A HTKA HÍRHALOM olyan hírek gyűjtőhelye, amiket rövidségük, vagy éppen időnk hiánya miatt nem tudtunk kellő formában megírni, így igen lényegre törően, de mégis közzétesszük ezeket minden hét elején egy csokorba fűzve.
Az E-2D Advanced Hawkeye 46. példánya lesz az első, mely már gyárilag megkapja a légi utántöltéshez szükséges csatlakozót. A Norhtrop Grumman már jelentős mennyiségű tesztelést fordított az eszköz optimalizálására, kipróbálták KC-130, KC-135, KC-10 és F/A-18E/F Super Hornet tankerekkel is az áttöltést. A tervek szerint az Amerikai Haditengerészet 2020-ban kapja kézhez az első légi utántöltésre alkalmas Advanced Hawkeye légtérellenőrzőjét, az összesen megrendelt 75 gépből 30 kapja meg pilótafülke tetejére szerelt csatlakozó csövet valamint a hozzá tartozó üzemanyag vezeték rendszert.
Ugyan a Pentagon még nem választotta ki a következő nagy hatótávolságú repülőgép fedélzeti manőverező robotrepülőgép (LRSO – Long-Range Stand-Off) fejlesztőjét, az Amerikai Légierőnél jövőre megkezdik a B-52H Stratofortress-ek felkészítését az új fegyver integrációjára. Április 1-én a Boeingal meg is kötötték a szerződést, mely a gyártónak 250 millió dollárt biztosít, hogy 2019. január 1-e és 2023 . december 31-e között végrehajtsta az új fegyver integrációs munkálatait. A 2012-ben elindított pályázatnak már csak két versenyzője maradt talpon, a Raytheon, valamint a Lockheed Martin nyerhetik el a megrendelést.
Sikeres tesztet hajtott végre az Amerikai Rakétavédelmi Parancsnokság a THAAD és a Patriot rendszerek együttműködését vizsgálva. Az április 6-án, az új-mexikói White Sands lőtéren végrehajtott próba során azt vizsgálták, hogyan képes egy ballisztikus rakéta elfogása során együttműködni a két légvédelmi rendszer. Az eredmények a teszt sikerességét tükrözték, a két típus sikeresen osztott meg információkat a másikkal az adatátviteli rendszer segítségével, így megnyílik az út, hogy egységes légvédelmi rendszert építsenek ki.
THAAD indítóállás. A rendszer közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták ellen nyújt védelmet, azokat a pályájuk végső szakaszában, de még nagy magasságban képes elfogni. Azaz egy többlépcsős védelmi ernyő külső rétegét képzi. ,
A Paramount Aerospace Systems újíthatja fel a Draken International tavaly vásárolt Mirage F1 vadászgépeit. A 22 repülőgép már nem ismeretlen a vállalat számára, már egyszer foglalkoztak a modernizálásukkal még amikor a Spanyol Légierő tulajdonát képezték. A munka során átnézik a gépek teljes sárkányszerkezetét és hajtóművét, az avionika és a harcászati elektronika pedig komoly ráncfelvarrást kap. Szükségük is lesz az újításra, ugyanis a zsíros szerződésekkel kínálkozó légiharc kiképzési piacon erős konkurenciát találnak, az ATAC 63 darab jelentősen modernizált, ex-francia Mirage F1-essel kínál agresszor szolgáltatást az Amerikai Légierő, Haditengerészet és Tengerészgyalogság pilótái számára, míg a Discovery Air Defence használt F-16-osokkal szeretné megkaparintani a saját piaci részesedését.
Forráshiány miatt halad lassan az Amerikai Légierő lézerágyújának fejlesztése. Martin Heinrich amerikai szenátor kérdőjelezte meg a projektet, véleménye szerint túlságosan lassú az AC-130J fedélzetére szánt 60 kilowattos teljesítményű lézerfegyver fejlesztése. Az elmúlt években már sikeresen tesztelték a 4 kilowattos verziót, következő lépésként a 30 kW-os következik, mielőtt a végső, harctéren is alkalmazható 60 kW-osra kerülne a sor. A program jelenlegi ütemével 2030-ig biztosan nem kerülhet sor utóbbi szolgálatba állítására, pedig a politikusok és a légierő is már 2022-ben szeretné az AC-130J arzenáljában látni a lézerágyút. Az Amerikai Légierő Különleges Műveleti Parancsnokságának (Air Force Special Operations Command – AFSOC) vezetője, Marshall Webb altábornagy a szenátor kérdésére válaszolva azt mondta, hogy a program felgyorsításához további 58 millió zöldhasúra lesz szükségük.
A korábbi tesztet végző NC-130H. Jól látszik a törzs alatt a lézer gondolája ,
Indonéziából vásárolt szállító repülőgépekkel erősít Szenegál és Elefántcsontpart. Előbbi két NC-212-est és egy CN-235-öst vásárolt légiereje számára, utóbbi egy CN-235-öst szerzett be.
A Dél-Afrikai Légierő Gripenjeinek modernizálásában lát üzleti lehetőséget a Rafael. Az izraeli vállalat ajánlatot tett a JAS-39C/D gépek átalakítására, mellyel állításuk szerint valóban a 4,5. generációs típusok közé sorolhatóvá válnak majd a vadászbombázók. A csomag részét képezi a Litening 3 célzókonténerek lecserélése a 4.1 verzióra, új rádió beépítése, valamint két izraeli légiharc fegyver, a Python 5 kis hatótávolságú, és az I-Derby ER közepes hatótávolságú rakéták integrációja.
64 millió dollárt kapott a Boeing, hogy újrakezdje az AGM-84H SLAM-ER rakéták gyártását. A szerződés magában foglalja az elavult egységek továbbfejlesztését vagy kicserélését aktuális verzióra. A lépésre a 2013-as szaúdi megrendelés miatt került sor, a királyság a Harpoon szárazföldi célpontok kiiktatására módosított verziójából rendelt 650 példányt.
Nem kevesebb, mint 5000 darabot rendelt az APKWS II kisméretű rakétából Katar az AH-64E Apache Guardian forgószárnyasai számára. A Trump adminisztráció által jóváhagyott üzlet magában foglalja 5000 irányítórendszer, 5000 Mk66-4 70 milliméteres rakéta, több ezer különböző fajtájú robbanófej, pótalkatrészek és kiszolgáló eszközök leszállítását, valamint logisztikai támogatást. A beszerzés becsült költsége 300 millió amerikai zöldhasú.
Április 12-én elvesztette egyik Jak-130-as kiképzőgépét az Orosz Légierő. A balesetre Moszkvától 600 kilométerre délkeletre, Borisoglebsk városánál került sor kiképzőrepülés közben. A pilóták sikeresen katapultáltak, mindketten túlélték a repeseményt. A krasznodari repülési főiskolához tartozó gép lakatlan területre zuhant, így a földön nem sérült meg senki és anyagi kárt sem okozott.
Orosz fegyverekkel erősíthet Iszlámábád. A pakisztáni védelmi miniszter, Khurram Dastgir Khan a közelmúltban úgy nyilatkozott a Szputnyik orosz állami hírügynökségnek, miszerint tárgyalásban állnak Moszkvával jelentős mennyiségű orosz fegyver beszerzésével kapcsolatban. Szóba kerültek légvédelmi rendszerek, T-90-es harckocsik, sőt, a Szu-35Sz is. Utóbbiról már évek óta hallani híreket, 2016-ban pakisztáni részről hivatalosan is megerősítették, hogy tárgyalásokat folytatnak Moszkvával, azonban semmi konkrétum nem történt azóta sem.