|

A dán légierő kárpótlást fizetett Télapónak

A Dán Légierő 30000 koronát, azaz 4022 Eurót fizetett országa egyik hivatásos télapójának, mivel a légierő vadászgépei tehetők felelőssé Rudolf kimúlásáért. A rénszarvas még Februárban pusztult el, polgári nevén Olovi Nikkanoff szerint egy alacsonyan elhúzó vadászgép robajánáak köszönhetően.

Hát cirka 1 millió Forintból biztos lehet már piros orrú rénszarvast venni :)

|

Harpoon a tajvani tengeralattjárókon?

A tajvani haditengerészet tervei szerint 2 hadrafogható tengeralattjáróját amerikai Harpoon hajó elleni rakétákkal szereli fel a jövőben. Ezzel jelentősen megnövelné a miniatűr armada ütőképességét, lévén a rakétákkal a kikötőket és szárazföldi célpontokat is támadhatna. A rakéták a két, holland gyártmányú Zwaardvis-osztályú tengeralattjáróra kerülnének. Persze mi másra, hiszen az összesen 4 egységből álló tajvani tengeralattjáró flotta másik két példánya a II. Világháború során épült amerikai Guppy osztályú hajó. Ezek hihetetlen módon elavultak, ráadásul nincsenek is túl jó állapotban, így főleg kiképzésre használják őket.

2001-ben Tajvan többek között 8 db modern dízel/elektromos tengeralattjáróra kapott amerikai ajánlatot, ám a fegyvercsomagot a mai napig nem sikerült keresztülvinni. A tajvani flotta eltörpül a kínaival szemben, ám a rakétákkal Kína fő kikötői Tajvan célkeresztjébe kerülhetnek.

|

Újabb kínai hadgyakorlat vette kezdetét

Kína belekezdett eddigi legnagyobb, külföldi megfigyelők számára is nyitott hadgyakorlatába. A 16000 katonát megmozgató, egyenlőre ismeretlen célú, hosszúságú hadgyakorlatra Zhurihe, Belső-Mongólia körzetében kerül sor. Mindenesetre a North Sword 2005-re 40 ország 24 tisztjét hívták meg.

|

Lezuhant egy Chinook

Afganisztán déli részén, Deh Chopan-tól délnyugatra lezuhant egy CH-47 Chinook helikopter. Az 5 fős személyzet életét vesztette. A bejelentésben közöltek szerint a katasztrófa oka egyenlőre ismeretlen, ám ellenséges tevékenységet nem tapasztaltak.

|

Indonézia orosz hadi eszközök beszerzését tervezi

Indonéz védelmi illetékesek számos hadi eszköz iránt érdeklődtek, mellyel fel tudnák túrbózni az ország gyengén felszerelt, embargó sújtotta haderejét. A légierő vezette 16 fős delegáció többek közt 8 db Sukhoi vadászgép beszerzése felől érdeklődött. Nevét nem vállaló védelmi minisztériumi forrás szerint [nem hivatalos bejelentés természetesen] Indonézia emellett páncélozott csapatszállítók, hajóról indítható cirkáló rakéták, fregattok és tengeralattjárók felől is érdeklődött.

Indonézia reményei szerint Oroszország jelenti a megoldást a nyugati fegyverembargóra. [Washington az 1991 és 1999-es, az indonéz hadsereg által támogatott kelet-timori vérengzések miatt döntött az embargó mellett. Ugyanakkor persze szeretné visszaállítani a teljeskörű katonai kapcsolatokat a világ legnagyobb muszlim országával. Bizonyos alkatrészeekre vonatkozó embargót fel is oldott, hogy segítse a cunami sújtotta régiók helyreállítását. Idén Februárban Washington egyébként úgy döntött folytatja az indonéz haderőnek nyújtott kiképzési programját. A fegyverembargó azonban továbbra is életben maradt.]

"Régóta együttműködünk az orosz hadsereggel. Ennek már hosszú történelme van és biztosak vagyunk benne, hogy a fényesek a kilátásaink." – nyilatkozta az indonéz delegáció egyik tagja.

|

Harci robotok szegődhetnek a kutyák mellé a Koreai félszigetet kettészelő határ emntén

Persze idővel… Dél-Korea úgy tervezi, hogy a demilitarizált zóna déli oldala mentén pár éven belül 6-8 lábon járó harci robotok vethet be – áll a kommunikációs minisztérium bejelentésében. A robotok feladata hasonló lenne a kutyákéhoz: a robbanóanyagok "kiszimatolása" illetve a hatérsértők elfogása. A terv megvalósulása érdekében Szöul az elkövetkező 5 évben 33,4 milliárd Won, azaz nagyjából 32,4 millió Dollárt költ majd a fejlesztésre.

A tervezet szerint nagyjából térd magasságig érő robotok kerekek mellett az egyenetlen terep leküzdése végett lábbakkal is rendelkeznek majd. Fegyverzetük végett távirányítással harci feladat elvégzésére is alkalmasak lesznek a tervek szerint.

A dél-koreai védelmi minisztérium a hónapban jelentette be, hogy az elkövetkező 15 év során cirka 25%-al csökkenti hadserege létszámát egy sokkal fejlettebb technológiát használó haderő megvalósítása végett. Észak-Korea 1,2 milliós haderejének nagy részét a demilitarizált zóna közelében tartja. Mint tudjuk technikailag a koreai háború nem ért véget. 1953-ban tűzszünetet kötött a két fél, nem békét.

|

Ajánló: Mesterlövészek

A Birds od Prey weboldalán tett aktuális látogatásom során tapasztalnom kellett, hogy az elsősorban szimulátorokkal foglalkozó oldalon 3 új cikk is figyel. Méghozzá a megszokott magas minőségben. A Leopard1 és Leoprad2 tank bemutatója mellett egy rendkívül alapos írás foglalkozik a mesterlövészekkel illetve fegyvereikkel. Akit érdekel a téma, az mindenképp látogassa meg az oldalt! –> Mesterlövészek @ Bird of Prey

|

Nagy mennyíségű anthrax beszerzését tervezi a US Army

A NewScientist-ben olvasható, hogy Edward Hammond, a biológiai és kémiai fegyverek terjedése ellen kampányoló német-amerikai Sunshine Project igazgatója számos, a 2005-ös év során kiírt tenderre bukkant. A szerződések közül több a US Army utah-i Dugway Proving Ground-jához kapcsolódik. Az Army olyan cégeket hívott tenderre, melyek képesek és hajlandók nem virulens anthrax előállítására nagy mennyíségben, illetve olyan berendezésekre, melyek segítségével jelentős mennyíségben lehet hasonló biológiai ágenseket tenyészteni. Az egyik "biológiai szolgáltatások" kiírásban az alábbi tartalom szerepel: "A cégnek rendelkeznie kell a képességgel és az eltökéltséggel 1500 liter Bacillus anthracis spóra kitenyésztésére." Egy másik tenderben például 3000 liter, nem megnevezett biológiai ágens szerepel.

|

USA – Tajvan: Megvédjünk? Akkor fegyverkezz!

Akár így is fogalmazhatott volna a Pentagon egyik magas rangú alkalmazottja tegnap San Diego-ban az Amerikai-Tajvani Üzleti Tanácsnak tartott beszédében. Edward Ross a Defense Security Cooperation Agency egyik vezető alkalmazottja alaposan elmarasztalta a tajvani kormányzatot. Az aktuális, 10 milliárd dolláros speciális védelmi csomaggal történő játszadozásukat "politikai foci"-nak nevezte. Beszédében utalt rá, hogy az amerikai kormányzat, a szenátus tagjai és számos üzletember egyre inkább megkérdőjelezi, hogy Tajvannak mennyire is fontos önmaga védelme.

"Azt kérdik tőlünk, hogy ha Tajvan nem hajlandó tisztességesen finanszírozni önmaga védelmét, nekünk miért kéne helyettük? Ez egy elgondolkoztató kérdés."

Washington még 2001-ben adta áldását 8 dízel/elektromos tengeralattjáró, 12 P3 felderítő gép és a továbbfejlesztett Patriot rakétarendszer eladására. Ugyanakkor tajvani részről a beszerzés szponzorálására szolgáló speciális pénzügyi keretet nem sikerült elfogadtatni. Emellett Chen Shui-bian elnök a védelmi kiadások elé helyezi a gazdasági és társadalmi kiadásokat is – hangzott el a beszéd során.

Ross ezen felül rámutatott, hogy míg Tajvan védelmi kiadásai csökkennek, addig Kína az elmúlt évtizedben jelentősen tudta növelni ilyen jellegű kiadásait. "Úgy tűnik Tajvan nagy mértékben számol az amerikai beavatkozással, így a kiadások csökkentése mellett döntött a minden eddiginél stabilabb gazdasága ellenére."

"Nézzék, Kína is megcsinálta a saját kalkulációit, melyben számolt egy harmadik ország beavatkozásával. A végkövetkeztetésük: több tengeralattjáró és több cirkáló rakéta kell." Beszédében megemlítette, hogy Washington természetesen figyelemmel kísérte a kínai haderő modernizálását és a tajvani védelmi kiadások körüli patthelyzet sem kerülte el figyelmüket. "Megcsináltuk mi is a saját kalkulációinkat"

|

Predator: 150000 repült óra

A General Atomics Aeronautical Systems bejelntése szerint a Predator UAV elérte a 150000 repült órát, melyből 100000 órát harci körülmények közt teljesített. A Predator szériás gépek [ide sorolandók: Altus, I-GNAT, Predator B, Altair, Army I-GNAT ER, Warrior] jelenleg havi 5000 órát repülnek, amivel övék az amerikai hadieszközök között a legmagasabb hadrafoghatósági ráta. 1995-ös hadrendbe állása óta a Predator amerika összes konfliktusában ott volt és jelentős fejlődésen esett át, mely jelenleg is töretlenül folytatódik. Az amerikai légierő, hadsereg és haditengerészet mellett a Predator szériás gépeket többek között az amerikai kormányzat, a NASA, az olasz légierő és a török hadsereg alkalmazza.