt olyan hagyományos lőszerek értendőek, melyeket 20 kilogrammnál könnyebb résztöltetek szétszórására terveztek és tartalmazzák ezen robbanó résztölteteket. Nem jelenti a következőket:
    (a)
    A munition or submunition designed to dispense flares, smoke, pyrotechnics or chaff; or a munition designed exclusively for an air defence role;
    (b)
    A munition or submunition designed to produce electrical or electronic effects;

    —–

    (c)
    Olyan lőszer, mely a terület válogatás nélküli lefedése és a nem elműködő résztöltetek elkerülése érdekében rendelkezik az alábbiak mindegyikével:
    (i)
    Mindegyik lőszer 10 darabnál kevesebb robbanó résztöltetet tartalmaz;
    (ii)
    Mindegyik robbanó résztöltet 4 kilogrammnál nehezebb;
    (iii)
    Mindegyik robbanó résztöltet rendelkezik egyetlen célpont detektálásának és támadásának képességével;
    (iv)
    Mindegyik robbanó résztöltet rendelkezik elektromos önmegsemmisítő rendszerrel;
    (v)
    Mindegyik robbanó résztöltet elektromos deaktiváló lehetőséggel rendelkezik;

    —–

    3. “Robbanó résztöltet” olyan hagyományos töltetet jelent, melyet céljának teljesítése érdekében kazettás lőszerből szórnak ki és funkcióját a becsapódás előtt, vagy után történő robbanással végzi el;

    Mivel szóba került valamelyik fentebbi kommentben: a CBU-97 elbukja a c.i és a c.ii pontokat, szóval ezen definíciók alapján nem kaphat sehogysem mentességet a kazettás lőszer besorolás alól.

  9. ranyek: Megen megelőztél :) Mondjuk ha a 10 “nagy” (BLU-108) helyett csak 2 esne ki, akkor meg azon bukna el a CBU-97, hogy a “kis” résztöltetei csak 3,4 kilósak, ahogy néztem :)

    Szóval meg is kötik a fejlesztők kezét, meg nem is. Igaz nagy területet nem igen lehetne hatásosan lefedni egy a szerződésben megkötötteknek megfelelő kazettás bombával.

  10. Elvileg ezt a szerződést a civilek védelmére találták ki az aknaellenes cuccal együtt. A 2006-os izrael-libanon háborúban is haltak meg gyerekek. Először kitalálták(még régebben), hogy fessünk a bombákra piros jelzést, hogy könnyebben megtalálható legyen, mindenki észrevegye.
    A gyerekek viszont csak annyit látnak belőle, hogy de jó sz színes, játszunk vele.
    Múltkor olvastam, hogy a finnek végül aláírták az aknaellenes cuccot. Ebbe beletartozik a kazettásbombás szerződés is vagy ez ketté van választva?

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.