|

Repült az F-35C!

Újabb komoly, már-már repüléstörténeti jelentőségűnek is mondható mérföldkőhöz érkezett a Lockheed Martin F-35 Lightning II programja, ugyanis rengeteg halasztás és a megannyi műszaki és pénzügyi probléma leküzdése után végre levegőbe emelkedhetett az Amerikai Haditengerészet jövőbeni repülőgép-flottájának gerincét alkotó F-35C repülőgép-hordozó fedélzeti 5. generációs vadászbombázó.

A 22. heti Hírhalomban számoltunk be róla, hogy kábelezési problémák miatt az eredetileg június 2-ára tervezett szűzfelszállást pár nappal halasztani kellett. Nos, örömmel jelenthetjük be, hogy négy nappal ezután, június 6-án helyi idő szerint délelőtt 11 óra 46 perckor az F-35C CF-1 névre hallgató nullszériás példánya sikeresen felemelkedett a texasi Fort Worth Haditengerészeti Repülőbázis betonjáról. Az 57 perces szárnyalás során minden problémamentesen működött.

Érdekes módon a három F-35-variáns közül az egyik legjobban haladó berepülési programot a legbonyolultabb, az F-35B STOVL változat tudhatja magáénak a hagyományos módon fel- és leszálló F-35A mellett. Az Amerikai Haditengerészet számára készülő C variáns, melynek nagyjából 480 F/A-18A, B, C és D Hornetet kell majd leváltania valamikor az évtized végén, eddig jelentős késésben volt a “testvéreihez” képest, ám most remélhetőleg felpörög a tesztelése.

Levegőben a CF-1! (Forrás) ,

Eredetileg azt tervezték a US Navy vezetői, hogy az első bevethető F-35C-század 2014-ben állhat fel, azonban jelen pillanatban úgy néz ki, hogy még ezt a többszörösen kitolt időpontot sem fogják tudni tartani, ugyanis most már 2016 környékére saccolják a haditengerészeti JSF hadrendbe állását. Azonban a kiképzés jóval hamarabb elkezdődhet a típusra: az első kiképzőszázad 2011 októberében aktiválódik majd, első gépeik pedig 2012-ben érkeznek majd meg.

Azonban addig, amíg az F-35C tömegesen meg nem jelenik a rendszerben, a flottának továbbra is a Lódarázs különféle verzióira kell támaszkodnia. Nemrégiben napvilágot látott egy elképzelés, mely szerint a legrégebbi, A és B változatú Hornetek egy részét nem selejteznék 2012-ben, ahogy azt eddig tervezték, hanem alapos átvizsgálás és üzemidő-hosszabbítás után tovább repülnék őket. Ebből is látszik, hogy a JSF-program késéséből a Lockheed legnagyobb konkurense, a Boeing fog profitálni, mely a korai gyártású F/A-18-asok korszerűsítésén túl további F/A-18E és F megrendelésekre is számíthat, most pedig előálltak egy olyan ötlettel, mely a többi F-35-verziónak is komoly problémát okozhat.

httpv://www.youtube.com/watch?v=YleWn7dFZxM

Ez pedig nem más, mint a Joint Strike Fighterben alkalmazott, új generációs többfunkciós kijelző átültetése a 4++ generációs Super Hornetekbe. Az elsőre talán kissé furcsának ható elgondolás a Boeing mérnökei szerint tökéletesen megoldható: a 8×20 inch (20×51 cm) nagyságú érintőképernyős kijelzőt minden gond nélkül integrálhatnák az F/A-18E/F-ekben, ráadásul a megjelenítendő virtuális műszerfal egy az egyben megegyezne a jelenlegivel. További kapcsolódó információ, hogy Mike Gibbons program-menedzser szerint lehet, hogy megnövelik az egyébként is hatalmas képernyőméretet, mivel a pilóták jobban preferálják a 11×19 inches (28×49 cm) kialakítást.

A fejlesztésnek komoly következményei lehetnek, ugyanis így még egy plusz képesség kerül a már egyébként is rendkívül potens Super Hornet tarsolyába, melynek segítségével felveheti a versenyt az egy generációval modernebb F-35-tel. A Boeing szerint Kanadában, Japánban, Brazíliában, Indiában és most már Dániában is komoly eséllyel indulnak. Utóbbi helyen egyébként pont az F-35 helyett rendszeresítenék az F/A-18E/F-et, ugyanis a JSF ára meghaladta a dánok tűrőképességeit.

29 hozzászólás “Repült az F-35C!”

  1. azt árulja már el nekem valaki hogy miért olyan nagy dolog műszerfal helyett egy érintőképernyőt használni!!??
    nem értem h mi a generációs ugrás egy műszervfal és egy nagyméretű érintőképernyő között mert szerintem ez csak egy hasznos dolog de semmi kép nincs neki nagy harcászati vagy egyéb jelentősége

    de ha igen mondjátok!!!

    arról nem is beszélve hogy ha valami hiba miatt bedöglik a képernyő akkor nagy szarban van a pilóta (a sisakba szerelt kijelző nem tudja átvenni a műszerfal szerepét)ezért jobb az a megoldás ami az oroszok alkalmaznak a szu-35-ön( http://www.ausairpower.net/Su-35-1-Cockpit-1S.jpg ) mert az 2 nagy képernyő és ha az egyik bemondja az unalmast akkor még ott a másik mondjuk nem érintőképernyős de gondolom a nagy sátánnak nem esne nehezére hasonló kialakítású érintőképernyőt eszkábálni:)

  2. Valójából az F-35-nek is 2 254×203 mm-es érintőképernyője van, csak erre szabad szemmel képek alapján elég nehéz rájönni. És ha az egyik bedöglene, a másikon még mindig meg lehet jeleníteni az összes adatot.
    Azért nem hülyék az amcsi mérnökök;)
    Viszont szerintem ez egyáltalán nem jó megoldás, sztem nem nehéz “félrenyomni” rajta vmit, főleg ha kis magasságban és gyorsan repül a gép. A másik, meg hogy már az F-15E-n is érintőképernyőket akartak alkalmazni(persze kisebbeket), de a pilóták ellenezték, az előbbi ok és még sok más miatt. Ugyanígy akarták a Raptor-nál is, de a pilóták ott is ellenezték. Kíváncsi leszek h mennyire fog beválni, illetve mennyire fogják kedvelni a pilóták.

  3. Eagle

    köszi az infót de ez tuti mert minden hol 1 nagy képernyőről beszélek az igazat megvallva most hallom először h nem egy hanem 2 képernyő van

    és a generációs különbségről tud valaki vmit mondani a hagyományos és az érintőképernyős műszerfal között?? vagy csak ez amolyan reklámszöveg (mert szerintem ez a helyzet)

  4. Itt szeretném felhívni a figyelmet a következő érdekességre. Már többen is észrevették hogy a PAK-FA típusnál függőleges vezérsík kicsinységére!
    Nos úgy tűnik a videók alapján hogy a vezérsík a központi tengelye körül teljesen elfordul (mint 1 kacsa szárny a grippenen) Így a tolóerő vektorral kiegészítve elképesztő fordulékony lehet!

  5. És azért nem élvez az amcsiknál ez prioritást mert nincs is rá szükségük.Két féle legiharc van:látóhatáron túli és látóhatáron belüli(mondjuk így).Az amcsi olyan technológiával bír hogy nem kell neki a manőverezésben az orosz technika fölé nőnie mert ő nem szarozik leszedi 50kmről anélkül is.Az orosz nem tud mit tenni hagyatkozik a hagyományosan jó aerodinamikai tervezőmunkára.Mindenki abból él amilye van amire elég a pénze,amihez jobban ért.Mondjuk ezek összefügnek.Ha az orosznak lenne elég pénze biztos jobban hajazna az elektronikára.Nem is tudom mondjuk hogy a mai világban mennyi a valószínűsége a manőverező légiharcnak mondjuk…Persze biztos van.Csak eddig általában eldöntötték az Amraamok…

  6. A manőverezőképesség a legújabb generációs rakéták ellen gyakorlatilag szinte semmit sem ér már, ha a NEZ-en belül vagy. Húzhatod te 9-10G-re tartósan a gépet a rakéta akkor is képes téged lekövetni kivéve, ha már nagyon alacsony a sebessége és nincs elég kormányerő a kormányfelületeken. Egyes rakéták pl. a MICA a végfázisban újra begyújtható hajtóművel bírnak. A végfázisban is brutálisan jól manőverezik. Persze az effektív hatótáv picit más így, mint a hagyományos meghajtással, de a végfázis nyeresége nagy.

    Ezért van az – szerintem – hogy a jenkik nagyrészt megelégednek nagyjából azzal a szinttel – kivétel F-22 – amit az első 4. gen gépek is tudtak. Nincs értelme súlyos pénzeket költeni jobbra, mert me már hasztalan. Az F-15K Eagle is pont úgy manőverezik gyakorlatilag, mint a 15 éves elődje. Ellenben passzív önvédelem terén “picit” betápolták. A szárnyakon két BOL sín chaffekkel és a géptörzsben +2 kazettával 10×30 flare tárazható be. Mivel körkörösen figyelő IR szenzorok ma már szitne alapfelszerelésnek számítanak komoly gépen ez még a legújabb generációs rakétáknak is masszív feladat véleményem szerint, ha hozzáadjuk a 8-9G-s fordulót. Az, hogy ilyenkor van TVC vagy nincs vagy 8-9 helyett 10-11 G-van – a pilóta úgy sem bírja tartósan – szeritem lényegtelen. Az egészséges kombinációt kell eltalálni.

    Az F-22 TVC képessége is ott hasznos, ahol az airshown a gép egy percet sem repül, 12 km magasan. Jóval dinamikusabb odafent, mint egy sima vadász. Tudtomal az orosz gépek vekotorálása 1 Mach táján a 0-hoz közelít az F-22-é korlátlanul használható. 1 Mach táján a TVC már azért sem tud segíteni, mert egy sima “corner speed” forduló 9G-t jelent. Ha még elkezdene tartósan nvektorálni a gép olyan állásszög és G terhelés lenne, hogy ehaj.

    Nem tűnt fel senkinek, hogy repnapokon a TCV igen effektív hatása bőven 500-600 km/g sebeségzónában van főleg? Ott a gép jóval inkább pörgethető a TVC-vel, bár a gép egy irányban levő sebességkomponense ettől jobban fogy. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy egyes helyzetekben nem jobb az, hogy nagyobb sebességgel és fordulókörrel fordulsz – a sebességet jobban megőriva – minthogy egy szinte “eldobott fordulóval a gép orrát gyorsan más irányba állítod, de a sebeségged nagy részét eldobod. Ha tényleg közel ért két gép egymáshoz és 1 vs 1 van, akkor persze a TVC-s gép van előnyben, de ez olyan ritka helyzet, hogy ehaj. Ha +/- 60 vagy akár kilencven fokban indítható rakétád van, akkor tényleg elő lehet adni az, hogy feláldozod a sebességed és a gép orrát annyira irányba hozod, hogy indítási zónán belül legyen a gép. Ha a rakéta kinematikailag képes legyűrni a célt, akkor kis távolságból még flare-t szórni sincs lényegében idő effektíven. A gond akkor van, ha nem talál a cucc. Lényegében állócélt csinálsz a gépből. Ráadásul a TVC alacsonyan látványos, mert tolerőd is magas. 4000 méter táján már ezért harmatosabb a dolog.

  7. Igen ez ok magyarázatnak tűnik! Azonban és itt mindig fölényről beszélünk, ha a fölény eltűnik valami módon, mert pl. az oroszok kitalálnak valamit, mint például a lézeres rakétazavaró ami már létezik!
    és ha kitalálnak valamit a többi cucc ellen, vontatott csali, aktívzavaró cuccok, abból komoly meglepetés lehet!

  8. molni

    amikor megjelentek a bvr rakták azt jósolták h megszűnik a manőverező légiharc (volt olyan ötlet is h vadász feladatra olyan gépeket alkalmazzanak amik több 100 rakétát hordoznak mert úgy gondolták fölösleges jól manőverezni hisz a rakéta mindig többet tud manőver terén mint egy repülő) aztán jött vietnám és az amcsiknak rá kellett jönniük h fontosabbá vált a manőverezhetőség mint régen hisz indítási pozícióba kell kerülni és a rájuk lőtt rakétákat meg kell próbálni kimanőverezni nem véletlen csináltak top gun iskolákat és az sem véletlen h nem zárták be őket

    az 5.generációs gépekkel kapcsolatban csak annyit h sztem itt is nagy (ha nem nagyobb)szükség van a jó manőverező képességre hisz ezek a gépek csak nagyon közelről észlelik egymást emiatt kevés idő van a bvr légiharcra és ha manőverező légiharc alakul ki akkor azok nem 1mach fölött fognak lezajlani hanem alatta és kis sebességnél(csak a légiharc elején lesz nagy a sebesség ahogy egyre többet fordulóznak egyre jobban kopik a sebesség)óriási előny a jobban vektorálható hajtómű főleg nagy magasságban ahol ritkább a levegő és emiatt kisebb a felhajtóerő

    “Tudtomal az orosz gépek vekotorálása 1 Mach táján a 0-hoz közelít”

    ez igaz a mig-29/szu-27 és változataikra mert ezekbe a gépekbe utólag építették be a vektorálható fúvócsövet és nem eleve ennek meglétével számoltak a tervezésnél mint a pak-fa esetében!!éppen ezért szerintem a pak-fa-nak is korlátlanul lehet majd használni a hajtóművektorálst mint ahogy az f-22nél DE EZ CSAK MAGÁN VÉLEMÉNY HISZ SEMMI KONKRÉTAT NEM ÁRULNAK ELÉ AZ OROSZOK A GÉPPEL KAPCSOLATBAN A TELJESEN NYILVÁNVALÓ DOLGOKON KÍVÜL ÉPPEN EZÉRT ARRÓL VITATKOZNI H MILYEN LESZ A GÉP MANŐVEREZŐ KÉPESSÉGE ÉRTELMETLEN

  9. [i]mert pl. az oroszok kitalálnak valamit, mint például a lézeres rakétazavaró ami már létezik![/i]

    Az ilyen példákat soha nem értettem. Ezek inkább ima és vágyszintű dolgok. Miből és hogyan találnának ki bármit? Nincs pénz.

    [i]ha kitalálnak valamit a többi cucc ellen, vontatott csali, aktívzavaró cuccok, abból komoly meglepetés lehet! [/i]

    A jenki sem tudott semmi radikálisan újjal előállni már vagy 30 éve. A stealth alkalmazás volt ilyen. Az F-22 “csak” finomítása sok – sok létező dolognak, és összegyúrva radikális. TVC, AESA, csökkentett észlelhetőség, stb. külön kölön is megvolt több gépen.

  10. molni

    “A jenki sem tudott semmi radikálisan újjal előállni már vagy 30 éve. ”
    mert csak a nagy sátán találhat ki új dolgokat????
    nem mondom h mások találtak ki új dolgokat de a fent idézett mondatodból az “jön le” hogy csak ők találhatnak ki újat és mások nem!!!!!lehet h nem így értetted de a megfogalmazás erre enged következtetni

  11. molni

    hány valóban bvr légigyőzelmet tudsz felsorolni

    valóban bvr alatt azt értem h a rakétaindítás pillanatában a gépek nem voltak vizuális kapcsolatban egymással mert azért különbség van egy bvr légigyőzelem és egy bvr fegyverrel elért légigyőzelem között!!!

  12. commandante: Megnézted az általad belinkelt videot? Értetted amit mondanak benne?

    Mert vicces… 0:22től. “…manta would be similar to the US guardian…”

    Csak az egyik rendszerben van (és félelmetesen jól müködik) addig a másik majd jövőre… (és a majd jövőre és a hasonlóan teljesít mint a US ugye hmmm érdekesen szokott volt alakulni. )

  13. A BVR es a manoverezo legiharc kapcsolatanak kitargyalasaban szerintem egy dolgot hagytatok ki: minden valoszinuseg szerint a raketa ugy mukodik, ahogy terveztek. Jon az ellenseges gep, a raketa pedig lelovi tavolrol. Ez mind jo abban az esetben, ha a japanok megint megtamadjak Hawaii-t, es az amik tudjak, hogy az osszes beerkezo gep ellenseg, akit le kell loni. Manapsag viszont a harci gepek olyan kornyezetben uzemelnek, ahol a legterben nagyszamu szovetseges legiero van, teljesen vegyes gepparkkal (europai, amerikai, ruszki, kinai, sajat gyartasu csotroganyok), valamint vannak semleges, illetve kevesbe barati allamok is. Tovabba civil forgalom is lehet.
    Manapsag minden akcional tobbfele modon azonositjak az erkezo gepet, ha kozelebb jon, es nem azonositja magat, akkor elfogjak, visszaforditjak, foldre kenyszeritik, stb. Csakhogy ebben az esetben a BVR raketa hasznalhatatlan, mivel vaktaban nem szerencses lelovoldozni a gepeket.
    Ez a problema a legvedelmi rendszerekkel is. Ha teljesen automata modban van, akkor hatekony, csak esetleg olyat is lelo, akit nem kene. Ha meg manualis, akkor semmit sem er, mert egy ,,fonok ezt nezze” felkialtas alatt mar szet is kaptak a gepet. Nem veletlen, hogy az elso obolhaboruban be is kaptak ket exocet-et…
    Lenyeg a lenyeg, jol jon a TVC, mert a BVR-t a jelenlegi harctereken nagyon nehez hasznalni.

  14. Nézzétek minden kijelentést óvatosan kell értékelni. Én csak azt akartam jelezni (amit lehet hogy jobban tájékozottak már tudtak) hogy van ilyen! És azért ez is valami. Nyilván azért ez nem egyszerű valami, hiszen nyilván valóan csak bizonyos feltételek mellett lehet hatásos. Bizonyára ez is olyan mint az aktív védelem a harckocsiknál, van, de senki nem használja mert csak problémát generál.

  15. Hát szerintem példul a jugoszlávoknál a Bvr egyértelműen kiütközött.Irakban is.Hiába volt friendly fire,de a légifölény csak megvolt,és csak eredményesen harcoltak az ellenséggel.Az IFFen kell finomítani.
    Igazából szerintem ha 2 nagy kötelék találkozik akkor manőverező légiharcnak nagy az esélye..Vagy roszmájúan megjegyeznám 2 orosz típus egymás ellen esélyes mert rakétával nem mehetnek biztosra.Igazából mostmár a Bvr-légiharc megkezdése után eldől van e találat és ha nincs akkor jön a sidewinder vagy R-73 kinek mi jutott és csak aztán a gépágyú..Realitása a manőverező légiharcnak egyre kisebb ahogy az elektronika fejlődik.Orosz részről nem tudom az R-77 mit képvisel és még sokára lesz éles helyzetben tesztelve…

  16. HindTheBest

    én úgy tudom h egyetlen valóban bvr légigyőzelmet sem arattak

    “valóban bvr alatt azt értem h a rakétaindítás pillanatában a gépek nem voltak vizuális kapcsolatban egymással mert azért különbség van egy bvr légigyőzelem és egy bvr fegyverrel elért légigyőzelem között!!!”

    h magamat idézzem

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.