A HTKA HÍRHALOM olyan hírek gyűjtőhelye, amiket rövidségük, vagy éppen időnk hiánya miatt nem tudtunk kellő formában megírni, így igen lényegre törően, de mégis közzétesszük ezeket minden hét elején egy csokorba fűzve.
Néhány napja jelentették be a Boeing győzelmét a T-X tenderen, melyről a Korean Aerospace Industries szóvivője úgy nyilatkozott, hogy az árajánlatok közötti különbség billentette el a mérleg nyelvét a konkurencia javára. Az amerikai vállalat 9,2 milliárd dollárért vállalta a 351 kiképzőgép leszállítását, mely a KAI szóvivője szerint verhetetlenül alacsony ár. A veszteség rosszul érintette a dél-koreai céget, a részvényeik azonnal 29,8 százalékot estek. Az Amerikai Légierő előzetes tervei szerint 19,7 milliárd zöldhasút szántak a programra, így valóban elképesztőnek hat a Boeing ajánlata. A szerződés fix áras, azaz az esetleges költségnövekedést a Boeingnak kell fizetnie.
Az Amerikai Haditengerészet rábólintott az SM-6 elfogórakéták teljeskörű sorozatgyártásának megkezdésére. A Raytheon az erre vonatkozó 359 millió dolláros szerződést szeptember 28-án kapta meg.
Egy érdekes tétel szerepel a jövő évi japán katonai költségvetésben, a védelmi minisztérium 88 millió dollárt különít el egy új, nagy sebességű sikló lövedék fejlesztésére. A fegyverrel a távolabbi szigeteket megszálló ellenséges egységeket tudnák tűz alá venni.
A Foreign Military Sales (FMS) keretein belül két állam rendelt Sniper célmegjelölő konténereket légiereje számára. Bahrein a tavaly megrendelt F-16V Block 70-esek fegyverzetébe szánja a 19 darab Lockheed Martin által gyártott berendezést, míg Tajvan 18 példányt vásárol a hasonló konfigurációjú, ám modernizált saját F-16-aihoz.
A hét több jelentős is pillanatot is hozott az F-35B program esetében, negatívat és pozitívot egyaránt. Szeptember 28-án első alkalommal veszett oda egy Lightning II, az Amerikai Tengerészgyalogság egyik példánya zuhant le és semmisült meg. A pozitív események közé tarzotik az egy nappal korábbi első éles bevetés, a szintén a „bőrnyakúakhoz” tartozó 211. század egyik F-35B-je nyújtott légi támogatást a csapatoknak Afganisztán felett. Visszalépve szeptember 28-ra, egy szintén pozitív megítélésű mérföldkövet is teljesítettek a program életében, első alkalommal szállt le egy F-35B az HMS Queen Elizabeth hordozó fedélzetére. A Királyi Haditengerészet parancsnoka, Nathan Gray, valamint a RAF századvezetője, Andy Edgell voltak a szerencsések, akik először szállhattak le szuperszonikus harci repülőgéppel a legújabb brit hordozóra, és később Nathan lett az első, aki síugró sáncos felszállást is teljesített. A repülési művelet jelzi a kezdetét egy több mint 500 fel-, és leszállásból álló tesztidőszaknak, melyre a következő 11 hétben kerül sor.
Patriot ütegeket hív vissza a Közel-Keletről az Amerikai Egyesült Államok. Összesen 4 rendszert szállítanak vissza a tengerentúlra, ahol modernizáláson esnek át, ezek eddig Jordániában, Kuvaitban és Bahreinben állomásoztak.
A Raytheon 1,5 milliárd dolláros szerződést kapott a Pentagontól, az FMS keretében Lengyelország számára rendeltek 4 darab Patriot üteget. Ez az ország közepes-hatótávolságú légvédelmi rendszer fejlesztésének első fázisa, a másodikban további egységeket vásárolhatnak majd a típusból.
A légvédelem fejlesztésnél maradva, Németország zöld utat adott Egyiptomnak 7 darab IRIS-T SLM rendszer beszerzésére, és Katar is megkaphatja az általa kívánt Meteor levegő-levegő rakétákat a beszerzés alatt álló Eurofighter Typhoon és Dassault Rafale vadászbombázóihoz.
Felgyorsítja az A330 MRTT gépek szolgálatba állítását Franciaország, 2025 helyett két évvel korábban kapja meg a 12 példányt a légierő. A gépek mennyiségével is elégedetlenek a védelmi minisztériumban, ezért 3 további géppel bővítik a megrendelt állományt. Az A330 MRTT váltja le a Francia Légierő C-135FR és KC-135R tankereit, melyek közül némelyik életkora már a 60-hoz közelít, emellett a légi szállító feladatokat is átveszik az A310 és A340 típusoktól.
Forrás: Airbus Military ,
Két évet csúszik a B-2 önvédelmi rendszereit modernizáló program. A B-2 DMS-M (Defensive Management System Modernization) során javított képességű besugárzásjelző rendszert kapnak, melyhez új antennák, valamint új kijelzők is dukálnak. A 2015-ben megkezdett projektnek 2022-ben kéne végződnie, ehelyett azonban 21 hónapot csúsznak, és csak 2024 márciusában fejezik be a munkát. A határidőcsúszást költségnövekedés is követi, 2,68 milliárd dollár helyett 3,07 milliárdba kerül majd a modernizálás.
Érdekes tanulmányt mutatott be az angliai Reading város egyeteme: a múlt évszázad időjárás történetét vizsgálva megfigyelték, hogy Németország második világháborús bombázása hatással volt az ionoszférára. A szintén angliai Radio Research Station 1933 és 1996 között folyamatosan vizsgálta az atmoszféra legfelső rétegét, ezeket az adatokat felhasználva jutottak az említett megállapításra az egyetem munkatársai. A kutatás szerint a szövetséges bombázások lökéshullámai elérték és felmelegítették a föld felett átlagosan 999,4 kilométerre található ionoszférát, mely ennek hatására meggyengült. Ebben a zónában a nap sugarai beleütköznek a légkör gázainak atomjaiba, melyekből kiszakítják az elektronokat, így ionokat létrehozva. A feljegyzések szerint 1943 és 1945 között rendszeresen megfigyelhető volt a szférában az elektronok jelentősen lecsökkent száma. Hozzá kell tenni, hogy az ionoszféra folyamatosan változik, elsősorban a világűrből érkező sugárzás hatására, ám ez jelentette az első alkalmat, hogy emberi tevékenység hatására is változást észleltek.
Pontosan egy hete volt a Sidewinder harci bemutatkozásának 60. évfordulója, ennek alkalmából felelevenítjük az akkor történteket. 1958. szeptember 24-én a Tajvani Légierő 4 darab F-86F-e adott fedezetet egy RF-84F felderítőnek Kína Wenzhou tartománya felett. A vadászgépek a beépített M3 nehézgépfegyverek mellett 2-2 GAR-8 légiharc rakétát is magukkal hordoztak, ez az AIM-9B korabeli jelölése. Bevetés közben MiG-17-esekkel találkoztak, melyek közül 4 példányt találtak el a rakétákkal, és további 5 gép esett az M3-as nehézgépfegyverek áldozatául. A rakétákat még egy hónappal korábban, augusztus 18-án kapták egy titkos szállítmány részeként, összesen néhány tucatot. Később egy GAR-8-as eltalált egy MiG-17-est, de nem robbant fel, a pilóta pedig sikeresen hazavitte a gépet. Ezt lemásolva hozták létre a szovjetek a Vympel K-13-ast.
Fotógéppuska kép az első bevetésről. Előtérben látszik az indító pilont éppen csak elhagyó rakéta, háttérben pedig a MiG-17-esek, melyek egyike a célpont | Forrás: alert5.com ,