2010 szeptemberében Brazília és az Egyesült Királyság között gazdasági és védelmi együttműködésről született megállapodás, melynek nyilván köze volt ahhoz, hogy az év októberének végén a britek óceáni őrjáratra alkalmas őrhajók (OPV) és a Type 26 fregatt fejlesztési programjába történő bekapcsolódás lehetőségével jelentek meg a Brazil Haditengerészetnél. Akik a PROSUPER (Programa de Obtencao de Meios de Superfície) mozaikszó mögött meglapuló flottafejlesztési programjuk kapcsán 5 OPV, 5 fregatt és 1 ellátóhajó hazai építéssel , a brazil ipar bevonásával történő beszerzését kívánják megvalósítani. Az angolok mellett ezen remek lehetőséget a brazilokkal amúgy is jó kapcsolatokat ápoló franciák sem hagyhatták ki, ahogy az olaszok sem, és 2011 elejére a szintén nem kispályás spanyol Navantia is összeállította ajánlatcsomagját.
A zászló – legalábbis OPV vonalon – úgy tűnik azonban immáron az angoloknak áll, hiszen a BAE Systems január 2-i sajtóközleményében arról számol be, miszerint a brazilok megvették a Port of Spain-osztály összes elkészült hajóját, illetve a helyi építésükhöz szükséges dokumentációkat.
A Port of Spain-osztály neves ismerősen csenghet, hiszen ezen, a River-osztályon alapuló és eredetileg Trinidad és Tobago számára összehozott hajóosztállyal igencsak egyezni tűnő ajánlattal nevezett a BAE 2010 októberében. Mivel azonban a Venezuela partjainak közvetlen közelében található szigetcsoport zászlaját mégsem húzták fel ezen 3 hajó egyikére sem, lévén Port of Spain 2010 őszén már pedzegetett kihátrálása valóban megtörtént, a hajók a BAE nyakán maradtak. Mint láthatjuk a BAE marketingesei azért nem estek kétségbe, a Tridnidad és Tobago visszalépésekor az alapvetően átadásra kész 2, illetve vízen lévő 1 db OPV-t elég hamar elpasszolták.
A BAE közleménye szerint az idei évben 2, míg jövőre egy hajó kerül átadásra a Brazil Haditengerészet részére. A Brazíliában történő építésről az ilyenkor természetes pozitív hangulat generálta nyilatkozatokon felül semmi érdemi információ nincsen. Így konkrétumok helyett be kell érnünk annyival, hogy a BAE részéről nagyon várják már az együttműködést és bíznak benne, hogy ez egy csodálatos barátság kezdete.
Nos bízhatnak is benne, hogy a brazilok menetközben megenyhültek, hiszen elég zaklatottak voltak, mikor London a brazil licit ellenében Ausztráliának adta el a haderőreform miatt kivont, még majdhogynem bejáratós RFA Largs Bay-t. Ráadásul a neten fellelhető pletykák szerint London hazárdjátékba kezdett ezzel, lévén a brazilok ajánlatában állítólag szerepelt, hogy készek további angol hadihajókat vásárolni, ha vihetik az RFA Largs Bay-t. Ami mint tudjuk azóta HMAS Choules név alatt fut, tisztelegvén az I. világháború utolsó, harcoló alakulatnál szolgált veteránja, a tavalyi év májusában, 110 éves korában elhunyt angol/ausztrál Claude Choules előtt.
Megjegyezzük, hogy ezen OPV beszerzés még nem feltétlenül jelenti azt, hogy Brazília a britek mellett tette le a voksát, hiszen dönthetnek úgy, hogy az egyelőre még vastagon a fejlesztési szakaszban álló – és anyagi problémákkal küzdő – Type 26 programba nem kívánnak bekapcsolódni, sőt a hajóosztályra sem tartanak majd igényt. És ezzel még csak nem is tolnának ki magukkal, lévén a DCNS és a Navantia is meglehetősen erős ajánlatokkal képes előállni. Márpedig nyilván akarnak.
A 90 méteres OPV, a Port of Spain 2010 őszén | Fotó: BAE Systems ,
Nem lehet tudni most a Brazilok mit akarnak ki melle hova allnak. Mar deklaraltak hogy nem kothet ki olyan hajo nalluk amelyik a Falklandrol jott. Egy mar korabban leegyeztetett barati kikotolatogasra erkezo Brit hajotol is megvontak a jogot es nem engedtek be mivel onnan jott.
Szerintem ez a mostani biznisz azert jott letre mert a technologiat is atadjak a Britek amire a Brazilok mostanaban nagyon ugranak.
Brazília Brazília mellé áll. Ha a britektől kapnak technológiát, akkor jó, ha a franciáktól, az is jó. A spanyolok sem rosszak, de nuki tengót nem tudnak adni nekik. Valószínű, hogy a franciák sem akarnak, mert akkor mára Rafale röpködne a Copacabana fölött…. A végén még a brazilok is a kínai bazárban néznek körül…
Kuruc, a „Friss képek….” hírnél írtam a kooperatív taktikáról. Mi a véleményed?
Igen olvastam es lehet is de nekem meg mindig santit a dolog. Gondold el hogy ott van 12-16 ilyen toltet melyek kontaktt gyujtosak. Erre van egy bejovo angolna salvo , mert hogy tuti nem egy angolnat kuldene ra egyetlen epeszu es olyan szerencses skeeper akinek egy ilyen uszna be a hatotavjaba. Tehat van ott 3-4 angolna minima amelyek dongetn 50-100 km / oraval egymastol cca 30-50 meterre . Hogy a turoba lenne ez hatasos ellenuk ? Meg akkor is marha mazlisak lennenek ha egyet eltalalnanak nem hogy mind es meg akkor is ha lenne egy datalinkjuk egy helitol. Ez nem egy 80-100 meter hosszu nagy bazi aceltest hanem egy 6 meteres vagy eppen kisebb acelszivar.
Ertelmetlennek tartom a dolgot, bar lehet hogy csak en vagyok fapados.
Mondjuk a szocban lattunk mar olyat hogy tok ertelmetlen dolgot megcsinaltak valaemky szemelyi szimpatiabol. Pl az anyahajo projekt politikai felelose ott Pekingben valalmikor ilyen fegyverkezelo vagy pk volt ezert vartak neki ra egy ilyet hogy boldog legyen es tolja a let meg a tamogatast.
Kuruc:
Hogy viseli a torpedó a komolyabb mélységi bombát? Nem „megy az agyára”?
Kuruc71
Semmivel nem nehezebb kilőni6 torpedót mint 6 Harpoont és az is megy,ma már azt is lehet mondani,hogy viszonylag könnyen.
Nem a cikkhez kapcsolódik – bár haditengerészeti témájú – , de jobb helyre nem tudom rakni.
Az ausztrál haditengerészet külföldről toboroz már képzett és tapasztalt kollégákat, elsősorban a britektől, ahol ugye épp most kötöttek ~20 000 katona talpa alá útilaput.
http://www.haborumuveszete.hu/rovatok/hirek/kulhonbol_toborozna_az_ausztral_hadero/
Hat Harpoon gy konnyu celpont egy atlag mai legvedelemnek.
Hat torpedo viszont kegyetlen veszelyes dolog foleg ha az ocso ket verziobol valok.
Hat Harpoon feltunik 45-50 km en es a celhoz er harom perc alatt. Ez alatt a harom perc alatt ha csak egycsatornas es CIWS a rendszer akkor is tud inditani 3-4 legvedelmi raketat es eselyes hogy leszedi a maradek kettot. Persze csak ha azt vesszuk hogy 100 % a talalati arany.
Ami e melett szolna az az hogy a HARPON egy tetu lassu nem manoverezo megfeleloradar es infra „felulettel” rendelkezo konyu cel.
Amennyiben van a hajonak egy tobbcsatonas kozepes lerak rendszere valamint tobb CIWS e akkor meg tenyleg egyszerubb a dolog.
A Harpoon nal csak egy „ha” van amibol ” hahahaha” lehet. ……..:-)
dudi
Hany legvedelmi rendszert tudsz felsorolni amivel egy Harpoon talalkozhat es hanyat ha torpedo vedelemrol van szo ?
Ugye akad nemi kulonbseg.
Wolf
A komolyabb melysegi bombak mar kimentek a divatbol. A haditengereszeti legieroknel van meg ha van. Alapvetoen a torpedonak egy erzekeny pontja van a feje szembol. Az az elotte kell robbania a toltetnek nem tul messzire. Viszont ezek a tengo elleni toltetek kontakt gyujtosok az az nem fognak robbani csak a feneken .
Abban az írásban, amit az anyahajóhoz belinkeltem azt írja, hogy csapodógyutjós valamint idözített/csapodógyujtós töltete van. Ezen kívül az újjabb aknák végfázis vezérléssel rendelkeznek. Nem lehet, hogy mégis képesek ha nem is eltalálni, de elég közel robbanni, hogy valamit tönkretegyenek a torpedóban?
Kuruc71
A torpedó még egy Harpoonhoz képest is tetű lassú célpont.
Kuruc:
Arra gondoltam, hogy valamiféle „ellentorpedó” egy 300 kg körüli fejjel. Az úgy megviselné a bejövő cuccokat, nem?
Mackensen:
Valami ilyesmire gondolok én is
Elkepzelheto. Minden elkepzelheto de nem egy ilyen kicsi es gyors celpontnal.
Ezekben a toltetekben kumulativ „alakos” toltet van mert egy 10-15 kg os toltet nem biztos hogy elegseges lenne arra hogy atszakitsa a tengo falat. A II. VH ban a japanoknak volt egy spec melysegi bomba. Tekintettel arra hogy a szigeteiken levo csapataikat el kelett latni es ehez csak a hajo alltrendelkezesre igy nekiindultak es toronyirant vagtak at a tengereken . Ott viszont legifedezet hijan az USA tengok olyan verfurdot rendeztek kozottuk hogy a fejukhoz kaptak ( mar keson ) hogy vallava az idoveszteseget valamint a varhato aknamezok kockazatait inkabb a partok melett navigalnak es szigetrol szigetre kuldik a hajokat a lehetseges legiernyo alatt. ( Tul keson jott mar igy csak kis mertekben vetette vissza a vesztesegeket ) A partmenti tengo elleni hadviselesuknek volt egy spec eszkoze. Tekintettel arra hogy a partok melett nem lehet negyon dongetni sok helyen mivel zatony hegyek vannak igy csak lassan max kozepes sebessegel lehet meg egy jol manoverezo rombolonak is haladnia. Viszont ha az akkor altalanos melysegi bombat dobja le sekelyre kalibralva akkor az bizony valszeg leszakitja a hajo kormanymuvet hajocsavarjait stb. Erre talatak ki a japok a „pecazast” azt csnaltak hogy gereblyeztek horgokat vonszoltak maguk utan a romboloik es ezek egyreszt jeleztek ha femes targyhoz ertek. ( olyan volt a dolog mint a gyermekkorunk tejfolos pohar telefonja ) illetve szerencses esetben be is akadtak a toronyba annak racsozataba a legvedelmi vagy fo tuzersegbe kabelvagoba vagy abba a sok bizbaszba ami anno a tengokon volt. Ha beakadt akkor meg volt egy spec 7 kgs toltetuk amit leengedtek a kotelre kapcsolva az meg idozitve robbant a tengo melett kozvetve.
No szoval van ket olyan esetunk 1944-45 bol amikor ilyennel megkopogtattak ket USA tengot es bar a lemez kicsit meghorpadt de tulelte a dolgot.
De hogy mikent is jon ez ide ? Ugy hogy a mai osszes tengo elleni harciresz mar kumulativ hogy lehetoseg szerint olyan serulest okozzon ami a kulso fal ( az oroszoknal ket fal ) attorese utan meg legalabb egy masik rekeszfalat vagy a tuloldali kulso falat is atuti.
Itranyitott toltetek. Ez ami a kinain van toltet is kumulativ az az folulrol esik esne ra a tengora ( ez lehet ) vagy a torpedora hogy azon mukodjon el. Ha melette robban kozvetve valszeg az is elg de kozel kell lennie mert a torpedok teste 1000 meter melysegu nyomasra van meretezve. Szoval ez valami olyan nekem mint ha valaki azt eroltetne hogy o BM 21 es sorozatvetovel akar legvedelmist jatszani. ( Tudom a Britek megprobaltak a II. VH ban de nekik sem jott be )
Ez tengo ellen jo de manapsag mar nem jonnek ilyen kozel a tengok. ( mondjuk ott kint nem minden ugy alakul ahogy az ember eltervezi )
Elméletileg a töltet lehet olyan alacsony, vagy magas frekis „hangbomba”,amely összezavarja a torpedó fejét, kivéve, ha még „zsinóron” van. Amennyiben a torpedó közel van és önirányítási fázisban, akkor egy ilyen „hangfüggöny” még egy torpedó-szalvót is megtéveszthet. Hátrány: sokat és gyorsan kell őket kilőni, hogy a hangfüggöny stabil maradjon….
Wolf
Igen jelenleg az ellentorpedok az egyik uj es legigeretesebb iranyvonal. Az Izraeliek jotek ki vele es most ok a piacvezetok. A dolog meg uj es nincs elterjedve de allitolag komolyan erdekli tobb NAVY-t is a dolog.
http://www.rafael.co.il/Marketing/291-1565-en/Marketing.aspx
De tobb cegnek van most folyamatban ilyen jellegu projektje.
Ráadásul a legfőbb hátrány, ne felejtsük el, hogy a gépek indítása közben a hajó manőverképtelen, mert széllel szemben KELL hajóznia. Tehát vagy repültet vagy manőverezik, de a kettő együtt…. Hmm… fejvakarás… .)
Littlejohn
szerintem,ha egy tengó van a védelmi gyűrűn belül akkor senkit nem érdekel a reptetés.
Ugye ha aktiv passziv torpedokrol beszelunk zsinorral akkor a torpedot a tengo fedelzeti szonar adatai alapjan vezetik a torpedot a celhoz olyan kozel hogy az passzivval felcsipje a celpontot. Innentol megkozeliti es idonkent ha mar a jel eleg atvalt aktivra. Az aktiv viszont nem csak iranyt ad meg hanem tavolsagot is. A torpedo mint egy radar tudja a cel iranyat tavolsagat sot sebesseget. Ha eleg kozel van akkor hiaba a hangfal mert egyszeruen rogziti az iranyt az ucso kalkulalt talalkozasi ponthoz es atmegy a hangfalon, raadasul a legnagyobb sebesseggel. Ha a tervezett idoben nem kovetkezik be a talalat akkor meg ujra kereso uzemmodba kapcsol.
A felszini celpontok sokkal egyszerrubek mint egy tengo celpont a torpedoknak mert azok csak 2D ben mozognak. Az igazi kihivas mikor egy csalifelhoben kell egy 3D ben manoverezo tengot megtalalni. No az mar feladat.
csak néhány észrevétel
– a kínaiak anyahajóra telepítették a dolgot, tehát kizárt, hogy tengóra akarnának vele vadászni
– ha nem tengó marad a torpedó
– az ok, hogy 1000 m mélyen lévő nyomás, de az nem egyenlő a lőkésullámmal
– ha marad a torpedó akkor már nem fontos az üreges töltet, elég a minnél nagyobb robbanás, lehetőleg minden irányba
– vetöcsőről van szó, amiből bármit indíthatnak, akár röplapokat tartalmazó kanisztert is:)) de kézenfekvő, hogy valami olyasmit ami vagy megzavarja (zavarótöltetek) vagy tönkreteszi a torpedót
– ha a kínaiak döntöttek, hogy ebből egy önvédelmi fegyvert faragnak kimondottan az anyahajójuk számára bármilyen töltetet kifejleszthettek számára. Pénzük, idejük, emberül és ipari kapacitásuk volt hozzá bőven.
(hogy miért anyahajózok állandóan, kifejtettem egy elöző hozzászólásomban)
dudi
„szerintem,ha egy tengó van a védelmi gyűrűn belül akkor senkit nem érdekel a reptetés.”
Milyen vedelmi gyururol beszelunk amikor mar a modern torpedok „over the horizont” kepesseguek ? Ha szerencses esetbe szembe mozog a cel akkor meg megint csak dramain megno a hatotav.
Raadasul aki azt gondolja hogy a torpedokat olyan konnyu meghallani az teved. elegge le vannak arnyekolva hogy szembol viszonylag keson vedd eszre. Plusz meg ezeknek is van lopakodo uzemodjuk. ( ilyenkor mamuszban usznak )
Tehat ha azt mondod hogy 20 km es sugaru a gyuru az bizony keves. Egy ilyen sugaru vedelemnel eleg messze lesznek egymastol a vedohajok . Valszeg kap egyett az adott szektor korvetje vagy rombolja es mialatt sulyed elhuz melette a salvo a nagyvasnak. De az is lehet hogy a tatja mogott fog a torpedo salvo elhuzni es semmit nem tud tenni. Meg csak meg sem halja !
A jatek mindig tobismeretlenes. A kimenetel fugg a felszerelstol a kikepzettsegtol es a moraltol. Az ucso ketto teszi ki amugy cca a siker 75 % -at barmilyen furcsa is a dolog.
Mac
Barmi lehet. Akar meg annak az ellenkezoje is. Azonban a vilag nagy hajos nemzetei akiknek tobb evszazados folyamatos tapasztalatuk van a tengereken ilyen rendszrrel nem rendelkeznek de tudtommal nem is gondolkodnak rola.
Ahogy korabban irtam konyen lehet hogy valamilyen szemelyes oka van a dolognak hogy ott van es semmi egyebb. De az is lehet hogy egy uj fegyverrendszer.
Kiderul majd hamarosan.
Kuruc71
Olyan gyűrűről beszélek amit felszíni egységek,helikopterek és általában egy tengeralattjáró alkot.
dudi
Egy mai flotta nem igy muxik mert nem birnak fentartani 20 helit 24 ben mar pedig cca ennyi kene . A fo igaslovak a fregattok rombolok a tengok ellen es par iranyba nyomjak kia a heliket. Akkor sem mindet. A tengo ellen legnagyobb fegyver a manover es sebesseg.
Kuruc:
Valahogy úgy értem, hogy tudják, hogy jön a torpedó (különben ugye nem lenne ellen-tevékenység) és elé odalőnek egy torpedót, ami komolyabb töltettel, lökéshullámmal megsemmisíti/megrongálja. Nem kell találat, hiszen a víz majd „közvetít”.
Azért írtam úgy, hogy valamiféle „mélységi bomba”.
Igen valahogy igy muxik a dolog. Meg annyival kiegeszitenem hogy ha „latjak” hogy a torp celratart akkor inditjak de ha a csalira fordult akkor hagyjak had bajlodjon vele.
Nos egy kis keresgélés után találtam valami ilyesmit. Van itt minden: csali, akna, mélységi töltet.
http://www.youtube.com/watch?v=0bpx4Neuq4s