A HTKA HÍRHALOM olyan hírek gyűjtőhelye, amiket rövidségük, vagy éppen időnk hiánya miatt nem tudtunk kellő formában megírni, így igen lényegre törően, de mégis közzétesszük ezeket minden hét elején egy csokorba fűzve.
Teljesen bevethetőnek nyilvánította Sniper ATP célmegjelölő konténereit a Dél-koreai Légierő. A Lockheed Martin portékáját a KF-16-osokhoz szerezték be, az eszköz jelentősen javítja a vadászbombázó földi és légi célok elleni képességeit is.
A dél-koreai védelmi hatóság múlt hét szerdán döntött tengeri járőrgépek beszerzéséről. A haditengerészet 6 repülőgéppel szeretné bővíteni a 16 példányos P-3C és P-3K Orion gépparkot. A DAPA (Defense Acquisition Program Administration – védelmi beszerzésekért felelős hivatal) egyelőre nem hozta nyilvánosságra hogy milyen típust, és mekkora példányszámban kívánnak beszerezni.
Elvesztette egyik repülőgépét a Kínai Légierő január 29-én, hétfőn. A hatóságok nem sok információt szolgáltattak a balesetről, annyit lehet tudni, hogy a repülőgép Guizhou tartományban Zunyi városától észak-keletre csapódott a földnek. A hivatalos források nem említik a repülőgép típusát, azonban helyszínen készült videón a 30513 farokkódú Y-8GX-3 roncsai láthatók, ez az Y-8-as elektronikai zavaró változata. A hírek szerint a repülőgép 5 fős személyzete, és további 7 utassal a fedélzetén repült, közülük senki sem élte túl a balesetet.
Az orosz védelmi minisztérium saját honlapján tette közzé, hogy a 2018 és 2027 között érvényes állami fegyverkezési program keretein belül további 114 Ka-52-es vásárlására biztosítanak forrást. Juri Boriszov védelmi miniszter pedig újságíróknak tett nyilatkozatot, melyben kifejtette, hogy a koaxiális rotorral felszerelt harci helikopterből az idei évben 6 példányt vesznek át az Orosz Haderő különböző egységei.
Egy új átalakító készlet bemutatására készül az ukrán tulajdonú Ukrspecsystems vállalat, mellyel a saját PD-1-es pilóta nélküli gépeik kaphatnak VTOL (Vertical Take Off and Landing – függőleges fel- és leszállás) képességet. A készlet bemutatása a február 25-27 között Dubajban megrendezésre kerülő UMEX kiállításon kerül sor. Úgy tervezték, hogy a PD-1-esek eddig legyártott példányaival is teljesen kompatibilis, és hogy akár harctéri körülmények között is fel-, illetve leszerelhető legyen. Magáról a PD-1-esről annyit érdemes megjegyezni, hogy egy felderítő feladatkörre kifejlesztett UAS (Unmanned Air System), mely 8 kilogrammos felszereléssel 10 órán át képes a levegőben maradni. Nagyfelbontású kamerája 1000 méteres magasságból 1 milliméteres felbontású képeket készít. Zavarvédettségéről gondoskodtak, a GPS jelek zavarását képes kiszűrni. Az UAS-t jelenleg egyedül az Ukrán Haderő üzemelteti.
68 darab RIM-162 ESSM rakéta vásárlásával erősíti Squadron 2020 osztályú korvettjeinek légvédelmét Finnország. A Trump adminisztráció által jóváhagyott, az FMS (Foreign Military Sales) keretein belül megkötött üzlet 112,7 millió dollárjába kerül a finn adófizetőknek, és magában foglalja, hogy 12 amerikai tanácsadó a skandináv országban tartózkodik a következő 5 évben, hogy segítsék az esetlegesen felmerülő problémák megoldását.
Horvátország követeli, hogy Ukrajna vegye vissza az általuk 2014-ben átadott 4 darab MiG-21-est, és azokat másik példányokkal helyettesítsék. Az Ukrspecexport nyerte 2013-ban a lehetőséget, hogy felújítsa a Horvát Légierő szovjet gyártású vadászbombázóit, emellett a szerződés értelmében további 5, hasonló állapotú példányt is vásárolt déli szomszédunk. Utóbbiaknak 2023-ig kellett volna üzemképesnek maradniuk, ehelyett már 2016-tól a földön vesztegelnek. Zágráb szeretné, ha a 131, 132, 134 és 135-ös farokszámú gépeket visszavenné Ukrajna, és helyettük valóban üzemképes gépeket adnának át, állami garanciát vállalva.
Ha minden rendben halad, Németország májusban küldi ki az ajánlatkérő leveleket a CH-53G/GA nehéz szállítóhelikopterek váltótípusára. Miután kizárták a hazai fejlesztés lehetőségét, a két pályázó a Sikorsky CH-53K King Stalion, valamint a Boeing CH-47F Chinook maradt. A Német Légierő egyik főtisztjének köszönhetően most a követelményekből is megismerhetünk egy újabb részletet, elvárás a légi utántöltési képesség megléte. A CH-53K megfelel a követelménynek, a Chinook-nak azonban csak a különleges műveleti bevetésekre átalakított MH-47G verziója, bár a Boeing mérnökeinek nem jelenthet nagy kihívást, hogy bármelyik variánst ellássák az utántölő csőcsonnkal. Németország a CH-47-es nagyobb hatótávolságú verziójának kifejlesztését is kérheti az amerikai gyártótól.
Kanadában évek óta téma a kiöregedő CF-18-asok leváltása. Még az első államok között csatlakoztak a Joint Strike Fighter programhoz, melynek végeredménye a ma már szolgálatban álló F-35 Lightning II, azonban a program csúszása, a költségtúllépés és a fellépő problémák miatt később visszaléptek a rendszeresítéstől. Ezek után az F/A-18E/F Super Hornet felé fordultak, melynek beszerzésére zöld utat is kaptak a Trump kormánytól, azonban a Boeing és a Bombardier vitája rányomta a bélyegét a vásárlásra. Így továbbra sincs egyértelmű döntés, viszont a Hornetek sem lesznek fiatalabbak, így megoldást kell találni. Múlt héten már említésre került, hogy további közel másfél évtizedig szolgálhatnak a „Lódarazsak”, ezeket viszont átmeneti megoldásként kiegészítenék használt ausztrál példányok beszerzésével. 18 darab kengurus F/A-18A/B vásárlását tervezik, ezeknek azonban először egy komoly strukturális vizsgálaton kell átesniük. A típus egyik gyengesége a kifáradás miatt megjelenő repedések, főleg a függőleges vezérsíkokban, ezeket szeretnék kíszűrni a kanadaiak. Ha mindent rendben találnak, sor kerülhet a beszerzésre, azonban a katapultülések és a gépek külső világítása mindenképp cserére szorul.
Elérte a teljes bevethetőséget az F-15E/AGM-158 JASSM-ER páros. Az eredeti verziónál több, mint két és félszer nagyobb hatótávolságú fegyver integrálása jelenleg is folyamatban van az F-16C/D és a B-52H típusokhoz. Az Amerikai Légierő gépei közül a Strike Eagle az első, mely megkapta az univerzális fegyverzeti interfészt (Universal Armament Interface – UAI), mely standardizált csatlakozófelülettel van ellátva, jelentősen megkönnyítve a jövőbeli fegyverek integrációját.
Amerikai F-15E AGM-158 JASSM szárnyas rakétát indít | Forrás: Lockheed Martin ,
Egy új, VTOL képességgel felruházott pilóta nélküli géppel bővíti egyedi UAV-inak palettáját a Challenger Aerospace Group. A nevadai székhelyű vállalat Eagle Ray néven fejleszt egy tiltrotoros repülőgépet, melynek maximális felszálló tömege 1500 kilogramm, a lapos, elnyújtott törzsének hossza 9,3, fesztávolsága pedig 9,2 méter. A repülőgép felderítő, kutató-mentő, szállító és csapásmérő feladatok kivitelezésére is alkalmas lesz. Meghajtásáról egy 207 kW-os, azaz 277 lóerős dízelmotor és 5 elektromos motor gondoskodik, maximális sebességként a cég az 50 km/h-t tűzte ki célul, magasságként pedig a 6400 méter lesz elérhető. 500 kilogrammos terhe közé lézeres vagy GPS irányítású bombák, valamint lézeres levegő-föld rakéták is kerülhetnek.
Grafikán a Hellfire rakétákkal felszerelt Eage Ray | Forrás: http://defence-blog.com ,
3 nézeti rajz | Forrás: defence-blog.com ,
Még január végén került be a hírek közé nálunk is, hogy a Bombardier-Airbus együttműködésre válaszként a Boeing részesedést kíván vásárolni az EMBRAER vállalatból. Ez azonban a brazil Gripen beszerzést fenyegetné, a a technológiai transzfer miatt az EMBRAER mérnökei rengeteg információt ismerhettek vagy ismernek meg a közeljövőben a svéd vadászbombázóval kapcsolatban. Emiatt a Saab egy kisebb delegációt küldött a dél-amerikai államba, hogy a brazil védelmi miniszterrel együttműködve megoldják a problémát. Az egyeztetés vége az lett, a Raul Jungmann, az említett védelmi miniszter január 25-én bejelentette, hogy a Boeing terve lekerült a napirendről, és sem az EMBRAER civil, sem a katonai szekciójának részvényei nem kerülnek az amerikai gyáróriás kezébe.