|

Izraeliekkel társulva nyerne Brazíliában a Boeing

Továbbra sincs döntés a brazil F-X2 tender döntőjében, hovatovább azt sem tudni, hogy mikor kívánják kiválasztani a győztest, azonban a versenyben maradt vállalatok igyekeznek minél jobb pozícióba kerülni.

A Boeing ezúttal az AEL Sistemas avionikai vállalattal kötött szerződést, mely az izraeli Elbit Systems brazil leányvállalata. Az F/A-18E/F győzelme esetén a helyi gyártású változatok számára az AEL gyártaná a fedélzeti elektromos rendszereket és műszereket. Az izraeli vállalat nem ismeretlen a Boeing számára, hisz amellett, hogy az Izraeli Légierő által vásárolt F-15-ösökbe is “belekontárkodtak”, az amerikai vállalattal kötött korábbi együttműködés alapján ők szállítanák az F/A-18E/F megnövelt képességű, “Silent Hornet” névvel illetett változatába, és az F-15SE Silent Eagle számára az F-35-öséhez hasonló, nagyméretű kijelzőt és az egyéb avionikai rendszereket.

A Silent Hornet szimulátora az Aero India 2011 rendezvényen ,

Brazília a már leselejtezett Mirage III és a jelenleg még szolgálatban álló Mirage 2000 típusú vadászbombázói helyett 36 darab korszerű, többfeladatú típust vásárolna, erre 4-6 milliárd dollárt szán. Mindhárom típus megfelel a technológiai követelményeknek, így a gazdasági együttműködés nagysága lesz a döntő. A brazilok elvárják, hogy a győztes a 100 százalékosan átadja a típus technológiáját, a gépek egy része Brazíliában készüljön, továbbá nagymértékű gazdasági együttműködést ajánljon. A döntőben jelenleg három típus várja a végső ítéletet: a Saab JAS-39E/F Gripen, a Dassault Rafale és a Boeing F/A-18E/F Super Hornet. Az új gyártású gépek mellett felmerült, hogy Brazília vásárolná meg az Egyesült Arab Emírségek kivonásra ítélt, ám még jelentős üzemidő-tartalékkal rendelkező Dassault Mirage 2000-9 típusú vadászbombázóit.

42 hozzászólás “Izraeliekkel társulva nyerne Brazíliában a Boeing”

  1. WoW-ozni? Akkor már inkább valami repcsiszimulátort nem? Csak akcióban nehogy benyomják az Alt-Tab-ot és az ellenség helyett a virtuális célpontot szedjék le :)

    Amúgy ha még szeretnék a mirázsokat is futtatni, akkor elég ésszerű megoldás lenne a rafi.

  2. Mert teljes más követelmények vannak vele szemben. Akkor is működőképesnek kell maradnia, amikor a gép 50 fokban áll a betonon és -50 fokban áll a betonon és kezded felfűteni / lehetűteni a képernyőt. Még, ha fel sem kapcsolod a szélsőséges hőmérséklet akkor is kinyírhatja.

    A gépen vibráció, hőingás és ebből adódó alakváltozások vannak. Ez is ki kell bírnia. És nem 10 meg 100 órán át. Több ezren kersztül. Ha neked tönkremegy a kijelző, akkor elbattyogsz és veszel egy újat. Harchelyzetben meg meghalsz.

    Nem azért drága, mert drága legyártani. A darabára gyártáskor valszeg nem ver földhöz senkit. Csak mondjuk 50 mérnök 1 évig dolgozik azon, hogy mibenben megfeleljen. Na, a kinti órabérekkel ez több millió dollár. Aztán kell a kijelzőből néhány ezer darab és nem néhány millió, mint a kereskedelemben. Már meg is van, hogy miért kerül annyiba. Mi lenne, ha egy sima személyautóból a gyártósor felszerszámozása után 2000 db készülne? Hát nem 2-5 milla lenne egy mezegi autó, hanem mondjuk 20-szor ennyi….

  3. Azt hiszem ha a Svédek akarnak valamit Brazíliában. Akkor nekiállnak egy a NG középső két pilonjára illeszkedő fegyvertár tervezésének.

    Szép állom lenne ha 2020-tól minden évben elvinnének 2 C/D tőlünk és 2 E/F-et hoznának helyére. :-)

  4. @gigabiga

    Hát de nem pakolnak a szárnyuk alá több tonnát és nem is csinálnak több g-s fordulókat :-) Most gondoljunk bele, hogy egy ilyen fordulónál milyen igénybevételek ébredhetnek egy-egy egységben, amelynek közelébe egy civil gép sosem kerülhet. Illetve az elektronikai vonalat tekintve: védetté kell tenni az egész rendszert a zavarások, ne adj isten EMP ellen, kis darabszámban, ezért ilyen borsos az ára.

  5. @gigabiga

    A fentebb leírt igénybevételek a kijelzőkre is vonatkoznak. Most gondoljunk bele, hogy egy éles helyzetben a katonai gép milyen manővereket végezhet. Eközben a műszerfalon minden próbál kiszakadni a helyéről (tehetetlenségénél fogva), elképzelhetőnek tartom, hogy egy civil kijelző egy 9+ G-s kanyarnál simán eltörik. De ez csak a dolog egy része, ott van adott esetben a rezonancia, zavarás, sugárzás, és még kismillió hatás, amit bírnia kell egy ilyen kijelzőnek.

  6. Messzire vezető gondolat, de az utolsó sorok (“Az új gyártású gépek mellett felmerült, hogy Brazília vásárolná meg az Egyesült Arab Emírségek kivonásra ítélt, ám még jelentős üzemidő-tartalékkal rendelkező Dassault Mirage 2000-9 típusú vadászbombázóit”) nyomán azon kezdtem tűnődni, hogy hány út kínálkozik, kínálkozott. A 2000-5-ös a magyar légierőbe is bekerülhetett volna, ha 1992-94 körül a 29-esek helyett ebből rendelünk kb. 10 db-os mennyiséget, minden tartozékkal és az oroszokkal inkább a 4-es metrót csináltatjuk meg.
    Így lett volna 1 századnyi agresszív, idegen légtérbe történő behatolásra is jól felkészített vadászbombázónk 30 évig. Nincs se MiG-29, se Gripen korszak, csak 2025 táján, a legkedvezőbb időpontban kell dönteni, hogy F-35, Rafi, EF, vagy valami más…
    10 db Mirage-t részletekben nagy valószínűséggel még ki tudott volna nyögni 2000 körül a magyar költségvetés, főleg ha sikerül megállapodni a gazdasági elletételezésben, a bevétel x százalékának mo-i befektetésében. A Mistralról viszont lemondtam volna, inkább a meglévő szovjet kézi lé. rak. készleteket korszerűsítettem volna elsősorban hazai bázison.

  7. Elképzelem: a barcsi bombázás után nevelő célzattal berepül a szerb légtérbe 3-4 ilyen Mirage. Az egyik MICA rakétákkal leszedi a levegőben lévő 1-2 szerb gépet, a másik radar elleni rakétákkal kilövi a batajnicai fő szerb légibázis légvédelmét, a maradék 2 pedig elpusztítja a földön álló 29-eseket, Szerbia legmodernebb vadászgépeit. És persze mi sem tudjuk, hogy ki volt, “mi ott se vótunk”.

  8. Azt a nevelő célzatú berepülést valóban eltúloztam, de a többi kérdés szerintem nem olyan abszurd. A metrót az oroszokkal kellett volna megépíttetni, és a Mirage 2000-5 komolyabb harcigép, mint MiG-29 nekünk szállított alváltozata. Az meg súlyos hiba, hogy a magyar légvédelem nem lőtte le (nem tudta lelőni) a Barcsot 1991-ben bombázó szerb gépet, amely MiG-21 vagy Orao volt.
    Ez persze az akkori magyar katonai vezetés felkészületlenségén, gondatlanságán múlt. Elég kedvezőtlen a véleményem a magyar tábornokokról,mind a szocialista korszak Néphadseregének, mind a kilencvenes évek és a jelen katonai vezetőiről, fejeseiről.

  9. Mondhatni: amilyen a politikai vezetés (elit) olyan a katonai vezetés (elit). De ez már messzire vezet és nincs köze B-hoz vagy a M-2000-hez.
    Arra tippeltem az EAE 2000-9 gépei Indiába kerülnek, a Rafi üzletre tekintettel baráti áron, ha B veszi meg őket, akkor ott legfeljebb a haditengerészet rendel Rafale-t… Tulajdonképpen lenne logika a 2 francia típus párhuzamos üzemeltetésében. Abban szintén, ha másodosztályú vadászgépként a helyi ipar összerakna kb. 50 db FC-1-et. Az utóbbi gép számos szempontból az F-5E tökéletes utódja.

  10. “Az meg súlyos hiba, hogy a magyar légvédelem nem lőtte le (nem tudta lelőni) a Barcsot 1991-ben bombázó szerb gépet, amely MiG-21 vagy Orao volt.”

    Anno a Jugo haboru TELJES ideje alatt a magyar donteshozatali mechanizmus garantalta hogy semilyen Szerb Jugo gepet ne lojenek le. Tobbszor volt legtersertes es ilyenkor vegigfutott az info a parancsnoki halozatokon egyenesen a politikusokig hogy mi legyen. A legjobb eset volt mikor 1,5 ora mulva jott vissza egy “pontositson” valasz, de legtobb esetben meg valasz sem jott. Az az a politikusok nem mertek felelosseggel donteni es nelkuluk a sereg meg csak akkor lephetett volna ha mar az elso pofont bekapta.

  11. Amugy eddig a Francia legiharc raketakrol meg jot nem csak rosszat hallottam. Elettartam, megbizhatosag talalati arany stb mind mind csak papiron a legjobb a vilagon, viszont ott nagybetukkel es mindig mivel ez megis csak ” Made in France “

  12. @onedinkapitany

    A 2000-5-ös a magyar légierőbe is bekerülhetett volna, ha 1992-94 körül a 29-esek helyett ebből rendelünk kb. 10 db-os mennyiséget, minden tartozékkal és az oroszokkal inkább a 4-es metrót csináltatjuk meg.

    1993 magassában a C gépek rendszersítése alig fejeződött be. Vot -5 protó, de az első gépeket 2000 magasságában adták át. MICA légiharc rakéta sem volt 1995/96-ig.

    A 4-es metróra MiG üzelt után is volt lehetőség.

    Így lett volna 1 századnyi agresszív, idegen légtérbe történő behatolásra is jól felkészített vadászbombázónk 30 évig.

    Öööö, az első -5 változatok nem voltak multirole gépek. Az a -9 változat. A Gripen szerinted mi? Kurvajó ECM passzív zavarok tömege. Terepkövető radarja van vagy digitális térkép alapján repül alcsonyan?

    A Mirage-2000 gépek tiszta repórája a tajvaniaknál ötöszörös az F-16 OCU gépekhez képest, ami kb. a MiG-29 fajlagos repüra költségének kétszerese. No comment…

    Elképzelem: a barcsi bombázás után nevelő célzattal berepül a szerb légtérbe 3-4 ilyen Mirage. Az egyik MICA rakétákkal leszedi a levegőben lévő 1-2 szerb gépet, a másik radar elleni rakétákkal kilövi a batajnicai fő szerb légibázis légvédelmét, a maradék 2 pedig elpusztítja a földön álló 29-eseket, Szerbia legmodernebb vadászgépeit. És persze mi sem tudjuk, hogy ki volt, “mi ott se vótunk”.

    Miért lettek volna levegőben a gépek? Talán BARCAP-et adtak? Az alacsonyan közeledő gépekre mi figyelmezet…?

    Milyen radar elleni rakéta az -5 változaton…?

    A SHORAD ellen mit érne bármilyen ARM…?

    Az ilyen kommenteknél érzem azt, hogy az általános szavazójog nagyon rossz ötlet…

  13. Nézd Kuruc, valami oka volt, hogy India (és Irak?) annak idején rárakta a szovjet gépekre a Magic I-et. Szerintem többről van szó, mint arról a logisztikai ésszerűsítésről, hogy a Mirage 2000 gépek készleteiből szükség esetén felfegyverezhessék a 21-eseket. Amúgy pedig gyanítom, hogy a 21-esek átfegyverzésére jóval a Mirage vásárlás előtt sor került, akkor pedig a logisztikai ok kizárva. Kiváncsi lennék, hogy a 23-asokon rendszerbe állították-e a Magic I-et (II-t) vagy ott megelégedtek az R-60-assal. Kérem, szóljon hozzá, aki pontosabban ismeri az indiai katonai repülés történetét.

    Az irakiak az Iránnal vívott háború befejező szakaszában feltételezhetően a legújabb változatú F.1EQ-… gépekkel több F-14A-t nyírtak ki légiharcban. Attól, hogy kezdetben a korai AIM-7 Sparrowokhoz hasonló szinten teljesített a lokátorvezérlésű rakétájuk, később még javíthattak rajta. Ahogy a jenkik a Sparrowon.

    Mint az AS beszámolt róla, a görög 2000-es pedig Magic II-vel “tévedésből” szépen lelőtte a török F-16-ot. Csak az a nagy kérdés, hogy a török pilóta kilőtte-e a csapdáit? Így is, úgy is a francia rakéta előírásszerűen működött, “az F-16 meg csobbant”.

    Barcsnál a bombázás után azonnal le kellett volna lőni a gépet. Ehhez egy Kub vagy Krug üteg elég lett volna a térségben, de tudtommal ezek a ….-ok csak a bombázás után tolták le a lé. rendszereket a határra.
    Akkor hajtották végre azt a biztosítást, amelyet már kezdetben ki kellett volna építeni. Szánalmas.

  14. Néhány észrevétel a fentiekhez. A kijelzők az utasgépekben is drágák, a szélsőséges hőmérséklet ott is játszik. Nem ritka, hogy több napos állás után kell életet lehelni a gépbe, amely alaposan áthűlt, vagy átforrósodott. Azonos szintű technológiákat alkalmaznak, a követelmény rendszer jelentős része azonos (persze nincs 9 g)
    A Mirage 2000-essel kapcsolatban érdemes tudni, hogy nincs SEAD fegyverzete, képességei erősen körlátozottak magas üzemeltetési költségek mellett. Élettartama rövidebb, mint a konkurens típusoké, az 5-ös vagy 9-es verzió tényleg korszerű elektronikával rendelkezik, de a sárkánya, hajtóműve problémás. Ez annak ellenére is igaz, hogy fáradásos, korróziós problémák nincsenek vele. Nem véletlenül álltak le a gyártásával már régen. A francia rakétákkal kapcsolatban igaz az élettartam probléma, de pl. a Magic 2-est tapasztalataik alapján a románok a legjobbnak ítélik a LaneceR-ek három rakétája (R-73,Python 3 és Magic 2) közül.

  15. Molnibalage
    Mindketten tévedtünk pár kérdésben, engem az zavart meg, hogy a 2000-5 kísérleti példánya már 1990-ben repült és emlékeztem rá, hogy Tajvan a kilencvenes évek elején rendelt belőle. A netes források szerint az “ötös” (-5 Mk.2 változat) 1997-ben állt szolgálatba.
    A franciáknak már a hetvenes években volt lokátorromboló rakétájuk, bár a közlések homályosak nem hinném, hogy a 2000-5 simán elfogóvadászgép lenne, hiszen eleve vadászbombázóként hirdetik. Lehet, hogy bizonyos lépességeket plusz opcióként választhat-vásárolhat meg a kedves vevő.
    A Kub rendszer pedig igenis képes észlelni az alacsonyan haladó repülőgépeket, sőt izraeli tapasztalatok szerint képes megsemmisíteni őket.

  16. Nézd Kuruc, valami oka volt, hogy India (és Irak?) annak idején rárakta a szovjet gépekre a Magic I-et.

    A mondtaban ott a válasz. A szovjet gépek szovjet légiharc rakétákkal rendelkeznek alapesetben…

    Barcsnál a bombázás után azonnal le kellett volna lőni a gépet. Ehhez egy Kub vagy Krug üteg elég lett volna a térségben, de tudtommal ezek a ….-ok csak a bombázás után tolták le a lé. rendszereket a határra.

    Hogyan? A bombát még a határ túloldalán oldották a röppálya alaján.
    Miért pont oda kellett volna települni? Honnan tudták volna előre? Tisztában vagy azzal, hogy mennyie korlátozott a határ hosszához képest a megsemmisítési zónája a Kub vagy Krugnak?

    Az ország anyagi helyzete akkor szerinted megengedte volna, hogy oda települjön a teljes csapatlégvédelem és 0/24 menjen…?

    Nálam már-már fizikai fájdalmat okoz az a kabaré amit itten előadsz.

  17. Különösen ha az az alacsonyan szálló cél nem egy Tornado ECR vagy Rafale, hanem egy elektronikai ellentevékenységet nélkülöző Orao vagy MiG-21.
    A M-2000-nél arra céloztam, hogy ilyen változatban a magyar légierő elméletileg egyetlen típussal átívelhette volna a 2020-as évek végéig tartó időszakot. Bármilyen drága üzemeltetésű a 2000-es, 2 típus egymást követő rendszerbe állítása nyilván többe került.

  18. Mindketten tévedtünk pár kérdésben

    Mutass rá, hogy én hol…

    A netes források szerint az “ötös” (-5 Mk.2 változat) 1997-ben állt szolgálatba.

    A franciák neknük a C változatot akarták eladni még 97 után is…

    A franciáknak már a hetvenes években volt lokátorromboló rakétájuk, bár a közlések homályosak nem hinném, hogy a 2000-5 simán elfogóvadászgép lenne, hiszen eleve vadászbombázóként hirdetik.

    Pár éve egyes 5 gépek megkapták tudtommal -9 gépek képességeinek egy részét.

    A Kub rendszer pedig igenis képes észlelni az alacsonyan haladó repülőgépeket, sőt izraeli tapasztalatok szerint képes megsemmisíteni őket.

    Ez így önmagában nem igaz. Földháttérben nem. Tehát a Kub tűzvezetési megoldása erősen korlátozott, ahogy minden más régi SAM rendszeré dombos/hegyes területebn. A céladatokat meg a Kub többnyire nem saját maga kapja, azokat a kereső radaroknak kellene adni ideális esetben. Hát a reakció ideje a rendszernek mekkora? Stb.

    Nagyon bírom, amikor ilyen kétsoros érveléseket látok…

  19. -a franciák az 5-öst akarták nekünk eladni
    -a Martel radargyilkos rakéta nincs integrálva a 2000-es egyik verzióján sem.
    -a francia 2000-5-ösökből 37 db volt, ezek kizárólag vadász feladatúak csakúgy,mint a tajvaniak stb. Kivétel az Emírségek -9-es verziója. Megrendelői igény szerint az -5-ös is kialakítható vadászbombázó képességgel, de kapásból nem nagyon tudok rá példát.
    -Barcsnál a BL755-ösöket magyar légtérből oldották.

  20. Akkor két helyen tévedtem. A helyzeten mondjuk nem nagyon változtat. Addig nem lehet indítani a gépre, amíg nincs magyar légétrben. Ha meg már kiment, akkor sem. Ez persze jogászkodás, mert az ott ücsörgő katona valszeg nem azt fogja nézegetni mikor már itt a gép, hogy hol a határ.

    A -5-ös eladása az biztos? Anno a fő ekézése a francia ajánlatnak a fórumokon és a TOP GUN-ban is, hogy a MICA nélkülni puritán verziót akarták eladni.

  21. “Barcsnál a bombázás után azonnal le kellett volna lőni a gépet.”
    Ezek úgy fostak, hogy a Hősök Terét is bombázhatták volna felőlük, akkor sem léptek volna. Magyar területen át manőverezett a gyalogság, a Mi24esek meg a gyökeret eresztettek a betonba.

  22. “Valaki tudja, hogy miért olyan különlegesek és drágák ezek a kijelzők?”

    A kormányülésen 3 kérdést kell megvitatni:
    1., Mekkora legyen az új atomerőmű?
    2., A biciklitároló teteje palából legyen, vagy műanyagból?
    3., Hány cukorrak szolgálják fel a repi kávét?

    Az első pont unalomba fullad. Hozzászólás 1 sem, senki sem ért hozzá. A másodiknál már van 1 kis vita, végül is mindenki látott már palatetőt. A 3.nál kitör a parázs veszekedés. A kávét mindenki ismeri.

    Nos, szerintem ez a képernyő ügy a kávé. Teljesen lényegtelen, de az átlag TopGány olvasó ezt legalább ismeri. (Meg a cikk írója is.) Ráadásul szemet is szúr. Sokkal lényegesebb kérdéseknek, mondjuk a hajtómű csapágyainak a kenési rendszerének, vagy 1 új besugárzásjelző programozásnak sokkal kisebb a viszhangja. Gyanítom, hogy a döntéshozók 1 része is így van vele.

  23. A francia rakétákhoz tartozik még, hogy az Exocet hajófedélzeti változata jóval a típus falkland-szigeteki sikerei előtt a nyugat-európai országok hadihajóinak alapfegyverévé vált. A 82-es háborúban szereplő brit hajók részben E-tel voltak felfegyverezve.
    Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a francia gépek, eszközök (voltak) a legjobbak a világon, de nem csak az F-sorozat (volt) versenyképes.

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.