|

HTKA Hírhalom 2011. 28. hét

A HTKA HÍRHALOM, mely olyan hírek gyűjtőhelye, amiket rövidségük, vagy éppen időnk hiánya miatt nem tudtunk kellő formában megírni, így igen lényegre törően, de mégis közzétesszük ezeket minden hétvégén egy csokorba fűzve.

HTKA Hírhalom 2010. 28. hét

A Német Légierő JG74. századának három Eurofighter Typhoon vadászbombázója és a hozzá tartozó személyzet júliusban egy 4 hétig tartó időszakra a spanyolországi Albacete légibázisra költözött, hogy részt vegyenek a Tactical Leadership Programme-ban (TLP). A TLP, melyen első alkalommal vesznek részt a német Typhoon-ok, a legfontosabb NATO légi gyakorlatok egyike, ezt jelzi a gyakorlatban részt vevő típusok sokszínűsége: a német pilóták találkozhatnak MiG-29, F-16, Mirage-2000 valamint F-4 típusú vadászbombázókkal, Hawk és Alpha Jet kiképző és könnyű támadógépekkel, különböző helikopterekkel és szállítógépekkel, de még a spanyol haditengerészet egyik fregattjának láttán sem lepődhetnek meg. A gyakorlat során a Typhoon-ok és pilótáik megmutatták a típus légi dominanciáját, könnyedén megvédték a légi támadóktól a védeni kívánt objektumot, valamint könnyen együttműködtek a többi típusú légi eszközzel.

Luftwaffe Eurofighter a spanyolországi Albacete-ben

Spanyolországi csoportkép :) | Fotó: eurofighter.com ,



Annak ellenére, hogy az angol hadi költségvetési megszorítások miatt Britannia kivonta az összes repülőgép hordozó hajóját, ennek megfelelően az osztály nevét adó HMS Invincible és az utolsóként legyártott HMS Ark Royal hordozókat kivonták, az Illustrious kapott egy esélyt hogy ideig-óráig, az HMS Ocean felújításának végéig elkerülje két testvérének sorsát – a haditengerészet vezetése alkalmasnak találta arra, hogy átalakítsák helikopter hordozóvá, és úgy szelje 2014-ig a tengerek habjait. A döntésnek köszönhetően a hajó 16 hónappal korábban megkezdett felújításába belevették a helikopter hordozóvá történő átalakítást, igaz, némileg növelve a költségeket, 40 millió fontra. Az átalakítások után 22 000 tonnás vízkiszorítású hajó június 18-án hagyta el az átalakítás helyszínéül szolgáló Skóciát, és tért vissza az otthonául szolgáló Portsmouth-ba. Az azóta eltelt időben a hajó tengeri próbáira kerítettek sort, ezeket követően pedig még a hónap vége előtt visszaállhat a haditengerészet szolgálatába.

HMS Illustrious érkezése Portsmouth-ba

Az HMS Illustrious érkezése Portsmouth-ba | Fotó: Royal Navy ,

Az Aurora Flight Sciences jelentős eseményt ünnepelhetett a héten, az általuk épített Centaur elnevezésű kisgép ugyanis elvégezte első teljesen automatikus, azaz pilóta nélküli leszállását. A hír főszereplője, azaz a Centaur egy DA 42 Twin Star katonai alkalmazásra átalakított variánsa, mely alkalmas a pilótás, valamint mostantól a pilóta nélküli repülésre is. A típus előnye a levegőben tölthető idejének nagysága, ami pilótával 12 óra lehet, személy nélkül viszont akár a duplája, 24 óra, valamint hogy az alaptípushoz hasonlóan üzemeltethető benzinnel is. A géppel hosszú időn keresztül költséghatékonyan megfigyelhető egy-egy harctér, és ami még fontosabb, a személyzet veszélyeztetése nélkül. A cég reményei szerint ha a gép további tesztelésébe nem csúszik semmi hátráltató tényező, már 2012-ben elkezdhetik a sorozatpéldányok szállítását.

Forrás: Aurora Flight Sciences ,

A U.S. Marine Corps Afganisztánban állomásozó UAV-jei számára új bázist jelölt ki – a pilóta nélküli gépek ezentúl a dél-nyugat afganisztáni Camp Leatherneck-ről járhatnak bevetéseikre. A tengerészgyalogság 3. pilóta nélküli légi jármű századának áttelepítésének célja, hogy a gépekkel hírszerzéssel, megfigyeléssel és felderítéssel segítsék a szintén itt állomásozó 2. ezred munkáját. A század az RQ-7B Shadow típusú könnyű pilóta nélküli gépekkel van felszerelve, melyek egy gépjárműre szerelt indítóberendezésről indulhatnak útjukra.

RQ-7B indítás

RQ-7B indítás | Fotó: Jason Dangel, U.S. Army ,

Korábban már írtunk róla, hogy Indonézia részt szeretne venni Dél-Korea 5. generációs harci gépének fejlesztésében, beszállva a fejlesztés költségeibe is. A dolgok azonban csak most konkretizálódnak – ezek szerint Indonézia a fejlesztési költség 20%-át állná, mely a 8 milliárdos végösszeget tekintve 1,6 milliárd dollár körül alakul. Az indonéz védelmi miniszter, Purnomo Yusgiantoro nyilatkozatában az állt, hogy a típusból 50 példány rendszeresítését tervezik, míg becsléseik szerint összesen 200 példány készülne a csökkentett észlelhetőségű típusból. Az elvárt képességekről is beszámolt, melyek szerint a gép harci hatósugara 50%-ban kell meghaladja az F-16-osét (nem tudni hogy milyen konfigurációjú Falconra gondolt ez alatt), modernebb avionikával és radarral fog rendelkezni, valamint a lokátorok számára nehezen lesz észlelhető. Az indonéz kormány már ki is küldött Dél-Koreába egy 36 tagú mérnök gárdát, akik a gép alapkoncepciójáról állapodnak meg koreai kollégáikkal.

KF-X 201 és a KF-X 101

A korábbi KF-X koncepciók | Forrás ,

Teledyne Technologies bejelentette, hogy a U.S. Navy utasítására megkezdik pilóta nélküli víz alatti járművek sorozatgyártását. Az LBS-G (Littoral Battlespace Sensing-Glider) jelzéssel illetett egységből 150 darabot szállítanak a Pentagon megrendelésére mintegy 53,1 millió dollár összértékben.

Kapcsolódó hír, hogy a SEAL egységek számára is szállít a vállalat víz alatti járműveket, méghozzá sekély vizekben alkalmazható tengeralattjárókat A típus kifejlesztésére 383 millió dollárt kaptak a U.S. Navy-től.

LBS-G ,

A Kongsberg vállalat megrendelést kapott az Olasz Haditengerészet számára készülő két U212A tengeralattjáróhoz szükséges eszközökre. Az olasz Fincantieri hajógyár által adott megbízás Link-11 és Link-16 típusú adatátviteli berendezésekre, ECDIS és WECDIS rendszerekre, ARPA radarra és automatikus azonosító rendszerre vonatkozik. A szerződésben új szenzorok és egy olasz fejlesztésű torpedó (NSP/Black Shark) integrációja is benne foglaltatik.

A németek mellett a Type 212A-osztályú tengeralattjárók mellett tették le a voksot az olaszok is. Náluk Todaro-osztály megnevezés alatt fut az egyelőre még csak 2 hadrendbe álló egység (További 2 van tervben). A képen a névadó a Salvatore Todaro látható. | Forrás ,

Kínai lapértesülések szerint az elkövetkezendő hetekben végrehajthatja első tengeri próbáit a szovjet eredetű, immáron kínai tulajdonban lévő repülőgép-hordozó, a Varjag. Hivatalos információ ezidáig nem jelent meg az esettel kapcsolatban, azonban a hajó készültségi fokát, a rá szánt repülőeszközök fejlesztésének stádiumát és a személyzet képzettségi szintjét figyelembe véve nem valószínű, hogy a Varjag 2012 ősze előtt szolgálatba áll.

A Shi Lang

A Shi Lang egy korábbi fotón ,

Július 8-án ünnepelt a Thai Királyi Légierő, egy ceremónia keretében ugyanis hivatalosan bejelentették, hogy bevethető a thai Gripen flotta, valamint a vadászbombázókhoz „bónuszként” kapott Saab 340 Erieye légtérellenőrző gépek. A 2008-ban megrendelt 6 JAS-39-es a 3. generációs F-5-öket váltotta a Surat mellett található légibázison. A légierő kapacitásának további növelésére 2013-ig várni kell – ekkor kerül sor a 2010-ben érvényesített opcióban szereplő további 6 Gripen és egy Saab 340 Erieye leszállítására.

Rekordot döntöttek az Ausztrál Hadsereg Black Hawk helikopterei, az elmúlt egy évben több mint 8 300 órát töltöttek a levegőben a flotta gépei. A jelentős esemény hatására maga az ausztrál védelmi miniszter, Jason Clare látogatott ki az Oakeyban található kiképző központba, hogy gratuláljon a forgószárnyasokat repülő hajózó állománynak és a repülést lehetővé tévő földi kiszolgáló személyzetnek. A típus 1988-as szolgálatba állítása óta nem értek el ilyen magas bevethetőségi arányt az ausztrál UH-60-asok, ezért is számít rekordnak az esemény. A 8 300 órából éles bevetések közbeni repülések is kivették a részüket, köztük a legnagyobb mértékben az Operation Flood Assist in Queensland a maga 475 órájával.

Ausztrál S-70A ,

A múlt héthez hasonlóan sajnos a héten is beszámolhatunk halásos esettel végződő balesetről, ezúttal a Török Légierő veszítette el egyik gépét és két pilótáját. Az eseményre csütörtökön került sor helyi idő szerint 12:10-kor, amikor is a légierő egyik alap kiképzőgépe, nevezetesen egy T-37C Tweet belecsapódott az Égei-tengerbe, megölve ezzel a fedélzetén tartózkodó két pilótát. A baleset okai egyelőre ismeretlenek.

94 hozzászólás “HTKA Hírhalom 2011. 28. hét”

  1. Azosszes ausszi UH-60 as visszavasarlasra kerul a Sikorsky altal a legutobbi 24 db os „ROMEO” heli sdzerzodesenek kereteben. Egy itteni napilap szerint az igy „visszanyert” zseton az uj MRH 90 es helibeszerzes cca 30 % at fedezi.

  2. AN/APG-70 vagy AN/APG-63(V) radart kaptak az I-k. Asszem 70-es volt már a Sivatagi Vihara alatt C/D gépekben és E változatban is.

    A geneációs besorolásról olvasd el az HT összefoglalót.
    Az F-14 4. geneációs besorolását egyedül az AIM-54 és a tűzvezető rendszer adta és részben az aerodinamikája, de átmeneti típus.
    Az F-5E szinte minden szempontból 3. generációsnak tekinthető.

    BTW a bővített HT összefoglaló lektorálás alatt van, napok kérdése és kitehető a frisebb változat.

  3. @sulyid

    Ismételni tudom magam, olvasad el a HT összefoglaló ezen részét. Nincs egyésges kategorizálás és határvonal.

    Az F-14D-t pl. hova sorolod? Volt aktív rakétafegyverzet, de AMRAAM nem. A gép 2006-os kivonásakor már nem volt az sem. Viszont volt precíziós csapásmérő képesség.

    Az F-15I-kről milyen vélemény alakult ki az amerikaiakban a hadgyakorlatok alapján? Mennyivel múlják felül az alap F-15E-t?
    A hadgyakorlatokon milyen légigyőzelem/lelövés arányt produkáltak?

    Szerintem erről nem lesz adat, mert nem túl sok Red Flag gyakorlaton voltak ott és gyak. soha semmilyen gyakorlaton nem strikugálznak és nem hozzák nyilvánosságra az adatokat teljes mélységben.

    Az F-15I egyes rendszerei izraeliek és valszeg régebb óta van sisakdisplay rajtuk, mint a mai napig hiányos jenki flottán. Amennyire tudom az F-15I vihet HARM-ot, az E-k elvben igen, de soha nem találtam rá egyértelmű bizonyítékot, ami kijelentné, hogy HARM shooter a E flotta.

  4. Miért van szüksége minden gépnek SEAD képességre? Nem elég, ha a csapásmérőket kísérő vadászok közül 2-4 végzi a SEAD-ot, míg a többi meg az ellenséges vadászok leszedését? Vagy nem járható az az út, hogy a vadászbombázók párokba mennek, az egyik egy fejlett felderítő konténerrel, míg a másik precíziós fegyverekkel, s a felderítő konténeres gép vizuálisan azonosítja, majd a GPS kordinátákat átküldi a csapásmérőnek, mely rádob egy bombát?

  5. Ebben nem midenkivel értek egyet, hogy fontos vagy sem. A probléma a következő, legalábbis szerintem.

    Az F-15E lényegében az F-111F alapötlet, de lényegesen továbbfejlesztve és multirole gépen alapulva. A NATO „follow on forces” stratégiájának értelmében több precíziós csapásmérőre volt szükség, ezen felül tudták, hogy a Vark flotta sem bír unlimited repóra cheattel.

    Az F-111F, a többi veziójának és a Tornado lényege az, hogy nem szükséges a légvédelmet elpusztítani, akkor is képesek reálisan támadni mélyen az ellenséges területen fekvő célokat, még ha a légvédelem érintetlen is. Az „áthatolás” a koncpeció lényege. Persze ez bizonyos léptékű – elég komoly is lehetett volna – veszteségek felvállalását jelentette egy esetleges hagyományos fegyverekkel vívott háborúban, de a kulcsfontosságú célpontokat elpusztították volna, ami megakadályoztva volna, hogy a VSZ erők menetből rohanják le Nyugat-Európát atomfegyverek használata nélkül.

    A ’80-as években a VSZ légvédelmének gerincét még mindig elég koros eszközök modernizált változatai adták. Nyeva, Dvina, némi Krug, Vega és Kub és minimális mennyiségű Buk. Ezek egy része csapatlévelmi, tehát miután a front keskeny sávján áthúztak – IR SHORAD és MANPAD lényegében kinyírva – lényegében a vadászoknak kellett volna elfogni az éjszaka és alacsonyan repülő gépeket úgy, hogy földháttérben kvázi nem látnak. A MiG-29 és Szu-27 elterjedtése marginális volt, a MiG-31 elvben az szovjet határokat védte volna. Minek kellett volna hajkurászni ezeket? MiG-23, MiG-21 változatoknak.

    A Sivatagi Vihar és El Dorado Canyon eredményi alapján valószínűsíthető, hogy a régebbi SAM-ek nem igazán tudtak mit kezdeni ilyen célokkal és régebbi vadászok sem, azért ezek a gépek elméletileg megfeletek, nem kellett SEAD kíséret sem vadászkíséret. A stand off jamming és a saját önvédelmi rendszerek megfeletek.

    A más gépeket kísérő vadászok félig meddig úgymond „véletelnül” őket is fedezik és élvezik takarításukat, de nem haladtak együtt velül ezek a gépek vagy csak igen ritkán.

    Mi a bibi? Az, hogy ez a helyzet 20 éve volt. Azóta bizony a double digit SAM-ek egyre elterjedtebbek, ahogy a födlháttérben látó vadászok és AWACS gépek is. Kővári szerint a mai ECM rendszerek a fejlődés miatt – és 15 év orosz „seggen ülés” miatt – nagyon effektívek lehetnek az újabb rendszerek ellen, de szerintem erre hosszútávon és keményen építeni elég nagy optimizmusra utal.

    Tehát a mai környezetben az önmagában saját rendszereivel védekező áthatoló koncepció egy combosabb ellenfél egyre kevésbé megvalósítható. Az áthatoláshoz legalább lokális SEAD átütő erő szükséges, hogy utat nyisson magának vagy preventív indítással oltalmazza magát mondjuk egy 4 gépes támadó kötelék.

    Mi a bibi? Az USAF dedikált SEAD feladatkörös gépe az F-16CJ/DJ, aminek hatótávolsága a három pótossal és CFT-vel repülő F-15E-től elmarad. Az igazi mély berepülések esetén nem képesek SEAD fedezetet adni főleg úgy, hogy egyre kevesebb ország biztosít repteret az USAF gépeknek. Marad a Navy segítsége, de hogy mennyire harmonikus az együttműkés ilyenkorm, az más tészta. Mondjuk stand off jamming fedezetet is a flotta ad már vagy 13 éve, mert Raven nincs 1998 óta.

    Az F-16I pontosan azért (is) készült, hogy képesek legyenek lépést tartani és SEAD fedezetet adni az F-15I-nek, ha még sinc HARM vagy elégetelen a SEAD kapacitás. Az F-16I 2/3 pótossal és CFT-vel lehet, hogy leterhelt, de SEAD feladkörhöz szükséges kellemes elektronikai felszereltség ott van a gépen és BVR-ben sem kell betojnia. CFT-s F-15 vadászuk is van. No lám, máris meg vannak a nagy hatótávolságú csapásmérés feltételei.

  6. Tehát ha úgy nézzük, akkor az IAF ütősebb tud lenni nagy hatótávolságú csapásmérésben, mint az USAF?
    Az F-16I 3 pótossal + a CFT-vel mennyivel marad el, az F-15I + CFT kombitól? Az F-15I + CFT + 3db pótos mennyire tud elmenni?

  7. Az F-16I gépek hatósugara két szárny alatti 2200 literes pótossal, egy törzs alatti pótossal, a két CFT-vel (ez összesen 10 500 liter kerozint jelent), két darab egy tonnás bombával valamint 4 légiharcrakétával elérheti az 1850 kilométert. Elvileg az F-15E-k, valamint az összes többi verziója (I, S, K, SG) is hasonló adattal rendelkeznek, persze ez fegyverzettől függ, hisz azért a Sas jóval több bombát tud szállítani.

  8. dudi

    És mégis az IAF már járt Irakban,Tunéziában ahol sikerrel végre hajtották a bevetéseiket. Az én szemeben a nagy hatótávolságú csapásmérés képességéhez nem bombázók kellenek. Ennyi erővel az angoloknak sincsen nagy hatótávolságú csapásméréshez való cuccaik, s mégis simán kiruccanak UK-ból Líbiába, s majd nyugodtan haza repülnek miután megszórták Alit…

  9. Az én véleményem szerint, ha az IAF-nak kéne kiruccannia mondjuk Szerbiába egy kis bombázásra, akkor hatékonyabbak lennének, mintha a RUSAF próbálkozna ugyanazzal. Gyakorlatilag az itt az egyik baj, hogy az oroszok még nagyon nem bizonyították be, hogy gyakorlatban is értenek a nagy hatótávolságú bombázáshoz, míg az IAF már jópárszor rendet rakott a közel keleten, de abban igazad van, hogy az oroszok kicsi nagyobb távokban és mennyiségben gondolkodnak, de minőségileg levannak maradva…

  10. sulyid

    Fizikai képtelenségről beszélsz!Mivel vinnék a gépeket Szibériába???
    Gyalog???Mert nincs olyan gépe az IAF-nak ami elérne addig még tankerekkel sem,mert ugye abból is több kéne mint amennyi van.

    Ha 1850km-mel számolok meg mondjuk 6000km-mel a akkor összesen 7 szer kellene tankolniuk a gépeknek oda vissza és akkor nem történt semmi extra,az oroszok nem kezdtek el vadászgépeket felküldeni,légvédelmi rakétákkal lövöldözni szóval semmi olyanra nem kényszerítették Izrael fiait,ami az optimálisnál akár csak egy decivel több kerozinfogyasztást eredményez.
    Ellenben:
    AZ oroszok felküldenek mondjuk 20stratégiiai bombázót(10db TU-95,10db TU-160 vegyesen)ez 280 db H-555-öst jelent amiket gond nélkül indíthatnak saját légtérben akkor is ha a célpont az Oroszországtól legdélebbre eső város Elat.

    Itt most teljesen agyament módon azt vettem alapul,hogy senkit nem fog zavarni,hogy a két ország gépei/fegyveri megsértik az ő légterüket.DE ha ezt figyelembe venném akkor Izraelnek még ennyire elméleti esélye sem lenne viszont Ivánnak csak rizikósabbá tenné a feladatot.

  11. Az ISAF meg sem közelíti nagy távolságú csapásmérésben még az oroszokat sem nem,hogy az amikat(TU-160,TU-95,TU-22M3,B-1B,B-52,D-2).

    Stop. A felsorolt orosz gépek egégszen más jellegű csapásmérők, ergo semmi értlme velük érvelni. Nincs orosz GPS irányítású fegyver és egyetlen olyan klasszikus értelmeben vett CAS vagy pontcélra használható precíziós fegyver, ami integrálva lenne a Tupoljev gépekre. A Kh-555 ha létezik, akkor is csak minimális mennyiségben. Hol van JDAM, LGB, vagy LJDAM ekvivalens? Sehol…

  12. Fizikai képtelenségről beszélsz!Mivel vinnék a gépeket Szibériába???

    Szerbiát írt…

    Ha 1850km-mel számolok meg mondjuk 6000km-mel a akkor összesen 7 szer kellene tankolniuk a gépeknek oda vissza és akkor nem történt semmi extra

    Ha már a gépek nagy magasságon vannak, akkor nem kell annyirszor tankolni. A jenki gépek emlékeim szerint az USA-ból Szaúd-Arábiába mindösszesen 3 vagy 4 tankolással mentek át, pedig Langley és Rijád között légvonalban van cirka 11 ezer km. Persze a gépeken csak pótos volt és asszem 2 ‘winder.

  13. molni

    Nem csak okos bombákkal lehet csapást mérni.Tény,hogy hatásosabb de nem csak ezek léteznek.Vannak orosz lézerbombák amikkel ugyan nem lehet eltalálni egy mozgó járművet de egy TU-160-assal nem is ilyenre vadásznak.

    „A Kh-555 ha létezik, akkor is csak minimális mennyiségben.”

    Ezt mindig annyira mondogatod de 2000 óta van szolgálatban jó pár 100 biztosan van nekik

  14. molni

    6000 km ha megvalósul az a csoda,hogy mindenki szemet huny afelett,hogy agyba-főbe megsértik a légterüket(Törökország,Oroszország,Kazahsztán).
    A realitás az,hogy el sem jutna a csapásmérő kötelék a céljáig mert egy F-15I/16I-t nehéz lelőni de egy tankert nem.

  15. sulyid

    De értette.

    „Ha már a gépek nagy magasságon vannak, akkor nem kell annyirszor tankolni. A jenki gépek emlékeim szerint az USA-ból Szaúd-Arábiába mindösszesen 3 vagy 4 tankolással mentek át, pedig Langley és Rijád között légvonalban van cirka 11 ezer km. Persze a gépeken csak pótos volt és asszem 2 ‘winder.”

    Erre reagáltam.

  16. Nem csak okos bombákkal lehet csapást mérni.

    Kérlek sorold, hogy föld alatti vagy föld feletti megerősíett pontcélokat mégis mi a jó búbánattal találsz el? Egy Tu-160 nem fog 200 méteren szőnyegbombázni.

    Ezt mindig annyira mondogatod de 2000 óta van szolgálatban jó pár 100 biztosan van nekik

    Egyetlen fotót vagy hitelesnek tűnő forrást nem találtam ami közölné, hogy mennyi van, vagy mennyire van megrendelés és mennyit szállítottak le. Éles példányt sem láttam fotón függesztve. Erről ennyit. Bizonyítsd, hogy van…

    Tudod Szerbia egy bő középhatalom Magyarországtól délre…

    Soha nem volt az még Jugoszlávia sem, nemhogy Szerbia. Kis hazánk is egy huszadrandú ország, de a szerbek még ehhez képest sincsenek sehol. Szerbiából hazajövet – többször jártam kint meló miatt – Magyrország a világ egyik legfejlettebb országának tűnik. Pedig és Belgrád és könyékén jártam…

  17. Állítólag az Iráni légvédelem lelőtt 1 RQ-170 robotgépet. Az időpont most 19.-e Fordó nukleáris létesítmény közelében. A lényeg azonban szerintem egész más, az hogy hogyan. Állítólag úgy hogy az Iráni légvédelem már a határ átlépés előtt észlelte a gépet majd mikor átjött a határon egy iráni elektronikus zavaró gép intenzív zavarásba kezdett végül 1 Saequeh vadászgép lelőtte úgy hogy az egyik szárnyát eltalálta. gépet elszállították a helyszínről.

  18. Puma. Pannon Puma

    Pontosabban két felderítő gépet lőttek le.

    Egyben azt is bejelentették,hogy hadrendbe állt az új iráni gyártású légvédelmi komplexum.

    A hír szerint valószínűleg az Sz-300-ról van szó, de kizártnak tartják,hogy Irán fejlesztette volna ki. Nagy az esély arra,hogy részegységeket gyártottak a fontosabb alkatrészeket pedig megkapták.
    Irán újabb atomerőmű vásárlásáról tárgyal Oroszországgal, Kínával pedig egy vasút építéséről.

  19. Puma. Pannon Puma

    Azért mindenről nincs bizonyíték ! Ha igaz is a hír, akkor is az amcsik legfeljebb annyit ismernek el,hogy ” műszaki hiba miatt ” lezuhant.
    Nem a lelövés lenne komoly eredmény, hanem az észlelése……

    A korábbi hozzászólásom annyiban módosul,hogy az irániak az Sz-200-as rendszert modernizálták nem a 300-ast ! / nálunk már kiselejtezték /

  20. A hírekben nem szerepel de állítólag a gép Afganisztán felől érkezett.
    Qom tartomány legkevesebb 880 km van a határtól igy talán be lehet határolni a gép típusát. legalább hiszen légvonalban is legalább 1700 kilométert kellet volna megtennie. Ha csak nem Irak felé tartott, de az is kb. 1600 kilométer.

  21. Puma. Pannon Puma

    Amivel egy légi bemutatón dicsekedni tudnának, az F-14 vagy az Azarahs.
    Utóbbi az F-5 klón, de ukrán radarral, orosz műszerekkel és kínai elektronikával. Szakíró képesnek tartja robotrepülőgépek elfogására is.

  22. „Utóbbi az F-5 klón, de ukrán radarral, orosz műszerekkel és kínai elektronikával. Szakíró képesnek tartja robotrepülőgépek elfogására is.”

    Ezen a ponton feküdtem ki… XD

    Az f-14-essel az a baj, hogy az első komolyabb fordulóban a szárnyaival fog tapsolni, szóval marad a földön való várakozás…

    Én Irán helyében beszereznék valami ezer éves f-16-ost, vagy f-18-ast, s azt koppintanám le ahelyett, hogy az f-5 össel szórakozzak…

  23. gacsat

    Szerinted mennyivel drágább 1 b-2 bevetés, mint 1 f-15E bevetés? Meg amúgyis itt most nem 10000km-ekről volt szó, hanem 1500-2000km-ekről, oda pedig „kicsit” gazdaságosabb 2-4 f-15E-t beküldeni, mint 1 db b-2-est…

  24. Hát, dudikám, druszádat, Dudajevet 20 éve az oroszok 1ből 1 rakétával telibe trafálták.(mozgó autóban) Az amik valami afgán erőd ostrománál 9 lézer, meg GPS, meg hasonló bombával 9x lőttek mellé. A törölközőfejű szöviket nem is számolva megöltek 1 tucat brit kommancsot, akik vagy 300 méterrel odébb lapultak. Az oroszoknak meg 30 éve voltak műhold vezérelt rakétáik.(gránit-rosat) Ezekbe meg 1 kis mókus ül turistatérképpel, és az irányítja őket:
    http://ausairpower.net/APA-Rus-Cruise-Missiles.html
    Nem vagyok orosz imádó, de hülye sem.

  25. Szerinted mennyivel drágább 1 b-2 bevetés, mint 1 f-15E bevetés? Meg amúgyis itt most nem 10000km-ekről volt szó, hanem 1500-2000km-ekről, oda pedig “kicsit” gazdaságosabb 2-4 f-15E-t beküldeni, mint 1 db b-2-est…

    Az éles bevetéseket nem gazdaságossági mutatók alapján tervezik…

  26. Itt van az afgán erődostrom:
    http://www.specialboatservice.co.uk/qala-i-janghi.php
    A lézeres, és 1éb fityfenés bombák, és 1éb izék utolsó általam ismert éles körülmények közötti valós találati aránya 10% körüli. Ez az első öböl-háború hivatalos amerikai összesítése. Ezzel szemben áll a Falklandi vulkán bevetés, ami majdnem méterre a számított eredményt hozta. (Persze 1 valamire való lérak a Vulkánt leszedte volna.) A 32 bombából a 16. pont a kifutó közepére esett. Osirak, hagyományos bombák, 100%os eredmény.

  27. Hát, dudikám, druszádat, Dudajevet 20 éve az oroszok 1ből 1 rakétával telibe trafálták.(mozgó autóban)

    Igen, létezik orosz precíziós fegyver is, csak elterjedtsége marginális…

    Az amik valami afgán erőd ostrománál 9 lézer, meg GPS, meg hasonló bombával 9x lőttek mellé.

    Link? Miért kell ekkora baromságokat írni folyamatosan?

  28. gacsat

    Vannak az oroszoknak precíziós fegyvereik de ezek jó része(főként a bombák)korlátozottabban használható mint az amik hasonló eszközei.

    De hogy konkrétan tudjak reagálni arra amit írtál lenen két kérdésem,.Mikor is hülyéztelek le vagy miért nem vagy hülye???

  29. Puma. Pannon Puma

    ” Hát, dudikám, druszádat, Dudajevet 20 éve az oroszok 1ből 1 rakétával telibe trafálták.(mozgó autóban) ”

    Nem mozgott ! Mármint az autó ! Ami mozog egy fénykép a neten, amint Dudajev volt tábornok nézi mi közelít felé és közben telefonál !
    A telefont mérték be !

  30. Nem hülyéztél le soha. Csak általánosságban írtam, mert van itt néhány beírogató, aki kritika nélkül szereti az oroszokat. Jelezni akartam, hogy én nem ilyen vagyok. Pontosan látom, hogy az amik mind mennyiségben, mind minőségben sokkal jobbak az oroszoknál. Viszont azt is tudom, hogy ha megtámadnák az oroszokat, előbb-utóbb ők húznák a rövidebbet. Már ha 1általán lehetne ilyen.

  31. Ebbe az F5-tel lelőjjük a „robotrepcsi” (ja, a múzeumból a bontóba átrepülés közben) szövegbe már máshol belefutottam.
    Mindenesetre kb annyira hiszek annak a „szagírónak”, mint annak a szerb vadászpilótának, aki 99-ben Orao-val (?) indult Tomahawk vadászatra. Éjszaka. Sz*ridőben. Azért Andersen meghalt, mese nincs. Persze én értem, hogy Irán próbál fejleszteni keményen, de ez meredek…

    Roni: Bűnláda – állítólag mostani – levadászásáról nem kiadott képek egy dolog. De, ha Irán lelő egy – elméletben high-tech – felderítőt, ami konkrétan az USA-é, nem hiszem, hogy a tipikus „Túl sok a szúnyog a nádasban és ezért is az USA a hibás” emberek ne jöjjenek a „hőh!naazamcsikbesz0pták!” képeikkel.

  32. gacsat

    Akkor ok.
    Ha már csecsenföld meg precíziós csapásmérés akkor a csecsen elnöki paloták egyetlen bombával tették szó szerint a földel egyenlővé mert a bomba egy bunkerromboló bomba volt és miután át ment az épület összes szintjén+ a megerősített pincéken csak ezután robbant.Dudajev meg is vádolta az oroszokat taktikai atomtöltet bevetésével pedig tökéletesen tisztába volt vele,hogy milyen típusú bombával vágták haza a palotát hisz ő maga egy bombázó ezred parancsnokaként szolgált a Szovjetunióban(Észtországban és talán TU-22M3 gépekkel volt felszerelve az ezred).

  33. gacsat

    Ha a kép eredeti amin Dudajev azt a rakétát nézi ami kinyírja akkor sok választás nincs mert nem sok típusú TV irányítású rakétájuk van az oroszoknak H-25MT,H-29T ami akkor is létezett.Ha bomba volt akkor megint csak szűk a csoport KAB-500/1500Kr.

  34. Legalább az 1ik lézeres volt, amit 1 F16os dobott, és több100 méterrel ment mellé. A földről lézerezte valaki az épületet. 1x olvasd végig az egész történetet! Nagyon tanulságos. Az amiknál ugyanúgy kicsorbul a csavarhúzó.

  35. Csak az amiknak volt műholdas telefonrendszerük. Az Irídium. Mármint ilyen általános használatú. Namost, hogy az impik látják, amit a szovjet bomba lát, azt elhiszem. Azt, hogy az oroszok ki tudták valós időben kódolni az Irídium rádióforgalmazását, azt nem.

  36. Legalább az 1ik lézeres volt, amit 1 F16os dobott, és több100 méterrel ment mellé. A földről lézerezte valaki az épületet. 1x olvasd végig az egész történetet! Nagyon tanulságos. Az amiknál ugyanúgy kicsorbul a csavarhúzó.

    Ööö, akkor ez műszaki meghibásodás. Soha senki nem mondata, hogy a jenki technika nem megy tönkre. Lásd F-111 cikk.

    Az, hogy 9-szer zsinórban történik, annak esély = 0.

  37. http://en.wikipedia.org/wiki/Battle_of_Qala-i-Jangi

    Starting at 4:00 pm until nightfall, they directed nine airstrikes against the entrenched prisoners, who continued to put up a fierce resistance. Despite Tyson’s requests, several 500-pound precision-guided bombs were dropped in an attempt to destroy the armory, which was now serving as a firebase for the prisoners.

    1 se talált. Másnap, ugyanaz a cél:

    At 11:00 pm, a GBU-32 guided bomb, weighing 2,000 pounds (957 kg), directed by the Air Force combat controller on the CAS-1 team, mistakenly hit his own position, killing four (some sources say 30[2]) Northern Alliance soldiers on the northeast tower above the CAS-1 team, destroying a tank and injuring all members of the CAS-1 team, including five U.S. and two British Operators.[8]

    Végül 1 hightech afgán T55ös szétlőtte a kócerájt.

  38. Úgy tűnik a vita lezárult, meg nem is szeretném beleártani magam, semmi közöm hozzá – de első blikkre úgytűnik hogy a mélységi capásmérés teóriából mintha kimaradt volna a Fullback orosz oldalról+Brahmos stb. apropó tudni lehet hogy az indiaiak kifizetik-e végül ?

  39. Hogy aszongya: A Brahmost szerintem csak India használja. Tisztán orosz változata lenne a Yakhont, ami valójában nincs Szuhojra integrálva. A kiállításon, amin mutogatták, 2 sincsavarral volt feleszkábálva a repülőre. Amúgy a súlya túl van a Szuhoj terhelhetőségén. Csinálják a könnyített változatot.
    Amúgy is ez hajóknak szánt küldemény.

  40. majd Szíriában meglátjuk – furcsa is volt hirtelen itt ez az interkonti f@rokhegyezés

    brahmost egyébként vmiért mégiscsak oroszo.ban gyártják, meg a su-34 sem az a kamerával felderítő tipus. Egyébként integráció kőcségeire gondoltam, indiai részről – egyedül ott volt még némi vita

  41. gacsat

    A SZU-30MKI 2db BrahMost vihet(szárnyak belső felfüggesztési pont) úgy,hogy nem kell jelentősen korlátozni a gépet vagy 1-et a két hajtóműgondola közt.A 3 azért bajos mert meghaladja a gép max teherbírását de nem a fegyverfelfüggesztőkét egyenként(a légiindítású változat kisebb és könnyebb mint a többi mert nem kell rá gyorsító fokozat a gép sebessége miatt).

  42. @gacsat

    OMG, ez egy 2001-es példa. Akkor még manuálisan kellett bepötyögni többszöri visszamondás után a JDAM célkoordinátáit, ha nem az előre beállított volt. Akkor még csak pre-briefed célpontok ellen voltak jók ezek a fegyverek.

    Nagyon valószínű, hogy rosszul csinálták, szar koordinátákat adtak meg a pötyögéshez. A bombák valszeg eltalálták a célt, ami éppen szar helyen volt. A fegyver attól még jó lehett.

    Úgy amúgy egy bevezetés alatt álló fegyverről és 10 évvel ezelőtti példából extrapolálni gigantikuis állatság.

    Komolyan modonm, hogy megáll az eszem…