A HTKA HÍRHALOM olyan hírek gyűjtőhelye, amiket rövidségük, vagy éppen időnk hiánya miatt nem tudtunk kellő formában megírni, így igen lényegre törően, de mégis közzétesszük ezeket minden hét elején egy csokorba fűzve.
Leszállás közben túlfutott a kifutón egy Soko G-2 Galeb kiképzőgép az Egyesült Államokban. A balesetre Nevadában, az Elko regionális reptéren került sor múlt szerdán, helyi idő szerint délelőtt 10:15-kor. A gépet a reptér körül elhelyezett kerítés állította meg, a pilótát alsó háti panaszok miatt kórházba szállították.
Megkezdődött az első Sikorsky HH-60W végszerelése. A Lockheed Martin tartja a felgyorsított ütemtervet, a prototípus a tervek szerint még az év vége előtt repülhet, 2 hónappal az először kitűzött időpont előtt. Az összeszerelés magába foglalja a szenzorok, a radar, több önvédelmi rendszer, valamint „glass cockpit” integrációját, melyek az egyik legösszetettebb és legfejlettebb forgószárnyassá változtatják az USAF új kutató-mentőjét. Összesen 112 példányt vásárolnak a kiöregedő HH-60G Pave Hawk-ok leváltására, egy rétestésztához hasonlóan elnyújtott beszerzési procedúra végeredményeként.
Az első HH-60W az összeszerelés utolsó fázisára várva | Fotó: PRNewsfoto/Lockheed Martin ,
A légierőben szolgáló kollégáikhoz képest több repülési lehetőséget kapnak az Amerikai Tengerészgyalogság harci pilótái. Az elmúlt időszakban USMC és az USAF is pilóta hiánnyal küzdöttek, és a gépeik bevethetősége sem érte el az elvárt szintet. Az utóbbi években azonban a bőrnyakúak komoly lépéseket tettek, hogy növeljék pilótáik repült óraszámát, 2018-ra sikerült elérni, hogy havonta 14-16 órát tölthetnek a levegőben a vadászbombázó zsokék. Az USAF némileg rosszabb helyzetben van, náluk havi 9-10 órát tölthetnek a katapultülésben a hajózók.
A Pentagon a múlt hónapban hozta nyilvánosságra, hogy az AC-130J fedélzetén használt 30 mm-es űrméretű GAU-23/A gépágyú alkalmazása problémákkal tűzdelt. Ezek a hibák azonban mind szoftver eredetűek, mint például hogy egy sorozat lövés után pontatlanná válik a célzás. A szoftveres eredetű gondok kijavítása pedig egyszerűbb a hardvereseknél, így a Légierő Különleges Műveleti Parancsnokságánál bíznak abban, hogy gyorsan sikerül orvosolni a dolgot.
Az AFSOC első AC-130J Ghostridere | Fotó: ,
Az előző hónap végén történt esetre derült fény az Egyesült Államokban. A haditengerészet VX-9-es századának egyik EA-18G Growler-ével vettek részt gyakorló repülésen ketten, amikor 25 000 láb magasságban (kb. 7620 méter) a gép belső klímáját állító rendszer felmondta a szolgálatot. A pilótafülkében ezután a hőmérséklet -30C fokra esett, és vékony jégréteg jelent meg a pilótafülke ablakán és a kijelzőkön. Azonnal visszafordultak a Whidbey Island támaszpontra, közben a gép vészhelyzeti oxigénellátására kapcsoltak. Félig vakon, a légtérirányító segítségével sikerült letenniük a gépet a kifutóra, ám közben kezeiken súlyos fagyási sérülést szenvedtek, és oxigéntartalékjuk is a végét járta. A landolás után rögtön megkapták az orvosi ellátást, egyikük azóta már újra repülésre alkalmas állapotban van.
Egyre közelebb a végszerelés befejezéséhez az Amerikai Haditengerészet következő nukleáris meghajtású repülőgép-hordozója. A USS John F. Kennedy (CVN-79) szerkezetén a munkálatok 70%-a már elkészült.
Új szerkezetű szárnnyal készülnek a Katari Légierő F-15QA vadászbombázói. A 6,2 milliárdos megrendelés 36 darab repülőgép leszállítását foglalja magába, ez pedig egészen 2022 végéig ad munkát a Boeing St. Louis-i gyárának. A gépek több részletben is eltérnek majd a korábban megrendelt „Sasoktól”, ezek közé tartozik az átalakított, megerősített szárnyszerkezet, melyet a Boeing mérnökei az elmúlt években dolgoztak ki.
Az Amerikai Légierőben 2 éve téma a vadászfeladatú F-15C-k üzemidő hosszabbítása, mellyel egészen a 30-as évek végéig kitolható lenne a gépek élettartama. A Boeingnél úgy hiszik, hogy az USAF számára ideális lenne az új szerkezetűre lecserélni a gépek régi szárnyait. A megerősítés lehetővé tenné, hogy aktiválják, és korlátozás nélkül használják a szárnyak alatti külső felfüggesztőket, mutattak is egy képet egy dupla indítósínekkel 22 légiharc rakétával felszerelt „Sasról” – ez azonban inkább csak elméleti lehetőség, gyakorlatilag szinte kihasználhatatlan ez a kapacitás.
Dupla törzs alatti AMRAAM indítókkal egy Strike Eagle ,
Kigurult a Saab linköpingi összeszerelő üzeméből az első Bombardier Global 6000 típusra alapozott GlobalEye AEW&C légtérellenőrző repülőgép. A gyártó a média képviseletében mutatta be az Egyesült Arab Emirátusok megrendelésére készülő gépet, mely a megnövelt hatótávolságú Erieye ER lokátort kapta. A radarrendszert a legtöbb megrendelő a Saab 2000 vagy a Saab 340 légcsavaros gázturbinás típusokra szerelve rendelte meg, ehhez képest a Global 6000 magasabban repülve nagyobb távolságot tarthat megfigyelés alatt. 2015-ben 2 példányt rendelt az dúsgazdag arab állam 1,27 milliárd amerikai zöldhasúért, ezt fejelték meg tavaly további egy géppel.
Global 6000 Erieye első példánya| Forrás: http://defence-blog.com ,
A Védelmi Biztonsági Együttműködési Ügynökség értesítette az Amerikai Kongresszust egy svéd fegyverbeszerzési kérelemről. A skandináv ország Patriot PAC-3+ légvédelmi rakétarendszerek vásárlására határozta el magát 3,2 milliárd amerikai dollárért. A csomag 100 darab MIM-104E rakétát, az indító és irányítórendszert tartalmazza, emellett 24 amerikai szakértő költözik majd hosszabb távra Svédországba, hogy segítsék az esetlegesen felmerülő problémák megoldását.
Az Amerikai Egyesült Államok állhat az újabb egyiptomi Rafale megrendelés útjába. Az afrikai állam 12 példánnyal bővítené megrendelését a francia vadászbombázóból, azonban ennek feltétele, hogy megkapják hozzá a SCALP manőverező robotrepülőgépeket. Itt jön képbe az USA, akik nem engedélyezik a fegyvertípus eladását, és mivel több komponenst is gyártanak hozzá, így joguk van beleszólni az exportjába.
Az orosz TASSZ hírügynökségnek a szaúdi orosz nagykövetre hivatkozva hozta napvilágra a hírt, hogy immár a végső stádiumban vannak Szaúd-Arábia és Oroszország között a tárgyalások az Sz-400-as légvédelmi rendszer eladásának ügyében. A technikai részletek, elsősorban a technológiai transzfer valamint az üzemeltetéshez szükséges segítségnyújtás amiket még pontosítják.
Már megszokhattuk hogy Indiában egy fegyverbeszerzési program sem a zajlik le a terveknek megfelelően, ezúttal a légierő egyik elképzelése esett kútba. 2016 októberében merült fel, hogy a törölt MMRCA tender helyet beszerzett 36 darab Rafale mellé egy könnyebb, egy hajtóműves típusra is exportmegrendelést adjanak le. Ugyan két évtizedes csúszás után megkezdődött a hazai Tejas Mk IA szolgálatba állítása, a típus nem teljesíti az elvárt követelményeket. A választék 2 típusra korlátozódik, a JAS-39E/F Gripen és az F-16V Viper felel meg a követelményeknek. Új-Delhi azonban a program törlése mellett döntött, helyette új tendert írnak ki, melyen már a két erőforrással felvértezett típusok pályázatát is várják. Az így elvesztegetett két év miatt immár biztos, hogy 2032-re nem áll fel az IAF által igényelt 42 vadász század.
Az Elbit Systems kapta a megrendelést, hogy a Rockwell Collins-al együttműködve integrálják a Dél-Koreai Légierő KF-16-os vadászbombázóihoz a JHMCS II sisak kijelzőt.