Ha Indiáról hall a rendszeres HTKA-olvasó, akkor általában két dolog juthat az eszébe: a gigantikus beszerzések és a még gigantikusabb számú repülőgép veszteségek.
Az oldalon szinte állandó jelleggel szerepelnek az indiai gépveszteségek, sőt, néha már hiányérzetünk van, ha nem olvashatunk legalább egy zötyögős kényszerleszállásról, balesetről az ázsiai országból. Ezzel kapcsolatban készített az indiai Védelmi Minisztérium egy összesítést, ahol összeszámolták az elmúlt három év baleseteit. 2008 szeptemberétől kezdve idén március 13-ig az Indiai Légierő 43 repülőeszközt vesztett el a következő típusokból: 1 darab Sepecat Jaguar, 2 darab Dassault Mirage 2000, 3 darab Szuhoj Szu-30, valamint 27 darab MiG gyártmányú gép, utóbbiból 16 darab volt MiG-21-es. Ezen kívül még 10 helikoptert is a veszteséglistára írhatunk. Ez a lista eleve nem valami vidám és sajnos van egy sötétebb statisztika is: a balesetekkel összefüggő emberi áldozatok száma. A lezuhant gépek összesen 26, a védelmi szektorban dolgozó ember életét követelték, akikből 13-an pilóták is voltak. Ezen felül 6 civil is életét vesztette a szerencsétlenül járt gépek következtében. A tanulmányból egyébként az is kiderül, hogy a legfőbb hibatényező az ember, vagy éppen maga a gép volt.
Természetesen az ilyen jelentéseknek úgy van csak értelme, hogy ha a következtetéseket le lehet vonni, illetve tanulni is lehet belőle és a hírek szerint az indiai kormány már meg is tette ezt. A pilóták képességeinek a fejlesztése egy állandó folyamat, ennek elősegítésére a vezetés jóvoltából már számos lépés megtörtént. Például növelték a szimulátoros képzés idejét, további hangsúlyt helyeztek a küldetések kritikus pontjaira fókuszáló realisztikus gyakorlásra, bevezették a személyzeti erőforrás-gazdálkodást (CRM) és a működési kockázatkezelés (ORM) intézményét, valamint a kezelőszemélyzet képzésében annak kezdetétől fogva helyet kapott a repüléspszichológia és -biztonság oktatása is (megj.: ezek alatt az oktatás részét képező további tanfolyamokat kell érteni).
Remélhetőleg ezen intézkedéseknek köszönhetően, valamint az új gépek beszerzésével és a régiek leváltásával javulni fog az indiai katonai gépek baleseti statisztikája és nem kell majd az eddig „megszokott” rendszerességgel újabb gépek elvesztéséről beszámolnunk.
Szerző: GrGLy
—–
Jelen írás a HTKA Lapcsoport által szervezett Hír- és Cikkíró versenyre érkezett és megfelelőnek ítéltetett a publikációra. Amennyiben Te is szeretnél indulni a nyereményekért vagy csak szeretnéd megmutatni a világnak eddig rejtegetett írói vénád, akkor ne habozz, jelentkezz gyorsan! Részleteket ide kattintva olvashatsz!
Lehet, hogy nem csupán, vagy nem annyira a gépekben meg a pilótákban van a hiba, hanem túl kicsik vagy egyéb ok miatt az átlagnál veszélyesebbek az indiai kat. repülőterek.
És az összehasonlítás más országokkal?
Még mindig nem tudjuk óraszámra vetíteni. Így érekesnek érdekesek a számok, de semmitmondóak.
Utangyartott_alkatreszek_miatt_zuhantak_le_az_indiai_Migek
http://www.jetfly.hu/rovatok/repules/katonai/legierok/utangyartoot_alkatreszek_miatt_zuhantak_le_az_indiai_migek/
Ezt a d – koreaiak is megcsinálták, úgy 20 éve, utasszállítóval.
– Ez a fémdarab 1900$? Ilyet mi is tudunk 45$ból csinálni …
Akkor tartottak ott, ahol ma Kína.
„A tanulmányból egyébként az is kiderül, hogy a legfőbb hibatényező az ember, vagy éppen maga a gép volt.”
….meglepő egy megállapítás….