Mióta bejelentették a Boeing győzelmét, és a második helyen végző EADS sem próbálkozott jogi úton újabb esélyhez jutni, a korábban rengeteg vitát generáló KC-X tender kivonult az aktuális hírek témái közül. Ez persze nem jelenti azt, hogy a projekt nem halad, és nem is jelentheti, hiszen az amerikai óriáscéget sürgeti a határidő: 2017-ig 18 példányt át kell adniuk a légierőnek, valamint addigra be kell fejezniük a típus berepülési programját, megszerezve a hatósági engedélyeket – ergo a KC-46A-nak hadrendbe állításra készen kell állnia öt év múlva.
Azonban már most úgy tűnik, hogy a Boeing nem lesz képes tartani ezt az ütemtervet. Erről a Pentagon új fegyverrendszerek operatív teszteléséért felelős bizottságának igazgatója, Dr. Michael Gilmore számolt be a nagyközönségnek. Gilmore, aki korábban már az F-35 Lightning II programját is kritizálta, „tarthatatlannak” és „kivitelezhetetlennek” nevezte a KC-46A-projektet, ami szerinte túlságosan gyors. Éles bírálatában a Pentagon sokat látott szakértője élesen bírálta az Amerikai Egyesült Államok Légierejét, amiért ennyire „kapkodósra” vette a dolgot.
Gilmore konkrétan már most nyolc hónapos késésről beszél, ami csak gyarapodni fog. Ezt a USAF túlzottan gyors, már-már agresszív tempójára alapozza. A légierő ugyanis, a meglévő és bevált alaptípusra hivatkozva, szokatlanul rövidre tervezte a KC-46A berepülési programját. Ez részben helytálló, hiszen a Boeing a 767-200 NewGen alapján alkotta meg tankerét, amivel számos részegység megegyezik. De mindemellett rengeteg újítás is megjelenik majd a KC-46-oson, ami indokolná a hosszabb tesztidőszakot. Az, hogy az első prototípusnak már 2015-ben repülnie kell, és két évre rá szolgálatba kell állnia, egyértelműen annak tudható be, hogy a USAF által jelenleg használt légi utántöltő repülőgépek élettartama rohamosan fogy.
A KC-135-ösök és KC-10-esek minél hamarabbi nyugdíjazása által vezérelve állíthatta össze a USAF a KC-46A rövidre szabott berepülési programját. Gilmore információi szerint a KC-46A-nak havi 42 repült órát számolnak 2015-től, a teszteket pedig 15%-os ún. „re-fly” rátával (magyarul kb. repülés-ismétlési ráta – azokat a teszteket takarja, amiket meg kell ismételni, legalább egyszer, de akár többször is, mert nem hozzák a kívánt eredményt) kell teljesítenie. Ez rendkívül optimista elgondolás, hiszen a tények másra engednek következtetni. A legjobb példa a P-8A Poseidon, mely szintén egy bevált polgári típuson, a Boeing 737-800-on alapul. A hamarosan szolgálatba álló tengeri járőr, hasonló programja során produkált, átlagos havi repült óraszáma 30 alatt volt, re-fly aránya pedig 45%-ra jött ki.
Szintén kevésnek tartja Gilmore a berepülési program időtartamát, melyet 750 repült órában határozott meg a USAF vezetése. A szakértő szerint legalább 1250 órányi tesztrepülésre lenne szükség ahhoz, hogy biztonságosnak lehessen minősíteni a KC-46A-t. Figyelembe véve a P-8A tapasztalatait és a tanker tervezett menetrendjét, Gilmore már most nyolc hónapos minimális csúszásról beszél, ami a nem várt problémák miatt ennek akár többszöröse is lehet a közeljövőben.
______________________________________________________________________________________________________
A KC-X tender részleteibe, valamint a KC-45 és a KC-46 harcába ezen a linken nyerhető mélyebb betekintés.
Hát feltételezem, hogy a fickó nem véletlenül mondja azt, amint mond… Nem értem miért kell ennyire erőszakosan tolni a programot…
Ha fogynak a tankerek nincs más megoldás…azt nem engedheti meg magának az USA, hogy kiesik 10-20 tanker. Ekkora külföldi szerepvállalás mellett.
sulyid: „…egyértelműen annak tudható be, hogy a USAF által jelenleg használt légi utántöltő repülőgépek élettartama rohamosan fogy.”
Sziasztok
Egy keresemlenne. Egy baratomnak keresek magyar nyelvu leirast a PHALANX CIWS rol es mint ha olvastam volna rola itt korabban, de nem talalom. Esetleg tudnatok egy linket adni ?
Koszonom.
Ui : Sajna az angolt nem beszeli.
Vettek volna inkább MRTT-t akkor Európából, az kész konstrukció, több helyen repül már, az elsőt akár már meg is kaphatták volna. Egyébként röhejes, hogy ennyit kell tesztelgetni egy 767-est, a technika bonyolultsága meg köszönőviszonyban sincs a Poseidonnal, ahol érzékelő tömkelege és függesztett fegyverzet is megtalálható, szóval nem igazán jó a példa. Így is 5 évet pepecselnek azzal, hogy (kicsit:) leegyszerűsítve) egy teherszállító gépbe belerakjanak egy tartályt meg 3 csövet, azért basszus a Boeingnél, ami a világ egyik legprofibb replőgépgyártója legyen már elég ennyi idő erre.
Arról nem is beszélve, hogy majdnem pontosan ez a gép már repül az olaszoknál (NATO, ugye), és a japánoknál is, sőt, előbbiek már a líbiai akciójuk során be is vetették, szóval tulajdonképpen ez a gép is kész van, csak kis módosítások kellenek.
Szóval, egy meglévő, 2 igencsak fejlett haderővel rendelkező országban használt tanker kis módosításaira mégis mi a f….-nak kellene több idő, mint 5 év, és 1000+ óra tesztelés???
Már szerintem ez is felháborítóan sok. Addig pedig az 56-ban bemutatott jet-diniszaurusz KC-135-ösökkel repkednek, amiknek nyilván jó a karbantartása és upgradelve lett, de mégiscsak egy B707-essel megegyező színvonalt testesít meg, azokból meg már 2010-ben is csak 10 db repült különböző nevenincs afrikai légitársaságoknál.
Gilmore úgy tűnik az USA „nemteszteljükeleget” jellegű megmondóembere, ő emelt kifogásokat az F-35-el szemben is hasonló okokból (más kérdés, hogy ott megalapozottabbnak tűnt a véleménye, mivel egy radikálisan új konstrukcióról van szó és nem egy meglévő gép kis módosításáról.)
Basszus én nem nem értem, hogy a sok fotel HTKA szakértő még a felmerülő problémákat sem látaja.
A gépbe iszonyatosan nagy tartáolykból űritik le a kerót. Ennek rendszereit fel kell tenni és nyúzni.
A gép kormányvezérlő rendszerét módosítani kell, hogy a súlypontvándorlással megbírkozzón.
A gép aerodinamikája megváltozik, ezt is tesztelni kell.
Az összes új szavány szerinti ezközt tesztelni kell a gépen.
A kommrendszere sem civil.
Az egészet kompletten nyúzni kell és van rá egy sanda gyanúm, hogy minden géppel legalább egy utántöltést kell csinálni, hogy megnézzék melyik gépet hogyan lehet tankolni.
Soroljam még…? Én azon csodálkozok, hogy ez ennyiből kijön…
Linkeljek NASA F-15 teszt dokumentumokat? 20-30 oldalasak, de garantálom, hogy 20 órai olvasással sem értenéd meg a lényegét.
Szóval, egy meglévő, 2 igencsak fejlett haderővel rendelkező országban használt tanker kis módosításaira mégis mi a f….-nak kellene több idő, mint 5 év, és 1000+ óra tesztelés???
Tanulj mérnöknek és megtudod. Miért hiszi midenki azt, hogy olyan kurva egyszerű tervezni? Szeritned a jenkik ennyire buták…?
A magas hadrafoghatóságú és iszonyatosan alacsony baleseti statiszikához ennyit kell belefeccölni. Lehetne gyorsan és slendriánul csinálni, csak 2 elvesztett tanker árán már buknák az egészet…
Olvastál már valaha kőkemény műszaki specifikációt? Mikor csak kétszázvalahány pontban foglalták össze, hogy milyen teljesítmény és egyéb paraméternek kell eleget tenni. Szeritned ezeket mikor és hogyan ellenőrzik le?
Komolyan mondom, hogy szinte sírok. Van aki évek óta itt kommentel, de semmiféle műszaki kultúra nem ragadt rá…
Ja. A japók meg beválalják, hátha leeseik. Vagy Kolónusz rosszul tud valamit?
Molni!
Nekem is az olasz, japán példa jutott eszembe. Ők már repülik, Libiában is ott voltak.
Kolombusz: Elozo munkahelyemen jatekot fejleszettunk. Volt egy anekdota, miszerint az egyik angol producer irt egy levelet, hogyaszongya nem eleg bodrosak a felhok, ezen javitani kell. Szerencsere tudja, hogy jo programozoink vannak, ezert csak annyit tegyen meg a cimzett, hogy szol az egyik programozonak, hogy mashogy parameterezze fel a FelhoBodros() fuggvenyt, aztan jo lesz.
„Így is 5 évet pepecselnek azzal, hogy (kicsit:) leegyszerűsítve) egy teherszállító gépbe belerakjanak egy tartályt meg 3 csövet, azért basszus a Boeingnél, ami a világ egyik legprofibb replőgépgyártója legyen már elég ennyi idő erre.”
Ertsd: – Kellene egy tanker gyorsan, szerencsere jok a mernokeink, szoljatok nekik, hogy rakjanak be egy tartalyt meg 3 csovet, aztan jo lesz. Felhőbodros.
Molni, ne sírjál, inkább gondolkozz egy picit, és fogd fel a szöveget mielőtt támadni kezdesz a vörös posztó láttán:)
Mint köztudott, a gép már üzemben áll az olaszoknál és a japánoknál.
Azokból a megoldandó problémákból, amiket felsoroltál, max a szabványok és a komrendszer lehet releváns, mivel a megrendelt gépek teli tankkal se zuhantak le, sőt, mit ad isten, gépeket is töltöttek velük. A komrendszer is nyilván NATO kompatibilis, és feltehetően a szabványok se igazán térnek el a standardtól, hacsak az olasz/japán srácok nem arra mentek rá, hogy kicsesszenek a tölteni kívánó szövetséges gépekkel. Merev csöves rendszer is tuti készült, mivel az kell az olaszoknak és a japánoknak is.
De valóban, ha a gépből még nem készített volna a Boeing tanker verziót, teljesen igazat adnék neked. Csakhogy már készítettek, ebből a verzióból, és majdnem pont olyat, és már be is vették őket.
Szóval, ha ennyire határozottan állítod, kérlek támaszd alá, hogy miért van szükség 5 évre és 1000+ óra tesztelésre ahhoz, hogy egy meglévő tanker típust testre szabjanak az USAF részére.
Az F-15E Strike Eagle szállítások 88-ban, már 4 évvel a megrendelés után elkezdődtek, pedig az elég nagy léptékű fejlesztés volt.
De nézzük inkább mi újság tanker fronton, mert az relevánsabb:
– A KC-130J-t 2008-ban rendelték meg először, és már vígan röpködnek Afganisztánban is vele.
– A C-130J 1960-ban repült először, és 62-ben már át is adták.
– A KC-10 Extendert 77-ben rendelték, és 81-ben mutatkozott be.
– Sőt, magát a leváltani kívánt KC-135 Stratotankert 1954-ben rendelték meg, és 1957-ben kapták meg az elsőt.
– Az A330 MRTT-t 2004-ben rendelték meg, és 2011-ben lett átadva az első, tehát egy teljesen új konstrukció esetén is sikerült 7 év alatt lezavarni a fejlesztést, és itt tényleg meg kellett oldani azokat a kihívásokat mind, amiket felsoroltál, nem csak módosítani a meglévőt.
Nos, a benchmarkok vizsgálata alapján kimondható, hogy nem túlzottak az elvárások a Boeinggal szemben, sőt, egész megengedőek.
gacsat, nem tudom mi van veled mostanában, de megtisztelnél, ha a nickemet normálisan írnád le. Végtelenül primitívnek érzem, hogy nem vagy képes erre.
@Kolombusz
Megint szezont mérsz a fazonhoz. Ha az eltelt évek tetszenek neked, akkor az éveket méred és az óraszámot leszarod. Micsoda elegáns húzás.
Meg van az egazkt specifikációd arról, hogy mi tér el a export és jenki gépekben. Mert felhívom figyelmed, hogy az export technika soha nem egyezik meg a hazaival. Ennen politikai és egyéb vetülete is van.
Az F-15 sztorti meg majd elolvashatod.
Jó, majd ha lesz sok felesleges időm, keresek óraszámot is…
De remélem azért az évekből is azért átjön valamennyire neked is, hogy az eddigi példákkal összehasonlítva nagyvonalú az adott intervallum, főleg úgy, hogy a mostani flotta elég csereérett.
F-15-t várjuk szeretettel, gondolom ha már 70 000 leütés akkor közeleg.
Nem akarok senkit letolni, de a műszaki életben néha a legegyszerűbb dolgok is komoly fejtörést okoznak. Még akkor is, ha az rajta dolgozók között egyetértés van(hát még ha nincs).
Én egy alumínium öntvényekkel foglalkozó cégnél dolgozom, és tapasztalatból tudom, hogy mennyire nem egyszerű, hogy két 400°C-os vasdarab 0,1 mm pontossággal találkozzon úgy, hogy 0,2-nél kisebb a hézag a kettő között. És ha ez megvan, még mindig nem biztos, hogy az jön ki a végén, amit szeretnénk.Pedig a folyamat elviekben végtelenül egyszerű…
Pedig egyszerű!
Mivel az ÉN termékemet fogják megvenni, és sem a közelben sem a távolban nincs ellenfél ezért ha akarom addig húzom a rétestésztát ameddig szeretném.
Másik verzió tényleg ennyi idő kell.
Egy biztos én házakat kivitelezek és van olyan amikor rengeteg a meló természetesen ilyenkor addig húzzuk el a kezdést a meddig lehet.
Amikor nagyon kevés a megrendelés akkor persze azonnal tudunk kezdeni.
Itt semmi másról nincs szó ,mint kőkemény üzletpolitikáról.
Abban az esetben ha az lehet volna a győztes aki hamarabb tud produkálni egy kész terméket akkor biztos nem kellene várni ennyi időt.Most sok a meló a Boeingnél és megpróbálják elhúzni ameddig lehet.
(szerintem).
Én most nem bonyolultságról véleményezek hanem az időről.
Molninak teljesen igaza van. Arról az apróságról ne felejtkezzetek el, hogy a KC-46A nem azonos az olasz és japán KC-767-essel. Az az öreg 767-200-ason alapul, az új gép viszont jelentős részben a Dreamliner elektronikáját kapja meg. A Boeing-nak nem érdeke a fejlesztés elhúzódása, már csak azért sem, mert kötött áron írták alá a szerződést. Hogy mennyire nem sgyszerű dolog a tenker fejlesztés, arra utal az olasz gépek négy éves késésée is. Az EADS is szív az MRTT-vel, az angolok és az ausztrálok sem használják még, mert rengeteg a megoldatlan műszaki probléma. Az USAF szeretne olyan gépet, amelyet azonnal bevethet az átvétel után.
F-15-t várjuk szeretettel, gondolom ha már 70 000 leütés akkor közeleg.
Korántsem. A mostani becslésem szerint valahol 400 ezer karakter is lehet a vége. Van egy időpont, amíg be akarom fejezni. Lényegében addig írom, amig az idő engedni. Lelőjem a poént, hogy mikor jön? ;)
Viszonyításképpen, ott tartok most 70 ezer karakter után, mint az F-111 cliknél a 6. oldalon. A gépet elkezdik gyártani.