Haditechnika torzítások nélkül
Íme a szovjet honi légvédelmi rakéta-rendszereket bemutató sorozat következő epizódja. Ez a videó az „75-ös komplexum” másik fejődési ágát mutatja be az Sz-75 Gyeszna és Sz-75M Volhov változatokat..
A hidegháború vége után a Svéd Védelmi Ügynökség több szovjet eredetű harcjárművet is tesztelt és közülük jópár típust rendszerbe is állított.
Bemutatjuk azon tényezőket és körülményeket, amelyek meghatározták a Dvina komplexumok eredményességét és alkalmazásának körülményeit.
A tőlünk időben és térben is távoli hidegháborús helyi konfliktus volt tán az egyetlen, ahol egy keleti technikával és kiképzettséggel rendelkező légierő teljes légifölényt tudott elérni nyugati technikával rendelkező ellenfelével szemben.
A szerte az Interneten gyakori téma az egyes alap harckocsik páncélvédelme és az általuk nyújtott túlélő képesség. Fórumunk egyik törzstagja összefoglalót állított össze a rendelkezésre álló nyilvános adatok alapján a hidegháborús, és a hidegháború utáni korszerűsítéseket is részben magában foglaló harckocsik páncélzatáról.
Az Egyesült Államok Ballisztikus Rakétavédelme. Mi történne, ha Észak-Korea politikai vezetése úgy döntene, hogy beveti az rakétáit USA kontinentális területe, csendes-óceáni támaszpontjai ellen? Képes lenne Amerika megvédeni ezeket?
Belső forrásokra hivatkozva jelentjük be, hogy a Honvédelmi Minisztérium a Védelmi Fejlesztési Titkársággal közösen új programot indít a Magyar Honvédség karbonsemlegességének és egyéb fejlesztéseinek megvalósítására.
A szovjet-orosz honi légvédelmi rendszereket bemutató sorozat következő része az SzA-75 Dvina (SA-2 Guidline) rendszerről.
A hidegháború végén történt a nevezetes fénykupola esemény, mely a szovjet-amerikai hadászati erőegyensúly megbontásával fenyegetett.
Az orosz Rostec cégcsoporthoz tartozó KBP tervezőiroda bejelentette, hogy olyan tankelhárító rakétarendszert fejlesztenek, amely pilóta nélküli légi célok ellen is hatékony lehet.