|

Ez vár a brit haderőre – immáron hivatalos

Vége a találgatásoknak a brit haderő reform kapcsán, hiszen a Spending Review és a National Security Strategy mellett október 20-án, hosszas vajúdás után napvilágot látott az utóbbiban foglaltak érvényesítésére hivatott haderő 2020-ig betervezett átalakításának menetrendje, a Strategic Defence and Security Review (SDSR) – melyben igen drasztikus megszorítások kaptak helyet.

A szintén tegnap jóváhagyott, az SDSR-rel párhuzamosan kialakított, a haderő elkövetkező 4 évre szóló költségvetését tartalmazó Spending Review által biztosított költségkeretre kitérnénk egy pillanatra az SDSR tartalmának összegzése előtt.

A 2015-ig tartó időszakra megadott védelmi budget-ről annyit mindenképpen érdemes érdemes tudni, hogy 8 százalékos csökkentést jelent, mely a számszerűsítve a következőket jelenti:

  • 2011-12: 33,8 milliárd font
  • 2012-13: 34,4 milliárd font
  • 2013-14: 34,1 milliárd font
  • 2014-15: 33,5 milliárd font

Ugyan minden bizonnyal vannak olvasóink között akik már beleolvastak a hivatalos dokumentumba, ám a többség talán már kíváncsian várja, hogy a korábbi híresztelések mennyire fedték a valóságot, mi is áll az SDSR-ben. Nos jelenthetjük elég pontosak voltak a korábban kiszivárgott hírek.

A dokumentumban két stratégiai cél került kitűzésre:

  • Szavatolni az Afganisztánban állomásozó brit erők szükségleteit – ez kiemelt prioritást élvez, melynek így anyagi fedezete mindenképpen biztosított
  • 2020-ra összehozni egy nem deficites, finanszírozható, szerepvállalási és beszerzési túlvállalásoktól egyaránt mentes, Anglia lehetőségeihez igazodóan potens haderőt

Mindez persze nem lesz egy egyszerű feladat tekintve a korábban jelentősen túllépett védelmi költségvetési kereteket, az afganisztáni szerepvállalást, nem is beszélve az ország nem éppen ideális gazdasági helyzetéről. Az illetékeseknek igen komoly döntéseket kellett meghozniuk az egy ideje már jelentős problémákkal küzdő angol haderő kapcsán. Lássuk mire jutottak!

Dr. Liam Fox védelmi miniszter szavait idézve:

“A frontvonal biztosítva van, lévén Afganisztán a kormányzat legfőbb prioritása.

Kemény döntések szükségesek a haderő olyan átalakításához, mely egyrészt szavatolja a jövőbeni veszélyforrásokkal szembeni védelmet, másrészt kezeli a legutóbbi Defence Review óta eltelt 12 év alatt felgyülemlett 38 milliárd fontos deficitet.

A védelmi minisztériumnak a lehetőségekhez mérten a lehető leghatékonyabbá kell válnia.”

Ezen összegző írásunkban mi most alapvetően a fegyvernemeket érintő főbb változásokat igyekszünk csak csokorba szedni, a dologban történő alapos(abb) elmélyedést segíti a publikusan elérhető Strategic Defence and Security Review áttanulmányozása.

Lássuk hát, hogyan is néz majd ki a tervek szerint a brit haderő a Future Force 2020 megnevezés alatt futó haderőreform után.

Future Force 2020

Future Force 2020 | Forrás: Strategic Defence and Security Review ,

Elöljáróban azon nyilván nem meglepő tény leszögezhető, hogy mindegyik fegyvernem kapcsán komoly változások indulnak meg – mind a személyi állomány, mind pedig az eszközpark terén. Az egyes fegyvernemekre történő bontás előtt talán kezdjük a személyi állománnyal, ahol több ezres elbocsátások lesznek az elkövetkező 5 év folyamán:

  • A Királyi Haditengerészet: 5 000 fő elbocsátásával 2015-re 30 000 fő környékére apad az állomány. A jelenlegi számítások szerint ezen érték 2020-ra további 1 000 fővel lesz karcsúsítva
  • A szárazföldi erők: 7 000 fő elküldésével 2015-re 94 000 főre csökkentik az állományt. 2020-ig itt is várható további 1 000 fős csökkentés.
  • Királyi Légierő: 5 000 fő elküldésével 5 év múlva 33 000 fő környékén lesz a RAF személyi állománya. 2020-ig elképzelhető egy újabb 1 500 fős csökkentés
  • Civil személyi állomány: 25 000 fő kerül lapátra

Amíg tart az afganisztáni jelenlét, addig a kint lévő alakulatok esetében nem eszközölnek semmiféle változtatást.

És akkor most akkor szemezgessünk a fegyvernemek nem személyi állomány vonalát érintő változásokból!

Royal Navy / Királyi Haditengerészet

Feladatkörben változás nincsen, így továbbra is a Royal Navy feladatai közé tartozik a folyamatos nukleáris elrettentés szavatolása, a hazai vizek és a Brit tengerentúli területek védelme éppúgy, mint a kulcsfontosságú területeken a folyamatos jelenlét, azaz a “csak okosan!” mondandó kommunikálása. Továbbra is megkövetelt képesség a tengerészgyalogság légi és vízi úton történő partra dobása, illetve a flottaegység szinten a saját és/vagy szövetséges erők irányítása.

A célkitűzés

A Future Force 2020 Királyi Haditengerészete mindezt többek közt az alábbiakkal lesz képes megvalósítani az SDSR szerint:

  • A Vanguard-osztályú rakétahordozó atom-tengeralattjáró békén hagyásával
  • A tervezett 7 Astute-osztályú SSN mindegyikének megépítésével
  • 1 db aktív Queen Elizabeth-osztályú repülőgép hordozóval – a Prince of Wales tartalékállományban lesz. A repülőgép hordozó kérdést az SDSR alaposabban taglalja és tesszük majd mi is, lévén történtek változások, melyek újak lehetnek a közelmúlt ezen fejleményeit nem követők számára.
  • 19 fregattból és rombolóból álló felszíni flotta, melyben a 6 db új Type 45-ös mellett a régi Type 23-asok kapnak helyet. Utóbbiak leváltása a változó feladatkörökhöz sokkal rugalmasabban alakítható Type 26-osokkal 2020 után egyből megkezdődik, amint lehetőség lesz rá.
  • 14 db, a jelenlegi Hunt- és Sandown-osztályokból álló aknamentesítő flotta. A Type 23-as fregattokhoz hasonlóan ezek cseréjre is megkezdődik majd eltérő feladatkörökhöz (partközeli őrjáratozás, hidrográfiai kutatások) rugalmasan alakítható hajókkal.
  • 6 db RoRo (roll on-roll off) kategóriás szállítóhajó a stratégiai szállítások lebonyolítására
  • A flotta igényeihez méretezett ellátó hajó flotta
  • Az ISTAR (~ integrált felderítő-hírszerző rendszer) biztosítása a felszíni hajók, tengeralattjárók és repülőgépek hálózatba kapcsolása révén

Ennek eléréshez ezt fogják tenni

  • A reform tehát, ahogy fentebb említve lett nem érinti sem a brit nukleáris elrettentő erő hordozását biztosító Vanguard-osztályú boomereket, sem pedig a többek között azok védelmét biztosító SSN generációváltást jelentő Astute-osztály 7 tengeralattjáróját
  • Annál inkább a jelenlegi repülőgép-hordozókat! Ennek keretében az HMS Ark Royal azonnali hatállyal kivonásra kerül
  • A közeljövőben rövid idő alatt lefutó vizsgálat dönti el, hogy a 12 éve hadrendbe álló helikopterhordozó, az HMS Ocean, avagy az Ark Royal testvérhajója, az HMS Illustrious lenne-e hatékonyabb helikopterhordozó. A vesztes szintén kivonásra kerül.
  • A Royal Navy búcsút inthet továbbá 4 Type 22-es fregattnak is, továbbá a 4 db Bay-osztályú dokkhajóból is kivonásra kerül az egyik
  • Tartalékállományba kerül az egyik Albion
  • Nem hadieszközök, ám: racionalizálják a Navy ingatlanjait

A 6 Type 45-ös légvédelmi romboló közül az HMS Daring már 2009 júliusa óta hadrendben áll, ám úgy gondoltuk, ezúttal a hadrendbe állítása előtt, az egyik tengeri tesztútjáról történő hazatérése után készült, a belső tereket bemutató videót választunk ki illusztrációnak. Ekkor még egy kicsit kupi volt az itt-ott félkész fedélzeten… :)

A Queen Elizabeth-osztályú repülőgép-hodozókkal kapcsolatos döntésről

Az SDSR-ben olvasható, miszerint az előző kormányzat által beindított, hatalmas költségvetésű – ~20 milliárd font – program eredeti formájában egyszerűen felemésztette volna haderő más, gyakran ugyanolyan fontos vonatkozásaira fordítható összegeket, így hát megszületett a stratégiai, iparági és financiális szempontból egyaránt nehéz döntés, mely tömören nagyjából így foglalható össze:

Stratégiai igény van a Queen Elizabeth-osztályú repülőgép-hordozókra, lévén a Hidegháború ideje alatt, a jelenlegi igénnyel szemben alapvetően más feladatkörre megépült, kis méretű Invincible-osztályű hordozók a Harrier gépeikkel egyszerűen nem tudják hatékonyan támogatni a London által igényelt politikai és katonai függetlenséget, rugalmasságot. Ezzel szemben a nagyméretű Queen Elizabeth-osztályú repülőgép-hordozók a róluk üzemeltetendő F-35 gépekkel már sokkal inkább alkalmasak az adott esetben a szövetségesek segítségétől független erőkivetítésre.

Az SDSR ugyanakkor persze leszögezi, hogy a brit haderő az esetek többségében közös hadműveletekben vesz részt és épp emiatt a Queen Elizabeth-osztály korábban jóváhagyott formájában nem szerencsés, hiszen a fő szövetségesek gépeinek fogadására alkalmatlan lenne. Éppen ezért az eredeti elképzelés szerint mégiscsak CATOBAR (Catapult Assisted Take Off But Arrested Recovery, katapultos indítás + fékezőkábeles lassítás) kiépítésben valósulnak meg a cirka 65 000 tonnás hordozók. Mindezen átalakítások, melyek várhatóan hazai fejlesztésű elektromágneses katapultot jelentenek majd, a leendő HMS Queen Elizabeth 2016-ra tervezett hadrendbe állítását 2020 magasságára tolják ki várhatóan.

A CATOBAR kiépítés mindemellett lehetővé teszi a Joint Strike Fighter potensebb, F-35C változatának rendszeresítését, mely a vizsgálatok szerint az üzemeltetési időtartam alatt mintegy 25 százalékos költségmegtakarítást is jelent majd egyben.

http://www.youtube.com/watch?v=VFh-W9n8Xqg

Nem lesz se F-35B, se sísáncos “bohóckodás”

Ugyanakkor az SDSR leszögezi azt is, hogy nem látják azt a szituációt, mellyel a korábbi kormányzat számolt és mely azt a csapásmérő képességet igényelné, melyet 2 aktív állományú Queen Elizabeth-osztályú hordozó képes biztosítani, így bár mindkét repülőgép-hordozó megépül, csak 1 lesz aktív, míg a másik tartalékállományban várakozik majd, hogy igény esetén helyettesítse testvérhajóját, illetve hogy adott esetben biztosítva legyen a 2 aktív hordozós modellre történő rövid idő alatti visszaváltás lehetősége. Mindemellett – legalábbis elméleti felvetés szintjén – nem zárkóznak el a 2. hordozó esetleges közeli szövetségesnek történő eladásától sem. Mint írják, a 2015-os SDSR alkalmával lesz lehetőség ezen opciók felülvizsgálatára.

Royal Air Force / Királyi Légierő

A RAF esetében a feladatkör kapcsán ugyanaz mondható el, mint az RN esetében – csak természetesen légi viszonylatban… A Future Force 2020 Királyi Légierejének eszközállománya nagyobbrészt az alábbi módon fog összeállni:

  • Vadászbombázó vonalon azért nem “Hegylakóznak”, hiszen azért nem csak egy maradhat: a RAF a közeljövőtől kezdődően csak 2 harci típussal az Eurofighter Typhoonnal és az F-35-tel rendelkezik majd.
  • A modern stratégiai és taktikai szállítási képességet, illetv e alégi utántöltést 7 db C-17, 22 A400M és 14 A330 MRTT transzport/tanker biztosítja majd
  • A helikopteres (csapat)szállítást a meglévő AW101 Merlin és CH-47 Chinook géppark 12 újabb Chinook-kal történő bővítésével erősítik meg
  • Az E-3 Sentry – természetesen
  • A Storm Shadow és további fejlett légi indítású fegyverek

A kitűzött szerkezet eléréséhez meglépendő módisítások

  • A Harrier-ek 2011-től megkezdődő kivonása; az afganisztáni koalíciós erők támogatása végett egyelőre marad a Tornado, ám erősen lecsökkentett mennyiségben
  • Az F-35 rendelés mennyiségének csökkentése
  • A célegyenesben lévő Nimrod MRA4 tengerészeti járőrgép nem állhat hadrendbe
  • Az A330 MRTT érkezésével párhuzamosan a VC-10 transzport/tanker gépek kivonása 2013-ig, illetve a TriStar gépek kivonásának megkezdése 2013-tól
  • Az A400M érkezése miatt a C-130J gépparknak 2022-ig, a tervezettnél egy évtizeddel korábban történő kivonása
  • A Raytheon Sentinel-ek kivonása afganisztáni szerepük befejeződése után

Szárazföldi erők

A szárazföldi erők magját 5 többfeladatú dandár adja majd, melyek mindegyike rendelkezni fog saját felderítő, páncélos, gépesített és könnyű gyalogsági erőkkel és a kapcsolódó kiszolgáló állománnyal. Ezen 5 dandárból 1 lesz magas készültségű, mindig egy esetleges beavatkozási műveletre kész, míg a maradék négy szavatolja az elhúzódó stabilizációs jellegű műveletek kivitelezhetőségét.

Megtartják az 1999-ben aktivált, jelenleg Afganisztánban tevékenykedő 16. Légideszant dandárt, mely továbbra is a brit haderő gyors reagálású erejének részét képzi majd.

Érthetően az eszköztárban marad az irányított rakéták indítására képes rakéta sorozatvető a GMRLS – becenevén a “70 kilométeres mesterlövész”

Főbb változások

  • Az 5 többfeladatú brigád szerkezete állás végett az egyik bevethető brigád feloszlatása
  • A Challanger 2 harckocsik számának 40, a nehéztüzérséget alkotó AS90 önjáró lövegek mennyiségének 35 százalékkal csökkentése. Indoklása: a precíziós lövedékeknek köszönhetően lényegesen kevesebb lövegre van szükség.
  • Nos, nagy vonalakban felvázolva ez várható a brit haderő számára. Természetesen az SDSR ennél részletesebben ecseteli a témát, akit mélyebben érdekel, annak ismételten csak az átolvasását javasoljuk. Mi ebben az írásban még egy témára, konkrétan a brit nukleáris fegyverek kérdésére térnénk ki.

    A brit nukleáris elrettentő erő

    Mint a Royal Navy-nél már említettük a Vanguard-osztályú rakétahordozó tengeralattjárókhoz nem nyúlnak, így feltételezzük, hogy a kedves olvasó sejti, hogy a nukleáris elrettentő erő is hovatovább érintetlen marad. És ha így sejti, azzal nem is téved nagyot, hiszen az elrettentő erőhöz viszonyulás változatlan, a robbanófejek mennyiségén faragnak kicsit, illetve alap szinten elkezdődött a Vanguard-osztály távoli(bb) jövőben történő leváltásának előkészítése.

    Vanguard Vanguard-osztályú tengeralattjáró járőrözés közben

    Vanguard-osztályú tengeralattjáró járőrözés közben | Forrás ,

    London tartja magát ahhoz, hogy bár jelenleg nincs olyan állam, mely rendelkezik mind a szándékkal, mind pedig a technikai eszközökkel, hogy Anglia számára veszélyt jelentsen, ám nem zárható ki, hogy a jövőben egy ilyen veszély újból megjelenik.

    Ezért és mert a NATO végett az angol nukleáris erő Európa védelméhez is hozzájárul a brit nukleáris erő a továbbiakban is fenntartásra kerül. Mindemellett Anglia (is) garantálja, hogy az Atomsorompó egyezményt aláíró, azt meg nem sértő, nukleáris fegyverrel nem rendelkező államokat se fenyegetni nem fogja atomcsapással, se nem vet be ellenük nukleáris fegyvert. Az apró betűs részben természetesen ott van, hogy ez nem vonatkozik az egyezményt megszegőkre, illetve felülbírálható egyéb tömegpusztító fegyvert előállító államok esetében.

    Ennek megfelelően a 2006-ban publikált The Future of the United Kingdom’s Nuclear Deterrent dokumentumban foglaltak implementálása, illetve a 2007-es döntés a Trident SLBM alapú, minimálisan szükséges elrettentő erő fenntartásáról nem ütközik akadályba. Az SDSR keretében lefolytatott felülvizsgálat arra az eredményre jutott, hogy a 2006-os dokumentumban a Vanguard-osztály és a robbanófejek jövőbeni cseréje kapcsán valószínűsített 20 milliárd font (2006-os árfolyamon) továbbra is megállja a helyét.

    Megkezdődik a korábbi elemzéseknek megfelelően a nukleáris arzenál csökkentése, mely még így is szavatolni fogja a hiteles elrettentő erőt. Miben is áll ez a változás első köre?

    Mindegyik Vanguard-osztályú SSBN-en 48-ről 40-re csökkentik a telepített robbanófejeket és ezzel párhuzamosan az aktív rakéták számát is csökkentik fedélzetükön. A teljes arzenál vonatkozásában a mostani “nem több, mint” 225 nukleáris töltet számát a 2020-as évek közepére 180 darabban maximalizáljék. Ezzel párhuzamosan az azonnal rendelkezésre álló töltetek mennyiségét a “kevesebb, mint” 160 darabról maximálisan 120-ra csökkentik.

    A változtatások révén a remények szerint mintegy 3,2 milliárd font lesz megspórolható, melyből 1,2 milliárd bizonyosan realizálódik, míg az elkövetkező 10 évre szóló maradék 2 milliárd elköltése elhalasztható, hovatovább a remények szerint egy része annak is megspórolható lesz.

    Mindezek mellett a jelenleg a brit Tridenteken lovagoló robbanófejek cseréjének kérdését elhalasztják – lévén a jelenlegi álláspont szerint annak megkezdése nem fog elkezdődni a 2030-as évek vége előtt. Ugyanakkor a Vanguard-osztály utódlása kapcsán ha nem is sokkal, de egy kicsit több a konkrétum.

    A vizsgálatok kapcsán arra jutottak a britek, hogy megfelelő anyagi ráfordítással biztonságosan üzemeltethetik a Vanguardokat a 2020-as évek végig, a 2030-as évek elejéig, azaz lehet lassabb tempóban haladni az utódosztály tervezése kapcsán, mely rövidtávon mindenképpen anyagi megtakarítással kecsegtet.

    Mindenesetre az SDSR-ben foglaltak szerint még az idén megkezdődnek az új osztály tervezési munkálatai, melyek kapcsán a későbbiekben eldönthető lesz, hogy a mostani felálláshoz hasonlóan továbbra is 4 tengeralattjáró kell a folyamatosan tengeren lévő elrettentő erő szavatolására, avagy elég lesz csak 3 egység.

    Akárhogy is lesz annyi bizonyos, hogy a szintén új generációs SSBN előtt álló Egyesült Államokkal együttműködve közös terveken alapuló rakétaszekcióval rendelkeznek majd a Vanguard utódok, melyek elképzelhető, hogy csak 8 aktív rakétát hordoznak majd.

    —–

    Jelentjük ennyi fért ezen, itt-ott kissé felszínesre sikeredett írásunkba, ám mint már mondottuk : a csak a teljes anyaggal elégedettek számára is elérhető a teljes Strategic Defence and Security Review (SDSR) :)

    26 hozzászólás “Ez vár a brit haderőre – immáron hivatalos”

    1. “Itt a remek alkalom”
      “olcsón hozzájuthatnánk pár jó eszközhöz”
      “Ha nem is sokat ”
      “dudi:hihetetlen”

      De viccet félretéve Harrier légtérrendészetre/CAS-ra stb. nekünk is kellhetne – akár , ciklus végére kispóroljuk az első részleteket :)
      Átveszzük őket pilótástúl, szerelőstül.. értitek az egészet, tábornokustul ;DD

    2. Ja, deploy-oljanak ide egy komplett HQ-t, meg a szükséges felszerelést, azt állítsák ki a csekket. Megtámogatjuk mi a Future Force 2020 kialakítását, azon ne múljék, csak jusson ide is, nem kell itt bohóckodni :D :D

      —–

      Egyébként míg mondjuk a rephordozók kapcsán szerintem nagyon jó döntés született, addig a Nimrod és a Sentinel valóban elég érdekes. Beleöltek egy valag pénzt az MRA4-be, meg a Sentinelbe, merthogy kell, azt most mégsem kell? Megoldják más cuccokkal, állítják.

    3. Érdekes. Én nem értek teljesen egyet (részben azért igen) Dudival a honvédség állapotával kapcsolatban. Sztem igen jó alkalom felújítani a gépállományunkat (én most itt a tankokra illetve az önjáró lövegekre gondolok), mert relatíve olcsón hozzá lehet jutni cuccokhoz. A németek is kidobnak csomó tankot, abból is lehetne válogatni.

    4. Szia,
      Pár szóval is lehet jellemezni hogy ki-hogy látja a dolgokat.
      -kritikának szántam :) ha nem haragszol.

      mikor olvastam még a te hsz-ed volt az utolsó, elég erősnek hatott előzőekkel kontraszt.
      Amellett hogy én sem értek vele egyet, “szövi segélyezés szintjén”, nyugodtan kaphatunk még bármit is:
      pl.aktuális most 50 MRAP (használatra) afganisztánba / sajnos ott kell hagyjunk, furikázáson kívül másra nem is jó /ez is olcsó megoldásak tűnik .
      Nem tudom mire vélni az ilyen típusú hozzáállást, – Soha ne mondjuk hogy soha, legalább mi ne – a végeredmény a fontos hogy pár éven belül mit lehet ebből kihozni.
      +200 fős felajánlással tényleg jól betették a kaput valakik, de ez miden területre érvényes. Fontossági sorrendben pedig nem áll rosszul az MH ügye se.
      __

      Nem olvastam végig a jelentést, eltüntetett, hiányolt BMP-k helyett (modernizált) Warrior is épp Ok lenne – itthonra/ha maradványáron elkunyiznánk stb. mindenből egy kicsit :) Brit haderőből ha építkeznénk az szükségképp semmiképp sem lehet olyan koncepciótlan vállalkozás.

    5. “Arra sincs pénz,hogy a külszolgálaton lévő katonák modern felszerelést kapjank!”

      Itt nem kell nagy dolgokra gondolni csak olyanokra,hogy:az éghajlatnak megfelelő gyakorló,red dot csak akkor van a Magyar katona fegyverén ha megveszi magának(akkor sem 100%,hogy engedik használni),habár a mi repeszállónk jól véd azért már az sem egy korszerű darab stb…
      Akkor az itthon szolgálók felszereléséről nem is beszéltem mert az horror.Ti meg Challenger 2-ről beszéltek meg AS-90-ről…

    6. Tisztában vagyok a helyzettel. Nekünk annó fel kellett jelentenünk a kiszolgáló ezredünk parancsnokát hogy a ZLS megkapja az egy éve igérgetett gyakorlónkat. Ugyanis nem adhatta ki a törvény szerint meg járt volna ezért kérte, hogy jelentsük fel és akkor a birósági határozat után kiadhatta. Ez tök röhelyes volt!
      az anyagi lehetőségekkel is tisztában vagyok mert a griffek most minden pénzt elvisznek és a helikopterek helyzetével is tisztában vagyok, hogy arra is kellene pénz, de arra sincs. Csak most lenne lehetőség és ha még hitelböl is, de ki kellene használni amíg lehet. Késöbb lehet duplaáron vehetünk, vagy rosszabb eszközökhöz jutunk hozzá vagy kitudja, de mindig az aktuális helyzetből kell a maximumot kihozni, de nálunk mindíg a legszarabbat hozzák ki belőle.

    7. “Nem hinném, hogy az angolok eladnának bármit. Lényegében a mostani felszerelés élettartamát tolják ki az intézkedésekkel, mert kevesebb fog amortizálódni.”

      Teljesen igaz. Jó igényesen lekonzerválják ami kell, ha több kell ott van, ha elhasználódott (ne adj isten megsemmisült) van még raktáron. A ma még potens harckocsikat, tüzérségi eszközöket még bőven lehet “tuningolni” a mindenkori színvonalhoz, de egyébként meg 4dik generációs vadászgépekről is elmondható ez (lsd. az F-16 sem mai gyerek). Ha meg mégsem elég jó, majd találunk vkit akinek bőven jó lesz akkor is. Nem mindenki esik neki lángvágóval a kivont technikának. :(

    8. Nem a Grippen-program visz el minden pénzt, hanem egyrészt az elbaszott költségvetési struktúra (hogy ti. az ekkora beszerzési programokra külön fix költségvetési tételt kellene beállítani), de még inkább a “vízfej”, a pazarló struktúra, a sok ilyen-olyan mutyi (legalábbis eddig).
      A kicsivel 300 Mrd Ft feletti honvédelmi kiadásból ki lehetne jönni, még fejlesztésre is maradna, csak meg kellene szüntetni a pénznyelőket és végre az alapfeladatra koncentrálni. Ezt kellene megtenni a mostani ciklusban és siker esetén négy év múlva lehetne kezdeni a fejlesztéseket, mert meg lenne a strukturális és anyagi alapja.

    Fórum hozzászólások

    There are no comments in the forum topic that is associated with this post.