|

Nagyszabású hadgyakorlat Irán partjai mentén

A napokban az idei évben is összegyűlt egy nagy adag hadihajó Irán közelében egy kis gyakorlatozásra. Ezen „kisebb” összejövetel azonban a régió eddigi legnagyobb szabású hadgyakorlata, lévén a 12 napos eseménysorozat meglehetősen tisztességes „show of force”-t prezentál Teheránnak. Az elérhető információk szerint ezúttal 25 nemzet képviselteti magát – legnagyobb erővel természetesen a U.S. Navy, illetve a Royal Navy, de jelen vannak a franciák, a spanyolok és a Perzsa-öböl országai közül például Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek.

A felállás egyébként már csak azért is meglehetősen masszív, hiszen nemrégiben megérkezett a USS John C. Stennis is, így jelenleg 3 amerikai repülőgép-hordozó is a térségben tartózkodik. A gyajkorlat kapcsán nem igen lehet belefutni egy pontos listába, ahogy az sem egyértelmű, hogy mindhárom amerikai lapostetejű részt vesz-e a gyakorlaton, avagy az utolsó útja kapcsán a régióban tartózkodó USS Enterprise és kísérete elindult-e már hazafelé, vagy előtte a USS Dwight D. Eisenhower és a USS John C. Stennis társaságában még részt vesz a gyakorlaton

Látható, hogy illusztrációról van szó, hiszen az oldalszámok nem stimmelnek… :) Ez a fotó 2006-ban készült a Csendes-óceánon, a középén hajózó hordozó pedig amúgy sem vehetne részt ezen a hadgyakorlaton, hiszen az a U.S. Navy utolsóként kivont hagyományos meghajtású repülőgép-hordozója, a USS Kitty Hawk. | Fotó: Aaron Burden, U.S. Navy ,

Gondolom senkit nem lepünk meg azzal, ha közöljük, hogy a gyakorlat elsődleges célja egy esetleges iráni blokád összezúzása kapcsán alkalmazandó taktikák gyakorlása, illetve ezzel párhuzamosan miként aknamentesítenék a világ olajellátása szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szorost. „Mellékszálként” persze terítékre kerül szimulált iráni légitámadás semlegesítése is – hogy ez utóbbiban a Royal Navy részt vesz-e, arról nem szól a fáma, ám mivel a kifejezetten légvédelmi feladatokra optimalizált Type 45-ös osztályú HMS Diamond is a térségben tartózkodik, ez elképzelhető.

A Royal Navy legújabb hadihajóinak egyike – az HMS Diamond az Arab-tengeren 2012 augusztusának elsején. | Fotó: Randy J. Savarese, U.S. Navy ,

Megjegyzendő, hogy Teheránnak a gyakorlatra adott válasza már előkészület alatt áll, hiszen az irániak a következő hónapban megrendezik történelmük eddigi legnagyobb szabású légvédelmi gyakorlatát.

Mindeközben az angol haderőreform részeként helikopterhordozóvá degradálódott HMS Illustrious, illetve a Charles de Gaulle repülőgép-hordozó a Földközi-tenger keleti medencéjében ad egymásnak randevút egy másik hadgyakorlat részeként.

75 hozzászólás “Nagyszabású hadgyakorlat Irán partjai mentén”

  1. Definialom akkor.
    Gyapjasok = Battonyatol lefele mindenki. (Aussiek kivetelek termeszetesen)

    Ez meg hogy akkor mi volt, szerintem teljesen lenyegtelen.
    Elhiszem, hogy akkor fenyes civilizaciokat alkottak ezek a mai kodobalo nepsegek, de hogy oszinte legyek, szerintem ez nem oszt nem szoroz ma.
    Az utolso 60-80 ev ami meghatarozza a mai tortenelmet, nem az, hogy 2000+ eve mi volt.

  2. marcika

    „Elhiszem, hogy akkor fenyes civilizaciokat alkottak ezek a mai kodobalo nepsegek, de hogy oszinte legyek, szerintem ez nem oszt nem szoroz ma.”

    Marcika nem akarlak megbántani, de nagyon szűk látóköröd van. Most nem akarok arra kitérni, hadtech terén önerőből mire képesek az embargók ellenére is (bár az se semmi), de nekem van egy Iránról szóló szép képes könyvem ahol bemutatják az országot „építészeti szemmel.” Hát leeset az állam. Gyönyörű kulturált helyek vannak ott is.
    Politikai oldalról nézve szerintem Irán az elmúlt pár ezer év alatt mindig bebizonyította, hogy számolni kell vele, ha más nem az adott régióban. Ez igen komoly eredmény, és a mai napig ez a helyzet. Aztán most nézd meg mi hol vagyunk…

  3. ok., Marcika, értem a tréfát :) ha annak szántad….
    Az utóbbi megállapításod azonban mutatja, miért nem lesz béke Afganisztánban és miért lesz további konfliktus itt és amott. Képtelenek vagyunk megérteni a másik gondolkodását. A saját elveinket, ideáinkat tartjuk követendőnek, aki ettől eltér, az „gyapjas”….. Itt, a HTKA-n is vagyunk néhányan úgynevezett gyapjasok. Mert vannak saját ideáink, gondolataink. Mert merünk (és néhányan tudnak is) vitatkozni, nota bene gondolkodni.
    :) :) :)

  4. Nem hiszem, hogy a most Iránt éltetők szívesen élnének abban az országban! Persze tudom sokan az ellenségem (Izrael) ellensége (Irán) a barátom elvet követik, de nem hiszem, hogy jól teszik! Én legalábbis nem kérek olyan társadalomból, ahol nincs szólásszabadság és a vallással ennyire lehet fanatizálni bárkit is, én biztos nem gyújtogatnék azért, mert valaki mondjuk kifigurázta Jézust!

  5. „hadtech terén önerőből mire képesek az embargók ellenére is (bár az se semmi)”

    Az biztos .

    Nem a jenkikhez kell hasonlítani őket, de ha kicsit jobban megnézzük akkor a über fasza liberátor németek ma mit tudnak a leopardon meg a dízeltengón kívűl? a nagy büdös semmit!!
    Iráni hadiipar ha még vagy 10 évig megmarad akkor lesznek ott is meglepetések persze nem 5 gen gépekre gondolok .
    Most egy 2000km hatótávolságú cirkáló rakétán dolgoznak amit szerintem nem kellesz lebecsülni.

  6. zerohunter

    Pár kérdésem lenne….
    1. Honnan szűrted le, hogy bárki itt Iránt élteti?
    2. Izrael már megint miért kellet idecitálni?
    3. Iráni társadalmi viszonyokról, például a szólásszabadságról azért tudsz sokat mert esetleg jártál ott?
    4. Magyarországon mennyire van korlátozva a szólásszabadság szerinted?
    5. Iránban miért ne lehetne az ottani kultúrkeretek között vitatkozni?
    6. Miért feltételezed azt, hogy Iránban mindenki vallási fanatikus?
    És még sorolhatnám a kérdéseket…

  7. Roni.
    Azert ez igy messze nem igaz amit leirtal.

    A nemet ipar es R&D mocskosul eros, es naluk tenyleg csak akarat kerdese, hogy kifejleszenek valamit. Azonkivul, elkepesztoen sok ceguk szallit be fegyvereket, es fegyver-rendszereket meg az amerikaiknak is. Csak peldanak okaert a Rheinmetal. Gyart ezt azt nem csak nemet eszkozokbe. Ismeros nem? Thyssen Krup sem csak felvonok gyartasaval foglalkozik, a Siemens is reszt vesz ebben abban, es meg lehetne sorolni…

    Ok most eppen nem koltenek fegyverekre, mert jo ez nekik igy.
    Fegyver nelkul is megszerzik egyket ev alatt a teljes EU felett az iranyitast, es meg kockazat sincs benne. Nem hulyek.

    Az irani hadiiparral osszehasonlitani a nemetek meg hulyeseg. Iran egy konfliktusban ripszropsz el fog verezni, megijedni sem lesz idejuk. A hadiiparuk egy nagy nulla. Ami mukodik es er valamit, azt az oroszoktol kaptak a gyapjasok.

  8. @Roni

    „akkor a über fasza liberátor németek ma mit tudnak a leopardon meg a dízeltengón kívűl”

    Komolyan ugy gondolod, hogy ha a nemetek peldaul repulogepet akarnanak tervezni, akkor nem tudnak azzal barmiben uberelni az irani masolatokat? Ugy erzed, hogy a nemet hadiipari know-how az az irani alatt van? Komolyan?

    „Most egy 2000km hatótávolságú cirkáló rakétán dolgoznak”

    MO meg UAV-n dolgozik. Szoval akkor mar minket is lehet egy Global Hawk programhoz hasonlitani? Nem erzed a diszkrepenciat?

    A nemetek meg nem terveznek, hanem mar regota gyartanak hasonlot (bar hatotavban valoszinuleg nem eri el a 2000km-t): http://www.globalsecurity.org/military/world/europe/taurus.htm

    Megnezted mar peldaul NO raketaprogramjait az elmult evtizedekbol?

    Nem AIM7-et probalnak takolni, hanem a Meteor program resztvevoi!

    Az Iraniak meg egy Leopardot vagy egy AIP SSK-t sem tudnanak letrehozni!

    „Nem a jenkikhez kell hasonlítani őket”

    Valoban nem, de nem is Nemetorszaghoz! ;)

  9. Nem a jenkikhez kell hasonlítani őket, de ha kicsit jobban megnézzük akkor a über fasza liberátor németek ma mit tudnak a leopardon meg a dízeltengón kívűl? a nagy büdös semmit!!

    Roni, Roni, Roni… Tényleg nem ártana, ha minden komment írása előtt elszámolnál tízig és használnád a fejed, de legalább a keresőt…

    Az IRIST-T az német kezdeményezés, mert az ASRAAM nem tetzett nekik. A Pz2000 az mi? A Teurus KEPD 350 az szerinted mi…? A Meteor fejesztésében is részt vesznek. A dízel tengót meg az a baj, hogy te egy terméknek veszed és nem esik le, hogy mi kell ahhoz, hogy komoly tengót rakj össze…

    Esetleg megnézhetnéd, hogy mit gyártanak az EF-hez és más repülőekszközhöz is. A civil iparuk meg olyan, hogy Irán segget csókolhat nekik. Valahoy egy iráni, generátor, kazán, turniba, mágnesvasút gyártó vagy vegyipari cég sem jut eszembe. Ellenen BOSCH, Siemens és más cégek valahogy egyből beugranak.

    Most egy 2000km hatótávolságú cirkáló rakétán dolgoznak amit szerintem nem kellesz lebecsülni.

    Aha. Műholjduk nics hozzá, tehát még a ’80-as években kifejlesztett TERCOM navigáció is kérdőjeles. Egyébként mi hordozná? Mert ez BGM-109 méret. —> Földi és hajós változat jöhet szóba, de az utóbbihoz nincs normális platfrom és értelme sincs, mert annyira harmatos az iráni blue navy. Gyakorlatialg nem létezik. Parközelben meg semmi értelme.

    Amíg V-1 szintű fegyvereket mutatnak be – a bombával a hasa alatt repködő valamit röhög azóta is a fél net – addig valahogy nem tudom az ilyen kommenteket teljese komolysággal kezelni.

  10. fip7

    1. „Marcika nem akarlak megbántani, de nagyon szűk látóköröd van. Most nem akarok arra kitérni, hadtech terén önerőből mire képesek az embargók ellenére is (bár az se semmi), de nekem van egy Iránról szóló szép képes könyvem ahol bemutatják az országot “építészeti szemmel.” Hát leeset az állam. Gyönyörű kulturált helyek vannak ott is.
    Politikai oldalról nézve szerintem Irán az elmúlt pár ezer év alatt mindig bebizonyította, hogy számolni kell vele, ha más nem az adott régióban. Ez igen komoly eredmény, és a mai napig ez a helyzet. Aztán most nézd meg mi hol vagyunk…”

    2. Izrael, azért került ide, mert ma Mo.-n a többség, aki Iránt vagy más muzulmán államoknak ad igazat, azt Izrael miatti ellenszenve miatt teszi.

    3. Irán keményen korlátozza az internetet, ez köztudott.

    4. Ha korlátozva lenne, akkor nem lenne elérhető a kurucinfo és nem szidhatnám kedvemre a politikusokat. Ne mondd, hogy itt nincs szólásszabadság, mert az nevetséges lenne!

    5. Igen lehet az ottani kultúrkeretek között vitatkozni ( ha ez kultúrának nevezhető): http://index.hu/kulfold/2009/06/16/irani_zavargasok/

    6. Elég, ha a vezetők azok. Különben is, egy szóval sem írtam, hogy mindenki az.

  11. @flip7

    „3. Iráni társadalmi viszonyokról, például a szólásszabadságról azért tudsz sokat mert esetleg jártál ott?”

    Ha jart volna ott akkor elhinned neki? Amugy mas forrasokbol nem lehet tajekozodni? Van itt ez az internet dolog, en ugy tudom, hogy onnan elge sok informaciot lehet szerezni :)

    „4. Magyarországon mennyire van korlátozva a szólásszabadság szerinted?”

    A vilag tobb orszagaihoz viszonyitva minimalisan, szinte egyaltalan nem.

    „5. Iránban miért ne lehetne az ottani kultúrkeretek között vitatkozni?”

    Mert van kulon vallasi rendorseg, aki pont azt figyeli, hogy ne beszelhess bizonyos dolgokrol!

    „6. Miért feltételezed azt, hogy Iránban mindenki vallási fanatikus?”

    Mindenki nyilvanvaloan nem, de keves fejlett nyugati orszagban tudnal talalni tizezer/szazezer-szamra ongyilkosjelolteket, ahogy azt tettek a 80-88-as haboru alatt a human-wave taktikaiknal. Ez pedig kokemeny vallasi fanatizmus volt!

    „És még sorolhatnám a kérdéseket…”

    Ha konkret es tenyszeru kerdes, akkor nagyon szivesen valaszolok neked ;)

  12. Szerintetek az iráni katona mennyire jó? Mind képzettségre, mind eltökéltségre? Mert az arab világot nem tartom sokra ilyen szempontból. De ezzel nem az embereket akarom minősíteni, csak a katonai képességeiket jelen korban.

    Akkor szerencséjük van, mert perzsa származásuk miatt kiesnek az arab szórásból… (sarcasm ON)

    Az irak-iráni háború alatt a légierejük jól muzsikált. Csakhát az ellenfél is olyan volt, amilyen…

  13. Janaj: Egyet konkretizáljunk, az irániak nem arabok, hanem perzsák. Ez is épp elég ok a nemszeretem titulusra arrafelé a többségi arab régióban, no de hogy még síiták is, és nem szunniták.
    Egyébként, hogy milyenek a képességeik?! Arra talán az Irak-Iráni háború eseményei, tapasztalatai elég jól rávilágítanak.
    Fanatizáltnak, biztosan fanatizáltak.

  14. „Iran egy konfliktusban ripszropsz el fog verezni, megijedni sem lesz idejuk.”

    Hű azt a mindenit !!

    És ez nem lenne igaz a németekre?

    „hanem a Meteor program resztvevoi!”

    Jaa! csak résztvevői, ha nem lenne ez a Irán ellenség nyugaton ennyi erőből ők is részt vehettek volna volna a pakfa programban .

    „Fegyver nelkul is megszerzik egyket ev alatt a teljes EU felett az iranyitast,”

    Elvannak azok tévedve akik azt hiszik hogy a a németek átveszik az EU felett az irányítást .

  15. papichulo

    3.;5. Nekem az afgán ismerőseim jártak Iránban nem egyszer és nem vitte el őket a vallásrendőrség. Sőt mint állították léteznek ott is elég komoly vitafórumok. Az más kérdés, hogy az emberek más szemszögből látják a világot és ezért mondjuk eszükbe nem jut Mohamed próféta megkérdőjelezése. Ugyan úgy ahogy egy keresztény sem kérdőjelezi meg Jézust…
    Az internet dolog meg nem személyes beszámoló. Nagyon más a kettő.

    4. Az itteni válaszod részben igaz, de vannak részben korlátozó tényezők, sőt van „öncenzúra is” a politikailag korrekt médiában.
    Annyi tény hogyha a szólásszabadság mértékét skálán mérjük 1-10-ig és úgy tekintünk az egyre és a tízre mint elérhetetlen elméleti optimumra akkor MO. jobban áll szólásszabadság ügyében mint Irán. (mondjuk mi 8 ők meg 5)

    zerohunter

    1. Ha szerinted amit írtam rajongás vagy éltetés akkor szövegértési nehézségeid vannak, vagy elfogult vagy.

    2. Ezt milyen empirikus kutatással állapítottad meg? Továbbá nem válasz a kérdésemre…

    3. Vagy nem. Egyébként az ország többsége korlátozza vagy a szolgálatokon keresztül figyeli a netet. Az USA is komolyan figyeli a netezőket. Akkor most ott is diktatúra van?

    4. A Kuruc.info azért létezik még mert nem sértenek USA törvényeket. Ha a magyar eliten múlna már nem létezne. Ennyit a valós/vagy vélt szólásszabadságról.

    5. Mert nálunk nem voltak zavargások???

    6. Izraelben is fanatikusak a vezetők. Hoppá. Akkor most mi van? Szerintem se az Iráni sem az Izraeli vezetés hozzá állása nem tesz jót a térségnek, de ezt is n+1 szer kitárgyaltuk már itt…

  16. „Amíg V-1 szintű fegyvereket mutatnak be – a bombával a hasa alatt repködő valamit röhög azóta is a fél net – addig valahogy nem tudom az ilyen kommenteket teljese komolysággal kezelni.”

    Röhögni röhöghetnek én röhögök rajta D, de az arrafelé nagy előrelépésnek számít (legalábbis nekik .)

  17. @flip7

    „Nekem az afgán ismerőseim jártak Iránban nem egyszer és nem vitte el őket a vallásrendőrség.”

    Ertem, ha veluk nem tortent meg, akkor mar senkivel sem fog.
    Tehat peldaul amikor en Kubaban neztem par USA csatornat es arrol beszelgettem az ismeroseimmel, hogy milyen szornyuek ott az allapotok es a Castro csalad tonkretette az orszagot, ez azt jelenti, hogy ezt barki/barhol/barmilyen korulmenyek kozott megteheti, mivel engem nem vittek el akkor? Ajanlom, hogy probalj meg ott kiallni az utcara es arrol beszelni, hogy Granma hazugsagokkal van tele, ugyanugy Teheran foteren alljal ki az ayatollah-ok hatalmanak a megszunteteserol predikalni! Ugye ezt nyugodt szivvel meg merned tenni?

    Most akkor gondold at ezt ugyanugy az EU viszonylataba! Nem latsz kulonbseget?

    „Az internet dolog meg nem személyes beszámoló. Nagyon más a kettő. ”

    En is most prezentaltam egy szemelyes beszamolot, megvaltozott ettol a Kubarol alkotott velemenyed?

  18. @Roni

    „Röhögni röhöghetnek én röhögök rajta D, de az arrafelé nagy előrelépésnek számít (legalábbis nekik .)”

    De szerinted a nemet hadiipar is itt tart, mivel veluk soroltad egy szintre! Sooot, azt mondtad, hogy a nemet potencial az egy semmi az iranihoz kepest! Ezek szerint nemet fejleszteseken is rohogsz?

  19. papichulo

    Akkor én is hozok egy példát. Ha a hősök terén elkezdek előadni egy magán számot amiben tagadom a holokausztot akkor szerinted hány percen belül visznek el a rendőrök? (Magyarországon és Nyugat Európa számos részében tiltják az ilyet, nálunk a kommunizmus bűneit is ugyanígy tilos tagadni) Most lehet ilyen hülye sarkított példákat hozni csak nem értem minek… Sőt szerintem ezt a vitát zárjuk le mert fölösleges, ráadásul ez az oldal nem erről szól…

  20. @flip7

    „Akkor én is hozok egy példát. Ha a hősök terén elkezdek előadni egy magán számot amiben tagadom a holokausztot akkor szerinted hány percen belül visznek el a rendőrök?”

    Ez egyfajta szocialis erzekenyseg miatt nem megvalosithato, nem pedig azert, mert a pillanatnyi politikai/vallasi vezetes ellen iranyul! Hatalmas kulonbseg!

  21. panoz

    „Egy jogállamban mindenkinek mindent joga van csinálni amennyiben más jogát nem korlátozza.”

    Vagy nem. A Jogállam azért jogállam mert egységes törvények alapján ítélnek meg egy adott cselekedetet származástól/rangtól függetlenül.

    „A korlátlan szólásszabadságot biztosító államformát úgy hívják hogy anarchia.”

    Az anarchia nem államforma. De a fenti mondatodból egyébként tudod értelmezni azon megállapításomat,hogy a szólásszabadság skálán miért nem érhető el se az 1 se a 10 optimum.

    „Irán diktatúra, Magyarország jogállam.”

    Tudtommal mindkettő jogállam. Irán inkább autokratikus Magyarország inkább demokratikus, de a kettő között nincs éles határ mint ahogy többször kifejtettem. Ez is „skálán mérős” dolog.

    Továbbá ahogy érzékeltem komoly baj, még mindig ebben az országban a fekete-fehérben gondolkodás. Ne legyünk már ennyire kétdimenziósak!

    Ráadásul most mennek kell, de majd este átnézem a hozzászólásokat.

  22. „És ez nem lenne igaz a németekre?”

    Ha a nemetek annyi ideje keszulnenek egy haborura, mint amennyi ideje ezek az irani nagypofajuak lengetik a szajukat a semmire, mar egyaltalan nem lenne igaz. Nem mondom, hogy bele torne a jenkik foga, de nem tudnak csak ugy pikkpakk szetverni par ora alatt a regularis sereget mint ahogyan az iranit fogjak.

  23. Marcika :

    A lengyeleknek van 50 f-16 nem kizárt hogy az f-35-ből bszerznek 70 db ahogy írta azt a 2008 aranysas.
    A németeknek van (lesz) 140 EF, na ki lesz fölényben ?
    Bármiylen háború is lesz egyszer Európában remélem őket akasztják fel elsőnek, már ha ők irányítják az EU-t.

  24. fip7

    1. Lehet.

    2. Elég olvasni a kurucinfót és ez válasz.

    3. A figyelés nem egyenlő a blokkolással.

    4. Megtehetné, hogy blokkolja.

    5. Az szüreti fesztivál volt az iránihoz képest.

    6. Izraelben lehet, de a Nyugat többi országában nem!

  25. ” a jenkik fogjak szetcincalni oket mint foxi a labtorlot.”

    Úgy mint Afganisztánt?
    Űgy mint Irakot?
    Úgy, mint ahogy Pintér 2 hét alatt rendet rakott? :)

    Nincs tapasztalatom háború indításában és lefolytatásában, de látom, hogy mekkora Irán, hogy milyen szar a terep, nem lehet tudni, hogy mijük van valójában (most gondolok arra az orosz cuccra, amivel kb egydarabban lehoztak egy utolsó generációs amerikai drónt).
    Szerintem egy ellenséges támadás két esetben járna le gyorsan és további háború nélkül:
    1. ha megtámadják, lelő amit tud és utána eljátssza az áldozatot
    2. ha Amerika kiüríti rájuk félóra alatt az atomarzenálja 10%-át
    Ezek közül egyik sem fog megtörténni.

  26. joker, ranezve Iranra a google earthon tudok miket latni?
    Hidakat, finomitokat, gyarakat, uzemeket, eromuveket, kikotoket, katonai installaciokat, reptereket, gazmezoket, stb stb…
    Na most ezeket levegobol siman le lehet pusztitani a nullaig, – remelem abban nem vitatkozol hogy a legi foleny kinel lenne – utana pedig mi marad?

    Razzak majd az okluket a hormuzi szorosnal, meg atkozzak Izraelt?
    Tobb meg szerintem most USA-nak nem kell, es ezt barmikor el tudjak erni.
    Amugy anno az iraki regularis eroket egy het alatt szetzuztak, amit az irani sokkal, sokkal sokkkkal tobb ido alatt sem tudott!

  27. @marcika

    Sok érelme nem lenne. IAF-nek kapacitása nincs rá, a jenkik részéről meg orbitális marhaság lenne politikailag. (szerintem)

    Mai napig én az egyik legnagyobb állatságnak tartom, amit a Sivatagi Vihar alatt műveltek a jenkik. Na, ez pont olyan lenne. Mintha a II. Világháborúba képzelték volna magukat anno. Véleményem szerint egy rakás ipari üzemet és erőműveket totál feleslegesen rombolták le. A légi háború első 8-10 napja után teljesen nyilvánvaló volt, hogy csak az a kérdés, hogy mennyire kevés halottal ússzák meg a dolgot és, hogy a légi háború után olyan mennyiségi fölényt alakítanak ki, amit nem szégyelnek. Irak nem annak a kemény ellenfélnek bizonyult, amire egyesek rémálmaikban láttak.

    Mégis milyen hatása volt az iraki haderőre annak, hogy lerombolák az erőművi kapacitás ~90%-át? Szerintem az égvilágon semmi. Csak idióták üzemeltetnek katonai bázisokat civil hálózatról. Mivel gépek még a háború 3 és 4. hetében is repültek és menekültek Iránba nyilvánvaló, hogy ez a képesség igenis megvolt a fontosabb támaszpontokon, ahogy egyes SAM állások és radarok is túlélték a 2. hetet. A hálózat romokban volt, de elszigetelt egységek azért küzdöttek.

    A finomítói kapacitás lerombolása dettó ugyanez. A tároló tartályok lerombolása még ok, hiszen a készleteket ezzel kilövik, és a tartálypark hiányában a finomító sem tud szart sem csinálni, mert szinte minden technológiai folyamat úgymond tartálytól tartályig tart vagy távvezetéktől tartályig. Magát a finomítót nem kell ehhez lerombolni. Egy autóból is elég kivenni az akksit meg a benzintankot, azt utána lehet próbálkozni használatával…

    Az erőműveknél a trafóállomások szétkapása is bőven elég lett volna. Az hálózat ugyanúgy meghal, de azok újratelepítése „filléres” tétel az egész erőműhöz képest. Az erőművek szétkapásával csak a civil lakosságot meg az ipart szivatták meg, amiből a fronton semmi sem érződött, mert ez nem az évekig tartó II. Vh volt…

  28. És abból mi haszna volt a jenkiknek? Az olajárak megugrottak, és a jenki volt akkor a no.1 ipmortőr. Egy ilyen húzáshoz tényleg nagyon hülyének kell lenni…

    Más. A Sivatagi Vihar iraki légiharcrakétata indításairól linkelt valaki egy pdf-et anno. Nem találom. Nincs meg valakinek esetleg? Nagyon megköszönném, ha linkelnél vagy átküldené.

    @fip7

    Egy SZU elleni háborúban az ipart – legalábbis a szovjetet – nem pusztíthatták volna, csak atomcsapással, mert odáig semmi más nem ért el. Hagyományos fegyverekkel a bombázók olyan veszteséget szenvedtek volna és olyannyire elégtelen kapacitásuk volt, hogy nem is érdemes számolni ezzel.

    Egy mindent bele szovjet / VSZ támadás esetén hagyományos fegyverekkel vívott háborúban örültek volna, ha a támadóerőket legyűrik, meg a taktikai célokat. (Végső kétségbeesés esetén még talán a B-52 is taktikai célokat támadott volna szerintem.) Erről szólt a Follow on Forces. Aki figyelmesen olvas, annak leesik, hogy Tom Clancy igazából ennek „military porn” változatát fantáziálta a Red Storm Rising (Vörös Vihar) könyvében az F-19 gépekkel.

  29. Egy apró kiegészítés az USA közel-keleti „hidden” stratégiájához: Kurdisztán.

    Kurdisztán megalakítása egy olyan opció, amellyel sakkban lehet tartani Törökországot, Szíriát, Irakot és Iránt. A kurd kérdés garancia arra, hogy a nevezett 4 államnak ne legyen se ideje se ereje Izraellel és az USA érdekeltségekkel foglalkozni.

    Jelen pillanatban Irak területén már létezik egy kvázi önálló Kurdisztán (határtáblák, határőrposztok), mintegy állam az államban, jelentős amerikai és zsidó támogatással. A kurdok az összes környező arab népet (és a perzsákat) nagyon rühellik, az USA és Európa számukra szó szerint a felszabadító hadsereg. A közel 40 milliós kurd kisebbség nem tett le az önálló állam megalakításáról, de ezt a „szelepet” egyelőre az USA szabályozza.

    1991-ben id. Bush azért nem döntötte meg Szaddam hatalmát, mert lépésről lépésre, taktikázva dolgoztak, nem pedig azért, mert hülyék lettek voltak.
    (A kurd kérdés kicsit erőltetett módon, de hasonló ahhoz a Közel-Keleten, mint a magyar kisebbségek kérdése errefelé.
    Képzeljétek el, mi lenne itt, ha az ukrajnai, az erdélyi, a felvidéki és újvidéki magyarok egy szép napon bejelentenék, hogy akkor most csatlakoznak Magyarországhoz.)

    Az USA azért verte szét Irakot, hogy megteremtse egy majdani Kurd állam magját, amely akkor fog színre lépni, ha itt az ideje. Ehhez pedig szét kellett vernie a teljes iraki államapparátust, hadsereget, ipart, egyszóval magát a hátország struktúráját.
    A kurd állam létrejöttének van még egy óriási akadálya jelen pillanatban: a siíta kisebbségek. Ebben az esetben ugyanis széthullik Irak, a siíta lakta régiók Irán mellé sorolnak, amiből egyenesen következik a környező arab államok belső eróziójának beindulása (siíta megmozdulások), élen Szaúd-Arábiával.

    Konklúzió: Kurdisztán létrejötte az egész közel-keleti régió jelenlegi status quo-ját alapjaiban borítaná meg, Szaúd-Arábia állami léte is veszélybe kerülne, valamint megerősödne Irán. Ezért nem döntötték még be Asszad hatalmát sem Szíriában, Izrael emiatt nem ugrál Szíria ellen. Ha úgy tetszik, Izraelnek nem érdeke a siíták további térnyerése a régióban, az USA pedig végső lapként tartogatja Kurdisztán kikiáltását és elismerését. Ezzel ugyanis beindulna Törökország területi egységének a felbomlása, ami a ma ismert NATO végét is jelentené.

    Remélem sikerült kivételesen érdemi stratégiai nézőpontot is mutatnom. Egy Irán elleni háború nem lenne sima ügy, a fentiek miatt pedig szinte garantált lenne az egész Közel-Kelet háborúba/polgárháborúba sodródása, amely sajnos valóban egy új világégés előszobája lenne.

    Az USA hadgyakorlat célja nem háború provokálása, hanem a térség államainak elrettentése minden olyan lépéstől, ami közvetlenül veszélyezteti az amerikai nemzetbiztonságot – értsd: a közel-keleti kőolaj mezőket. Ezek nélkül bedől a ma ismert világrend az USA-tól Kínáig.
    Ez a felvonulás – bármilyen meglepő – nem csak Iránnak, hanem a „baráti” és „szövetséges” arab kiskirályoknak is szól. Ja, hogy ők is csatlakoztak a hadgyakorlathoz. Naná, ez nem meglepő. A távolmaradás sértésszámba menne.

  30. molni: nem lehet, hogy később újjá szerették volna építeni a lerombolt dolgokat jó aranytallérokért?

    Irak politikai elszigeteltsége a háború után sem szűnt meg. Egyszerűen fel sem merülhetett, hogy a jenkik ott bármilyen újjáépítésben részt vegyenek. Sem iraki oldalról, de amarikai oldalról nézve sem, politikailag vállalhatatlan lett volna.

    Képzeljétek el, mi lenne itt, ha az ukrajnai, az erdélyi, a felvidéki és újvidéki magyarok egy szép napon bejelentenék, hogy akkor most csatlakoznak Magyarországhoz.)

    A példa szerintem rossz. Politkailag tényeg gáz, viszont gazdasági katasztrófa is lenne. Nem nekik, nekünk…

    Az USA azért verte szét Irakot, hogy megteremtse egy majdani Kurd állam magját, amely akkor fog színre lépni, ha itt az ideje. Ehhez pedig szét kellett vernie a teljes iraki államapparátust, hadsereget, ipart, egyszóval magát a hátország struktúráját.

    Nem értem ezt a részt. 1991 után volt felkelés, mert az hitték, hogy majd segítenek. Nem segítettek. Az iraki államapparátus szétverése rohadtul nem történt meg 1991-ben. Azt sem vágom, hogy az ipar és az infrastruktőra erőteljes legyalulása hol segíti a kurd függetlenséget. Lózungok puffogtatása helyett jó lenne valamiféle koherens gondolatsort látni.

    Az USA azért verte szét Irakot, hogy megteremtse egy majdani Kurd állam magját, amely akkor fog színre lépni, ha itt az ideje.

    Ilyen időtávba felesleges tervezni. A történelem bebizonyította, hogy évekre sem látnak előre eseményeket. Az SV óta 21 év telt el…

  31. Molni:

    Ne haragudj, nem egészen értem amit írsz. Trianon és a független Magyarország? Meg 1944-es bombázások?
    A hasonlatnál „kicsit erőltetett módon”-t írtam és a közel-keleti népek és a jelenlegi államhatárok miatt kisebbségben lévők közötti párhuzamról beszéltem.

    Értem én, hogy bármi, amit írok hülyeség és összefüggéstelen, ráadásul se alapja se kalapja.

    Oké, akkor várnék valami más magyarázatot arra, ami történik. Az hogy mindenki hülye és nem látnak és terveznek előre semmit ez nem opció. Gondolom te sem állítod, hogy egy olyan szövetségi rendszer tagjai vagyunk, ahol vakon menetelünk előre és ahogy esik majd úgy puffan.

    Ha nem adsz semmi más magyarázatot, az sem baj. De ha valakit egyfolytában leszólsz, akkor a kritika mellé illik odarakni valami jobbat is annál, mint amit leminősítettél. Ez gondolom nem teljesíthetetlen kérés.

  32. Szerintem Molni és Montezuma érvei pont arra mutatnak rá, hogy mennyire ellentétes érdekek, érvek sorakozhatnak fel egy egy esemény mögött! Még azonos nemzetiségű emberek szemléltkülönbségeiből adódóan is! Pont ezért egyikre vagy másikra azt mondani, valótlan vagy nem felel meg a tényeknek, esetleg nem koherens, BUTASÁG! A valóság egy olyan dolog, amit millió egymással ellentétes , vagy egymás mellett futó, de eltérő érdek keveréke produkál. Ha az érdekeket, különféle vektoroknak képzeljük el, akkor láthatjuk , hogy a valóságot, a történéseket ezen vektorok eredője képezi! Az pedig ebben az esetben Molni és Montezuma érvei közt helyezkedik el!

  33. Irak iparát jól lebombázták, hogy legyen független Kurdisztán. Te írtad ezt. Vagy a 2003-as szétverésre gondolsz? Megint az a probléma, hogy nem közölted, hogy most 1991-ről vagy 2003-ról van szó…

    Az hogy mindenki hülye és nem látnak és terveznek előre semmit ez nem opció.

    Nem is ezt mondom. 2003-ben azt hitték, hogy minden sima lesz és mindenk örül, hogy jönnek és nem esik szét az apparátis, csak új nagyfőnök lesz. Nagon nem így történt. Azóta szenvednek, mert az elején basztak gondolkodni és felkészülni.

    Mivel lassan 10 éve ott vannak, ezért a racionalitást felülírja a politikai arcvesztés veszélye. Mivel nem számoltak ilyen hosszú ottléttel, azért annak következményeivel sem. Meg azzal sem, hogy lesz egy 2008-as krach.

    Szóval ahelyett, hogy mindenféle „NAGY TERVET” képzelnék oda, ahol nincs én azt látom, hogy kisebb nagyobb tévedések és a folyamatos halogató hozzáállás végül mekkora katasztrófát szül. Ahogy szokták mondani, balsetek nem történnek csak úgy…

  34. Én mondok egy harmadik érvet is !
    Lassan be kellene látni, hogy a demokrácia nem alkalmazható mindenhol! Igenis vannak olyan népek, akiket kökeményen, ha kell erőszakkal kell rendben tartani! Valamilyen szinten az erőszakos rendcsinálás a demokráciában is elfogadott! Csak itt, ritkábban alkalmazzák! De ugyanúgy csak az államnak van joga erőszakot alkalmazni, mint pl egy diktátornak a hazájában! A lényeg, hogy van joga a demokratikus államnak is hozzá! Szerintem az Usa érdekszámítgatásaiban nem volt elég nyomós tényező amiről írok. Most már valószínűleg nyomósabb lenne! Én borítékolni merem, hogy Líbiában sem lesz rend a következő évtizedekben!
    Eddig az volt! Az más kérdés, hogy egyéb érdekek erősebbek voltak! Irak egy békés , nyugodt ország volt. A kurdokat nem nagyon sajnálta senki soha. Vajon miért? Igazaz is, hogy megtámadták Kuvaitot! De ugyan már! Ilyen dolgok naponta történnek! (afrika stb stb) A kutyát nem érdekelte volna, ha nincs ott olaj!

  35. „1991-ben id. Bush azért nem döntötte meg Szaddam hatalmát, mert lépésről lépésre, taktikázva dolgoztak, nem pedig azért, mert hülyék lettek voltak.”
    Ergo nem 2001-ről írtam, amikor Irak teljes leamortizálása történt.

    A Nagy Terv minden hadművelet, stratégiai lépés mögött ott van. Az, hogy az aktuális kormány nem veszi figyelembe vagy eltér a think tank által előre jelzett problémáktól vagy kidogozott sémáktól nem azt jelenti, hogy nincs tudatos előre tervezés.

    Az USA nem cél nélkül támadta meg Afganisztánt és Irakot. Abban biztos lehetsz, hogy a valódi ok nem az, amit a sajtón keresztül megüzennek. Nem ok és cél nélkül vannak ott a mai napig.

    Pontosan tudták és tudják, hogy jelentős számú kurd és siíta él kisebbségben, akik ha egyszer igazán megmozdulnak, akkor borul az egész bili. Ha viszont borul a Nagy Bili, akkor mindenki sz@ros lesz a környéken.

    Kicsit már belefáradtam abba, hogy mindig újra és újra ugyanazoknál a sémáknál ragadunk le és újra és újra ugyanarról kell vitázni. Kis időre most „szabira” megyek, úgyis el vagyok havazva a munkáimban. Szerintem a többieknek is jót tesz némi Montezuma-mentes idő és kikapcolódás. Sok újat úgysem tudok mondani.

    Üdv: M

  36. A Nagy Terv minden hadművelet, stratégiai lépés mögött ott van.

    Na nem már. Ott kezdődik, hogy elnökök váltik egymást. Ja persze, elfeljtettem mindenki benne van a nagy tervben, mert mind összeeskövő… Öcsém Irak támadását nem voltak képesek előre jelezni, de évtizedes távlatban terveznek előre és be is jön. Ja persze, előbb lesz ötösöm a lottón…

    Az USA nem cél nélkül támadta meg Afganisztánt és Irakot. Abban biztos lehetsz, hogy a valódi ok nem az, amit a sajtón keresztül megüzennek. Nem ok és cél nélkül vannak ott a mai napig.

    Azért valahol csodálatos, hogy ma mindenki azt hiszi, hogy egy kormány csak hazudhat. Csak egy kérdésem lenne, 9/11 nélkül mit csináltak volna?

    Pontosan tudták és tudják, hogy jelentős számú kurd és siíta él kisebbségben, akik ha egyszer igazán megmozdulnak, akkor borul az egész bili.

    Lehetnek akármennyien, nehézfegyverzetű törkök és irakiak ellen esélytelenek… Pontosan arra képesek, amire a jenkik ellen Irakban sokak. Kellemetleneség, terroristáskodás. Ettől lesznek halottak meg különböző súlyú sajtóhírek, de Kurdisztán nem.

  37. @Montezuma
    „A Nagy Terv minden hadművelet, stratégiai lépés mögött ott van.”

    Szerintem te tul sokat kepzelsz bele a dolgokba. Sokkal inkabb kicsinyesebb, pillanatnyi erdekek mozgatjak a szalakat, mintsem egy tavolba veszo, homalyos cel hajszolasa…

    Annyi mar itt a parameter, hogy egyszeruen nem is lehetne evtizedekre ilyen reszletesseggel tervezni! Ne probalj meg mindenhol osszefuggeseket keresni, ahol nincs is! Hidd el, hogy bele fogsz orulni ebbe es nemsokara alufolia-sisakban fogsz aludni ;)

    De ha megis jobban bele akarsz maszni a melyebb vilaguralmi osszeeskuvesekbe, akkor ajanlom ezt a site-ot, en nagyon jokat tudok rajta szorakozni, de te talan komoly infokat is ossze tudsz szedni rajta: http://vigilantcitizen.com/ :)

  38. nani1980 szerint:
    2012. szeptember 18. kedd @ 11:26

    Ebben igazad van. A Max Weber-i államdefiníció lényegében azt mondja, hogy: „Az állam egy olyan szervezett amely az erőszak monopólium kizárólagos birtokosa.” Ez független az állam berendezkedésétől(demokrácia, autokrácia). Ez egy alap tény, aminélül nem beszélhetünk államról.